Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
Inczédy László: Magyar otterhalte
  2017-11-07 06:50:53, kedd
 
  Inczédy László:

Magyar otterhalte


Gott erhalte, tartsd meg Isten
Az osztrákot magának,
Vágd el hozzánk minden útját
Az átkozott fajtának.
Méreg-foggal, szívó-csáppal
Marczangolja öntestét;
Mirólunk rneg, Uram, végre
Söpörd le a rut bestét.

Gott erhalte . . . készíts nekik
Jó, suhogós, korbácsot,
S ne nézd, Uram, németek-e,
Csehek avagy polyákok,
Valamennyi falánk duvad.
Egyre tép és egyre mar,
Ide s tova négyszáz éve
Attól sorvad a magyar.

Gott erhalte . . . tartsd meg Isten
Azokra is korbácsod,
Kík a haza zsírján sütnek
Pecsenyét és kalácsot.
Gyászmagyarok, akik reánk
Undok vásárt csinálnak,
Csapj közéje, mint a villám
A sok hitvány kufárnak.

Gott erhalte . . .Tartsd meg Isten
Régi hitben a magyart.
Gyújts szivébe hősi lángot,
Ne rémítse meg a kard.
Hogyha harcz kell, hál legyen harcz,
Hogyha vér kell, vérezünk,
Megfogadjuk meg, is teszszük;
Rabok többé nem leszünk !

Gott erhalte . . . Erősítsd meg
Isten a magyar királyt,
Hogy lebírjon mindén szörnyet,
A két fejüt legkivált
Szűnjék meg a régi átok,
A mely négyszáz éve tart,
S zengjük egyszer végre együtt;
Isten áldd meg a magyart!

Szarvas és Vidéke 1918. november 10.

 
 
0 komment , kategória:  Inczédy László  
Inczédy László: Őszszel.
  2017-10-17 07:18:18, kedd
 
  Inczédy László:

Őszszel.


Hűs szellő kél, s rá összerezdül
A sárguló pagony,
Fájó titok susog keresztül
Az őszi lombokon.

S hogy elbolygunk, mélán, merengve,
Az ismert fák alatt,
Én édesem, mondd, szép szemedbe
Fájó köny mért fakad?

Szivedben tán bús sejtés támad
A hervadás felett ?
Sorsában a hulló virágnak
Látod tenvégzeted' ?

Szegény virág - kelyhébe' nem rég
A Kéj, a Báj lakott,
Körüllebegték tarka lepkék,
És édes illatok.

De jött az ősz, és elhull kelyhe,
Dér ül a levelén,
És nem jő csókért már a lepke,
Elhagyta hűtelen.

Mihamar elszáll ifjúságod,
Gyorsan közelgve jő
S szépségedet, mint a virágot,
Megrontja az idő.

Ne sirj azért, ne! az én szívem
Nem ragyogó szemed',
Nem ajkad', mely mosolyg szelíden,
De tégedet szeret.

Száll az idő, és fürteinket
Derével hinti be,
Száll az idő, és szemeinknek
Homályosul tüze,

Száll az idő, és régen eltűnt
Az ifjúság kora,
Száll az idő, - de hő szerelmünk
Nem hamvad el soha !

Vasárnapi Ujság 1878. szeptember 15.
 
 
0 komment , kategória:  Inczédy László  
Inczédy László: Éjjel .
  2017-10-02 06:56:54, hétfő
 
  Inczédy László:

Éjjel .


Oh szép, midőn az ifjú reggel
Habágyából pirulva kel,
S az alvó földet hűs könyekkel
És hő csókokkal kelti fel;
Egyének lesznek a tömegbül,
Szétbontja fényhozó sugár,
Kicsillan a virág a gyepbül,
Porbul kiválik a bogár.

És lelkem érzi-vallja fennen
- Hogy deritő fény rezgi át - :
Nem rész csupán a végtelenben,
De maga egy egész világ!
A természethez bár parány csak,
Független attól létele,
Czélt maga szab s törvényt magának,
Önnönmagának istene!

De a midőn lelkem kifárad,
Alig lebbenti szárnyait,
A tűnő nappal tovaszállnak
A büszke ábránd, balga hit,
Érzem, hogy a mit megvetettem,
A földi rög, lekötve tart,
Szivem vergődik sebhedetten
S futom az embert és a zajt:

Akkor borítsd le barna fátylod,
Titkos homályu Éj, jövel!
Takard el ezt a szűk világot,
Nagyképű törpeségivel, -
Némítsd el ezt a tomboló zajt,
Mely itt dőzsöl, kufárkodik,
Büszkén halhatatlanságot óhajt
S egy rosz gödörben elbukik.

