|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
|
|
2007-02-26 22:35:38, hétfő
|
| |
| |
Sokan azért nem esznek, hogy kifizethessék a vizitdíjat
MOK 2007.02.26. 10:42
Zökkenőmentesnek ítélte a vizitdíj bevezetését az egészségügyi miniszter.
Az országnak viszont vannak igen szegény kistérségei,
ahol nem plasztikai műtétekben,
kubai koktélokban és
helikopterekben gondolkodnak,
hanem csirkeszárnyakban és kiló kenyerekben.
Az egyik legelmaradottabb kistérségében, Encs környékén most tényleg az a
kérdés:
enni, vagy betegen orvoshoz menni.
A kampányban arról volt szó, hogy nem lesz vizitdíj.
Most, hogy mégis lett, arról van szó: a vizitdíj nem fog fájni.
Persze az a háromszáz forint mindenkinek mást jelent.
Mást Budapesten, Hévízen vagy Győrben, és mást az ország szegény vidékein.
És mi az a háromszáz forint a döntéshozó politikusoknak?
Négy vizitdíj árából kubai koktélt lehet inni egy budapesti
bevásárlóközpontban,
egy bőr aktatáska kilencven- kétszáz vizitdíj árát emészti fel,
egy ránctalanító arcplasztika ezer-ezerötszáz vizitdíj árába kerül,
az endoszkópos arc- és homlokplasztika csupán ezerháromszáz- kétezer normál
vizitdíj árába kerül,
egy használt helikopter értékesítési összegéből százezer vizitdíjat lehetne
befizetni,
s egy kanadai, torontói repülőjegy ára most csak ötszáz vizitdíj összegébe
kerül.
Varga Attila
Magyar Nemzet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-26 20:59:39, hétfő
|
| |
| |
Semjén nemzetárulónak nevezte a kormányt
2007. február 26. 18:10 MNO
Szabó Zoltán, az MSZP frakcióvezető-helyettese arról beszélt, már az Orbán-kormány is számolt a betelepítés eshetőségével. Semjén Zsolt válaszában nemzetárulónak nevezte a kormányt.
Szabó Zoltán, az MSZP frakcióvezető-helyettese a pár nappal ezelőtt, Semjén Zsolt által fölvetett ázsiai betelepítési tervvel kapcsolatosan azt mondta: 2000-ben az Orbán-kormány által fölállított népesedési bizottság arról készített jelentést, hogyan lehetne elérni, hogy hazánk népessége 10 millió fő legyen. Ebben a jelentésben Szabó Zoltán szerint számba vették a lehetséges megoldások közt a bevándorlást is, amellett, hogy az átlagéletkornak 80 évre kéne emelkednie, és 1,9 százalékos népesedési rátára lenne szükség. Ebből kitűnik - mondta -, hogy már az Orbán-kormány is "felelősen" szembenézett a problémával.
Semjén Zsolt válaszában az IRM tervezetének egy mondatát idézte, amely szerint meg kell teremteni a feltételeit és ki kell alakítani annak intézményrendszerét, hogy hazánk fogadni tudja a betelepülőket azokon a területeken, ahol nem elég sűrű a népesség. Ezt nemzetárulásnak nevezik - mondta.
MNO |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-26 20:58:40, hétfő
|
| |
| |
Egymilliárdot is adott volna a Malévért az AirBridge
2007. február 24. 14:24 MNO
Nem tervez elbocsátást, sőt inkább a flottabővítés után a jelenlegi létszám bővítését akarja elérni a Malév új orosz tulajdonosa. Vételárként nem sajnált volna a Malévért egymilliárd forintot sem az AirBridge Zrt., mint ahogy korábban erről volt szó. A cég megvásárolja a magyar légitársaságtól a márkanevet is, de azon nem változtatnak - mondta Leonov Péter.
- 200 millió forintért adták el a Malévet
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=398640&rvt=5&norel=1&PHPSESSID=45eb1 7f0ba03c0094a8954b4fab9a0bc&pass=2
Ha anno megkötik az üzletet, már elindultak volna a változások a cég életében - mondta Leonov Péter, az AirBridge igazgatósági tagja. Most azonban - a magyar légitársaság tavalyi pénzügyi eredményét figyelembe véve - 200 millió forint volt a vételár.
Leonov Péter elmondta: nem terveznek elbocsátásokat, sőt, szerinte két-három év múlva új dolgozókat kell felvenni, mert új gépek érkeznek, új útvonalakat nyitnak, s tervezik a hosszú távú járatok bővítését is. Hozzátette, a Malévnek a regionális közép-európai piacon nagyon komoly szerepet kell játszania.
(radio.hu) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-26 20:20:58, hétfő
|
| |
| |
Tisztelt Akotmánybíróság! Alkotmány módosítási kérelem
hétfő, 2007. február 26. Takács Ferenc (bp.)
Miként kerülhetünk közelebb a demokráciához?
Tisztelt Akotmánybíróság! Alkotmány módosítási kérelem
Miként kerülhetünk közelebb a demokráciához?
Kérem az érintett társadalmi szervezeteket, alapítványokat, az alábbi értelmű beadványaikat mielőbb juttassák el az alkotmánybírósághoz.
"Alkotmány 2.§ (2) a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja."
Az Alkotmány minden más közjogi törvénytől eltérően nem teszi lehetővé, hogy szerződésszegés esetén a megszegett szerződést érvényteleníteni lehessen, vagy bármi más úton-módon az ebből fakadó hátrányokat meg lehessen szüntetni. Ez a hiányosság éppen az ország, és a demokrácia számára legfontosabb szerzödést érinti, vagyis a nép hatalmának választott képviselök útján való gyakorlását. Tehát ha a választott parlament győztes kormányt alakító frakciói megszegik a választóknak tett azon igéreteiket, amely igéreteik következményeként ők lehettek a választások győztesei, úgy a választók törvényben rögzített módon képtelenek visszavonni megbízásukat. A választó polgárok négy évente eldönthetik, hogy kire, vagy melyik párt jelöltjére szavazzanak, de ezzel be is fejeződik az állampolgárok demokráciában betöltött szerepe az általa választott képviselőinek, vagy a képviselők alkotta parlament irányában. A parlament, illetve a képviselők nem vissahívhatók, sőt az Alkotmány azt is kimondja, hogy az Alkotmány erre vonatkozó passzusainak megváltoztatásáról nem lehet népszavazást tartani. Nevezetesen:
"Alkotmány 28/C. §
(5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,
e ) az Országgyűlés feloszlásáról,"
Csak az elmúlt 16 év története, és különösképpen az öszödi Gyurcsán-beszéd kipattanása mutathatta meg, hogy a választási rendszer ezen fogyatékossága milyen groteszk, és antidemokratikus állapotba sodorhatja az országot. A pártok, és képviselőjelöltek legfőbb csatahelye a választási korteskedés lett, amelyben a kialakult gyakorlat szerint minden aljas eszközt bevetnek, amelyről úgy gondolják, hogy bizonyíthatóság hiányában nehéz lesz utólag jogilag megtámadni. A választókat szánt szándékkal megtévesztik, és ha sikerül a hamis igéreteikkel kicsalniuk a többség szavazatát, akkor a győzelem után ráteszik a kezüket a médiára, a statisztikai hivatalra, és lehetőség szerint minnél több közjogi intézményre, amellyek segítségével a következő választásokra mégjobban be tudják csapni a választóikat. És bár a választók a megtévesztések dacára is tisztában vannak becsapottságukkal, hiszen még sohasem szavaztak bizalmat kétszer ugyanannak a kormánynak (Gyurcsán Ferenc még nem vette ki a részét a megelöző kampányban), a hazugság eme rendszere semmit sem változott, sőt egyre sötétebb mélységekbe bukik, mivel a választópolgárok teljesen kiszolgáltatottak, és igy tehetetlenek ezzel a jelenséggel szemben. Hiába adott a választók számára a négyévenkénti a szavazás, azzal egyrészt nem tudják meg nem történté tenni az elöző négy év országrombolását, másrészt nem tudnak más alternatívát választani, mint a sok rossz közül a számukra legkevésbé rossznak tűnőt választani, és ezzel a választással ugyanolyan katasztrofális négy év kezdődik az országban, mint előtte. Az igaz beszéd ugyanis ebben a rendszerben nem juthat el a választókhoz mind pénzügyi-, mind médiatámogatás hiányában, sőt az igaz beszéd jelen pillanatban szalon-, és versenyképtelen a közéletben. A választó polgárokat oly sok megalapozatlan állítás tömegével bombázzák a médiában (bármely témában), hogy a média hitelessége szégyenletes mélységekbe szált alá.
Az Alkotmány fent idézett, és legfontosabbak közé sorolható cikkelye nem érvényesülhet, mivel a választásban félrevezetett nép nyilvánvalóan nem tud élni hatalmával a választott, de hazúg képveselői útján, és a népszavazás tilalmai, illetve jogorvoslati lehetőség hiánya miatt a közvetlen hatalomgyakorlásában is akadályoztatva van. Így a politika jelenlegi működése alkotmánysértő, maga az Alkotmány pedig ellentmondásos, egymással ellentétes jogszabályokat tartalmaz.
Kérem a tisztelt alkotmánybíróságot, hogy haladéktalanul szólítsa fel a törvényalkotókat az Alkotmány hiányosságainak, valamint a politika alkotmánysértő gyakorlásásnak megszüntetésére.
Takács Ferenc (bp.)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-26 19:44:30, hétfő
|
| |
| |
A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJÁRA
http://forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=2&t=006752 &p=3
1919. június 8. pünkösdvasárnap
Szamuely nem engedte leemelni a tetemeket a hársakról. Gyűlésre parancsolta a lakosságot és ott, a kivégzés helyszínén beszédet mondott a meghallgatására kényszerített, fegyveresektől körülvett tömeg előtt.
