|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2006-12-20 02:19:45, szerda
|
|
|
Dsida Jenő: A NAPHOZ
Te, ki szomorú lényegemmel
kezdettől kezdve vagy rokon,
csókold, csókold, csókold meg tűzzel
az én csókolatlan homlokom.
Látod, itt állok mindhiába,
kezem sóváran integet -
Mindenkitől csak csókot kérek
és szórom, szórom, kincsemet.
De szeretet-csók nincs szivökben
és tovább mennek hidegen,
s mire kincsem már mind a multé,
minden ember-arc idegen.
Csak Te osztod a csókot mindig,
csak Tőled van, ki lángra kap -
Te a természet ős szerelme,
ujjongó-lelkű, drága Nap.
Bíbor tüzed itt megfehérül,
mint szűzi, havas ormokon;
csak csókold, csókold, csókold tüzzel
az én csókolatlan homlokom.
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2006-12-20 01:57:48, szerda
|
|
|
Dsida Jenő: MENNI KELLENE HÁZRÓL HÁZRA
Nem így kellene hűvös, árnyas
szobából, kényelmes íróasztal
mellől szólani hozzátok, jól
tudom. Menni kellene házról
házra, városról városra, mint
egy izzadt, fáradt, fanatikus
csavargó. Csak két égő szememet,
szakadozott ruhámat, porlepett
bocskoromat hívni bizonyságul
a szeretet nagy igazsága mellé.
És, rekedt hangon, félig sírva,
Kiabálni minden ablak alatt:
Szakadt lelket foltozni, foltozni!
Tört szíveket drótozni, drótozni!
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2006. December
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
96 db bejegyzés |
e év: |
270 db bejegyzés |
Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 254
- e Hét: 877
- e Hónap: 4003
- e Év: 35733
|
|
|