Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Janda Matild: Búcsú
  2017-06-10 06:22:55, szombat
 
  Janda Matild:

Búcsú


Isten vele. Csalódtunk mindaketten.
Én mást kerestem, nem magát kerestem -
És maga se keresett engem.

Szólt a leány : Ó, mást kerestem én is.
S magát találtam mindig, mindig mégis . . .
- Búcsúzom én is.

Bizony - mondta a férfi - akit várok,
Annak szeme kék : nem zöld, mint magának -
Színe sötétebb sokkal a hajának.

Mondá a lány: Kiről szól minden álmom :
Erősebb, büszkébb az én ideálom.
Hogy értem jöjjön: éjjel-nappal várom.

És mikor vége lett a búcsúzásnak:
Kezet nyújtott a férfi a leánynak -
És együtt szépen elindulának . . . .

Jövendő_1904.
 
 
0 komment , kategória:  Janda Matild  
Janda Matild: Ima
  2017-06-08 07:57:34, csütörtök
 
  Janda Matild:

Ima


Isten! Te tudod, hogy én szeretem.
Mikor nem bírtam már a szívemmel
Egy átvirrasztott, furcsa éjjelen
Senkinek se, csak neked mondtam el.
Isten! Te láttad, érte mennyit sírtam,
Hány szerelmes levelet írtam - ,
És összetéptem.
Ugy-e tudod, hogy hányat összetéptem !

Isten! Te tudod, azt is jól tudod:
Hogy ő nem engem, hanem mást szeret.
Ezért téptem én mindig össze
A sok megírt, szerelmes levelet.
Arra kérlek: ha holnap gyönge lennék
- Megszállna egy édes-bús emlék -
Adj erőt a levelet összetépnem !
Úgy, mint a többit összetéptem . . .
- Hiszen te tudod - hányat összetéptem!

Jövendő_1904.
 
 
0 komment , kategória:  Janda Matild  
Janda Matild: A szív
  2017-06-07 05:53:21, szerda
 
  Janda Matild:

A szív


Oly furcsát álmodtam az éjjel . . .
Ámort láttam, ki pörölyével
Kovácsolta a szíveket,
A melyik itt-ott megrepedt.
Sok szív, melyben alig volt élet,
Az ő szavától újra éledt
És újra élt, és szeretett.

Kértem, hogy gyógyítaná meg hát
Darabokra tört szívemet.
Nézte soká - és úgy vetett rám
Egy mélabús tekintetet;
S szólt : "Valaki úgy összetépte,
Kár volna a fáradtság érte :
Szív ebből többé nem lehet ... "

Jövendő_1904.
 
 
0 komment , kategória:  Janda Matild  
Janda Matild: Várás
  2017-06-06 05:22:03, kedd
 
  Janda Matild:

Várás


A szívem ujong titkos gyönyörtől
Tiltott örömtől.
Pogány imára nyílik az ajkam
Epedve, halkan.

Lopva, bújva a szívembe szállnak
Szerelmes vágyak.
Lelkem előtt árnyékai feltűnnek
Az édes bűnnek.

Fiatal testem remeg a vágytól
Forró a láztól -
Égő ajakam szomjaz a csókra,
Szerelmes szókra.

Vágyódva nézek az út mentébe,
A messzeségbe -
A két karomat ölelésre tárom
És várom, várom . . .

Jövendő_1904.
 
 
0 komment , kategória:  Janda Matild  
Janda Matild: Szerelem
  2017-01-23 11:36:03, hétfő
 
  Janda Matild:

Szerelem


Jött a hajnal bíborával
S szólott hozzám :
Feledd el az éjszakát !
Ami elmúlt, ó feledd el !
A fájdalmas könnyeket -
A hűtlent, ki elhagyott -
Ó, feledd el !
Én vagyok az, aki van !
Végigöntöm barna orczád
Harmatommal - a hárslevéllel
Beborítom homlokod -
S álmot kötök szemeidre,
Melyben új szívek születnek,
S pusztul az emlékezet . . .

Jött felém a déli nap,
Megégetett melegével
S szólott hozzám :
Én vagyok az, aki van !
A szívedben, mely kiégett,
Újra tüzes lángot gyújtok -
Ó, de szép a szerelem !
Tudom merre van az útja
A szerelem országának:
Elvezetlek, jer velem !

Jött felém az esti szellő,
S így beszélt :
Napnyugatról jöttem éppen,
Hol az álmos alkonyatba
Temetkezni jár a nap . . .
Üzenetet hoztam néked,
Vágyak űzte sebes szárnyon -
Járt utamban adta által
Érted égő férfiszív.
Mondta, hogy selyem hajadba
És titokzatos szemedbe
Van befonva élete . . .
s csókkal vár és öleléssel,
És szerelmes epedéssel -
Mondd : a válasz mi legyen ?
- Így beszélt az esti szellő,
S megbontotta szöghajam.

. . . Én pedig csak kutattam a
Félhomályt.
Elmerengve, eltűnődve
Néztem a sötét eget,
És szívembe szállt a bánat,
És szívembe szállt a vágy -
S hogy az ajkam szóra nyílott,
Szóltam én:
"Ó te szellő, te szerelmes,
Feleletet ne várj tőlem.
Feleletet ne vígy oda,
Ahol várnak öleléssel
És szerelmes epedéssel -
Engem ott hiába várnak . . .
Menj el inkább messzi délnek,
Hol a szenvedélyek laknak,
Hol a tenger zöld vizéből
Csókot szí a sárga nap . . .

