|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
2007-05-30 19:55:27, szerda
|
|
|
Az igazságosabb és testvériesebb társadalomért
A Professzorok Batthyány Köre és a Magyar Szociális Fórum konferenciája
a Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával
Időpont:
2007.05.30. 16-20 óra
Helyszín:
Kossuth Klub
(1088 Budapest, Múzeum u. 7. I. emelet)
Program
15:00 Regisztráció
15:30. Sajtótájékoztató
16.00 Köszöntő
Hans Kaiser, volt miniszter, a KAS budapesti képviseletének vezetője
16.10 A társadalomszervezés elvei az Egyház társadalmi tanításában
Dr. Dr. Goják János professzor, Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola
16.40 Hatékony társadalomszervezés, nagyobb társadalmi igazságosság
Dr. Gazsó Ferenc professzor, Budapesti Corvinus Egyetem
17.10 Az állami elosztórendszerek reformja és a családok jövője
Dr. Szabó Endre, elnök, Nagycsaládosok Országos Egyesülete
17,25 Kávészünet
17.45 Hatékony gazdaság és társadalmi igazságosság
Dr. Szakolczai György, professor emeritus, Professzorok Batthyány Köre
18.00 Az állami elosztórendszerek reformja és a társadalmi igazságosság
Kertész Krisztián, mh. előadó, Budapesti Corvinus Egyetem
18.15 Az állam és az egyház kapcsolata változó korunkban
Dr. Szalay István tanszékvezető főiskolai tanár, Szegedi Tudományegyetem
18.30 Igazságosság és testvériesség: társadalmi igények, közgazdasági lehetőségek
Dr. Gantner Péter közgazdász
18.45 Igazságosság és testvériesség: társadalmi összefogás
Dr. Simó Endre, közgazdász, újságíró, Magyar Szociális Fórum
19.00 Vita
19.30 Fogadás
Részvételi szándékát kérjük, jelezze!
Tel.: +36 1 487 50 10
E-mail: schmidt.marta@adenauer.hu
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2007-05-30 19:16:17, szerda
|
|
|
Ma lenne 50 éves a KISZ!
Itt a kormány, mint KISZ-es csapat!
Képek a
http://furaila.xfree.hu/71208
albumban.
CzI
Ezért aztán nem kellett volna - rendszerváltozás címén - hatalomváltást csinálni!!!
"Köszönhetjük" nektek, ti lepukkant, szívtelen, agymosott nemzettársaim!!!
Örülhettek a nyomorotoknak, mert már nem vagytok kisebbségben!
Egyre többen vagyunk, "hála" nektek!
Ti bégető-birka, agymosott, lelki toprongyok, most ünnepelhettek!
Ma bementem a városba és mint a patkányok úgy nyüzsögnek Demszky főuraság városában az utcákon, az aluljárókban, meg a tömegközl. járgányokon...
Nevetgélnek, boldogok... Ők is Isten gyermekei. Uram, bocsáss meg nekem, amiért megtagadom őket!!! Hiszen, önvédelemből teszem...
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2007-05-30 19:02:15, szerda
|
|
|
MSZP-Fidesz-KDNP "nagykoalíció" készül az egészségügyben?
MOK (2007.05.30. 11:42)
Az elmúlt napokban a rendészeti ügyek miatt a kormánykoalícióban teljesen
leálltak a szakmai
egyeztetések az egészségügy finanszírozásának reformjáról, pedig már most
időzavarban van a koalíció
- értesült a Hírszerző liberális forrásokból. Információnk szerint Rácz Jenő
volt egészségügyi
miniszter MSZP-s vezetőket próbál rábeszélni arra, hogy az SZDSZ javaslata
helyett egy teljesen új rendszert válasszon a kormány.
Jelenleg háromféle elképzelés ismeretes a kormánykoalíció berkein belül.
Az SZDSZ javaslatát "vegyes modellnek" keresztelték, melynek fő kidolgozója
Mihályi Péter közgazdász,
az Államreform Bizottság tagja.
Mihályi már a Horn-érában kidolgozott egy javaslatot az egészségügy
finanszírozásának hárompillérű
átalakítására, aminek külön érdekessége, hogy az Orbán-kormány
egészségüggyel foglalkozó államtitkára,
Selmeczi Gabriella is hasonlóval kísérletezett.
