|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 24
|
|
|
|
|
|
2007-03-17 22:18:31, szombat
|
| |
| |
Vizitléből plazmaTV
"Hazamegy a tardi beteg, s azt mondja a feleségének:
- Te asszony, nagy zsivány a mi doktorunk. Annyit szidta a Mónár minisztert, hogy mán majd el hittük, tényleg olyan hitván ember, de végül is rossz nem lehet, mert megsegítte a doktor urat, két plaznya tévét is vett egy hónap alatt. A kisebbet kitette a váróba, s hálából csak a minisztert láthatjuk. Lehet, a jövő héten még köszönnünk is kell neki, vagy meghajolni - mint régen Rákosi apánknak?" |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-17 22:14:43, szombat
|
| |
| |
Szégyenközösség
szombat, 2007. március 17.
BORÓKAI GÁBOR: SZÉGYENKÖZÖSSÉG - Szégyen, ami ebben az országban következmények nélkül megtörténhet. És nem csak azok szégyene, akik ezt előidézik vagy magyarázgatják, de azoké is, akik szó nélkül eltűrik.
magasságba emelni Gyurcsány Ferencet a Népszabadság szombati mellékletében. A volt SZDSZ-es képviselő érvkészlete összeállításakor s a cikk megírásakor olyan energiákat mozgósított, amelyekkel Békásmegyer egész évi hőellátását megoldhatta volna. Ehelyett akolmeleg védbeszédet szült.
Bauer írásából is kitűnik, hogy nagy a gáz a balliberális féltekén. Menteni kellene a menthetetlent, a mögöttünk lévő öt évet, amely romhalmazzá változtatta mindazt, amihez az államnak köze van. Az SZDSZ politikusa ezért relativizálja a tényeket, fontosként kezelve a lényegtelent, bagatellizálva a lényegest, így mondatot sem szentelve annak, hogy a szociálliberális kormányzás nyomán simán elveszítettük vezető régiós pozíciónkat, miközben az országvezetők hétezermilliárd forintnyi hitelt és privatizációs bevételt pancsoltak el hatalmuk megtartásáért.
Pedig Bauernek csak meg kellene néznie azokat az összehasonlító táblázatokat, amelyeket ugyancsak a Népszabadság adott közre, s amelyből világosan kiolvasható, hogy a gazdasági növekedés, az infláció, az államháztartási egyenleg, valamint az államadósság összevetésében mára toronymagasan vagyunk utolsók a régió - Bulgáriával és Romániával is felpuhított - országai között, s egyedül a munkanélküliség terén csippentjük meg a nyolcadik helyet. Azt pedig az OECD legfrissebb jelentéséből tudhatjuk, hogy adóterheltségben Magyarország 69,5 százalékkal a világ élvonalába tartozik, ami indokolhatatlanná teszi az adók további növelését.
Ha mindehhez még hozzápasszítjuk, hogy az elemzők megállás nélkül kritizálják a megszorítások rossz struktúráját, az Economist brit gazdasági hetilap legutolsó száma pedig Magyarország jövőbeli kilátásait egyenesen aggodalomra okot adónak minősíti, akkor talán nem kell túlzott bátorság annak a kimondásához, hogy az ország jelenlegi kormánya - amelynek legfőbb posztjain ülők a helyzet előállításában is bűnrészesek - nem alkalmas a súlyos örökség leküzdésére. Legfőképp nem arra, hogy a változtatásokhoz visszaszerezze a többség elengedhetetlen bizalmát és támogatását.
Ennek ellenére a kormány emberei ellenállhatatlanul nyomulnak, lángpallosként mutatva az újabb és újabb utakat. (És még mennyi jó ötletük lehet...)
A hatalmi felelőtlenség ugyanakkor csúcsra jár. A jó gazda távollétében duzzad az államkassza hiánya, ártatlan emberek halnak állami ünnepségen, tűzoltók vesztik életüket szimpla alagsori tűzben, emberek százait verik össze október 23-a ötvenedik évfordulóján, s menetből zilálják szét az egészségügy úgy-ahogy működő rendszerét. És semmiből sem következik semmi, ha ahhoz kormánytagoknak is közük van. Októberben például törvénysértő módon, azonosíthatatlan, maszkos, viperás karhatalmi erőket lehet vezényelni a demonstrálókra. S a véres következmények után minden magyar állampolgár miniszterelnöke félmondatot sem szán sajnálkozásra, nem vesz elégtételt az akciókat irányító rendőri vezetőkön, ellenben roppant elégedettségének ad hangot.
S az ész hirtelen befékez, amikor mégis érkezik Bauer Tamás, és elkötelezett demokrataként ünnepeli a miniszterelnököt, amiért az hetente ülésezik a parlamenttel. A SZDSZ politikusa azt állítja, hogy ettől soha nem látott mértékűvé növekedett az Országgyűlés tekintélye, amit megkérdőjelez, hogy valamennyi közvélemény-kutató cég a politikai elit, s különösen a miniszterelnök presztízsének zuhanórepülését méri.
Mintha odaát a formák felülírnák a tartalmat. Mintha az ország gazdasági és politikai hátrasorolódása eltakarható lenne azzal, hogy Gyurcsány hetente és nem háromhetente osztja az észt az Országgyűlésben. Mintha a törvény által nem tiltott (ám kellő empátiával nélkülözendő) árpádsávos zászló használata elleni miniszterelnöki kirohanás legalizálná a rendőrség brutális októberi fellépését. Mintha nem látszódna, hogy a kontrollálatlan koalíciós szavazógép félelmében vagy kapzsiságában törvénnyé formálja a bizniszvilág minden kívánalmát. A rövid távú válságból így teremtve tartós kiszolgáltatottságot.
Szégyen, ami ebben az országban következmények nélkül megtörténhet. S nemcsak azok szégyene, akik ezt előidézik vagy magyarázgatják, de azoké is, akik szó nélkül eltűrik.
A megnyugváshoz nem lelkesült apologéták vagy állig felszerelt rendőrségi bandériumok juttathatnak el bennünket, de a normalitás, a felelős kormányzás visszatérte. Ez pedig aligha képzelhető el az országot leértékelő hatalmi elit távozása nélkül.
A változtatás alkotmányos lehetősége egyelőre a kormánypárti képviselők kezében van. A másik oldal csak várhat, demonstrálhat, miközben életkilátásaiban romlik, kiszolgáltatottságában, indulatában és létszámában egyre növekszik. Pocsékabb aránypár nem állítható fel. Vagy ki tudja?
A jövő - sajnos - megszépítheti a mát...
Eredeti cikk:
http://www.hetivalasz.hu/showcontent.php?chid=15356 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-17 21:58:43, szombat
|
| |
| |
2007.03.16.
