Regisztráció  Belépés
jaksika.blog.xfree.hu
"Nemes szép élethez nem kellenek nagy cselekedetek, csupán tiszta szív és sok sok szeretet" J.I. Jaksika
1951.07.31
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
Pasiképző!
  2011-05-16 08:41:49, hétfő
 
 

PASIKÉPZŐ
OKJ-s szakképzés


A képzés alcíme: Olyan intelligenssé válni, mint egy nő !

Cél: Aktiválni a férfiak agyának idevágó részét, amelynek létezéséről
sejtésük sincs.
A tanfolyam árát a tényleges szükségletek felmérése után állapítjuk meg,
kedvezményt adunk azoknak a jelentkezőknek, akik mindegyik kurzuson részt
vesznek!!!




KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK:

1. Leválni az anyámról (2000 óra)

2. A fizetésemet a feleségemnek adom (550 óra)

3. A feleségem nem az anyám (350 óra)


KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK:

1. Nem vagyok féltékeny a gyerekemre (50 óra).

2. Kész vacsora ..... egy mosolygó feleség (200 óra).

3. Nem viselkedem úgy, mint egy fajankó a feleségem barátai előtt (több
mint 500 óra).

4. Hogyan lazítsunk úgy, hogy ne tűnjünk lustának (300 óra).

5. Leküzdeni a távirányító-szindrómát (550 óra).

6. Nem pisilek a WC mellé (100 óra, gyakorlati foglalkozás videó
rögzítéssel).

7. Előbb sikerül kielégítenem a feleségemet, mint hogy elkezdené tettetni
(kb. 1500 óra).

8. A cipők maguktól soha nem mennek el a cipős szekrényig (800 óra).

9. Hogyan jussunk el a szennyes tartóig úgy, hogy útközben nem tévedünk el
(50 óra).

10. Hogyan éljünk túl egy náthát agonizálás nélkül (200 óra).


FAKULTATÍV TANTÁRGYAK:

1. Emésztési technika, hang nélkül.

2. Agyamba vésem, mely napokon esedékes a szemétlenvitel.

3. Konyha - kezdő szint: háztartási gépek: ON (bekapcsolni), OFF
(kikapcsolni).

4. Konyha - haladó szint: az első zacskós levesem anélkül, hogy elforralnám
az összes vizet.

5. A jégkockatartó megtöltésének veszélyei (diavetítéssel kísért bemutató).


6.. A legújabb tudományos felfedezés: a házimunka nem okoz impotenciát.

7. A WC-ülőke dörrenésmentes lehajtása.

8. Miért nem szükséges a takaró emelgetése, miután megszabadultunk
bélgázainktól?

9. Alapvető különbségek a szennyes kosár és a padló között (zeneterápiás
laborgyakorlat).

10. Hogyan repül a kávéscsésze a mosogatóig (gyakorlatok David Copperfield
irányításával).

11. Érzékeken túli kommunikáció: mentális gyakorlatok azokra az esetekre,
amikor világosan elmondják, hogy a keresett dolog a szekrényfiókban van,
ilyenkor ne kelljen visszakérdezni, hogy melyik szekrény, melyik fiókjában.




HÁZI DOLGOZATI TÉMÁK:

(A témák nehézsége és összetettsége miatt csak 2 dolgozatot kell beadni).

1. A vasaló: a ruhák titokzatos útja a mosógéptől a ruhásszekrényig.

2 . Én és az elektromosság: a villanyszerelő kihívásának anyagi előnyei
villamossági hibák esetén (a legbanálisabbaknál is!).

3. Miért nem bűntény virágot ajándékozni a nőnek a házasságkötés után?

4. A WC papír: a WC papír vajon a papírtartóban jön a világra?

5. Az eltévedt férfi autóvezető is kérhet útbaigazítást a járókelőktől
anélkül, hogy impotensnek tűnne..

6. Tisztítószerek: adagolás és gyakorlati felhasználási tanácsok a
javíthatatlan károk elkerülése céljából.

7. A mosógép: a nagy ismeretlen felfedezése.

8. Milyen genetikai akadályai vannak, hogy szó nélkül végignézzük, amint
egy nő leparkol.


 
 
1 komment , kategória:  Iskola  
Tanulmányom eredménye!!!
  2009-11-04 12:27:05, szerda
 
 



Kedves....
Nagyon köszönöm a videó filmeket.Tanulmányozásom során és a vezetésed által ezt a képet tudtam alkotni. Szeretnék nagyon szépet alkotni ez még egy kicsit odébb van ,de iparkodom. Még egyszer köszönöm szépen.Tisztelettel


 
 
2 komment , kategória:  Iskola  
Mennél többet vétkezik valaki:
  2009-10-05 12:16:04, hétfő
 
 


Mennél többet vétkezik valaki,
annál keményebb lesz a szív.
Minden egyes bűn, helyet készít egy másik bűnnek.
Minden vétek könnyebbé teszi a következőt.





