|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
|
|
2007-04-15 22:17:57, vasárnap
|
| |
| |
A kormányon élősködők legfőbb gondja a parlamenti ima kérdése.
Bizony, ez valóban érdekes kérdés lehet egy keresztény országban!
De az elvtársak nem Istenhez imádkoznának, hanem az izraelitákhoz.
Mint írtam a családom egy Isten hívő keresztyén emberekből áll,
az őseim is mind az Isten kőbevésett törvényei szerint él, élt!
Ezért gondolta úgy az Apám a zsidóüldözés ideién, hogy egy Református
templom padlásán
rejtegeti a magyar izraelita lelkeket.
Tehát, mi az embereket nézzük elsősorban, és nem a vallási meggyőződést.
Így vagyok, a keresztén, a keresztyén, a muzulmán, és az izraelita
társaimmal.
Mélyen elítélem, és Isten irgalmát kérem azokért az emberekért, akik
hisztériával próbálnak egy vallást terjeszteni
A mit a Klub rádióban előadtak, miszerint a Zsidó vallású emberek imáját a
parlament falai között,
mint egy szózatot adjanak elő a képviselők?!
Hát, elképesztő, hogy eddig nem akadt egy vallásos zsidó, aki nem tiltakozik
a saját vallása megcsúfolása ellen!
Mert én, ha ilyen áron szeretnék, hogy a parlamentben a "Mi Atyánkat",
előadják,
emelt hangon tiltakoznék, hogy a vallásom gyakorlóit ne silányítsák le egy
"Öszödi" beszéddé!
Mi lehet az oka, hogy a Holokauszt emlék napja előtt, ily hisztérikusan
előrángassák
az izraelita vallás imáját, méltatlan módon?
Milyen jó lenne, ha valóban Istenhez imádkoznának, és nem a politikai
érdekek
miatt jut eszükben az izraelita vallás!
Milyen jó lenne, ha eszükbe jutott volna a terror kártyán kívül is a
kommunista áldozatok napján,
hogy a "Mi Atyánk"-ot elkellet e volna Imádkozni az áldozatok lelki üdvéért!
10 éves lehettem, mikor az Apám elvitt egy találkozóra Budán egy kávéházban.
Be szeretett volna mutatni a barátainak-mondta.
Mikor hazaértünk, elmesélte kik voltak azok az emberek.
Azok a zsidók, és család tagjaik voltak, akiket megmentett!
Akkor hallottam először héberül imádkozni embereket, és az Apámat.
Ott valóban imádkoztak, a zsidók és az Apám!
De mit szeretnének és főleg, hogy gondolják a hatalmon lévő politikusok?
A kaddist elimádkozni? Mégis, hogy?
Mit jelenthet maga az Ima nekik?
Egy kirakatot, hogy lássák az emberek, hogy imádkoznak?
Szégyen már csak a kaddisra nézve is!
Nem tudhatom, csak azt igen, hogy Egy az Isten, és a hívő emberek, a valóban
vallás gyakorlókra értve,
nem a politikai érdek, és a hisztéria miatt imádkoznak, hanem azért, mert
komolyan gondolják,
Isten a legfőbb segítőnk.
De a politikailag besározódott emberek, kérem tisztelettel, a terror,
és az antiszemita, mert magyar hitű kártya után ne rángassák elő, egy jó
"piárfogás" matt az imádságot!
Duft naplója
JobbINFO Extra: http: |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-15 22:12:18, vasárnap
|
| |
| |
Stoffán György: A holocaust emléknapja - legyen tananyag!
Olvasom a visszaemlékezéseket, és szörnyű érzés kerít hatalmába. Mi elviselnénk-e ezeket, lenne-e erőnk, kitartásunk és hitünk a hazatérében? Elviselnénk-e azokat a körülményeket, amelyek között tartották őket, az ártatlan áldozatokat, akik voltaképpen magyar honfitársaik áldozatai... magyarok voltak a gyilkosaik, hiszen magyarok jelentették föl őket és adták át mindnyájukat az idegen őrölt hatalomnak, hogy ezek táborokban semmisítsék meg őket... Legyen külön tantárgy! - mondom én is...
Olvasom a visszaemlékezéseket: Bien Györgyét, Hegedűs János, Zsúnyi Illését, Szekeres Imre Gyula drámai leírását... s nézem az ott készült rajzokat a szenvedésről. Vajon hogyan alacsonyodhatott idáig a magyarság egy kis része is? Miként jutott, juthatott el odáig, hogy honfitársait halálba segítse, küldje, zavarja. Százezrek haltak meg, mert az embertelenség úrrá lett Magyarországon... s megindultak a vagonok...
A holocaust emléknapján gondoljunk tehát az áldozatokra, a magyarokra, akik a nemzet tagjaiként a nemzetnek adnak példát... akik máig felelősségre vonják nap-nap után azokat a magyarokat, akik vagonokba lökték őket, és hagyták, hogy idegen gyilkosok kéjjel öljék halomra tömegeiket. 400.000 embert! 400.000 magyart!
Mert 1945-től 1953-ig tartott az az idegen földön való szenvedés, amelyet azok a kommunisták terveltek ki és vittek véghez, akiknek utódai immár ötödik éve rabolják, teszik tönkre Magyarországot - hűen elődeikhez... Ez volt az eddigi utolsó holocaust... ma egy másikat élünk át, amely egész nemzetünket veszélyezteti - hasonló vagy éppen ugyanazon eszme alapján! Mert a gyilkos és aljas szándék ma is arról a tőről fakad, amelyről fakadt az emberiségellenesség... a kommunizmus, azaz a baloldali és liberális eszmék megszületése óta.
