|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2007-02-10 18:07:04, szombat
|
| |
| |
Módosítják a hírközlési törvényt
MTI 2007. február 10. 00:52 gondola
Hamarosan módosítják a hírközlési törvényt: a változatásra azért kerül sor, hogy a magyar jogszabály megfeleljen a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásáról, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről szóló uniós előírásoknak.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján megtalálható tervezet általános indoklása szerint a módosítás meghatározza, hogy az igénybe vett hírközlési szolgáltatások - például telefonhívás, internetes e-mail szolgáltatás, internet hozzáférés - során keletkező forgalmi és egyéb adatokat a hírközlési szolgáltatók meddig kötelesek megőrizni. Az időtartam várhatóan legalább hat hónap és legfeljebb kettő év lesz, s az információkat az erre felhatalmazott szervezetek részére át kell adni. Az adatok tartalmazni fogják azokat a bűnüldözés és a nemzetbiztonság számára releváns információkat, amelyekből következtetni lehet arra, hogy egy adott előfizető, vagy felhasználó adott időpontban kit hívott, vagy kinek küldött rövid szöveges üzenetet - SMS -, illetőleg elektronikus levelet - e-mail -, valamint melyik számítógépről csatlakozott az internethez.
A kommunikáció tartalmára vonatkozó információkat az uniós irányelv alapján nem gyűjthetik a hírközlési szolgáltatók. Az indoklás kitér arra, hogy a bűnüldözés, különösen a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés gyakorlati végrehajtása során a bűnüldöző szervek már most is jelentős mértékben támaszkodnak az elektronikus hírközlési szolgáltatók által tárolt és - a jogszabályi feltételek fennállása esetén - részükre átadott adatokból nyerhető információkra.
Ezen adatkör - amely más forrásból nem, vagy csak komoly nehézségek árán szerezhető be - önmagában is fontos lehet, elég csak a titkos előfizetői adatokra vagy a híváslistákra utalni - tartalmazza a dokumentum.
Az uniós irányelv azon adatok megőrzését írja elő, amelyek feltétlenül szükségesek az állam bűnüldözési igényeinek érvényesítéséhez, de még nem rónak aránytalanul súlyos terhet az elektronikus hírközlési szolgáltatókra. Az indoklás szerint a hírközlési törvény rendelkezései már a jelenlegi módosítást megelőzően is nagymértékben megfeleltek az irányelvnek, azonban a paragrafusokat a jogharmonizáció megvalósítása érdekében szükséges pontosítani, illetve átalakítani.
A módosítás tartalmazza például a sikertelen hívások során keletkező forgalmi adatok gyűjtésére és tárolására vonatkozó kötelezettséget, valamint megteremti az adattárolási idő három évről két évre történő csökkentését. A törvényt a gazdasági minisztérium az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal és a Miniszterelnöki Hivatallal együtt terjeszti be az Országgyűlés elé.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-10 17:46:34, szombat
|
| |
| |
Lejáratás? - Újabb körlevél a nagyköveteknek a külügyi tárcától
2007-02-10 12:02 hírTV
A Fidesz és Orbán Viktor lejáratására buzdító körlevelet küldött a külügyminisztérium a nagykövetségeknek a Kossuth téri kordonüggyel kapcsolatban - írja a Magyar Nemzet. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke pártpolitikai álláspontok közvetítésével vádolta meg a külügyi tárcát. Göncz Kinga ezt visszautasította, mondván: ők csak a tényekről tájékoztatták a nagyköveteket.
A Külügyminisztérium olyan körlevelet küldött a nagykövetségeknek, amely a kordonüggyel kapcsolatban a Fidesz és Orbán Viktor lejáratására szolgáló paneleket tartalmaz. A dokumentum szerint a kordonbontók rendbontók, akik nem politizálnak, hanem provokálnak, az akció pedig nem más, mint egy kétségbeesett politikus szélsőséges akciója, amellyel megrendült pozícióját igyekszik megerősíteni pártjában. A körlevélben megfogalmazott kommunikációs panelek szerint a kordonbontók nem a kormány, hanem a köztársaság rendje ellen tüntetnek.
Hasonló "értelmezési segédanyagot" a tavaly ősszel történtek után egyszer már kaptak a diplomáciai kirendeltségek.
A külügyi bizottság is tárgyalni fogja egyik soron következő ülésén a szétküldött leveleket - közölte Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke. A "szocialisták kormányzása idején korábban már előfordult az a kínos eset, hogy jogállamban, demokráciában megengedhetetlen módon a külügyi vezetés pártpolitikai álláspontokat közvetített a diplomáciai testületek felé" - tette hozzá az elnök.
"Szó sincs pártpolitikáról: a nagyköveteket arról tájékoztattuk, ami a Kossuth téri kordonbontáskor történt. Erre azért volt szükség, mert a fogadó országokban a misszióvezetőket nyilván meg fogják kérdezni, mi történik már megint Magyarországon" - reagált Göncz Kinga. A külügyminiszter hozzátette: "valóban azt gondoljuk, hogy a kordonbontók nem a kormány, hanem a köztársaság rendje ellen tüntetnek". Göncz Kinga megjegyezte: a külügyminisztérium a megfelelő szinten választ fog adni a felvetődő kérdésekre, amennyiben a parlament külügyi bizottságában a témát napirendre tűzik.
