Regisztráció  Belépés
matahari51.blog.xfree.hu
Egy művész a festményeivel megtanított arra, hogy lássam a naplementét. A Mester tanításával arra oktat, hogy lássam minden pillanat valóságát. Hogy megérts... Gellér Erzsi
1951.06.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 57 
Elkoszonés gyanánt
  2006-12-31 19:29:39, vasárnap
 
  Elkoszonés gyanánt 2006 évtől

Volt egyszer nagyon régen egy sziget,ahol emberi érzések éltek:
a VIDÁMSÁG,a BÁNAT,a TUDÁS és még sok más,így a SZERETET is.

Egy napon az érzések tudomására jutott,hogy a sziget sullyed.
Ezért valamennyien elokészítették hajóikat és elhagyták a szigetet.
Egyedul a SZERETET akart az utolsó pillanatig maradni.
Mielott a sziget elsullyedt,a SZERETET segítségért imádkozott.

A GAZDAGSÁG egy luxushajón úszott el a szeretet mellett.O megkérdezte:
-Gazdagság,el tudnál vinni magaddal ?
-Nem,nem tudla!A hajómon sok aranyat,ezustot viszek,itt már
nincsen hely számodra!
-BUSZKESÉG,kérlek!El tudnál engem is vinni?
-Nem Szeretet,nem tudlak elvinni!válaszolt a Buszkeség-itt minden
tokéletes,és Te esetleg árthatnál a hajómnak!
Hát a Szeretet megkérdezte a BÁNATOT is,aki éppen elotte hajózott el:
-BÁNAT,kérlek,vigyél magaddal!
-Óh,SZERETET-mondta a Bánat-én olyan szomorú vagyok,de egydul kell maradnom a hajómon!
A VIDÁMSÁG is elhúzott a Szeretet mellett,de olyan elégedett és boldog volt,hogy meg se hallotta a szeretet kérését.
Hirtelen megszólalt egy hang:
--Gyere SZERETET,én elviszlek Téged!
Aki megszólalt,egy oregember volt.Szeretet olyan hálás volt és olyan boldog volt,hogy elfelejtette megkérdezni az oreg nevét.Amikor foldet értek,
az oreg elment.A SZERETET ugy érezte,sokkal tartozik neki,
ezért megkérte a TUDÁST:
-TUDÁS,meg tudod mondani,ki segített nekem?
-Az I D O volt,mondta a Tudás.
-Az I D O ??-kérdezte a Szeretet.Miért segített rajtam az I D O ??
-A Tudás válaszolt:
-Mert csak az IDO érti meg,hogy milyen fontos ez életben a
S Z E R E T E T.

Búcsuzom Erzsi
 
 
1 komment , kategória:  Általános  
Gyulai Pál:
  2006-12-31 19:27:33, vasárnap
 
  Tanács.

Kiket szeretsz s akik szeretnek
Ha bántanak, ha megsebeznek;
Ne haragudj' rájok sokáig!
De öntsd ki szíved', s ha letörléd
A fájdalom kicsordult könnyét:
Bocsáss meg! hidd, enyhedre válik.

Oh egymást hányszor félreértjük,
Szeretteinket hányszor sértjük,
Bár szívünk épen nem akarja.
Mi is talán vérzünk a sebben,
Nekünk is fáj, még élesebben,
De büszkeségünk be nem vallja.

Ne légy te büszke, légy őszinte,
Hived legott azzá lesz szinte,
Oszlik gyanú, megenyhül bánat;
Oly váratlan jöhet halálunk
S ha egymástól haraggal válunk,
A sirnál késő a bocsánat!