Igaz, a polgári kormány végül elvetette ezt a koncepciót.
A "friss" javaslat lényege, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt
kétfelé választanák:
lenne a "biztosítói típusú OEP", amely egy lenne a többi, versengő biztosító
közül,
illetőleg megmaradna az "állami OEP" (hivatalos nevén az Egységes Nemzeti
Kockázatkezelő Alap),
amely kezelné az Egészségügyi Alapot (az APEH ide utalná a beszedett
járulékot).
A biztosítók fejkvóták alapján jutnának az E-alap forrásaihoz.
Emberek az "egészségügy középpontjában"
A liberálisok érvei szerint azért is szükséges a modellváltás, mert a
konvergencia-program szerint
az elkövetkező években 180 milliárd forinttal kevesebb fordítható
egészségügyi ellátásra,
ezért - ha semmin sem változtatnak - vagy a folyamatos megszorítást, vagy a
járulékok további
emelését kénytelen a kormány választani.
Harmadik lehetőség, ha biztosítási reformmal további tőkét vonnak be,
illetve növelik az ágazat hatékonyságát.
A liberálisok a biztosítási reformmal további tőkét vonnának be
Persze a reformnak "önző" céljai is lennének.
A liberálisok azzal próbálják eladni modelljüket a koalícióban, hogy mivel a
biztosítók versenyt
indítanak majd az ügyfelekért, ezért az emberek úgy fogják érezni, hogy ők
vannak az egészségügy
középpontjában, azt érzik, hogy kapnak valamit, méghozzá a választási
szabadságot és a jobb ellátás ígéretét.
A biztosítást váltó milliók így talán majd a kormánynak lesznek hálásak, és
megváltoztatható
a jelenlegi reform imázsa, ami ma egyet jelent a vizitdíjjal és az
ágyszámcsökkentéssel.
Nem mellékesen: a választásokig nem lesz szükség újabb megszorításokra az
egészségügyben.
A másik javaslat Orosz Évához, az ELTE Egészség-gazdaságtan
Kutatóközpontjának vezetőjéhez köthető,
aki egyébként a szocialisták oldalán részt vett a lovasberényi egyeztetésen.
Az ő modelljének legfőbb lobbistája a kiváló szocialista kapcsolatokkal
rendelkező
Rácz Jenő, az első Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere, a Veszprémi
Megyei Kórház főigazgatója.
A Hírszerző információ szerint a volt miniszter MSZP-s vezetőket próbál
rábeszélni arra,
hogy az SZDSZ javaslata helyett inkább ezt, a teljesen új rendszert válassza
a kormány.
Szocialista szakértők egy hullámhosszon Orbánnal
Ez a modell többek között az OEP ellátásszervezői részén jelentene
változtatást:
"autonóm" regionális, önálló költségvetéssel rendelkező (térségi)
szolgáltatás-vásárló társaságokat hozna létre.
A modell nagyban támaszkodik a Veresegyházán elkezdett, majd' 2 millió ember
ellátását szervező
Irányított Betegellátási Rendszer kísérletre.
Ilyen társaságokat akár magántőke is üzemeltethet egyfajta koncessziós
versenyeztetést követően.
Ennek a modellnek a fő tétele, hogy jó és hatékony ellátásszervezéssel a
felesleges vizsgálatok
kiküszöbölhetőek, az optimális betegút-irányítással, hatékony működési,
szakmai protokollok bevezetésével és ellenőrzésével ugyancsak
minőségnövekedés érhető el.
E modellel is végrehajtható az élőmunka racionalizálása, a gyógyszerkiadások
visszafogása
(például áttérés a generikus gyógyszerekre).
Külön érdekesség, hogy Orbán Viktor kongresszusi beszédében az Irányított
Betegellátási Rendszert
támogatandónak tartotta, amely felveti akár egy MSZP-Fidesz-KDNP
"nagykoalíció" lehetőségét is e témában.
Szocialista körökben hallani lehet egy harmadik megoldási javaslatot, amely
szerint az OEP-et
átalakítanák igazi, ámbár továbbra is állami tulajdonú biztosítóvá.
