|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
|
|
2006-10-15 23:12:12, vasárnap
|
| |
| |
Tárgyalni a hóhérainkkal?
Magyar sajátosság, hogy az áldozatok és utódaik kérnek bocsánatot az őket tönkretevő bűnösöktől!
Meddig még? Meddig még?
Meddig kell ilyen abnormális körülmények között szenvednünk?
Könyörgöm: Hornék halomra lőttek 1956-ban ártatlan embereket! Majd a megtorlás idején olyan darálót konstruáltattak a műegyetemmel, amelyik alkalmas volt emberi hullák ledarálására!!!
Még mindig az áldozatok rettegnek a bűnösöktől. Hol itt a demokrácia? Milyen demokrácia az, ahol a bűnelkövetők diktálnak "demokratikusnak" hazudott módon???
Az áldozatok, és utódaik, pedig rettegve végigszenvedik hetediziglen megnyomorított, tönkretett életüket!!!
Kapjatok már a fejetekhez politikusfélegések!!!
BMI
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2006-10-15 22:59:09, vasárnap
|
| |
| |
Horn tárgyalna, Áder szerint először távozzon a felelős
2006. október 15. 13:52
Horn Gyula szerint először szakértői szinten kellene megvitatni, "miért
romlott meg ennyire a viszony",
míg Áder János úgy véli: ha van felelőse a kialakult helyzetnek, akkor annak
távoznia kell, és az után lehet majd beszélni arról, hogyan tovább.
Horn Gyula szerint politikai elhatározás kérdése a kormány és az ellenzék
párbeszéde.
A volt miniszterelnök a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában
ugyanakkor hozzátette: nincsenek túlzott reményei a tárgyalások
megkezdésére.
A szocialista politikus szerint először szakértői szinten kellene
megvitatni, miért romlott meg ennyire a viszony, és mit lehet tenni azért,
hogy hasznos eszmecsere kezdődjön a kormányzó és az ellenzéki pártok között.
A szocialisták által javasolt szakértői tárgyalásoknak nincs közük a
szakértői kormányhoz, amelynek felállítását a Fidesz kezdeményezte - tette
hozzá Horn Gyula.
Áder János ugyanebben a műsorban azt mondta: a szocialisták stratégiája az,
hogy könnyedén átlépjenek a morális válságon, a politikain újabb
hazugságokkal lennének úrrá, a gazdasági válságba pedig társtettesként
húznák maguk mellé a Fideszt.
Ez elfogadhatatlan, ha van felelőse a kialakult helyzetnek, akkor annak
távoznia kell, és az után lehet majd beszélni arról, hogyan tovább - tette
hozzá az Országgyűlés fideszes alelnöke.
radio.hu, MNO - fidesz.hu |
|
| |
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2006-10-15 02:10:05, vasárnap
|
| |
| |
"Egy barátság története"
(Féja Géza levelei Nagy Olgához)
A kötet Féja Géza - Nagy Olgához írt - 70 levelét tartalmazza, 1972 februárjától 1978-ig. Kiadta: Erdélyi Gondolat Könyvkiadó/Székelyudvarhely/1998.
Sorsom és Teremtőm úgy hozta, hogy 1972-től kellett megélnem azt a testi-lelki kilököttséget, melynek ellentételezésére, elhatalmasodó szenvedéllyel mindent megírtam, leírtam, majd postára adtam és v á r t a m.
Vártam a v á l a s z r a, ami egyre-másra nem érkezett meg.
Teltek, múltak az évek és eljött a 2000. esztendő, amikor is Erdélyországba vezérelt a Teremtő. Ott, jártomban-keltemben, emlékeztem és gyönyörködtem a "Tündérkert"ben, meg még "Otthon" is éreztem magam a sok, régvolt "Ismerős" között.
Amint Székelyudvarhelyen koszorúztunk (mi reformátusok, mert azt el is felejtettem mondani, hogy voltunk, vagyis utaztunk még egy páran, merthogy világtalálkozni mentem/tünk) egy utcai árusnál megpillantottam egy könyvet. Ennek borítójáról szintén egy "Ismerős": Féja Géza ,,köszönt" rám. Akkor még nem is sejtettem, hogy az évek, évtizedek óta elmaradt "Válaszokat" fogom megkapni!
Féja Géza a LÉT és a LÉTEZÉS felmerülhető jelenségeire, problémáira adott válaszokat Nagy Olgának, aki így emlékezik: "Szomjasan ittam sorait, s hogy minden gondolata beléhullt a lelkembe, tovább sarjadzott, lelki folyamatokat indított el."
