|
2006-09-23 21:44:28, szombat
|
| |
| |
Szívem, lelkem repülne
Szívem, lelkem repülne, táncot járna az égen,
Szavad enyhítő tűzként éget, és hagyom, hogy égjen,
A szivárvány színei körbefonnak mélyen,
Testem elenyész, a szerelem elemészt e kéjben.
Világot gyújtottál, Napot hoztál az éjbe,
Téged nézlek, nem látok mást, ha belenézek e fénybe.
Színekkel jöttél a borús, ködös feketeségbe,
Soha ne engedj vissza a magányos sötétségbe.
Repülj velem a felhők közé, magasan az égre
Fesd át velem a szürkeséget sárgára, zöldre, kékre,
Kiálts velem, hogy hangunk visszhangozzék a mélyben,
Ezernyi színnel tükröződjék a megváltó fényben.
Gondolatom körülölel téged, mint könnyű, tiszta selyem.
Nyugalmat oly nehezen találok itt e távoli, messzi helyen.
Istenem vagy, feléd nyújtom törékeny, remegő kezem,
Hiányod nagyon fáj, könnybe lábad száraz, égő szemem.
Fogoly vagyok, magamat mégis oly szabadnak érzem
Rabbá tettél, tiéd vagyok örökre, túl e földi léten,
Ahol eltűnik minden az örök, boldog végtelenségben,
Semmi sem választhat el minket sem időben, sem térben.
Lassan feljön újra a nap...... valami véget ér......
nélküled semmi vagyok........
Lassan ujra feljön a nap...
a várt holnap, amiben hinni kell. amiben hiszek, hogy egyszer eljön......
Szeretek hinni a holnapban, a jövőben.....
A mindennapi 7köznapok után kell egy kis ünnep is... ünnep , ami eltart életünkben...
mi kitartunk, de vajon mit kapunk a kitartásunért?
kellene egy kis ajándék, csak annyi, amiben hiszünk, amit várunk...
icike-picike..... hit, remény ...remény.......és hit...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