 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Szeptemberi töprengés:-)
  2009-09-22 16:43:30, kedd
 
 


Szeptemberi töprengés

Hogyha nekem szárnyam volna,
Délre szállnék, mint a gólya.
Nem kellene óvodába
járnom, aztán iskolába.
De azért jó mégse volna
elrepülni, mint a gólya.
Édesanyám bánatában
folyton sírna énutánam.
Le is teszek végleg róla,
csak azért se leszek gólya.
Inkább járok óvodába,
azután majd iskolába.
S mire mindet mind kijártam,
s mégse nőne ki a szárnyam,
tudom már, hogy mit csináljak:
elszegődöm pilótának.
Kányádi Sándor
 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
A Tisza és a Túr között
  2009-06-29 10:07:44, hétfő
 
  A Tisza és a Túr között



Szatmárcseke az ukrán határon, Fehérgyarmattól 18, Nyíregyházától 88 kilométerre fekvő 1640 fős Tisza-parti település. Belterülete 240, határa 3420 hektár . A község 110-115 méterre a tengerszint felett, a délkelet felől északnyugatnak lejtő Szatmári-síkságon terül el. A földtörténeti idők során a Tisza és a Szamos többször változtatta a medrét - a mélyebb részek az elhagyott folyómedrek. Az árvizek alkalmával a folyók sok hordalékot szállítottak. A hordalékból képződött a területen három, délkeletről északnyugatnak tartó, lapos, átlag egy-három méter magas ármentes hát. A nem túl magas hátak rossz lefolyású, elgátolt vizenyős réteket, legelőket zárnak közre, amelyek a folyószabályozás után már csak talaj- és csapadékvízből táplálkoznak. A táj nagyobb részét a folyók által elegyengetett, hagyásfákkal tarkított rét és a legelőgazdálkodásra alkalmas síkság alkotja.

A község határát mintegy egy-tizenkét méter vastag holocén (jelenkori) folyóvízi képződmény fedi. Uralkodó a területen a barnaföld, de elszórtan, az elhagyott folyómedrek területén öntésiszap is található. Legidősebbek a keleti rész homokos-kavicsos óholocén képződményei. Fehérgyarmat térségében a téglagyár által hasznosított öntésagyag, helyenként öntésiszap kisebb területen figyelhető meg, de mintegy négymillió köbméterre becsülhető. Keletről nyugatra haladva egyre változatosabb a terület talajösszetétel szempontjából. Kis foltokban találunk réti agyagot, kotu talajt. Ezek ugyan nem meghatározói a mezőgazdaságnak, de a helyi lakosok jól ismerik a legoptimálisabb hasznosításukat.

A szatmári terület a rövid és hosszú nyarú kontinentális éghajlati terület határán található. A Kárpátok közelsége jótékonyan hat a hőmérsékleti és csapadékviszonyaira. A vidék nyugati részén mérsékelten száraz, északkeleten már mérsékelten nedves hatás érvényesül.

Szatmárcsekén az évi napsütés összege a nyári negyedévben 780-800 óra közötti, a téli negyedévben kevéssel 170 óra alatti. (Egy helyi felmérés szerint 1952. november 1. és 1953. május 31. között napsütéses napból 109 volt a faluban, borús idő csapadék nélkül 58, csapadék volt eső formájában 32 napon át, hó tizenkét nap esett. Ugyanez 1953. szeptember 1. és 1954 május 31. között: napsütés 83, borult idő 152, esős 27, havazott 23 nap.)

