Regisztráció  Belépés
joetoth.blog.xfree.hu
pax Tóth József
1937.09.06
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Szerzetestől-67/830
  2017-10-08 14:43:00, vasárnap
 
  Ima hazánkért.
Mindenható, örök Isten! kérlek, ôrizd meg kedves magyar hazánkat
minden külsô és belsô veszedelemtôl, és a boldogságos, mindenkoron szeplôtelen Szűz Máriának, Magyarország Nagyasszonyának, Szent Péter és Pál apostoloknak, Szent István elsô apostoli királyunknak és minden szenteidnek könyörgése által adj magyar népednek egyességet és békességet; távolíts el tôlünk minden háborúságot és tévelygést, hogy Anyaszentegyházadnak hite szerint neked mindvégiglen bátorságos szabadsággal szolgáljon. A mi urunk Jézus Krisztus által. Amen. (Sík:
DB, 855)

/Sík Sándor piarista szerzetes. - +1963.Budapest/
 
 
0 komment , kategória:  Sik Sándor  
Szerzetestől-30/616/Sík Sándor/
  2015-09-13 15:21:48, vasárnap
 
  Lehet szeretni a szenvedést?
Lehet-e a szenvedést szeretni?! Mert ez megoldás volna. És itt
eszembe jut a szentek életének egy epizódja, amelyet nem lehet
megrendülés nélkül olvasni. Amikor Chantal Szent Franciska még mint világi, gazdag nô, ott van a nagy vadászaton, amikor férje halálra sebesült, és nem lehet mozdítani a sebesültet, és ott látja a ragyogó szépségű, elôkelô, gazdag fôúri hölgy csorogni és folyni az ura vérét,akit olyan szenvedélyesen szeret; látja, hogy csak percek kérdése a halál, és kétségbeesik: akkor az ura rámosolyog és azt mondja --mosolyogva! -- ,,Szeretni kell a jó Isten akaratát!''
A szenvedést, a keresztet: lehet szeretni?... Elsô pillantásra azt
mondja bennem a lélek: nem lehet szeretni. Ami keserű, arra nem
mondjuk, hogy édes. Semmi meg nem változtatja az emberi természetet és a szájíznek az érzékenységét: ami fáj, arra nem tudom mondani, hogy nem fáj, és nem öröm a fájdalom! De lehet szeretni a keserűt is talán,hogyha egy édes kéz nyújtja; ha az édesanyám keze nyújtja az orvosságot, akkor talán még valahogy jónak érzem; de ha nem érzem is jónak, mégis szívesen fogadom el, azért aki nyújtja. Egyetlenegy módon lehet fölébe kerekednünk a szenvedésnek, egy módon lehet szeretni a szenvedést, nincsen megoldás más semmi földi problémára: csak a szeretet segít! Szeretni lehet a szenvedést az okáért, szeretni lehet a céljáért, azért, amiért van; vagy legalább örömmel vállalni. Miért lehet szeretni? Szeretni a kézért, amely nyújtja: szeretô kéz nyújtja,
Atyám keze nyújtja! Tudom, hogy az méri rám a szenvedést, aki engem a legjobban szeret, jobban mint én magamat.
És látok még valakit, aki megédesítteti velem a szenvedést. A Nagy Szenvedôt, az Úr Jézus Krisztust látom szenvedni. Belénk döbben Szent Pálnak egy csodálatos mondata, amely talán hívatva van arra, hogy világosságot derítsen, mindennél nagyobb világosságot, a szenvedés problémájára. Azt írja: ,,Most örömest szenvedek értetek, és beteljesítem, kiegészítem testemben azt, ami híja van a Krisztus szenvedéseinek, az ô testének, az Egyháznak javára.'' Tehát Szent Pál szerint Krisztus megváltott bennünket, de hagyott valamit még nekünk is; mintegy -- vakmerô szó, de megérti mindenki, hogy mit akarok vele mondani -- részt hagyott még nekünk a megváltásban: mi is szenvedhetjük a Krisztus szenvedéseinek részét, a megváltó szenvedés részét. Miért? -- ,,értetek; az ô testének, az Egyháznak javára.'' Íme
a szenvedésnek egy mérhetetlenül mély értelme! Engesztelés! -- a
legnagyobb gondolat. Engesztelés: másokért szenvedni! És mennyire ideillik a Miatyánk utolsó szava: az Amen. ,,Amen'' annyit jelent,mint ,,úgy van'', elfogadom, igaz, úgy legyen! Annyit jelent, hogy ,,igen''. Micsoda nagyszerű dolog, hogy a keresztény Egyház igennel végzi imádságait! Nagyszerűen illik hozzá: minden ,,igen'' a
kereszténységben, semmi sem ,,nem'', minden pozitívum, minden építô,semmi nem romboló, semmi nem negatívum! Pozitívum a szenvedés is, ha engeszteléssé válik. Ha nemcsak tűrés -- a tűrés még csak negatívum --hanem ha szeretetbôl tesszük, ha engeszteléssé válik. Cselekvés,pozitívum, világmegváltó, világépítô erô! (Sík: A kettôs végtelen,2:40)
/Sík Sándor piarista szerzetes. - +1963.Budapest/
 