Több százezer lengyelt világíthatnak majd át
Európa történetének legnagyobb szabású "kommunistátlanítási akciója"
kezdődött meg Lengyelországban március 15-én az új átvilágítási törvény
életbe lépésével, amelynek hatálya a társadalom nagyságrendileg szélesebb
körére terjed ki, mint a korábbié. Becslések szerint 400-700 ezer lengyel
állampolgárnak kell alávetnie magát a Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN)
ellenőrzéseinek, amelyek kimutatni hivatottak, hogy szerepel-e az
átvilágítandók neve a lengyel kommunista titkosszolgálatok információs
forrásainak vagy más együttműködőinek listáin. Ezzel egyidejűleg felállítják a
nem hivatalos munkatársak listáját is, így a "kommunistátlanítási" törvény
végső soron akár kétmillió embert is érinthet. Mostanáig csak a politikai
választásokon induló jelöltekre, a magas tisztségeket betöltő állami
tisztségviselőkre, a bírákra, az ügyészekre és az ügyvédekre, összesen
mintegy 27 ezer személyre terjedt ki az átvilágítási törvény hatálya. Az új
törvények számos más foglalkozás művelőit is bevonják az átvilágítandók
körébe, amennyiben az illetők 1972 előtt születtek. Köztük vannak a helyi
önkormányzatok tisztségviselői, az állami részvétellel működő vállalatok
igazgatótanácsainak tagjai, a felsőoktatási intézmények oktatói, az
iskolaigazgatók, a jogtanácsosok és az újságírók. A Nemzeti Emlékezet
Intézeténél teljesen új ügyosztály létesül mintegy száz munkatárssal a
beérkezett nyilatkozatok ellenőrzésére. A példátlanul szigorú átvilágítási
törvény az országot irányító Kaczynski-ikrek akaratából született, akik azt
vallják, hogy a diktatúrából a demokráciából való 1989-es békés átmenet nem
hozott világos szakítást a múlttal. A magánmédia újságíróinak egy része -
mindenekelőtt a hajdani neves ellenzékiek által életre hívott Gazeta Wyborcza
című lap munkatársai - megalázónak és a lelkiismereti szabadsággal
ellentétesnek tartja a törvényt. Más médiamunkások, főleg a Rzeczpospolita
című jobboldali napilap égisze alatt, a Kaczynski-fivérek mellé álltak az
ügyben, és a közmédiumok vezetői is támogatásukról biztosították az új
törvényt. Krzysztof Czabanski, a közrádió elnöke például bejelentette, hogy
elbocsátják azokat a munkatársakat, akik megtagadják a nyilatkozattételt vagy
bevallják ügynökmúltjukat.
(forrás:fn.hu)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-17 21:33:29, szombat
|
| |
| |
Soha nem hiábavaló a szabadságjogok melletti kiállás
2007. március 17. 11:11
Két nap alatt két győzelmet arattak a szabadság magyarországi hívei -
reagált Répássy Róbert az országos rendőrfőkapitány azon bejelentésére,
miszerint hétfőn elbontják a Kossuth téri kordont.
Először azt bizonyították, hogy nem kell félni a nemzeti ünneptől, utána
pedig visszakapták
a tőlük jogellenesen elvett Kossuth teret - jelentette ki a Fidesz
frakcióigazgatója.
A mögöttünk álló két nap azt bizonyítja, hogy a szabadságjogokért való
állhatatos és következetes
kiállás nem hiábavaló, sohasem hiábavaló, mert az előbb-utóbb meghozza a
gyümölcsét - fogalmazott.
Leszögezte: március 15-én azt bizonyította az a több mint 200 ezer ember,
hogy Magyarországon lehet békésen és erőszakmentesen gyülekezni.
Hozzátette: tehát nem volt hiábavaló a gyülekezési jog mellett való kiállás.
A március 15-i esti eseményekre utalva rámutatott: nem volt hiábavaló a
rendőrség bírálata a szeptemberi-októberi fellépések miatt.
Mint fogalmazott, a rendőrség március 15-én szemmel láthatóan jóval nagyobb
tiszteletben részesítette
az emberi jogokat, mint azt korábban tette.
Bene László tegnapi bejelentése pedig azt bizonyítja, hogy nem volt
hiábavaló a kordon, a Kossuth téri vasfüggöny bírálata sem - tette hozzá -,
sőt, az a polgári engedetlenség sem, amit a Fidesz országgyűlési képviselői
elindítottak.
Ha minden igaz, március 18-án a polgárok visszakapják a békés gyülekezés, a
szólás és véleménynyilvánítás jogának gyakorlására a Kossuth teret - mondta.
Hozzátette ugyanakkor, hogy ez az esemény nem teszi meg nem történtté az azt
megelőző öt hónapot.
A Fidesz továbbra is alkotmányellenesnek és jogsértőnek ítéli meg a kordon
létét.
A kordon várható elbontása nem teszi meg nem történtté azt az intézkedést,
mellyel azt létrehozták,
és nem teszi semmissé a felelősséget sem, melyet a kordon felállításáért
viselnek azok, akik így döntöttek.
A Fidesz álláspontja szerint tehát a kordon felállításáról intézkedést hozó
budapesti rendőrfőkapitánynak távoznia kell - szögezte le Répássy Róbert.
Zárójelben megjegyezte: az az öt hónap, amíg a kordon állt, azt bizonyítja,
hogy Magyarországon a jogállam intézményei nem tudnak kellő és hatékony
választ adni az ilyen szituációkra.
Ez idő alatt ugyanis egyetlen intézményünk sem volt képes a döntésig eljutni
és igazságot tenni ez ügyben - mutatott rá.
Simicskó István tegnapi felvetésére reagálva úgy fogalmazott, ahhoz csak
csatlakozni tud.
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának KDNP-s elnöke, tegnap azt a
kérdést vetette fel:
miféle nemzetbiztonsági kockázat az, amely egyik napról a másikra eltűnik,
megszűnik.
"Én erre tudok egy magyarázatot: nem létező nemzetbiztonsági kockázatok
szoktak egyik napról a másikra elmúlni" - mondta Répássy Róbert.
A kordon elbontása utólag is azt bizonyítja, hogy az a félelemkeltés,
hisztéria, amely a Kossuth téri kordon felállítását indokolta, nem volt
megalapozott - tette hozzá végül a politikus.
fidesz.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-17 18:43:22, szombat
|
| |
| |
Gazdasági összeesküvés-elméletek és a konspiratív elbeszélés
Harasztosi Péter
szochalo.hu
"...Csak jól akarunk szórakozni, mindjárt ma estétől kezdve (...) Ez csak hókuszpókusz. Ilyen ceremóniái vannak a szabad-kőműveseknek meg a rózsakeresztesek társaságának, amelyet Johann Valentin Andrea fantazmagóriáit követve alapítottak. Szinte biztos vagyok abban, hogy leendő krónikáid majdani olvasóinak valamelyike valóban megalapítja majd a Rózsakeresztes evangéliumi biciklisták kis páholyát. És ez így van jól."
Sava Djankonov történelmi események nem véletlenszerűek. Egy kis csoport irányítja azokat, melyek tagjai egy titkos �Tervet' kívánnak megvalósítani. A csoport tagjai nem ismertek, de befolyásuk, kapcsolati hálójuk kiterjedt, céljaik pedig a többség akarata ellen vannak.
Ezt a csoportot szokták azonosítani a szabadkőművességgel, az amerikai kormány mögött álló tőkésekkel, a zsidókkal, az illuminátus renddel - a variációk száma végtelen. Az elméleteket, melyek a valóság eseményeit egy ilyen csoport tevékenységével magyarázzák, összeesküvéselméleteknek nevezzük.
Talán felesleges mondanom, hogy a történelemkönyvekben nem esik szó semmilyen háttérben működő összeesküvésről. A történelemtudósok által felkínált hivatalos narratíva azonban úgy tűnik, nem bizonyul elegendőnek, hiszen sokan keresnek alternatív magyarázatot a jelenségekre. Vajon miért nem elég a hivatalos magyarázat? Az egyik lehetséges válasz az lehet, hogy a világ eseményei annyira komplexszé és látláthatatlanná váltak, és olyan mennyiségű információval vagyunk körülvéve, hogy egy átfogó egységes magyarázat megalkotása sokkal nehezebbé vált. Tehát egyrészről megváltozott a világ és megváltozott a róla alkotott tudásunk, másrészt megváltozott az arról való beszéd természete.