1876
 
 
1 komment , kategória:  Általános  
Tóth Árpád:
  2006-12-31 19:26:09, vasárnap
 
 
Szeretnék átolelni

/ értened kell,ez Te vagy!/

Szeretnék átolelni ma egy embert,
Ki olyan árva s vágyak ozvegye,
Mint jómagam,s kit a tavasz sziven vert,
S kondor haján kopog az osz jege.
Kinek ha volt is pirosbetus napja,
Tintát hozzá vérébol szurt a Sors,
Vén bánatok fia és újak apja,
Csondes tunodés lankadt léptu papja,
Orulni lassú,és csuggedni gyors:
Kit nemessé emelt a fold porából
Sok ritka szenvedés,de nem kevély
Kitunni a torpék sekély sorából,
És címere egy falevél,
Ha kovel dobták,szívét dobta vissza,
Ha szívvel dobták,halkan énekelt....


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Várnai Zseni:
  2006-12-31 19:24:07, vasárnap
 
 

Száguldó ido /részlet/

"Azt mondják,hogy a szív égo sebére
legjobb gyógyszer az ido!
Én elhiszem,
de egyre inkább érzem,
hogy az a sebhely
mind nagyobbra no.

Talán azért,mert nem tudok feledni,
n e m is a k a r o k,
hadd fájjon,ami fáj!
Csak hulljon konnyem
a konnyek tengerébe,
s folotte én
mint sikongó sirály
keringjek,míg majd utolér a sorsom..."


Válasz erre az üzenetre
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
oreg indián verse:
  2006-12-31 19:22:27, vasárnap
 
  ORIAH HEGYI ÁLMODÓ
/azt hiszem Márai-bizonyossággal nem merem állítani/

"Nem érdekel,hogy mibol élsz.
Azt akarom tudni,hogy mire vágysz,
és mersz-e találkozni szíved vágyakozásával?
Nem érdekel,hogy hány éves vagy.
Azt akarom tudni,megkockáztatod-e,
hogy hulyének néznek a szerelmed miatt,
az álmaidért vagy azért a kalandért,hogy igazán élj.

Nem érdekel,hogy milyen bolygóid állnak egyutt a holddal.
Azt akarom tudni,hogy megérintetted-e a szomorúságod kozéppontját,
hogy sebet ejtett-e már valaha rajtad árulás az életben,
és hogy további fájdalmaktól való félelmedben visszahúzódtál-e magadba?
Azt akarom tudni,hogy egyutt tudsz-e lenni fájdalommal,
az enyémmel vagy a tiéddel,
Hogy vadul tudsz-e táncolni,és hagyni,hogy az eksztázis
megtoltson az ujjad hegyéig anélkul,hogy óvatosságra intenél,
vagy arra,hogy legyunk realisták,vagy emlékezzunk az emberi létre..

Nem érdekel,hogy a torténet,amit mesélsz igaz-e.
Azt akarom tudni,hogy tudsz-e csalódást okozni valakinek,
hogy igaz legyél onmagadhoz,hogy el tudod-e viselni
az árulás vádját azért,hogy ne áruld el a saját lelkedet?
Azt akarom tudni,hogy látod-e a szépet,még akkor is,
ha az nem mindennap szép,és hogy Isten jelenlétébol ered-e az élet?
Azt akarom tudni,hogy egyutt tudsz-e élni a kudarccal,
az enyémmel vagy a tiéddel,és mégis megállni a tó partján
és azt kiáltani az ezust holdnak,hogy:IGEN!

Nem érdekel,hogy hol élsz,vagy hogy mennyit keresel.
Azt akarom tudni,hogy fel tudsz-e kelni
egy szomorúsággal és kétségbeeséssel teli éjszaka után,
fáradtan és csontjaidig osszetorten és ellátni a gyerekeket?

Nem érdekel,hogy ki vagy,és hogy jutottál ide....
Azt akarom tudni,hogy állsz-e velem a tuz kozéppontjában
anélkul,hogy v i s s z a r i a d n á l ?
Nem érdekel,hogy hol,mit és kivel tanultál.
Azt akarom tudni,hogy mi tart meg belulrol,
amikor minden egyéb már osszeomlott?
Azt akarom tudni,hogy tudsz-e egyedul lenni saját magaddal,
és hogy igazán szeretsz-e magaddal lenni az ures pillanatokban ?"