Most, hogy immár én is elmondhatom, hogy Féja Géza leveleit olvasva megismertem "... azt a szellemi inspirátort, barátot ... aki kedvet ébreszt benned egy új, intenzív munka- és önmegvalósítási szakaszhoz." "...nem számít a tényleges találkozás - velünk vannak, ha kell, bármikor..." hálás szívvel gondolok Nagy Olgára.
Mert azzal, hogy KÖZreadta a hat év baráti levélváltás gondolat-kincseit, én is részese lehettem annak a folyamatnak, amelyet a ,,szellemi látókör kiszélesedéseként" fogalmaz meg - négy fejezetre osztva - Nagy Olga.
Egy kis idézet az "inspirátori gondolatokból":
Az I. fejezet, mely az Így kezdődött címet kapta, szó szerinti idézettel kezdődik:
"Ha méltató soraim segítséget jelentenek további folklorista munkásságában, ez nem csupán öröm nékem, de igazolás is..." Féja Géza leveléből
A II., Barátok lettünk című fejezetből egy levélrészlet: "Ami az embereket illeti, azok mindig borzalommal néznek arra, aki az átlagtól, a megszokottól eltér, s nem bírja vállalni a korlátoltságot, de a szellem korlátozottságát sem. Ezzel azonban nem kell sokat törődnünk, mert a korlátoltság rendszerint gyógyíthatatlan betegség, menthetetlen állapot."
A III. fejezet is egy drámai levélrészlettel kezdődik 1974-ből: "Néha még nagy tervek vonulnak át bennem, de azután eltűnnek, majd ismét visszatérnek... Nekem mintegy tizenöt-tizenhat esztendő kiesett írói életemből, ezt nem lehet behozni. S a többi írói év is szüntelen harcban ment, és megy szinte most is..."
A 38. levélben a "lelki viharokban" született alkotásokról ír Féja Géza: "...Lám Kodály is csodálatos életművet hagyott, ...szerencsére soká élt, kóruskultúránkat, zenei közoktatásunkat ő alkotta meg, de remekművek sokaságát is. Csak nem úgy, mint Bartók: életre-halálra." "...Sok a probléma. A fiatalok egy részénél...valaminő absztrakt szabadságról álmodoznak és verselgetnek, olyanról, amely nem volt, nincs és nem is lesz, mivel nem lehetséges. Azután játsszák az abszurdot, holott az abszurdot azért kell megélnünk, hogy feldolgozhassuk."
Erről, egy évvel később, 1975-ben már bizakodóbban ír: "...Sarjadni kezd valami, mivel az írók végre saját életükről és környezetükről írnak...igyekeznek megközelíteni az egyetemest..." Egy közös ismerősről írja másik levelében: "...azt csinálja, amit a legkevésbé szabad ... modort a folklórból..." "... népi szürrealizmust akar és rosszul sikerült bábjátékot fabrikál..."
A 40. levelében, Nagy Olga Kali néni történetével kapcsolatban folytatja gondolatait a folklórról:
"...Nagyon örülök annak is, hogy egyre inkább szívügyed a szociológiai folklór, a mai társadalmi "mese" életről, sorsról, átélt, megszenvedett s éppen költészetté váló valóságról." Ugyanitt ír az alkotásról, barátságról, együttlétről, meditációról, a múló időről: "...Az esztendők elsuhannak, sok minden velük suhan el, de egyre szélesedik a meditáció mezeje, erdői zúgnak, s mintha mögöttük mesélne a tenger is. Tornyainak van egy igen szép képe, az öreg Rákóczi, magába roskadtan ül egy padon a Marmara tenger partján, háttal a tengernek. Nos, a tenger azért benne zúg." "Incze szinte egyszerre érkezett Tóth Menyussal. Azt is sokáig dilettánsként kezelték a dilettánsok meg a rossz piktorok, mint Nálatok a Piros. Most Kecskemét városa megvette múzeumának összes képét, tehát Menyusnak nincs többé megélhetési gondja, csak ne vette volna el közben azt az irtózatos poncichter feleséget..."
A 41. levélben azon dohog, hogy "...A Korunk válasza egészen érthetetlen, még mindig azt hiszik, hogy a tudományos műnek okvetlenül unalmasnak kell lennie? Ha a tudós nem írástudó, akkor művei legfennebb bizonyos "szakköröket" érdekelnek...A jó tudományos munkára mondják, hogy olvasható, akár a regény, ez pedig annyit jelent, hogy epikai sodrása is van."