A dolgozat erre a problémára próbál rávilágítani az összeesküvéselméletek egy kisebb szeletének, a gazdasági összeesküvések megvizsgálásával. Az elméletek "példányait" az Internet tengernyi forrása közül válogattam ki, elsősorban az amerikai illetve kisebb részt magyar elméletekről lesz szó. A témával kapcsolatban több kérdést szeretnék körüljárni. Milyen jellegűek a gazdasági összeesküvés-elméletek? Miért és milyen gazdasági problémákkal kapcsolatban merülnek fel? Milyen különbségeket lehet találni a tudományos vagy hivatalos és a konspiratív elbeszélés között, akár történetiségről akár a gazdasággal kapcsolatos gondolkodásról legyen szó? Hol adhatnak okot a hivatalos magyarázatok konspiráció feltételezésére?
Gazdasági Összeesküvések Az összeesküvés-elméletek általában akkor jönnek létre, amikor a valamilyen kedvezőtlen eseményről nincs vagy csak nem kielégítő a hivatalos magyarázat. A gazdasági összeesküvés-elméletek 'áldozata' a mai gazdasági rendszer, globalizáció és a pénzügyi intézményrendszer. A gazdaság egyre inkább bonyolulttá, átláthatatlanná válik, a hivatalos magyarázatok nehezen érthetőek. Ide tartoznak az olyan jelenségek, mint az ázsiai kis tigrisek gazdasági krízise, az utóbbi tíz évben elharapódzó valutaválságok. Említeni lehet az orosz, a mexikói és az argentin pénzügyi válságot. Paul Krugman [2002] írja, hogy a világgazdaság és a pénzügyi piacok manipulálhatatlanságába, objektivitásába vetett hit kezd meginogni. Spekulációs támadások érhetnek egy országot, egy valutát. Ez további forrása az összeesküvés-elméleteknek. A válságok és depressziók mögé az öszszeesküvés-elméletek készítői egy konspirációs csoportot, mögöttes érdeket sejtenek. Ezek sora végtelen, kettőt emelnék ki közülük:
1. Az IMF és a Világbank, illetve az összes jegybank egy kiszipolyozó csoport érdekeit szolgálja, akik gazdasági hatalmuknál fogva egy egységes világkormányt akarnak létrehozni. Ez lehet az egységes világhatalomról szóló összeesküvés-elméletek, a New World Order (Új Világrend) része. Ők terjesztik a globalizmust és a nemzetállamok szétbontását.
2. Az összes bank, a teljes pénzügyi rendszer a zsidó-szabadkőművesség befolyása alatt áll. Ők hozták létre a FED-et és a Bank of England-et is. Ez lehet egy egységes zsidó világállamra való törekvéssel egybekötve vagy anélkül is.
Több más elmélet létezik, amely még világvallással, katonai hatalommal és okkultizmussal is keveri az előző kettőt.
Két dolog nyilvánvaló: a krízishelyzetekről szóló magyarázatok meglátásom szerint tartalmaznak egy kritikai fonalat és egy összeesküvő fonalat. Az első a gazdasági rendszerrel szembeni kifogásokat, esetlegesen valós sérelmeket fogalmaz meg, míg a másik elem ezt egy mindent megmagyarázni kívánó hamis vagy legalábbis a hivatalostól eltérő elbeszélési struktúrába helyezi. A konspirációs elméletek tehát egyszerre próbálnak egy másfajta magyarázatot adni mind az intézményrendszerre (gazdaságra, pénzrendszerre, bankokra etc.), mind pedig a történelmi eseményekre.
Érthető magyarázat szükségessége Az összeesküvés elméletek egyszerű magyarázatokat adnak, a világot alkotó bonyolult jelenségekre, ezért akár könnyen politikai ideológiákká válhatnak. Ez többek között azért nem szerencsés, mert nehezíti az egészséges és konstruktív vitát. Az egyszerű magyarázat igen csábító, hiszen könnyen érthető és olyan területeket és kérdésköröket kapcsol össze, amire a hivatalos magyarázat nem mindig képes. A gazdaság globalizálódásával és a gazdasági rendszer bonyolódásával már nem lehet ilyen egyszerű magyarázatokat adni.
A leírandó valóság nagyon gyorsan változik, az új fogalmak szemünk láttára születnek meg, így pl. a működőtőke-beruházás, az árfolyamrezsim, az árfolyamkockázat, a derivatívák stb. A közgazdaságtan elbeszélésmódja ehhez igazodva változott meg. Smith a Nemzetek gazdagságában, Marx a Tőkében még valami egységes gazdasági rendszert próbált leírni. A klasszikus közgazdászok elbeszélésszerűen és közérthetően igyekeztek fogalmazni. Jó példa erre Mandeville a Méhek meséje c. munkája, illetve Adam Smith gondolatai a korabeli �klubok' és a közélet fontos beszédtémája voltak. Még Keynes is ezen közgazdászok csoportját gazdagítja. Stílusa lehengerlő, mondanivalója pedig jól érthető.
Legismertebb munkájának egyszerűsített címe, az �Általános Elmélet' jól mutatja: Keynes is az átfogó magyarázatot szorgalmazta. Ma bár a Friedman indította monetarizmus és a Lucas-féle újklasszikus iskola meghatározó irányzatok, nem mondhatjuk, hogy lenne egy egységes gazdasági magyarázat. A közgazdaságtan számtalan aldiszciplínára esett szét, nyelve pedig elsősorban matematikai, statisztikai alapokra tért át, illetve lemondott arról, hogy az egyének cselekvéseinek nem szándékolt következményeként létrejött struktúrákat szándékosnak állítsa be.
Egyrészről tehát megváltozott a gazdaság: elsősorban bonyolultabb és átláthatatlanabb lett, másrészről megváltozott a róla való beszéd. Ez a leírás már nem egységes, hanem kisebb részproblémákat próbálja magyarázni minél részletesebben. Mindez alapot adhat az összeesküvés-elméletek születésére, hiszen nincs egy átfogó és közérthető magyarázat. Így van egy hivatalos kevéssé átfogó, bonyolult hivatalos magyarázat, amelyet a saját tudományosságról alkotott kritériumai mentén jön létre, illetve van egy összeesküvő, mindent átfogó egyszerű magyarázat. Ez utóbbi nem mindig követi a tudományosság kritériumait, elsősorban nagy történelmi eseményekhez próbálja kötni magát. A történelmi események azért fontosak, hiszen ezekben lelhető fel a titkos társaságok tevékenységei, hiszen a legtöbb összeesküvés-elmélet szerint a titkos csoport tagjai irányítják ezeket a történéseket a háttérből.