 
0 komment , kategória:  Sik Sándor  
Szerzetestől-23/560/Sík Sándor/
  2015-03-01 13:54:03, vasárnap
 
  Föl a magányos nagy hegyekre
Az emberarcok ködbe vesztek,
Ketten vagyunk a hegyeken,
Kézenfogva vezet a Mester,
S én követem.
/Sik Sándortól/piarista +1963 Budapest/
 
 
0 komment , kategória:  Sik Sándor  
Bibliából és szerzetestől63/549
  2015-01-18 11:34:10, vasárnap
 
  Békesség Jézussal való lelki találkozásokból
Kétségtelen, hogy az Úr Jézus mindenkire, aki találkozott Vele, --
nem aki úgy ment el mellette, mint nyilván a legtöbb ember ma is,
hanem aki igazán találkozott Vele, -- óriási benyomást tett. Olyat,
ami egyszer s mindenkorra szól. Tanítványaira rájuk néz: Kövess! -- és azok otthagynak mindent: otthont, családot, munkát, és mennek utána.Ilyen benyomást tesz másokra is: a szamaritánus nôre, Magdolnára, még Pilátusra is; érezzük ezt a szavakon keresztül, amelyek a megörökített párbeszédben elhangzanak.
Úgy tanítja ôket, ,,mint akinek hatalma van'' (Mt 7,29). Márk, aki
a legközvetlenebb benyomás-visszaadó, nemegyszer megjegyzi egy-egy nagyobb jelentôségu mondat elôtt, hogy az Úr Jézus rájuk tekintett és úgy mondta. Mi lehet e mögött a ,,rájuk tekintett'' mögött? Nemcsak a tekintet, ami elég volt Péternek, hogy sírjon és megbánja tagadását.Úgy szokás mondani, ,,édes Jézus''. Valami melegség, vonzás, ami belamarkol az ember szívébe és a szívet fogja meg. Ha végiggondoljuk a nagy képeket, amelyek az evangéliumból maradtak ránk, azok többé-kevésbé ezt lehelik. A kis Jézus, amint gyermekmosolya mögül ránk néz,Isten arca, amint a család körében látjuk, amint az emberek között szelíden tanít, betegeket gyógyít, jót tesz, halottakat támaszt, amint
tanítványainak lábát mossa és elrendeli az Eucharisztiát... A
keresztrôl is, amint ölelésre tárja ki karját, valahogyan ez szól
felénk. Nem utasíthatjuk vissza ezt a benyomást. Maga mondja:
,,Tanuljatok tôlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívu'' (Mt 11,29).Ugyancsak magára alkalmazza Izajás szavait: ,,A megroppant nádat nem töri össze, és a füstölgô mécset nem oltja ki'' (Mt 12,20). Igen, ô az, a szelíd és alázatosszívű Jézus, aki hív bennünket, fáradt és megterhelt embereket, hogy megenyhítsen.
De legalább ugyanilyen benyomásuknak kellett lenni a tanítványoknak az ellenkezôjérôl is. Van az Úr Jézus jellemében valami nagyon kemény,határozott, férfias, könyörtelenül egyenes is. Nem véletlen és nem érdektelen, hogy amikor kérdezi, kinek tartják ôt az emberek, csupa kemény jellemet emlegetnek. Keresztelô Szent Jánosnak, Illésnek,Jeremiásnak, vagy egynek a próféták közül -- akik éppen nem szelíd,kedves és kellemes emberek. Megmutatkozik ez hivatástudatának nagy
határozottságában is. Elsô ismert szava, tizenkétéves korában a