A hőmérséklet évi átlaga 9,6-9,7 Celsius-fok, a vegetációs időszaké 16,5- 16,8 Celsius-fok, évente 184-186 napon keresztül (április 12-13. és október 14-15. között) a napi hőmérséklet meghaladja a tíz Celsius-fokot. A fagymentes időtartam 176-179 nap (április 20-22. és október 15-16. között). Az évi abszolút minimumok átlaga -18 és -18,5 Celsius-fok közötti. A csapadék összege eléri a hétszázötven millimétert. A Kárpátok közelsége éppen ezt a mutatót befolyásolja leginkább. A tenyészidőszak csapadékviszonyai nyugaton 350-371 milliméter, a középső területeken 370-380, északkeleten 400-410 milliméter körüli értéket mutatnak. A hótakarós napok száma ötven, az átlagos maximális hóvastagság 20-24 centiméter.

Az uralkodó szélirány elsősorban az északi, másodsorban a déli. Ősszel a délkeleti szél a leggyakoribb. Az átlagos szélsebesség 2,5-3 méter másodpercenként. Az éghajlati tényezők a kevésbé hőigényes, inkább vízigényes szántóföldi és kertészeti kultúrák számára kedvezőek. Kiváló lehetőségeket biztosítanak a rét- és legelőgazdálkodás, az állattenyésztés számára is.

A szatmári terület fő folyója a Tisza, az ukrán határtól a Szamos torkolatáig terjedő szakasza mintegy hatvan kilométer. A határon felveszi a Batár-patakot, majd a Túrt, a Túr főcsatornát, amely összegyűjti a Szatmárcseke és a térség azon kiscsatornáinak a vizét, amelyek a belvizet vezetik le, valamint a Szamost.

A folyóvizek a határon túlról, Kárpátaljáról és Erdélyből érkeznek, vízjárásuk a vízgyűjtő területre hulló csapadéktól meghatározott. A nagyvizek időpontja a kora nyár, míg a kisvizeké az ősz és a tél. A vízminőség a Tiszán és a Túron első, a Szamoson másod-, a Krasznán harmadosztályú. A Szamos és a Túr vízminőségének mértékét nagyban befolyásolja a Romániából szakaszosan érkező szennyezettség. A Tisza mai viszonylagos tisztasága a Kárpátalján található ipari üzemek időszakos szüneteltetésének a következménye.

Minden vízfolyást gátak kísérnek. A Tisza gátjának jelentős rekonstrukciós munkálatai fejeződtek be 2000-ben a Szatmárcseke és Nagyar közötti szakaszon. A keletkező belvizet csatornahálózat gyűjti össze, és átemelő szivattyúk juttatják a folyóba. A belvízelvezető csatornákat a rendszerváltás után elhanyagolták, pedig folyamatos tisztításuk indokolt és fontos lenne, ugyanis egy nedvesebb időszakban jelentős belvízveszély jelentkezik a település és a kistérség geomorfológiai adottságaiból következően.

Az állóvizek részben folyó menti holtágak, részben mesterséges tározók és halastavak. A holtágak közül a legnagyobb a szamossályi Holt-Szamos 48 hektár területű, míg a tározók közül a Holt-Szamoson, Tunyogmatolcsnál létesült a legnagyobb, 530 hektáros. A Tisza mentén Milotán találunk nagyobb halastavat.

A talajvíz átlag kettő-négy méter között áll, de a medreket kísérő folyóhátak alatt négy méter alá süllyed. A rétegvíz mennyisége egy-másfél liter/ másodperc/négyzetkilométer közötti. Az artézi kutak mélysége ritkán haladja meg a száz métert, de már ebből a mélységből is jelentős vízhozamot nyernek. Fehérgyarmat 44 Celsius-fokos nátrium-kloridos hévízzel rendelkezik. A vízkészletek kihasználtsága 2000-ben nem érte el a huszonöt százalékot.

Az észak-alföldi flórajárás jellemző a településre és a kistérségre. Potenciális erdőtársulásai a füzesek, fűz-nyár és elegyes ligeterdők, a tölgy-kőris-szil ligeterdők, valamint az égeres láperdők. Jelentős felületen találjuk meg a mocsárréteket, csekkpázsitos réteket. Elterjedt lágyszárú fajok a csomós palka, az erdei madárhír, a pázsitlevelű nőszirom. Az erdős területeken vegyes korú keménylombú erdők díszlenek. A kultúrtáj termesztett növényei az árpa, a vörös here, az alma.