Az ápolást és a balesetellátást (ez ma benne van az OEP-ben) leválasztanák,
és erre az 50-100 milliárdos, a kiegészítő-biztosításokkal "elérhető" piacra
engednék be az üzleti biztosítókat.
Ez a modell részben hasonlítana a magánnyugdíj-pénztári befizetések
logikájához.
Hazafi Zsolt
hirszerzo.hu
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2007-05-30 18:03:28, szerda
|
|
|
Czakó Gabor: Tisztelt Nyulak!
Egy nagy kísérlet nyulai vagyunk.
Így kezdtem majd húsz éve, az első lakitelki találkozón a beszédemet.
A kezdés ma is időszerű, sőt!
Akkor a szocialistának nevezett társadalomkísérlet nyulai voltunk: hogyan
bírja az ember és mi lesz belőle, ha elveszik hitét, közösségeit,
tulajdonát, alapvető emberi jogait?
1987 szeptemberének végén, amikor abban a bizonyos sátorban összejöttünk,
már ellazultak a kísérletvezetők, a szocialista Mengelék.
Hitük, ha volt egyáltalán, már elpárolgott.
Ketrecünkre csupán fél szemmel ügyeltek; a másikkal azt lesték, mit lehet
megkaparintani a közvagyonból,
hogy a várható összeomlás után újra fölülre kerülhessenek.
Ez - mint tudjuk - a rendszerváltónak nevezett értelmiség SZDSZ-es
csoportjának árulása
következtében fényesen sikerült nekik.
Ismét a nyakunkon ülnek, és ismét idegen érdekek zsokéiként, és ismét
Mengele doktor szellemi útmutatását követik.
A kísérleti téma most a következő: elhúzni a kísérleti Nyulak előtt a
demokrácia, a szabadság,
a nyugati jólét és hasonlók mézesmadzagját, összeugrasztani őket, majd a
kilencvenes évek előtti szolgaságnál rettenetesebb állapotba lökni őket.
Ha igen röviden akarjuk összefoglalni, akkor a hazátlanság, a nyomor és a
gyűlölet bugyrába.
Az Antall-kormány eszköztelenségét és naivitását kihasználva azonnal
megkezdték Magyarország fölszámolását. Másfél évtized alatt eljutottak oda,
hogy az ország vagyonát elherdálták.
Magyarország ma a legnincstelenebb állam Európában, s hozzá a
legeladósodottabb.
Itt a legmagasabb az adó és itt a legkisebb az adó fejében járó
viszontszolgáltatás.
Olyan ideológiai baromságokkal oltják a népeket, amelyeknek hamisságára
Ausztriától Japánig minden ország rájött - a nyulak azért nyulak, hogy
millió-szám elhigyjék!
"Az állam a legrosszabb tulajdonos!?"
Naná, ha ők gyakorolják a tulajdonjogokat.
Az olyan nemzetek, melyeknek saját kormányuk van, erősítik államukat, hogy
meg tudja védeni őket a globalizmus veszélyeitől.
"Az öngondoskodás fejlesztése!?"
Az emberiség azért él családban és államban, mert emberekből áll.
Az emberek abban különböznek az öngondoskodó áspiskígyóktól, hogy törődnek
gyermekeikkel, betegeikkel, öregeikkel, sőt még azokkal is, akik saját
hibájukból kerültek bajba.
Intézményesen.
Ezért adunk össze pénzt - adó! - s tartunk fönn belőle hadsereget, erős
nemzetgazdaságot, kormányt, iskolát, kórházat, közműveket, tudományt,
köztájékoztatást, stb.
Új urainknak, a multiknak ez természetesen nem érdekük, ezért a magyar
hadsereg, mint nemzeti intézmény fölszámoltatott: egyetlen föladata, hogy
általa belemártódjunk antiterroristának álcázott globális bűnügyekbe.
Nemzetgazdaságunk helyén a multik közterheket nem viselő cégei működnek, a
közművek már eladva, a kórházak, az iskolák, az egyetemek most verődnek
dobra.
Tudósaink, orvosaink elköltöznek oda, ahol dolgozhatnak: munkájuk támogatása
nálunk
a legalacsonyabb az EU-ban.
