Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 18 
Szeitz János: Kegyes kegyetlen sors
  2017-08-05 07:48:32, szombat
 
  Szeitz János:

Kegyes kegyetlen sors


Vajon miért olyan kegyes
Hozzám a sors, hogy megadta:
Szeresselek?
És miért olyan kegyetlen
Hozzám, hogy Neked nem adta:
Szeress?
 
 
0 komment , kategória:  Szeitz János  
Szeitz János: A természet
  2017-06-23 06:30:30, péntek
 
  Szeitz János:

A természet


A természet magában sem rút, se szép,
nem kegyetlen, nem is megbocsátó,
Változásában megőrzi lényegét.
Miként az ember felleli benne
Magát, keresve léte értelmét
s helyét; kutatva legmélyebb rejtekét
ami élteti: szerelmet, szót s zenét.
 
 
0 komment , kategória:  Szeitz János  
Szeitz János: Ami köröttem szép…
  2017-06-14 06:11:46, szerda
 
  Szeitz János:

Ami köröttem szép...


Ami köröttem szép, Téged idéz.
Mert szép a rezzenéstelen fény
A szélcsendben nyugvó levél
Erezetén, és szépek az egymásba
Simuló színek s az egymással fényre
Vetélkedők. Mert szép a harmónia
Mikor nyugalmat kíván az ész,
És a diszharmónia, mikor dühét
Kell kínnal világgá kiáltania.
Mert szép a csend, amit nem tördel szét
Felesleges szó és oktalan zörej.
Mert szép a nők kacéran incselkedő
Mosolya, s szépek őszinte könnyeik
Mellyel vigaszt remélnek, engesztelőt.

Ami köröttem szép, Téged idéz.
Amibe meglelem létem, és valóm
Lelkem szolid akarását követve
Önmagára talál, megbékélve óv
Szerény helyén, a mindenség részeként.
Így épül Veled a létharmónia,
Mit a zaklatott nappalok tördelnek
Értelmetlenül kusza halomba.
Így újulnak veled a remények
Rendet ígérő szép szekvenciáiba.
 
 
0 komment , kategória:  Szeitz János  
Szeitz János: Csöndben múlt el szép napom...
  2017-06-04 06:40:07, vasárnap
 
  Szeitz János:

Csöndben múlt el szép napom...


Csöndben múlt el szép napom
A parki fák ágain átsurranó
Bíborpalástú alkony ígért
Szolid álmot, nyugalmas éjszakát.

És az álom, mint élhető való
Pillanat tünemény-varázslat
A surrogó éj sötét leple alól
Kibomlott, színes fénykoszorúban.

Ketten voltunk a végtelen térben,
Nem zárt be horizontkupolája,
És te nevettél felszabadultan,
Szinte önfeledten, kedvesen

A végtelenbe tűnő fényt, s éltet
Tükrözte csillogó szemed.
A kezed nyújtottad felém,
Lendült volna már érte kezem,

Csodát ígért a pillanat: kezembe
A te kezed, de nem értem el.
Huncut mosollyal felpattantál
Szinte szállva, kitárva karjaid
Álomrepüléssel, és a nevetésed
Csak csengett hívogatón, kedvesen.

Lehet, én kívántam úgy, hogy
Elérjelek, vagy Cupido szőtte
Csintalan álom-akarásait,
Nem zuhanva, ijedten, de
Könnyedén szállva hulltál
A szőnyeg puha bolyhai közé.
Mosolyba simult a csábos nevetés,
És megint nyújtottad a kezed:
Csodás kiengesztelés, istenek
Könyörülő vigasza, amint
Kezembe simult a kezed.

Óh, Cupido, te kiszámíthatatlan
Tréfás kedvű kölyök, nem engedted
Hogy melléd dőljek - varázst hintettél ránk
Csak a szemeink éltek egymásban
Kutatón, ahogy mosollyá szelídült
csintalan kacér álomnevetésed.

Egyé vált a végtelen tér s az idő
Mozdulatlan, és a szemedben
A mosolyt egy könnycsepp
Szivárvány fátyla oldotta fel.

Rettenet szép fájdalmas
Álom áttűnés, és a bezáruló
Horizonton lebegő alak tűnt elő,
Mint egy görög holdistennő
Szeléné vagy Artemisz a vigaszt adó?
Összefonódtak karcsú ujjaitok,
S a szivárványba tűnt könnycsepped
Íve alatt könnyedén lebegve elindultatok.
Felnyílt a horizont kupolája
Kapuján át a hold fehér fénye
Vont ösvényt, amelyen távoztatok.
 
 
0 komment , kategória:  Szeitz János  
Szeitz János: Találkozások
  2017-06-02 06:28:22, péntek
 
  Szeitz János:

Találkozások


(Federico Garcia Lorca
idézett Találkozás című versét
Illyés Gyula fordította.)

