Regisztráció  Belépés
cserhat3.blog.xfree.hu
" Nem az a fontos a külsőd mit takar, hanem az, hogy a bensőd miről árulkodik, mert a lélek elől nem lehet szép külsőbe bújni!" Lovag Bornemisza Attila
1956.06.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Jalcs Irén: Mondd, tudnál szeretni?
  2017-05-03 17:33:08, szerda
 
  Mondd, tudnál szeretni?
Szíveddel magadhoz ölelni?
Én szeretlek rég, csak féltem kimondani még, mert
talán öreg vagyok már a szerelemhez, és talán kinevetsz, ha
bevallom, szeretlek régóta.
Testem üdesége tovaszállt.
Arcomon kisebb, nagyobb ránc.
Lábaim sem olyan fürgék már, de szívem úgy érez irántad,
mint még soha nem érzett, mert oly hevesen dalolja,
Szeretlek úgy, ahogyan még senkit soha.
Mondd, tudnál szeretni?
Őszülő hajszálaimat nem észrevenni?
Nevető ráncaimat előcsalogatnád, hogy együtt nevessünk azon, hogy
arcomon maradt a boldogságunk örök lenyomata, apró kis
ráncokat formálva?
Öreg kezem, ha fázna, mondd, melegítenéd?
Én melegíteném kezed, kezembe fogva.
Ölelnélek magamhoz.
Csókolnám ajkad elpirulva, mert öreg testem olyan hevesen
szorítana, mint ahogyan egy ifjú kéz tud csak szívvel ölelve.
Sétálnál velem kézen fogva?
Én sétálnék veled boldogan mosolyogva.
Esténként betakarnálak, miközben hozzád bújnék, és füledbe
azt súgnám, szeretlek rég.
Szabad utat engednék a vágynak, még akkor is, ha már nem
vagyok az a vadóc fiatal.
Reggel a nappal együtt simogatnám arcod, míg ki nem nyitod szemed,
mert akkor rám mosolyognál, tudom, és én érted mindent megtennék,
mert szeretlek rég.
Mondd, tudnál szeretni?
Orvosod lennék, ha beteg lennél, és szeretetemmel gyógyítanálak, mert
minden gyógyszernél többet ér egy szerető szív.
Mondd, tudnál szeretni?
Kinyújtom feléd kezem és szívem.
Mondd, megfogod öreg kezem?




 
 
0 komment , kategória:  Jalcs Irén  
Jalcs Irén: Téli pillanat
  2015-03-10 11:35:58, kedd
 
