|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2007-04-07 15:58:35, szombat
|
| |
| |
Die Presse: küzdelem a magyar kormánykoalícióban az egészségügyi reformért
2007. április 7. 10:05
Az egészségügyi reform ügyében a magyar szocialisták és liberálisok között fennálló nézeteltérésekről írt szombati számában a Die Presse, úgy értékelve, hogy Molnár Lajos egészségügyi miniszter lemondása után küzedelem zajlik az egészségügyi reformért a magyar kormánykoalícióban.
A konzervatív osztrák napilap budapesti tudósítója, Peter Martos Molnár pályafutását ismertetve megemlítette: a leköszönt miniszter, aki a nyolcvanas években orvosként Ausztriában is dolgozott, az ottani egészségügyi rendszert akarta meghonosítani Magyarországon, vagyis hogy az egészségügyi szolgáltatásokért fizetni kell. Emellett az ausztriai több-biztosítós rendszert szándékozott bevezetni, de "üzletibb" alapon, mint Ausztriában szokásos.
Bírálói Molnár és a kormány szemére vetik, hogy a reformot a társadalommal való konzultáció nélkül tervezték meg. Az év elején bevezették a vizitdíjat, amely "az ingyenes egészségügyi szolgáltatásokhoz szokott magyaroktól teljesen idegen". "Múlt vasárnaptól, nem áprilisi tréfaként, felszabadították a gyógyszerárakat. A következmény: az eddig ingyenes készítmények készpénzért a benzinkutaknál is beszerezhetők, mások megdrágultak" - áll a cikkben.
A tudósító beszámolt a három budapesti kórház bezárásáról, és megemlítette, hogy a Fidesz által ellenőrzött önkormányzatokban az egészségügyi intézményeket nonprofittá akarják tenni.
Mint írta, az érintettek éppen ennek akarják elejét venni. Ezen fáradozik Kóka János gazdasági miniszter, az SZDSZ új elnöke, aki átmenetileg átvette az egészségügyi tárca irányítását, és kiállt a Molnár által elkezdett reform folytatása mellett. A szocialisták szerint viszont nem egymással versengő biztosítókra, hanem az állami egészségbiztosító szanálására van szükség. Mellette létre lehetne hozni egy ápolással vagy balesetekkel foglalkozó magánbiztosítót. A hálapénz pedig nem szégyen - fejeződik be a Die Presse cikke.
(MTI)
**************
Felülvizsgálja a vizitdíj rendszerét a kormány
Klubrádió
Lapinformáció szerint felülvizsgálja a vizitdíj rendszerét a kormány és újra tárgyalóasztalhoz ülnek a kórházakkal. Az egészségügy átalakítása nem áll le, de valamelyest szelídül - közölte a szaktárca államtitkára a Magyar Hírlapnak adott interjújában.
Horváth Ágnes, aki Molnár Lajos távozása után a tárca operatív irányítója elmondta: a hónap közepén jár le a vizitdíjszedés tapasztalatainak összegzésre adott határidő, hozzátéve: jelenleg is dolgoznak a díjrendelet módosításán, amelyről a kormány dönt véglegesen.
Különösen sokan kritizálták az ingyenes ügyeleti ellátást, amit gyerekekkel számos esetben indokolatlanul vesznek igénybe" - osztotta meg az egyik lényegi tapasztalatot az államtitkár. Horváth Ágnes kijelentette: elindult egy új tendencia, a szülők inkább házhoz hívják az orvost, mint hogy elmenjenek hozzá, aki így más betegeket nem tud ellátni. A kórházszövetség felmérésére hivatkozva utaltak arra is, hogy a járóbeteg-ellátást mérhetően kevesebben veszik igénybe a vizitdíj miatt.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-07 12:58:38, szombat
|
| |
| |
Menekülőpályán
Miközben a kormány jelentős összeget von ki az egészségügyből, az orvosok egyre nagyobb számban hagyják el Magyarországot, és vállalnak munkát külföldön. A legtöbben a fogorvosok közül távoznak, emiatt lassan eltűnik az ambuláns szájsebészet, és a baleseteknél rendkívül fontos állcsontsebészekből is óriási az orvoshiány. A minisztérium abban bízik, hogy a most bezárt, átalakított osztályokról elbocsátandó több ezer orvos enyhíti majd a feszültséget.