A témában szintén megszólaló Polgár Viktor külügyi szóvivő az MTI-nek kiemelte: a misszióvezetőknek elküldött jegyzékben sem a Fidesz, sem Orbán Viktor neve nem szerepel.
Mindeközben a Kossuth téri rendőrkordon elbontására szólította fel tegnap a magyar kormányt Wilfried Martens, az Európai Néppárt alelnöke. Szerinte sem bármiféle vélt, vagy valós terrorista fenyegetés, sem kellemetlen politikai nézetek nem indokolják a szólásszabadság korlátozását egy demokráciában. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-10 17:42:27, szombat
|
| |
| |
lllés-temetés - Folyamatosan kamerázzák, rögzítik a gyászoló tömeget. Sok búcsúzni jött magyar embert megdöbbentett ez a bárdolatlan rendőri tevékenység
Dr. Jármy Tibor r. őrnagy úrnak,
a
Budapesti Rendőr-főkapitányság
Kommunikációs osztályvezetőjének!
Tisztelt dr. Jármy Tibor Úr!
Több ezred magammal rész vettem a magyarságért évtizedeken át kiemelkedő és meghatározó filozófiát- művészi teljesítményt nyújtó, erőt, kitartást adó Illés Lajosnak, a legendás Illés együttes egykori vezetőjének a temetésén.
Mind újságírói, mind pedig közéleti-értelmiségi minőségemben róttam le kegyeletemet.
Ott álltam könnyezve a megrendült tömegben, hallgatva Tőkés László Királyhágó-melléki református püspöknek döbbenetes búcsúztató prédikációját, amikor feltűnt, hogy a tömeget a Rendőrség megfigyelő mikrobuszának tetejéről folyamatosan és módszeresen kamerázzák, rögzítik a gyászoló tömeget.
Már-már kegyeletsértően.
Sok búcsúzó magyar embert megdöbbentett ez a bárdolatlan rendőri tevékenység, hiszen az élet legmegrendítőbb órájában, a fájdalmas életünkből-életből távozás legbensőbb pillanataiban megfigyeltek bennünket!
Kedves dr. Jármy Tibor Úr!
Kérem, szíveskedjék elfogadható, empatikus választ adni arra, mi indokolta ezt a méltatlan, rossz, diktatórikus időre emlékeztető, megalázó akciót?
Mi tette szükségessé, hogy aránytalanul sok rendőr vegyen részt - a rabszállító autókról nem is szólva - a Kerepesi úti temetőben a gyászszertartáson, ahol békés és szomorú magyar értelmiségiek s zenerajongók adták meg a végtisztességet annak a nagy művésznek, aki erkölcsi-politikai világítótoronyként magaslott ki tragikus évtizedekben, a kommunista diktatúrában- amelynek rendőri módszerei a szemünk előtt látszanak visszatérni?
Tisztelettel várom válaszát!
(Levelemet nyilvánosságra hoztam.)
Üdvözli Önt,
M.Szabó Imre
Magyarok Világa, műsorvezető-szerkesztő
Az adás megtekinthető:
www.mszaboimre.hu
www.tornado.extra.hu/magyarokvilaga.htm
www.mszaboimre.org
mobil: 30 6 327 348
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-10 16:18:35, szombat
|
| |
| |
Olvasói elemzés:
****
Magyar jelenünk
Kedves Mindenki !
Az elmúlt egy év dicstelen belpolitikai eseményeinek sorozata
minden józanul gondolkodó, alapvető erkölcsi felfogást magénak valló embert
megnyilvánulásra késztetett.
A hazugság, az ocsmány beszéd, a magyar nép tudatos félrevezetése, majd a
rákosi rendszert idéző rendőri
(AVH) brutalitások érzelmi hatása átjárta a teljes közéletet.
Mégis a közösség, a magyar választók ellen elkövetett bűnök ismeretében, a
bűnös kormány és azok támogatói hatalomban maradtak, sőt gaztetteikből tőkét
csinálva ők támadják mind nyíltabban, és gátlástalanabb módon az őket
bírálókat.
Az emberben ismételten felvetődik a hogyan lehet ez, hogyan
történhet meg ilyen Európában, az EU közösség tagjaként.?
Lehet-e az, hogy ezeket a nyilvánosságra került, beigazolódott
bűncselekményeket, erkölcsi normákat súlyosan sértő tetteket csak belső
erőkre támaszkodva lehetett következmények nélkül megúszni.
Vallom, hogy nem lehet, hogy a mi illegitim kormányunk közvetve, vagy
közvetlenül, erős támogatást kapott és kap egyes külföldi hatalmi
tényezőktől.
- Ezt látszik igazolni a külföldi média megtűrő, vagy inkább a tényeket
elferdítő magatartása, a kormányok közötti kapcsolatok zavartalansága és a
jogokkal körül sáncolt E. Uniós szerveinek hallgatása, vagy fejcsóválásig
eljutott rosszalló gesztusa.
