|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2006-12-01 14:51:26, péntek
|
| |
| |
A női tüntetés elmarad
Sajnálattal közöljük, hogy a 2006. december 2-án 15 órára
a
"Női véd- és dacszövetség"
által meghirdetett,
Jászai Mari térről induló demonstrációt kénytelenek vagyunk bizonytalan
ideig elhalasztani,
mivel a demonstráció bejelentését követően az egyik szervezőnket brutálisan
megverték,
illetve erre az időpontra hasonló céllal egy másik tüntetést is
bejelentettek.
A fenti körülményekre való tekintettel most félreállunk, de nem adjuk fel,
mivel meggyőződésünk,
hogy csak összetartással érhetjük el céljaink!
"Női véd- és dacszövetség"
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2006-12-01 14:49:18, péntek
|
| |
| |
Az Árpád-sávos zászló
Divatossá vált napjainkban a magyar nemzeti jelképek alattomos és alantas
támadása.
Az 1990-es évek elején az egyik idegenszívű bölcs "svájcisapkának" nevezte a
magyar Szent Koronát.
Egy másik pedig úgy vélekedett, hogy a magyar műveltségben a "bőgatyán" és a
"fütyülős barackon" kívül nem igen akad más, amivel a magyarok
dicsekedhetnének.
Aztán kiderült, hogy a magyarságnak történelme is van, méghozzá nem is
akármilye, sőt van egy ősi jelképe is - a Turulmadár és a XI. századból való
ősi zászlaja, az Árpád-sávos zászló.
........
2004-ben pedig egy Bácsffy Diana nevű hölgy tűnt fel, aki "hungaristának"
vallja magát.
A 2004 augusztusában/szeptemberében az egyik közszolgálati TV adó a hírekben
számolt be Dianácska tevékenységéről.
Az úrhölgy felsorakoztatta a kopasz, feketeruhás követőit, akik
mindegyikének kezében egy-egy Árpád-sávos zászló lobogott, miközben a
bemondó fasiszta jelképekről beszélt.
Kell ettől több a tudatlan és rosszindulatú embereknek?
........
Mit kell tudni a négy piros- és négy fehérsávos zászlóról?
Mindenek előtt azt, hogy a legősibb zászlónk és a XI. századból való.
Nagy a valószínűsége annak, hogy e zászló Álmos nagyfejedelem által
szervezett és létrehozott nemzetszövetségnek a központi zászlaja volt,
amelyet a Vérszövetséggel szentesítettek.
A piros az uralkodó, míg a fehér a főúri réteget képviselte, mert a hatalom
e szövetség értelmében megosztott volt.
Jellemző a magyar történetírásra, hogy nem tartotta fontosnak e zászló
mibenlétének kikutatását és tudatosítását. A négy piros és négy fehér sáv
pedig arról tanúskodik, hogy e szövetséget nem hét, hanem nyolc nemzet
(törzs) kötötte.
Erre lehet következtetni a fejedelmek számából is; Álmos, Árpád, Előd, Kund,
Ond, Tas, Huba és Töhötöm. Összesen nyolc.
Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a szövetség szervezőjének, és választott
nagyfejedelmének, Álmosnak ne lett volna saját nemzete, így katonasága.
A legvalószínűbb, hogy a Kürtgyarmat nem egy nemzet (törzs) volt, hanem
kettő; Kürt és Gyarmat, melyeket kis lélekszámuk miatt, hadászati célból
egybe tettek, de a nemzetszövetségben - melyet vérszerződés név alatt
ismerünk - teljes jogú szövetkezők voltak.
Persze, más megoldás is elképzelhető, mint például a csatlakozó kabarok,
vagy már a Kárpát-medencében lévő avarok és székelyek, mint a nyolcadik
szövetkező.
Az Árpád-sávos zászló nemzeti címerünknek is alkotóeleme, mely a címer jobb
oldalában helyezkedik el.
Téves ama felfogás, hogy a piros alapon négy fehér vagy ezüst sáv a
Kárpát-medence négy "ezüst folyóját" képviseli.
Mi történt ugyanis a Marossal?
Az Erdélyi-medence vízlevezetőjével?
A Kárpát-medencének öt nagy folyója van.
A Maros tehát semmi esetre se maradhatott volna ki.
A kettős kereszt és hármas halom eredete pedig az újkőkorba vezethető
vissza.
