Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
Szeitz János: Gondolat és tett
  2017-05-26 06:01:42, péntek
 
  Szeitz János:

Gondolat és tett


Tetté tesz a magunkba rejtett gondolat is.
Szerelem, gyűlölet, kívánság vagy undor.
Csak alkalomra vár, hogy cselekvéssé váljon,
és megformáljon bennünket másokban is.

Ők tartják tükrük elénk, de erényeinket
s vétkeinket mi fogalmazzuk csúffá, széppé,
érdek, harag és kedvünk hánykódása szerint.
Ha tudni akarod magad, a tükröt ne takard el.
 
 
0 komment , kategória:  Szeitz János  
Szeitz János: Váratlan szép üzenet
  2017-05-23 06:34:21, kedd
 
  Szeitz János:

Váratlan szép üzenet


Szótlanná meredtem.
Szívem és a lelkem
jelét várom: újultan:
éledjenek.

Gyengéd tavasz érlelte
újjá életemet,
mikorra megjött a nyár:
szerelemre.

Szerény mosoly gyöngéden,
hittel megérintett,
mikor nem reméltem már,
csak a telet.
 
 
0 komment , kategória:  Szeitz János  
Szeitz János: A te varázslatodban
  2017-05-19 06:52:52, péntek
 
  Szeitz János:

A te varázslatodban


Látlak!
Ez vétkemért szerelmem büntetése:
Lelkemben kibontva őrzi képed
Ami szép földön és az égen
Színekben, formákban és a mozgás
Sokasága, a világ örökkévalósága,
Együtt Tebenned a vonzás és
A távolságot őrző taszítás
Csillagrendje; a fényüket tékozló Napok
A káosz kiszámíthatatlan valósága;
A megértés döbbenete, a titkok
Konok hallgatása; a fotonok remegő
Száguldása; az elektronok önfeledt körtánca;
A sejtmagok szorgalmas osztódása;
Az anyaméh világmegtartó bűvölete
Az életteremtés, a lét és az elmúlás...

Látod!
Mind csupa burjánzó nagy szavak.
Ne engem ítélj el, Kedves, magadra vess:
Te hasítottad ki konok lelkemben
Errefelé az utam. A lélekben keresni a világot,
Mert a Te varázslatodban éli a világgal
magányát minden éjszakám.
 
 
0 komment , kategória:  Szeitz János  
Szeitz János: Éltető emlék
  2017-05-09 08:47:12, kedd
 
  Szeitz János:

Éltető emlék


Nyár volt, gondfelejtő délután,
Míg fénylő csend simult reánk,
Nesztelen, mint a napsugár, egy
Cupido lebbent át a szobán.

Szomorú arcodra szelíd szép
Mosolyt hintett a fénnyel ő.
Szerelemmel áldott lett a csend,
S egy pillanatra megállt az idő.

Amint ruhád puha fodra
Köréd simult igézőn, tova
Szállt a pillanat, ám egyé vált
Két egymásra váró gondolat.

S itt vagy éltetőn magamban,
Csontjaim puha hártyáin,
Izmaiban és bőröm hámján,
S véremmé váltál oldhatatlan
 
 
0 komment , kategória:  Szeitz János  
Szeitz János: Az irgalmas éjszaka
  2017-04-27 08:55:03, csütörtök
 
  Szeitz János:

Az irgalmas éjszaka


Amint az irgalmas éjszaka
Ezüsttel tűzdelt fekete
Fátylát gond-teli napomra
Teríti, s üde kék kelyhét
Az estike bontja a holdnak,
Tűnik elő az éj vásznára
Gyöngéd színekkel rajzoltan
Arcodnak kecses vonala,
És szemednek fénye nyugalmas
Álmot ígér.
 
 
0 komment , kategória:  Szeitz János  
Szeitz János: Magamban, veled
  2017-04-20 08:40:39, csütörtök
 
  Szeitz János:

Magamban, veled


Így, többedmagammal a magány
Még magányosabb, mint egyedül.
Megosztanak egymás között gyatra,
Felesleges szavakkal, kérdőn
Szemembe vájkáló mosolyok,
Szótlan követelő parancsokkal.

Ha egyedül volnék, messze távolról
Veled lehetnék, megosztani veled
Az ünnepi csöndet, lehelet gyöngéden.
 
