Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Balázs Béla
  2018-03-22 15:05:34, csütörtök
 
  Balázs Béla

Mert minden út

A folyó partján fel kellene mennem,
Mert arra szállnak mind a madarak.
És én is tudnám, mért beteg az ösvény
Miért oly vézna, én is tudnám egyszer.

De akkor mért is jöttem a folyóhoz?
Mert ím előttem gőggel elvonul
És tükre titkát hiába lesem,
Ha el nem oldom most a csolnakot.

Ha el nem oldom s vele nem megyek,
Elhagyva mindent, amíg teljesül,
Ahol a fűzes földpartok közé
Beolvad s ömlik a bús alkonyég.

De elhagyjam e néma, bűvös rétet?
Akkor hiába kérdeztem és sírtam,
Ha nem várom meg, míg feljő a hold
És nem hallom meg, ha a rét beszél.

Feljő a hold, szobámba is besüt
S én látom majd bútoraim arcát.
Nem fogom tudni, mért laknak velem
S szobám rejti a titkomat talán.

Titok marad a dolgok minden titka.
Mert minden út és minden végtelen.
És mindig elhágy valamit a lélek
Cserélve útat úttal úntalan.

Szép gyermekségem félbe kellett hagynom,
Szép ifjúságom nem folytathatom.
Az életútról is hamar letérek
S az utak végén van csak felelet.
 
 
0 komment , kategória:  Balázs Béla  
Balázs Béla
  2017-12-22 09:16:51, péntek
 
  Balázs Béla

Őszi varázs

Most gyerünk innen, mert jön a varázs.
Vörösen áll a nap a hegy fölött,
S a sárga hegy mögött ott áll az ősz.
Gyerünk, gyerünk.
Nézd, izzó érccé válik
Az erdő már és a lombfödte föld.
Késő.
A dermedt rézerdőben állunk.
Ne mozdulj már. Egy gally törjön belőle:
S megkondul, dördül hetedik határ
És sorsod mélye visszhangozik tőle.
Ne mozdulj már, mert felriad a zajra.
Most hallgasd, hogyan hullanak szelíden
Kis érclevelek pengő érctalajra.
Halk harangjáték. Az erdő dalol,
S temetkezik csendes búcsúztatóval.
Nézd, ott a nap a hegy mögé hajol.
A hegy mögött, ahol a köd vonul,
Egy óriás zokog hangtalanul.
 
 
0 komment , kategória:  Balázs Béla  
Balázs Béla
  2017-12-20 08:47:25, szerda
 
  Balázs Béla

Régi könnyek

Mindenhová el kellene mennem,
Hová szívem régen sírni hordtam.
El kell vinnem, hogy nevessen ottan,
Mert ott most is siratnak még engem.

Régi erdőm tépett hajjal, gyásszal
Gyászol vérző törzsével a fáknak.
Ottan most is vacognak az ágak
S régi tájak búja ideárnyal.

El kell mennem régi szobám látnom,
Mert ég benne még magányom vágya
Vérző lánggal. Égve maradt máglya,
Istenemúlt, elhagyott oltáron.

Leszedem majd gyászom lobogóit,
Hogy árnyékuk rám és rád ne szórják.
De hogy érjem el a régi órák
Messze úszó fekete hajóit?

Fehérséged fényli most a lelkem.
Hiába. Nem száradnak a könnyek.
Régi nóták, rég olvasott könyvek,
Mindig, mindig siratnak majd engem.
 
 
0 komment , kategória:  Balázs Béla  
Balázs Béla
  2017-11-06 08:20:36, hétfő
 
  Balázs Béla

Régi könnyek

Mindenhová el kellene mennem,
Hová szívem régen sírni hordtam.
El kell vinnem, hogy nevessen ottan,
Mert ott most is siratnak még engem.

Régi erdőm tépett hajjal, gyásszal
Gyászol vérző törzsével a fáknak.
Ottan most is vacognak az ágak
S régi tájak búja ideárnyal.

El kell mennem régi szobám látnom,
Mert ég benne még magányom vágya
Vérző lánggal. Égve maradt máglya,
Istenemúlt, elhagyott oltáron.

Leszedem majd gyászom lobogóit,
Hogy árnyékuk rám és rád ne szórják.
De hogy érjem el a régi órák
Messze úszó fekete hajóit?

Fehérséged fényli most a lelkem.
Hiába. Nem száradnak a könnyek.
Régi nóták, rég olvasott könyvek,
Mindig, mindig siratnak majd engem.
 
 
0 komment , kategória:  Balázs Béla  
Balázs Béla
  2017-09-22 11:37:41, péntek
 
  Balázs Béla

A mi éjszakáink

Nappali út a mi életünk útja
Holnapunk látjuk s a holnaputánt is,
Hanem mi ketten, mi mégis várunk,
Jelentett nekünk a találkozásunk
Jövendő csodákat.

Nappali útunknak mentén az éjek,
Óriás csillagos barlangok állnak,
Mélyükbe nem látunk. Csodaigéret
Dalol a sötétben engem és téged
És mi betérünk.

Kalandor kincsásók indulunk ketten
Beljebb meg beljebb a barlangos éjbe.
Dobogó szivünkben lobog a lámpa,
Lelkünket legyinti denevér szárnya,
Csoda fog jönni.

Szemünk már tükrös az ajakunk száraz
Szomjunk és szavunk már elfogyott régen.
Halkuló kocsmában fárad a vágyunk.
Beljebb még beljebb. Még virrasztunk, várunk.
Valami lesz még.

Elhajtott álmunknak kísért a lelke,
Valahol elmentünk valami mellett.
Túlnan már piroslik barlangunk szája,
Csendesen, dacosan köszöntünk rája:
Üdvözlégy hajnal.



 
 
0 komment , kategória:  Balázs Béla  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 213 db bejegyzés
e év: 1118 db bejegyzés
Összes: 7686 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 711
  • e Hét: 12182
  • e Hónap: 61518
  • e Év: 282312
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.