|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
|
|
2007-02-11 19:12:24, vasárnap
|
| |
| |
Az egykori Csepel Művek területén 1200 tonna illegális galvániszap van, amely rendkívül veszélyes az egészségre - hívták fel a figyelmet a helyi önkormányzat fideszes képviselői, valamint a párt Jövőnk Műhelyének munkatársai.
Kapcsolódó cikkek:
Katasztrófahelyzet Csepelen
A helyszínre szervezett akció célja egyrészt az volt, hogy felhívja nyilvánosság figyelmét a környezetvédelmi katasztrófahelyzetre, másrészt pedig az, hogy a galvániszap által szétmart, szétrohadt hordókat lefedjék. Az akció résztvevői védőfelszerelésben - védőmaszkban és az arcukon védőmaszkban - másztak be a roskadozó kerítéssel elkerített tároló hely területére, hogy a saját költségükön beszerzett fóliával befedjék az iszapot.
2003 óta nem történik semmi
Az ügy 2003 óta húzódik - mondta el a sajtó munkatársainak Németh Szilárd, a csepeli önkormányzatban dolgozó Fidesz-KDNP frakció vezetője. Ismertetése szerint akkor került a kezükbe ez dokumentum arról, hogy Csepel területén két telephelyre is veszélyes hulladék, galvániszap került. Annak ellenére, hogy a csepeli önkormányzat vezetői és hivatalnokai tudtak erről a környezetszennyezésről, másfél évig semmi sem történt - emlékeztetett a frakcióvezető utalva arra, hogy az akkori sajtótájékoztatójuknak semmilyen eredménye nem lett. Rendőrségi feljelentés mindenesetre történt, az ügyben azóta is folyik a vizsgálat - fűzte hozzá.
Németh Szilárd elmondta: annak ellenére, hogy ha nehézkesen is, de beindulni látszott a kormányzati gépezet akkor, amikor a környezetvédelmi hatóság több százmilliós büntetést szabott ki a galvániszapot ide szállító cégre, sok mindenre nem számíthatnak, hiszen annak tulajdonosa egy jelenleg 30 ezer forintból élő hajléktalan, maga a cég pedig felszámolási eljárás alatt áll.
Azonnali lépésekre van szükség
Illés Zoltán, a Fidesz szakpolitikusa felhívta a figyelmet arra, hogy a galvániszap rendkívül káros az egészségre: rákkeltő, magzatkárosító, légúti és vérképző szerveket támad meg, és olyan egészségkárosító folyamatokat képes beindítani, amelyek visszafordíthatatlanok. Ez pedig minden embert érint, függetlenül attól, milyen a pártállása - jegyezte meg, leszögezve, hogy éppen ezért elfogadhatatlan, amikor a csepeli önkormányzat pénzhiányra hivatkozik, mert ha ez igaz és tényleg nincs rá pénz, akkor a Környezetvédelmi Minisztériumnak lenne kötelessége intézkednie és elszállíttatni a hulladékot, mégpedig azonnal. Megjegyezte: szükség lenne egy olyan környezetvédelmi katasztrófaalap létrehozására, amely hasonló esetekben fedezné a felmerülő költségeket.
A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának környezetvédelmi szakértője elmondta: a helyi önkormányzat megrendelésére készült tanulmány szerint nemcsak a felszín szennyezett, hanem a talaj is, méghozzá 60 centiméter mélységben, és az iszap a helyi ivóvízbázis mellett - a Duna közelsége miatt - veszélyezteti az ország más településeit, valamint Szerbiát, Romániát és Bulgáriát is.
"Hát mi a katasztrófahelyzet, hogy ha ez nem az?" - tette fel a kérdést a politikus, és felszólította Persányi Miklós minisztert, hogy azonnal intézkedjen és szállíttassa el egy hulladéklerakóba a galvániszapot. Amennyiben ez nem történik meg, fűzte hozzá, a felelősség egyértelműen a minisztert és a tárca más vezetőit terheli. Vagy tegyen lépéseket ebben az ügyben, vagy pedig mondjon le alkalmatlansága miatt - szólította fel a Persányit Illés Zoltán, aki egyben bejelentette azt is, hogy az Európai Parlament szakbizottsága elé viszi a kérdést.
Veszélyben az ivóvíz bázisunk
Selmeczi Gabriella egészségpolitikusként és családanyaként hangsúlyozta: úgy látszik, már nemcsak azt kell nagyon megfontolnunk, mit eszünk és mit iszunk, hanem azt is meg kell gondolni, használhatjuk-e egyáltalán azt a vizet, ami a csapból folyik. A Jövőnk Műhely munkatársa reményét fejezte ki, hogy a tárca és annak vezetője komolyan veszi végre az ügyet és végre valahára megoldja majd a problémát. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-11 17:20:46, vasárnap
|
| |
| |
Nézzétek, hogy kire szavaztatok!
http://www.videobomb.hu/video/JudasGyurcsany |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-11 10:19:24, vasárnap
|
| |
| |
ORSZÁGOS ALAPELLÁTÁSI INTÉZET
Felelôs kiadó:
Országos Alapellátási Intézet
1135 Budapest, Szabolcs u. 33-35.
Fôigazgató: Dr. Balogh Sándor
ÚTMUTATÓ A HÁZIORVOSI SZOLGÁLATOK RÉSZÉRE
A VIZITDÍJ BEVEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁHOZ
I. Térítésmentesség, vizitdíj, térítési díj, díj 2007. február 15-étôl a háziorvosi szolgálatok által a kötelezô egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi
LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) alapján eddig térítés mentes ellátásokat a szolgálat - amennyiben a törvény kivételt nem tesz - kizárólag vizitdíj befizetése mellett nyújthatja.
Ettôl az idôponttól tehát a háziorvosi szolgálatok
1. 18 éves életkor alatt és jogszabályokban konkrétan meghatározott esetekben térítésmentesen (lásd 1. pont),
2. az ellátás igénybevételi módja szerint 300, 600, illetve 1000 Ft vizitdíj ellenében (lásd 2. pont),
3. jogszabályban meghatározott térítési díj megfize tése mellett (lásd 3. pont),
4. a háziorvosi szolgálat által meghatározott díjfizetésért (lásd 4. pont) nyújthatnak a háziorvosi ellátás körébe tartozó egészségügyi szolgáltatást.
1. Térítésmentes ellátások
1.1. A 18 év alatti biztosított számára nyújtott ellátás térítésmentes, így a házi gyermekorvosi praxisokban, illetve a vegyes körzetekben továbbra is térítés mentes háziorvosi ellátásra jogosult a 18 év alatti korosztály.
(Az életkor meg határozása ez esetben nem a házi gyermekorvosi körzetek által ellátható életkorhoz,
hanem a tényleges születési dátumhoz igazodik.)
1.2. Térítésmentesek a sürgôs szükség esetén nyújtott, külön jogszabályban meghatározott ellátások.
Az egészségügyrôl szóló 1997. évi. CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. §-ának i) pontja szerint
,,sürgôs szükség: az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne".
Ezekben az esetekben a biztosított térítésmentesen jogosult a sürgôs szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatásokról szóló
52/2006. (XII. 28.) EüM rendeletben nevesített ellátásokra.