A berzenkedők azonban nyugodjanak meg, mert e zászló már megtalálható az
1300-as évek második felében készült Képes Krónika több képén is, mint
például a mogyoródi csatára emlékeztető képben, amikor Géza herceg seregei
legyőzték Salamon király csapatai, aki menekülni volt kénytelen. Géza pedig,
mint I. Géza király vonul be a magyar történelembe.
A Magyar Posta pedig 1981-ben emlékezett meg ősi zászlóinkról, amikor is
kiadott egy bélyegsorozatot, melynek az első zászlaja, a 40 filléres bélyeg
volt, azaz az Árpád-sávos zászló.
Ezt követte a Hunyadi ~, Bethlen Gábor ~, Rákóczi ~, 48-as Honvéd ~ és a
Csepeli Vörös Ezred zászlaja.
Ezt jó lenne tudni a zászlólengetőknek is, mert jövőjét csak a tudás
biztosíthatja.
Radics Géza |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2006-12-01 14:47:09, péntek
|
| |
| |
A Terror Hazája
2006. október 23.-a újabb dátum a magyarság tragikus sorstörténetében, az egyébként rövid életű nemzeti ünnep ekkor változott feketebetűs nappá.
A hetek óta két szálon futó események végkifejletében a hatalom túlkapásaival kimutatta valódi természetét, hogy képes titkos paranccsal nyílt erőszak alkalmazására, a szólásszabadság, a gyülekezési szabadság és az ellenállási jog semmibevételére is.
Az egyik oldalon a pénzvilággal szövetkezett hatalom milliárdos költségvetéssel készült a saját felmagasztalására, melyből éppen a kor szellemisége és 1956 valódi, soha nem teljesült céljainak megvalósítása maradt ki.
Eközben magyarságmentő szellemi forradalom alakult, mely fővárosi és vidéki köztéri gyülekezetekben egyre erősödő formában öltött testet, és csúcspontját, a nemzeti egységet éppen október 23-án, a Corvin közben érte el.
A szemtanúk vallomásainak rögzítése azért szükséges, hogy az események leírása soha ne mehessen át kései, átszínezett emlékirattá.
A feszültséggel terhelt, de mégis nemzeti ünnepként induló napot a magyar szabadság ünnepének is nevezték, pedig legóvatosabb megfogalmazásban is csupán a magyar szabadságvágy kifejezéséről lehetett szó.
Ez az írás a kezdet és a vég, a Corvin köz és a Dózsa György út eseményeinek tárgyszerű krónikája, néhány összefüggés feltárásával.
A Corvin köz és környéke alkalmas díszlet volt ahhoz a performance-hoz, ahol az utcán tank, régi autók, kisbusz állomásozott, a sarkon kuplé zengett. Minden művi, álromantikával telített '56-os hangulatkép.
Most az ágyúcsövön csüngő gyerekekkel feledtették azt, hogy a forradalom idején még a felnőtt is bújt előle.
Az akkori utcaképnek legalább 3 eleme hiányzott: nem volt feltört utcakő, halottak, koporsók, friss sírok a köztereken és nem voltak akasztott ÁVH-sok sem.
Minden szalonképessé formálva, a háttér azonban a lepusztult, málló vakolatú józsefvárosi házakkal valódi volt, némelyikén még az eredeti golyónyomokkal.
A sétálók között pedig igazi operettfigura tűnt fel, egy ,,de genere" Habsburg (H. György), akinek már csak életkora miatt sincs semmi köze a magyar szabadságharchoz, sem pedig családjának a magyar történelem dicsőséges oldalához.
Aki felismerte, alázatosan kért tőle névaláírást, amit a (volt) királyi fenség boldog mosollyal nyugtázott.
A József körúton nosztalgia-villamos járt, '56-os képekkel és felirattal, belőle Németh Lehel hangján a kádári korszak slágerei szóltak.
Az idősebbek még emlékeznek a ,,Micsoda nagyszerű dolog" kezdetűre és a korszak szupergiccsére, a ,,Reszket a hold"-ra.
A maiak már azt sem veszik észre, hogy az egykor fülbemászó dallamoknak semmi köze a forradalomhoz, hanem éppen a kádári megtorlás, a gulyáskommunizmus, a legszelídebb barakk, andalító, gondolatelfedő termékei.
Habsburg György maga is beállt a Corvin közi megemlékezők első csoportjába, akik az ,,Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség" nevében szóltak.