/pl.egy erdoben?/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Korál:
  2006-12-31 19:20:47, vasárnap
 
  Maradj velem


amikor vége az utolsó dalnak is¨
az utolsó hang is szétfoszlott már
magányos tárgyak az elhagyott szinpadon
folborult székek és konok homály,
papírlapok,egy tépett plakát a lábunk alatt,
ki mondja meg,dalainkból mennyi maradt

maradj velem,segíts nekem,
vigyél haza,fogd a kezem
szeress nagyon,fáradt vagyok és nehéz a szívem
vigasztalj meg,ha nem is hiszed,
hogy szebb lesz a holnap,mondd,hogy lehet
mondd,hogy lehet,ha nem is tudod,hogy hiszek neked

amikor vége az utolsó dalnak is
és a varázslat szétfoszlott már
mi lesz veled,ha egyedul hagy a zajos tomeg,
sebzett vagy és te sem tudod,hol a helyed

maradj velem,segíts nekem
vigyél haza,fogd a kezem
szeress nagyon,fáradt vagyok és nehéz a szívem
vigasztalj meg,ha nem is hiszed,
hogy szebb lesz a holnap,mondd,hogy lehet
mindig lehet,ha nem is tudod,ha nem is hiszed


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Tompa Mihály:
  2006-12-31 19:16:59, vasárnap
 
  Küzdés. (1845)

Mint a földre szállni félő parti fecske
Fáradtan fészkéhez tér meg éjszakára,
Fáradt lelkem csendes rejtekedbe vágyott:
Völgyek, erdők zölden lombozott határa!

Nem siratnék senkit én az emberek közt,
Régen elfelejtve kedvesem, barátom!
S köny szökik szemembe, ha a völgyi fákat,
Régi ösmerősim, elszáradni látom.

Szívesen vár a völgy árnyas pamlagára,
A madár köszönt és a vidék patakja;
- Anélkül, hogy érte hálát várna tőlem, -
Enyhadó nedüjét nyilt kebellel adja.

Elsimítni vágyom homlokom redőit
A szelíd verőfény meleg mosolygása;
S nem félek, hogy - mint a mézesmázos ember -
Boldogságom sirját mosoly közt megássa.

Ah, az élet engem szörnyen elvadított!
A magányban is foly keblem háborúja;
Hadd folyjon, legalább átkos mesterségét
Itt a gúnyolódás rajtam nem tanúlja.

Zsibbasztó nyugalom, harc, csend, vad kirontás ...
Ez az én világom, az én szív-világom!
Gyönge istápom hit, ezt is néha csaknem
A kétségbesésnek martalékul hányom!

S van egy kínos kéje e vad küzdelemnek:
- A kínedzett ember egyetlen sajátja -
Ő kevély, hogy szenved, s daccal tárja keblét,
S a jobblét reményét, szinte fél, ha látja. [*]

Láttam én a kérészt rövid életében,
- Enpályámat véve mélyen gondolóra -
Életet nyert, szállott, párosúla, megholt,
S elég volt mind erre egy rövidke óra!

Szívesen cserélnék pályát e bogárral!
Hisz rendeltetése célját ő elérte,
Mondhatom-e én ezt földi életemről,
Melynek útát a sors oly hosszúra mérte?

És ha majd lefekszem síri nyoszolyámba:
Nem kisérnek-é le földi szenvedésim?
Csukva lesz örökre két szemem? vagy egykor
Felnyitom? s ha úgy van: mily világ vidékin?

Lelkem a kétség, e mély örvény felett, - mely
Megnyíl, barna keblét hirtelen bezárván -
Röpked nyugtalan; de megpihenni nem tud,
Mint vándor-madár a tenger sík határán.