E rendelet szerint
,,a sürgôs szükség körébe tartozó egészségügyi szolgáltatás minden olyan egészségügyi tevékenység, amelyet a mellékletben meghatározott, az életet veszélyeztetô állapotok és betegségek szakszeru ellátása, valamint azok maradandó egészségkárosító hatásának megelôzése érdekében - a beteg állapotának stabilizálásáig - végeznek".
A rendelet melléklete szerint
a sürgôs szükség körébe tartozó, életet veszélyeztetô állapotok és betegségek a következôk:
,,1. Életet veszélyeztetô, vagy maradandó egészség károsodás veszélyével járó (külsô vagy belsô) vérzés
2. Átmeneti keringés- és/vagy légzésleállással járó állapotok
(Pl. embolia, Adams-Stokes-Morgagni szindróma, syncope, fulladások, életet veszélyeztetô ritmus zavarok, klinikai halál állapota)
3. Életveszélyes endokrin- és anyagcsere állapotok, a folyadék- és ion-háztartás életveszélyes zavarai
4. Központi idegrendszeri kompresszió veszélyével járó kórképek (Pl. agyödéma, fejfájás, szédülés, tumor, gyulladás, fejlôdési rendellenesség, trauma)
5. Eszméletlen állapotok
6. Status epilepticus és tüneti görcsrohamok
7. Hirtelen fellépô látászavar, látásvesztés, ,,vörös szem", szemsérülés
8. Szepszis
9. Magas halálozású, vagy súlyos szövôdmények kialakulásának veszélyével járó hirtelen fellépô, vagy progrediáló, nem-sebészeti betegségek és érkatasztrófák ellátása
10. Szülés, koraszülés, lepényleválás, súlyos terhességi toxémia, eclampsia újszülött ellátása, akut nôgyógyászati vérzés
11. Sokk megelôzô és sokkos állapotok, életveszélyes allergiás és anaphylaxiás állapotok, szisztémás és poliszisztémás autoimmun betegségek krízis-állapotai
12. Az immunrendszer fokozott, vagy kóros muködésén, illetve a csontvelôi vérsejtképzés elégtelenségén alapuló heveny vérsejthiány-állapot
13. Veleszületett, vagy szerzett véralvadási zavar alapján létrejövô heveny életveszély
14. Akut légzési elégtelenség, légút szukület (Pl. gégeödéma, asthmás roham, idegentest, fulladás)
15. Mérgezések
16. Akut hasi katasztrófák és azok képében jelentkezô, nagy fájdalommal, görcsökkel járó kórképek
(Pl. bélelzáródás, appendicitis, perforatio, méhenkívüli terhesség, petefészek ciszta megrepedése, tuboovarialis tályog, kocsánycsavarodott cysta, kizárt sérv, epegörcs, vesegörcs, vérvizelés)
17. Égés-fagyás (III-IV. fokú és nagykiterjedésu I-II. fokú, és/vagy az életminôség szempontjából különösen veszélyeztetett testtájat vagy a légutakat érintô)
18. Elsôdleges sebellátás
19. Testüregek (koponya, mellkas, has) és parenchy más szervek (szív, tüdô, lép, máj, vese) sérülése
20. Compartement szindrómák
21. Nyílt törések és decollement sérülések
22. Amputációk (replantációs lehetôségekkel vagy azoknélkül)
23. Súlyos medencegyuru törések
24. Politraumatizáció, többszörös sérülések
25. Búvárbalesetek, magassági betegség, keszonbetegség, barotrauma
26. Áramütés, elektrotrauma
27. Hô- és hidegártalom, kihulés, hypothermia, hyperthermia, napszúrás, hôguta
28. Súlyos akut sugárártalom és sugárbetegség
29. Öngyilkossági kísérlet és szándék, mentális állapottal összefüggô közvetlen veszélyeztetô állapot
30. Heveny pszichés zavarok, pszichózisok
31. Infektológiai kórképek, melyek önmagukban vagy szövôdményeik révén az életet veszélyeztetô állapotot idéznek elô."
Amennyiben az orvosi vizsgálat során megállapítást nyer, hogy az ellátás még sem tartozik a sürgôs szükség körébe a vizitdíjat a II./2. pontban foglaltak szerint utólag meg kell fizetni.
1.3. Térítésmentes az ellátás, amennyiben az Eütv. szerinti kötelezô járványügyi intézkedés részét képezi.
E körbe tartozik - a fertôzô betegségek és a járványok megelôzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrôl szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletben (a továbbiakban: JR.) meghatározott fertôzô betegségek esetében életkorhoz kötötten, illetve megbetegedési veszély esetén elrendelt háziorvos által végzett kötelezô védôoltások és megelôzô gyógyszeres kezelések,
ide nem értve külföldre történô kiutazás esetén a kiutazó költségén és az egyes munkakörökben való foglalkoztatás feltételeként a munkáltató költségére végzett oltásokat,
- a JR.-ben meghatározott fertôzô betegségek megelôzése érdekében az egészségügyi hatóság által a fertôzô beteggel érintkezett személyek, a lakosság egésze vagy egyes csoportjai, illetve munkahelyi, családi vagy más közös ség tagjai, továbbá külföldrôl érkezô személyek számára elrendelt háziorvos által végzett kötelezô szurôvizsgálat,
- a JR.-ben meghatározott egyes fertôzô betegségek gyanúja esetén a háziorvos által berendelt személyek
kötelezô orvosi vizsgálata, (ebben az esetben a fertôzött személyen a fertôzésre gyanús személyt is érteni kell,
azaz aki a JR.-ben meghatározott fertôzô beteg ség ben szenvedô személlyel,
annak használati eszközével, váladékával érintkezett, illetve a fertôzés terjedési módjából adódóan feltételezhetô, hogy a fertôzô betegség kórokozója a szervezetébe került)
- az emberi test felszínén, illetve felhámjában élôsködô ízeltlábúak irtása céljából történô háziorvosi
vizsgálat, illetve ellátás.
1.4. Térítésmentes a katasztrófa-egészségügyi ellátás részét képezô háziorvosi ellátás.
E körbe tartozik minden katasztrófa idején történô ellátás, azaz minden a külön jogszabály szerinti polgárok életét, testi épségét, egészségét, illetve az egészségügyi szolgáltatók muködését veszélyeztetô, illetve károsító esemény idején történô háziorvos által végzett egészségügyi ellátás.
1.5. Térítésmentes a terhesgondozásról szóló 33/1992. (XII. 23.) NM rendelet 4. §-a szerinti
háziorvosi ellátás, amely szerint
,,4. § A háziorvos a terhesgondozó szakorvossal és védônôvel együttmuködve vesz részt a terhes gondozásban. Ennek során kiemelt figyelmet fordít az állapotos nô nála regisztrált korábbi, nem a terhességgel kapcsolatos kivizsgálásának és gyógykezelésének adataira, azok terhességre gyakorolt hatásaira.