Leleplezték a forradalom két újabb emléktábláját, az egyiken a Nagy Imre csoport mártírjai, a másikon Iván Kovács László nevével.
A Világszövetség elnöke Bocskai T. József igazi arcát azzal ismerhettük meg, hogy este a Dózsa György úti emlékmű avatásánál megjelenésével közösséget vállalt a jelen diktatúra képviselőivel.
Itt most az '56-os forradalom egységéről beszélt, ahol (az alábbi sorrendben) összeölelkezett egymással zsidó, cigány, sváb és magyar.
Majd ünnepélyes keretek között a Magyar Néphadsereg részére a Pálinkás Pallavicini Antal nevével jelzett zászlót nyújtotta át.
Ezt a Honvédelmi Minisztérium képviselője azzal a beszéddel köszönte meg, hogy a mai hadsereg új katonai kultúrát szolgál, nevezetesen az itthoni katasztrófavédelmet és szükség esetén külhoni missziót teljesít.
Ez alapvetően szemben áll azzal az 1848-as követeléssel, mely szerint katonáinkat ne vigyék külföldre stb., miként a Honvédelmi Minisztérium sem a hon védelmét, hanem operetthadseregként valami egészen mást szolgál, ennek díszlete lehet a most kapott Pallavicini zászló.
Beszélt Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája, aki mostani és korábbi nyilatkozatával is történelmi tudatlanságát bizonyította.
Arra a kérdésre, hogy Nagy Imre kommunista volt-e, természetesen igen a válasz, de az unoka a kommunizmus bukása után tudatlanul is a posztkommunizmus megerősödését szolgálja.
Nem különben tette ezt korábban Nagy Imre lánya (Jánosiné Nagy Erzsébet), amikor mindenki megdöbbenésére Horn Gyulával koszorúzott.
Az első megemlékezések után a József körúton rendezett sorokban nemzetiszín és Árpád-sávos zászlót lengetve hatalmas tömeg tűnt fel, rendőri kísérettel, ahol a helyszínen is megerősített járőrszolgálat volt és fentről is az egész nap folyamán kék helikopterekből kémlelték a terepet.
A tömeg az előző nap éjszakáján a Kossuth térről kitelepítetteket képviselte, akik immár 33 napja követelték a miniszterelnök távozását.
E tiltakozás, a számos nagyváros főterein zajló eseményekkel együtt eredménytelennek bizonyult.
Most zengett a körút a követelésüktől (,,Gyurcsány takarodj!"), a menethez motorosok is csatlakoztak, majd a Corvin közbe vonultak.
Rendbontás nem történt.
Az érkezőket, mint igaz magyarokat Pitti Katalin lelkes szózattal és énekkel üdvözölte.
A művészet ereje mindenkire hatott.
A várakozásra azért volt szükség, mert a Kossuth tériek petíciót készültek felolvasni az előző napi rendőri kihágásokról, csalárd kitelepítésükről, melynek megfogalmazására várni kellett.
A petíció elhangzása után kiáltásokkal kezdték követelni a tömegnek a Kossuth térre vonulását, végül a hatalmas tömeg mégis együtt hallgatta a következő `56-os világszövetség, köztük Wittner Mária megemlékezését.
Ekkor már szó esett az ország szégyenéről, amint a köztársaság elnöke a nép teljes félreállításával, a külföldi delegációkkal ünnepel, miközben a tömeg Gyurcsány távozást követeli.
Az Ország Házát demokratikusnak csúfolt választással bitorló, bársonyszékes, vörös elit ünnepeltette magát koronás fők és miniszterelnökök jelenlétében.
Ilyen volt a magyar népfelkelés 50. évfordulójának ünnepe, a nép kizárásával, ahol a néptelen Kossuth téren paravánok között túlbiztosított rendőri felügyelettel érkeztek, majd lakomáztak a kiválasztottak.
A korábban csőcseléknek tulajdonított zavargásokról pedig a miniszterelnök a nemzetbiztonsági kabinet ülése után a következőket mondta:
,,Ez egy kisebbség agressziója, amit a többséggel szemben követ el, és a magyar rendőrség helyesen teszi, ha védi a többség jogát".
Nem első eset a történelemben, hogy a kisebbség és a többség fogalmát felcserélve használják.
A Corvin közben is elhangzott, hogy az ország lakosságának mintegy 65 százaléka követeli Gyurcsány távozását, a maradék pedig hallgat vagy megtévesztett.