Az orvosok elvándorlása már emberéletben is kifejezhető károkat okoz. A mentőszolgálatnál például 44 sürgősségi szakorvos hiányzik. Emiatt hiába növelték a jól felszerelt rohammentők számát, minden harmadik esetben szakorvos nélkül, vagyis csak esetkocsiként tudnak kifutni. Márpedig egy újraélesztésnél hat százalékkal nagyobb az esélye annak a betegnek, akin szakorvos, mint annak, akin mentőtiszt segít. Ugyancsak emberéletben mérhető az a kár, amit a mentőirányítás átgondolatlan reformja okoz. Korábban a nagyobb városokban mindenütt volt irányítóközpont, ám most van olyan megye, ahol csak kettő maradt. A központosítás során elmaradt az elektronikus berendezések beszerzése, így a segélyhívás az irányítóközpontba fut be, majd onnan elmondják a mentőknek a tudnivalókat, és - értékes percet veszítve - csak ezután indulnak.
Érdekesen alakultak az elmúlt évek megígért fejlesztései is. Miközben a hírek újabb mentőautókról szóltak, a flotta valójában húsz százalékkal kisebb lett, viszont felgyorsult a kocsik cseréje. Ennek ellenére is többet állnak az autók, ám most már nem műszaki hiba miatt, hanem a mentősök hiányoznak. A mentősök fórumain ma már arról vitatkoznak, hogy a gépkocsivezető köteles-e a mentőápoló helyett (!) kivonulni és ellátni a beteget.
Bár a kocsik száma csökkent, több mentőállomás jött létre. Ennek köszönhető, hogy az elvárható 15 perces kiérkezést az esetek 75-76 százalékában képesek teljesíteni. Nemzetközi összehasonlításban ez gyenge mutatónak számít, ami nem is csoda, mivel az uniós elvárásnak akkor felelne meg a magyar mentésügy, ha a nap 24 órájában 730 mentő állna készenlétben. Nálunk 788 mentőegység van, ennek alig valamivel több mint harmada képes éjjel-nappali kivonulásra. A reform folytatódik, a minisztérium arra készül, hogy a nem sürgős betegszállítást vállalkozók vihessék tovább.
JobbINFO Extra: http://jobbinfo.tvn.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-07 12:38:22, szombat
|
| |
| |
Mégis betiltják a disznóöléseket?
2007. április 06. 14:19
Az élelmiszer-biztonsági szabályzók szigorítását latolgatja a kormányzat, ami érzékenyen érintené a hagyományos, háztáji állattartókat, akik "szigorúan" saját célra töltenek hurkát-kolbászt, értesült a STOP. Az országos fő-állatorvost egyelőre nem sikerült megszólaltatnunk.
Politikai érzékenységgel bírhat az élelmiszer-biztonság eme területének törvényi átszabása. Évente több száz, egyes becslések szerint 1500, magáncélúnak mondott háztáji disznóvágásból fedezik hússzükségletük nagy részét honi állattartók. Az utóbbi hetekben már lehetett hallani olyan hírt, miszerint egy hatósági ellenőrzés, ilyen vágásból származó, kétes minőségű készítményre akadt közforgalmú üzletben.
Ez pedig szabálytalan, mivel házi disznóölésből származó húskészítményt tilos kereskedelmi forgalomba hozni. Mindamellett tudható, a disznóölések tetemes részében, nem kizárólag jószomszédi kóstolóra kerül hurka, kolbász, és disznósajt. Általában a gazdák környékén lakók vásárolhatnak, a kiskereskedelmi árnál is olcsóbban, a disznótor finomságaiból.
Az sem titok, a háztáji disznóvágások köszönő viszonyban sincsenek az élelmiszerbiztonság, nagy- vagy kisüzemi, higiénés-, tárolási-, és adminisztrációs szabályzórendszerének kitételeivel. Ez persze nem jelent permanens közegészségügyi veszélyt hazánk lakosságára, mindamellett a kormányzat által okkal-joggal üldözött "feketegazdaság" bevételeit gyarapíthatja.
A probléma lényege az, hogy az EU-kompatibilis élelmiszerbiztonsági előírások nem tudnak mit kezdeni ezzel a magyar gasztronómiai hagyománnyal.
Értesülésünk szerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban, Süth Miklós országos fő-állatorvos környezetében már "fontolgatnak" olyan jogszabályi szigorításokat, melyek "szalonképes" törvényi keretek közé terelnék a háztáji disznóöléseket..