Történetiség, tudományosság A posztmodern gondolkodás szerint a történetírók szerepe az, hogy írásos dokumentumok alapján mutassák meg saját elképzelésüket a múltról, emlékeztessenek arra, amit fontosnak tartanak, és próbálják elfelejtetni, amiről úgy gondolják, hogy nem annyira az. [Gyáni 2002]
Az összeesküvés-elméletek az elmesélő, ok-okozati viszonyra épülő történelem kategóriáján belül vagy ahhoz hasonlóan jönnek létre, ezért ahhoz, hogy cáfoljuk őket, el kell fogadni ezt a fajta történelem szemléletet. [Akim Bey 1997], azaz felfoghatjuk az összeeküvés-elmélet készítőit történetíróknak. Látva a legtöbb összeesküvés történelmi legitimáló törekvését és a már emlegetett "tervek" kedvelt historikus beágyazását, ezt a megközelítést fogom alkalmazni a gazdasági összeesküvésekkel kapcsolatban is. A következőkben azt próbálom körbejárni, hogy a kétfajta leírás között milyen tudományosságbeli különbségek lehetnek.
A kurrens tudományfelfogás szerint addig érvényes egy állítás, amíg azt meg nem cáfolják. Ezt nevezhetjük a Popper-féle tudományossági kritériumnak. Egy másik elképzelés szerint egy gondolkodási, magyarázati séma addig használható, míg a fokozatosan felgyülemlő, általa nem magyarázható jelenségek, adatok ki nem kényszerítenek egy jobb magyarázóerejű sémát, tudományos gondolkodást. Ez a Kuhn által szorgalmazott elképzelés a tudományos paradigmákról. A hivatalos magyarázatokra fennáll ez a két szemlélet. Ez biztosítja fokozatos megújulást és a vitát. Továbbá a társadalmi (gazdasági) intézmények revideálását és fejlődését is. Ebből kívánkozik, hogy megvizsgáljam e két szemlélet hogyan illeszkedik az öszszeesküvés-elméletekre.
A falszifikálhatóság szempontjából vizsgálva meg a (gazdasági) összeesküvés-elméleteket, azt lehet mondani, hogy történelmi elbeszélésként lehet cáfolni a forrás, az írásos emlék hitelességét, illetve felhasználásának korrektségét vagy a belőle levont következtetés pontosságát. Ez az elméleteken belül az, amivel meg lehetne dönteni az összeesküvés-elméletet. Azonban ez sokszor kevés, hiszen a jó összeesküvés-elmélet lényege egy nyilvánosság számára nem megismerhető szervezkedés feltételezése. Mivel ez titkos, soha nem derül ki róla semmi, minden érintettje tagad. Ez egyfajta logikai ördögi körbe visz, és ezáltal érdemi javulás nem érhető el.
Kérdéses továbbá, hogy mennyire alkalmazható a kuhni elmélet a (konspiratív) történelemre, azaz megdönti-e a hivatalos álláspontot az, hogy az adatok nem alkotnak koherens egységet, vagy az a körülmény, ha túl sok megmagyarázhatatlan dolog tűnik fel. Véleményem szerint a történetírás esetében ez a kritérium kevésbé erős. Ennek nem igénybeli okai lehetnek, hanem a tudomány eredményeinek lassúsága, a történelem szövődményes szálainak a kibogozásának nehézsége. A hivatalos történetírás hézagait és hiányosságait a konspirációs írók használják ki. Az összeesküvés-elmélet egyik alapköve, hogy az ún. "kóbor adatokat" is képes magyarázni, és éppen ezek azok, amelyeket a hivatalos történészek megpróbálnak elfelejtetni. Ennek a legjobb példáját a Kennedy-gyilkosság, melyre Schwartz [1992] szerint a tengernyi ellentmondó adat okán nem fogunk megoldást találni.
Problémás Intézmények egy konkrét elmélet alapján Eddig azt néztem, hogy általában milyen lehet egy alternatív magyarázat a történelmi eseményekre. Illetve próbáltam rávilágítani arra, hogy a két magyarázat belső struktúrájában is eltérések vannak. A következőkben arra keresném a választ, hogy mik lehetnek azok a problémás, elsősorban intézményi rendszerrel kapcsolatos konkrét hivatalos magyarázatok, amelyek összeesküvés-elméleti gondolkodásra adhatnak okot. Mi az, amire a konspirációs szerzők új magyarázatokat keresnek. Mindehhez egy konspiratív jellegű elméletet hívnék segítségül: a forrás Drábik János internetes írása lenne, mely a "Novus Ordo Seclorum - Az új világrend - Van-e nemzetközileg megszervezett pénzhatalom?" címet viseli.
A sok elmélet közül azért választottam ezt, mert általa megismerhető a mai világban fellelhető gazdasági - monetáris összeesküvés-elméletek jelentős része. Drábik a legtöbbjüket ugyanis saját elméletébe olvasztja.
Mindenekelőtt vázlatosan ismertetném az elméletet.
Drábik egy nemzetközileg megszervezett, önérdekkövető (itt lehet őket gonosznak tekinteni) összeesküvőket feltételez, akik képesek irányítani a világ pénzügyeit. A cikk szembe kíván helyezkedni 'Az ezredévi nagy borzongás' c. tanulmányával [Csontos et. al. 1997], kimutatni azt, hogy a nemzetközi pénztőke igenis szerveződni képes. Az összeesküvőket a HÁLÓZAT néven emlegeti, és mint egy korábbi [Drábik 2002] tanulmányában azt hangsúlyozza, a hálózat mögött nem áll népcsoport, vallás. A hálózat maga nem titkos, de integrál titkos és még titkosabb szervezeteket. Itt kezdődik az összeesküvés-elmélet.
Drábik kiindulópontja Carroll Quigley egyik tanulmánya, ebből meríti az első összeesküvést. Cecil Rhodes (1853-1902) a milliárdos országalapító, akinek a brit birodalom szupremitásának fenntartása volt az álma, alapított egy ösztöndíjat és egy szabadkőműves páholyt. Az ösztöndíj a volt brit gyarmatbirodalom országaiból segíti a diákok oxfordi tanulmányútjait. Az ösztöndíjban 1977 óta az angol kormány rendelkezése nyomán nők is részt vehetnek. Drábik szerint ez az ösztöndíj lenne a nemzetközi összeesküvés melegágya, melyhez szorosan kapcsolódik az angol és az amerikai külügyi intézet, a Council on Foreign Relations [CFR].
A második pont a CFR köré kapcsolódik. A CFR befolyása olyan nagymértékű, hogy a legjelentősebb amerikai elnökök mind az ő támogatottságukat élvezték.
Ezáltal kulcspozíciókat szereztek meg az amerikai szövetségi vezetésben. A tanulmány ideje alatti Clinton-kormány különösen CFR által irányított, hiszen maga Clinton is Rhodes ösztöndíjas volt. (Egy másik forrás szerint ehhez sosem voltak elég jó jegyei.) A CFR befolyással bír más szervezetek, a CIA, FBI felett, továbbá fenntart egyetemi diákszervezeteket: Skull and Bones Order. A CFR alapítói és főbb vezérei birtokában van az amerikai jegybankcsoport, a Federal Reserve System (FED).
A harmadik fonál, ami számunkra izgalmas, az amerikai jegybank esete. A FED nemcsak hogy egy titkos szervezet befolyása alatt áll, de magánkézben van és pénzteremtésből szerzett bevétel és a hitelnyújtás okán kért kamat mind a pénzügyi elitet gazdagítja, sanyargatva ezzel a nemzetgazdaságot. "Ezzel a legnagyobb hatalmat jelentő állami felségjog néhány pénzember magánprivilégiuma lett" - írja Drábik (u.o). Ez a vád, bár a szóban forgó tanulmányban nem szerepel, de mind az angol jegybankra, mind pedig az IMF-re és a Világbankra fennáll.