És itt egy gondolati ugrással az EU létjogosultságának
kérdését vet fel.
A világ gazdasági, politikai, pénzhatalmi összefüggései, és azoknak hazánkra
várható hatásával már EU -ba való belépésünkkor az EU-t ellenzők táborába
vitt engem.
És, ha az elmúlt 10 év történéseire visszatekintünk, úgy egyértelmű, a
világ cégek itthoni tér nyerése, a nagy bankok hálózatának kiépítése.
Ezek a jólét letéteményeseként jelentek meg a felszínen, az
önkormányzattól telket, az országtól adó kedvezményeket kaptak.
A nép pedig gyerekes örömmel tologatta a vásárló kocsiját az áruhegyek
között, amely árúk egy észe a hazai kikereskedők, kisiparosok közvetlen
tönkretételéhez vezetett, közvetve pedig a mezőgazdasági kistermelők
visszaszorításával járt.
- Aztán a bőségben turkáló magyar hamarosan a hiteleket nagylelkűséggel
kínáló bankok páciense lett.
- Amit a szocialista gazdasági rendszer még hátrahagyott a magán
gazdaságban, azt a Eu-ba való belépésünk által néhány év alatt elseperte az
egész világ felé kitárult globalizációs mechanizmus.
Bizonyos vagyok abban, hogy mi, magyarok többet adtunk a pénzben, szellemi
értékekben, elmaradt bevételeinkkel az EU-nak, mint, amit onnan kaptunk.
A kilencvenes években 2 millió támogatást kapott hektáronként a szőlőt
telepítő gazda a mi államunktól, most pedig 3,700 ezer forintot kap az
Eu-tól, ha kivágja azt.
- Nincs szükség a magyar borra, a paprikára, az almára, a hagymára stb. és
ne tartsanak húst, tejet adó állatállományt.
Állatállományunk 15 év alatt mintegy 70 - 80 %-kal csökkent. Nyilván ez
hatott a hazai feldolgozó ipar további beszűkülésére. -
És hogy az összefüggések mentén milyen oldallagos nemzeti károkat
szenvedtünk, szenvedünk arra hagy hivatkozzak az egyre növekedést mutató
demográfiai mutatókra.
Pl. 1921-ben 255 243 csecsemő született, 1999 évben már csak 94 645.
A természetes fogyás hazánkban 1981-ben 1876, 1998-ban már 51 455.
Azóta a helyzet tovább romlott e tekintetben is.
A szegény embert még az ág is húzza alapon, a kilátástalan, bizonytalan
gazdasági folyamatok valamint egyéb kedvezőtlen belpolitikai állapotok
miatt évente több tízezer fiatal vállal munkát a világ különböző
országaiban.
EU tagságunkkal a meglévő törvényeinket felülírták, aminek következtében
főleg a gazdasági élet területén szőrszálhasogató tartalmú rendeletek
léptek hatályba
(disznóölés, őstermelők feldolgozott termékeinek árusítási korlátozása,
szőlő cefre feldolgozási módjának előírása, )
Ugyanakkor a "fejlett országok" rengeteg áru-szemetje került nálunk
forgalomba, aminek mértékét, mennyiségét és veszélyeit csak sejteti az
utóbbi időkben leleplezett lejárt szavatosságú, romlott hús, konzerv, tej
termékek garmadája. -
A kisebbségek helyzetének megoldását ígérték az eus kampány idején.
Ezzel szemben a magyarok helyzete tovább romlott Szlovákiában.
Ezek a tények, és 20. század, hazánkat többszörösen súlytó történései
eredményezték, hogy 1938 óta minden vonatkozásban leszálló ágba került a
magyar élet.
Ma olyan közállapotokkal kell együtt élni, ahol nemcsak a több évszázados
értékekkel rendelkező magyar munka, magyar termék és áru vált feleslegessé,
hanem nemzeti létünk is.
A hazafiasság, a hazaszeret nálunk szitok szóvá degradálódott.
Nincs fiatalságot nevelő katonáságunk, a zsoldos katonák idegen érdekeket
védenek több ezer km távolságban. Nem kiábrándultságot tükröző
fejtegetésemet, hiszen a valóság a szoc.liberális hatalom mindennapos
tobzódását látva, ennél is sokkal rosszabb.
A sokszoros szorítást meddig bírjuk, és mi lesz utódaink sorsa. ?
Mielőbbi és gyökeres változásokra van szükség, még akkor is, ha az sok
áldozattal járnak.
Ezért kell mind inkább összefogni a változást akaró erőknek, és ezért kell
minden lehetőséget kihasználni, cselekedni, okosan, bátran, sikeresen.
Tudnunk kell, hogy csak magunkra számíthatunk és a Magyarok Nagyasszonyának
oltalmára.
K.P.
JobbINFO Extra: http://jobbinfo.tvn.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-10 15:15:30, szombat
|
| |
| |
Bayer Zsolt: Ég a Reichstag!