Szónoklatának szövege nem maradt fenn, de tartalma és hangneme nyilván rokonítható azzal a fogalmazvánnyal, amelyet még aznap harsogó plakátokra nyomtatva ragasztottak ki szerte a városban:
"PARANCS!
Szavakkal nem lehet eléggé megbélyegezni azt a galád merényletet, amelyet Kapuvár és Garta ellenforradalmi banditái követtek el a magyarországi forradalmi proletariátus tanácshatalma ellen.
Két nap is elég volt azonban arra, hogy a fehér banditák torkára forrasszuk a szót. Mindenki, aki az életéért, hatalmáért és szabadságáért küzdő, forradalmi munkásságot hátba támadja, a proletárállam fegyveres hatalmával találja szemközt magát. A legkérlelhetet lenebb és legkönyörtelenebb eszközökkel válaszolunk minden olyan esztelen és galád kísérletre, amely azt célozza, hogy megfojtsa a proletariátus forradalmát, megdöntse a munkásság és a földmíves szegények hatalmát, hogy visszaállítsa a régi rendet, a régi rabságot, a régi kizsákmányolást. Az ellenforradalom vezérei már megbűnhődtek, de még százával és ezrével vannak, akik e latrok munkáját támogatták, sőt abban részt is vettek. Ezt Magyarország győzelmes proletariátusa megbocsájtani nem fogja. Mindenkinek el kell nyernie méltó büntetését.
Az eddigi munkástanácsot ezennel feloszlatom és az új munkástanács megválasztásáig az ügyek vezetésére ideiglenes forradalmi bizottságot nevezek ki, amelynek tagjai: Lajkó János, Lukács Mihály, Becsics Máté, Pap József és Ezsöl József elvtársak lesznek. E bizottság feladata lesz az új választások elrendelése és megejtése.
Úgyszintén feladatuk a Kapuvárra és Gartára kirótt, következő hadisarc beváltása:
300 vágómarha, 100 disznó, 20 mázsa zsír és vaj, 3.000.000 korona készpénz.
Megparancsolom, hogy e hadisarcot mindenki a forradalmi bizottság által megállapított mértékben legkésőbb június hó 11-én déli 12 óráig a forradalmi bizottsághoz beszolgáltassa.
Amennyiben a beszolgáltatásra vonatkozó parancs teljesítését valaki megtagadja, a reá kirótt bírságot kétszeresen fogják tőle behajtani.
Minden fegyver június hó 9-én délután 6 óráig a vörösőrséghez beszolgáltatandó. Amennyiben ez időn túl bárkinél fegyver találtatik, az illetőt a helyszínen fogják azonnal kivégezni.
Kapuvárt és egész környékét ostromállapotban levőnek nyilvánítom.
Bármely ellenforradalmi cselekedetért a Rögtönítélő Törvényszék előtt kell felelni mindenkinek.
Úgyszintén a Rögtönítélő Törvényszék elé kerül mindenki, aki a Forradalmi Kormányzótanács összes rendeleteit nem teljesíti, aki a 200 és 25 koronás bankjegyek elfogadását megtagadja, vagy e jelen parancsom végrehajtását bármely módon is megtagadni merészeli.
Kapuvár, 1919. június hó 8.
Szamuely Tibor s.k.
népbiztos, a rögtönítélő törvényszék elnöke."
*
bihari_panorama
Válasz | 2005. december 24. 12:15 | Sorszám: 384
*
1919. június 8. pünkösdvasárnap
Az első, -akasztásra kijelölt- fa alsó ágára, széken állva erősítette rá Gerlei Géza a hurkos kötelet. Majd verve, taszigálva hurcolták végzete helyszínére Rest József kórházgondnokot. Felparancsolva őt a székre, melléje lépett a vézna Gáspár József és Gerlei Géza utasítására az áldozat nyaka köré szorította a hurkot. Visszalépve a földre, Krajcsovics Nándor kirántotta a széket Rest József talpa alól. De a halálra szánt embernek szívós életerőt adott a természet, fuldokolásának sehogy nem akart végeszakadni, mire az egyik bőrruhás terrorista puskája szuronyával átdöfte a szívét.
Másodiknak Schemmel Károly nagytőzsdést vonszolták elő. Az imént még emberöléstől viszolygó Gáspár József egészen fesztelenné vált. Vagy a rémülettől, vagy a gyilkolás mámorától megittasodva kedélyeskedett és bratyizó kedvében kezet nyújtott a halálba kényszerített Schemmelnek:
,,Szervusz kérlek, veled is elbánunk."
A komoly, negyvenhárom éves áldozat, aki a háború kezdetétől a legvégéig a frontokon harcolt és csak súlyos lábsérülése miatt engedték haza egyetlenegyszer hosszabb szabadságra, figyelemre se méltatta a siheder Gáspár József gúnyolódását. Szó nélkül, méltósággal halt meg.
A kávéházas Szalay Gyulát akként vezették a harmadik hársfa alá, ahogy Szamuely ígérte: nyakán a puskacső tisztítására való zsinórral, amely fekete volt a lőporkoromtól. Ezzel a zsinórral akasztották fel a már félhalott embert, aki szintén sokat próbált frontharcosként került haza a világháborúból. Szamuely kapuvári elítéltjei közül a legidősebbként, negyvenöt évesen fosztották meg életétől.
Steiger Pál malmost ölték meg negyediknek. Nem tudni mi okból, őt félmeztelenre vetkőztetve hozták a vesztőhelyre.
Már a templomtér sarkáig ért a fákon függő halottak sora, amikor Pintér Pál járásvezető csendőrőrmestert vezették elő az akasztáshoz. A csendőrökkel mindenütt, minden esetben különös vadsággal bántak a vörös terroristák.
Nem emberiességi, hanem szigorítási céllal hozták el a Lenin-fiúk Pintér Pál feleségét és két kisgyermekét az akasztáshoz. A kivégzendő elbúcsúzhatott az apró fiúcskáktól, de feleségét nem engedték a közelébe.
Szándékosan történt-e, vagy hevenyészettségből, nem tudni: Pintér Pál súlya alatt elszakadt a kötél, pedig nem volt nagytestű ember. A talpára esett, állva maradt. Hivatkozott a törvényre, miszerint neki kegyelem jár. Harsányan kinevették.
Taufer Lajos jókedvében levette nadrágszíját, odakínálta kötél helyett a Lenin-fiúknak, de azok inkább a közeli nagyvendéglőből hoztak erős zsineget. Sokáig tartott Pintér Pál haláltusája. Fuldoklása közben roham késekkel szurkálták a mellkasát a kivégzők.
E szörnyűséges huzavona közben úgyszólván észrevétlenül, egy-két perc alatt fosztották meg életétől a hatodik áldozatot, Mesterházy Zsigmond postamestert.
Nem dőlt el a két különválasztott: Kis Pál György nagyközségi bíróból lett direktóriumi elnök és dr. Fábián Illés ügyvéd sorsa, akiket Szamuely szintén halálra ítélt. Őket is elővezették az óvodából. Kéznél volt már a szék és a kötél; ott álltak már az akasztásukra kijelölt hársak alatt, amikor egy Lenin-fiú közölte Gerlei Gézával és Mann Józseffel Szamuely kegyelmi döntését: ezt a két embert nem kell felakasztani.
Büntetésük az lett, hogy járják sorra a fákon függő halottakat, mindegyikkel fogjanak kezet, nézzenek az arcukba és nem szabad levenni róluk a tekintetüket, nem szabad elengedni a kezüket, amíg végig nem mondják: "Így bűnhődik az, aki szembeszegül a dicsőséges tanácsköztársasággal."
A halál beálltát a Stiener István-féle győri különítményhez tartozó orvosok állapították meg.
*
bihari_panorama
Válasz | 2005. december 23. 22:26 | Sorszám: 383
*
1919. június 8. pünkösdvasárnap
Szamuely különvonata délután háromnegyed kettőkor érkezett meg Sopronból Kapuvárra.
A népbiztossal együtt hozta a különvonat a fegyveres kíséret teljes létszámát, mintegy másfélszáz terroristát. Ennek a fegyveres kíséretnek a kemény magját képezték a Lenin-fiúk. Arról lehetett őket felismerni, hogy a nagy meleg ellenére valamennyien bőrnadrágot és bőrkabátot hordtak. Közülük vagy húszan szoros árnyékként követték Szamuelyt. Közvetlen parancsnokuk Gerlei Géza volt, helyettese Mann József. Mindketten Szamuely közeli bizalmasai. S a harmadik ilyen fő bizalmi személy Kerekes Árpád, aki a népbiztos ítéleteinek végrehajtásáért felelt.
A vasútállomáson Stiener István és Taufer Lajos fogadta a katonaruhás, tányérsapkás Szamuelyt, akinek csenevész derekán feltűnő volt a hatalmas és nehéz pisztolytáska. Stiener és Taufer átadták neki a lefogottak listáját, félrevonultak, kis ideig tanakodtak a névsort vizsgálgatva és máris siettek a óvodába. Szinte még be sem értek, Szamuely gyors tempóban intézte kérdéseit az előzőleg már összevert foglyokhoz. Mellette Taufer Lajos, aki rámutatott Steiger Pál malomtulajdonosra, mire Szamuely a fogolyra förmedt:
"Te voltál az a gazember, aki azt mondta, hogy a fehérek családját ellátod kenyérliszttel, főzőliszttel?!"
,,Nem, mert én ezt nem mondtam..."
"Még mered tagadni?! Mered tagadni, hogy faluról falura jártál lóháton huszár őrmester ruhában és szalonnát, lisztet igértél, ha fellázadnak a diktatúra ellen?! Mars!"