A Hálózat célja a világgazdasági uralom és manipulációja, nemzetköziesedés és a szabad tőkeáramlás biztosítása. Aki pedig nem engedel meskedik, vagy szembefordul a spekulációs tevékenységgel azt a rendszer keményen megbünteti. Ennek a részese az IMF, aki a magánbefektetők érdekeinek legnagyobb védelmezője, hiteleket adva az adós országoknak, hogy a magánbefektetőknek az adósságukat törleszteni tudják. Azaz megóvják a befektetőket attól, hogy viseljék a döntéseik következményeit akkor is ha az veszteséggel járna. A hálózat részeként léteznek a jelentősebb bankok is, a banktitkot emeli ki mint a "hálózat" konspirációjának legfőbb elemét. Megállapítja a nemzetállamok jelentősségének csökkenését, s hogy azok helyét és szerepét a multinacionális cégek veszik át. Az új világrendet, korporációs államok hatalmi központjaként vízionálja, melyet a pénzügyi és politikai integrált elit kormányoz egyfajta diktatórikus demokráciaként fogja fel. Felhívja a figyelmet a szerinte szükséges nagyobb társadalmi ellenőrzésre, a nemzetállami szuverenitás erősítésére és kamatmentes pénzrendszerre lenne szükség. Az új világrend létrehozása mögötti szervezkedésnek Drábik a szabadkőműveseket és az illuminátusokat nevezi meg.
A szerzőnek gondot okoz a hivatalos és az összeesküvő narratíva viszonya. Véleménye szerint nem lehet egy összeesküvés, egy monetáris manipuláció lehetőségét kizárni, mert azt bizonyítani a jelenben nem tudjuk. Fájlalja, hogy senki sem kutatja egy hálózat létét a mindennapi események mögött.
Magyarázatra szorul Az elmélet igen átfogó, bár nem minden részében hasonló mélységig kidolgozott. Az írás azért izgalmas, mert jól érzékelhető benne a tudományos érvelés és a misztifikáció. Cáfolni rendkívül nehéz lenne, de pár elemet szeretnék kiemelni, amelyek problémásak a szerző számára. Ezek lehetnek azok, amelyek alternatív magyarázatot igényelnek, illetve konspiráció feltételezésére adhatnak indokot: (i) kamat és hitelrendszer, a (ii) bankrendszer és banktitok, pénzteremtés mechanizmusa. Alapvetően a gazdaság monetáris szférájáról van szó, ami meglehetősen bonyolult és nehezen átlátható. A továbbiakban az első két témát próbálom meg jobban megvizsgálni.
Jegybankok
A bank és a jegybankrendszer sok szereplőt érintő, összetett gazdasági rendszer. Fejlődése, kialakulása során eredeti funkciója is sokat változott, és működési mechanizmusa is módosult. A bankrendszert ma már nem lehet csak olyan egyszerűen leírni, mint pl. a múlt században. A pénzrendszer már árupénzrendszer, ami nem arany alapokon működik, nincs materiális, kézzelfogható pénz, aminek az értékét ritkasága adja meg. A bankrendszer egésze és a pénzteremtés nem magyarázható el, törvényi, jogi, számviteli, történelmi, gazdaságelméleti szempontok nélkül. Ez a magyarázatokat is meglehetősen bonyolulttá teszi. A konspirációs elméletek bankrendszerrel kapcsolatos problémáira Edward Flaherty és Gerry Rough próbál meg magyarázatot adni, illetve igazolni próbálják, hogy sem az angol, sem pedig az amerikai jegybank nem összeesküvés révén jött létre.
Az Angol Jegybankról Gerry Rough végzett kutatásokat a hiedelmek eloszlatására. Rough történeti, tudományos szempontból állt neki a források elemzésének. Az alapállítás tehát, az angol bank (és FED is) összeesküvés útján jött létre, hogy papírpénzt bocsásson ki, melynek értéke és létrehozási költsége szinte semmi, mégis kamatot kér rá. A fedezetül szolgáló aranyt pedig lassan összegyűjtik, koncentrálják. Ez a konspiráció az országok feletti pénzügyi irányítás megszerzésére és vagyonharácsolásra épül.
Gerry Rough [1997a, 1997b, 1997c], miután tanulmányozta a konspirációs irodalmat, annak belső ellentmondásaira és a hivatalos történetírással való súrlódásaira mutat rá. A konspiráció szerint az angol jegybankot William Paterson és cimborái titkos megállapodás útján hozták létre. A hivatalos történetírásban ezek nyilvános részvényjegyzés mellett jöttek létre, tulajdonosainak sokaságát, ha nem is teljesen, de nagyrészt fel lehet tárni. Az angol bank esetében pl. tudjuk, hogy 1330 személy jegyzett részvényt, többek között az angol király és királyné (...), Duke of Leeds, Duke of Devonshire, Earl of Pembroke (...) [Rough 1997c] Az összeesküvők nevei tehát nyilvánosak, ami sérti egy jó konspiráció titkossági kritériumát.
Az összeesküvés-elmélet, valószínűleg, hogy kellően felkészült alternatívája legyen a hivatalos narratívának, ugyanazon tudományos kritériumoknak próbál megfelelni. Ilyen pl. az idézés és a hivatkozás korábbi művekre, melyek legitimációval és a visszakereshetőség lehetőségével kecsegtetnek. Rough kutatásaiból azonban arra következtethetünk, hogy az összeesküvés irodalma igen zárt, azaz a szerzők gyakran egymásra hivatkoznak, illetve ha a hivatalos elbeszélésből kölcsönöznek, azt pontatlansággal, esetleg csúsztatással teszik.
A zárt hivatkozási rendszerrel részben nincs semmi probléma, hiszen ezt a hivatalos történetírást vizsgálva is gyakorta felfedezhetjük. A probléma ott lenne, ha a hivatkozás alapja valótlan: erre lehetne példa a Ción bölcseinek jegyzőkönyvre való hivatkozás. A második problémára Rough számtalan példát említ, mind a négy hivatkozott irodalomban. A szövegkörnyezetből való kiragadásnál előfordul az is, hogy egy állítást olyan adat támaszt alá, amely sem helyben, sem időben nem illeszkedik az adott problémához. Ez a kutatás sekélyességét, illetve a forrás manipulatív eszközként való használatát jelenti.
Míg Rough alapvetően a Bank of England problémáját járja körbe, addig Flaherty az amerikai problémákra koncentrál. Flahertynek három alapvető problémája van az összesküvés-elméletekkel. (i) az általuk végzett kutatómunka szegényes (ii) sokan terjesztik az összeesküvéselméleteket anélkül, hogy valósságukról meggyőződnének (iii) energiát és figyelmet vonnak el a valós problémák megoldásától, aktivizálva politikailag tehetetlen (inert) embereket. Flaherty is érzékeli a tudományosság, a cáfolhatóság kritériumának problémáit, ezért csak tényadatok, a történelmi narratíva hamisságával és pontatlanságával kívánja aláásni az összeesküvés-elméletek hitelét.
A rengeteg problémából, amivel Flaherty foglalkozik, csak párat emelnék ki: A Federal Reserve Act elfogadásának és az amerikai jegybank létrejöttének körülményeit, a kamatmentes pénz körüli hiedelmeket. A jegybank megalakulásának előzményeit tisztázva először a 1863-as és 1864-es nemzeti bank törvények keletkezési körülményeit vizsgálja meg. Az USA-ban ekkor minden államilag bejegyzett banknak kibocsátási joga volt, amely engedélyezte a bankók nyomását és forgalomba helyezését. Ebből következően nem volt egységes valuta a gazdaságban. Itt két érvet lehet megemlíteni, amely elég erős ahhoz, hogy a törvényt ne konspirációnak, hanem államérdeknek tüntesse fel.