Alig borúl el arczod árnya
E nyüzsgő, zajgó gömb felett,
Megfut legott a dőre lárma
S szent némaságnak ad helyet.
Hiú embernek törpe műve,
Ha jösz, megbúvik hirtelen -
S kitárul a menny boltos ive,
A csillagfényes végtelen.

A némaság, a végtelenség
Magához vonja lelkemet, -
Nem érzem már a föld bilincsét,
Elhagy remény, emlékezet,
A kéj, a kín, mind tovalebben,
Felejtem, hogy ember vagyok,
Elenyészem a végtelenben,
Mint tengerben a patakok . . . .

Nem, oh, nem vagy borzalmas, Éjjel!
A gyáva fél tőled csupán, -
A végtelenbe hullni széjjel -
Miért ne ? munka, harcz után.
Mely elszólít a földi honból,
Azt az órát se rettegem ;
Oh a halál se más - tudom jól -:
A némaság, a végtelen!

Vasárnapi Ujság 1878. április 7.
 
 
0 komment , kategória:  Inczédy László  
Inczédy László: Egy ó rege . . .
  2017-09-14 07:17:19, csütörtök
 
  Inczédy László:

Egy ó rege . . .


Egy ó rege jut eszembe.
Erdő mélyén ócska vár,
Bűvös sánczczal körülszegve
Sárkány őr a kapunál.

Benn a várban szép király-lány
Megigézve fekszik ott,
S várja minden hajnal nyíltan
A bűv-oldó lovagot.

És ,az megjő s vaskezével
Áttör sánczon, szörnyeken . . .
Mert ma csodát már nem mivel
Maga sem a szerelem.

Vágyak, álmok, reménységek
Mind tehozzád szállanak,
Szerelmem úgy űzi őket,
Mint szellő a habokat.

S a mikorra hozzád jutnak,
A hab sorsa jut nekik,
Mely élén a sziklafoknak
Bús morajjal megtörik.

Eger - hetilap, 1888.
 
 
0 komment , kategória:  Inczédy László  
Inczédy László: Ezer év.
  2017-08-18 07:20:52, péntek
 
  Inczédy László:

Ezer év.


Innen-onnan ezer éve
Hogy mienk lett ez a hon,
Ezer évre visszanézve,
Keljen dal a húrokon.
Nem a gyásznak, lemondásnak,
Csiiggedésnek bús dala,
Büszke hittel várlak, áldlak,
Új ezer év hajnala.

Ha a múltat áttekintem,
Mennyi árnyék, mennyi fény,
Itt sugárzik, csillog minden,
Ott gyász borong, feketén.
Itt dicsőség, ott gyalázat,
Itt enyhület, ott vihar,
S vészből, gyászból újra támad,
Büszkén, bátran a magyar.

Mesgyéjén az ezer évnek,
Szivem büszkén feldobog,
Áldva legyen az a végzet,
Mely magyarnak alkotott!
S mig a múlton elmerengek,
Lelkemen kigyúl a hév,
S büszke hittel im köszöntlek,
Te dicső, új ezer év.

Eger - hetilap, 1890.
 
 
0 komment , kategória:  Inczédy László  
Inczédy László: A könny .
  2017-01-29 08:21:07, vasárnap
 
  Inczédy László:

A könny .


Oh ne bánd a könnyek árját,
Ha szemedben megfakad;
Kik a bút szivükbe zárják,
Hidd, keresztjük súlyosabb.

Mint kit élve eltemettek
S koporsóját tépdesi,
Olyan az a bánat, melynek
Nem fakadnak könnyei.

Völgyén itt a siralomnak,
Hol mindenütt gyász lobog,
Csak azok, kik sírni tudnak,
Csak azok a boldogok.

a_het_1890.
 
 
0 komment , kategória:  Inczédy László  
Inczédy László: Nem az gyűlöl . . .
  2017-01-28 08:56:30, szombat
 
  Inczédy László:

Nem az gyűlöl . . .


Nem az gyűlöl, kinek szívében
A durva dölyf jéggé fagyolt,
Egyedül jár némán, sötéten,
Tiporva rózsát s gyomot:
Az tud gyűlölni lángolóan,
Kinek szívében tűzkohó van,
A melynek izzó hevinél
Forr, kavarog a szenvedély.