A bőrruhás Lenin-fiúk már tudták, mit jelent a "Mars!". Megmarkolták Steiger Pál malmost és egy másik üres helyiségbe hurcolták.
Szamuely már Schemmel Károly nagytőzsdésnek szegezte kérdését, ezúttal magázva:
"Maga vágta át a telefonvezetéket? Maga szedte fel a vasúti síneket?!"
"Nem..."
A faggató előrántotta a pisztolyt, csövét a nagytőzsdés arcához nyomta:
"Ha le meri tagadni, itt rögtön keresztül lövöm! Ki volt még ott?!"
"Rest is..."
Rest József a Kapuváron működő megyei kórház gondnoka volt. Összeverten lökték Szamuely elé, aki rárivallt:
"Együtt csinálta Schemmellel?!"
"Igen..."
,,Kötelet nekik!"
Mind Schemmel Károlyt, mind Rest Józsefet ugyanabba a helyiségbe vitték, ahol már Steiger Pált őrizték. (Schemmel nagytőzsdési foglalkozása nem azt jelentette, mintha nagy vagyonú, részvényekkel és más értékpapírokkal, vagy terményekkel kereskedő üzletember lett volna. Kincstári hivatalnokként, mint háborúban megrokkant veterán, ő vezette a járás dohányelosztóját, s az állami dohányjövedék e járási lerakatát nevezte nagytőzsdének a helyi lakosság.)
Schemmel Károly után Szalay Gyula kávéháztulajdonos faggatása következett. Őt bántalmazták a legdurvábban. Gombokat nyelettek vele, nyaka köré csőtisztító puskazsinórt tekertek Stiener István különítményesei.
Szamuely ráförmedt:
"Maga akart városparancsnok lenni?! Ezzel a zsinórral akasztjuk fel!" - és megrángatta a zsinórt, amelynek végét odanyújtotta a mellette álló Lenin-fiúnak, aki rúgásokkal siettette ki a veréstől mozogni alig tudó Szalay Gyulát. Már négyen voltak az elkülönítettek helyiségében.
Pintér Pál volt járásparancsnok csendőr őrmester került sorra, miután Taufer Lajos pillantással választotta ki Szamuelynek a foglyok közül.
"Maga esküdött hűséget a proletárdiktatúrának? Hűséget fogadott és így tartotta meg az esküjét?! Kivinni!" Leütötte a vörösőr sapkát az őrmester fejéről. Pintér Pált nem engedték lehajolni a sapkájáért, ehelyett rúgva-verve a már kihurcoltak közé különítették.
Hatodiknak Mesterházy Zsigmond postamestert taszították Szamuely elé.
"Szóval maga az, aki nem továbbította a vörösök táviratait? Ráadásul maga mutatta meg, hol kell átvágni a telefonvezetéket? Na, el vele!"
S már vonszolták is ki a Lenin-fiúk a hatodik halálraítéltet a gyermekfoglalkoztató óvodai teremből.
Innentől ráérősebben viselkedett Szamuely. Eddig csak Taufer Lajos és Stiener István állhatott mellette testközelben, hogy szükség esetén felvilágosítással szolgáljanak. Most harmadiknak közel mehetett hozzá Sugár Benő táncmester is. Ennek a Sugár Benőnek ugyanolyan szerepe volt Kapuváron, mint Marton Guno Wencelnek Csornán. A népszórakoztatás leple alatt folytatott politikai kémkedést a vörösök javára. Ő vallott Kis Pál György ellen, aki a munkástanács elnöke volt, és dr. Fábián Illés ügyvédre. Hiába bizonygatta az ügyvéd, hogy a táncmester szavára semmit nem lehet adni, mert jellemtelen szédelgő, akit csalásért már ki is toloncoltak Kapuvárról, a védekezésre mit sem adott Szamuely. Kis Pál Györgyöt és dr. Fábián Illést szintén halálra ítélte. Őket azonban nem a már akasztásra szántak közé, hanem egy harmadik helyiségbe tuszkolták puskatussal a bőrruhások.
Ezzel befejezte Szamuely az ítélkezést. Stienerre és Tauferre bízva a többi fogoly kihallgatását, elment körülnézni, hol találhatók alkalmas fák ítéleteinek végrehajtására.
A Sopron és Györ közötti országút mentén kellemes, patinás kisvárosi arculata volt Kapuvár központjának.
Déli oldalán szorosan egymáshoz épített emeletes és magasföldszintes házak, sűrű és változatos üzletsorral. Északra tág ligetes térségek nyíltak a nagyvendéglő és az Eszterházy herceg birtokolta vár között. A nagyvendéglőtől keletre, alig beljebb az út szélétől, a járásbíróság egyemeletes, erkélyes épülete magasodott. Ettől balra, a vár felé a szép nagy római katolikus templom, amelyhez kertes sétányon át vezetett az út.
Egészséges, erős hársfák tették még kellemesebbé ezt a takaros, nagy gondossággal ápolt környezetet.
Szamuely ezeket a hársfákat tette meg akasztófákká a járásbíróság és a templom előtti sétatér között.
Most nem Kerekes Árpád, hanem a különvonat parancsnoka, Gerlei Géza volt a főrendelkező a kivégzéseknél. Helyettese, Mann József a karhatalmi óvintézkedésekért és Szamuely személyi biztonságáért felelt. A tettleges végrehajtásban vagy húsz Lenin-fiú vett részt, köztük Kómán József, Benyó József, Krajcsovics Nándor és Gáspár József. Szerepük jelzéseként a puska csövére tekert kötél különböztette meg őket a többi terroristától.
290
Gerlei Géza szoktatásképpen Gáspár József tizenkilenc éves Lenin-fiút bízta meg az első akasztással. Mivel ez a fiatal terrorista főszereplőként még nem ölt embert, vonakodott engedelmeskedni, ám Gerlei a tudtára adta, hogy parancsa nem lehet vita tárgya. Bátorításul megígérte, ott lesz ő is és szükség esetén segíteni fog.
A néhány lépésnyire lévő járásbíróság épületében sajátított ki magának irodát a szocialista párt helyi szervezete. Krajcsovics Nándor ebből az irodából hozott székeket az akasztáshoz.
*
bihari_panorama
Válasz | 2005. december 23. 20:43 | Sorszám: 382
*
1919. június 8. pünkösdvasárnap
Rábacsanak mozdulatlan némaságban töltötte pünkösd vasárnapját.
Lakói tudtak már a bolsiellenes kísérlet bukásáról, de a legfontosabbról, a tizenöt férfi hozzátartozójuk csornai sorsáról még semmi hírt nem kaptak.
Elsősorban Pozsgay Bálint malmos nagygazda volt gondterhelt. Bántotta a lelkiismeret is, mert az ő buzdítására mentek el a rábacsanakiak a gyülekező ellenforradalmárok közé.
Alkonyatkor elküldte a helyi vörös direktórium a kisbírót Pozsgay Bálintért: -jelenjen meg azonnal a községházán.
Szó nélkül engedelmeskedett. Közölték vele, hogy őrizetbe veszik, máris ott kell maradnia. Őrizetével Süke Pál helybéli napszámos vöröskatonát bízták meg. Vele maradt jó ideig Király György direktóriumi tag is. Mind Süke, mind Király sötétedés után bíztatták Pozsgay Bálintot, hogy szökjön meg, amíg nem késő, mert bármelyik percben megérkezhetnek érte Csornáról az idegen vörösök. Ha nem találják itt, ők majd kimagyarázzák magukat az idegen vörösök előtt.
De Pozsgay Bálint nem élt az őszintén odakínált alkalommal. Váltig azt hajtogatta, hogy semmi rosszat nem tett. Éppen azzal keverné gyanúba magát, ha szökne. Maradása viszont a legtisztább bizonyíték ártatlansága mellett.
*
bihari_panorama
Válasz | 2005. december 23. 19:22 | Sorszám: 381
*
1919. június 8. pünkösdvasárnap
Délre elcsendesedett Csorna. Néhány menekülőben lévő ellenforradalmi vezető kivételével mindenkit sikerült letartóztatniok a kommunistáknak.
Külsőre visszanyerte békés arculatát a mezőváros. Kint a vasútállomáson is, ahol kezdettől kegyetlenül bántak a foglyokkal, egészen megszelídültek a vörös különítményesek. Ebédre gulyást adtak fogva tartottjaiknak és pótkávéból főzött feketét ihatott, aki akart.
A külső csend mögött annál lázasabb sietséggel kezdődtek meg a kihallgatások. Faggató bizottságok rendezkedtek be az egyemeletes községháza valamennyi alkalmas irodahelyiségében. Tucatnyi ilyen bizottság létesült, de a három legfontosabbat, amely elé a nevezetesebb ellenforradalmárokat állították, Judt Ferenc, Marton Guno Wencel és Kolláth győri vádbiztos vezették. Az egész vizsgálat főnöke Judt Ferenc volt -komor forradalmár, eltelve gyűlölettel minden jobb sorsú ember ellen. Negyvenéves, munkában megaszalódott szegény könyvkötő segéd, hat gyermek apja.
Nem ismert méltányosságot a kihallgatottak iránt. Nem is hitt nekik. Mondhattak bármit, olyan jegyzőkönyvet diktált, ami a szerinte lehetséges valóságot tartalmazta. Aki nem írta alá, azt megverette, vagy személyesen pofozta fel. Marton Pál gyanúsított tüdővérzést kapott az ütésektől, rúgásoktól, s a bántalmazás következményeit sohasem heverte ki.