Nekünk magyaroknak a Gulág volt a holocaustunk Hitler után... és a közös tő a szocializmus... amelynek vesszőcsapásait máig, és ma is érezzük. Átkozott legyen hát mindaz az eszme és mindazok, akik ezeket az eszméket a világ felégetésére az értékrombolásra, egy nép elpusztítására alkalmazzák... akár Magyarországon, akár másutt... Legyen hát tananyag a magyar holocaust, hogy örökre megmaradjon a szocializmus átkának és átkozott követőinek emléke. Mi nem kaddist mondunk a parlamentben... mi Requiemet harsogunk halottainkért templomainkban, s nem megvető gyűlölködő pillantást vetünk azokra, akik mentették, akit lehetett, hanem köszönettel emlékezünk rájuk. Ám a magyarság holocaustja soha nem feledhető, mert örök figyelmeztetés mind a nemzetnek, mind a világnak: Ezt tették velünk a mai hatalom véreskezű jogelődei, s ezt tennék ma is, ha volna rá lehetőségük... Legyen hát tantárgy a magyar holocaust, a Gulág, Kolima és Vorkuta... mert a múlt ismerete nélkül nincs jövőnk. És ezt jól tudják a mai szocialista vezetők is, és erre építik a legújabb kori genocídiumot... de ennek is vége lesz egyszer, s ezt is épp úgy kell majd megtanítani mind az előző magyargyalázás történetét. Mert ez a végső szocialista harc a magyarság ellen, amely ezekben a hónapokban teljesedik ki és ér véget, mint Sztálin halála után a legádázabb magyargyalázás. Hiszen ha egy szovjet birodalomnak sem sikerült kiirtania nemzetünket, akkor nem sikerülhet a rabló, jogot, és törvény megvásároló söpredéknek sem... és ezt is meg kell tanítani... de ezt már nekik, hogy álmukból felriadva is úgy tudják elmondani, mint az egyszer egyet!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-15 20:52:01, vasárnap
|
| |
| |
Meleg királyfival a toleranciáért
szombat, 2007. április 14. parlagfűző (nol)
Homoszexuális királyok, leszbikus anyukák, és meleg pingvinek a főszereplői a másság elfogadtatása érdekében indított brit program általános iskolai olvasókönyveinek. A toleranciára nevelést már négyéves korban elkezdik.
,,Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy királyfi, aki elhatározta, hogy megnősül. Sorban jöttek a királylányok, de a királyfinak egyik sem nyerte el a tetszését. Végül aztán egy másik királyfiba szeretett bele. Összeházasodtak, és boldogan éltek, míg meg nem haltak. A történet egy általános iskolai olvasókönyvből származik" - olvassuk a Spiegel nemzetközi kiadásában.
Nagy-Britanniában egy 1988-ban elfogadott törvény értelmében tilos volt az iskolában a melegek együttélését, elismertetését hirdetni az iskolákban. A Blair-kormány 2003-ban eltörölte a törvényt, és 2005-ben legalizálta a melegek házasságát.
A ,,Nincsenek kívülállók" program célja a másság iránti tolerancia erősítése. 4 és 11 év közötti általános iskolások olyan történeteket olvasnak, amelyekben a főszereplők melegek.
,,Célunk az, hogy olyan könyvekkel ismertessük meg a gyerekeket, amelyek híven tükrözik a való életet" - nyilatkozta Elizabeth Atkinson, a program vezetője. Mint hozzátette, a homoszexualitás korai bemutatása hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek később ne közösítsék ki, és ne különböztessék meg hátrányosan a melegeket.
A vallásos szervezetek és a konzervatív szülők nem örülnek a liberális kezdeményezésnek. ,,Attól tartanak, hogy a két királyfi története és a hasonló mesék erkölcsi zülléshez vezetnek, és a homoszexualitást népszerűsítik."
,,Magánügy, hogy mi történik két felnőtt hálószobájában, de helytelenítem, hogy mindezt ráerőltetik a gyerekekre" - nyilatkozta a program ellen tiltakozó egyik szülői szervezet vezetője.
A program vezetői azzal védekeznek, hogy a ,,Király és király" és egyéb meleg történetek nem járulnak hozzá nagyobb mértékben az erkölcsi zülléshez, mint a Hamupipőke, hiszen ezekben a mesékben sem a szex, hanem a szerelem a fontos.
Ráadásul - teszi hozzá a program egyik vezetője - a gyerekek nem kifogásolják a meleg meséket, csak a szülők.
http://www.nol.hu/metazin/cikk/442687/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-15 20:06:48, vasárnap
|
| |
| |
Dr. Csath Magdolna: Magyarország - neoliberális átnevelő tábor
2007-04-09 18:06 - Anonymous
Gyurcsány Ferenc:
Foglalkozása: táborvezetőMagyarország a globalizáció legutolsó szakaszába,
az emberek átnevelésének időszakába érkezett el az MSZP-SZDSZ koalíció
újbóli hatalomra kerülésével.
Egy, az ország lakosságához képest szűk, de keményen összetartó, és a
nemzetközi tőke teljes
támogatását élvező csapat gátlástalanul és cinikusan, az embereket semmibe
véve,
hazugságra mindig készen, élvezettel veri szét az ország, rendszerváltás
után még megmaradt értékeit, az egészségügyet, az oktatást és a
kutatás-fejlesztést.
Naponta csöpögtetik, tudatosan és jól szervezetten a társadalom poharába a
mérget, amely,
látható módon, hat is a társadalomra.