A kormány nem a mi érdekeinket szolgálja, hanem a multik zsokéja a
nyakunkban.
A köztájékoztatás célja, hogy félrevezessen bennünket saját helyzetünk
felől, és gyűlöletet szítson.
Nemzeti jelképeink, egyházaink támadása, népünk fasisztázása, elszakított
rokonaink gondjainak, sőt, létének eltitkolása Rákosi óta folyamatos, sőt
egyre dühödtebb - elég utalni a december 5-e előtti kormánykampányra.
Ilyen, egyébként törvényellenes kormányzati viselkedés példátlan a
világtörténelemben.
De előzmény nélküli az is, hogy a nyúlketrec lakossága ezt zömmel elfogadta,
sőt, a bűnösöket újra megválasztotta.
Vagyis Mengeléink kísérlete nem csak ország anyagi fölszámolásában
eredményes, hanem a nép lelkének megsemmisítésében is.
A bennszülöttek fosztogatóképző nélkül már azt sem merik kimondani, hogy ők
magyar nyulak vó'nának:
"jó értelemben vagyok magyar" - ilyeneket makognak, gyerekeiket, boltjaikat
idegen nevekre
keresztelik, a hazafias megnyilvánulásokat kerülik - ismét a világban
egyedül.
A liberálisnak és baloldalinak álcázott fölszámolóbiztosok szakadatlanul
szítják a gyűlöletet.
A külhoni magyarok, a vallás és a család ellen, a különböző ideológiákat
követők között, és egyáltalán mindenütt. Gyűlöld a másként gondolkodót, más
ízlésűt, a melletted dolgozót tekintsd ellenségednek, fúrd,
hogy őt rúgják ki, ne tarts vele össze, mert elveszted a kenyered.
A máihoz fogható ellenségeskedés nemzetet még nem szabdalt, amióta világ a
világ.
Annak a kezében vagyunk, aki a testet és a lelket is képes pokolra vetni.
Meg is teszi, ha nem ismerjük föl, és nyulak maradunk: nem kérjük tiszta
szívvel az Egyetlennek
a segítségét, aki elbír vele.
http://www.czakogabor.hu/
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2007-05-30 11:35:40, szerda
|
|
|
Most a járulékokat, nyáron a béreket sem tudják fizetni a budai gyermekkórházban
2007-05-29 20:03 hírTV
Már a járulékokat sem tudták befizetni a dolgozók után a budai gyermekkórházban, az intézménynek csak idén 80 milliós adóssága van a finanszírozás csökkenése miatt. A főigazgató azt mondja: ha nem változik a helyzet, nyáron már a számlákat, sőt a dolgozók bérét sem tudják kifizetni. Nem a gyermekkórház az egyetlen, a fővárosi egészségügyi bizottság szerint ugyanis Budapesten 16 kórházat fenyeget a csőd. A városvezetés összevonásokkal oldaná meg a helyzetet, az ellenzék szerint azonban erre nincs pénze a fővárosnak.
Alacsony kihasználtsággal működnek a krónikus ágyak a budai gyermekkórházban. A 95 aktív ágyat áprilistól szüntették meg, több osztályt bezártak, műtétet már egyáltalán nem végeznek. A szülők többsége még mindig nem tudja, hová viheti gyermekét.
A Budai Gyermekkórháznak már most 80 milliós tartozása van. Az ellátás átalakítása miatt áprilistól az OEP-től is kevesebb pénzt kapnak. Májusban már a járulékot sem tudták befizetni a dolgozók után.
- A nyári időszakra csődbe, illetve csődközeli helyzetbe kerül a budai gyermekkórház is. Nem tudjuk fizetni a számlákat, sőt ha így megy tovább, változatlanok maradnak a feltételek, akkor bért sem tudunk fizetni - mondta el Badacsonyi Szabolcs, a Budai Gyermekkórház és Rendelőintézet Kht. ügyvezető igazgatója.
A Fővárosi Közgyűlés egészségügyi bizottságának szabad demokrata elnöke levélben fordult a liberális egészségügyi miniszterhez.