Régóta foglalkoztatja két történelmi nagyságunk. Egészen haláláig tervezgette egy Széchenyiről szóló regény megírását. Ebben a levelében is megemlíti: "...Kossuth hangja csakugyan történelmi hang volt, és nagyot cselekedett. Ugyanakkor tönkretette Széchenyit..." "...Széchenyit bűntudata tette naggyá..." "...A hiba s a bűn nagy embernél néki fáj legjobban, és életét önkéntes bűnhődéssé teszi, nagy művek ilyen szenvedésből születnek. Ady írt erről egy mindent kifejező, végső igazságot megfogalmazó verset: A bűnök kertjében."
Majd tovább gondolva a témát, folytatja: "...Nos, Kölcsey óriási hibát követett el, midőn téves bírálatával súlyosan, életveszélyesen (költői életére gondolok) megsebezte Berzsenyit. Kazinczy is hibát követett el, midőn Berzsenyit lebeszélte válasza közzétételéről, holott, ha közzéteszi, valószínűleg megkönnyebbül, visszanyeri alkotó kedvét. ...Kölcsey csupán halála után adott elégtételt Berzsenyinek." "Pedig nyilván megteszi, ha tudja, hogy milyen súlyos sebet ejtett..." "Kölcsey nagy szellem volt...de magányos, ezért nem merészelte egészében kivetíteni önmagát..."
43. levél: "...Mellékelek Móriczhoz egy kis Krúdy könyvet is, hadd lássad, hogy van városi folklór is..." "Ha Mikszáth pl. a Különös házasságban az adatszerű valóságot írja meg, nem a "pletykát", nyilván, illetve bizonyosan rossz könyvet ír." ...
"Abban teljesen igazad van, hogy elérkezett a társadalmi néprajz órája."
44. levél: "Van itt egy költőnő...szerettem verseit, folklórban gyökereztek, onnét nőttek fel a mába. Most jelent meg új könyve, s merő csalódás. Azt csinálja, amit a legkevésbé lehet és szabad, ami főbűnnek számít: modort a folklórból, mely a mélyek mélyéből érkező, korokon s tereken, mélyrétegeken áttisztuló forrás és tiszta forrásokból növekedő "nagy víz".
"A legjobbak - ti. a széppróza-írók és a költők legjobbjai - a ma folklórját fedezik fel, s ebből teremtenek műveket, többek között L. Böll: Csoportkép hölggyel. Erről viszont írni kellene. A folklórért és a folklór védelmében."
46. levelében arról ír, hogy valósággal lázba hozta egy esemény: "Egy antikváriumban megláttam Bártfai Szabó László két kötetes gyűjteményét: Adatok Széchenyi István és kora történetéhez." ... "... Széchenyi naplóiból sokat kihúzott halála után ...mégpedig "tapintatból", mintha a fejével az egeket verdeső óriásnak szüksége volna a ...tapintatára." "Így vagyunk a folklórral is. Azt írod: "mezei úton" mentél a folklór felé. Ez a szerencséd. Kálmány Lajos, Berze Nagy János, és az érdemesek nem ugyanígy indultak el?" ... "Tömörkényt három évre besorozták szegedi bakának. Ez volt a szerencséje, zászlóalját Boszniába vezényelték, s idegenben magyar parasztokkal egy kaszárnyába "zárva" lett egyik legnagyobb népi írónkká....Ráadásul Tömörkény Steingassner volt, de népibb író, mint a gyakorta édeskés Móra." "...az úgynevezett "Tudós" folkloristák a mások gyűjtötte anyagot kérődzik, "újra értékelik", agyonmagyarázzák ... bögrébe akarják szorítani a tengert..." Itt példaként említi Wilder: a Szent Lajos király hídja c. művét. Később, A teremtés nyolcadik napjában már "...merőben más történik: a valóság átfordul a valóság meséjébe, tényleges valósággá, tengerré válik." - írja ugyanarról a Wilderről, majd keserűen állapítja meg: ... "Sajna, ifjú prózaíróink ... inkább irányok, elméletek, irodalmi spekulációk hínárjába bonyolódnak. S félek: elvesznek."
A 47. levélben megkérdezi Nagy Olgától, hogy: "...Mikor ébredtél a társadalmi néprajz jelentőségére?" Ugyanis, Nagy Olga beszámolt arról, hogy: "...Különböző cikkek, cikksorozatok keretében (pl. a Művelődésben) szorgalmaztam a társadalomnéprajz művelését. Ehhez módszertani útmutatót is készítettem. Ebben kifejtettem... nem csupán a néprajznak egy harmadik ágát jelenti, hanem egy olyan szemléletet, mely szerint minden tárgyi és szellemi jelenség mögött ott érezzük és tudjuk, tehát vizsgáljuk az értékeket létrehozó közösséget is..."