Magyar Nemzet 2007. február 9. 0:01
Ezerkilencszázharminchárom télutó, kora tavasz. Február 27-én 22 és 23 óra
között lángok csapnak fel a berlini Reichstag épületében.
Február 28-án felfüggesztik az alkotmányt, és bevezetik a szükségállapotot.
Március 23-án az ismét összeülő Reichstag (birodalmi nemzetgyűlés)
megszavazza az úgynevezett
felhatalmazási törvényt, amely jogot ad a kormánynak,
hogy a parlament nélkül kormányozzon,
valamint az alkotmányt figyelmen kívül hagyva alkothasson törvényeket.
2007. télutó, kora tavasz.
Magyarországon a kancelláriaminiszter bejelenti, hogy a Parlamentet
körülvevő vasfüggöny fenntartása nemzetbiztonsági érdek, mivel a
titkosszolgálatok tudomása szerint merénylet készül a köztársaság
Országgyűlése, valamint magas rangú közjogi méltóságok ellen.
Mi köti össze az 1933. évi németországi télutót és kora tavaszt a 2007. évi
magyarországi
télutóval és kora tavasszal?
A hazugság és a provokáció.
Egy azonos mentalitású és lelkületű politika és politikusi gárda.
Ez köti össze ezt a hetvennégy esztendőt.
A Reichstag azért gyulladt ki azon az éjszakán, hogy a náciknak legyen
ürügyük hatályon kívül helyezni a jogállamot.
(Itt persze rá kell mutatnunk egy fontos tényezőre:
az akkori Németországban a nácikkal közel megegyező erőt tudhatott maga
mögött a kommunista párt.
A weimari köztársaság egyik igazi tragédiája, hogy e két egylényegű borzalom
maradt
mint választási lehetőség.
S ha a nácik nem gyújtják fel a Reichstagot, felgyújtották volna a
kommunisták.
Aztán ők kerültek volna hatalomra, és a németek semmivel nem jártak volna
jobban.
Akkor nem faji, hanem osztályalapon irtották volna ki saját magukat.
Mit tetszenek mondani?
Hogy legalább másokat nem irtottak volna ki?
Szamárság.
A terror és a hullahegygyártási technológia másik nagy exportőre Sztálin, ha
valaki elfelejtette volna.
A Molotov-Ribbentrop-paktum: az egylényegű borzalmak időleges és
szükségszerű szövetsége.
Aztán, miután Hitler megtámadja, Sztálin mindenféle tétovázás és erkölcsi
dilemma nélkül hátba támadja az élethalálharcot vívó Lengyelországot.)
De most vissza ahhoz, ami összeköt.
Tehát a Reichstag felgyújtása ürügyet szolgáltatott a jogállam
felfüggesztésére.
A terrorveszéllyel és a szélsőséges csoportok fegyveres akcióival való
riogatás ugyanezt a célt szolgálja.
Persze így hirtelen, első ránézésre minden más.
Pedig nem az.
Ugyanis nem kisebb lett az azonos mentalitású és lelkületű politika és
politikusi gárda bűne,
hanem pitiánerebb.
Pitiáner kor, szatócslélek, rőfösmentalitás.
Most nem világot hódítani kell, nem "élettérért" küzdünk "vérben és
mocsokban", ugyan, dehogy.
Most ellopunk egy országot.
Az utolsó szegig, a legutolsó tégláig.
Ellopunk egy országot, és közben, hogy ellophassuk, bemocskoljuk a lelkét.
Mert ma már nincs egyéb veszély, mint a lélek és a gondolat.
A munka már rég nem tesz szabaddá - hogy még egyértelműbb legyen a párhuzam.
S hogy kicsit még hátrébb ugorjunk:
"Nem sokaság, hanem lélek, s szabad nép tesz csuda dolgokat."; érti ezt még
valaki?
Bárki?
És számít?
Nem számít.
Egy ország ellopásához éppen annyival pitiánerebb gazemberekre van szükség,
mint amennyivel pitiánerebb "program" ez a világhódításnál.
Ehhez elég
egy Gyurcsány Ferenc,
egy Szilvásy György,
egy Kóka János,
egy Bajnai Gordon,
egy Kuncze Gábor,
egy Lendvai Ildikó -
meg egy-két Orosz József műsorvezető a tévében.
Nem kell ide Barbarossa- meg Citadella-hadművelet, fegyverkezési program,
szenvedély és őrület - ugyan.
Egy pitiáner kancelláriaminiszter kell csupán, aki minden kényes pillanatban
kiáll a nyilvánosság elé, és szemrebbenés nélkül belehazudja a világba, hogy
"terrorveszély" meg "szélsőséges elemek fegyverrel".
Egy ország ellopásához bőven elég egy pápai szoba-konyha hokedlije,
ahonnét nekiindul egy görcsös kis fickó,
hogy leküzdhetetlen frusztrációit és kisebbrendűségi komplexusait hatalommal
gyógyítgassa
- bármi áron.
1933 télutóján még fel kellett gyújtani a Reichstagot.
2007 télutóján elég egy hamis videó is,
amin valami barom elmondja a maszkja mögött, hogy van ám nekik parittyájuk.