- Április elseje után olyan gyenge finanszírozásban részesülnek a fővárosi kórházak - 16 kórház -, hogy ha nem változtatnak a nyáron a finanszírozáson, akkor ősszel a legtöbb kórház csődközeli helyzetbe fog kerülni. Ezt jeleztem a miniszter asszonynak - közölte Szolnoki Andrea, a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi bizottságának SZDSZ-es elnöke.
Az egészségügyért felelős szocialista főpolgármester-helyettes összevonással oldaná meg a helyzetet: egy intézménybe olvasztaná össze a János-kórházat, a Margit-kórházat és a budai gyermekkórházat. Az észak-budai kórházkomplexumba bevonnák a korszerű Kútvölgyit is.
- A Kútvölgyi épületével egy közepes, 3-5 milliárd forintos beruházással lehetne ezt egy rendkívül korszerű gyógyközponttá átalakítani - vélekedik Horváth Csaba MSZP-s
főpolgármester-helyettes.
A Kútvölgyi kórházat viszont jelenleg a Semmelweis Orvostudományi Egyetem működteti, amely nem akarja átadni az épületet a fővárosnak. A fővárosi Fidesz elhamarkodottnak és felelőtlennek tartja a tervet. Egyelőre ugyanis még azt sem tudni honnan lenne pénz az átszervezésre.
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2007-05-30 11:31:55, szerda
|
|
|
A földvásárlási haladékról (moratóriumról)
A földvásárlási haladékra országonként különböző engedményt adott a 2004-ben csatlakozó államoknak az EU.
Magyarországra vonatkozó haladékot a csatlakozási okmány 24. cikkében hivatkozott, Magyarországra vonatkozó lista(1) "3. A tőke szabad mozgása" fejezete - későbbiekben: lista - tartalmazza. Ennek 2. pontja a következőket tartalmazza:
"A csatlakozás időpontjától számított harmadik évben a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácsnak. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag a (2) bekezdés első albekezdésében megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat."
A csatlakozástól számított harmadik év 2007. január 1-vel kezdődött. Az Európai Bizottság 2007. májusában megkezdte a felülvizsgálatot(2), amelyről szóló jelentést az Európai Tanács elé várhatóan 2008-ban terjeszti.
A Bizottság jelentését - és az ez alapján, a haladékra meghatározott átmeneti időszak legfeljebb 2011-ig történő meghosszabbításáról, annak lerövidítéséről vagy lezárásáról hozott határozatot - a következő tények határozzák meg:
1. "Az engedmények nem túl népszerűek az EU-Bizottságban, amely egész Európában egységes törvényeket szeretne látni." - írja az EUABC hivatalos EU-ismertető(3).
2. A 2004. április 26-án módosított Földtörvény(4) és annak végrehajtása mennyiben szolgálta a listában meghatározott kritériumokat. ("Amennyiben az átmeneti időszak alatt Magyarország a mezőgazdasági földterület megszerzését engedélyhez köti, az engedélyezési eljárásnak objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumokon kell alapulnia. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, és azok nem tehetnek különbséget a tagállamok Magyarországon lakó állampolgárai között." - (1))
3. Kialakult-e a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara, vagy annak kialakulása fenyeget-e ami feltétele annak, hogy az átmeneti időszak legfeljebb három évvel meghosszabbodjon? ("Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Magyarországon a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki vagy ennek kialakulása fenyeget, a Bizottság Magyarország kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról." - (1))
--------------------------------------------------------------------------------
A fentiek szerinti megállapításokat várhatóan az alábbiakat figyelembe véve fogják kialakítani:
1-höz
Rendkívül fontos események történtek a Magyar Agrárkamara 2007. május 3-i küldöttgyűlésén(5).
a./ Gráf Ferenc agrárminiszter egyik kijelentését a tudósítás a következők szerint írja le: "A moratórium lejárta után bármilyen külföldi magánvállalkozó, ha más vonatkozó kritériumoknak is megfelel, szabadon vásárolhat Magyarországon termőföldet - mondta a miniszter, aki egyelőre nem látja, ezt miként lehetne törvényes eszközökkel megakadályozni."