Az egyik a vitatható gazdasági hatékonyság, amely elősegíti a termelés és a kereskedelem fejlődését. Ez az érv persze gazdasági összeesküvés szempontjából kevés. A másik felhozható érv az amerikai polgárháború egységes valutával való könynyebb finanszírozása. Természetesen ez nem jelentette a bankok megszűnését, csak az egységes valuta bevezetését. Pénzkeresleti és strukturális problémák továbbra is akadtak. Itt lép be az alapítással kapcsolatos konspiráció második eleme.
A nemzeti törvénnyel létrehozott rendszer piramidális felépítésű volt, azaz a vidéki kisbankok a városi nagyobb bankokban tartottak betétet, azonban a nemzeti bankoknak nem volt összefogó szervezete. Így alapvetően a kis bankok közvetítette betakarításhoz, terményeladáshoz és vetéshez kötődő fluktuáció sorozatos pénzügyi válságokat idézett elő. 1873, 1884, 1893, 1907. Ez utóbbi válság esetében a New York-ban székelő nemzeti bankoknak sikerül a Morgan Banktól kölcsönt felvennie és könnyebben átvészelnie a válságot. Ez adta az ötletet egy végső hitelező létrehozására. Ez lett a FED. Felállítását 1907-től 1913-ig tartó vitaidőszak előzte meg, mind a törvényhozásban, mind pedig a közgazdászok köreiben. 1913-ban a Jekyll Island-i zártkörű megbeszélés dolgozta ki az első reformjavaslatot. Zártkörűsége miatt lett a konspirációs irodalom kedvelt eseménye. Azonban a javaslat nyilvánosságot kapott és a Kongresszus elvetette törvényes megvalósítását. Wilson 1913 karácsonyán egy másik átdolgozott kongresszusi vita után elfogadott törvényt írt alá.
Ha össze akarom foglalni a jegybankokkal kapcsolatos összeesküvés-elméleti fogódzókat, akkor a fentiek alapján ilyenek lehetnek az alapítás körülményeinek kevéssé ismert vagy nagy utána járást igénylő részletei, illetve az e körül versengő gazdaságtörténeti munkák különböző adatai, forrásai. Fontos a pénzrendszer és a banki funkciók folyamatos változásának nehéz követhetősége, illetve ezen funkciók megszaporodása. Az amerikai esetben ehhez járul még az intézményrendszer kidolgozásának "zártsága".
Kamat
Drábik elméletében központi szerepet játszik a pénz teremtését kísérő kamat, mellyel a jegybank a pénzkeresletet szabályozza. A kamatmentes gazdaság koncepciója azonban kidolgozatlan, véleményem szerint teljesen félreviszi a nyugati gazdasági intézményrendszer esetleges megreformálását szorgalmazó kritikát.
Alapvetően két forrást tudnék megemlíteni, amely alapja lehetne egy kamatmentes gondolatnak. Az egyik a Local Exchange Trading System (LETS), amely kanadai kisközösségek által használt kiegészítő pénzrendszer. Ez a rendszer azonban valójában csak kis mennyiségű tranzakciók idő és térbeli elhalasztására.
A másik forrás az ún. iszlám gazdaság. Arab közgazdászok és vallástudósok próbálnak felállítani egy olyan alternatív gazdasági rendszert, amely az arab országok modernizációját a nyugati kultúra átvétele nélkül próbálja megoldani. A Korán előírásait megtartva, amely tiltja a kamatszedést, kialakítani egy alternatív fejlődési modellt. Azonban az "iszlám gazdaság" elmélete Rostoványi [1998] szerint egyáltalán nem alkot egységes képet, bár léteznek befektetési alapok mintájára működő ún. Iszlám bankok.
A kamat hivatalos magyarázata, a befektető kockázatának ára, illetve a tőke ára. Kamat hiányában a pénz végtelen erőforrássá, termelési tényezővé válna. Az érvényben lévő gazdasági rendszert alapvetően kellene megváltoztatni kiiktatásához. A kamat ui. a gazdaságban a tartalékolás eszköze, szabályozza a pénzkeresletet, illetve fogyasztási időpreferenciát alakít ki. A kamat esetében az lehet a fő probléma, hogy a kamat nem csak a mindennapi hitelezésnél jelenik meg, amelynek a magyarázata egyszerű, hanem makrogazdasági szinten is, beruházási döntésekhez, illetve portfólió kialakításokhoz nyújt döntési segítséget, ahol a szerepe sokkal komplexebb, kialakulása nehezebben magyarázható.
A konspirációs feltételezést erősítheti még a banktitok léte, amely már nevéből adódóan is gyanút kelt és a tudásból való kirekesztettséget szimbolizálhatja. Hasonló szerepe lehetne egy ipari, üzleti titoknak is.
Összegzés
Dolgozatomban azt a kérdést próbáltam körüljárni, hogy mik lehetnek a gazdasági összeesküvések kialakulásának okai. Azt feltételeztem, hogy a gyorsan változó gazdasághoz társult egy megváltozott beszédmódú magyarázat, amely egyrészt új fogalmakat használ, másrészt kevéssé közérthető, és nem törekszik általános magyarázatokra. Ebből következően okot adhat egyszerűbb magyarázatok, összeesküvés-elméletek kreálására. Az összeesküvés-elméletek régi magyarázatokból kiindulva, történelmileg próbálnak magyarázatot keresni ok-okozati viszonyokat kutatva.
Drábik egy ilyen elméletén keresztül próbáltam felkutatni azokat a gazdasági intézményeket, amelyek magyarázata hiányos lehet. Itt a kamat és a jegybankrendszert tekinti a leginkább kritikus tényezőknek, ezeknek próbáltam elsősorban a végére járni. Mindkét esetben azt találtam, hogy a probléma egyik gyökere a történeti beágyazatlanság, azaz mind a két fogalom nagyon sokat változott az elmúlt 200 évben, és hajlamosak vagyunk ezeket összemosni. Így pl. a jegybank esetében azt, hogy nem a mai kétszintű bankrendszer részeként jöttek létre. További problémát okoz elsősorban a bank esetében a funkciók halmozódása. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-17 17:27:39, szombat
|
| |
| |
Közösen demonstráltak magyarok, osztrákok, szlovének
2007. március 17., szombat 12:38 InfoRádió / MTI
Az osztrák-magyar határon több mint kétezren tiltakoztak szombat délelőtt félpályás útlezárással az ausztriai heiligenkreuzi ipari parkban tervezett hulladékégető ellen.
A rábafüzesi határátkelőhelynél közösen demonstráltak magyar, osztrák és szlovén környezetvédők, a térség érintett önkormányzatai, valamint Szentgotthárd lakói.
Bugán József a város alpolgármestere azt mondta: egyre nagyobb a tiltakozás a Heileigenkreuzba tervezett hulladékégető ellen. A régió egységesen utasítja vissza a tervet, és reményei szerint hamarosan megszületik a környezetszennyezést elutasító országgyűlési határozat is.