A mögött a maszk mögött ugyanaz áll ám, mint a tavaly október 23-i maszkok
mögött.
Csak most a maszkos lecserélte a rendőrruhát, világos?
Majd elő fog kerülni Bácsfi Diána is.
Mert egy ország ellopásához ő is elég.
Annak idején még egy hosszú kések éjszakájára is szükség volt.
Hogy eldőljenek a belső hatalmi harcok.
Ma már elég egy rövid sörték éjszakája is.
Amikor a virsliujjúak leváltják egymást.
És persze 1933 télutóján kellett valami nagyszabású provokáció, hogy fel
lehessen függeszteni a jogállamot.
2007 télutóján elég néhány notórius hazudozó - s nem indoklásnak, hanem
utólagos önigazolásnak.
Ugyanis a jogállam itt már régen fel vagyon függesztve.
Felfüggesztette a frusztrált gazember már azzal, ahogy választást nyert.
És azóta mindig egy kicsit elvesznek belőle.
Az az igazság, hogy egy mai tizenéves, ha maradt még benne valami egészséges
életösztön, lélek és gondolat,
ezt a mai "demokráciát", a mi kis világunkat nem találhatja szimpatikusnak.
És ez nem az ő bűne.
Hanem a miénk.
Most úgyis ez a divat: mindenki felelős.
Hát tudjátok, mit?
Én szívesen elvállalom a magam részét ebből a felelősségből.
Mert abból a fedetlen keblű, gyönyörű nőből, aki a szabadság szimbóluma volt
mindig,
nagy és romantikus korokban, egy guminő lett mára.
Igen.
Gyurcsányék "jogállama", amit a "terror" fenyeget: egy guminő.
S tényleg: a guminőnek is megvan mindene.
De ahhoz, hogy valaki beleszeressen, súlyos betegnek kell lennie. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-10 11:53:48, szombat
|
| |
| |
Orwelli törvénymódosítás készül
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium "bűnüldözési és nemzetbiztonsági érdekekre való tekintettel" az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal és a Miniszterelnöki Hivatallal együttműködve kezdeményezte az elektronikus hírközlési törvény módosítását.
Civil szervezetek szerint a törvénymódosítás tervezete adatvédelmi szempontból elfogadhatatlan,
ellentmond a vonatkozó EU-irányelveknek és alkotmányellenes:
a nemzetbiztonsági hivatalnak
folyamatos online hozzáférést adna
a telefonálók és az internetezők összes adatához,
a szerzői jogvédők pedig még a mobilosok helymeghatározási adatait is kikérethetnék a szolgáltatóktól.
A tervezetet az adatvédelmi biztos is bírálta.
Bodoky Tamás (bodoky@mail.index.hu )
2007. február 8., csütörtök 22:46
Az EU 1997 óta több irányelvben tette lehetővé a tagállamok számára, hogy hírközlési szolgáltatóikat - bűnüldözési és nemzetbiztonsági érdekekre tekintettel
- a kommunikációval összefüggő forgalmi és egyéb kísérőadatok megőrzésére és szolgáltatására kötelezzék.
"A tagállamok ugyanakkor az adatok körét és megőrzési idejét egymástól eltérően szabályozták.
Ez mára a nemzetközi bűnüldözési együttműködés korlátjává vált, amelyet az EU mielőbb orvosolni kíván."
- áll a GKM az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítására vonatkozó előterjesztését indokló közleményében.
Tény, hogy az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2006. március 15-én elfogadta az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről
(és a 2002/58/EK irányelv módosításáról) szóló 2006/24/EK irányelvet.
Az irányelv célja azon tagállami rendelkezések harmonizálása, amelyek a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói vagy a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatói által előállított
vagy feldolgozott adatok megőrzésére vonatkozó szolgáltatói kötelezettségeket szabályozzák.
Teszi mindezt annak érdekében, hogy
"ezen adatok az egyes tagállamok nemzeti joga által meghatározott súlyos bűncselekmények kivizsgálása,
felderítése és üldözése céljából rendelkezésre álljanak".
Helymeghatározás
Semmilyen kimutatás nem került nyilvánosságra arról, hogy az utóbbi években hány alkalommal kértek le a magyar hatóságok telefonáláshoz kapcsolódó forgalmi adatokat és ezek hány büntetőeljárásban lettek
fontos bizonyítékok.
Szintén nem tudni, hogy a hatóságok által lekért adatok milyen régiek voltak
(a brit rendőrség az esetek 85%-ában félévesnél frissebb adatokat használt).
Mindenesetre a magyar szabályozás a korábbi 3 éves megőrzési időt 2 évre csökkenti, de ez kizárólag azért van, mert az Unió előírásai nem engednek ennél hosszabb megőrzési időt.
Eddig csak a cellainformációkat kellett nyilvántartani, a jövőben azonban az ennél pontosabb
helymeghatározási adatokra is igényt tartanak a hatóságok.
Melyek ezek az adatok?
Telefonszolgáltatás esetén az előfizető neve, címe, telefonszáma, továbbá
hogy mikor és kit hívott és mennyi ideig telefonált.