Az emberek egyre zavarodottabban viselkednek, egyre kevésbé ismerik ki
magukat az őket körbevevő világban, elhiszik a hazugságról, hogy igaz, és
kételkednek az igazságban.
Közben pedig fokozódik a feszültség: az embereken belül és közöttük
egyaránt.
Ez jó hír a rombolóknak: a bizonytalanok, a félelemben élők könnyen
manipulálhatók.
Nézzünk néhányat az átnevelési példák közül.
A liberálisokat vezető Kóka János kijelenti, hogy a társadalmat rá kell
szoktatni az öngondoskodásra.
Mit jelent ez?
Ez az üzenet annak a szélsőséges, fundamentalista és agresszív neoliberális
nézetrendszernek a megnyilvánulása, amely azt mondja az embereknek, hogy
egyedül vagytok, ne várjatok senkitől segítséget, támogatást,
ha bajban vagytok.
Vagyis, hogy mindenki egyénileg felelős mindenért;
olyan, hogy közösség, társadalom és nemzet tulajdonképpen nem is létezik.
Mindenki viselkedjék úgy, mint egy "egyéni vállalkozó", ha meg akar
gyógyulni,
vegye meg a "szolgáltatást" a piacon, ha tanulni akar, az egyedül az ő
magánügye,
ezért kerítsen rá pénzt, tőkét, és fektesse be ezt a tőkét saját magába:
vagyis vegyen oktatási terméket a piacon.
Ezt a logikát egészíti ki az a kapcsolódó üzenet, hogy - szintén Kóka Jánost
idézve -
"szomjazni kell a sikert", ezért harcolni, versenyezni kell:
vagyis, az anyagiakért sutba lehet dobni minden értéket, emberiességet,
családot, el lehet árulni a nemzetet,
hiszen csak egy dolog a fontos: a pénzben, vagyonban mért siker.
Azonkívül, hogy ez a gondolatsor erkölcstelen és értékromboló, még hazug is.
Hiszen jól tudjuk, a csillagászati vagyonokat rövid idő alatt
összeharácsolók nem kemény munkával,
piaci versenyben helytállva szerezték vagyonukat, hanem egyszerűen
kapcsolatok révén,
vagyis úgy, hogy a megfelelő párt, megfelelő kör vagy család tagjai voltak,
és mai is azok.
A neoliberalizmus értékrombolásának példája az is, amikor Horváth Ágnes
egészségügyi
államtitkár az egészségügyről, mint szolgáltatási vállalkozásról beszél, azt
szuggerálva,
hogy a kórházakban fontosabb az "optimális üzemméret", mint a gyógyítás.
Az átnevelésnek és egyben a lakosság tökéletes lebecsülésének és lenézésének
jele az is,
amikor azt mondja, hogy igazán mindegy, hogy piros vagy kékszínű bogyót
vesz-e be valaki,
ha a "hatóanyag ugyanaz".
Erre rímel az az egészségügyi minisztériumi szégyenletes reklám is, amely
így szól
"ne a mellékhatást, az árat nézze".
Mert mit is jelent ez?
Azt, hogy nem számít, ha a mellékhatások több egészségkárosodást okoznak,
mint amennyi jót a hatóanyag,
a lényeg az, hogy a kezelés ne kerüljön sokba.
Vagyis nem a teljes gyógyulás a cél, hanem a költségmegtakarítás, akár
további egészségromlás árán is.
Kérdezem: orvos az, akinek ilyen nézetrendszere van?
Ezt azért kérdezem, mert az államtitkár asszonynak, állítólag orvosi
végzettsége van.
A "gondolkozz mindenről vállalkozóként", ha egészséges és tanult akarsz
lenni, vedd meg ezeket a "szolgáltatásokat" neoliberális nézetrendszert úgy
lehet jól eladni az embereknek,
ha tökéletesen összekeverik értékrendjüket, ha elérik azt, hogy már nem
tudnak eligazodni abban,
hogy mi a helyes és a helytelen, mi az igazi és mi az álságos.
Ezért a tökéletesen vazalussá változtatott média segítségével folyik a
lakosság erkölcsi -
értékrendbeli átnevelése és megosztása.
A miniszterelnök nyilatkozik, hogy a megszorítások, az ún. reformok
"visszatérést jelentenek a baloldali értékekhez", és nincs egyetlen egy
tisztességes médiaszakember, aki megkérdezné, hogy ezen mit ért?
Ugyanis a megszorítások a legdurvább szélsőjobboldali módszerek
megnyilvánulásai, rokonai a Pinochet chilei diktátor által használt
módszereknek.
Lényegük az átlagember víz alá nyomása, maradék kis pénzének, vagyonának
elorozása,
és átjátszása egy szűk kör: a tőke, a nagycégek, a bankok, biztosítók és az
általuk támogatott politikusi klán zsebébe.
A valódi baloldali értékek pedig éppen a kisembert védik a tőkével szemben,
és az individualizmussal, a "mindenki mindenki más farkasa" elvvel, a
pénz-értékrendű társadalom létrehozásával szemben az emberi szolidaritás, a
közösség fontosságát hangsúlyozzák.
De a valódi liberalizmus sem az, amit az SZDSZ képvisel Magyarországon.
Ha az SzDSz valóban liberális párt lenne,
akkor fellépne az emberi jogok egyre durvább korlátozása ellen,
tiltakozna a piaci verseny rendszeres megsértése és a diktatórikus
kormánymagatartás miatt.
A piaci törvényeket folyamatosan sérti meg a kormány akkor, amikor a
külföldi cégek adókedvezményeit fenntartja, miközben a hazai cégeket
mindenféle többletadókkal és terhekkel agyonnyomja.