Ebben a levelében - ugyanúgy, mint az előzőekben is - beszámol közéleti és irodalmi munkáiról, mindarról ami foglalkoztatja, pl. a "Görgey-kérdésben érdekes dolgok kerültek felszínre..." ...
A 48. levél drámai beszámoló: "...Letört Simon Pista állapota. A rádió nemrég sugározta a Kossuth-adón egyórás beszélgetésünket. Rosszul lett, mentők vitték ...kórházba..., de Sümegre kívánkozott, ahol diákoskodott....Hetek óta fekszik, egyre gyengül...Májrák. 49 éves. Nékem is sokat jelentett, mély emberi s baráti viszony fűzött össze, s látod, már ő is itt hagy. Megörökített valamit - s ez nékem oly drága - a kisparaszti életforma emberi nagyságát. ...Az éjjel olvastam új könyvét: Rapszódia az időről, 67 oldal mindössze, de megrázó, mert búcsú az élettől..."
A 49. levelet még teljes depresszióban kezdi írni két hónappal később. "...Szegény Simon Pista...Bazsiban temették el, a szülei mellett. Én is ott voltam. Ezerszám jött a nép önként, érezte, hogy kit temetnek... Nemsokára szegény Lengyel József következett. A Vigília közölte utolsó beszélgetését Németh Lászlóval, kikötötte, hogy halála után adják ki. Megrendítő ez is..."
Ebben válaszol Nagy Olgának a női sorskérdésekkel kapcsolatos témafelvetésére is. "...A LÉT abszolút egység, éppen ezért abszolút változatosság..." "Tamási mondta egyszer: minden jót a nők csinálnak, a férfiak azután időnként elrontják. A nők folytatják az embert, sőt ők "építik", mert a gyermek első három éve a személyiség "megalakulása", s ez a talán mindennél fontosabb mű az ő legfőbb hivatásuk....Ez pedig, tehát a gyermek személyiségének megteremtése, nem megy ma kellő intellektuális felkészülés nélkül. Új világkorszakba lépünk, s mindenki csak az új feladtok megértése árán teljesítheti kötelességét." ...
"A Kortársban írtak könyvedről, nem hosszan, de elismerően. ...nem sokat értett meg belőle, de jelentőségét érzi, és ez a fő."
50. levél: Kérlek: próbáld belátni, hogy 75 olyan esztendő után, aminőt átéltem, annyi ütés, seb és csalódás után, amennyi osztályrészül jutott: időnként, egyre gyakrabban depressziók és halálos fáradtságok lepnek el..." "Szerződtem egy regényre, talán életem legnagyobb kísérletére. Gyötrődöm véle s érette, mert talán még meg tudom csinálni, s ez megérne mindent. Most fejezek be egy cikket Robotos Csinszka-könyvéről. Sok időmet vette el, de úgy éreztem: nem hagyhatom szótlanul." "...Azután egy újabb hír Illyés betegségéről. Azokból, akiket egykor népinek híttak az elsüllyedt időben, már csak ketten vagyunk..."
51. levél: "...a barátság is élet, és az élet alig képzelhető barátság, önmagunkon túlcsapó vonzalom nélkül. De minden emberi kapcsolat éltetője s megtartója a megértés. A másik embert meg kell értenünk, s a maga valóságában kell szeretnünk. Erre ajánlok egy nagyszerű művet: Füst Milán: A feleségem története." ... "Ady mondta Csinszkának: mindig hárman ülünk az asztalnál, és a harmadik a halál. Csinszka megértette ezt? Nem is érthette meg, túlságosan fiatal volt ehhez." "...egyre hosszabb párbeszédeket kell folytatnom a halállal és a halottakkal. Erőm fogy, néha csak gondolatban tudom közölni azt, amit nem is oly régen még hosszú levélben tudattam."
52. levelét családi beszámolóval kezdi. "...Éjjel van, sietek, most csak röviden tudok írni. Andris, mióta óvodába jár, szüntelen náthás, hurutos, lázzal járó fertőzéseket kap...a kicsi amilyen erős gyerek, éppen annyira érzékeny." (Féja Gézának ugyanis nem volt saját, különálló lakása. Fiával, "Bandi"val és az ő családjával élt egy III. kerületi, lakótelepi lakásban. Életének ezen utolsó szakaszát megédesítette fiú unokájának születése. A felfedező izgalmával és gyönyörűségével követte a kicsi fiú személyiségének alakulását, testi- lelki- szellemi fejlődését. Amiért a kisgyermek nem bírta az óvodát, nagyapja: Féja Géza elvállalta a felügyeletét. Sajnos ez az időszak egybeesett betegségének kialakulásával és hamarosan le kellett mondania nagyapai szolgálatáról - amit nagyon fájdalmas lemondásként élt meg.)