Ez az EU szempontjából bizalomcsökkentő kijelentés, mert azt fejezi ki, hogy a nemzet érdekében meg kellene akadályozni az idegenek földtulajdonszerzését, de - az EU-csatlakozás következtében - erre nincs lehetősége a kormánynak.
b./ Ezt a bizalomcsökkentést erősítette meg (nyilván "hazafiasságának" bizonyítására) Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Ezt a tudósítás az alábbiak szerint írja le: "A miniszterelnök úgy nyilatkozott, a föld a nemzeti vagyon és kultúra része, termelőerő és nem tűri a nyers politikát. "Éppen ezért senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy Brüsszelben nem a hazai érdekeket képviseljük" - hangoztatta."
A kormányfő részéről elhangzott kijelentés sajátos helyzetet hoz létre: miután sem ő, sem minisztere nem látja megalapozottnak a haladék meghosszabbítását (Gráf József: "Megmondom őszintén, csak bízom benne, de esélyt nem látok arra, hogy 2011 után képesek leszünk az uniónál elérni a földvásárlási moratórium fenntartását."), a miniszterelnök az Európa Tanács határozatának meghozatalakor választani lesz kénytelen:
- "A hazai érdekeket képviselve" nem fogadja el a határozatot, ami így nem lép életbe az egyhangúság hiányában. Ez nemcsak bizalomcsökkentést, hanem nyilvánvaló visszavágást (retorziót) von maga után az EU részéről. Ennek következményei - Magyarország szerződéses kapcsolatait (pontosabban: kiszolgáltatottságát) figyelembe véve - beláthatatlanok.
- Aláírja a határozatot, ezzel a magyar választók előtt válik (ismét) szavahihetetlenné. Ennek következményei ugyancsak beláthatatlanok a jelenlegi társadalmi feszültséget figyelembe véve. (Az államelnök ezt a feszültséget a 2006. május 26-i beismerés alapján 2006. szeptember 17-én kirobbant morális válsággal indokolja: "A tegnapi hír morális válságot okozott Magyarországon, a miniszterelnök reakciói ezt a válságot fokozták, mert személyes felelősségét összemosta az utóbbi 16 év politikájának értékelésével."(6))
c./ Ugyancsak nem lehet bizalomerősítő az a tény, hogy "a kamara (a Magyar Agrárkamrára - HJ) egyes közfeladatok ellátását átveszi a szaktárcától". Ez - a miniszterelnök és a szakminiszter előbbi kijelentéseivel alátámasztva - azt jelenti, hogy a kormány nem képes ellátni a magyar mezőgazdaság irányítását, és ezért (elfogadhatatlanul) elhárítja magától a felelősséget. (Az átvett közfeladatok: "a közös agrárpolitika és az Új Magyarország vidékfejlesztési program összehangolása, az uniós döntés-előkészítés harmonizálása, az agrárirányítás működésének szervezése, a kapcsolódó feladatok megoszlása, illetve az agrárszabályozás deregulációja és a normatív gazdálkodói terhek csökkentése.")
2-hoz
A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2004. április 26-án hatályba léptette a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény - EU által megkövetelt - módosítását. A követelményt túlteljesítette, mint az alábbi összehasonlító táblázat mutatja:
1994. évi LV. törvény (4) A csatlakozási okmány 24. cikkében hivatkozott lista (1)
7. § (1) A külföldi magánszemély és jogi személy termőföld tulajdonjogát - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem szerezheti meg.
Az Európai Unió alapját képező szerződésekben foglalt kötelezettségek ellenére Magyarország a csatlakozás időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja az ezen okmány aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a nem Magyarországon lakó vagy nem magyar állampolgár természetes személyek, illetve a jogi személyek általi, mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó tilalmat. Valamely tagállam állampolgára, illetve egy másik tagállam jogszabályai szerint létrehozott jogi személy a mezőgazdasági földterület megszerzése vonatkozásában nem részesíthető kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben a csatlakozási szerződés aláírása napján részesült. Valamely tagállam állampolgárára nem vonatkozhatnak szigorúbb korlátozások, mint a harmadik országok állampolgáraira.
(2) A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók azon tagállami állampolgárra, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet.
Egy másik tagállam azon állampolgárai, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Magyarországon laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, nem tartoznak az előző albekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet Magyarország állampolgáraira kell alkalmazni.