Szerettük volna Süth Miklóst megkérdezni e témában, azonban hétfő óta, többszöri próbálkozás ellenére sem tudtuk elérni az országos fő-állatorvost.
Szerző: npz
STOP
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-07 12:36:59, szombat
|
| |
| |
Alig lesz valódi megtakarítás
Tölgyessy Péter csak a kiegészítő biztosítások között adna teret a magánbiztosítóknak
Népszabadság - Csuhaj Ildikó - 2007. április 7.
A mai állapot kétségkívül finanszírozhatatlan
- Kormányválság van?
- Egyáltalán nincs. A legnépszerűtlenebb miniszter távozása akár a kormánypártok előnyére is válhat.
- Lehet hinni annak a verziónak, hogy Gyurcsány Ferenc teremtett olyan helyzetet, hogy a rendkívül népszerűtlen miniszter távozzon a színről?
- Nem tudom. A reformértelmiség jó része számára Molnár Lajos az egészségügy magyar ugarát végre felszántó rettenthetetlen bajnok volt, pedig szerintem kevesen tettek többet azért, hogy a közvélemény meggyűlölje a reformeszmét. A reform nem valami önmagában való legfőbb jó. Rosszul eltervezett és kivitelezett megoldásokkal roppant károkat lehet okozni. Ám egyébként is, az eddig elfogadott törvények túlnyomó része alapjában véve nem reformált, hanem inkább újraállamosított és központosított.
- Újraállamosított? Nem arról volt inkább szó, hogy a kádárizmus utolsó "ingyenbástyáját" rombolta le Molnár Lajos?
- A vizitdíj háromszáz forintja csekély mértékben valóban fizetőssé tette az egészségügyet. De ami eddig történt, meglehetősen kevés megtakarítást hoz majd, és félő, inkább növeli a hazudozást és az igényt a hálapénzre.
- Miért beszél visszaállamosításról? A szabad demokraták szerint piacelvű kapitalizmus lesz végre az egészségügyben!
- Az eddig elfogadott intézkedések szerint még távolról sem. Ezek inkább minden korábbinál rigorózusabb protokollokkal kívánják korlátozni az orvosok döntését a gyógymódok és a gyógyszerek megválasztásában. A mai kevés megkötéssel behatárolt betegpályák helyére központilag szabályozott betegutak kerülnek. A kórházi kapacitások felszámolásáról, egyes intézmények, osztályok bezárásáról nem a piac - a biztosítók vagy a betegek döntése - határozott, hanem rövid úton maga a miniszter. A régi tervutasításos rendszerben ismert módon természetesen a kormányzatot azonnal megkísérelték befolyásolni a különböző érdekcsoportok. Az ágyszámleosztás így szükségképpen a politikai-hatalmi racionalitás alapján történt. Ahol a kormánytöbbség erős emberei léptek fel, ott többé-kevésbé célt is értek. Ekként viszont mindösszesen három kórházat zárnak be teljesen, és néhány kórházat alakítanak át ápolási intézménynyé. Csakhogy a finanszírozás döntően teljesítményközpontú, így alig lesz valódi megtakarítás.
- A lemondott miniszter az egészségügyi reformot, a vizitdíjat azzal indokolta: így az orvos, a kórházak "köszönnek" a betegnek - vagyis: a beteg alkupozícióba kerül.
- A betegek már ma is a vizitdíj sokszorosát, nemritkán százszorosát adják hálapénzként orvosuknak. A háromszáz forint bajosan erősíti alkuerejüket. Viszont roppant érdekek fűződnek a mai rendszer fenntartásához. Az orvosok és a betegek mindent megtesznek majd azért, hogy alig változzék valami. Az egészségügyben dolgozók ne veszítsenek sokat adómentes jövedelmükből, a gyógyulni akarók pedig megkapják szokásos ellátásukat. A vidéki Magyarországon, ahol a betegek ritkábban lépnek ki a kötött betegpályák rendszeréből, bizonyára érdemileg minden a korábbi módon működik majd tovább. Ellenben Budapesten, ahol sok a kórház, és igencsak véletlenszerű, hogy melyik beteget választja el régi orvosától az új beutalási rend, meglehetősen igazságtalan helyzetet eredményez a harmincszázalékos térítési szabály. Az eddig elfogadott törvények célja alighanem csupán az, hogy előkészítsék a terepet a több-biztosítós modellnek.