Javában folytak a kényszerítő vallatások és a tetszőleges jegyzőkönyvek diktálása, amikor délután négy órakor Kapuvárról utasította őket Szamuely: hagyjanak abba mindenféle nyomozást, csak arra legyen gondjuk, hogy a foglyokat szigorúan őrizzék. Holnap, mármint pünkösdhétfőn személyesen jön dönteni az ellenforradalmárok sorsáról.
Ezt követően mindhárom fogolyőrző helyről, -a vasútállomásról, a rendőrség cellájából és a járásbíróság fogdájából-, a premontrei kanonokrend prépostsági majorjába kísérték az összes letartóztatottat szuronyos őrök sor fala között, négyes menetoszlopban. A tágas, akkor még nem parkosított, vásározó helynek használt főtér keleti szélén hosszan húzódik a premontreiek barokk rendháza, homlokzata közepén a templommal. E rendház mögött volt a gazdasági major, amelyhez tágas csikóistálló is tartozott. Ebbe az istállóba kísérték az elfogottakat.
Gömbakácok sorakoztak a hosszú rendház és a kopár piactér között. Amikor a gömbakácok elé ért a járásbíróságtól közeledő menet, Judt Ferenc különít ményesei hangosan és ismételten ösztökélték a foglyokat:
,,Jól nézzétek meg ezeket a fákat, mert holnap ezekre lesztek fölakasztva!"
Mindenki a saját sorsára gondolt, mindenki a maga életéért reszketett. Elkerülte a prépostsági csikóistállóba hajtott foglyok figyelmét, hogy nincs közöttük a rábacsanaki Takács Ferenc. Őt Judt külön parancsára tartották vissza a vasútállomáson és a harmadosztályú váróterem egyik sarkában csak rá vigyázott egy csapat fegyveres.
S közben, noha Csorna belterületén csalóka csend és látszatnyugalom uralkodott, a járás falvaiból továbbra is folyamatosan kísérték be a letartóztatott fehéreket a vasútállomás épületébe.
*
bihari_panorama
Válasz | 2005. december 23. 12:19 | Sorszám: 380
*
1919. június 8. pünkösdvasárnap
A farádi idős Németh Gyula tartva magát esti ígéretéhez, családja kívánságára menekülési szándékkal elindult lovaskocsin reggel fél hétkor a Hanság mélye felé. Mihály fia hajtotta a lovakat. Vele tartott barátja, dr. Tömböl Sámuel is. De alig hagyták el két kilométernyire a falut, váratlanul megállította a kocsit, mondván, hogy semmiképp nem menekül. Megparancsolta Mihály fiának, hogy Tömböl doktort vigye tovább, ameddig szükséges, elköszönt és hazagyalogolt.
Pünkösdvasárnapja lévén, elhatározta, ünnepi istentiszteletre megy. Borotválkozáshoz látott. Ekkor jöttek letartóztatni. A szappanhab maradványait törölgette arcáról, s azt mondta neki a vörös járőr vezetője:
,,Igazán szépen megborotválkozott. Ez illik a legutolsó alkalomhoz, mert borotválkozásra többször már úgysem lesz szüksége."
Öten kísérték szuronyok között a községházára, ahol már több lefogott sóhajtozott keserű hangulatban. Idős Németh Gyula vigasztalta őket. Déli harangszóra megérkezett Csornáról egy szakasz vörös terrorista Weisz Béla politikai nyomozó vezetésével. Kocsikra tuszkolták a farádi fehéreket és vitték őket Csornára. Németh Gyulát külön erős fedezet alá vonták. Őt Csornán nem a vasútállomásra, a falvakból behurcoltak gyűjtőhelyére vitték, hanem egyenesen a községházára, a kihallgató központba. Legelső teendője az volt Kolláth vádbiztosnak, hogy elkobozta a nála lévő értékeket, többek között az arany zsebóráját.
Farádi házát eközben meglepték a helybeli vörösök, élükön Varga Fülöppel. Azt állították, hogy eldugott fegyverek után kutatnak. Ilyesmit nem találtak, de a pincéből elgurítottak a községházára egy 76 literes tele hordót. Csapra verték a jegyzői hivatalban. A szigorú szesztilalom ellenére mindenki ihatott a pünkösdi ingyenborból, aki örült az ellenforradalmi próbálkozás elbukásának.
A vigadozás közben nagyon is józan, módszeres razziával fésülték át egész Farádot a Judt Ferenc különítményéhez tartozó győri terroristák. Parancsnokuk Weisz Béla volt. A nyomozásokat Prexval Flórián politikai megbízott irányította. Prexval Flórián nagy hálával tartozott a vörösöknek, mert nekik köszönhette szabadságát: elengedték életfogytig tartó büntetését a május elsejei közkegyelem alkalmából. Azon mód, ahogy kiszabadult a sopronkőhidai fegyházból, csatlakozott a vörösökhöz, akik rövidesen politikai megbízottat csináltak belőle.
Prexval Flórián a legcsekélyebb kíméletet sem tanúsította Farád iránt. Weisz Bélával egyetértésben az egész falura kiterjesztette a házkutatásokat. Felmérték, mennyi termény, húsnemű és élőállat szedhető össze. Prexvalnak nagyon megtetszett Kertész István gazdálkodó szép lova. El akarta vezetni, de a ló hevesen ellenkezett, mire Prexval mérgében kilőtte az állat szemét.
Böjtös Sándor gazdag földművelőtől, akit Csornán tartottak fogva, három kocsira való ruhaneműt és élelmiszert vittek el. A méltatlankodó Böjtös családot azzal büntette Prexval, hogy az ő házukat foglalta le a falut megszálló győri terroristák számára.
*
bihari_panorama
Válasz | 2005. december 23. 07:57 | Sorszám: 379
*
1919. június 8. pünkösdvasárnap
Csornán egész éjszaka, reggel és délelőtt megállás nélkül folytatták a vörösök az ellenforradalmárnak minősített emberek letartóztatását. Menekülésre úgyszólván semmi esélyt nem hagytak, mert szigorúan ellenőriztek minden lehetséges egérutat.
Százhúsz-százötven között volt az elfogottak száma. A járásbíróság fogdájába és a községi rendőrség cellájába zárták a foglyokat. Akiket ez utóbbiba gyömöszöltek, azoknak kínszenvedés lett a sorsuk. Hetven személyt préseltek a másfél méter széles, öt méter hosszú cellába. S mivel a kis rácsos ablaka az utcára nézett, rázárták a vastáblát. Jóformán csak a kulcslyukon át jutottak levegőhöz az egymás hegyén-hátán kínlódók. Ahogy melegedett a délelőtt, úgy sokasodtak az ájulások.
A vasútállomás várótermeiben a nem-csornai lefogottakat őrizték. Ide gyűjtötték össze a falvakban letartóztatott ellenforradalmárokat.
*
bihari_panorama
Válasz | 2005. december 21. 20:44 | Sorszám: 378
*
1919. június 8. pünkösdvasárnap
A Csornára vezényelt győri vörös karhatalom egy részét, hatvan egynehány terroristát külön csapatba szervezték azzal a céllal, hogy Kapuvárra menjenek, részt venni az ottani ellenforradalmárok letartóztatásában.
E részleg vezetésével Stiener Istvánt bízták meg. Legfőbb segítőnek, de inkább szellemi irányítónak Taufer Lajost rendelték melléje. Azt a Taufer Lajos betűszedőből lett politikai nyomozót, aki a csornai fogdából való szabadulása után mindjárt a fehérek ellen fordult és az elsők között csatlakozott a győri terrorkülönítményhez. 285
Pünkösdvasárnap első óráiban indult vonaton Csornáról Kapuvárra a Stiener István vezette csapat. Siettek, hogy még hajnalban bekapcsolódhassanak a már elkezdődött kapuvári letartóztatásokba. Stiener külön fülkébe ült Taufer Lajossal és mire Kapuvárra értek, Taufer lediktálta Stienernek a főbb elfogandók névsorát.
Kapuváron és a vele egybeépült Gartán a helyi vörösök Sopronból jött utasításra éjfél utáni egy órakor kezdték meg a letartóztatásokat. Egy-egy kiszemeltet öten-hatan hurcoltak el otthonából. A községi óvodában lévő vörösőr-laktanyába terelték az elfogottakat. Ekkor még senkit nem bántalmaztak, csak szavakban durváskodtak. Az őrizetbe vételek is nagyrészt ötletszerűen történtek.
Hajnali négykor kezdődött a város módszeres átfésülése, miután megérke zett Csornáról a Stiener István vezette győri terrorcsapat. Taufer Lajos politi kai nyomozó lépett elő az akció fő mozgatójának. Ő már testileg sem kímélte a fogságra vetetteket. Egész délelőtt sürű jövés-menéssel kutatták fel a kere setteket. Kivétel nélkül mindenkit elfogtak, akit akartak. Az akció befejeztével Stiener telefonált Győrbe, érdeklődvén, oda szállítsák-e a foglyokat, vagy Sopronba. Győrből türelmet kértek, nem tudtak azonnali választ adni.
Tizenegy órakor aztán távirat érkezett a Sopronban időző népbiztosi külön vonatról: őrizzék helyben szigorúan a foglyokat, mert maga Szamuely Tibor fog Kapuvárra utazni a nap folyamán, hogy ítélkezzék az ellenforradalmárok felett.
*
bihari_panorama
Válasz | 2005. december 20. 21:12 | Sorszám: 377
*
1919. június 8. pünkösdvasárnap
Éjfélt követően Mosonszentjánosról Mosonmagyaróvárra vitték lovaskocsin Akóts Gyulát és ifjú Németh Gyulát. Erős fegyveres kíséret őrizte őket. Elfogatásuk óta nem bántak velük gorombán, de enni egy falatot se kaptak. Inni is csak annyit, hogy fizikai állapotuk megfelelő maradjon az esetleges kihallgatáskor. Mosonmagyaróváron a vörösőr-laktanya fogdájába kerültek, külön-külön cellába.