Hívásátirányítás esetén az a telefonszám is, amelyre a hívást átirányították, illetőleg
mobilhívás esetén a hívót a híváskor éppen kiszolgáló rádiócella földrajzi adatai (vagyis a hívás helye).
Az e-mail esetében az előfizető neve, címe és e-mail címe, továbbá hogy mikor és kinek küldött e-mail üzenetet.
Az internet-hozzáférés tekintetében az, hogy az előfizető milyen típusú hozzáféréssel rendelkezik (ADSL, kábelmodemes, vagy betárcsázós - ebben az esetben kell a telefonszáma is),
mikor és mennyi ideig kapcsolódott a hálózatra, és
eközben milyen címmel (IP-cím) azonosították,
továbbá,
hogy a hálózati tűzfalaknál milyen IP-cím-leképezések történtek.
A kommunikáció tartalmára vonatkozó információkat nem tárolhatják a hírközlési szolgáltatók, az igénybe vett hírközlési szolgáltatások során keletkező forgalmi adatokat és egyéb kísérőadatokat viszont
kötelesek legalább hat hónapig és legfeljebb két évig megőrizni, és az erre jogszabályban felhatalmazott szervezetek részére átadni.
Az adatkérésre jogszabályban felhatalmazott szervek Magyarországon az arra hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóságok, ügyészségek és bíróságok, valamint nemzetbiztonsági szolgálatok.
GKM: Az Eht. túl általános
A jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt álló, a GKM elképzelései szerint 2007. szeptember 15-én hatályba lépő törvénymódosítás az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban
Eht.) a témára vonatkozó, már a gyakorlatban is működő rendelkezéseit pontosítja majd.
Bűnüldözési és nemzetbiztonsági célú adatmegőrzési kötelezettsége Magyarországon az Eht. hatályba lépése óta van az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak:
a hatályos szabályozás szerint a kötelezettség mindegyik elektronikus hírközlési szolgáltatóra és az
általuk kezelhető teljes adatkörre kiterjed.
A szolgáltató által kezelhető forgalmi adatok körének a jelenleg hatályos törvény szerinti megfogalmazása azonban a törvénymódosítás kidolgozói szerint
"túl általános volt ahhoz, hogy amennyiben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat nem szorgalmazta a szolgáltatónál konkrét adatfajták megőrzését, abban az esetben a szolgáltató az adatmegőrzést a saját üzleti céllal kezelt adatokra korlátozta." - áll a GKM indoklásában.
A GKM honlapján közzétett törvénymódosítás-tervezet ellen a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete is tiltakozott.
TASZ: A Nagy Testvérnek kedveskednek
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint
"az elektronikus hírközlési törvény módosításával kedveskedik három minisztérium a Nagy Testvérnek".
Mivel jelenleg csaknem tíz millió mobil és 3,3 millió vezetékes telefon előfizető van az országban, ami
szinte az egész lakosságot lefedi, a telefontársaságok által kötelezően nyilvántartott adatok segítségével bárkinek az elektronikus kommunikációja és a mozgása könnyen nyomon követhető -
érvel a civil szervezet.
Alkotmányossági problémák
A törvénytervezet véleményezési határidejének utolsó napján jelent meg a 2/2007. (I.24.) AB határozat,
amely a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés szabályaival részletesen foglalkozik és a
TASZ szerint az egész rendszer újrarajzolását fogja eredményezni,
mivel számos törvényhelyet megsemmisített.
Az elektronikus hírközlési törvény módosítása ezzel időzítése miatt nem foglalkozhatott, bár az
AB határozat és a törvénymódosítás tartalmilag szorosan összefügg.
A tervezett törvénymódosítás fenntartja a hatályos törvény által előírt cél nélküli, készletező jellegű adatkezelés lehetőségét, ami ellentétes az alkotmánnyal.
"A módosítás azonban nem csak alkotmányellenes, hanem a hírközlési hálózatokban keletkezett adatok
tárolásáról szóló 2006/24/EC európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseivel sincs összhangban, holott a módosítást pontosan az uniós irányelv átültetésével indokolja a GKM."
A TASZ szerint a módosítás lazítja a személyes adatok védelmét szolgáló, eddig is meglehetősen gyenge garanciákat, "és láthatóan a nemzetbiztonsági szolgálatok kívánságlistáját kívánja törvénybe önteni.
Valószínűleg a szerzői jogvédők is jelen voltak, amikor a törvénytervezetet tollba mondták, mert egy új rendelkezés akár nekik is hozzáférést biztosítana az adatainkhoz".
Míg az európai irányelv azt írja elő, hogy
"az egyes tagállamok nemzeti joga által meghatározott súlyos bűncselekmények kivizsgálása,
felderítése és üldözése" érdekében kell a telefonos, internetes forgalmi adatokat tárolni, a GKM-tervezet nagyvonalúan megengedi,
hogy
"a közbiztonság védelme és a bűncselekmények üldözése céljából, illetve nemzetbiztonsági, honvédelmi érdekből" rögzítsék és továbbítsák a személyes adatainkat.