8. § A külföldi az önálló ingatlanként (földrészletként) legfeljebb 6000 m2 területtel kialakított tanya tulajdonjogát a termőföldnek nem minősülő más ingatlanokra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint szerezheti meg.
88/A. § (1) A tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépését követően a termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát a belföldi személyekkel azonos feltételekkel (engedély nélkül) szerezheti meg, kivéve a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlant, amelynek megszerzéséhez az említett törvény hatálybalépésétől számított öt évig (a továbbiakban: az átmeneti időszak alatt) a közigazgatási hivatal engedélye szükséges.
(1) Az Európai Unió alapját képező szerződésekben foglalt kötelezettségek ellenére Magyarország a csatlakozás időpontjától számított öt éven keresztül fenntarthatja a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzésére vonatkozó, az ezen okmány aláírásának időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt korlátozásokat.
(2) Ha a tagállami állampolgár legalább négy éve folyamatosan és jogszerűen Magyarországon tartózkodik, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogát engedély nélkül szerezheti meg.
A tagállamok és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok azon állampolgárai, akik legalább négy éve folyamatosan és jogszerűen Magyarországon laknak, nem tartoznak a fenti albekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet Magyarország állampolgáraira kell alkalmazni. Az átmeneti időszak alatt a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzésének engedélyezése során Magyarországnak objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumokat kell alkalmaznia. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, és azok nem tehetnek különbséget a tagállamok Magyarországon lakó állampolgárai között.
A kormányzó pártok - amelyek megszavazták a módosítást(7) - három fontos kérdésben teljesítették túl az EU csatlakozási szerződésben meghatározott követelményeket:
- tanya vásárlási lehetőséget kivette a haladék tárgyköréből, 6 hektárnyi termőterülettel együtt,
- nem teszi kötelezővé - az egyéb feltételek teljesülése esetén - a tagállami állampolgárok részére a mezőgazdasági tevékenység folytatását, csupán azt írja elő, hogy "önálló vállalkozó mezőgazdasági termelő" legyen,
- nem tiltja a tagállami állampolgároknak a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzését az EU csatlakozást követő öt évben, hanem pusztán a közigazgatási hivatal engedélyét teszi szükségessé.
Ezek a haladékenyhítő intézkedések csak elősegítették, de nem okozták annak a helyzetnek a kialakulását, amely az 1. pontban leírtakhoz vezetett, mert
- a csatlakozási szerződés ide vonatkozó részének lezárása (tehát a csatlakozás utáni feltételek megismerhetősége) után elegendő volt az idő ahhoz, hogy a tagállambeli (és azzal azonos megítélés alá tartozó) személyek teljesítsék az EU csatlakozási szerződés melléklete szerinti haladékenyhítő feloldások (3 év termőföld tulajdonszerzés, 4 és 5 év másodlagos lakóhely esetén) feltételeit,
- a második lakóingatlan-vásárlására adott haladék 2009. május elsején jár le, de az önkormányzatok az esetek túlnyomó többségében már ma sem gördítenek akadályt a vásárlás elé(8). (Nincs jogszabálykövetés)
Ezért tehát jogos a FIDESZ Kisgazda Polgári Egyesület honlapján megjelent írás(9) megállapítása: "Egyértelmű, hogy megnyílnak a kapuk a külföldiek földvásárlása előtt. Ez az, ami az utolsó nagy, és már megmagyarázhatatlan árulás a gazdákkal szemben.", de annak indoklása csak részben: "Az EU-csatlakozási szerződés a most elfogadott módosított földtörvényben foglaltaknál hathatósabb nemzeti földvédelmet tesz lehetővé, ..."
3-hoz
A mezőgazdasági földterületek piaca helyzetének megítéléséhez a Magyar Agrárkamara által szervezett, a termőföldtulajdonról, -használatról és a termőföld védelméről rendezett tanácskozáson elhangzottak(10) adnak naprakész alapot.