A terhesgondozás keretében
a) hetente két óra terhestanácsadást tart;
b) önállóan végzi a terhesgondozással kapcsolatos továbbképzés keretében elsajátított vizsgálatokat;
c) szükség esetén elrendeli a rendelet 2. számú mellékletében foglalt szurôvizsgálatokat;
d) az általa végzett vizsgálatok leleteit rögzíti a terhesgondozási könyvben, szükség szerint ahhoz csatolt külön lapon és a beteg törzskartonján;
e) elbírálhatja az állapotos nô keresôképességét;
f) kiemelt figyelmet fordít a szoptatás szorgal mazására."
A hivatkozott 2. számú melléklet az alábbi vizsgálatokat tartalmazza:
1. Elsô jelentkezés alkalmával
- a méhen belüli terhesség igazolása az anamnesztikus adatok figyelembevételével bimanuális vizsgálattal, laboratóriumi terhességi próbával vagy szonográfiás vizsgálattal;
- belgyógyászati vizsgálat;
- fogászati vizsgálat;
- betöltött 35 éves életkor felett genetikai tanácsadás.
2. További jelentkezések alkalmával
- hüvelyi feltárás, inspectio;
- hüvelyi váladék mikroszkópos vizsgálata, trimeszterenként egy-egy alkalommal;
- kolposzkópos vizsgálat;
- kolposzkópos vizsgálat és kenetvétel rákszurés céljából, amennyiben a népegészségügyi célú, célzott szurô vizsgálat szabályai szerint esedékes lenne;
- az emlôk tapintásos fizikális vizsgálata az anatómiai helyzet tisztázására, rendellenesség felderítésére és lehetô ség szerint korrigálására a szoptatás érdekében;
- a testsúly és a testmagasság mérése, szükség esetén a medence méreteinek pontos meghatározása fizikális és muszeres vizsgálatokkal;
- pulzusszámlálás és vérnyomásmérés;
- laboratóriumi vizsgálatok anyai vérmintából
= A, B, 0 és Rh vércsoport meghatározás, ellenanyag szurés,
= lues serologia,
= haemostatus meghatározása trimeszterenként egy szer,
= a 16. terhességi héten serum alfa-fötoprotein meghatározása,
= postprandialis vércukorszintmérés a második trimeszterben;
- laboratóriumi vizsgálatok anyai vizeletmintából
= ,,középsugár"-minta vegyi vagy diagnosztikus csíkvizsgálata fehérje-, cukor-aceton és gennyvizelés felfedezésére minden jelentkezés alkalmával,
= centrifugált üledék mikroszkópos vizsgálata trimeszterenként;
- a magzat fejlôdésének és életjelenségeinek fizikális és/vagy muszeres ellenôrzése
= a 8-10. terhességi hétig ultrahangvizsgálat a méhen belüli terhesség igazolására,
= a 16-18. hét között ultrahangvizsgálat végzése a velôcsô záródási rendellenességek morfológiai szurésére,
= a 28. terhességi héttôl vagy az azt követô elsô jelentkezéstôl a haskörfogat és a symphysis-fundus távolság mérése, auscultatioval
és/vagy dopplerrel magzati szív muködés vizsgálat minden jelentkezés alkalmával,
= a terhes nô figyelmének felhívása a 34. héttôl a magzatmozgás számolás végzésére,
= a 38-39. héten egy-egy alkalommal, a 40. héten két alkalommal és utána másnaponként cardioto cographiás vizsgálat,
= a 40. hét után kétnaponta amnioscopia végzése.
1.6. Térítésmentesek a háziorvos által végzett, a kötelezô egészségbiztosítás keretében igénybe vehetô betegségek megelôzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szurôvizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendeletben meghatározott szurôvizsgálatok.
1.7. Térítésmentes a hajléktalanok ellátására finanszírozott háziorvosi szolgálatnál igénybevett ellátás
(és e kijelölt háziorvos beutalása alapján bármely más egész ségügyi szolgáltatónál igénybevett ellátás).
1.8. Térítésmentes a háziorvosi szolgálat által a 4/2007. (I. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) mellékletében meghatározott tartós orvosi kezelés részét képezô,
E szerint a tartós orvosi kezelések köre a következô:
a) rosszindulatú daganatos megbetegedésekben szenvedô betegek oki és tüneti kezelése,
b) vesebetegek dialízis kezelése és az azzal összefüggô vizsgálatok,
c) a véralvadás rendszerének veleszületett betegségeiben szenvedôk ellátása,
d) véradással összefüggô vizsgálatok,
e) cukorbetegség kezelése, ( amennyiben insulinos, vagy gyógyszert szed, és CSAK a cukorbetegsége
miatt jelentkezik ellátásra )
f) szerv- és szövetátültetésre várók, valamint szerv- és szövetátültetésen átesettek gondozása,
g) HIV fertôzés és AIDS betegség kezelése,
h) szkizofrénia, szkizoaffektív pszichózis, súlyos depresszió, súlyos bipoláris szindróma kórképek kezelése.
Az 1.1.-1.8. pontban nevesített és jogszabály rendelkezései alapján térítésmentesen igénybe vehetô háziorvosi ellátásokon túl az Ebtv. lehetôvé teszi, hogy az egészségügyi szolgáltató szabályzatában mentesítse az általa nyújtott ellátásokért fizetendô vizitdíj fizetésének kötelezettsége alól az általa munkavégzésre irányuló jogviszony - ide nem értve a megbízási jog viszonyt - keretében foglalkoztatott dolgozót.
( értsd: csak saját alkalmazott - ha vállalkozás keretében dolgozunk !))
Az Ebtv. értelmében a háziorvosi szolgálat egészségügyi szolgáltató, hiszen az 5/B. §-ának b)
pontja értelmében ,,egészségügyi szolgáltató: a külön jogszabály alapján egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet", így az általa munkaviszony
(közalkalmazotti jogviszony) keretében foglalkoztatott munkatársát mentesítheti a vizitdíj megfizetése alól.
A törvény lehetôvé teszi, hogy a 20 alkalommal megfizetett vizitdíj nyugtával, illetve számlával történô igazolása mellett a 21. és ezt követô alkalmakkal megfizetett vizitdíjat a jegyzôtôl vissza igényelje.
E rendelkezés ékezelhetôvé teszi az Ebtv. azon rendelkezését, amely szerint a háziorvosi ellátásért fizetendô vizitdíj körébe tartozik a fogorvosi alapellátás kereté ben megfizetett vizitdíj is,
így pl. ha egy biztosított 16 alkalommal vett igénybe fogorvosi alap ellátást, az ötödik alkalommal
igénybe vett háziorvosi ellátásra már térítés mentesen jogosult,
azonban ez nem a vizitdíj fizetési kötelezettség alóli mentesítést jelenti,
hanem a megfizetett vizitdíj jegyzôtôl történô vissza igénylésére való jogosultságot.
( ez hazugság - a törvény végrehajtási utasításában le van írva, hogy 20 azonos fajta után lehet csak visszaigényelni)
2. Vizitdíj megfizetése mellett nyújtható ellátások
2.1. A biztosított a háziorvosi szolgálatnál az 1. pont ban nem említett ellátás igénybevételére csak 300 forint vizitdíj megfizetése mellett jogosult, azaz fôszabály szerint a háziorvosi ellátás igénybevétele 300 Ft vizitdíj megfizetése mellett történik.
