Regisztráció  Belépés
cserhat3.blog.xfree.hu
" Nem az a fontos a külsőd mit takar, hanem az, hogy a bensőd miről árulkodik, mert a lélek elől nem lehet szép külsőbe bújni!" Lovag Bornemisza Attila
1956.06.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Zágonyi Mónika: Ragyogj…
  2017-02-07 18:49:21, kedd
 
  Dáma Lovag Ihász-Kovács Éva emlékére

Nézd a végtelent, mi körbefonta most a lelkedet...
Úgy ölelj, akár a napsugár
gyermek-énem óh, ha visszavár;
csillagot ragyogj... színezd a kék eget...

Súgj nekem csodát, ha fúj a röpke, lenge, őszi szél...
jöjj, s dalolj, ha álmodom veled;
újraalkot ím, a képzelet,
s hű szivembe zár... ma még veled legyek.

Légy virág, s e tájra, bús világra hintsd a szirmaid...
Könny a rózsa röpke bársonyán;
messze jársz, s e napnak alkonyán
engedem repülni, szállni lényedet...

Itt maradt a szó, a dal, s tanít tovább a gondolat:
bízz, hajózz az életünk taván
(egyszer újra láthatom talán...),
s csak szeresd, öleld akit, s amíg lehet...




 
 
0 komment , kategória:  Zágonyi Mónika  
Zágonyi Mónika: Tükör
  2017-02-07 18:41:59, kedd
 
  Mint akit űznek, úgy menekülnék
Isten elől vagy csak teelőled...
Csöndbe, titokba, homályba merülnék,
csalfa románcba, buján, szeretőnek,
s bár csak a Nappal csalna meg ajkam,
vad tüze kellene láng-temetőnek;
csókjaim, álmaim, és amit adtam,
tükre nyomán lásd, visszaverődnek,
s mégis a fénnyel surran a vágyam,
százfele hordja a szél a kacajt is,
könnyem a szívedet öntözi lágyan...
fenn, a viharban enyészik a gyász is...
s mint aki csöndesen, egymaga ballag,
hívna a lélek, dőlne a falnak,
s tudja, magától nem menekülhet...
csak veled érzi magát is erősnek...



 
 
0 komment , kategória:  Zágonyi Mónika  
Zágonyi Mónika: A Föld dala a Naphoz
  2017-02-07 18:35:53, kedd
 
  Csalj mosolyt a fátyolos éjszakába;
úgy segíts, ahogy soha senki még... E
kósza, csillagos-ragyogó világban
egymagam élek.

Hintsd az út porára a fényt, mi izzva,
lengve, forrva úgy megigéz, akár a
gyöngy a gyöngyhalászt, ki a mélyre szállva
felfedi titkom.

Óh, az űr vigyázza a pörge táncot;
így halad, s a mozdulatunkban él a
röpke perc is. Égi románc, csak ennyi
százezer éve.

Lásd, a csalfa felleg az árva, könnyed
árnyait se hagyja magára; féltve
őrzi, véle reszket a mába... sóhaj
ő e magányra...

Csalj mosolyt a fátyolos éjszakába;
úgy segíts, ahogy soha senki még... E
kósza, csillagos-ragyogó világban
egymagam élek.



 
 
0 komment , kategória:  Zágonyi Mónika  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2017.03 2017. Március 2017.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 36 db bejegyzés
e év: 151 db bejegyzés
Összes: 4214 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 40
  • e Hét: 2282
  • e Hónap: 17794
  • e Év: 44023
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.