A piaci verseny durva korlátozása az is, amikor állami megrendeléseket nem
azok a cégek kapnak,
amelyek a munkát a legjobb minőségben és a legolcsóbban tudják elvégezni,
hanem azok, amelyek közel állnak a szűk politikusi körhöz,
vagy úgy, hogy ennek a körnek a vállalkozásai, vagy úgy, hogy pénzelik a
politikusokat, illetve pártjukat.
Jó példa erre a "PPP" jelenség, vagyis az állami-magán "összefonódással"
megvalósuló beruházások többsége.
Ezért drágább nálunk az útépítés, ezért kötelezhetik az egyetemeket olyan
számítógépes programok,
mint például a Neptun-rendszer megvásárlására, amely rosszul működik,
de legalább nagyon drága,
ezért kell az orvosoknak, rendelőknek "vizitdíj-automatákat" és
"gyógyszer gazdaságossági számításokat" végző programokat vásárolniuk.
Mindezen üzleti érdekek által vezérelt, piacidegen eljárások éppen úgy
elfogadhatók
a magát liberálisnak nevező SzDSz számára, mint a diktatórikus, nemcsak az
átlagemberek, de a szakemberek véleményét is semmibe vevő ún. egészségügyi,
oktatási és kutatásfejlesztési reform,
amely persze nem reform, hanem rombolás.
A reform ugyanis megújulást, fejlesztést és nem szétverést, lezüllesztést és
értékkivonást jelent.
A "reform" szót tehát, a "baloldali értékekhez" hasonlóan, tudatosan
kicsavarják és ezzel félrevezetik, megzavarják az embereket.
A társadalom tökéletes szétzilálására jó módszer az emberek tudatos egymás
ellen fordítása is.
Jó példa erre a teljesen igazságtalan új gázár támogatási rendszer, vagy az,
ahogyan legutóbb
a tudós társadalmat osztotta meg a hatalom.
Teljesen diktatórikusan, mindenféle érdemi egyeztetés nélkül, 10%-al
csökkentette az akadémiai doktorok tisztelet díját, de nem nyúlt hozzá az
akadémikusok tiszteletdíjához.
Ennek a lépésnek természetesen semmilyen szakmai indoka nincs,
de még anyagi sem, hiszen az így megtakarított összeg, a költségvetés
szempontjából nevetségesen kicsi pénz.
Viszont ezzel elérték azt, hogy a tudóstársadalom két rétege ferdeszemmel
néz egymásra,
hiszen egyrészről a doktorok, joggal, igazságtalannak tartják, hogy ha tőlük
elvesznek korábban megszerzett jogokat, akkor azt miért tarthatják meg az
akadémikusok, az utóbbiak pedig nyilvánvalóan tudják, hogy igazságtalanul
kivételezett helyzetben hagyták őket, ezért magyarázatokat, önigazolásokat
keresnek saját lelkiismeretük megnyugtatására.
De az emberek közötti feszültség szítására szolgál az is, hogy az egyetemi
felsővezetés jövedelmét
- a pénzszűke ellenére- jelentősen megemelte a kormány, miközben a pozíció
nélküli tanárok jövedelme, a béremelések elmaradása és a többletadók miatt
csökkent, miközben oktatási kötelezettségük nőtt.
Mindez egyben azt is jelenti, hogy tovább növeli a hatalom a szakadékot a
gazdagok és szegények között azzal, hogy a középosztályt tudatosan taszítja
lefelé az elszegényedés lejtőjén.
De hogy az emberek ne értsenek ebből az egészből semmit, ne a növekvő
nyomorukra, hanem inkább a még megmaradt anyagi morzsáik megtartására
figyeljenek, jól jön az amerikai terrorista mánia
magyar változata, a "szélsőjobb-oldali veszélyre" hivatkozás,
amire hivatkozva hosszú ideig fenn lehetett tartani az országház körüli
berlini falat,
"meggazdagodási vizsgálattal" lehet fenyegetni a társadalmat,
rászabadítva az emberekre az 500 fővel megerősített,
az elnyomó gépezet csavarjává vált APEH-et,
és még korszerűbb verőeszközökkel lehet felszerelni a rendőrséget,
amely már régen nem a polgárt őrzi és védi.
Miközben a helyzet minden tekintetben egyre inkább Pinochet diktatúrájára
emlékeztet,
aközben beszédhibás, önbizalomtól duzzadó politikusok párbeszédről,
megegyezésről, a köztársaság jövőjéről,
az "uram-bátyám" világ megszüntetéséről gagyognak-papolnak.
A világ pedig eközben elfut mellettünk.
Máshol természetes, hogy a kormány elsőrendű feladatának tekinti az
egészségügy
és az oktatás megerősítését és támogatását, a kutatás-fejlesztésbe való
beruházást.
A valóban demokratikus piacgazdaságokban nincs korrupció, és a kormányok a
lakosság életszínvonalának és életminőségének javítását tartják legfontosabb
feladatuknak.
Máshol a kormány kíváncsi a társadalom véleményére, és nemcsak saját szakmai
holdudvarának
egyébként jól ismert, az igényekhez igazodó véleményét kérdezi meg akkor,
amikor valamilyen változtatást akar bevezetni.
Ezért más országok, közöttük a volt szocialista országok többsége is, jobban
működnek,
az emberek jobban érzik magukat a bőrükben, nem elégedetlenek, nő a várható
élettartamuk, és
- nem véletlenül - javulnak az ország gazdasági eredményei is.