Oh fák, szóljatok! ti vén apostolok, ki-
Terjesztett karokkal barna-zöld palástban!
Mondjátok: igaz-e, amit e sziv érez,
Óhajtozva érez, jobb pillantatában? ...

Úgy illeném én a boldogság ölére:
- Kitől életemnek el van útja zárva -
Mint egy bársonyfedte úrhölgy kebelére
Az éhes, a sápadt arcú rongyos árva.


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
József Attila:
  2006-12-31 19:15:47, vasárnap
 
 
KÉSZ A LELTÁR

Magamban bíztam eleitol fogva-
ha semmije sincs,nem is kerul sokba
ez az embernek.Semmiképp se tobbe,
mint az állatnak,mely elhull orokre.
Ha féltem is,a helyemet megálltam.-
szulettem,elvegyultem és kiváltam.
Meg is fizettem,kinek ahogy mérte,
ki ingyen adott,azt szerettem érte.¨
Asszony ha játszott velem hitegetve:
hittem igazán-hadd teljen a kedve!!
Sikáltam hajót,rántottam az ampát.¨
Okos urak kozt játszottam a bambát.
Árultam forgót,kenyeret és konyvet,
ujságot,verset-mikor mi volt konnyebb.!
Nem dicso harcban,nem szelíd kotélen,
de ágyban végzem,néha azt remélem.
Akárhogyan lesz,immár kész a leltár.
Éltem-és ebbe más is belehalt már.

1936.nov.-dec.


 
 
0 komment , kategória:  Kedvenc verseim  
Dallos:
  2006-12-31 19:14:36, vasárnap
 
 

Te figyelj csak.II.

Hiszed e még,hogy szeretlek Téged?
Tudod-e még,hogy kellesz nekem?
Itt vagy-e még,Vélem ez úton?
Itt ahová a sorsom vetett.

Tudod-e még,hogy mi jó énbennem?
Várod-e még Tolem a szót?
Hiszed emég,hogy csak mi ketten
Adhatunk egymásnak egy életnyi jót.

Hogy miért kérdem,mert érzem,hogy baj van
Csak nem tudom,hogy mit tegyek.
Csak azt tudom,hogy valami nem jó
Valami nagyon eprepedt.

Így hát csak félve kérdem
Mond,szeretsz Te még?
Jaj,mondjad,ha nem is nevetve
Én újra és újra csak veled kezdeném.


 
 
0 komment , kategória:  Kedvenc verseim  
Konsztanytin Szimonov:
  2006-12-31 19:13:42, vasárnap
 
  Várj reám

Várj reám s én megjovok
hogyha vársz nagyon,
várj reám,ha sárga kod
oszi búja nyom,
várj,ha havat hord a szél,
várj,ha tuz a nap,
várj,ha nem is jon levél
innen néhanap,
várj,ha nem vár senki ott
haza senki már,
s ha nógat is bárki,hogy
nem kell várni már
Várj reám,s én megjovok.
Fordulj daccal el,
ha áltatják osztonod,
hogy:feledni kell...
ha lemondtak rólam már
apám s lányom is,
s jóbarát már egyse vár-
...szinte látom is:
borral búsul a pohár,
s konnyet ejt szemuk
rám gondolva.De Te várj
s ne igyál veluk.
Várj reám!Ó átkelek
minden vészen én.
Aki nem várt,rám nevet:
Szerencsés legény...?¨
Nem tudhatja senki sem,
Te meg én csupán,
hogy te jártál ott velem
oldoklo csatán,
s te mentettél meg,de hogy?
Egyszeru titok:
Várni tudtál rám,ahogy
senki sem tudott.
 
 
0 komment , kategória:  Kedvenc verseim  
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 57 
2006.11 2006. December 2007.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 57 db bejegyzés
e év: 57 db bejegyzés
Összes: 383 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 32
  • e Hét: 67
  • e Hónap: 690
  • e Év: 3919
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.