A TASZ szerint úgy tűnik, a GKM szívügyének tekintette, hogy a fájlcserélők ellen is hathatósan
fel lehessen lépni a fenti célokból összegyűjtött adatok alkotmányellenes kiadásával, ezért a tervezetben azt olvashatjuk, hogy
"az elektronikus hírközlési szolgáltató jogosult az elektronikus hírközlési rendszer jogosulatlan
vagy jogsértő felhasználásának üldözése céljából - az adott cél eléréséhez szükséges mértékben
- megállapítani, és átadni vagy hozzáférhetővé tenni az érintett felhasználó, illetve előfizető
helymeghatározási adatait az arra törvényben felhatalmazott szervek részére".
A TASZ megérzését mi is meg tudjuk erősíteni: Szinger András, az Artisjus ügyvéde január közepén a közös jogkezelő szervezetek nevében az Indexnek nyilatkozva azirányú kérdésünkre, hogy a polgári peres
eljárásokban hogyan fogják azonosítani a jogvédett alkotásokat szerintük törvénytelen módon megosztó felhasználókat, azt mondta hogy
a szerzői jogi törvénybe tavaly beépítettek egy uniós irányelvet,
"mely szerint az ilyen esetekben a közreműködő szolgáltatóknak, így például az internetszolgáltatóknak adatszolgáltatási kötelezettségük van".
MTE: Online hozzáférés a nemzetbiztonságnak
A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) jogi álláspontja szerint a tervezett módosítás nem felel meg
sem a jogharmonizációs kötelezettségnek,
sem a magyar jogszabályoknak,
ezért az MTE javasolta, hogy a jogalkotó vizsgálja felül a jelenlegi módosítási javaslatot, és annak átdolgozásába vonja be az érintett hatóságokat - köztük a Nemzeti Hírközlési Hatóságot és az Adatvédelmi Biztos Irodáját -, illetve a piaci szereplőket.
Az MTE részletes véleményt készített a GKM számára, mely szerint a harmonizációs célú törvénymódosítás több ponton ellentmond az uniós irányelvnek.
Az adatkezelésre vonatkozóan túlterjeszkedik az irányelv által előírtakon: az irányelv kérésre történő adatszolgáltatásról szól, súlyos bűncselekmények esetén.
A GKM tervezete ezzel szemben "folyamatos online hozzáférést biztosítana a nemzetbiztonságnak,
megszüntetve az ellenőrizhetőséget és átláthatóságot" - áll az MTE szakvéleményében.
Ebből az a probléma is keletkezhet a végrehajtás során, hogy az adattörlést nem lehet végrehajtani 2 év múlva, mert amihez a nemzetbiztonság hozzáfér, azt nem szabad törölni.
"De ha mindenhez hozzáfér, akkor nem tudják majd a szolgáltatók, hogy mit törölhetnek,
ez mind adatvédelmi, mind gazdasági szempontból problémás".
Az irányelv előírja, hogy eljárásrendet és szankciót kell kialakítani a jogosulatlan adatkezelésre, ez teljes mértékben hiányzik a tervezetből az MTE szerint.
Az irányelv csak bűnüldözési célú adatkérésről szól, a GKM-tervezet viszont például a nem fizető adós helymeghatározási adatait is kiadhatóvá teszi, ami az irányelvtől teljesen eltérő cél
- állítja az MTE.
Az uniós irányelv minimum 6 hónap, maximum 2 éves adatmegőrzést ír elő,
ezzel szemben a magyar törvénytervezet az adatkezelésre 2 év és 30 napot ad.
"Az irányelv infrastrukturális beruházást igényel mind az üzleti szféra, mind az államigazgatási szervek részéről, többek között ezért is kezeli 16 tagállam fenntartással az irányelv hatályba léptetését".
Az MTE álláspontja szerint Magyarországnak is ezt kellene tennie.
A TASZ és az MTE is kifogásolja, hogy az EU az internet-hozzáféréssel, az internetes telefonálással és az internetes elektronikus levelezéssel kapcsolatos hírközlési adatok rögzítésére vonatkozó szabályok átültetésére 2009. március 15-ig adott időt a tagállamoknak (eddig ezeket nem is kellett nyilvántartani), ám
Magyarország siet, és nem törődik azzal, hogy 16 EU tagállam ezt későbbre halasztotta.
Péterfalvi: Sértheti a szükségesség és arányosság követelményét
A törvénymódosítás tervezetét a közigazgatási egyeztetés folyamata során
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is véleményezte.
A szaktárca számára készült szakmai észrevételeiből kiderül, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása keretében feldolgozott adatok megőrzésével kapcsolatban
"a 29-es adatvédelmi munkacsoport többször kifejezte aggodalmát a forgalmi adatok ilyen
tömeges megőrzése miatt.
Kifejtette, hogy a forgalmi adatok megőrzése sérti az emberi jogokról szóló európai egyezmény
szerint az egyént megillető magánélet tiszteletben tartásához, valamint a közlés bizalmasságához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogot. [...]
A tagállamok tehát a terrorizmus elleni küzdelem nevében nem fogadhatnak el bármilyen,
általuk szükségesnek vélt intézkedést."
