|
2007-03-07 05:39:03, szerda
|
| |
| |
Peter Handke cím, ha jól emlékszem ifjúkorom egyetlen modern osztrák regénycímére. Hogy miért jutott eszembe? Az egymást űző feladatok nyomán.
Délelőtt az iskolában Örkény. Érettségi tétel, átnéztük a szöveggyűjtemény egyperceseit. Előtte feleltettem az Egy mondatból. Nem is olyan könnyű róla beszélni, jöttek rá a nebulók. Én Illyés Bartók című versét hagytam volna benn a tételben, ők kérték a cserét.
Ebéd után apámhoz Sopron mellé, a temetőbe nyuhoz Sopronba, majd vissza. Szörnyő nagy forgalom Csorna után, száguldó kamionok, szlalomozó gépkocsik. Visszafelé beesteledett, nem szeretek sötétben, vékony utakon autózni.
Este hosszú telefon Sass Lacival, aztán néhány verset küldtem drtópostán neki kitölteni a lyukakat a Várhelyben. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
