2007-03-25 07:25:43, vasárnap
|
|
|
pillangó szárnyakon száll az idő. a napi őrlődések között néha fölemeled a fejedet, és ráébredsz: már túl is vagy a célon, illetve a cél maga az út.
Napokon át ömlött az eső. és hideg is volt. most minden zöld odakint, s nyújtózkodik a világ. A héten a kertet el kell rendezni, nem lesz sok idő Húsvét táján. 5-én elindulunk Németországba, de most nem a gyermekhez. Először Drezdában állunk meg (a feleségemmel megyek), itt éjszakázunk Siegridéknél (nászasszonyunk), majd másnap Cottbusba utazunk. A vezetést előre élvezem, bár ezt az utat tucatszor megtettem 1987 óta. Élvezem Prágát is, s a fölötte lévő Szudéta vidéket.
Cottbusban meg kell keresnem sógornőm új lakását, a korábbit lebontották. (A városból 20 ezer ember ment nyugatra a fal leomlása után, s a kiürült panellakásokat bontják.) Cottbus hűvös, szép város. Keverednek benne a lengyeles elemek a porosszal. Ez már nem Szászország, hanem Barndenburg, tehát Poroszország. Egy világ választja el a bajor mentalitástól.
Renata tud kicsit magyarul, de inkább németül szeretne beszélgetni, főként azóta, hogya feleségem folyékonyan tud ezen a "szép" nyelven. (A német apanyelv - Vaterland -, a magyar anyanyelv - anyaország)? Én elboldogulok, de ilyenkor nem az étkezésről, az időjárásról beszélgetünk, az elmenne. Néha egészen speciális dolgokról. Gyereknevelés, család, múlt, politika.
Renáta elhatározta, hogy Berlinbe kirándulunk, s én vezetek. Az elmúlt évtizedben akkor megy Berlinbe, ha én ott vagyok. Berlin veszélyes, mondja. Szerintem gyönyörű! Nagyon más város. S könnyű benne vezetni. Le kell tenni az autót egy mellékutcában és U-bahnnnal S-bahnnal kell közlekedni. Van Nagyberlin családos jegy is. Most Potsdamba is elmegyünk. S aztán lassan hazafelé, s hétfőn vissza.
S két hét múlva aztán Zilah, egy költői estre. Négy verset küldtem ki, hogy románra fordítsák. Aztán a rá következő héten Rimaszombat, itt zsűrizés egy országos szavalóversenyen.
Ősszel úgy volt, hogy április elős két hetében osztrák barátaimmal, a Bécsi Napló szerkesztőivel Ausztráliába repülünk, ezt én fúrtam meg. Nincs rá idő, és ennyi pénz sincs. Aztán Deák Ernő kitalálta, hogy kárpótol Firenzével és a kelta emlékekkel, de iskolaidőben nincsen ennyi szabadidő. Ezt októberrre tettük.
Irogatás közben rádiózol, süt srégen be a napocska. Abba is hagyom.
legyen jó napja annak, aki ide kattint!
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|