Egy érzés színe és fonákja
A szeretet s a gyűlölet,
Emez amannak a hajtása,
Nem gyűlöl az, ki nem szeret;
Csak, a kik lángolóm ölelnek,
Uruknak érzik a szerelmet,
Csüggnek nőn, gyermeken, hazán:
Azok gyűlölnek igazán.

Ki a mit érez, szerteosztja
S mindenkit egyformán ölel,
A szeretet nyomát taposva
A szeretethez nem jut el;
A ki ötezret megvendégel
Két háló hallal s öt kenyérrel,
Csupán a Megváltó lehel,
Nem gyarló földi emberek.

A mi szerelmünk harcz szítója
Véres küzdelmek zászlaja,
Tekintve e szent lobogóra
Csatázunk mint a katona;
Ki nincs egy táborban velem,
Mind ellenség, mind idegen,
És sebet osztva s visszakapva
Égőbb lesz szívem indulatja.

Nincs irgalom, igazság bennem,
Nem lankaszt: éget csak sebem, -
Hogy legyek öldöklő, kegyetlen,
Hevít, lázít a szerelem.
S ha testem letaposva már,
Szemem elfogja a homály,
Átokkal ajkamon halok meg. . .
így gyűlölnek, a kik szeretnek!

a_het_1890.
 
 
0 komment , kategória:  Inczédy László  
Inczédy László: Vadonban.
  2016-10-06 05:09:38, csütörtök
 
  Inczédy László:

Vadonban.


Köröttem éj van és sötétség,
Remény se lobogtatja mécsét,
Még azt se látom : merre, hol van,
Hol meghúzódjam egy zugolyban.

S ahogy vergődném lapogatva,
Ütődöm új s új szirtfalakba,
S ha rajtok mégis átbirkóznám,
Halálos mélység ásítoz rám.

Mért küzködném hát ? Vissza, vissza,
Ahol az ég mosolygó, tiszta,
Hol fény derít s enyh van az árnyban,
Csak vissza, hol valaha jártam !

Fuss, fuss e fagyos éjszakából,
El a holnaptól, el a mától!
A múltban, bár csak puszta emlék,
Akad tán egy kis enyhület még.

Igy lesz a vad, ki megkergetve,
Bebódul útlan rengetegbe,
Hol vész les rá minden bokorbul:
Előre nincs út, visszafordul.

Elindul és megy, vissza, hátra,
Mig rájut a rég tört csapásra,
A régi fák még ottan állnak
S buzog még vize a forrásnak.

De egyszerre csak visszahorkan,
Valamit érez lenn a porban,
A szőre borzad, szeme tágul
Feloszló vér fojtó szagátul.

Hisz itt volt, hol őt megsebezték,
Az ő vérének nyoma ez még
S mint meghajtott iv, visszapattan
S menekül és fut megriadtan.

Rohan vadonnak, rengetegnek,
Csak tépd meg tüske, ág sebezd meg,
Zuhanjon le a gyilkos mélybe -
Legalább egyszer vége, vége.

a_het_1901.
 
 
0 komment , kategória:  Inczédy László  
Inczédi László: Intés
  2016-04-18 10:37:38, hétfő
 
  Inczédi László:

Intés


Ifjúságod tündérkertjét.
Járod még ma boldogan ;
Hajh, de alig tekintesz szét,
A varázskert oda van.
Fehér hajjal, sötét szívvel
Állsz a hideg sir előtt.
És a hova csak virágért
Jártál eddig, nyugalmáért
Óhajtod a temetőt,

Éltél-e már ? Szerettél-e ?
Az idő nem kérdi meg.
Akárhogyan fukarkodtál,
Elrabolja kincsedet
Mondhatod, hogy a jövőre
Biztad boldogságodat -
Száll az idő sebes szárnyon,
S mig merengsz az eltünt álmon,
Már fölötted elhaladt.

Mit törődöl hát a múlttal,
Mit bajmódol a jövőn ?
Élj vígan a pillanatnak,
Mit sorsod nyújt kedvezőn.
Legalább ha hajótörten
Ülsz a sivár partokon,
Emlékeid bűvös szárnya
Elröpít a tündértájra,
A hol bolygál egykoron.

Esztergom és V. 1885.
 
 
0 komment , kategória:  Inczédy László  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 169 db bejegyzés
e év: 3026 db bejegyzés
Összes: 29455 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 39755
  • e Hónap: 110063
  • e Év: 1685888
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.