2.2. A biztosított emelt összegu, 600 forint vizitdíj mellett veheti igénybe a háziorvosi ellátást,
amennyiben - nem a választott háziorvosa rendelôjében veszi igénybe az ellátást,
- saját kezdeményezésére az ellátás igénybevételére nem a háziorvosi rendelôben kerül sor
(a beteg otthonában, illetve tartózkodási helyén történô és az 1.2. pont szerint sürgôs szükség körébe
nem tartozó ellátások).
- nem a bejelentett tartózkodási helye szerinti területi ellátásra kötelezett háziorvosnál veszi igénybe az ellá tást.
2.3. A biztosított emelt összegu, 1000 forint vizitdíj mellett veheti igénybe a háziorvosi ügyeleti ellátást, amennyiben annak igénybevételét sürgôs szükség nem indokolja (lásd 1.2. pontot).
3. Térítési díj ellenében nyújtott ellátások
A térítési díj ellenében igénybe vehetô egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló
284/1997. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott térítési díj megfizetése mellett veheti igénybe a biztosított a háziorvosi szolgálat által nyújtott, az 1. sz. táblázatban foglalt egészségügyi szolgáltatásokat.
4. Díjfizetés mellett igénybe vehetô háziorvosi szolgáltatások
A térítési díj ellenében igénybe vehetô egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló
284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében az egészségügyi szolgáltató a teljes térítési díj ellenében igénybe vehetô szolgáltatások térítési díját a betegek számára hozzáférhetô módon nyilvánosságra hozza,
illetve a térítési díj megfizetése mellett nyújtott szolgáltatás teljesítése elôtt az érintettet
külön tájékoztatni köteles a térítési díj várható mértékérôl.
Ennek alapján elvileg a háziorvosi szolgálat is jogosult díjfizetési kötelezettség melletti
szolgáltatásokra, feltéve, hogy az az Ebtv. alapján
nem jár a biztosítottnak térítés mentesen vagy vizitdíj ellenében
(foglalkozás-egészség üggyel, él sporttal, extrém sporttal összefüggésben nyújtott ellátás
vagy nem gyógyító célú rekreációs, stb. ellá tá sok),
illetve nem tartozik a 3. pontban említett meg határozott térí tési díj ellenében igénybe vehetô szolgáltatások közé, illetve az olyan személy számára nyújtja a háziorvos, aki nem jogosult
(EU állampolgárként vagy nemzetközi egyezmény alapján sem) az ellátás igénybe vételére.
A háziorvosi szolgálat tehát az általa megállapított díjfizetés mellett nyújthatja a kötelezô egészségbiztosítás ellátásai körébe nem tartozó és a háziorvosi kompetenciarészét képezô ellátásokat, ide értve az Ebtv. alapján térítésmentes ellátásra nem jogosult személyek részére nyújtott háziorvosi ellátást is.
II. A vizitdíj megfizetése
1. Mi a vizitdíj?
Az Ebtv. rendelkezése szerint, a vizitdíj az egészségügyi szolgáltató Egészségbiztosítási Alapból történô támogatásának minôsül, annak beszedése az egészségügyi szolgáltató kötelezettsége.
E rendel
kezéssel összhangban a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérôl szóló törvény
Egészségbiztosítási Alap költségvetését megállapító 12. számú melléklete,
az Alap bevételeként nevesíti az év során a vizitdíjakból származó összeget.
A vizitdíj beszedése nem csupán egy forrásbôvítô lehetôség a háziorvosi szolgálatok részére, a háziorvosi szolgálat kötelezettsége a vizitdíjak beszedése, annak elengedésére csak jogszabályban nevesített esetekben kerülhet sor.
Az Ebtv. 37. § (12) bekezdése utolsó mondata szerint, amennyiben az ellenôrzés során megállapítják,
hogy a háziorvosi szolgálat önhibájából elmulasztotta a vizitdíj beszedési kötelezettségét, a be nem szedett vizitdíjak összegét meg kell fizetnie az egészségbiztosítónak.
E rendelkezésre figyelemmel feltétlenül rögzíteni kell a beteg dokumentációban a vizitdíj beszedésére tett kísérletet és sikertelenség okait!
A vizitdíj tehát az egészségbiztosítóval finanszírozási szerzôdést kötött egészségügyi szolgáltató bevétele,
annak felhasználása a finanszírozott egészségügyi szolgáltatódöntése szerint történik,
azaz nincs kötelezô bér- vagy fejlesztési eleme.
Természetesen a vállalkozás keretében muködô háziorvosi szolgálatok esetén a finanszírozott egészségügyi szolgáltató és a háziorvosi szolgálat azonos, de a közalkalmazott háziorvost foglalkoztató egészségügyi szolgáltatók esetén elválhat egymástól a vizitdíj beszedésére és az arról történô rendelkezésre való jogosultság.
1. sz. táblázat
1. Lôfegyvert tartani szándékozó, illetve tartó személyek (II. csoport) lôfegyvertartására való
a) orvosi alkalmassági vizsgálat
aa) elsô fokon 4000 Ft
ab) másodfokon 5000 Ft
2. Gépjármu-vezetôi, belvízi hajózási szolgálati és belvízi kedvtelési célú vízijármu-vezetôi alkalmassági vizsgálat, III. és IV. osztályú tengeri kedvtelési célú tengeri vízijármu-vezetôk idôszakos és soron kívüli alkalmassági vizsgálata
a) ha 40. életévét még nem töltötte be:
aa) elsô fokon 6000 Ft
ab) másodfokon 9000 Ft
b) ha 40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem érte el:
bb) elsô fokon 4000 Ft
bb) másodfokon 6000 Ft
c) ha a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem érte el:
ca) elsô fokon 2000 Ft
cb) másodfokon 4000 Ft
d) ha a 70. életévét betöltötte:
da) elsô fokon 1000 Ft
db) másodfokon 2000 Ft
3. Véralkohol-vizsgálathoz vérvétel 4000 Ft
4. Látlelet kiadása 3000 Ft
5. Külön jogszabály által elrendelt orvosszakértôi vizsgálatok és szakvéleményezés,
kivéve, ha a vizsgálatra és szakvéleményezésre társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra,
kedvezményre való jogosultság megállapítása céljából kerül sor 6000 Ft
6. Hivatásos sportolók sportegészségügyi vizsgálata 8000 Ft
2. Mikor és hol kell a vizitdíjat befizetni?
A Rendelet szerint a vizitdíjat a beteg vizsgálatát megelôzôen kell megfizetni, illetve beszedni.
Az utólagos vizitdíj megfizetésére a Rendelet csak abban az esetben ad lehetôséget,
ha az ellátás során felmerül a vizitdíj alóli mentesség lehetôsége (lásd. az I./1. pontot) és a
vizsgálatot követôen válik egyértelmuvé, hogy annak okai nem álltak fenn.
(Ennek tipikus esete, ha az ellátás során egyértelmuvé válik, hogy nem állt fenn a I./1.2. pontban felsorolt
sürgôs szükség körébe tartozó ellátás szükségessége.)
Fôszabály szerint a vizitdíjat minden egyes háziorvos és beteg között megvalósuló gyógyító vagy diagnosztikai célú találkozás alkalmával
- ide értve az egész ségügyi szakdolgozó által a betegen végzett diagnosztikai célú ellátást is - meg kell fizetni.