A Corvin közi beszédek idején a lengyelországi Poznan zászlóival, hangos ünneplés közepette küldöttség érkezett. Az ekkorra már felforrósodott hangulatban újabb felhívás hangzott: Mindenki a Kossuth térre!
Itt valósult meg, eddig legnagyobb rendben az az egység, melyben jelen voltak igaz magyarok, lengyelek, külföldről érkezett `56-osok csoportjai, de érkeztek már a fél négyes MIÉP gyűlésre is.
A közelben (az Astoriánál) pedig a Fidesz emberei gyülekeztek.
Történelmi pillanatok voltak, egységben lehetett volna képviselni az elmúlt hetek követeléseit.
Nem így történt.
Mindenki a saját útját járta, ünnepelni akart, ahelyett hogy a követelések élére állt volna.
A vezetők saját forgatókönyvükhöz ragaszkodtak, aminek csúcsa volt, hogy az Orbán beszéd idején már lőttek is.
És ezután elszabadult a pokol, így lett a fővárosból a terror hazája.
Képeiből máris kiállítást lehetne rendezni a Terror Házában.
Az eddigi hivatalos tudósítások a zártkörű állami ünnepségekről szóltak, a Corvin köz és az egyéb helyszínek eseményei a háttérben maradtak.
A megtorlás híre és képei hamarosan adásba kerültek, további elemzésük hosszabb időt vesz igénybe.
A tömegek terelése, gettósítása azonban szigorú terv szerint történt.
Miközben az EMKE, az Astoria, és a Parlament környékén rendőri túlbuzgósággal folyt az emberek beszorítása, a Városliget szélén újabb esemény készülődött.
Az ország népe elé akkor került tiszta kép, amikor a hivatalos állami program zárásaként 19 óra 56 perckor Kosáry Domokos beszédével a Dózsa György úton megtörtént az igazi `56-osok által soha nem óhajtott emlékmű, a ,,dollárpiramis", a ,,rozsdatemető" avatása.
Nem is akadt közjogi méltóság, aki felavatta volna, a miniszterelnök nyilvános közszereplése pedig érthető okok miatt nem volt kívánatos.
Így került a sor a matuzsálemi korú Kosáryra, a magyar történetírás Brezsnyevére, aki a Horthy-korszak ösztöndíjával tanult, kiszolgálta a Rákosi és Kádár korszakot, hogy a posztkommunizmus idején a rendszert nem váltás bizonyítékaként most a diktatúra jelképét avassa fel.
A kizárt nép a háttérből hangos tiltakozással kísérte a szertartást.
A hivatalos forgatókönyv fényes külsőségei között ennyi lehetőség jutott a szabad véleménynyilvánításra.
A Dózsa György út ezen része pedig átneveztetett '56-osok terének.
A forradalom és szabadság emlékműve helyett háromszorosan is a kommunizmus mementói állnak itt, melyek időrendben Rákosi, Medgyessy és Gyurcsány korának ,,dicsőség"-ét hirdetik.
Nevezetesen: jobb szélen az emléktábla Rákosi nevével mutatja a lerombolt Regnum Mariánum helyét;
balról áll az ország uniós csatlakozásakor Medgyessy által avatott óriás homokóra, az ,,időkerék"; közöttük pedig a diktatúra emlékműve, a hatalmas vas és beton piramis.
A kommunizmus bebetonozva.
2006. október 24.
Dr. Nagy Attila
Orvos, közíró
***************
Szabadon továbbadható, terjeszthető, közölhető, honlapra tehető.
Dr. Nagy Attila
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2006-12-01 14:37:06, péntek
|
| |
| |
Rendőri túlkapások 2006. október 23-án:
jogszabályi háttér, esetek, tudnivalók feljelentéshez, panaszhoz, kártérítéshez (2006. október 28.)
1. Jogszabályi háttér
A magyar rendőrség állományába tartozó rendőrök ismét tömegesen követtek el bűncselekményeket és szegték meg a rendőrségre vonatkozó jogszabályi előírásokat 2006. október 23-án, egy hónappal a 2006. szeptember 20-21-i, szintén számos rendőri túlkapással jellemezhető akciókat követően.
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány 2006. október 24-én kiadott közleményében már rámutatott: október 23-án Budapesten példátlan erejű és méretű, megfélemlítő rendőri intézkedések sorozata történt.