Megérkezésük után nemsokára újabb foglyot kísértek egy harmadik zárká ba. A fogoly a szintén csornai Laffer Lajos vaskereskedő volt. Ugyanazzal a céllal ment Moson megyébe, mint Akótsék. Csatlakozókat keresett és összeköttetést próbált találni a bécsi ellenforradalmi szervezetek képviselőivel. Laffer Lajost a Mosonszentjános és a Hanság között húzódó nagy erdő szélén tartóztatták le a vörösök.
*
bihari_panorama
Válasz | 2005. december 20. 14:58 | Sorszám: 376
*
1919. június 7. pünkösdszombatja
A budapesti ünnepséggel egy időben, sötétedés után búcsúztatták Rábacsanakon a csornai gyülekezőre induló férfiakat. Tizenöt háborút járt, leszerelt katona készült csatlakozni a járási székhelyre hívott fegyveres fehérekhez.
Semmit nem tudtak a közben beállott fordulatról. Akik a mozgosító rendeletet kibocsátották, már nem küldhettek érvénytelenítő értesítést. A pozíciójukba visszakerült vörösök pedig tárt karokkal várták a mit sem sejtő ellenforradalmárokat, hogy elbánhassanak velük.
Takács Ferenc sokszorosan kitüntetett tartalékos hadnagyot, a szemüveget viselő volt papnövendéket tette meg a közbizalom a Csornára indulók vezetőjévé. A község legtekintélyesebb embere, Pozsgay Bálint malmos nagygazda, aki délelőtt már járt Csornán Takács Ferenccel együtt tájékozódni, korára való tekintettel otthon maradt. Nem tétlenkedni, hanem a község ügyeivel törődni.
A tizenöt rábacsanaki férfi egész úton dalolt, a lovak végig trappolva húzták a kocsikat. Utasaik olyan jókedvűek voltak, mintha lakodalomba igyekeztek volna. Amikor Csorna szélén a vasúti átjáróba értek, lármát hallottak az állomás felől. Arra irányították a lovakat.
Ekkor ismerte fel őket egy Rábacsanakra való vörösőr. Megtudva, mi céllal jöttek az otthoniak, valósággal rimánkodott nekik, hogy minél gyorsabban és minél észrevétlenebbül forduljanak vissza, mert nagy veszedelemben forognak.
Azt hitték a kocsikon ülők, hogy meghibbant a földijük. Szentül hitték, Csornán az ellenforradalmároké a hatalom és az egész járásban akadály nélkül folyik a fehér hatalomátvétel. A lovak közé csaptak és egyenesen a Korona vendéglő felé, a megadott gyülekezőhelyre tartottak. De a vasútállomás előtt a sötétben útjukat állták. Egészen szelíden tudakolták tőlük: ,,Hát ti kik vagytok?"
Többen kiabálták a kocsikról: ,,Akik ti! Fehérek! Megyünk gyülekezőre a Korona udvarára!"
Ebben a pillanatban a kérdezők szelídsége vad kegyetlenséggé változott. Mielőtt egyáltalán mozdulhattak volna a kocsikon ülök, zuhogott rájuk az ütlegelés. Fütykösként használták a támadók a csövénél markolt puskát, a nyeles kézigránátokkal meg agyba-főbe kalapálták áldozataikat. Mire leráncigálták a földre a rábacsanakiakat, félig már nyomorékok voltak.
Takács Ferencnek puskatussal mértek ütést a jobb szemére. Akkora volt az ütés, hogy attól mindenképpen megvakult volna, de mert szemüveget viselt, a széttört üveglencse a szemüregébe préselődött.
Aközben is rúgták, verték, köpdösték, amikor zsebkendőjével el akarta takarni kifolyt szemét. Először az első osztályú váróterembe hajtották a lefogottakat, ahol addig bántalmazták őket a bosszúállók, amíg ki nem merültek. S amikor már mozdulni is alig tudtak a meggyötörtek, kit vonszolással, kit csúszásra-mászásra kényszerítve juttattak át a másodosztályú váróterembe, ahol már a más falvakból idehurcolt foglyokat őrizték. Itt sem várt rájuk kímélet.
Pihentebb őrzők folytatták a bántalmazást.
Ezek a bántalmazók a mosonmagyaróvári és a győri vörös karhatalom különítményesei voltak.
*
bihari_panorama
Válasz | 2005. december 20. 14:49 | Sorszám: 375
*
1919. június 7. pünkösdszombatja
A Kassa visszavételének örömére rendezett egésznapos ünnepségeket a Városi Színházban (ma Erkel Színház) tartott rendezvény tetőzte be.
Este ünnepi ülésre hívták össze a Budapesti Forradalmi Munkás- és Katonatanácsot, a szakszervezetek és a pártszervezetek vezetőségeit, a Vörös Hadsereg irányítóit, köztük Stromfeld Aurél vezérkari főnököt. Stromfeld, (aki úgy került a vörös forradalom forgatagába, mint Pilátusa Credoba, és akit távol tartottak a politikai hatalom praktikáitól), zavartan viselte a szűnni nem akaró, zajos ovációt.
Kun Béla volt az exkluzív ünnepi rendezvény főszereplője, aki már Szamuely dunántúli cselekedeteinek és szándékainak és pontos ismeretében tartotta harcias szónoklatát:
...A vasutasok sztrájkmozgalmi kísérlete, az ellenforradalmi kitörések a Dunántúlon, amelyek ha szórványosan is, de már jelentkeznek, -ez azt jelenti elvtársak, hogy ... a diktatúrát következetesen érvényesíteni kell, mert minden ingadozás a diktatúra tekintélyét csorbítja, minden ingadozás, elvtársaim azt jelenti, hogy fölösleges vérontás fog történni.
...Hogy a Dunántúlon ne folyjék felesleges vér, szükséges volt a statárium, szükséges volt azért, mert a Dunántúlon ezt az ellenforradalmi mozgalmat, amely kezdett átterjedni a parasztság módosabb rétegeire, a parasztság burzsoá rétegeire is, ezt az ellenforradalmat csak a városi és a falusi proletariátus egységes, erőskezű diktatúrája nyomhatja el.
Elvtársak, el kell nyomnunk mindenkit, aki a proletárdiktatúra ellen emeli fel a kezét."
*
bihari_panorama
Válasz | 2005. december 13. 22:52 | Sorszám: 374
*
1919. június 7. pünkösdszombatja
Tapasztalva, hogy az ismét fegyverhez jutott csornai vörösök egyre fenyegetőbben viselkednek, sorra elrejtőztek az ellenforradalom vezetői.
Glaser Ferenc nem gondolt menekülésre. Felesége és két kislánya otthon, Pápán tartóz kodott. Hozzájuk nem térhetett vissza a közlekedés szünetelése és a zűrzava ros viszonyok miatt. Földszigetre, a bátyjához mehetett volna, olyannyira, hogy Glaser Géza még időben kocsit küldött érte, de ismeretlen okból nem élt a lehetőséggel.
Az ellenforradalmi kísérlet önkéntes felszámolása után fáradtan húzódott meg szállodai szobájában.
Egészen természetes, hogy a Csornát megint birtokba vevő vörösök első dolgai közé tartozott elfoglalni a Krausz Szállodát, működésbe hozandó a kommunista pártirodát a kaszinó helyiségeiben. Biztonsági rendszabályból átkutatták a szálloda egész épületét. Maguk is meglepődtek, amikor mindjárt kezdetben sikerült letartóztatniuk a fő vezetők egyikét. Glaser Ferenc a legcsekélyebb ellenkezés nélkül adta magát a vörösök kezére.
Este nyolckor a mosonmagyaróvári, tízkor a győri különítményesek lepték el Csornát. Ez utóbbiak jöttével kezdődtek meg a tömeges letartóztatások. Igénybe vették az összes elérhető magánfogatot. Szakadatlan ide-oda robogás közepette keresték fel azokat a címeket, amelyek a letartóztatandók listáin szerepeltek.
Judt Ferenc győri parancsnok emberei mellé helyieket osztottak be. Marton Guno Wencel önmagát előléptetve, cirkuszigazgatóból fő letartóztatóvá változott át. Testi erejének tudatában hengerlő fölénnyel tucatostól hurcolta fogdába a csornaiakat. Társulatának elmenekült tagjai hirtelen megint a városban ter mettek és a legjobb ügyhöz méltó igyekezettel segédkeztek főnöküknek a letartóztatásokban, gúnyolódással, durvasággal elegyítve buzgóságukat.
*
kaleb
Válasz | 2005. december 12. 22:47 | Sorszám: 373
1919 márciusában a Kommunista Pártnak 30.000, a Szociáldemokrata Pártnak 700.000 tagja volt. Tudtad?
bihari_panorama
Válasz | 2005. december 12. 22:45 | Sorszám: 372
*
1919. június 7. pünkösdszombatja
Mivel nemcsak veszélyessé, de céltalanná is vált a döri vasúti átjáró őrzése; megállapodással elszéledtek szolgálatukból az ellenforradalmárok.
Legutolsónak a két szakaszparancsnok, Riha Miklós maglócai földbirtokos és Németh Lajos hivatásos tiszthelyettes indult vissza Csornára a sötétedő estében. Lőfegyver nem volt náluk. Ellenben Németh Lajos féltékenyen hordta magával legkedvesebb emlékét, a világháború viszontagságait megjárt fokosát.