Menj el oda, esti szellő,
Vágyak űzte sebes szárnyon
Ott lakik a kedvesem.
Az én régi, régi párom,
Oka forró könnyeimnek,
Hőse a bús dalaimnak,
Megölője álmaimnak,
A szívemnek gyilkosa . . .
Ott csókolja ajakával
Más leánynak ajakát . . .
Menj el oda esti szellő -
Vágyak űzte sebes szárnyon,
S mondd - de ne mondj neki semmit.
Csak egy szót, hogy szeretem,
Hogy még mindig őt szeretem,
Okát forró könnyeimnek,
Hősét a bús dalaimnak,
Megölőjét álmaimnak,
A régit, az édeset . . ."

Jövendő_1905.
 
 
0 komment , kategória:  Janda Matild  
Janda Matild: Vihar
  2016-12-23 07:08:33, péntek
 
  Janda Matild:

Vihar


Kedvesem haraggal távozott tőlem.
Estefelé tűz gyúlt egy sötét felhőben
Gyűlölködő, haragos villámival
Jött a vihar ...

Vad fénye hogyan szelte be a léget !
Hogy zúzott, rombolt, - hogy szakított, tépett !
Virágok gyönge szirmát elsöpörte,
A fákat összetörte.

Jaj félek, félek !
Jönnek a viharban elém szörnyű képek . . .
Más Ieány fejét öleli magához-
Engem megátkoz -

Ablakom megrázza
Északról jött szél a vihar haragjába.
Mikor elment, szólt: >Hivjon vissza . . . Várok ... <
>Soha ! < feleltem. Meg nern bocsátok.

Jaj félek, félek ...
Színét hogy nem látom a beborult égnek
Napsugár elégjen felhővillanásban?
A kedvesem szemét többet sose

Ó, ha visszajönnél : dehogy bántanálak.
Dehogy vádolnálak.
Leborulnék térdre
Hol jártál, mit tettél: senki meg se kérdne . . .
Ó ha visszajönnél !<

Csak gyűl a villámlás fent a fellegekbe ...
És haldokló daccal, gyáván megremegve -
Sötét ismeretlen árnynyal küzdve, félve
lndulok villámba, zivatarba, szélbe ...
Elmegyek érte ...


Jovendo_1905.
 
 
0 komment , kategória:  Janda Matild  
Janda Matild: A hó
  2016-12-05 05:42:25, hétfő
 
  Janda Matild:

A hó


Odakint hull a hó ...
Bolyhos, selyem pihék
Kacéran kergetőzve szállanak . . .
----------
És te nem jöttél. Pedig vártalak.

Odakint hull a hó-
Sok és fehér.
Itt bent sok, csufondáros árnyalak
Jár és beszél .. .
---------
Nem jöttél ... Pedig vártalak ...

Az éjjel fekete . . .
S az ut a hótól oly fényes, fehér
S a hófénytől fehérek a falak -
----------
Miért nem jöttél ? Vártalak ...
Csodálatos, bús éjszaka !
A csillagok mind alszanak -
Pihegve nőnek hóhegyek.
Vad szélbeszédek hallszanak -
lgézet jár az éjen át,
Dermedt madártest koppan a kövön -
S hogy hull a hó, a hó, a hó - a könny . . .

Jövendő 1906.

 
 
0 komment , kategória:  Janda Matild  
Janda Matild: A rab felesége.
  2016-11-29 08:49:52, kedd
 
  Janda Matild:

A rab felesége.


Lábával a bölcsőt ringatja,
Kezével ruhán öltöget .
Altató dalt dalol az ajka:
Valami furcsa éneket.

Sírások nyoma látszik arcán
Mély barázdák a szem körött.
Férjére gondol, aki zárva
Vasrácsos ablakok mögött.

Lopva a bölcső fölé tekint,
És szeme könnyel megtelik.
Fölé hajol, úgy, hogy a könnyek
A gyermek arcát perzselik.

Azután leteszi a tűjét -
Végigsimít a kis fejen -
S zokogva rogy a bölcső mellé :
Én szerencsétlen gyermekem !

Jovendo_1905
 
 
0 komment , kategória:  Janda Matild  
Janda Matild: Félek ...
  2016-11-21 08:14:27, hétfő
 
  Janda Matild:

Félek ...


Míg megreszket kezedben a kezem
Míg szemedet a legszebbnek hiszem :
Váljunk el most, egymástól, kedvesem !

Váljunk el most, míg tűznapos a nyár . . .
Felek a naptól, melyen őszre vál,
És meghervad az első rózsaszál.

A naptól félek, melyen a kezed'
- Mely most oly forró, imádott, meleg
Hidegnek érzem - s elfelejtelek.

Félek, hogy elmúlik a kikelet . . .
- A mámortalan, vágytalan telet
Nem akarom megérni teveled !

Jövendő 1906.
 
 
0 komment , kategória:  Janda Matild  
Janda Matild: Félek . . .
  2016-08-14 06:06:28, vasárnap
 
  Janda Matild:

Félek . . .

Míg megreszket kezedben a kezem
Míg szemedet a legszebbnek hiszem :
Váljunk el most, egymástól, kedvesem !

Váljunk el most, míg tűznapos a nyár . . .
Félek a naptól, melyen őszre vál,
És meghervad az első rózsaszál.

A naptól félek, melyen a kezed'
- Mely most oly forró, imádott, meleg -
Hidegnek érzem - s elfelejtelek.

Félek, hogy elmúlik a kikelet . . .
- A mámortalan, vágytalan telet
Nem akarom megérni teveled !

Jövendő_1906.
 
 
0 komment , kategória:  Janda Matild  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 228 db bejegyzés
e év: 1894 db bejegyzés
Összes: 28327 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 6791
  • e Hét: 6791
  • e Hónap: 145523
  • e Év: 998066
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.