Hazánk minden gazdasági és társadalmi mutatója tekintetében, valamennyi
elemzés szerint, egyre siralmasabb képet mutat.
Romlik a lakosság egészségállapota, gyengül a társadalmi tőke, foszladozik a
társadalom szövete.
A gazdasági versenyképesség tekintetében pedig 2005-ről 2006-ra 6 hellyel
zuhantunk vissza.
Az összefoglaló kérdést ezek után így lehetne feltenni: vajon kinek és miért
érdeke az, hogy a társadalom teljesen szétzilálódjék, erkölcsileg és
anyagilag szétszakadjon, legyengüljön, elveszítse józan ítélőképességét?
Mi is történik egy cégnél akkor, amikor - általában a rossz vezetés
következtében-, csődbe jut?
Az történik, hogy a cég értéke lecsökken, jönnek a felvásárlók, és
széthordják részekre szabdalva
felvásárolják a céget!
Nem lehet esetleg valamilyen hasonlóságot felfedezni az ország jelenlegi
helyzete és egy csőd felé tartó cég helyzete között?
Dr. Csath Magdolna
egyetemi tanár
barikad.hu
JobbINFO Extra: http://jobbinfo.tvn.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-15 17:21:26, vasárnap
|
| |
| |
Megdöbbentő: a lakosság majdnem felét vészkorszakra emlékezteti az Árpád-sáv
2007-04-14. 15:17:08
"A lakosság mintegy fele egyértelműen nyilas vagy legalábbis a vészkorszakra is emlékeztető jelképnek tartja az árpádsávos zászlót, amit a többség szerint a Fidesznek nem kellene elfogadnia a rendezvényein" - áll a Medián ma közzétett felmérésében.
A népesség 41%-a az Árpád-házi királyok, 29%-a a nyilasok, 20%-a mindkét csoport jelképének tartja az Árpád-sávos zászlót. Természetesen azok többsége, akik ellenzik az Árpád-sávos zászló használtatát - akár egy Fidesz-rendezvényen is - a kormánypártok szavazói közül kerülnek ki. Minden esetre elgondolkodtató, hogy "jeles" politikusaink és az "elfogulatlan, kiegyensúlyozott" média mennyire képesek befolyásolni a lakosságot akármilyen irányban.
[Forrás: http://barikad.hu/node/2461]
Úgy van!
Hajrá TV2, RTL Klub, Klub-Rádió, Ingyér Metro újság, ATV .....
Tekintettel arra, hogy a "vészkorszakot" (azt sem tudom igazából mit jelent ... persze értem én, hogy azt a néhány hónapnyi magyar történelmet akarják ezzel a riasztó kifejezéssel illetni), jó ha a lakosság 1/3-ada, tehát a ma kb. 80 évesek élték át felnőttként, de azért a 2/3-ad is rohadt jól tudja: Árpádsáv = vészkorszak.
Miközben irni-olvasni alig tudnak, szöveg értelmezni már úgy sem!
És nemcsak a gyerekek, fiatalok, hanem a szoc-ban iskolát végzettek is egyre hülyülnek.
Roppant egyszerűen szoktam ezt tesztelni: az ügyfél kezembe nyom valamilyen birósági iratot ... én visszaadom neki, hogy legyen szives kezdje már olvasni, amig én valamit még leirok.
És a legkülönfélébb korosztályból 10-ből tutira 9 NEM TUD OLVASNI!
Össze vissza zanzálnak, amikor egy ilyen egyszerű szöveget kellene felolvasniuk: "A Magyar Köztársaság nevében!" Ez ügyben hallottam én már mindent!
Szóval ez a lepusztitott agyú, szétzilált mentális állapotban lévő népesség .... ez mindenbe bele fog törődni!
Ju |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-15 17:18:24, vasárnap
|
| |
| |
Sértegetésig fajuló vita: legyen-e a parlamentben zsidó ima? Félbe kellett szakítani az adást - Összekapott Suchmann és Gusztos
2007-04-14. 20:34:03
Az SZDSZ nem először árult el engem és önmagát - jelentette ki Suchman Tamás egy Gusztos Péterrel folytatott rádiós vitában. A szabad demokrata politikus nem értett egyet azzal a kezdeményezéssel, hogy a hagyományos zsidó ima, a kaddis elhangozzon a parlamentben hétfőn, a holokauszt-megemlékezésen.
A Klubrádió péntek esti élő adásában kapott össze a holokausztra emlékezés helyes módja felett Suchman Tamás szocialista és Gusztos Péter szabad demokrata képviselő. Orosz József mûsorvezető - mint mondta - mélyen megdöbbent, és félbeszakította az adást.
Suchman Tamás szocialista képviselő - a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének tisztségviselője - hozakodott elő a javaslattal, hogy a hétfői holokauszt-emléknapon a protokolláris megszólalásokon túl hangozzék el a zsidóság legfontosabb imája, a kaddis. A házbizottság nem támogatta a felvetést, az SZDSZ közleményt is kiadott, azzal, hogy a vallásgyakorlás nem a Parlament falai közé való.
Ezek után szólaltatta meg Kontra címû mûsorában Suchmant és Gusztos Pétert, az SZDSZ frissiben megválasztott frakcióvezető-helyettesét Orosz József.