Útközben tanakodtak, bemenjenek-e egyáltalán Csornára. Fogalmuk sem volt, mi történhetett távollétük alatt a városban. De miért ne mennének-vélte Riha Miklós. Hiszen a győri vörösök még nem szállták meg Csornát, a helyiekkel meg szót lehet érteni. Útjuk folytatása mellett szólt az is, hogy megtud ják, mi lett a sorsa, szándéka az ellenforradalom többi irányítójának. 282
Sok mindenre gondoltak, csak arra nem, hogy a győriek előtt már megérkeztek északról a városba a mosonmagyaróvári vörös karhatalmisták. Erről vártak ellenséget a legkevésbé, hiszen Bősárkánynál használhatatlanra rongálták a vaspályát. Ám a megyeszékhely vörös terroristái rekvirált teherautókon és személykocsikon siettek Csornára.
Amikor Riha Miklós és Németh Lajos a Pozsony-Fiume vasút és a Győr-Sop ron országút kereszteződéséhez értek, alakokat láttak a sötétben. Óvatosan megálltak és távolabbról köszöntek. Választ nem kaptak. Érdeklődésükre is némák maradtak a sötétben várakozó alakok. Közelebb lépegettek hozzájuk, s akkor se szó, se beszéd, heves puskatüzet zúdítottak rájuk. Riha Miklós futásnak eredt, s noha üldözőbe vették, elnyelte a sötétség a prépostsági csikólegelő irányában.
Németh Lajost leterítette a mellén ért lövés. Még élt, amikor rárohantak a vörösök. Ahányan hozzáfértek, annyian sulykolták puskatussal a gyomrát. Amikor meghalt, lehúzták ujjáról az arany karikagyűrűt és a hozzá való arany pecsétgyűrűt. Elvették ezüst óráját, ezerkétszáz koronáját és a világháborúból hazahozott emlékfokosát.
Ő volt a második áldozat a csornai ellenforradalmárok közül.
*
bihari_panorama
Válasz | 2005. december 12. 20:35 | Sorszám: 371
bocs
bihari_panorama
Válasz | 2005. december 12. 20:23 | Sorszám: 370
*
1919. június 7. pünkösdszombatja
Marton Guno Wencel Kónyba érkezése után Judt Ferenc parancsára vörös csatárlánc indult Dör felé a soproni vasút töltésének mindkét oldalán. A balszerencsés fordulat hallatán kezdtek elszállingózni a döri átjáróra vigyázó ellenforradalmár felkelők. Akit elfogtak a gyári vasútbiztosító különítmény terroristái, azt rettenetesen megverték puskatussal, nyeles kézigránáttal, s fogságba hajtották.
Rácz Alfonz tehetős barbacsi gazdálkodó kocsijával együtt vett részt a döri védekezésben. Társai megbízásából Csornára igyekezett volna tájékoztatni a bentieket, hogy mi újság náluk, s aztán visszatérni azzal, amit Csornán megtudott. Útjában vörös járőrökkel találkozott.
Lobogtatta fehér zsebkendőjét, hogy ő parlamenter, nincs nála fegyver. Nem számított. Lecibálták a lovaskocsiról, nekiestek, rúgták, ütötték. Bősze István napszámosból lett vörös különítményes akkorát sújtott puskájával Rácz Alfonz nyakszirtjére, hogy ketté tört a puskaagy.
Bősze ettől annyira feldühödött, hogy éktelen szidalmak közt fejbe lőtte a törött puskával az ütéstől még eszméletlen embert.
Rácz Alfonz volt az első áldozat a csornai ellenforradalmárok közül.
*
bihari_panorama
Válasz | 2005. december 12. 20:17 | Sorszám: 369
*
1919. június 7. pünkösdszombatja
Farádra vendég érkezett idős Németh Gyula nagygazdához. Délután négy és öt óra között váratlanul köszönt be hozzá barátja, dr. Tömböl Sámuel. A barát menekülve jött Sopron felől. Beszámolt a nagycenki és a kapuvári ellenforradalom lehanyatlásáról.
Azt jósolta, hogy a győztes vörösök borzalmas bosszút fognak állni.
Németh Gyula komolyan vette, amit barátjától hallott. Összeszedte és a saját lovaskocsiján visszaszállította Csornára a reggel onnan hozott fegyvereket, nehogy azok a bosszúállásra kész farádi kommunisták kezébe kerüljenek.
Csornán megerősítették a dr. Tömböl Sámueltől hallott rossz híreket. S mire visszaérkezett Farádra, ott már ismét hivatalba is léptette magát az általa leváltott direktórium. Háza körül felbukkantak a fegyveres helyi vörösök. Mégpedig olyanok, akiket Glaser Ferenc engedett szabadon a járásbírósági fogdából, s akiknek sikerült elrejteniök frontról hozott puskájukat a letartóztatásuk előtt.
Mind a család, mind a riasztó hírekkel érkezett vendég kérlelték idős Németh Gyulát, hogy meneküljön, lehetőleg azonnal, mert ellenségei bármelyik percben érte jöhetnek. A kemény természetű nagygazda hallani se akart a szökésről. Szeretteinek féltése marasztalta. Úgy érvelt, ha mindenáron bosszúra vágynak a vörösök, akkor bosszújukat a családján töltik ki, ha őt nem találják. Amellett semmit nem tudott fiáról, aki Akóts Gyulával ment el a mosoni küldetésbe.
Végül is azzal vetett véget a kérlelésnek, hogy megígérte: reggel menekülni fog. Addig talán hírt, esetleg jó hírt kap a fiáról. Ha reggelig mégis történnék vele valami, hát legyen úgy, teljesedjék Isten akarata.
*
bihari_panorama
Válasz | 2005. december 11. 16:46 | Sorszám: 368
*
1919. június 7. pünkösdszombatja
Délután három óra tájt érkezett vonaton Kónyba a győri vasútbiztosító karhatalmi különítmény. Amikor ennek hírét vették Csornán, két szakasz fehér fegyveres indult Dörbe a vasúti átjáró őrségének megerősítésére. Az egyik szakaszt Riha Miklós, a másikat Németh Lajos vezette. Még reménykedtek, nem tartották lehetetlennek, hogy fel tudják tartóztatnia Győr felől támadó vörösöket. A terrorkülönítményről még nem volt tudomásuk.
Azt hitték, a Vörösőrséget küldték ellenük, márpedig erről a rendőrséget pótló szervezetről köztudomású volt, hogy nem szívesen engedelmeskedett parancsnokainak. Ezt látszott igazolni a bősárkányi Rábca-híd hanyag őrzése is. Az ide állított vörösőrök önkényesen elhagyták posztjukat, így veszélytelenül juthatott át Akóts Gyula és ifjú Németh Gyula Moson megyébe az őrizetlenül hagyott hídon.
Két fontos körülményről nem volt még tudomása Riha Miklós és Németh Lajos szakaszparancsnoknak: -hogy Akóts Gyuláékat még a délelőtt folyamán letartóztatták, és hogy a Győrből érkezett fegyveresek egyáltalán nem vörösőrök, hanem ellenkezőleg, a legdurvább utasítások teljesítéséhez szokott terroristák.
A Kapuvárról kapott rossz hírek hallatán be kellett látniok a csornai ellenforradalmár-vezetőknek, hogy helyzetük tarthatatlan. Ugyanezt erősítette meg Glaser Géza földszigeti nagybérlő is, aki veszélyes utazással megjárva Győrt, tájékoztatta társait a vörösök közeledtéről. Fivére, Glaser Ferenc azt tanácsolta, hogy fokozatosan, csillapító késleltetéssel fordítsanak a dolgokon, mert ha higgadtan enyhítik a szembenállást, minden bizonnyal indulatmentesen fognak viselkedni a vörösök, nem fogja őket jóvátehetetlen cselekedetekre ragadtatni a bosszúvágy.
Glaser Ferenc javaslatát megszívlelték. A főtéren a megbékélés jeleként nemzeti lobogót tettek a fehér mellé, majd vöröset. Aztán levették a fehér zászlót, később a nemzetit és csak a vörös maradt a villanyoszlopon. Abban is reménykedtek, hogy a Kapuvárról hazaigyekvő két vezető csornai kommunista közül számíthatnak a józannak ismert Bodnár Alajos segítségére.
Következett a járásbíróság fogdájában őrzött vörösök szabadon engedése. Maga Glaser Ferenc ment ajtót nyitni előttük. Kérte őket, tartsanak mérsék letet, úgy bánjanak velük, miként ők bántak a kommunistákkal. Különben sem bosszúból, hanem elővigyázatosságból tartották fogva a vörösöket, nehogy bántódásuk essék a népharag miatt.
Eközben a Korona beszálló-vendéglő udvarán nyugtalankodott az összeverődött tömeg. Sokan harcolni akartak, még többen a békére hajlottak. Alig szabadult a lakat mögül Marton Guno Wencel cirkuszigazgató, egy asztalra pattant a Korona udvarán és kemény burzsujellenes szónoklatot rögtönzött. Végül úgy döntött a gyűlés, hogy parlamentert kell küldeni a Győrből már Kónyba érkezett, onnan pedig Csorna ellen készülő vörösökhöz. Marton Guno Wencelre esett a tömeg egyakaratú választása. Ám a cirkuszigazgató tudta, hogy két szakasz fehér fegyveres áll a vörösökkel szemben Dörnél a vasúti átjáróban. Attól félt, ezek megölik, ha a kezük közé kerül. Így szólt hát a gyűléshez: "Egyedül nem megyek. Jöjjön velem egy burzsuj, mert ha nekem bajom esne, folyjon az ő vére is!" Követelésére Csorna három leggazdagabb emberét Berger gabonakereskedőt, Rehberger Mártont és Schwarz Hermant ültették melléje a kocsira. Jól tudta, hogy a parlamenterek színe fehér, mégis vörös zászlót tűzetett a kocsilőcs mellé.