- Biztos, hogy jön a több-biztosítós modell?
- Nélküle az eddigi intézkedések nemigen állnak meg a lábukon. Csakhogy a minden európai ország gyakorlatától eltérő magyar modell hatalmas üzleti és politikai kockázatot tartogat a magánbiztosítók számára. A magyar egészségügy mostani formája a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójára rögzült. Formálisan fennmaradt a társadalombiztosítás állami tulajdona, ám az orvoselitek mind szabadabban működtették az egészségügy eszközeit, a betegek meg a kapcsolatok és a hálapénz rendszerén át kivívták a szabad orvosválasztás jogát. A vezető orvosok a társadalombiztosítás eszközeit használva a késő szocialista időkben kimagasló jövedelmekhez jutottak. A rendszerváltás után azonban egészségügyünkre hirtelen rázúdult a modern diagnosztikai és orvosi eljárások, gyógyszerek özöne. Az igazán kemény költségvetési korlát nélküli társadalombiztosítás nemigen tudta megfékezni a kiadások robbanását. A versenyszféra vállalkozásai és munkavállalói viszont minden úton-módon minimalizálják befizetéseiket. Az új biztosítóknak Augiász istállóját kellene rendbe tenniük, aminek nyilvánvalóan meglenne a maga nem kevés díja.
- Ráadásul Orbán Viktor máris kilátásba helyezte, hogy a Fidesz választási győzelme után mindent visszafordít.
- Ennek kockázata miatt is csak dupla profit mellett ésszerű a biztosítótársaságoknak belevágniuk a magánosításba. Akkor reménykedhetnek jelentős megtakarításokban, ha képesek elérni, hogy az alapbiztosításban a diagnózis megállapítása, a komplikációk kizárása a lehető legkevesebb költséggel folyjék, így viszont az olcsóbb gyógyítás összes kockázata jobbára a betegre hárulna. Aki többet akar, az ne kapcsolataival, és ne is hálapénzzel érjen célhoz, hanem fizesse meg a biztosítók messze drágább külön- csomagjait. Negyven esztendő gyakorlatát kellene egyszerre megfordítani: nem csoda hát, hogy a magánbiztosítók nem tolonganak az elvégzésére.
A különböző tervezetek ezért a legdrágább betegségek finanszírozását - rák- és szívbetegségek - megtartanák az állami egészségbiztosító feladatának. A nagy kedvcsinálás következményeként előfordulhat, hogy a reform végén a beteg, az orvos és az államháztartás egyformán rosszul jár, egyedül a biztosítók érdeke érvényesül majd.
- Az intézményesített korrupcióval, a paraszolvenciával együtt élő állampolgár úgy érzi, hogy az ingyenes egészségügyi ellátás egyszerre fizetős lesz.
- A hazai egészségügy régen nem ingyenes, ám a betegek és orvosok egyformán szerzett jogaikat féltik. És van is mit félteniük: minden irtózatos baja ellenére nemzetközi összehasonlítások szerint a magyar egészségügy a térség egyik legjobbja. Sőt, bizonyos mutatói megelőzik több régi EU-tagállam adatait is. Nálunk például eddig nemigen volt hónapokig tartó sorban állás. Egy rosszul kifundált reform sokat ronthat a helyzetünkön. Közoktatásunkhoz hasonlóan hamarjában eljuthatunk Európa egyik legszegregáltabb egészségügyi rendszeréhez. Az alkalmi munkából élők sok százezres csoportjai bármiféle biztosítás nélkül maradhatnak, ezzel lecsúszásuk még teljesebb lesz. Csakhogy a mai állapot kétségkívül finanszírozhatatlan. Tavaly már ott tartottunk, hogy az egészségügyben elköltött minden három forintból alig több mint kettőnek volt csak meg a fedezete.
- Ön szerint mégis milyen biztosítási modell felelne meg a konvergenciaprogramnak és a rendezőelveknek: a szolidaritás és az öngondoskodás egyensúlyának?
- Nincs minden bajunkra megoldást kínáló modell. Én egyedül a kiegészítő biztosítások közt adnék teret a magánbiztosítóknak. Ellenben egy felső határral legalább tíz százalék erejéig részben fizetőssé tenném az egészségügyet. A legelesettebbek közgyógyellátásra lennének jogosultak. Így a betegoldalon megjelenne a költségvetési korlát, a kórházak jövőjéről legalább részben a betegek döntése határozna.
