Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
Jeney András: Ars poetica
  2017-10-10 08:14:42, kedd
 
  Jeney András:

Ars poetica


Nem keresem, a vers mit akarhat üzenni;
Hallgatom csak a ritmust, hogy ver benne a szív -
Vajon van-e neki?
Csillan-e napfény törtarany szavakon,
És dallama nárdusolaj-e fülembe?

Szólamait szinezi-e kíséret,
És mi a hangszerelés:
Főnévre csak a főnév, és az igére mindig ige?
Rím-e a ragrím?... Zönge a tompa?
S mondd, hol az alt, ha mekeg csak fennen az e?

Rejti-e szókép, mind, ami lélek,
Vagy csak úgy, egyenest, kiabálja feléd;
S rezdül-e húr a szívedbe',
Bárha nem érted is azt, amiért?

És van-e lelke annak a képnek?
Nem csak üres metafóra? -
Lázálmok viziós viziója,
S nincs, amit állít, és nem sírnak benne miértek.

Fészekben, levelek közt megbúvó
Lel rád csak, s észrevételenül;
Ám ha te is keresed, megnémul, fut, menekül -
És ott marad csupaszon a közhely-mond'nivaló.

Mert balga a költő is, aki véli: gondolata milyen új.
Százmilliószor írták már azt mind le előtte -
Hogy lehetne akár egy verssor is csak övé?

Mégis... Több a hogyan, az akárhány százmilliónál
- Gén kell hozzá, ez biz' igaz, a szívnek szemsugarából -,
S megszólalhat úgy ugyanaz, ahogyan soha még.

És már - látod? - nem ugyanaz. Most már a tiéd.

Nem akarok hát verssel semmit üzenni.
Szívdobogásom írom csak bele én,
Ritmusa majd maga mondja el: ahogyan;
S te megérzed, szárnyal-e szó tefeléd.
 
 
0 komment , kategória:  Jeney András  
Jeney András: Modern ballada
  2017-10-05 08:39:58, csütörtök
 
  Jeney András:

Modern ballada


Titkon könnye kicsordul: máról holnapra élek;
Átkot mégse kiált, hangtalan sír a szegény.
Ablakról jeget olvaszt, lázlehellet a lélek,
Fázósan kucorog nincstelen sors-szekerén.


Hű ura korhadt fejfa alatt - már új temetőben -,
Gyermeke messze került, ott akad munka talán;
Tűnik a régi világ, ami szép volt, mind kiveszőben,
Csillag sincs, s telihold - nappal is fáj a magány.


Mégis várja a hajnalt, friss vizet önt a lavórba,
Délben nagymise lesz, áldozni, gyónni akar;
Halkan imát mond, szürke haját míg kontyba csatolja,
S tiszta, kopott teritőn reggelit összekapar.


Váratlan dobogás. Ajtóban szutykos a férfi,
Mélyen ülő szempár néz, ragadozva figyel;
Hajlék nélküli - mondja -, percre szeretne betérni,
Kér kicsi ennivalót, fát szerez majd, s betüzel.


Az asszony szikkadt kenyerét röstellve kínálja:
Jöjjön, ennyi maradt, nékem a héj is elég.
Benn - valahol - meleg árad, s mintha a múlt muzsikálna,
Szívében zene szól, orgona, Bach-töredék.


Hirtelen reccsen a hang: Hol a pénz? Gyerünk, nyanya, hadd lám!
S ő, bár álma riad, csendesen melléje ül:
Nincs egyebem, kedves, csak e kis ház, s én odaadnám;
Lakj velem, légy a fiam, néked is rossz egyedül.


Káromlás - jön a válasz -, vodka szagából a mámor;
Éles, villan a tőr - ím, ez az új ezerév!
Könny szava elhal, jaj sincs, földön a folt színe bíbor,
Lassan sápad az arc... S szíve örökre fehér.
 
 
0 komment , kategória:  Jeney András  
Jeney András: Csak ott ne legyek . . .
  2016-12-22 14:55:37, csütörtök
 
  Jeney András:

Csak ott ne legyek . . .


Csak ott ne legyek,
Sem lenn, sem akár odafenn,
Hol nincs fenn,
Nincs más, csak alant,
Csak a mély odalenn, -
Csak ott ne legyek sohasem.

Ott, hol a holttest mind temetetlen
Együtt sír - egyedül...
Ahonnan a szó is már tehetetlen
Messzire elmenekül,
Szeretet hidegül, dermed ridegül,
Nem süt a Nap,
Didereg, heve hűl,
Hol szembogarakban a félelem ül,
S ami szép volt, minden a bűn
Mocsarába merül,
És elhal a lélek.