Szatmárcseke gazdasági szempontból már elvesztette vezető helyét a tiszaháti települések rangsorában. Lakóinak a száma az elmúlt évek során folyamatosan csökkent. A rendszerváltást megelőző évben még 1755 lakosa volt a községnek, mára 1625 főre csökkent. Ez a folyamat napjainkra megállt. A lakosság számának alakulásában jelentős az elvándorlási különbözet nullához közeli értéke. A roma kisebbség létszáma évről évre nő. Az iskoláskorúak között aránya jelenleg ötven százalék.

Szatmárcseke a rendszerváltás után ipar nélkül maradt. A téesz felbomlásával a munkanélküliség elérte a hetven százalékot. Jelentős mértékű elvándorlásra mégsem került sor, mert a falu még mindig jobb megélhetést biztosít, mint a város. Az elköltözőkkel közel azonos, illetve azt meghaladó volt viszont azoknak a száma, akik mint városi munkanélküliek költöztek vissza a községbe. A napi szükségletek megtermelésével a megélhetésük jobban biztosított. Ennek ellenére a településen igen sok az üres ház.

Az infrastuktúrára jellemző, hogy a csatornahálózat az egész faluban hiányzik. A helyi ülepítő aknás házi szennyvízrendszer is csak a lakások felében található. A vezetékes ivóvízhálózatba a házak kilencven százaléka van bekötve, emiatt nagy a vízfelhasználás és a közvetlen talajszennyezés. Az 1990-es években kiépített vezetékes gázhálózatba bekapcsolt lakások aránya 85 százalék. Villany minden házban van.

Kereskedelmi szempontból a település a közepesnél jobban ellátott. Az elmúlt tíz évben a boltok száma megháromszorozódott, ma hat üzlet szolgálja ki a lakosságot. Italbolt, presszó, csárda ugyancsak hat működik. Nyári turistaszezonban nyit ki közülük két idényszerűen működtetett kereskedelmi egység.

Igaz, hogy csak fiókjelleggel, de működik a faluban gyógyszertár is. Egy körzeti háziorvos dolgozik a településen, és két szomszédos községgel együtt foglalkoztatnak egy fogorvost. A község központjában posta és takarékszövetkezet áll a lakosság rendelkezésére. Van az öregeknek napközi otthona, és Szatmárcseke ad helyet a Máltai Szeretetszolgálat kelet-európai logisztikai központjának. Innen történik a volt szocialista országokba irányuló segélyakciók szervezése és bonyolítása.

Szatmárcseke idegenforgalma az utóbbi négy-öt évben lendült fel. A Kölcsey Társaság szervezésében évente megrendezésre kerülő magyar kultúra napja növeli a község országos ismertségét. Idegenforgalmi vonzerőt jelent az 1998 óta februárban megrendezésre kerülő nemzetközi cinkefőző verseny, míg augusztus végén a nemzetközi szilvalekvárfőző verseny csalogat több ezer embert a községbe. A lakosság olvasási igényét az iskolában található, gyarapodó állományú közművelődési könyvtár elégíti ki. A községnek mazsorettcsoportja, énekkara, fúvószenekara, ifjúsági és felnőtt néptánccsoportja van.

A téesz felszámolásával a szarvasmarhatelep és a melléküzemági ipartelep kihasználatlanul állt. A vállalkozási formában tovább működő fatelep a község határában található erdőből kitermelt faanyag feldolgozására jött létre. A fakészletek megcsappanásával mára az ukrán és a román import biztosítja az üzem alapanyagát. A korábban százhúsz embert foglalkoztató, félkészterméket előállító fatelep ma mindössze húsz-huszonöt főnek ad munkát. A téesz volt telephelyén szárítóüzem és magtárbázis működik. A szarvasmarha-istállók egy részében vállalkozók tartják az állataikat.

A község vezetése számos a jövő szempontjából fontos cél megvalósítását tűzte maga elé. Legsürgősebb fejlesztési feladata a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. Az idegenforgalom növeléséhez elengedhetetlen a jelenlegi turistaszálló felújítása és egy minden igényt kielégítő étterem (csárda) kialakítása. A Túr-bukó közelében üdülőfalu felépítése szerepel a tervekben, amely a nyári vízi turizmus kulturált kiszolgálója is lenne. Fontos volna egy olyan bemutatóház létesítése, amely a település gazdasága által megtermelt és keresett szilvalekvárt, kézműipari termékeket árulhatja.