És valóban okkal tartott a döri átjárót vigyázó ellenforradalmár szakaszoktól. Nem is a személye, hanem a vörös zászló miatt gyúltak haragra a fehér fegyveresek. Schwarz Herman világosította fel őket:
"Emberek, miközben maguk itt puskásan várakoztak, addig bent Csornán megfordult minden. Parlamenterek vagyunk, Kónyba igyekszünk tárgyalni a vörösökkel, a maguk érdekében is."
Azzal a megokolással, hogy parlamenternek ketten éppen elegendők, csak Marton Guno Wencelt és Schwarz Hermant engedték tovább.
Kónyban Judt Ferenc, a győri vörös vasútbiztosító karhatalom parancsnoka fogadta őket, Schwarzot és Martont homlokegyenest eltérő módon. Schwarzot fogolynak nyilvánította és elzáratta. Marton Guno Wencelt tisztelettudó bizalmassággal üdvözölte. A cirkuszigazgató mosolyában fenyegetés volt, amikor elbúcsúzott a milliomos kereskedőtől:
"Schwarz úr, holnap feltétlenül találkozunk!"
Aztán a Judt körüli vörös vezetőkhöz csatlakozva asztalhoz ült és bensőséges tanácskozásba kezdtek.
*
bihari_panorama
Válasz | 2005. december 11. 12:21 | Sorszám: 367
*
1919. június 7. pünkösdszombatja
Kapuváron huszonnégy óráig sem tartott az ellenforradalom. Senkinek semmi bántódása nem esett. Mindössze annyi történt, hogy jelentéktelenül megrongálták a vasúti vágányt, meg a telefonhuzalokat.
Délelőtt vették hírét a fehér front megsemmisülésének és Szamuely érkezésének. Azok közül, akik szolgálatot vállaltak a vörösöktől elvett fegyverekkel, az óvatosabbak már ekkor falhoz támasztották a puskát és teendőikre hivatkozva hazaoldalogtak.
A déli órákban felismerték és elfogták a vasútállomáson a két csornai néptanítót: Bodnár Alajos járási politikai biztost és Galacz Jenő direktóriumi vezetőt. Tőlük tudták meg részletesen, mi történt Sopronban, Kópházán, Nagycenken. Ekkor határozták el a kapuvári fehér fordulat irányítói, hogy önként visszahelyezik hatáskörébe a vörösőrséget. Azon mód, ahogy előző nap elvették a puskákat a kommunistáktól, szépszerével, hiánytalanul vissza is adták nekik.
Közben értesítették Csornát, hogy Sopronban és környékén felülkerekedtek a vörösök, s hogy menlevéllel szabadon engedik a két csornai kommunista vezetőt, számítsanak érkezésükre.
*
bihari_panorama
Válasz | 2005. december 11. 12:20 | Sorszám: 366
*
1919. június 7. pünkösdszombatja
Akóts Gyula és a farádi ifjú Németh Gyula a Moson megyétől várható segítség reményében Bősárkányból próbált telefonon kapcsolatba lépni a számításba vehető településekkel. Lévén Akóts Gyula malomtulujdonos, elsősorban a szakmabeliekkel keresett összeköttetést. Ezért hívta a mosonszentjánosi Szórádi-féle gőzmalmot.
Kérdéseire kitérő válaszokat kapott, -olyanokat, amelyekből inkább lehetett tájékozatlanságra következtetni, semmint ellenségességre. Akóts és ifjú Németh továbbkocsizott Mosonszentjánosra. Kora délelőtt értek oda. A malomban kellemetlenül tapasztalták, hogy hideg gyanakvással méregetik őket. Szóba se igen álltak velük. Abban bízva, hogy a csendőrőrsön barátságosabb fogadtatásban lesz részük,-odaiparkodtak.
Az utcán személyautó közeledett szemből az ő lovashintójuk felé. Megállt az autó, amelyből egyenruhás utas szállt ki. Intett Akótsnak, hogy álljanak meg ők is. A felszólító nem volt más, mint a mosonmagyaróvári vörösőrök parancsnoka. Újabb utas szállt ki a személyautóból: Szabó János lakatossegéd, a Csornáról Mosonmagyaróvárra menekült kommunista vezető. Igen ők azok, -mondta, mire Akóts Gyulát és ifjú Németh Gyulát letartóztatták.
*
bihari_panorama
Válasz | 2005. december 11. 08:39 | Sorszám: 365
*
1919. június 7. pünkösdszombatja
Délután Sopronból megint vidékre utaztak a legfőbb kommunista vezetők, ki-ki a saját használatú autóján. Először valamennyien Sopronkövesdre tértek vissza, ahol addigra már eltemették a két Schmidt Mátyást, apát és fiát.
Szemes terményben, lisztben, zsírban, tojásban, sertésben, vágómarhában és kékpénzben hatalmas sarcot róttak a község lakosaira, mint akik különösen vétkesek az ellenforradalomban.
Sopronlövőre is együtt mentek, hasonló céllal. Itt Kellner Sándor vette kézbe a kihallgatások vezetését, Szamuely Tibor meg Röjtökre robogott Entzbruder Dezső társaságában. Entzbruder egy pillanatra sem tágított Szamuely mellől. Folyvást szidalmazta, vádolta Sopron és a megye fehér érzelmű lakosságát, mire maga Szamuely csitította, hogy nem kell mindenkiben ellenforradalmárt látni.
Röjtökre azért siettek, hogy letartóztassák báró Berg Miksa földbirtokost, aki értesülésük szerint fő szervezője volt a Sopron-környéki ellenforradalomnak. Berg báró idejében Ausztriába menekült, kastélyát viszont megtették rögtönzött vizsgálati helynek.
Ide hurcolták a kópházi frontot megjárt férfiakat és kíméletlen ütlegeléssel faggatták őket. Sokuk hónapok, évek múlva is sínylette a verés következményeit.
A nyomozás nem sok eredménnyel járt, ennek ellenére Szamuely nagyon kellemesen érezte magát Röjtökön. Tetszett neki a kies környék és az ősfák lombjai közt rejtőző kastély. Jó hangulatában megelégelte a lefogottak kínzatását és minden további nélkül szabadon engedte őket.
*
bihari_panorama
Válasz | 2005. december 11. 08:07 | Sorszám: 364
*
1919. június 7. szombat
Megebédeltek a reggel hat óra óta Sopront megszálló budapesti vörös alakulatok katonái, majd ünnepélyes parádéval a Széchenyi térre vonultak. Pontosan tizenhárom órára felsorakoztak. Növelendő a tüntetés tekintélyt parancsoló hatását, szüntelenül pattogó indulókat játszott az Entzbruder parancsnoksága alatt lévő vasútbiztosító karhatalmi osztag rezesbandája.
Arccal a Német Ház felé álltak a szabályos katonaalakzatok. A Széchenyi család egykori soproni palotájának erkélyéről Kellner Sándor szónokolt.
Kellner hivatalos minősége ekkor már homályos volt, mert a soproniak ismételt követelésére megszűnt a teljhatalmú politikai biztosi címe, de cím nélkül is változatlanul gyakorolta eredeti hatáskörét.
A következőképpen beszélt a Német Ház erkélyéről a pesti különítménynek:
,,-Elvtársak! Katonák! A soproni proletariátus nevében üdvözöllek benneteket, Budapest proletárjait! (...)
Ellenforradalmi mozgalmak vannak Sopronban is és én, aki eddig a kormányzótanács megbízottja voltam, igyekeztem ezt az ellenforradalmat gyökerestől kiirtani. (...) Eltökéltem magamat, hogy a mai nap folyamán megkezdem az ellenforradalmi mozgalom vezetőinek börtönbe vetését, és ha ez nem lesz elég, -golyóval és akasztófával végzünk velük.
Én tehát most, itt előttetek utoljára fegyelmeztetem ennek a városnak heréit és csőcselék hadát, hogy legyen vége a játéknak, mert mától kezdve golyóval és akasztófával büntetünk!"
E különös gyűlést, -amelyre magukat a soproniakat senki nem hívta és a soproni proletariátusból, amelynek nevében üdvözölte Kellner Sándor a budapesti vöröskatonákat, senki nem volt jelen-, ekként fejezték be:
"Kellner elvtárs beszédét hatalmas, percekig tartó éljenzés követte. A zenekar újra rázendített a Marseilles-re, majd a munkászászlóaljak a forradalom legszebb dalát, az Internacionálét énekelték, aztán felhangzottak a kemény vezényszavak és a budapesti munkászászlóaljak a zene hangjai mellett elvonultak a Széchenyi térről"- adta tudtul a Soproni Vörös Ujság.
*
bihari_panorama
Válasz | 2005. december 10. 16:01 | Sorszám: 363
*
1919. június 7. pünkösdszombatja
Reggel hat órakor futott be Kőszeg felől Sopron déli pályaudvarára Szamuely Lenin-fiúkkal zsúfolt különvonata.
Szemben azzal az eddig meg nem cáfolt valótlan állítással, -hogy a tanácsköztársaság legfőbb rögtönítélkezője vonatútjain kizárólag a szerelvényen tartózkodó terrorkülönítmény fegyveres erejére támaszkodott-, más a történeti igazság. Különvonata előtt és mögött nagyon jelentős katonai erő érkezett vele Sopronba. Mégpedig egy budapesti elit őrzászlóalj, egy úgyszintén budapesti vasas zászlóalj és egy gránátvető tüzérosztag. Ezeket az egységeket nem vitték ki a városból az ellenforradalmárok szétverésére. Tekintettel az országrész rendkívüli jelentőségére, végső megoldásként ezekkel az alakulatokkal pacifikálta volna a diktatúra a körzet lázongó lakosságát.