A Rendelet szerint nem számít külön alkalomnak, így nem kell vizitdíjat fizetni
az orvos által rendelt injekciós, illetve infúziós kúráért és kötözésért,
amennyiben azt nem a háziorvos végzi.
(Nem számít továbbá külön alkalomnak a nem orvos által végzett fürdôgyógyászati ellátás részét képezô
kezelés, gyógytorna és fizikoterápiás kezelés sem.)
A Rendelet értelmében az egészségügyi szolgáltató az ellátás igénybevételének helye szerinti telephelyen köteles biztosítani a díjfizetés lehetôségét.
E rendelkezés a háziorvosi szolgálatok esetében a háziorvosi rendelôépületében történô díjfizetés biztosítását teszi kötele zôvé.
Ugyanakkor a rendelôn kívül történô háziorvosi ellátás esetén a vizitdíj ellátást megelôzô befizetési
kötelezett ségének a biztosított csak abban az esetben tud eleget tenni, ha a vizitdíjat az ellátás helyén fizeti ki.
3. Honnan értesül a beteg a vizitdíjjal kap csolatos kötelezettségeirôl?
A beteget a háziorvosi ellátás igénybevételét megelôzôen tájékoztatni kell a díjfizetési kötelezettségérôl.
A vizitdíj fizetési kötelezettségrôl való tájékoztatás lehetséges módjai:
3.1. a Rendelet szerinti kötelezettség a váró helyiségben kifüggesztett plakát, amely felhívja a betegek figyelmét
- a vizitdíj megfizetésének vizsgálatot megelôzô kötelezettségére,
- a vizitdíj mértékére (lásd az I./2. pontot),
- a vizitdíj fizetésének lehetséges módjaira és
- a vizitdíj befizetés helyére.
3.2. a 3.1. ponton túl
- az információk - más betegtájékoztatókkal együtt - szórólapokon a váróhelyiségben elhelyezhetôk,
- célszeru a rendelôben a beteg egyéni adottságait figyelembe vevô szóbeli tájékoztatása.
4. A vizitdíj befizetésének lehetséges módja
4.1. Az egészségügyi szolgáltató számára a Rendelet kötelezôvé teszi,
hogy szabályzatban határozza meg a vizitdíj befizetésének általa elfogadott módját.
Tekintettel arra, hogy a szabályzattal szemben nem támaszt a jogszabály formai követelményeket,
a háziorvosi szolálatok e kötelezettségüket a II./3.1. pont szerint kötelezôen ki függesztendô vizitdíjjal kapcsolatos információk keretében is teljesíthetik, hiszen ennek is kötelezô tartalmi eleme a vizitdíj megfizetésének lehetséges módjairól történô tájékoztatás.
Természetesen a háziorvosi szolgálat muködési formája szerint, illetve a háziorvosi ellátásért felelôs önkormányzat rendelkezése alapján a szabályzat (beteg tájékoztató) kiadásához szükséges
lehet az önkormányzat és/vagy a háziorvost foglalkoztató egészségügyi szolgáltató vezetôjének jóváhagyása.
A vizitdíj fizetési kötelezettség teljesíthetô
- készpénzben és
- az egészségügyi szolgáltató döntése alapján
= vizitbérlettel,
= e célra rendszeresített automata által kiadott vizitdíj befizetését igazoló bizonylattal,
= egészségpénztári kártyával,
= készpénz helyettesítô fizetési eszközzel.
4.2. A háziorvosi szolgálat - mint minden más egészségügyi szolgáltató
- a jogszabályok alapján kizárólag a készpénzben történô vizitdíj beszedésére köteles,
más lehetséges módokon csak saját, illetve fenntartója döntése alapján teljesíti a vizitdíj beszedését.
E helyen szükséges megemlíteni, hogy a készpénzben történô befizetési kötelezettséget a beteg
bármely címletben teljesítheti, ezért a vizitdíjjal kapcsolatban a rendelôben kifüggesztett tájékoztatóban
célszeru útmutatást adni a zökkenô mentes betegellátást segítô vizitdíj befizetésrôl.
Így lehetôség van arra, hogy a betegtájé koztatóban felkérjék a betegeket a befizetendô összegnek megfelelô címletek alkalmazására, azonban arra nincs lehetôség, hogy bármely hivatalos címlet eleve kizárásra kerüljön. Ennek alapján célszeru a tájékoztatóban jól láthatóés közérthetô mó don közzétenni, hogy megköszönik a betegek zavartalan ellátását segítô vizitdíjfizetési gyakorlatot, amely szerint száz, kétszáz és ötszázforintos címletekben fizetik meg azt, illetve felhívják a betegek figyelmét, hogy amennyiben módjukban áll ne akadályozzák az ellátást és ne terheljék többlet várakozási idôvel betegtársaikat a 10-20 ezer forintos vagy az 1-2 forintos címletekben fizetendô vizitdíjakkal.
E helyen arról is tájékoztatást lehet adni, hogy hol található a legközelebbi pénzváltóhely.
4.3. A háziorvosi szolgálat - muködési formájától függôen saját vagy fenntartója - döntése szerint a készpénz fizetésen túl más formában is elfogadhatja a vizitdíj befizetését.
Ez a 4.2. pontban foglaltakkal összhangban csupán kiegészítô lehetôség a készpénzben fizetett vizitdíj mellett, kötelezôvé tenni a biztosítottak számára nem lehet!
4.3.1. A vizitbérlet
A vizitbérletnek két fajtáját különbözteti meg a Rendelet.
Az általános vizitbérletet az a háziorvosi szolgálat ,,köteles" elfogadni, amely a bérlet kibocsátójával megállapodást kötött.
Az elfogadás tehát a háziorvosi szolgálatok részére csupán egy lehetôség, azonban ha már megállapodott
a bérlet kibocsátójával, akkor köteles lesz annak elfogadására.
Tekintettel arra, hogy a különbözô vizitbérletek a bérlet kibocsátója és a háziorvosi szolgálatok közötti
pénzügyi elszámolások alapján biztosítják- különbözô megállapodás szerinti kezelési költség fejében
- a vizitdíj szolgálat részére történô megfizetését, a kibocsátóval meg állapodást nem kötô egészségügyi szolgáltatónál e bérletek nem használhatók.
A gyakorlatban vélhetôen nem lesz tipikus a háziorvosi szolgá latokat tömegesen felkeresô és
megállapodást kezdeményezô vizitbérletet kibocsátó szervezet, azonban,
amennyiben a helyi gyakorlat e forma köré szervezôdik, jelentôs könnyebbséget jelenthet
a készpénz forgalom kiváltására.
A vizitbérlet másik formája az egészségügyi szolgáltató által a saját ellátásai igénybe vételére jogosító vizitbérlet kiadása.
A háziorvosi szolgálat - muködési formától függôen a fenntartó önkormányzat vagy intézmény vezetô jóváhagyásával - jogosult a saját háziorvosi szolgáltatásainak igénybevételére vizitbérlet kiadására. Tekintettel arra, hogy a bérletnek csak a kötelezô tartalmi elemeit határozza meg a Rendelet,
a forma tekintetében a kibocsátónak szabadságot adva, annak sincs akadálya,
hogy a háziorvosi szolgálat olyan papíralapú bérletet adjon ki,
amelyen a háziorvos alkal manként a bélyegzôjével és kézjegyével igazolja az ellátás igénybevételét,
pontosabban az ellátásért fizetendô vizitdíj befizetését.