- Visszatérve a koalíciós konfliktushoz: mi lehet a megoldás?
- Az SZDSZ háza táján sokan szinte messianisztikus reményeket fűznek a több-biztosítós modellhez. Ám hitvitázó elszánásuk sokszor nem a hazai valósághoz igazított józan közgazdászi megfontolásokon, hanem döntően világnézeti-ideológiai előfeltevéseken alapszik. A szocialistáknak, mint általában, most sincsen saját megoldási javaslatuk, csupán érdekeik. Így aztán ismét úgy tűnik, hogy a kis párt terelgeti a nagyobbat. Mégis csaknem minden az MSZP belátásán múlik. Az SZDSZ küldhet annyi ultimátumot, ameny-nyit csak akar, a koalíciót mégsem mondhatja fel, mert akkor ősszel előre hozott választások lesznek, és máris jön vissza Orbán Viktor. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-07 12:35:32, szombat
|
| |
| |
374 millió forintért vett 106 új gépkocsit az APEH
2007. április 7. 0:05 Magyar Nemzet
Az APEH nem csupán ötszáz új munkatársat vett fel a hatékonyabb adóbeszedés céljából és a pluszfeladatok ellátására, hanem 106 új gépkocsit is vásárolt több száz millió forintért.
Összesen 374 millió forintot fordít 106 új gépkocsi megvásárlására az APEH - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A járművek egy része közép-, illetve felső kategóriás. A tendert két cég nyerte meg: a General Motors Southeast Europe Kft. és a Porsche Hungária Kft.
Kiss Ferenc, az APEH gazdasági vezetője lapunknak elmondta: a 106 új járműből 52-re a hivatal kibővített feladatköre miatt van szükség. A hivatalhoz egyébként ötszáz új munkatársat is felvettek. További 54 autót az elhasználódott régiek helyett vesznek csereként. Kiss megemlítette: az APEH 326 darabos járműparkjának egyötöde több mint 220 ezer kilométert futott, harmada pedig hét évnél idősebb autókból áll. Tájékoztatása szerint a beszerzésre eredetileg 428 millió forintot szántak, de végül ennél olcsóbban, 374 millió forintért megvásárolhatják a gépkocsikat. Az autókat csak különengedéllyel, térítés ellenében használhatják magáncélra a munkatársak.
Az APEH-ra összesen 16 új feladatkört ruházott át a közelmúltban a kormány, ezzel egyidejűleg még hatékonyabb munkát várnak el tőlük. Veres János pénzügyminiszter, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette az elvárt adóról szóló jogszabályt, kijelentette: a bevételi szintet tartani kell, így ha szükséges, máshonnan pótolják a kieső összegeket. Veres azt állította, a kormány nemcsak új feladatot ró az APEH-re, hanem megadja az ennek teljesítéséhez szükséges eszközöket is, így a hivatal kellő hatékonysággal működhet. Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH korábbi elnökhelyettese, az Ernst & Young adószakértője szerint viszont kérdéses, hogy a regionális átszervezéssel párhuzamosan az APEH képes lesz-e teljesíteni a pluszfeladatokat.
Eközben a Miniszterelnöki Hivatal csaknem ötven százalékkal csökkentette a részben luxusautókból álló járműparkjának darabszámát. A kancelláriánál tavaly nyáron még 133 luxusautó volt, amelyek fenntartása az azt megelőző esztendőben 310 millió forintnyi közpénzt emésztett fel. Vagyis egy hónapban átlagosan 26 millió forintba került a járművek tankolása, biztosítása és javítása. De előfordult olyan is (2005 októberében), hogy 43,4 millió forintot fizetett a MeH a járműpark egyhavi fenntartásáért. Januárra viszont 79, februárra pedig 70 darabosra olvadt a kancellária autóállománya. A luxusautók egy részét - mint ismeretes - értékesítették. A kormány az Új egyensúly nevű tavalyi megszorítóprogramjában azt ígérte: "A közpénzekkel való takarékosság érdekében 751-ről 433-ra, 42 százalékkal csökken a minisztériumok által használt gépkocsik száma."
Pilhál Tamás |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2007. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
142 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 817
- e Hét: 6549
- e Hónap: 17660
- e Év: 171156
|
|
|
Offline