 
0 komment , kategória:  Szeitz János  
Szeitz János: Este van
  2017-04-18 09:21:43, kedd
 
  Szeitz János:

Este van


Este van, megint.
Fáradt vagyok.
Örök nappalokban pihenni,
kerülni álmot, éjszakát
most lenne jó.
Oly rövid a nappal, és a fény.
És ti régtől élők éjszakái,
múlandóságot jámbor lelkeknek
kegyesen kiszolgáltatók,
a fényt keresőknek nem adtok,
nyugalmat, éji békét,
sem újjá ébredésre reményt.

Szerelmek rejtője, ifjú éjszakák,
s a magány békéjét oltalmazók,
ti voltatok az élet
örökkévaló ígérete,
s bennetek tisztult meg a lélek,
már nincs más ígéret tőletek,
csak az enyészeté?
Sok még a dolgom, várjatok!
 
 
0 komment , kategória:  Szeitz János  
Szeitz János: Megtérek hozzád
  2017-04-15 07:13:54, szombat
 
  Szeitz János:

Megtérek hozzád


Megtérek hozzád, mielőtt az álom
Elválaszt a világtól... csak nézlek
Magamba zártan s már nem találgatom
Hogyan, miként telt napod, míg éled.
A kép a sötétben, színeit váltja
A vágyak formálta hű emlékezet:
A mosolyod megőrzött báját, kezed
Egy félben maradt, kecses mozdulatát,
Ahogy a kacér szellő incselkedett
Könnyedén lebbenő hajaddal, míg rám
Hangod selyme vigaszt ígérve simult.
 
 
0 komment , kategória:  Szeitz János  
Szeitz János: Nem hívhatlak szóval
  2017-04-14 07:47:51, péntek
 
  Szeitz János:

Nem hívhatlak szóval


Nem hívhatlak szóval, csak féltő gondolattal,
Felesleges magamtól Téged így óva meg,
És mégis így Veled meneküléseimben:
A földi idő jelenéből vissza, távol
Térben, időben rőtsugarú vágyaimmal
És Veled, ki fényeiddel ékesíted azt.
Viszlek szerelmem-óvó köntösébe rejtve,
Másoknak láthatatlanul, a földi létnek
Nyűgétől távol, feledve azt, a végtelen
Időben, és új rendet alkotunk magunknak,
Az ősi egyszerűen szépet, a létezés
Öröktől élő vágyát, hol lélek, szellem egy.

Ne várj csodákra, ahol a rend a létezés.
A lélekkel megáldott szellem az akarat
Megalkotója, és őrzője az érzelem.
Itt teljes az élet, mert nem rejtezik a szó
Fogságába a valót feltáró fogalom,
Csonkítva lényegét, torzók sokaságába
Kerítve, silányan cicomázva értelmét
S a törvényeket abba, abból alkotva meg,
Hogy védje, vagy tagadja az intézményesült
Eszméket, és vele az élni vágyó embert,
Silányult hétköznapjaiba torzítva,
És megalázva elfoszlott ünnepeiben.

Nem hívhatlak szóval, hát hívlak gondolattal,
Felesleges magamtól Téged így óva meg.
És mégis Veled, az elmúlást feledtető
Éterben, lelünk még talán egy csöpp kis helyet,
Amelyet az ember nem vett birtokába még,
És feledve ott a földi gondokat, végre
Egymásra talál tévelygő szép szerelmünk.
 
 
0 komment , kategória:  Szeitz János  
Szeitz János: A kezed
  2017-04-11 08:02:11, kedd
 
  Szeitz János:

A kezed


A kezed, a te kezed
A szemed, a te szemed
A szíved, a te szíved
Hasonlítani máshoz:
Szépet a széphez felesleges.
Számomra így tökéletes.

Így él bennem, és vetíti
Lehunyt szemem selymére így:
A kezed, mint a kezed,
A szemed, mint a szemed,
Szíved, mint a te szíved,
Éltetőn ő lüktet véremben.
 
 
0 komment , kategória:  Szeitz János  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
2017.04 2017. Május 2017.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 235 db bejegyzés
e év: 1365 db bejegyzés
Összes: 27801 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1380
  • e Hét: 37683
  • e Hónap: 123538
  • e Év: 603005
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.