templomban, szinte kegyetlenül határozott: ,,Nem tudjátok-e, hogy
abban kell lennem, ami Atyámé?'' -- mondja az érte aggódó, féltô
szülôknek. Kemény, határozott céltudatosság: ,,Nem békét jöttem hozni a földre, hanem kardot'' (Mt 10,34). ,,Tüzet jöttem bocsátani a földre'' (Lk 12,49). ,,Ne gondoljátok, hogy fölbontani jöttem a
törvényt; nem fölbontani jöttem, hanem beteljesíteni'' (Mt 5,17). Tele van az evangélium ilyenekkel. Amikor kifejti tanítását, az ószövetségi törvény ismertetése után (,,hallottátok, hogy mondatott a régieknek'')egyszeruen kijelenti: ,,Én pedig mondom nektek...'' Semmi ingadozás,semmi kételkedés vagy tapogatózás, hanem a legteljesebb határozottság...
De legjobban a szeretet jellemzi. A szeretet, amely egyetemes,
kivételt nem ismerô, amely bensôséges, amely heroikus mint
ellenségszeretet, a fôparancs, az egyetlen nagy, mindent magába
foglaló követelmény. Tanítja és megteszi. Amint Szent Pál mondja: ,,A mi Istenünk jósága és emberszeretete jelent meg Krisztus Jézusban''(Tit 3,4). ,,Körüljárt jót cselekedvén'' -- így foglalják össze életéta tanítványok. Minden, amit tesz, a szeretet cselekedete, egészen odáig, hogy ,,nagyobb szeretete senkinek sincs, mint aki életét adja oda barátaiért'' (Jn 15,13).
Milyen az Úr Jézus szeretete? Cselekvô szeretet; hiszen nyugalma sincs a szeretet cselekedeteitôl, se éjjele, se nappala, fáradhatatlan a jótettekben. Emberien meleg. Szinte valami ösztönös jóság is van benne. Ahogyan rámosolyog a gyermekekre, ahogyan sír Lázár sírja elôtt! Kétszer is mondja az evangélium, hogy ,,megrendült'', amikor barátja sírjához ment. Szinte látjuk a részvétet az arcán, amikor elmegy Jairushoz, és az édesanya szíve nyilatkozik meg benne, amikor a naimi özveggyel találkozik. Végigvehetnénk az ismert jeleneteket:amikor ,,szánja a tömeget''... Egyik legmeghatóbb mondata az evangéliumnak -- talán nem is a mondat értelme, hanem már a kifejezésmód is mutatja a meleg szeretetet -- amikor felsóhajt:
,,Jeruzsálem, Jeruzsálem! hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet,mint ahogyan a kotlóstyúk gyűjti össze csibéit szárnyai alá, de te nem akartad!'' (Mt 23,37). Ha van hasonlat a világon, amelybôl csak úgy árad az anyai szív melege, akkor ez az. /Sik Sándor szerzetes,költő/+1963,Budapest/(Sík: A kettôs végtelen, 2:26--31)
Sík Sándor (Bp., 1889--1963, Bp). Piarista rendfônök. Költô, műfordító,
irodalomtörténész. 1946-tól a Vigilia felelôs szerkesztôje.
 
 
0 komment , kategória:  Sik Sándor  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 5 db bejegyzés
e év: 92 db bejegyzés
Összes: 841 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 14
  • e Hét: 1045
  • e Hónap: 2940
  • e Év: 44358
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.