Küldenék
Egy verset Magának
Fényeset,
Mint a szerelem,
Tüzet gyújtó
Hideget:

,,Se neked, se nekem
egymás felé nem szabad
lépni sem, nézni sem.
Tudod, tudod már, miért?
Oly nagy a szerelem."

Nem küldhetem
Nem akarod,
Nem is teheted:

,,Megy az ösvény, menj tovább!
kezemen
szögek sebe
élesen.
Nem látod, hogy vérezem?"

Nem láthatod,
Más utakról nézünk
Messze.
Falakon át, évek mélyén
Véres fagyott
Szerelmekre:

,,Ne nézz hátra lépegess
csöndesen.
S imádkozz, akárcsak én,
Hogy legyen kegyelem,"

Élet szedett
Súlyok alatt, nem jutunk
Előbbre;
Imádkozzál helyettem is,
Lépegess:

,,mert se neked, se nekem
egymás felé nem szabad
lépni sem, nézni sem"
 
 
0 komment , kategória:  Szeitz János  
Szeitz János: Gondolat és tett
  2017-05-26 06:01:42, péntek
 
  Szeitz János:

Gondolat és tett


Tetté tesz a magunkba rejtett gondolat is.
Szerelem, gyűlölet, kívánság vagy undor.
Csak alkalomra vár, hogy cselekvéssé váljon,
és megformáljon bennünket másokban is.

Ők tartják tükrük elénk, de erényeinket
s vétkeinket mi fogalmazzuk csúffá, széppé,
érdek, harag és kedvünk hánykódása szerint.
Ha tudni akarod magad, a tükröt ne takard el.
 
 
0 komment , kategória:  Szeitz János  
Szeitz János: Váratlan szép üzenet
  2017-05-23 06:34:21, kedd
 
  Szeitz János:

Váratlan szép üzenet


Szótlanná meredtem.
Szívem és a lelkem
jelét várom: újultan:
éledjenek.

Gyengéd tavasz érlelte
újjá életemet,
mikorra megjött a nyár:
szerelemre.

Szerény mosoly gyöngéden,
hittel megérintett,
mikor nem reméltem már,
csak a telet.
 
 
0 komment , kategória:  Szeitz János  
Szeitz János: A te varázslatodban
  2017-05-19 06:52:52, péntek
 
  Szeitz János:

A te varázslatodban


Látlak!
Ez vétkemért szerelmem büntetése:
Lelkemben kibontva őrzi képed
Ami szép földön és az égen
Színekben, formákban és a mozgás
Sokasága, a világ örökkévalósága,
Együtt Tebenned a vonzás és
A távolságot őrző taszítás
Csillagrendje; a fényüket tékozló Napok
A káosz kiszámíthatatlan valósága;
A megértés döbbenete, a titkok
Konok hallgatása; a fotonok remegő
Száguldása; az elektronok önfeledt körtánca;
A sejtmagok szorgalmas osztódása;
Az anyaméh világmegtartó bűvölete
Az életteremtés, a lét és az elmúlás...

Látod!
Mind csupa burjánzó nagy szavak.
Ne engem ítélj el, Kedves, magadra vess:
Te hasítottad ki konok lelkemben
Errefelé az utam. A lélekben keresni a világot,
Mert a Te varázslatodban éli a világgal
magányát minden éjszakám.
 
 
0 komment , kategória:  Szeitz János  
Szeitz János: Éltető emlék
  2017-05-09 08:47:12, kedd
 
  Szeitz János:

Éltető emlék


Nyár volt, gondfelejtő délután,
Míg fénylő csend simult reánk,
Nesztelen, mint a napsugár, egy
Cupido lebbent át a szobán.

Szomorú arcodra szelíd szép
Mosolyt hintett a fénnyel ő.
Szerelemmel áldott lett a csend,
S egy pillanatra megállt az idő.

Amint ruhád puha fodra
Köréd simult igézőn, tova
Szállt a pillanat, ám egyé vált
Két egymásra váró gondolat.

S itt vagy éltetőn magamban,
Csontjaim puha hártyáin,
Izmaiban és bőröm hámján,
S véremmé váltál oldhatatlan
 
 
0 komment , kategória:  Szeitz János  
Szeitz János: Az irgalmas éjszaka
  2017-04-27 08:55:03, csütörtök
 
  Szeitz János:

Az irgalmas éjszaka


Amint az irgalmas éjszaka
Ezüsttel tűzdelt fekete
Fátylát gond-teli napomra
Teríti, s üde kék kelyhét
Az estike bontja a holdnak,
Tűnik elő az éj vásznára
Gyöngéd színekkel rajzoltan
Arcodnak kecses vonala,
És szemednek fénye nyugalmas
Álmot ígér.
 
 
0 komment , kategória:  Szeitz János  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 18 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 243 db bejegyzés
e év: 2504 db bejegyzés
Összes: 28933 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 6697
  • e Hét: 20588
  • e Hónap: 135833
  • e Év: 1360038
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.