Az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára megemlékezni kívánó, gyülekezési jogukat gyakorló, erőszakos cselekményeket nem tanúsító emberekkel szemben gumilövedék, vízágyú, könnygázgránát, gyalogos és lovas rendőri egységek bevetésére került sor számos súlyos sérülést okozva.
A bejelentett, békés megemlékezésről távozni kívánó embereket nem védték meg, hanem be nem jelentett tüntetés rendőri intézkedés alatt álló résztvevőinek tekintették őket, majd pedig több esetben előzetes felszólítás nélkül rontott a békés emberekre a közrendért felelős erőszakszervezet.
A rendőrség ezúttal sem tartotta be a szükségesség és arányosság elvét, illetve a tömegoszlatás szabályait.
Ismét hangsúlyozzuk: a rendhagyó helyzet nem igazolhatja a törvényes rend megsértését sem az állampolgárok, sem a rendfenntartó erők részéről.
A rendőr sem helyezheti magát törvényen kívül, mert akkor az emberek bármikor az önkény áldozataivá válhatnak. Sajnálatos módon különös bátorítást adhatott erre a rendőrök számára az, hogy egyikük egyenruháján sem volt a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 20. § (1) bekezdése által előírt azonosító jelvény, illetve sokuk maszkot viselt, ezzel utólagos büntetőjogi és fegyelmi felelősségre vonásuk nagymértékben megnehezült.
Felhívjuk a figyelmet a rendőrségi törvény (Rtv.) és a Rendőrségi Szolgálati Szabályzat néhány olyan
rendelkezésére, amelyeket álláspontunk szerint 2006. október 23-án nem tartottak be az intézkedő rendőrök:
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényből:
2. §
(1) A Rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A Rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait.
11. §
(2) A Rendőrség belső szervezetét és működésének részletes szabályait, az utasítás kiadás rendjét úgy kell kialakítani, hogy az utasítás kiadójának és végrehajtójának egyéni felelőssége mindenkor megállapítható legyen.
12. §
(1) A rendőr a feladata teljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró utasításait. Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha azzal bűncselekményt követne el.
15. §
(1) A rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.
(2) Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
16. §
(1) A rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén alkalmazhat.
Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható.
(3) A rendőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni.
A rendőr az ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a szolgálati beosztására, a rendfokozatára, személyére tekintet nélkül köteles intézkedni.
17. §
(2) A rendőri intézkedés során a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását.
Az intézkedés folytán megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani, szükség esetén a rendőr gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön.
18. §
(1) A fogvatartott részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy egy hozzátartozóját vagy más személyt értesítsen, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az intézkedés célját.
Ha a fogvatartott nincs abban a helyzetben, hogy e jogával élhessen, az értesítési kötelezettség a Rendőrséget terheli.
Ha a fogvatartott fiatalkorú vagy gondnokság alá helyezett, haladéktalanul értesíteni kell törvényes képviselőjét vagy gondnokát.
20. §
(1) A rendőrt az intézkedés során az egyenruhája és az azonosító jelvénye vagy a szolgálati igazolványa igazolja.
(3) A rendőr az intézkedés befejezése után az intézkedés alá vont személy kérésére köteles az azonosító jelvényének számát közölni vagy szolgálati igazolványát felmutatni, a nevét és a szolgálati helyét megjelölni.
49. §
(1) A rendőr a szolgálatban rendszeresített, vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, illetőleg rendőrbotot vagy kardlapot alkalmazhat
a) a mások vagy saját életét, testi épségét, illetőleg a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására,
b) a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére.
(2) A rendőr a szolgálatban rendszeresített gumilövedéket, illetve pirotechnikai eszközt, könnygázgránátot, elfogó hálót, ingerlőgázt, továbbá vízágyút alkalmazhat a mások vagy saját élete, testi épsége, illetőleg a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének elhárítására, vagy ha a lőfegyverhasználat feltételei (54. §) fennállnak.
59. §
(1) Ha a jogellenesen összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlásra irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, a Rendőrség az e fejezetben szabályozott kényszerítő eszközök alkalmazása mellett a tömeggel szemben a következő eszközt, illetőleg intézkedést alkalmazhatja:
a) vízágyút,
b) pirotechnikai eszközt, gumilövedéket,
c) ingerlőgázt,
d) elfogó hálót,
e) lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatást.
(2) Az (1) bekezdésben említett eszköz alkalmazására a tömeget előzetesen figyelmeztetni kell.