E rendszernél külön figyelmet kell fordítani arra, hogy idôben elválik egymástól a vizitdíj tényleges befizetése, hiszen azt a beteg a bérlet megvásárlásával kiegyenlíti, és a vizitdíj fejében nyújtott ellátás,
amelyet már nem követ tényleges pénzmozgás, csupán adminisztratív igazolás.
Szintén elválik egymástól a pénzmozgás és a vizitdíj egészségbiztosító felé történô jelentése is, amely a bérlettel igénybe vett szolgáltatás idôpontjához kapcsolódik.
A vizitbérlet kötelezô tartalmi elemei:
- az érvényességi idô (a bérletet kizárólag a kibocsátásának évében használható fel)
- az igénybe vehetô ellátások megnevezése (házi orvosi ellátás és fogorvosi alapellátás, járóbeteg szak ellátás, fekvôbeteg-gyógyintézeti ellátás),
- a vizitdíjra felhasználható összegnek a feltüntetése,
- a bérlet egyedi azonosító száma,
- a bérlet kibocsátójának megnevezése,
- a bérlet jogosultjának neve és TAJ száma.
A vizitbérlet értékesítésekor értelemszeruen nem tartalmazhatja a jogosult nevét és TAJ számát, ezt az e célra rendszeresített hely kitöltésével legkésôbb a bérlet elsô használatakor kell azon feltüntetni.
A háziorvosi szolgálatnak a vizitbérlet kibocsátójával kötött megállapodásban kell rendezni a bérlet használatával, annak adminisztrálásával, a kibocsátó felé történô jelentés szabályaival és a díj elszámolásával kapcsolatos valamennyi kérdést, hiszen a pontos megállapodás hiányában számos gyakorlati probléma adódhat.
A vizitbérlethez a forgalmazás során olyan tájékoztatót kell mellékelni, amely tartalmazza azoknak az egészségügyi szolgáltatóknak a nevét, amelyeknél a bérletet használni lehet.
Ennek ellenére számítani lehet a napi betegforgalom során a különbözô vizitbérletek felmutatásával összefüggô vitás esetekre, amikor a beteg félreértése vagy téves informáltsága miatt kíván olyan bérlet alapján mentesülni a vizitdíj megfizetése alól, amely az adott háziorvosi szolgálatnál nem érvényes
(nem kötött a háziorvosi szolgálat és a kibocsátó megállapodást).
Ez esetben célszeru a beteg figyelmét felhívni arra, hogy a befizetendô vizitdíjról kiadott számla birtokában reklamáljon a vizitbérletet kiadó és téves információt adó szervnél, amelynek módjában áll
- amennyiben valóban megtévesztette a beteget - a vizitdíjat a betegnek visszafizetni.
Az ilyen jellegu viták megelôzése érdekében célszeru a váróban elhelyezett tájékoztatón egyértelmuen felsorolni, hogy mely szervek által kibocsátott vizitbérletet fogadja el a háziorvosi szolgálat.
4.3.2. Vizitdíj automata
A vizitdíj automaták tömeges használata a háziorvosi gyakorlatban nem valószínu,
ennek ellenére célszeru lehet azoknál a háziorvosi szolgálatoknál az automatába fizet hetô vizitdíj bevezetése, amelyek egy olyan egészségügyi szolgáltató telephelyén muködnek, amely vizit díj automatát üzemeltet az általa nyújtott járóbeteg szakellátások vizitdíjának befizetésére.
Ez esetben a háziorvosi szolgálat és az automatát üzemeltetô (egészségügyi szolgá ltató)
köthet megállapodást a vizitdíjak elszámolására, amelynek alapja lehet az automata által a befizetett vizitdíjról kiállított két pél dányos bizonylat.
4.3.3. Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyzô pénztárak által kiadott pénztári kártya
A pénztári kártya felhasználása a 4.3.1. pont szerinti vizitbérlettel azonos módon a pénztár és a háziorvosi szolgálat között létrejött megállapodás alapján történik, ennek hiányában annak elfogadására a háziorvosi szolgálatnál nincs lehetôség.
4.3.4. Készpénz helyettesítô fizetési eszköz
Készpénz-helyettesítô fizetési eszköz használatára a háziorvosi ellátásban nincsenek speciális szabályok,
a külön bözô bankkártyák és hitelkártyák, illetve telefonon keresztül történô fizetési módszerek használatára más elektronikus fizetési eszközt elfogadó kereskedelmi egységekkel azonos módon, a háziorvosi szolgálat döntése szerint kerülhet sor.
Meg kell azonban jegyezni, hogy ezen eszközök használata során nem keletkezik olyan speciális bizonylat,
mint a vizitdíj automatáknál, így e rendszer mellett olyan nyugta, illetve számlaadási kötelezettsége van a háziorvosi szolgálatnak, mintha kész pénzben történt volna a befizetés,
ugyanakkor a vizit díjhoz csak késôbbi idôpontban jut hozzá!!
5. A vizitdíj befizetésének igazolása
A háziorvosi szolgálat a vizitdíj befizetését nyugtával, illetve a biztosított kérésére számlával igazolja.
A nyugta gyakorlatilag a vizitdíj összegének átvételét igazolja, míg a számla az összeg átvételén túl
tartalmazza az igénybevett szolgáltatást és annak ÁFA tartalmát is.
Ez utóbbi a háziorvosi ellátás tekintetében 85.12 (SZJ-járó betegellátás) amelynek,
mint minden egészségügyi szolgáltatásnak az ÁFA kulcsa T.A.M. (tárgyi adómentes), illetve az ÁFA összege 0.
A nyugtán, illetve a számlán fel kell tüntetni
- a bizonylat típusát (számla/nyugta),
- a háziorvosi szolgálat nevét, címét,
- a háziorvosi ellátást igénybevevô biztosított nevét és TAJ számát,
- a vizitdíj összegét,
- a befizetés jogcímét ( háziorvosi vizitdíj),
- a befizetés módját (készpénz, bankkártya, stb)
- a teljesítés idôpontját,
- a számla, illetve nyugta sorszámát.
A nyugtát, illetve számlát kézzel vagy géppel két példány ban kell kiállítani,
amelybôl az egyiket át kell adni a biztosított részére, a másik példány pedig az egészségügyi szolgáltatónál marad. Amennyiben a számlát/nyug tát géppel állítják ki, azt el kell látni a kiállító személy kézjegyével.
E rendelkezések alól kizárólag a vizitdíj automata útján befizetett vizitdíj képez kivételt,
ebben az esetben ugyanis az automata által kiadott bizonylaton túl az egészségügyi szolgáltató nem köteles további nyugta kiállítására.
6. A vizitdíj visszatérítése
A vizitdíj visszafizetésének két esetköre van, nevezetesen az igénybe nem vett szolgáltatások és a bizonyos esetszámot meghaladó szolgáltatások vizitdíjának meg térítése.
