Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Csapó János: Nyári reggel.
  2018-04-19 07:49:03, csütörtök
 
  Csapó János:

Nyári reggel.


Kél a hajnal. Bíboros palástját
Kiteríti messze a vidékre.
Szelíd csókkal ébreszgeti, kelti
Az álmodó földet a nap lénye.

Néma csendet zaj váltja az erdőn,
Szárnyra kel a kis dalnokok ezre,
S bokrok alján, fák hegyében vigan
Zendül a dal, csattog a dal egyre.

Harmat csillog minden kis fűszálon,
Szűz kelyhét a kis virág megnyitja,
S könnyű szárnyán a reggeli szellő
Csábos, édes illatát széthordja.

Csacska csermely játszva fut a réten.
Megtörik a nap sugára tükrén;
Kristálytiszta hulláimban itt-ott
Picziny halak játszadoznak fürgén.

Csermely habja eltűnik a tóban,
Gyors futását nyugalommal váltja
S körülfogja élőkoszorúval
Partjait a nefelejts virága.

A derült ég, mint egy kaczér asszony
A magasból mosolyogva néz le,
Nézi magát hosszasan a tónak
Ezüst szinü sima tükörében.

Ez a tiszta, elbűvölő összhang
Imádásra készteti a lelket,
Imádni azt, aki egy szavával
Mindeneket semmiből teremtett.

Váczi Hirlap, 1888. julis 1.
 
 
0 komment , kategória:  Csapó János  
Csapó János: Óhajom.
  2018-02-06 08:47:22, kedd
 
  Csapó János:

Óhajom.


Majd ha ez a szenvedő szív megrepedt,
S fájó lelkem elhagyja a tetemet:
Vigyetek ki a temető földébe,
Rég vágyom már nyugodni az ölébe'.

Síromra ne állítsatok emléket,
Föld színével egyenlővé tegyétek,
Ne tudja meg, ne gyanítsa senki sem,
Hogy én nyugszom, pihenek ott csöndesen.

Mert tudom, hogy nyughelyem ha meglelnék :
Békével még síromban sem pihennék.
Eljönnének keresztemhez könnyezni,
S ez lesz amit nem tudok elviselni.

Főiébredek, otthagyom a síromat,
S elátkozom aki engem megsirat ;
Színlelésből hullnak úgy is könnyei,
Minden cseppje árulással van teli

Elég volt a tettetésből mig éltem,
Körülfogtak, hízelegtek, én hittem,
Hízelegve lopták el a hitemet,
S ez lesz ami előbb-utóbb eltemet.

He ha egyszer rám hullottak a hantok,
Lenn a sírban nyugodalmat óhajtok,
Csendes békém ne zavarja ott semmi,
Édes lesz úgy háboritlan? pihenni.

Váczi Hirlap, 1888. máj. 13.
 
 
0 komment , kategória:  Csapó János  
Csapó János: Az ibolyához.
  2018-01-27 08:49:17, szombat
 
  Csapó János:

Az ibolyához.


Illatozzál csak szerényen,
Cserjék, bokrok rejtekében
Szende kis virág.
Ne zavarja boldogságod,
Ne riaszsza fel magányod
Semmi dőre vágy.

Ne bántson az, ha csak ritkán
Keres fel a bokrok alján
Egy-egy napsugár.
Nap sugára hervaszt, éget,
Nem kíméli a szépséget,
Nincs előtte kár.

És ne vágyj fel a magasba,
Hol a rózsa illatozva
Büszkén kérkedik.
Nem soká tart kérkedése,
Mert vihartól összetépve
Sár közé esik.

Jobb neked magányod enyhén
llarrriat-árban megfürödvén
Kéjjel érzened,
Hogy e csendes békét soha
Semmi inger meg nem adja,
Semmi élvezet.

És ha eljő hervadásod.
Vég mosolylyal földre hajtod
Gyönge kis fejed,
S a jövő feltámadásig
Enyhe tavasz megnyíltáig
Álmodsz szépeket.

Váczi Hirlap, 1888. ápr. 8.
 
 
0 komment , kategória:  Csapó János  
Csapó János: Borzadva nézi . . .
  2018-01-25 07:53:31, csütörtök
 
  Csapó János:

Borzadva nézi . . .


Borzadva nézi lelkem ezt a kort
Mint gyújt Molochnak áklozat-tüzet,
Mig kéjben úszó arczain kigyul
A szenvedély vétkes őrület,

A bűn, a csáb, az inger az, miért
E romlott század legjobban hévül,
A pillanatnyi kéj után rohan,
S őrülve lejti bálványát körül.

Szeméből élv-sovár lángot lövel,
Pokol tüzében égnek arczai,
Tiltott gyönyör érdekli már csupán,
Ettől sorvadnak lankadt tagjai.

Oh istenverte korszak, ébredezz' !
Vesd el magadtól bűnöd mámorát !
Vagy nem bánod, ha kárhozat lesz is
Méltó dijad egy örökléten át ? -

Váczi Hirlap, 1888. jan. 29.
 
 
0 komment , kategória:  Csapó János  
Csapó János: Borzadva nézi . . .
  2016-06-18 06:55:12, szombat
 
  Csapó János:

Borzadva nézi . . .

Borzdva nézi lelkem ez a kort
Mint gyújt Molochnak áldozat-tűzet,
Mig kéjben uszó arczain kigyúl
A szenvedély vétkes Őrület

A bűn, a csáb, az inger az, miért
E romlott század legjobban hevül.
A pillanatnyi kéj után rohan,
S őrülve lejti bálványát körül.

Szeméből élv-sóvár lángot lövel,
Pokol tüzében égnek arczal.
Tiltott gyönyör érdekli már csupán.
Ettől sorvadnak lankadt tagjai.

Oh istenverte korszak, ébredezz'!
Vesd el magadtól bűnöd mámorát!
Vagy nem bánod, ha kárhozat lesz is
Méltó díjad egy örökléten át !

Váczi Hírlap 1888.
 
 
0 komment , kategória:  Csapó János  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2018.07 2018. Augusztus 2018.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 160 db bejegyzés
e év: 2285 db bejegyzés
Összes: 32182 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1388
  • e Hét: 19275
  • e Hónap: 71508
  • e Év: 1442584
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.