A burgenlandi zöldszervezetek nevében Katerina Brunner azt mondta: a térségben évente 40 ezer tonna háztartási hulladék keletkezik, így a 200 ezer tonna kapacitású erőműbe távolabbról hoznák a szemetet.
Egy osztrák cég közvetlenül a magyar határ mellett, Szentgotthárd határától száz, az Őrségi Nemzeti Parktól 300 méterre akar egy nagy teljesítményű hulladékégetőt építeni. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-17 17:11:08, szombat
|
| |
| |
Kormányzati negyed: toronyházakért lobbiznak
Építési tilalom feloldását szorgalmazzák a kormánynegyed leendő beruházói
2007. március 17. 4:28 Magyar Nemzet
Annak ellenére, hogy még nem készültek el a tervek, és a fővárossal sem született megállapodás, toronyházak építését helyezte kilátásba a jövendő kormányzati negyedben a Kincstári Vagyoni Igazgatóság. Felvetődik a kérdés: mennyire szolgálja a több szempontból is kifogásolt beruházás azoknak a cégeknek az érdekeit, amelyek régóta próbálják elérni a környéken a toronyházakra vonatkozó építési tilalom feloldását?
Erős nyomás érzékelhető a kormány részéről, hogy lehetővé váljon a toronyházak építése a Nyugati pályaudvarnál tervezett új kormánynegyed esetében - közölték lapunkkal építészirodák, amelyek - mivel részt kívánnak venni az új városrész tervezési pályázatán - nevük elhallgatását kérték. Az irodák által észlelt jelenséget megerősítheti, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) illetékese már most is toronyházak várható építéséről nyilatkozik, miközben a KVI még nem kötötte meg a fővárossal a kormányzati negyednek helyet adó terület szabályozásának átalakításáról is szóló megállapodást, valamint a nemzetközi tervpályázatra sem érkeztek még be a pályamunkák.
A Prestige Fejlesztési Csoport ugyan nem indul a pályázaton, de természetesen figyelemmel kíséri a folyamatokat, s a jelenlegi tervek azt mutatják, hogy a kijelölt terület alig 17 százalékát foglalják majd el a kormányzati épületek, míg a fennmaradó 83 százalék élhetőbb városrész lesz - állapította meg Szili Balázs. A Prestige Towers értékesítési és marketingigazgatója szerint a jelenlegi alacsony beépítettség is azt sugallja, hogy a területen magasházakat fognak építeni.
A kormányzati negyed közelében egyébként korábban a Prestige Fejlesztési Csoport is akart magasházat építeni, ám ezt a hatályos jogszabályok - melyek szerint legfeljebb harmincméteres ingatlanok épülhetnek a városon belül - ezt nem tették lehetővé.
Árnyaltabban, de lényegében a toronyház építésének tervét erősítette meg Görözdi György, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság munkatársa, a beruházás miniszteri biztosa. Lapunk kérdéseire válaszolva arról tájékoztatott, hogy a hatályos építési szabályozás szerint az új kormányzati negyed jövendő területén nem építhető harminc méternél magasabb épület.
Ugyanakkor szakmai előkészítés alatt áll a főváros és a VI. kerület szabályozási tervének módosítása. - Jelenlegi ismereteink szerint változik a terület övezeti besorolása, a beépíthetőség aránya és a közösségi funkciókra vonatkozó előírás is - tájékoztatott Görözdi György. Hozzátette: elképzelhető, hogy ha a nyertes pályamű toronyház építését is tartalmazza, a zsűri támogató döntése esetén valóban megjelenhet a negyedben egy, a terület új funkciójához illeszkedő, akár logóként is használható toronyházépítmény.
A miniszteri biztos úgy tudja, hogy bár a beruházás összértéke nem fogja elérni azt az ötvenmilliárd forintos határt, amelynek esetén már kötelező jóváhagyás kérése a parlamenttől, a kormány szándéka az, hogy az új kormányzati épületegyüttes megvalósításának ügyében az Országgyűléshez fordul. Görözdi leszögezte, hogy a jelenleg zajló nemzetközi tervpályázat célja alapvetően az új kormánynegyed építészeti arculatának megfogalmazása és az ahhoz kapcsolódó városépítészeti javaslatok összegyűjtése.
A tervpályázati dokumentációban a negyed funkcionális követelményeinek megfogalmazása került előtérbe, a pályázók feladata a kiírásban szereplő elvárások elhelyezése a területen - a jellemző városképi illeszkedés figyelembevételével. Eredmény a pályázat befejeztével, június első felében várható.
A Magyar Nemzet információja szerint több építésziroda is arra készül, hogy nemzetközileg ismert tervezőkkel dolgoztatja ki saját elképzelését. A jelenlegi elgondolások szerint az új kormányzati negyedben tizenegy minisztérium kap majd helyet. A kabinet a csaknem 50 milliárd forintra becsült beruházást 2009. május 31-re készíttetné el. Ez - amennyiben elosztjuk az irodakomplexum tervezett méretével - négyzetméterenként mintegy hetvenezer forinttal haladja meg a jelenlegi 150-160 ezer forintos piaci átlagárat.
A minisztériumok által jelenleg használt ingatlanokat - amelyeket százmilliárd forintra becsültek fel - a tervek szerint értékesítenék, és a negyed bérleti díját egy ideig ebből fizetnék.
Dénes Zoltán |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-17 17:08:53, szombat
|
| |
| |
Lezsák Sándor: Kettős hatalom van ma Magyarországon
Lerakták Brusznyai Árpád emlékművének alapkövét
2007. március 17. 16:31
Magyarországon ma kettős hatalom van: az egyik hazugság árán a parlamenti választásokat követően jött létre, ez a kormányzati hatalom, a másik pedig októberben az önkormányzati választással jött létre, s ez az önkormányzati hatalom - mondta Lezsák Sándor szombaton Veszprémben, a Csengey Dénes Vándoregyetem rendezvényén.
"Kettős hatalom jött tehát létre, s ebben a feszültségben vagyunk most" - tette hozzá az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Főrum elnöke. Lezsák Sándor hangsúlyozta: nagy dolognak tartja, hogy most március 15-én "sikerült kitörni abból az állapotból", mint amit október 23-án kellett megérni. Mint mondta: "annál veszélyesebb nincs, mint nézni a tévében, hogyan röpködnek a gumilövedékek", s nézni azt, "hogyan szüntetik meg a kórházunkat, az iskolánkat, hogy teszik tönkre az életünket, hogy adósítanak el bennünket".
Lezsák Sándor felszólítása szerint "egyre többen lépjenek ki a képernyő elől és vegyenek részt a saját életük alakításában, formálásában!" Megjegyezte: ebben "sebezhetetlenül és rendíthetetlenül vesz részt a Nemzeti Fórum".
Beszéde végén közölte: a lakitelki találkozó 20. évfordulóján, 2007. szeptember 27-én háromnapos konferenciát rendeznek Lakiteleken.
A fórumot követően a veszprémi megyeháza előtt, mintegy százötven helybeli érdeklődő jelenlétében, lerakták a város 1956-os mártírja, Brusznyai Árpád tanár emlékművének alapkövét.
A alapkő letétele alkalmából Lezsák Sándor méltatta görög-latin szakos tanár, Brusznyai Árpád életét, munkásságát és felidézte az emlékművet készítő szobrászművész, Melocco Miklós életpályáját, s a nemzet és a forradalom iránti elkötelezettségét is.