Suchman Tamás előbb azzal érvelt, most az egyszer ott kellene elhangoznia a kaddisnak, ahol a zsidótörvényeket meghozták. Gusztos ezzel szemben azt mondta, noha az SZDSZ mélyen egyetért az emlékezés fontosságával, ott lesz az Országházban és részt vesz vasárnap az élet menetén is, azt változatlanul állítják, nem szabad, hogy a törvényhozásnak része legyen a vallásgyakorlás. A parlamenti protokoll legmagasabb szintje, ha a házelnök mond beszédet, és most ez fog történni, jelezte Gusztos. Kijelentette azt is, hogy a holokauszt 600 ezer áldozata között voltak, akik nem voltak vallásos emberek.
Suchman erre azt közölte, hogy szó sincs vallási szertartásról. Ezt a játékot máshol kellene eljátszani - mondta a szocialista politikus -, aki felemlegette, hogy az SZDSZ nem először árult el engem és önmagát. Idézünk tovább: "Az ostoba színjátékot abba kell hagyni. Milliók tisztességével játszanak. A zsidók a kaddis mormolása közepette haltak meg, az is, aki nem volt vallásos. Péter, nagyon szégyelld magadat, hogy egyáltalán kiálltál erre a vitára."
Orosz mûsorvezető erre fel azt kérte, a képviselők egymás inszinuálását a parlament padsoraiban folytassák, ne az ő mûsorában.
-Nagyon méltatlan, amit csinálsz, Tamás - mondta viszont Gusztos, aki szerint kérdés, miért gondolja bárki, hogy meg tudja mondani, mi a helyes megemlékezési forma. Majd megint elővette, hogy a parlament a legmagasabb protokollal, Szili Katalin beszédével fog megemlékezni, és nem önjelölt képviselők révén.
Orosz József megállapította, hogy "az egésztől elment a kedve", 600 ezer áldozat és a zsidótörvények megszületése után szerinte nem lehet így minősíteni egymás ellenvéleményét.
-Mélyen meg vagyok döbbenve, nincs gusztusom folytatni ezt a témát, viszonthallásra, uraim - búcsúzott el a felektől.
[Forrás: http://www.mno.hu/index.mno?cikk=406529&rvt=2] |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-15 10:30:30, vasárnap
|
| |
| |
Orbán: Oroszország visszaél megnövekedett gazdasági befolyásával
(Független Hírügynökség) 2007-04-12 15:34
"Magyarországon ma sok minden az oroszok akaratától függően történik" -
jelentette ki Orbán Viktor
a Fidesz elnöke csütörtökön Brüsszelben.
Orbán bírálta a magyar kormányt, amiért az eltér az Európai Unió közös
energetikai célkitűzésétől
és egyéni utat követve még jobban ki akarja szolgáltatni az országot az
orosz érdekeknek.
Holott szerinte sok érv szól a Közép-Ázsiából Törökországon át, Oroszország
megkerülésével Európába jövő Nabucco-vezeték megépítése mellett, amely
csökkenthetné nemcsak az Európai Unió,
de Magyarország egyoldalú függőségét is Moszkvától.
Az egykori kormányfő "Magyarország szerepe az EU energiapolitikájában"
címmel tartott
sajtóbeszélgetésében veszélyesnek ítélte meg, hogy Moszkva az
energiaszállítás eszközén keresztül közvetlen befolyással van a magyar
politikai életre.
Mint megállapította, Oroszország éppen mint földgáz- és kőolajszállító, az
utóbbi években felértékelődött Európában, megnövekedtek gazdasági eszközei.
Ezekkel visszaélve igyekszik kiterjeszteni politikai befolyását, amint arra
példa volt az ukrán,
belorusz és litván eset.
Orbán Viktor egyébként az Európai Parlament néppárti frakciójának csütörtök
esti politikai fórumán vesz részt, ahol Edmund Stoiber, leköszönő bajor
miniszterelnök társaságában az EU jövőjéről cserélnek eszmét. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-15 10:16:06, vasárnap
|
| |
| |
Surján László: Süllyedünk?
MKDSZ 2007. április 15. vasárnap 00:00
Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.
Egy korábbi írásomban, arra céloztam, hogy társadalmunk elgyengült.
Nem először hazánk története folyamán, de nagyon.
Idézek
"A politika akkor tehet nagyot, ha mögötte állnak az emberek.
Nem az ellenzék gyengült el, hanem a társadalom."
Voltak hozzászólók, akik nem értették, nem akarták megérteni mondanivalóm
lényegét.
Nem a politikus hibáztatja itt maga helyett a népet, csupán a realitások
talajára akartam állni.
Ha vágyaink szerint látjuk a világot, könnyen tévedünk.
Sok hősies kiállás mellett és ellenére, a II. világháború alatt igencsak
gyenge volt a magyar társadalom,
még a Kormányozó szavára sem mozdult meg, pedig a szíve mélyén kevés volt
köztünk,
aki helyeselte Hitler politikáját.
Egyik olvasónk, megértve a mondanivalót, egy hétköznapi történetet juttatott
el hozzám.
A jelenet egy fogadáson játszódik, ahol mindenkinek az egyik kijelölt
asztalnál kell ülnie,
de a székek nem névre szólnak.
Hősünk, a szövegben B. névre hallgat, férjével téblábol a nekik rendelt
asztalnál,
mert kettejüknek már csak egy szabad hely van.
A rendező (A) rájuk förmed:
A: Mit állnak itt? Menjenek máshova!
B: De itt a mi helyünk.
A: Láthatják hogy itt csak egy hely van, biztos rosszul nézték meg.
B: Jól néztük meg. Ennél az asztalnál ülünk, de eredj C., nézd meg még
egyszer. (C. el, és vissza.)
C: Megnéztem, ez a mi asztalunk.
A: Sajnálom. Itt akkor is csak egy hely van. Üljön le valamelyikőjük ide, a
másik meg keressen magának másutt helyet!