Az egészségügyi szolgáltató köteles a biztosított részére az általa elôre befizetett vizitdíjat visszafizetni,
amennyi ben a biztosított az ellátást nem vette igénybe.
Erre a háziorvosi gyakorlatban is sor kerülhet, amennyiben a vizitdíj beszedésére olyan rendszert alkalmaz, amelyben a beteg a vizsgálatra történô behívást meg elôzôen, pl. a recepción elôre kifizette a vizitdíjat, majd valamiért az ellátást nem vette igénybe.
E rendelkezésnél a visszafizetési kötelezettség független attól, hogy a háziorvosi szolgálat vagy a biztosított
miatt maradt el az ellátás, így akkor is visszajár a vizitdíj, ha a biztosítottnak nem volt türelme kivárni az ellátást. A visszafizetés tényét a befizetéshez hasonlóan a háziorvosi szolgálatnak dokumentálni kell!
A visszatérítés másik esete, amikor a biztosított a háziorvosi ellátást az adott évben már 20 alkalommal
igénybe vette.
Ez esetben azonban a háziorvosi szolgálat mentesül a visszafizetéssel járó feladatok alól,
mivel a biztosított részére a jegyzô fogja meg téríteni a 20 alkalmon felül befizetett vizitdíjakat.
Így ez esetben a háziorvosi szolgálatokra elsôsorban a beteg tájékoztatásával kapcsolatos feladatok hárulnak, amelynek keretében célszeru ismertetni a beteggel, hogy
- a háziorvosi ellátás évi 20 alkalommal történô igénybevételébe a fogorvosi alapellátás igénybe vételét is figyelembe kell venni, tehát az a biztosított, aki 10 alkalommal vett igénybe vizitdíj köteles fogorvosi alap ellátást, már csak 10 alkalommal vesz igénybe vizitdíj köteles házi orvosi ellátást,
- a vizitdíjat a háziorvosi ellátás során akkor is meg kell fizetnie, ha arra 20 alkalomnál többször kerül sor, azonban a befizetett vizitdíjat a jegyzôtôl vissza igé nyelheti,
- célszeru a betegek figyelmét - a kifüggesztett tájékoztatóban is - külön felhívni arra, hogy a vizitdíjról kiállított nyugtát/számlát gondosan ôrizzék meg, hiszen ez lesz majd az esetleges visszaigénylés alapja, megkímélve ezzel a szolgálatot az esetleges utólagos igazolás kérési kezdeményezésektôl.
A beteg kérésére célszeru tájékoztatást adni arról is, hogy a vizitdíj visszatérítése iránti kérelmet a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes jegyzôtôl kérheti a vizitdíjról kiállított nyugták bemutatásával.
III. A háziorvosi ellátást közvetlenül nem érintô vizitdíjjal kapcsolatos kérdések
1. A járóbeteg szakellátás vizitdíja és a kórházi napidíj
Tekintettel arra, hogy a beteg sokszor nem csak betegségével, hanem más egészségügyi ellátással kapcsolatos kérdésekkel is bizalommal fordul háziorvosához, a következôkben összefoglaljuk a járóbeteg szakellátással kap csola tos vizitdíjra, illetve a kórházi napidíjra vonatkozó rendelkezéseket.
Az alapvetô szabályok azonosak a háziorvosi vizitdíjra vonatkozókkal, így mindazon esetekben, amikor a beteg a háziorvosi ellátás igénybevételére vizitdíj megfizetése nélkül jogosult (lásd I./1. pontot), nem kell a járóbeteg szakellátásért és a fekvôbeteg gyógyintézeti ellátásért sem vizitdíjat, illetve kórházi napidíjat fizetnie. E körben azon ban további mentességeket ad az Ebtv., nevezetesen térítésmentesen jogosult a biztosított a terhesgondozás részét képezô ellátásokon túl a szüléshez és a gyermekágyas anyák gondozásához kapcsolódó ellátásokra, pszichiátriai beteg közvetlen veszélyeztetô magatartása vagy bíróság kötelezô intézeti gyógykezelést elrendelô határozata alapján intézeti gyógykezelésre, illetve bírói döntés alapján elmeállapotának megfigyelése céljából történô intézeti elhelyezésére.
Nem kell a vizitdíjat, illetve jellemzôen a kórházi napi díjat megfizetni, ha az ellátás során a biztosított elhalálozott.
Az általános szabályokon túli speciális rendelkezések a következôk:
A járóbeteg szakellátásért fizetendô vizitdíj összege alapesetben szintén 300 Ft.
Amennyiben a biztosított ugyanazon a napon egy egészségügyi szolgáltatónál több járóbeteg szakellátást vesz igénybe, a vizitdíjat csak egyszer kell megfizetni. Ezt az elsô ellátás igénybevételét megelôzôen kell teljesíteni és a vizitdíjról a nyugtát, illetve számlát is ekkor kell kiállítani.
Míg a háziorvosi vizitdíj értelemszeruen az orvos-beteg találkozásokhoz kötôdik, a járóbeteg szakellátásban a vizitdíj fizetése szempontjából az egészségügyi szakdolgozó által a betegen végzett diagnosztikai célú ellátást is érteni kell. (Pl. beutalás alapján szakrendelôben történô vérvétel esetén nincs orvos-beteg találkozás, de a vizitdíjat - ha nincs mentességi ok - meg kell fizetni, ugyanakkor nem kell vizitdíjat fizetni abban az esetben, ha a háziorvos által levett vizsgálati anyagot küldik be laboratóriumi vizsgálatra, hiszen itt nincs betegmozgás). Nem számít viszont a vizitdíj fizetés szempontjából külön alkalomnak az orvos által rendelt injekciós, illetve infúziós kúrán és kötözésen túl a fürdôgyógyászati ellátás részét képezô kezelés, a gyógytorna kezelés és a fiziko terápiás kezelés sem, amennyiben azt nem orvos végzi.
Emeltösszegu (600 Ft) vizitdíjat kell fizetni, ha a járóbeteg szakellátást más egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe a biztosított, mint amelyiknél azt a beutaló orvos kezdeményezte, illetve ha a biztosított a beuta lóhoz kötött ellátást beutaló nélkül veszi igénybe.
A kórházi napidíj összege a fekvôbeteg gyógyin tézetben töltött ellátási naponként 300 Ft.
A napidíj alkalmazásában fekvôbeteg gyógyintézeti ellátásnak minôsül a nappali kórházi ellátás, az egynapos sebészeti ellátás is. A kúraszeru ellátás a vizitdíj megfizetése szempontjából járóbeteg-szakellátásnak minôsül.
A kórházi napidíjat - a vizitdíjhoz hasonlóan - legfeljebb évente 20 napi fekvôbeteg gyógyintézeti ellátásért kell megfizetni, azonban alapvetô eltérés a vizitdíjtól, hogy míg azt elôre, a kórházi napidíjat csak utólag, a kórházból történô elbocsátáskor kell megfizetni.
A kórházi napidíj alól a kiskorú akkor is mentesül, ha a felvételekor a 18. életévét még nem töltötte be, de a fekvôbeteg gyógyintézetben történô tartózkodása alatt azt betölti.