Ekkor, 1975 októberében még bizakodó volt. "...Most már csak szívügyeket akarok közbe-közbe megírni, és teljes erővel a Széchenyi-regényen akarok dolgozni. Örökégő lenne a címe..." "Sikerült szereznem két remek Rudnay-képet. Egyik az Itatás, levegős és mégis milyen sűrű atmoszféra! Az én kuruc tájam. A másik egy megkínzott, mégis töretlen tartású ló - kuruc ló, Rudnay Gyula vorsi, az én Vorsom, Vorsnak sommája ez a kép."
A IV. fejezet a Fáradtság címet kapta, mottója a következő részlet Féja Géza leveléből: "Belső parancsra írtam s egyre jobban elfáradtam... Éreztem valaminő betegség lappang bennem... Fáradékony vagyok... Életem akadályverseny..."
Nagy Olga így emlékezik vissza erre az időszakra:
"Már nem éreztem szükségét annak, hogy mindent megírjak neki. Úgy voltam, mint a madár, amelyik egyszer csak fölfedezi, hogy hosszú próbálkozások után magában is tud repülni. Furcsa egocentrizmus, önzés volt ez, a külső világ úgyszólván teljes kikapcsolása. Lázasan bontakoztak ki előttem újabb és újabb könyveim tervei, belefeledkezve készítettem a jegyzeteket hol az egyikhez, hol a másikhoz. Ekkor már kialakult a meseszociológia megírásának terve. Foglalkoztatott a paraszti erotika, ennek eredményeként készült el az Újabb paraszt dekameron, amely 1983-ban jelent meg. Már megkezdtem azokat a mélyinterjúkat, amelyek a paraszti világkép, értékrend vizsgálatát célozták, és melyeket Világgá futó szavak, Havadi beszélgetések címen kötetté szerveztem. Ugyanakkor készült szintézisem a paraszti értékrendről és magatartásformákról, amely A törvény szorításában címmel került a Gondolat Kiadó asztalára. (Megjelent 1989-ben.)" "...barátságunk történetéhez az is hozzátartozik, hogy jelezzem: milyen gazdag lettem általa, s az is, hogy bár Ő eltávozott, mindenben, amit teszek, abban, ahogyan gondolkozom, valamiképpen Ő is jelen van."
Donáth Blanka budapesti pszichológus barátnője tudatta Nagy Olgával Féja Géza halálhírét.
"...Nem voltam Pesten, amikor Féja Géza halálhírét közölték az újságok, nem mehettem ki a temetésére ...csak az van bennem nagyon intenzíven, hogy a múlt márciusban, amikor véletlenül együtt voltunk Mátraházán az akadémiai üdülőben, milyen élő volt, mennyire ő maga volt még. Panaszkodott az öregségre, meg hogy bottal jár, de az egész lénye olyan volt, mint amikor megismertem, több mint húsz éve. Szóval tartotta az egész társaságot, élő irodalmi lexikonként, adomákkal fűszerezve mesélt, filozofálgatott. ... Most, hogy meghalt, sokat gondolok rá s majdnem mindjárt beugrott, hogy te sokat vesztettél, tudom, hogy azt a szellemi inspirátort, barátot, aki nehéz szakmai évek után kedvet ébreszt benned egy új intenzív munka- és önmegvalósítási szakaszhoz. Remélem nagyon, hogy annyira átlényegült és beléd épült már ez a kapcsolat, hogy nem rázott meg túl erősen a fizikai halála: hiszen vannak kapcsolatok, amelyeket úgy hordunk magunkban, hogy majdnem nem számít a tényleges találkozás -, velünk vannak, ha kell, bármikor..."
Levélváltásukból ebben a fejezetben, még 18 levelet közöl Nagy Olga.
Féja Géza, mindben élő, irodalmi lexikonként tudósít életről, halálról, alkotásról, barátságról, betegségről, szeretetről.
Miközben viaskodik mindenféle testi bajokkal, az utolsó leheletéig reményt nyújt és inspirál:
59. levél: "Látod: érdemes dolgozni csöndben, sanda szándékokkal küzdve, az eredmény nem késik, hiába okvetetlenkednek egyesek, a jó írás közkinccsé válik."
Budapest, 2000. augusztus 14. (Bóna Mária Ilona)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2006. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
98 db bejegyzés |
| e év: |
270 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 413
- e Hét: 690
- e Hónap: 9294
- e Év: 45235
|
|
|
Offline