B: De én a férjemmel akarok ülni.
A: Akkor menjenek másik asztalhoz!
B: Nem! Ragaszkodom a helyemhez.
(Ekkor B ráförmed egy szemmel láthatólag agylágyulásban szenvedő kis
öregasszonyra.)
A: Maga! Maga! Maga mit keres itt? Üljön át oda! Ahhoz az asztalhoz! Az a
maga helye.
Szinte el sem helyezkedtünk, csoszog vissz a nénike. - Elküldték.
Ott másnak a helye van.
Ekkor C. megkérdi a megszeppent nénike nevét, ismét eloremegy megnézni, hol
ül a néni? -
Természetesen jó helyen, mire B újabb idős emberre förmed, hogy távozzon
azonnal az asztaltól,
aki azonban nem mozdul.
Ekkor föláll egy fiatalabb nő.
D: Anyu! Anyu! Azonnal hagyd abba! Miért csinálod ezt? Tudod jól, hogy nem
ez az én helyem.
Minek akartad, hogy ide üljek, amikor jól tudtad, hogy ez másnak a helye?"
Azt hiszem, - írja olvasónk - ugyanez játszódik le nagyban a társadalomban.
A társadalom a hibás, mert gyávák.
Lapítanak, félnek kiközösíteni az ilyeneket, aztán lassan (gyávaságból)
melléjük állnak,
tehát nekik sincs erkölcsi érzékük.
Megtörtént esetről van szó, és a kedves levélíróval ellentétben látok a
történetben vigasztaló elemeket is.
Főleg, D. tetszik.
Ilyen anyja volt, mint B. és mégis megmaradt az alapvető erkölcsi érzéke.
Nem ugrott fel ugyan az első pillanatban, amikor átlátta, hogy kevés a hely.
De végül szembeszállt anyja önzésével, és ki is mondta az igazat.
D. magatartása reményt ad.
Talán nem süllyedünk.
Fohászkodjunk, hogy jöjjön el a D-k világa.
Hogy a sok D. tovább erősödjék.
Nélkülük, a tisztesség légkörét árasztó és annak megfelelően élő emberek
nélkül minden csak vergődés.
Vergődés, amelynek következményei beláthatatlanok, s vetekednek azzal a
szörnyű világgal,
amelyről Radnóti írt a mottóban elhelyezett Töredékben 1944-ben.
Teremtsünk jobb kort magunknak, gyermekeinknek, unokáinknak!
Surján László
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-15 09:52:56, vasárnap
|
| |
| |
Kísérleteznek velünk
Szalai Erzsébet szerint a félperiférián nem felzárkózás, hanem elhúzódó
válság várható
Népszabadság - Tanács István - 2006. november 4.
Rákényszeríthető-e a társadalom, hogy az alacsonyan tartott munkabérekből
mindenki maga finanszírozza munkavégző képessége fenntartását?
- ez a nagy kísérlet lényege, mondja Szalai Erzsébet szociológus.
- Miért ilyen alacsony itt még mindig az életszínvonal?
- Mert a kapitalista felhalmozást autonóman felhasználható külső források
híján csak úgy lehetett itt beindítani, hogy nemcsak a tőkéket, hanem a
jövedelmeket is átáramoltatták a társadalom többségétől egy kisebbséghez.
Azért is le kellett szorítani a béreket, hogy vonzóak legyünk a külföldi
tőke számára.
A rendszerváltás utáni első évtizedben zuhanásszerűen romlott az általános
életszínvonal,
miközben nőttek az egyenlőtlenségek.
2000 után, a választások megnyerése érdekében kezdődött csak meg a
reáljövedelem-növekedés.
- Miért kell most megint visszanyesni a jövedelmeket?
- Ezt magam a magyarországi újkapitalizmus válságtüneteként értékelem.
Andor László közgazdász a rendszerváltó országok fiskális válságának nevezte
ezt, aminek a lényege:
jelentős eladósodás nélkül nem lehet egyszerre eleget tenni a gazdasági elit
nyomásának,
és a választópolgárok teljesen természetes és gazdaságilag is indokolt
igényeinek.
- A jelentős bérnövelés következménye a nagy költségvetési hiány és az
eladósodás.
- Varga István közgazdász számításai szerint az eladósodás több mint 80
százalékát
a felvett hitelek utáni kamatos kamat teszi ki.
Nem a tanárok fizetésemelése miatt adósodott így el Magyarország, hanem mert
ennyire rosszak
egy gyenge, félperifériás ország érdekérvényesítési feltételei a nemzetközi
pénzpiacon.
Ott egyoldalúan a globális tőke diktál.
- Hogyan lesz ebből európai felzárkózás?
- Nem hiszem, hogy a következő húsz évben felzárkózunk.
- Miért nem érvényesül az az összefüggés, hogy a gazdaság dinamizálása
nagyobb növekedést,
az pedig magasabb életszínvonalat hoz?
- A magyar gazdaság szigetszerű blokkokból áll.
A multinacionális szektornak kevés a kapcsolata a hazai vállalkozói körrel,
másrészt a multinacionális szektor belsőleg maga is szegmentált.
Ezért a kormány nincs abban a helyzetben, hogy - talán az oktatást és az
infrastruktúrát kivéve -
olyan ágazatokat jelölhetne ki, amelyek majd maguk után húzzák a többit.
E gazdasági szigeteken minden vállalkozás az emberi erőforrás költségein
igyekszik spórolni.