2. A vizitdíj visszaigénylése
Amennyiben a biztosított a vizitdíjról kiállított nyugtával, illetve számlával igazolja, hogy az adott naptári évben általa igénybe vett háziorvosi ellátásért - ide értve a fogorvosi alapellátást is -, illetve járóbeteg szakellátásért vizitdíjat már 20-20 alkalommal fizetett, a 20 alkalom feletti ellátások után fizetett vizitdíjak összegét a lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzôjétôl visszaigé nyel heti a tárgyévet követô 60 napon belül.
A visszaigénylési kérelemhez csatolni kell a vizitdíjakról kiállított nyugtát vagy számlát, ide értve a 20 alkalommal befizetett és nem visszaigényelhetô, illetve a 20 alkalom feletti és a kérelem szerint visszaigényelt vizitdíjat is.
A kérelmet az önkormányzatnál szóban is elô lehet terjeszteni.
A kérelemrôl a jegyzô 15 napon belül dönt, az eljárás illeték és költségmentes.
A kórházi napidíj visszaigénylésének lehetôségérôl nem rendelkezik a jogszabály.
Ennek oka, hogy a napi díjat nem elôre, hanem utólag kell a fekvôbeteg gyógy intézet részére megfizetni,
így az ellátás során lehetôség van a tárgyévben már befizetett kórházi napidíjakról szóló nyugták, illetve számlák bemutatására és figye lembe vételére.
3. A vizitdíjjal, illetve a kórházi napidíjjal kapcsolatos panaszokat az egészségbiztosítási felügyeleti hatósághoz lehet benyújtani.
Számos panasz, félreértés és jogvita megelôzhetô a váróhelyiségben jogszabály alapján kötelezôen kifüggesztendô és az ezt praktikus szempontok szerint kiegészítô betegtájékoztatókkal, amelyhez a melléklet szerinti összeállítást javasoljuk. |
|
| |
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-11 04:32:56, vasárnap
|
| |
| |
Petőfi Sándor: A MAGYAR NEMZET
Járjatok be minden földet,
Melyet isten teremtett,
S nem akadtok bizonyára
A magyar nemzet párjára.
Vajon mit kell véle tenni:
Szánni kell-e vagy megvetni? -
Ha a föld isten kalapja,
Hazánk a bokréta rajta!
Oly szép ország, oly virító,
Szemet-lelket andalító,
És oly gazdag!...aranysárgán
Ringatózik rónaságán
A kalászok óceánja;
S hegyeiben mennyi bánya!
És ezekben annyi kincs van,
Mennyit nem látsz álmaidban.
S ilyen áldások dacára
Ez a nemzet mégis árva,
Mégis rongyos , mégis éhes,
Közel áll az elveszéshez.
S szellemének országában
Hány rejtett gyöngy és gyémánt van!
S mindezek maradnak ott lenn,
Vagy, ha épen a véletlen
Föl találja hozni őket,
Porban, sárban érnek véget,
Vagy az ínség zivatarja
Őket messze sodorja,
Messze tőlünk a világba,
Idegen nép kincstárába,
És, ha ott ragyogni látjuk,
Szánk-szemünk rájok tátjuk,
S ál dicsőséggel lakunk jól,
Hogy ez innen van honunkból.
Ez hát nemes büszkeségünk,
Melyről annyiszor mesélünk?
Azzal dicsekedni váltig,
Ami szégyenünkre válik!....
Csak a magyar büszkeséget,
Csak ezt ne emlegessétek!
Ezer éve, hogy e nemzet
Itt magának hazát szerzett,
És ha jőne most halála,
A jövendő mit találna,
Mi neki arról beszélne,
Hogy itt hajdan magyar éle?
S a világtörténet könyve?
Ott sem lennénk följegyezve!
És, ha lennénk, jaj minékünk,
Ezt olvasnák csak felőlünk:
,,Élt egy nép a Tisza táján,
Századokig lomhán, gyáván." -
Oh hazám, mikor fogsz ismét
Tenni egy sugárt, egy kis fényt
Megrozsdásodott nevedre?
Mikor ébredsz önérzetedre?
Pest, 1846. december
|
|
| |
|
3 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-11 02:50:09, vasárnap
|
| |
| |
Egészségügy: láthatók az összeomlás jelei
MOK (2007.02.08. 11:32)
Máris jól láthatók a 2006-os törvények által okozott, várható összeomlás
jelei.
Betegek rohamozzák a rendelőket, a szakrendelésre, kórházi felvételre
heteket, hónapokat kell várni
- áll a KDNP közleményében.
Terjed a hír, hogy Borsodban megszűnik a vesebetegek gyógyítása, mert a
műveseközpontban lévő nephrológiai osztály egyetlen aktív ágyat sem kapott.
Ugyanakkor a regionális ellátást nyújtó megyei kórházban nincs nephrológus
szakorvos.
Vajon ki fogja ellátni a betegeket? - teszi fel a kérdést a közlemény
aláírója.
Hány embernek kell maradandó egészségkárosodást szenvednie és hánynak kell
meghalnia, hogy az ámokfutás megszűnjön? - kérdezi dr. Nagy Kálmán, az
orvostudományok kandidátusa és a KDNP országgyűlési képviselője.
A szakma nevében visszautasítjuk az új egészségügyi törvények egyik
szülőatyjának,
dr. Mihályi Péternek azon cinikus, minden valóságalapot nélkülöző, pökhendi
kijelentését,
mely szerint nincs olyan szakmai szervezet, amely ellenezte volna 17 ezer
aktív ágy leépítését.
Ezzel szemben egyetlen olyan szakmai szervezet sincs, ide értve a Regionális
Egészségügyi Tanácsokat is,
amely az jóváhagyta volna.
A súlyosan antidemokratikus, a társadalom, a betegek és a szakma által sem
támogatott döntésekért az egészségügyi kormányzatnak kell vállalnia a
felelősséget - áll a KDNP közleményében.
MNO |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-11 02:36:03, vasárnap
|
| |
| |
A húszévesek és az abortusz - Megdöbbentő adatok
Hírtv 2007-01-15 21:40
Bár folyamatosan csökken Magyarországon a terhesség-megszakítások száma, a
20 év alattiak között 100 születésre még mindig 90 terhesség-megszakítás
jut.
A KSH demográfusa szerint ennek oka, hogy egyre később vállalnak a nők
gyermeket.
Kamarás Ferenc az InfoRádióban elmondta: 2005-ben 97 ezer 500 gyermek
született, miközben 48 ezer 700 terhesség-megszakítást végeztek az orvosok.
Így száz élve születésre nagyjából 50 abortusz jut.
Ha 100 élve születésre nézzük korcsoportonként a statisztikát, akkor
kiderül, hogy a 20 év alattiaknál majdnem minden második terhesség
megszakítással végződik. 100 élve születésre ugyanis 90 abortusz jut.
Ebből kiderül, hogy a 20 év alattiak körében visszaesett a gyermekvállalási
kedv.
A 20-29 évesek körében 100 élve születésre 62, a 30-34 évesek körében 38-45
abortusz jut.
InfoRádió |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
2007. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
193 db bejegyzés |
| e év: |
2982 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 5093
- e Hét: 6473
- e Hónap: 7420
- e Év: 43361
|
|
|
Offline