Lezsák Sándor az ünnepségen emlékeztetett arra, hogy Pap János, Veszprém megye egykori kommunista diktátora "légypiszoknyi kis országnak" nevezte Magyarországot, majd arra utalt, hogy ez a kijelentés "egy tőről fakad az öszödi beszéddel, káromlással".
A Nemzeti Fórum elnöke megjegyezte: a lakiteleki találkozó 20. évfordulójára készülve "állíthatjuk, hogy mi nemhogy a barátainkat nem szoktuk cserélgetni, de az ellenfeleinket sem".
Melocco Miklós az ünnepségen hangsúlyozta, hogy egy alapkő letétele "a kölcsönös bizalom meghirdetése: akik akarják, megbíznak egymásban, mert a jó szándékú akaratukban közösek". A művész rámutatott: "emlékművet állítani önvédelem és szellemi életünk igazolása is".
Az alapkő letételénél jelen volt Navracsics Tibor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője is.
MNO - fidesz.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-17 16:54:19, szombat
|
| |
| |
A lengyelekről kéne példát vennünk
Hogy nemzeti ünnepünket nem hagyják megünnepelni nekünk? Dehogynem. A hatalom elképzelése szerint. A 200 000-es tömeg többsége szépen és rendben, mint a jól idomított juhászkutya, hazamasírozott a tervek szerint. Sem 2006. október 23-án, sem a mostani március 15-én nem domináltak a rendszert leváltó jelszavak.
A "Gyurcsány takarodj!" jelmondat nem rendszerváltó célkitűzés. Sokkal korábban és sokkal erélyesebben kellett volna kezdeni. A kommunisták nem fognak senki két szép szeméért sem lemondani, sem megváltozni (pedig többet is kilőttek - a szerk.). Tizenhat éves lemaradásban vagyunk más, a volt keleti tömb országaihoz képest. Egyszerűen nincs ellenzék. Fölösleges könyörögni és kérvényezni, felszólítani egy volt kommunista, sortüzes diktatúrát. Itt cselekedni kellene, de ez még nem jutott el a tömegek tudatáig, és félő, hogy sohasem fog eljutni. Akik meg a romló életszínvonal miatt siránkoznak, azok még ennyit sem érdemelnek, amennyit eddig kaptak.
A lengyelek kényszerítették Stanislaw Wieglust, Varsó érsekét, hogy nyilvánosan ismerje be a volt kommunista titkosszolgálattal való együttműködését. A varsói dómban nyilvánosan levetette az érseki süveget és egyenruhát. Továbbá a kommunista rendszerben pozíciót betöltő 700 000 funkcionárius átvilágítását tették kötelezővé. Akik megtagadják a kihallgatáson való megjelenést, azok elveszíthetik az állásukat. A lengyelek fütyülnek az EU kommunistákat védő figyelmeztetésére.
Valahogy hasonlóan kellene csinálni nekünk is. Az istálló kitakarítatlan maradt, és bűzlik az erjedő ganéjtól, mert sáros az ország nagyobbik fele! Orbán és csapata a fennálló rendet erősíti, pedig illenék tudni, hogy "A langyost kiköpi az Isten!" A gengszterváltás nem népi kezdeményezés volt, hanem a nagyhatalmak megegyezése, amit Magyarországon nem tudtunk kihasználni. Az "ellenzék" volt kommunistákból és spiclikből verbuválódott mindjárt az elején. Nincs nép, csak gyáva csürhe gyülekezet. Hogy a jelenlegi kormány karikatúra egyáltalán lélegezni tud, az köszönhető a népi tömegek minőségének. Mindenki előttünk jár!
Tímár Imre
Nemzeti Hirhalo :hirhalo@fw.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-17 13:35:38, szombat
|
| |
| |
Gondolatok 2007. március 15-éről
1.
Fémkordon, rendőri csapatok, lezárt házak,...
Ez volt a tegnap legjellemzőbbje.
Elképesztő.
159 évvel a hősi események után így kell ünnepelnie a magyar nemzetnek.
A XXI-ik században, Európa kellős közepén.
Azt hiszem, ha tényleg nem lehetett volna kimennem a házból, mint ahogy a
budapesti Kossuth tér környékiek esetében hallom, feljelentést tettem volna
a személyi szabadságom korlátozása miatt.
Mit is jelent a "nemzeti ünnep"?
Nem azt, hogy a nemzet ünnepel?
2.
Hallgattam reggel Nyakó ostoba és nevetséges magyarázatát a rádióban.
Vajon ezek hallják is, hogy mekkora ökörséget beszélnek?
Ha hallják, hogy nem sül le a bőr az arcukról?
Vagy már rásült?
Némelyikre nézve úgy tűnik,...
3.
Már megint és újra gyalázzák az árpád-sávos zászlót.
Ha az a nyilasok néhány hónapos aljassága, ocsmánysága miatt önkényuralmi
jelképnek minősül
- holott csak a nyilaskeresztes zászló lenne az!!! -,
akkor hivatalos nemzeti lobogónkat is annak kell tekintenünk, mert azt pedig
a kommunista diktatúra több mint négy évtizedes aljassága és ocsmánysága
alatt szentségtelenítették meg a kommunizmus önkényuralmi jelképével, a
vörös csillaggal.
Tehát marad az, hogy mindkét zászlónál csak a közepén kivágottat fogadjuk
el.
Én benne vagyok,...
4.
Már meg sem lepődöm, hogy a kormány tagjait - élükön a
miniszterelnökükkel! -, és a hozzájuk közel állókat tojással és hasonlókkal
dobálva fogadják.
Mint ahogy az sem lep meg, hogy nagy rendőri erőkkel védik magukat,... van
félni valójuk, úgy tűnik.
Talán még Kádár is nyugodtabban mehetett az egyszerű emberek közé, mint
Gyurcsány!
Azért ez jelent valamit,...
5.
Elérkezünk hát végre az utolsó demokratikus lépéshez?
Mert minden út az első lépéssel kezdődik,... de az utolsóval ér véget!
"A népszavazással megnyílt a lehetőség, hogy lebontsuk az utolsó sarkot is a
hátuk mögül.
Ez az utolsó alkotmányos eszköz, amellyel az emberek kinyilváníthatják
akaratukat.
A népszavazás ügydöntő.
A népszavazás után vagy azt teszi a kormány, amit az emberek akarnak, vagy
elkergethető lesz.
Végrehajtja az emberek akaratát, vagy maga ad zöld utat, hogy kipenderítsék.
Onnantól fogva nincs több magyarázkodás, nem hivatkozhat sem demokráciára,
sem alkotmányra, sem törvényre, semmire az égvilágon.
Nem marad más számára, mint futni, de gyorsan."
(Orbán Viktor, 2007.márc.15.)
De ugye tényleg ez lesz az utolsó,...?
Mert a türelem egyre fogy,...
Feri!
(Gyurcsány Ferencre gondolok itt!)
Az idősebb jogán tegezlek, bár te elkövetted azt a modortalanságot,
illetlenséget,
hogy a nálad halálakor is sokkal idősebb Nagy Imre mártír miniszterelnököt
letegezted.
Lassan menned kell,...
Ugye érzed, ... tudod ...?
Ha nem vetted észre a nagy reform-ámokfutásodban,... nagyon sokan nem
szeretnek,...
Czakó István, Debrecen, 2007.03.16. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 24
|
|
|
|
2007. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
350 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1613
- e Hét: 5377
- e Hónap: 9122
- e Év: 162618
|
|
|
Offline