(3) Tilos a tömeget korlátozni a helyszínről történő eltávozásban.
A Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendeletből:
51. §
(2) A rendőr kényszerítő eszköz alkalmazása során a testi épséghez fűződő jogokat köteles tiszteletben tartani, és a testi épséget csak a legszükségesebb mértékben veszélyeztetheti.
52. §
(1) A kényszerítő eszközök meghatározásának sorrendje fokozatosságot is jelent, súlyosabb kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha az enyhébb kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezetett eredményre, vagy sikere eleve kilátástalan.
(3) A kényszerítő eszköz alkalmazását előzze meg:
a) a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólítás, "a törvény nevében" szavak előrebocsátásával;
b) figyelmeztetés, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik.
(4) Előzetes figyelmeztetés nélkül a kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha a késedelem veszéllyel járna.
54. §
(4) Tilos a bilincs olyan módon való használata, amely indokolatlanul fájdalmat, sérülést okoz vagy jellegénél fogva megalázó.
55. §
(1) A rendőr vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, kardlapot, illetőleg más eszközt saját elhatározásából vagy elöljárója parancsára használhat.
(5) Az ütés lehetőleg a támadó végtagot érje, kerülni kell, hogy az ütés a fejre, derékra, gyomorra, hasra irányuljon.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott kényszerítő eszközöket nem szabad a támadás, ellenszegülés megszűnése, megtörése után alkalmazni.
(7) A könnygázgránát tömegoszlatásra vagy zárt térben kialakult ellenállási góc felszámolására alkalmazható azzal, hogy az mindig parancsra, a helyszínen tartózkodó parancsnok által meghatározott módon történik, és gondoskodtak a rendőröknek a könnygáz hatása elleni védelméről.
68. §
(1) Tömegoszlatás elrendelésére - jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén - a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó olyan rendezvényeken, ahol a rendőrség a rend biztosításában közreműködik, a biztosítás parancsnoka jogosult.
(3) A szétoszlásra irányuló rendőri felszólítást lehetőleg hangosító eszköz alkalmazásával legalább kétszer meg kell ismételni. Az utolsó felszólítás során a kényszerítő eszközök alkalmazását kilátásba kell helyezni.
(5) Tömeggel szemben a csapaterő a következő kényszerítő eszközöket alkalmazhatja:
a) passzív ellenállás esetén testi kényszert;
b) aktív ellenszegülés esetén rendőrbotot, vegyi eszközt, ingerlőgázt, elektromos sokkoló eszközt, bilincset, pórázon vezetett szolgálati kutyát szájkosárral vagy anélkül, valamint vízágyút;
c) felfegyverkezett tömeg ellenszegülésének megtörésére pirotechnikai eszközt, gumilövedéket, lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatást;
A jogsértő rendőri cselekmények a vonatkozó rendőrségre vonatkozó jogszabályok egyes rendelkezéseinek megsértésén túl kimeríthetik a Btk. 226. §-a szerinti bántalmazás hivatalos eljárásban vétségét és - ha 8 napon belül gyógyuló sérülést okoz és a sértett magánindítványt terjeszt elő - a Btk 170. § (1) bekezdés szerinti könnyű testi sértés vétségét, vagy 8 napon túl gyógyuló sérülések esetén a Btk 170. § (2) bekezdés szerinti súlyos testi sértés bűntettét.
Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el már a könnyű testi sértés is bűntett, tehát hivatalból üldözendő bűncselekmény, nem szükséges a magánindítvány a feljelentés mellett.
A vonatkozó büntető törvénykönyvi rendelkezések:
Testi sértés
170. § (1)
Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a büntetés bűntett miatt könnyű testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
(4) Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.
(6) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig, életveszélyes sérülés okozása esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott vétség elkövetője csak magánindítványra büntethető.
Bántalmazás hivatalos eljárásban
226. § Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást tettleg bántalmaz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
2. Ismertetünk néhányat a tudomásunkra jutott 2006. október 23-án történt, szemtanúk által leírt rendőri túlkapásokból -
( lsd. következő hírlevélben : szerkesztők)
3. Feljelentés, panasz és kártérítés
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és más jogvédő szervezetek (Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért, Amnesty International) által is megállapított jogtiprásoknak véget kell vetni és az elkövetőit haladéktalanul felelősségre kell vonni.