Szamuely nyomban Sopronba érkeztekor működésbe lépett a már begyakorolt módon. Első dolgaként kapcsolatot létesített telefonon és távírón a budapesti Szovjetházzal, ahol Kun Bélának külön hírközpontja volt, lakosztálya egyik szobájában működött a HÖCS: -hírközlési összekötő csoport. Ezzel üzembe is helyezte mozgó népbiztosi hivatalát Szamuely. Autóját legurították a szerelvényről, rögzítették rajta a géppuskát, begyújtották a motort és máris indulhattak. Szamuely maga mellé rendelte autójába a két legfontosabb helyi vezetőt, Kellner Sándort és Entzbruder Dezsőt, s száguldottak Nagycenk felé.
Pedig hajnalra már minden ellenállással felhagytak a fertőboti szárnyvasút töltése mögött meghúzódó fehérek. Apránként hazaszéledtek, frontjuk üresen maradt. Ennek ellenére hatalmas lövöldözést rendeztek a Nagycenk felé robogó vörösök. Nagy puskaropogás közepette érkezett Szamuely a nagyközség szívébe. Csak perceket időztek itt, máris robogtak tovább Sopronkövesdre, ahol érkezésük után rögtön elkezdték az egész falura kiterjedő széles körű nyomozást.
Legalább ötven sopronkövesdi férfi vett részt az ellenforradalmi megmozdulásban. Az elővezetett gyanúsítottak kihallgatását nem győzte egyedül Szamuely. Faggatótársai voltak Kellner Sándor és Entzbruder Dezső.
Reggel itt haladt át a különvonat, s rövid ideig állni kényszerült, mert az ellenforradalmárok megrongálták a síneket. Szamuely akkor nem állhatott bosszút, mert mielőbb Sopronba akart érni, de megfogadta, hogy visszajön.
Most maga elé cipeltette Schmidt Mátyást, az ügyeletes pályaőrt, aki egyúttal a pénztárt is kezelte a kis sopronkövesdi vasútállomáson. Mivel Schmidt Mátyás nem helyben lakott, hanem Ágfalván, tizennyolc éves fia hazulról hozott neki friss meleg ételt. Jelen volt a kétségbeesett fiú, -szintén Mátyás, amikor a községházán halált mondott apjára Szamuely.
Azért ítélték halálra a pályaőrt, mert nem próbálta megakadályozni a sínrongálást, sőt a szabotázs cselekmény jelentését is elmulasztotta. Amikor megértette az apa, hogy nincs irgalom, átölelte fiát és az alábbi szavakkal búcsúzott el tőle: ,,Isten veled gyermekem, mondd meg édesanyádnak, ártatlanul halok meg. Nincs, aki megvédjen, egyedül Isten a tanúm!"
Ifjú Schmidt Mátyás könyörögni kezdett apja életéért, de rá se hederítettek. Megragadták az elítéltet és a községháza előtti körtefára akasztották fel.
Aztán se szó, se beszéd, a fiúra rontottak, ütötték, ahol érték, őt is egy körtefához vonszolták és az apja mellé akasztották.
Más forrás szerint:
Szamuely elé állították Schmidt Mátyás vasúti pénztárost, akit azzal vádoltak, hogy tűrte, és nem jelentette fel, amikor a vasútállomás közelében felszedték a síneket.
A 49 éves vasutast Szamuely rögtön kihallgatás nélkül halálra ítélte. Az álla alá egy rudazókötelet csavartak, és egy körtefára felakasztották. Minthogy lélegzeni néha-néha tudott, délelőtt fél 9-től 11 óráig kínozták, míg végre meghalt.
Előzőleg a 18 éves fiát akarták kényszeríteni, hogy akassza fel az édesapját, de az erre nem volt hajlandó, sőt felajánlotta, hogy inkább meghal az apja helyett. Erre összeszurkálták a fiút, ki fájdalmában elájult. Majd fellocsolták, és végig kellett néznie édesapja szenvedését, végül a szemben lévő fára őt is felakasztották. Ezt viszont az apjának kellett végiggyötrődni.
Ezalatt a fenevadak jóízűen szalonnát tízóraiztak. Sőt azt mondták a fiúnak, amikor az apja életéért könyörgött:
"Felakasztjuk mi az Úristent is!"
(Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. Bp. 1937. 526.)
Az ítélkezők és végrehajtók délelőtt tizenegy órakor visszaautóztak Sopronba, ahol kettőzött erővel láttak hozzá a megyeszékhelyen letartóztatottak kihallgatásához.
*
bihari_panorama
Válasz | 2005. december 10. 15:49 | Sorszám: 362
*
1919. június 7. szombat
Kassa visszafoglalásának örömére Kun Béla elrendelte, hogy az egész főváros ünnepeljen. Egyik óráról a másikra vörös lobogóerdő bontotta Budapestet.
Kora reggel szerte a városban harsány katonazenekarok ébresztették a lakosságot. Az iskolákban ingyen kiflit osztogattak a gyermekeknek, a boltosok húsz dekagramm finomlisztet mérhettek ki az élelmiszerért sort álló asszonyoknak.
Kétszáz cigányzenész forradalmi indulókat játszott fáradhatatlanul az Országház előtti téren, ahova nagy tömeget mozgósítottak az agitátorok. Kun Béla is ide sietett rövid időre és boldogan fogadta a tömeg ünneplését, majd lendületes szónoklatot rögtönzött az Országház lépcsőjén.
*
bihari_panorama
Válasz | 2005. december 10. 15:47 | Sorszám: 361
*
1919. június 7. szombat
A csornai ellenforradalom szervezői előre megállapodtak a telefonnal rendelkező falvakban lévő beavatottakkal a cselekvésre szólító jelszóban. Rábapordányban Predl János jegyző volt ez a bizalmasuk és neki telefonálták meg még az éjszaka a jelszót a csornai Akóts malomból: ,,Lehet őrlésre hozni a búzát, van már liszt."
Búzászsákok alá rejtett puskákkal meg is indultak Csornára a rábapordányi lovaskocsik.
Dörnél kellett kereszteznie a kocsisornak a soproni vasútvonalat. S mivel éppen a döri átjáró közelében, egy hidacska fölött szedték fel a síneket a csornaiak, fegyveres őrség vigyázott erre a védelmi pontra. Csak némi huzavona után engedték tovább a rábapordányiakat.
Predl János jegyző Csornán maradt, ezért helyette a segédjegyző, Tarcsai István kísérte haza az üres kocsisort. Egyúttal reá hárult főnöke távollétében az otthoni közigazgatás felelőssége.
Ez a jámborságáról nevezetes szőke, kék szemű fiatalember mit sem tudott a magasabb politikáról, mit sem értett a pártharcokhoz. De mert fölöttese távol volt, neki kellett megmutatnia, melyik házban lakik kommunista, amikor délidőben Rábapordányba jöttek Csornáról a fehér fegyveresek, letartóztatni a diktatúra helyi tevékeny híveit.
Tarcsai István abban a tudatban, hogy lelkiismeretesen teljesíti hivatali kötelességét, senkivel nem tett kivételt, valamennyi kommunista lakóhelyét megmutatta a fehéreknek. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-26 18:04:38, hétfő
|
| |
| |
A renegát Heves megyei képviselő elmenekült otthonról
Forrás: Magyar Rádió 2007. február 25. 12:56
A frakcióból kilépő Ambrus Zoltán a lépéssel a párttagságát is elveszítette,
de nemcsak a Fideszben haragszanak rá, a helyiek több órás tüntetést
tartottak a házánál,
amiért az MSZP kezére játszotta a megyét.
A harag elől Ambrus Zoltán családjával állítólag ideiglenesen el is hagyta
otthonát.
A Magyar Rádió telefonon próbálta elérni, hogy megkérdezzék döntéséről, de
nem érték el.
A távirati irodának korábban azzal indokolta a lépést, hogy az új választás
kiírása miatt 50 millió forintot kellett volna megvonni a helyi
közintézményektől.
Orbán Viktor pártelnök szerint a Hevesihez hasonló esetek a választókerületi
elnökök politikai kudarcát is jelentik, hiszen ők a felelősek azért, hogy ki
kerül fel a párt listájára és juthat be a közgyűlésbe.
Bár a választmányi ülésen arról konkrétan nem esett szó, hogy milyen
következményei lehetnek
az esetnek a Heves megyei helyi elnökre nézve, az elnök, Szabó Ádám kicsit
méltatlannak érzi a pártelnök bírálatát.
- Én magamért tudok felelősséget vállalni, de minden csoportelnökömnek a
kezét azért nem tudom fogni. Természetesen ha a Fidesz elnöke úgy látja,
hogy a választókerületi elnöknek is ebben van felelőssége,
akkor állok elébe - mondta Szabó Ádám.
Kövér László szerint a történtek nem is annyira az átszavazó politikus, mint
az MSZP-t minősítik,
amely - mint fogalmazott - semmilyen eszköztől nem riad vissza a hatalom
megtartása érdekében.
- A szocialisták jó okkal féltek ettől a választástól.
Attól kellett rettegnie Soós Tamásnak és csapatának, hogy a következő
megismételt választáson
nyilvánvalóan kisebbségbe kerül, ezért aztán minden eszközt latba vetettek -
mondta Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke.
Árulás történt, de nem elsősorban a Fideszt, hanem a Heves megyei
választókat árulták el,
hiszen az önkormányzati választáson többen szavaztak a Fidesz listájára.
A választmányi elnök arra kérte az MSZP vezetését, hogy utasítsák Heves
megyei szervezetüket:
oszlassa fel a megyei közgyűlést. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
2007. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
269 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1524
- e Hét: 3446
- e Hónap: 7191
- e Év: 160687
|
|
|
Offline