  Fehér takaró borítja a tájat

Alatta a növények dideregnek

és fáznak

Öreg tölgy ágain nagy a teher, mert

ránehezedik a jég súlya, mi páncélként

körbe fonja, szorosan bilincsben tartva,

mert engedni nem akarja

Inkább ágát töri, de akkor sem engedi

Szegény tölgy a társaival együtt didereg és

fájdalmas könnyei is jéggé dermednek, mert

a fagy most az erősebb

Nagy a fájdalma mert ágait súlyos teher húzza,

de előtted meghajol, kecsesen, szépen, ha

arra jársz éppen

Mosolyogni próbál, hogy érezd, szeret téged

Jegesen, fagyosan, földig hajol és mint egy

legyező, ki az út porát szeretné lesöpörni előled,

mélyen bókol előtted, miközben tesz egy kecses

mozdulatot, mitől a dereka most megreccsen, de

szeretne boldognak látni és fehér hótakaróját

Rád szórni, azzal ölelve át, de fagyott ágait

hiába rázná csak fájdalmát fokozná, mert a

fehér hótakaró jéggé fagyott már

Szomorú a lelke, mert Ő azért nőtt oly nagyra,

hogy boldogságot adjon annak az emberi lénynek

ki arra téved éppen

Mesél Ő Neked, ha rámosolyog szemed, mert

elmeséli mi is az élet igazán, hisz a négy évszak

során megmutatja az élet oly sok pillanatát

Tavasszal dalol, mert ágai zöldbe borulnak és

a nap sugarai koronává növesztik a gyenge ágakat

Talán ez a legszebb pillanat, mert a lét szépségével

van tele

Nyáron szomjasan tekint az égre, esőt remélve

és kérve

Ősszel az elmúlásról mesél, színes faleveleket

kergetve. Elfogadva azt, hogy ez az élet rendje

Téli napokon a tavaszról álmodik, de néha

kemény próbára teszi sorsa

Küzdd és harcol ilyenkor úgy mint Te vagy én,

mert tudja, hogy egyszer eljön a tavasz, mikor

újra szép lesz minden, még akkor is ha lelkében

hordozza a tél sebeit

Lelke van neki is úgy mint neked vagy nekem,

hisz gondolj csak arra, hogy nyáron, vagy tavasszal,

vagy éppen ősszel, mikor két karoddal átöleled,

akkor érzed, hogy árad testedben a szeretet, mert

szerető lelkek találnak egymásra abban a pillanatban

csak az egyik fának öltözött jelmezt visel, míg a

másik emberi formát öltve ölel

Ez lenne az Ő meséje, mely abban erősít meg mindig,

hogy szép az élet csak vedd észre

A fájdalom a bánat is az élet része és az akadályok

azért vannak, hogy legyőzzük őket és megerősödve,

lépjünk tovább és ha valami nem sikerül akkor

kezdd újra, mert mindig van remény

Két dolog legyen kísérőd utad során, a hit és a szeretet

és akkor meglesz mindened

Látod, szeretete végtelen, mert fájdalmától kiáltani tudna,

de mosolyogni próbál, hogy megköszönje azt, hogy

arra jártál

Mélyen meghajol előtted

Fagyos ágaival legyezőt próbál formálni, hogy

mielőtt tovább haladsz elmondhassa:

köszönöm és vigyázz magadra

Utadon kísérjen a szeretet - mondja,

miközben Ő a jéggé fagyott, letörött ágait siratja



 
 
0 komment , kategória:  Jalcs Irén  
Jalcs Irén: A teve bánata
  2014-09-20 12:22:43, szombat
 
  Tétova teve tovatávolodik, a távoli sivatagba.

Remény vesztve sétál a nagy homoktengerben.

Szerelmet remélt a szép teve lánytól,

De mosolyt sem kapott az ebadtától.

Szeretnélek szeretni, ölelni, Te gyönyörű tevelány!

Mondta Neki egy csodálatos nap hajnalán.

Egy egész teve csapat várta, mit felel a teve lányka.

Szerelmed nem kérem, mert szívem nem tud szeretni Téged.

Felelte a teve lány, kissé tétován.

Visszautasítani a legszebb teve hímet, ki látott már ilyet?

Lelkében felszakadtak a sebek, összetörték a teve szívet.

Lehajtotta fejét bántában a teve hím.

Csalódott arcát fürkészte volna a teve csorda, de Ő ezt nem akarta.

Hátat fordított a tevecsapatnak és neki vágott a sivatagnak.

Megtörve, remény nélkül bandukol a homok dűnéken keresztül,

Most egyedül halad. Bánat csak a társa.

Szeme előtt csak a teve lányka, minden homok dűnében

Csak az Ő arcát látja.

Tétova teve mozdulatokkal közelített már meg párat,

Remélve, hogy az álomkép valósággá válhat.

Órák óta bandukol a forró sivatagban,

De a teve lánynak nincs nyoma.

Lázasan vonszolja lábait ide-oda,

Minden lépte lassú és tétova.

Messze távol lát akkor éppen egy teve nőstényt, ki felé intett.

Nem olyan szép, mint álmai teve lánya, de bátortalanul elindul irányába.

Szerelmet remél Tőle a tétova teve, mert olyan nagy a bánata.

Valaki kell, hogy enyhítse.

Bele kell törődnie, hogy nagy szerelme nem lehet már az Övé.

Így hát keresni kell egy másik nőstényt.

Így bandukol a teve tova, a nagy homoksivatagban.



 
 
0 komment , kategória:  Jalcs Irén  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 28 db bejegyzés
e év: 418 db bejegyzés
Összes: 4481 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 492
  • e Hét: 3342
  • e Hónap: 13039
  • e Év: 160604
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.