A munkacsoport megkérdőjelezte, hogy a tagállamok hatóságai valóban kellő bizonyítékokkal indokolják-e a kötelező és általános adatmegőrzést, továbbá kétségeit fejezte ki az adatmegőrzési időszakok felől.
A súlyos bűncselekmény fogalmát - tekintettel a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre
- szerintük pontosan definiálni kell, mert kizárólag a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem céljából, mintsem meghatározatlan "súlyos" bűn elleni küzdelem céljából őrizhetők az adatok.
A munkacsoport szerint az adatok kizárólag egyedileg meghatározott bűnüldöző szervek számára lehetnek hozzáférhetők, a megőrizendő adatok mennyiségét minimálisra kell szorítani, és a közrend céljára
megőrzött adatokat el kell különíteni az üzleti célú adatkezelésektől.
A magyar törvénymódosítás-tervezettel kapcsolatban Péterfalvi kifogásolta a tervezet előlapján szereplő
"nem nyilvános" jelölést."
A tervezet az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvénynek a jogalkotás nyilvánosságáról rendelkezései értelmében nyilvános" -
írta az adatvédelmi biztos Kákosy Csaba GKM- kabinetfőnöknek címzett szakvéleményében.
További megállapításai részben egybecsengenek a TASZ és az MTE által is megfogalmazott adatvédelmi kifogásokkal:
"A bűnüldözési, nemzetbiztonsági és honvédelmi célú adatmegőrzési kötelezettségről szóló rendelkezések jelentősen lazítanak az irányelv szigorú szabályain, és a hatályos Eht. rendelkezésein.
Ez a módosítás álláspontom szerint sértheti az alkotmányos alapjogok korlátozása
esetében alkalmazott szükségesség és arányosság követelményét." -
áll Péterfalvi szakvéleményében.
"A kollektivitás démonizmusával, a mindenható pénz névtelenségével, a szocializált és szétmitizált Nyugat zsarnokságával szemben a kasztokhoz és a minőségi hierarchiához való visszatérés eszményképe
áll."
(Báró Julius Evola)
http://index.hu/tech/jog/ehtmod9285/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-10 11:50:35, szombat
|
| |
| |
Teljes készültségben lesznek a rendőrök március 12-től
uno.hu nyomán 2007. február 9. 09:22
A rendőrség teljes készültségben lesz március 12-től - értesült az RTL Klub
Híradója.
A híradó úgy tudja, már gyakorlatoznak új tömegoszlató eszközökkel, és
folyamatosan próbálják ki az új védőfelszereléseket is.
Az igazságügyi miniszter azt mondta, a Kossuth tér és a Parlament
megtámadásával fenyegető szélsőséges szervezeteket már hónapok óta figyelik.
A Fidesz továbbra is blöffnek tartja a titkosszolgálati jelentést.
A kancelláriaminiszter a Nemzetbiztonsági Bizottság összehívását szeretné
elérni.
400 rendőr váltja egymást a Kossuth téren, amióta a múlt héten a fideszes
képviselők elbontották a kordont. Információk szerint március 12-től senki
nem mehet szabadságra, teljes lesz a rendőri készültség.
Erről azonban nyilatkozni sem a rendőrség, sem a Nemzetbiztonsági Hivatal
nem akart.
Arról sem beszéltek, hogy a készültségnek van-e köze a titkosszolgálati
jelentéshez.
Szilvásy György kancelláriaminiszter szerdán azt mondta: vannak információik
arról, hogy szélsőjobbos csoportok, egyes agresszív szervezetek nem mondtak
le arról, hogy a továbbiakban erőszakos eszközökkel érvényesítsék céljaikat.
A kancelláriaminiszter először tavaly ősszel beszélt arról, hogy szélsőséges
csoportok szervezkednek
a kormány és intézményei ellen.
Szilvásy György szerdán hasonló bejelentést tett.
A miniszter nem árulta el, milyen módszerekkel keresik a szervezkedőket.
Az igazságügyi miniszter sem válaszolt egyértelműen arra a kérdésre, hogy
indult-e eljárás valaki ellen szervezkedés miatt.
Petrétei József annyit mondott, hogy a beérkezett információk értékelése
folyamatos, a megfelelő hatóságok döntenek majd arról, hogy milyen jogi
szakaszba terelik ezeket.
Közben a politikusok nem hallgatnak.
A Fidesz egyenesen blöffnek nevezte a Parlamentet fenyegető veszély hírét.
Az SZDSZ elnöke szerint pedig beteges az, ami az elmúlt napokban történt.
Kuncze Gábor úgy fogalmazott, hogy titkos információkat és nemzetbiztonsági
szempontból esetleg kockázatot jelentő folyamatokat a sajtón keresztül, a
nyilvánosság előtt tárgyal a politika.
Azért, hogy mindenki pontos tájékoztatást kapjon az ügyről, a
kancelláriaminiszter kéri az illetékeseket,
hogy hívják össze az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2007. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
269 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1999
- e Hét: 7731
- e Hónap: 18842
- e Év: 172338
|
|
|
Offline