Egy arc a roma kisebbségből





 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Szatmárcseke Összefoglaló
  2009-06-29 10:03:40, hétfő
 
 

Szatmárcseke
Összefoglaló



Szatmárcseke az ukrán határon, Fehérgyarmattól 18, Nyíregyházától 88 kilométerre, a Tisza bal partján fekvő, 1640 fős település. Belterülete 240, határa 3420 hektár . A község 110-115 méterre a tengerszint felett, a délkelet felől északnyugatnak lejtő Szatmári-síkságon helyezkedik el. Mindenütt víz övezi, északon és nyugaton a Tisza, keleten a Túr csatorna, délen egy mély vízlevezető csatorna és a kis Túr határolja. A Kárpátok közelsége a csapadékban érezteti a hatását: összege eléri a 750 millimétert. Az éghajlati tényezők a kevésbé hő-, inkább vízigényes szántóföldi és kertészeti kultúrák számára kedvezőek. Kiváló lehetőséget biztosít a rét- és legelőgazdálkodás, az állattenyésztés számára is.

A község területét a XII. század végéig összefüggő tölgy-kőris-szil erdő, a folyók, vizek mentét füzesek, fűz-nyár és elegyes ligeterdő borította. Amikor 1181-ben egy oklevélben feltűnik a település neve, egyúttal létrehozóját, a Cseke nevű erdőőrt is megemlítik. Ura a későbbiekben a Szentemágócs nemzetségbe tartozó Kölcsei család volt, amely két ágon, a Kölcsey és a Kende családon keresztül egészen 1945-ig a település legnagyobb és meghatározó birtokosa volt. Bár Csekét (csak 1907-ben kapta a megkülönböztető Szatmár jelzőt) a XVI. század elején az ország nagybirtokosai, a Báthoriak, a Perényiek szerezték meg zálogban és vétel útján, eredeti tulajdonosaik mégis vissza tudták szerezni az ősi falut. Az 1660-as évre már nagyszámú armálissal (nemesi levéllel) rendelkező nemes él a hadak vonulásától viszonylag messze eső településen, számuk a következő században is gyarapodott. Ők, mintegy tíz-tizenöt család alkotják a község XIX. század végén, XX. század első felében élt nagygazdáit, az 1795-ben a Felvidékről betelepített római katolikus vallású tizenhat család leszármazottai a nagybirtokon élő úgynevezett gazdasági cselédséget.

A település lélekszámát a középkor végén - egy 1509-ben elkövetett hatalmaskodás résztvevőit jegyző dokumentum alapján - háromszáz főre tehetjük. 1660-ban 108 háztartást írtak össze (körülbelül 540 lélek), ám a lakosság száma a Rákóczi-szabadságharc után, 1720-ra, húsz jobbágy- és négy zsellércsaládra csökkent. 1785-ben már 806 ember lakta Csekét, határa ez idő tájt 6368 katasztrális hold volt. A népesség a XIX. század legvégére (2003 fő) és 1960-ra (2165 fő) érte el a csúcsot, számát az Amerikába történt kivándorlás (körülbelül háromszáz fő) és a világháborúk apasztották, nem beszélve az országon belüli gazdasági migrációról.

A XIX. század harmincas éveitől Cseke nevét Kölcsey Ferenc, a költő, a politikus, Szatmár vármegye főjegyzője tette ismertté, 1838-ban bekövetkezett halála óta híressé. 1815-ben birtokosztály révén költözött a faluba, s bár végleg nem kívánt itt maradni, családi körülményei (öccse, Ádám halála, árvájának, Kálmánnak a felnevelése) miatt végleg ittragadt, itt halt meg 1838-ban, itt is temették el. A klasszikus műveltségű, a korabeli Európa filozófusainak, irodalmárainak (Bayle, Fontenelle, Voltaire, Holbach, Goethe, Kant) műveit jól ismerő, de a magyar irodalomban is tájékozott, messze földön megcsodált könyvtárral rendelkező költő kúriájában született meg Magyarország nemzeti Himnusza 1823. január 22-én. Az országgyűlési követséget is vállaló, a politikai ügyekben a legnagyobbakhoz, Wesselényi Miklóshoz, Széchenyi Istvánhoz, Deák Ferenchez, Kossuth Lajoshoz mérhető költő miatt vált zarándokhellyé Szatmárcseke. 1838 óta minden magyarok Mekkája a ,,szent sír", mindazoké, akit megérintett életében legalább egyszer a hazaszeretet érzése.