Javasoljuk, hogy aki a fentiekhez hasonló rendőri önkényt észlel, vagy ilyennek válik áldozatává az igyekezzen tanúkat, képi bizonyítékot szerezni, majd - akár van bizonyíték, akár nincs - tegyen feljelentést ismeretlen elkövetővel szemben a Budapesti Nyomozó Ügyészségnél (1056 Budapest, Belgrád rakpart 5., tel: 266-5730) ajánlott tértivevényes küldeményként feladva írásban vagy személyesen jegyzőkönyvbe mondva.
A feljelentésben adja meg a vele történt esemény lényegét a helyszín, időpont, körülmények (különösen az elkövetők személyleírása, cselekményei) és esetleges bizonyítékok (tanúk, fényképek, videofelvételek, tárgyi bizonyítékok stb.) minél részletesebb megjelölésével, továbbá kérje az elkövetők felelősségre vonását.
A feljelentésben adják meg lakcímüket és telefoni, illetve elektronikus levél elérhetőségüket.
A feljelentő az eljárásban sértettként jogi képviselőt is igénybe vehet.
Emellett a sérelmes rendőri intézkedéssel szembeni panasz is előterjeszthető.
A rendőrség tevékenysége alapvetően a büntető eljárás és az államigazgatási eljárás szabályai szerint folyik, erre tekintettel a rendőri intézkedés és a kényszerítő eszközök alkalmazása elleni jogorvoslati igény a rendőri intézkedést követő és a rendőrség hatáskörébe tartozó szabálysértési vagy büntető eljárás keretében érvényesíthető: ha tehát a sérelmet szenvedettel szemben szabálysértési vagy büntető eljárás indult, akkor a sérelmes intézkedés miatt panasz a rendőrhatósági eljárást érdemben lezáró határozat elleni jogorvoslati kérelemben terjeszthető elő.
Minden más esetben a panaszt az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetőjénél lehet benyújtani az intézkedést követő 8 napon belül és e döntés ellen jogorvoslatnak van helye.
Mivel az azonosító jelvények hiánya miatt nem egyértelmű annak eldöntése, hogy melyik rendőri szerv állományába tartozó rendőr követhette el a sérelmes cselekményt, ezért javasolható a panasz benyújtása egyszerre a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál (1139 Budapest, Teve utca 4-6., tel: 443-5500), illetve az önálló jogi személynek minősülő, készenléti rendőrségi állomány felett rendelkező
Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál (székhely: Budapest X., Kerepesi út 47-49.) ajánlott tértivevényes küldeményként feladva.
A panasz előterjesztésére az jogosult, akivel szemben az intézkedést foganatosították.
A panaszt a beérkezéstől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője indokolt határozattal bírálja el.
A határozat ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a közléstől számított 8 napon belül a felettes szervhez címezve, a panaszt elbíráló határozatot hozó rendőri szervnél lehet előterjeszteni.
A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül indokolt határozatában az első fokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát - a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint - kérheti az, aki az panasz előterjesztésére jogosult.
A 8 napos határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 8 napon belül az eljáró szervnél a mulasztási ok, vagy akadály megjelölésével igazolási kérelmet lehet előterjeszteni, amelynek elfogadásáról az eljáró szerv vezetője határoz.
Ha a mulasztás az érdekeltnek később jutott a tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik.
A mulasztástól számított 3 hónap eltelte után igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
A panaszt és feljelentést tevőnek számolnia kell azzal, hogy az ő cselekvőségének jogszerűsége is megvizsgálásra kerülhet, továbbá a tanúkihallgatása során a hamis tanúzás terhe mellett köteles nyilatkozni.
Azonban pusztán a panasz és feljelentés miatt a bejelentéssel élőt semmiféle hátrány nem érheti, ezért ezt indokolt esetben meg is kell tenni a meghurcoltak, illetve a rendőri túlkapások megfékezése érdekében.
Akit ok nélkül bántalmaztak vagy akivel szemben a rendőri intézkedés során aránytalanul jártak el és ennek során megsérült, illetve emberi méltóságát megsértették közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt a Ptk. 349. § alapján a kárt okozó rendőri szervvel szemben pert indíthat a Fővárosi Bíróságon, továbbá követelheti jogsértés megállapítását és elégtételt adó közlemény közzétételét.
A polgári perhez ügyvéd közreműködése javasolt.
Nemzeti Jogvédő Alapítvány
http://www.nemzetijogvedo.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2006-12-01 10:37:58, péntek
|
| |
| |
A Bakonyban megforgatják a szelet
Üvegszál az erőműlapátban
Népszabadság - Ötvös Zoltán - 2006. november 30.