De holtan is kínban-tepsibe' sül,
Tüze mélyrefagyasztva,
Szénfeketére,
Nincs szín, nincs dallam,
Megnémul az ének,
S jéggé égett szíveken üt
Sebeket csorbult fejszének
Vérszagos éle.

Csak ott ne legyek sohase'.
 
 
0 komment , kategória:  Jeney András  
Jeney András: Ha nézel égre fel
  2016-12-18 05:44:41, vasárnap
 
  Jeney András:

Ha nézel égre fel


Valamikor zúgott a népek tengere,
Valaha sírtál még, ha fájt valami,
Valamikor zöldellt a lombok erdeje,
Valaha voltak népeknek nagyjai.

Ma meglapulsz, üvölt bár ördög szelleme,
Ma nem siratsz, közönynek nem fáj semmi,
Erdőt se jársz, madárnak nincs már rejteke,
S a színpadon ágál aprócska senki.

Aprócska, csúnya mind, ki nem néz égre fel.
Ha rúton háborogsz, örökre szép leszel;
Ha fáj a bűn, akkor - örökre boldog.

És újra zöld a lomb, és újra érezel,
Porból hiába vagy, örökre létezel;
Örökre nagy maradsz, s csudák a dolgok.
 
 
0 komment , kategória:  Jeney András  
Jeney András: Táncolni, járd a rétet
  2016-12-10 08:43:27, szombat
 
  Jeney András:

Táncolni, járd a rétet


Mivé lett tündérkertünk rózsafája? -
Bús, télrovar-lerágta tüskeárny.
Napfényt rabol hamis-selyem ruhája,
Homály-gubóból szürke lepkeszárny.

Hová tűnt lánykebleknek szűzi bája? -
Pucér fillér kínálja fel magát;
Mocsárvilágok bűnmaláriája
S kéjláza hív: no jer, karomba hát.

De mért sietnél bűnbe balga lélek?
Harkály dobol, sivít a fecskeének -
Rovar nekik csak édes jófalat.

A láp helyett, táncolni, járd a rétet.
Tavasz sugára rajzol égre kéket,
S a szél vidám, - fehér szoknyába kap.
 
 
0 komment , kategória:  Jeney András  
Jeney András: Emelt fővel
  2016-11-26 08:53:34, szombat
 
  Jeney András:

Emelt fővel


Némán, kérdőn nézel az égre,
Némán jajdulsz arculütésre.
Megszoktad már, földre ledobnak,
Otthon lettél nincse a honnak.

Testvéredtől vártad a jobbot,
Kézszorítást, borból kicsi kortyot.
Állsz keserűn, egyedülre-maradtan;
Fáj, ahogy édesanyád keze csattan.

Nem panaszolsz, bánod, hogy a szód kért;
Aggodalom szava lett ez -- anyádért.
Bú csak eléri, s lám, te vigasztalsz,
Néki -- ha jő -- terítesz teli asztalt.

Tiszta maradt itt járása a szélnek,
Tiszta a hang, bár halkul az ének.
Merrefelé visz, kérdi, fagyban az utam? --
Brassóban medvék koldulnak szomorúan.

Olvad-e szíve jéghidegeknek,
Tart-e a lángja holnap-hiteknek?
Még látom fenn, magasan, kéklő hegyedet; --
Messzi-sugár, Erdély, otthon-meleged.
 
 
0 komment , kategória:  Jeney András  
Jeney András: Mondd, hol a karácsony?
  2014-12-26 07:59:09, péntek
 
 



Jeney András:

Mondd, hol a karácsony?


Jászolban sírt föl - rég,
Összeért Föld és Ég,
Szalmán szült reménység,
Csillagok zenélték,
S istállóotthonok -
Régi karácsonyok.

S ma - ,,Mennyből az angyal",
Olcsó reklámdallam,
Agyat zúzó hanggal
Mákonyt szór, s hangfallal
Üvölti: ,,Csendes éj";
S áru a hitremény.

Szeretet - eladó! -,
Fillérért kapható,
Akciós Megváltó,
Házhoz is kiszálló,
Hitelből szerető -
Szeretet temető.

Márai angyala
Ugyan mit hallana,
Mit üzen zaj szava,
S mondd, hol a menny dala?
Ady s a szép álom -
Hol van a karácsony?

Azt mondják: templomban,
Égre nyúlt tornyokban;
Ám hideg csarnokban
Szó hull csak, kő koppan -
Fényeit nem látom,
Hol vagy hát, karácsony?

Ablakban cinege,
Etető rejteke,
Repülne fészekbe,
Repülne szívedbe,
Didergő faágon
Hófehér Karácsony.



 
 
0 komment , kategória:  Jeney András  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 169 db bejegyzés
e év: 3026 db bejegyzés
Összes: 29455 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 390
  • e Hét: 40145
  • e Hónap: 110453
  • e Év: 1686278
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.