A Himnuszt - melynek végső címe: a magyar nép zivataros századaiból - 1844-ben Erkel Ferenc zenésítette meg, s ezzel vált közismertté. 1848-ra már héber nyelvre is lefordították. Sikerét annak köszönhette, hogy egymásra felesel benne a magyarság történetének diadalmenete és az elbizakodottság szülte bűnök miatti isteni büntetés okozta egyetemes szenvedés. Tiszteletére megírásának napját, január 22-t az egész országban a magyar kultúra napjaként tartják nyilván 1990, a rendszerváltás éve óta. Szatmárcsekén minden évben a Himnusz keletkezését megelőző vasárnapon összegyűlnek mindazok, akik hisznek a magyar kultúra maradandóságában és értékeiben.

Kölcsey Ferenc maga építette kúriáját - melyről több, hiteles beszámoló ad képet - 1862-ben a rokon Kende család vette meg, s a lassan rommá váló hajlékot 1889-ben lebontották. Hasonló sors várt a helyére épített háznak 1960-ban, amikor ugyanitt húzták fel egy új művelődési ház falait. Ez ad helyet ma a két helyiségből álló, a költőt és korát bemutató Kölcsey Ferenc Emlékháznak.

Szatmárcseke ma már országszerte ismert nevezetessége az 1979 óta műemléki védelmet évező református temető. A különleges, egyedi megformálású sírjelek csak erre a településre jellemzőek, máshol nem találhatók fel az országban. A csónak alakúnak mondott fejfák tulajdonképpen ember alakúak, s a sírba fektetett halottat személyesítik meg. Eredetükről, keletkezési idejükről - írásos feljegyzések híján - 1930 óta, miután a néprajztudomány ,,felfedezte" a csekei temetőt, számos elméleti feltevés látott napvilágot, némelyik még obi-ugor nyelvrokonaink csónakos temetkezésével is összefüggést vélt találni.

E temető sarkában található Kölcsey Ferenc sírja is. Az első síremlék - egy félbetört oszlop - 1854-től 1938-ig jelezte az arra járóknak a költő nyugvóhelyét. Halálának századik évfordulóján exhumálták Kölcsey és öccse, annak felesége hamvait, s helyezték országos ünnepség megtartásával a ma is látható köroszlopos síremlék alá.

A kötet szerzői a fellelhető írásos források alapján részletesen bemutatják a község történetét a középkortól az 1970-es évekig, leszármazási táblákkal eligazítva az olvasót a Szentemágócs nemzetség XIV-XV. századi, valamint a Kölcsey család XVIII-XIX. századi viszonyait illetően. Külön fejezetet szánnak az 1919-es véres eseményeknek, amikor a helyi direktórium elnökének a hívására egy harminc-negyven fős vörös különítmény a csekei laktanya fegyveres elfoglalásával két csendőrt megölt, a helybeli folyambiztost pedig kijelentései miatt Sátoraljaújhelyen kivégeztette. Hasonlóképp részletesen tárgyalják 1956 forradalmi napjait, a lakosság magatartását.

Önálló fejezetekben történik a XVI. század közepén református hitre áttért lakosság vallásos életének, a XVIII. század közepe óta folyamatos iskoláztatás múltjának a bemutatása, építkezéseik felsorolása. Az 1795-ben betelepített katolikusok 1841-ben építettek Hám János szatmári püspök anyagi támogatásával templomot, iskolájuk 1809-től mutatható ki.

A kötet Függelékében kapott helyet a költő sógornője, Kölcsey Ádámné született Szuhányi Jozefin 1856-ban felvett hagyatéki leltára, amely képet ad a magyar nemesség középső rétegének életmódjáról a XIX. század első felében.

Szatmárcseke ma az idegenforgalomban reméli jövőjét megtalálni: a fejfás temetőt, Kölcsey Ferenc sírját felkeresők, a magyar kultúra napján idesereglők mellett számít mindazokra, akik a magyar népi ételkultúrát kedvelik. Ezért rendezik meg minden év februárjában a nemzetközi cinkefőző (lisztes krumpli), augusztusban, az érésekor a szintén nemzetközi szilvalekvárfőző versenyt szatmári, beregi, kárpátaljai versenyzők részvételével - többezeres idelátogató örömére, gazdag folklórműsorral színesítve.




 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2017.04 2017. Május 2017.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 7 db bejegyzés
Összes: 16347 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1331
  • e Hét: 3019
  • e Hónap: 31748
  • e Év: 133558
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.