Krúdy Gyula "Téli szél a Bakonyban" című művében már megírta, hogy a Bakony az ország egyik legszelesebb helye. Ha valahová, akkor ide kell szélerőműveket építeni. Építenek is. A legújabbakat a múlt héten adták át.
A két szélerőmű 31 ezer tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást
A szápári szélerőműpark a Bakony közepén található. A telepítés helyének kiválasztásánál olyan területet kerestek, amely a jó szélviszonyok mellett a környezetvédelmi, tájvédelmi szempontoknak is megfelel. Ilyen hely Szápár. A tavaly augusztus végén átadott két megawattos Vestas szélkerék volt az első nagy teljesítményű szélerőmű Magyarországon. A fejlesztést 120 millióval támogatta az első Nemzeti Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében energetikai korszerűsítésre kiírt pályázat. A szélerőműpark építése időközben folytatódott - tájékoztatta lapunkat Csákány Miklós, a beruházó Precíz Építőipari és Kereskedelmi Kft. vezetője -, s így készült el a közeli Csetény község mellett a múlt héten átadott két újabb szélerőmű.
A csetényiek is két megawattos, 90 méteres rotorátmérőjű berendezések. A különbség csak annyi, hogy a szápári toronyagy magassága 80 méter, a csetényi esetében ez az érték 105 méter. A szárazföldi szélviszonyokra az egyik legalkalmasabb turbinatípus szélkerék lapátjainak hossza 44 méter, anyaguk üvegszállal erősített epoxi és szénszál. Az erőművek bekapcsolásához legalább 3,5 m/s szélsebességre van szükség, s akár 25 m/s-ig működhet, azaz termelhet áramot. A szélerőművek üzemeltetéséhez nincs szükség külön személyzetre, mivel a gépekről a jelentések a Vestas cég távfelügyeleti rendszerébe mennek, és ha meghibásodást észlelnek, kiküldik a helyszínre a karbantartókat.
A szélerőművek 2031. december 31-ig kaptak működési engedélyt, az élettartam alapos rekonstrukcióval meghosszabbítható. Egy-egy szélerőmű évenként 4378 MWh-nyi energiát továbbíthat a hálózat felé. Bár ez az energiamennyiség elenyésző a magyar energiapiacon, mégis, a két szélerőmű működésének köszönhetően összesen közel 31 ezer tonnával csökken évente a szén-dioxid-kibocsátás.
A beruházó 2003-ban vette fel a kapcsolatot a helyi önkormányzattal. 2004-ben elkészültek az engedélyezési tervdokumentációk, 2006 elején megkapták az építési engedélyeket és megkezdődött a beruházás előkészítése. A háromhetes alapozás után a dán cég két nap alatt felállította a tornyokat. Így kerülhetett sor 2006 októberében mindkét szélerőmű üzembe helyezésére.
A két most átadott szélerőmű mintegy másfél milliárd forintba került. (A Csetény 1 szélerőmű is kapott KIOP-pályázaton támogatást, melynek összege 119867600 forint uniós és hazai központi költségvetési forrásból.) A támogatásoknak köszönhetően lehetővé vált, hogy a beruházás 2007-ben a negyedik szélerőmű megépítésével befejeződjék.
Az Európai Unió és Magyarország egyaránt célul tűzte ki a megújuló energiafelhasználás növelését, az energiaimport csökkentését. Ennek részeként 2010-re az Európai Unióban 12 százalékra kell növelni a megújuló energiaforrások arányát. Magyarország 2010-ig 3,6 százalékra növeli a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelését. A szélenergia hasznosítása környezeti szempontból kiemelkedően fontos, mivel a szélturbinák gyakorlatilag nem állítanak elő üvegházgázokat és káros anyagokat, továbbá kiváltják a szilárd és cseppfolyós fűtőanyagok alkalmazását. Magyarországon szélerőművek telepítésére a Kisalföld és a Bakony egyes térségei a legalkalmasabbak. Ebben az évben 8 darab Vestas típusú szélerőmű épült Magyarországon, illetve jelenleg 27 szélerőmű felállítását készítik elő. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2006. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
96 db bejegyzés |
| e év: |
270 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 154
- e Hét: 7152
- e Hónap: 8099
- e Év: 44040
|
|
|
Offline