Szlovénia kivételével az európai félperiféria valamennyi országában
többé-kevésbé így működik ez. Meggyőződésem, hogy az egész térségben szinte
tudatos kísérlet zajlik:
rákényszeríthetők-e a társadalmak az eufemisztikusan öngondoskodásnak
nevezett rendszerre,
ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az igen alacsonyan tartott
munkabérekből mindenki maga finanszírozza a munkavégző képességének a
fenntartását.
Itt, a félperiférián erőtlenebb az ellenállás: hiányosak a demokratikus
hagyományok, gyenge a civil társadalom.
A politikai elit is gyenge, hiányzik mögüle az erős és szerves
nemzetgazdaság.
Így lehetőség van arra is, hogy a globális tőke tartósan erőforrásokat
vonjon ki.
- Ki kísérletezik velünk?
- Elméleti munkáimban ezt nemzetközi pénzügyi-gazdasági szuperstruktúrának
nevezem,
amely intézményeiben és személyeiben a globális tőke érdekeit képviseli.
Ennek részei a nemzetközi pénzügyi szervezetek, a multinacionális
nagyvállalatok tulajdonosai
és menedzserei, a nagy hitelminősítő intézetek és a globális média.
Létezik egy olyan, önmagát szabályozó mechanizmus is, amely világszerte
érvényesül,
és a nemzetközi nagytőke igényeinek megfelelően befolyásolja a nemzeti
viszonyokat.
- Mi lehet a következmény?
- Egyfelől a bizonyosság, hogy ezt meg lehet csinálni.
Másfelől az itteni emberi erőforrások lepusztítása, a környezet
tönkretétele.
Az segíthetne, ha a térség országai összefognának érdekeik képviseletére.
Erre sajnos egyre kevesebb az esély: az állandósuló feszültségek mind
zavarosabb politikai elitcsoportokat juttatnak hatalomra - gondoljunk
Lengyelországra és Szlovákiára.
Ha nem lesz erő, amely e folyamattal képes szembeszegülni, akkor a
feszültség eszkalálódik,
a szélsőjobboldal még jobban megerősödik, és a politikai válság hosszú ideig
fog kísérni bennünket.
- Hogyan hat ez a centrum országaira?
- A globális tőkének az a célja, hogy minden korábbi korlátot áttörjön.
Ha a félperiférián sikerül, sikerülhet a centrumban is.
Ezzel ugyan a globális tőke öngyilkosságot követ el, mert a saját
létfeltételeit zabálja fel.
De számára csak a mai profit számít, a holnapi következmények nem érdekesek.
Egy előadásomban nemrég úgy fogalmaztam: nem mi láthatjuk meg a jövőnket
például Franciaországban, Németországban, hanem inkább a centrumkapitalizmus
láthatja meg a saját jövőjét a mi jelenünkben.
http://www.nol.hu/cikk/423130/ |
|
| |
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-15 01:05:17, vasárnap
|
| |
| |
NZZ: bizonytalan alapokon a magyar "reformfolyamat"
2007.04.14. 14:21
A magyar gazdaság helyzetéről, az inflációról és a reformfolyamat zökkenőiről közölt elemzést szombati számában a Neue Zürcher Zeitung. "Molnár Lajos liberális egészségügyi miniszter meglepő lemondása mindenesetre rámutatott arra, milyen bizonytalan alapokon áll a magyarországi reformfolyamat" - írja a konzervatív lap.
A tekintélyes zürichi lap beszámolt arról, hogy idén márciusban Magyarországon az infláció 9 százalékkal tetőzött, elemzők 2007 végére már csak 4,5-5 százalékos inflációs rátára számítanak. Az átmeneti árdrágulási hullám okaként a lap az adó- és tarifaemeléseket nevezi meg, amelyek a 2006 közepén elkészült stabilizációs kormánycsomag magvát képezik.
A belföldi kereslet visszaesését a lap szerint különösen az exportban csupán csekély szerepet játszó kisebb és közepes vállalatok sínylik meg, amelyek értékesítési és bevételi helyzete az utóbbi időben érezhetően rosszabbodott. Ez természetesen a megnövekedett adóterhek következménye is. Alapvető szerkezeti reformok kellenének e vállalkozások terheinek csökkentéséhez - írta a NZZ.
"Molnár Lajos liberális egészségügyi miniszter meglepő lemondása mindenesetre rámutatott arra, milyen bizonytalan alapokon áll a magyarországi reformfolyamat" - folytatódik a cikk. A szocialista Gyurcsány miniszterelnök a lap szerint nem akarta, hogy az egészségügyi reform második, döntő szakaszára menetrendet állapítsanak meg. Egy Molnár által benyújtott ultimátumot használt fel arra, hogy megszabaduljon "a senki által - beleértve a gyógyszergyártókat - sem kedvelt, de kompetens minisztertől". Közben már látszik, hogy a lépés tovább erősítheti a kisebbik koalíciós partner, a szabad demokraták "reformbuzgalmát", akik nem akarják engedni, hogy Gyurcsány egy lassúbb reformpolitikát valósítson meg.
Mint a lap írta, a liberálisok a miniszter lemondása előtt röviddel a reformok iránt elkötelezett Kóka János gazdasági minisztert választották elnökükké, aki mindössze egy éve tagja a pártnak. Kóka kiáll a verseny bevezetése mellett az egészségbiztosítási rendszerben, amitől a szocialisták berzenkednek, és újra akarja gondolni a koalíciós szerződés egész gazdaságpolitikai fejezetét - írta a Neue Zürcher Zeitung.
MTI - fidesz.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2007. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
142 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2789
- e Hét: 8521
- e Hónap: 19632
- e Év: 173128
|
|
|
Offline