A tanácskozáson Gráf József szakminiszter által elmondott számadataiból állítottam össze az alábbi táblázatokat:
birtoknagyság egyéni vállalkozók társas vállalkozások bérelt terület a teljes %-ában
300 hektár feletti 56.000 ha 1850 ezer ha 46,9 %
átlagos birtoknagyság 3,4 ha 486 ha 92,6 %
az összes terület %-ában 1,2 % 41,1 % -----
tulajdonos földtulajdon hányad földtulajdon terület
természetes személy 83,1 % 3739,5 ezer ha
állam 11,7 % 526,5 ezer ha
egyéb* 5,2 % 234 ezer ha
összes 100 % 4500 ezer ha
*1994. évi LV. törvény 6. § (1) Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát - a Magyar Állam, az önkormányzat és a közalapítvány kivételével - nem szerezheti meg.
(2) Egyházi jogi személy végintézkedés, illetőleg ajándékozási, tartási vagy gondozási szerződés alapján termőföldre tulajdonjogot szerezhet.
(3) Jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra termőföldet szerezhet.
Figyelembe kell venni a földterületek piacának megítélésénél a következőt is: "... törvénytelenül, zsebszerződésekkel több mint félmillió hektár szántót az európai földforgalmi árak 1/10-1/20-án külföldiek vették meg, formálisan és hivatalosan bérlik."(10)
"Földet Magyarországon jelenleg legolcsóbban az északi területeken lehet szerezni, itt a jó minőségű földért hektáranként 200-500 ezer forintot kell fizetni. A legdrágábbak a földek a Dél-Dunántúlon, ahol a jó minőségű földek ára 500 ezer és egymillió forint között mozog." Ezzel szemben a nyugati EU-tagállamokban ennek többszöröse a termőföld ára.
A termőterületek piaca kétségtelenül kedvező képet mutat az EU számára, hiszen a hazai törvények helyett ténylegesen az EU alapját képező "tőke szabad áramlása" érvényesül.
A birtoknagyság kialakulása is a nagyüzemi túlsúlyt (dominanciát) mutatja, szemben a magyar érdekkel, ami azt jelenti, hogy a kis- és közepes birtokon alapuló családi gazdaság a meghatározó.
Összegzés
A Bizottság jelentését befolyásoló első vizsgálati szempont tehát azt mutatja, hogy
- Magyarország számára elfogadhatatlanok azok az "egész Európában egységes törvények", amelyek az EU egységes jogrendszerében valósulnak meg, mert elfogadhatatlan az EU alapját képező "szabad tőkeáramlás" liberális alapelv,
- az előző megállapítással együtt az a tény, hogy a kormány képtelen a nemzet érdekeit és az EU követelményeit összeegyeztetni, azt bizonyítja, hogy Magyarország számára az EU-csatlakozás összességében hátrányos.
Ennek két következménye van:
- Akár meghosszabbítja az EU a földvásárlási haladék hatályát, akár megszűnteti, akár a jelenlegi formában hagyja, a magyar termőföld és ezzel a mezőgazdaság sorsa megpecsételődött akkor, amikor az EU-csatlakozási okmányt aláírták.
- A jelenlegi magyar jogrendszerben a választáskor elkövetett hazugsághoz [Btk. 211. § e) - választási bűncselekmény] hasonlóan, az ország számára bizonyítottan hátrányos EU-csatlakozást kierőszakolók (Btk. 144. § - hazaárulás) számára sincs büntetőjogi következménye a Központi Nyomozó Főügyészség határozata szerint: "Az a kérdés pedig, hogy a Magyar Köztársaság uniós csatlakozása a magyarság számára akár a jelenben, akár a jövőben összességében kedvező, vagy hátrányosnak minősíthető-e, szintén nem büntetőjogi megítélés tárgya, így az ezirányú állásfoglalás a kifejtettek értelmében ugyancsak nem tartozik a vádhatóság hatáskörébe."(11)
Végül
A fentiekkel azt bizonyítottam, hogy a jogszabályok, a birtokviszony-változások, az EU támogatási- és kvótarendszerének(12) ismeretében teljes felelősséggel állítottuk a Kossuth tér céljai között szereplő "a Gyurcsány-jelenség okának feltárása és megszűntetése" részcéllal kapcsolatban, hogy
2007. január 1-től a termőterület tulajdonjogának haladéka (moratóriuma) érdemben annyira sem fog érvényesülni, mint eddig.
A jelenlegi helyzet kialakulásának törvényszerűségére hívta fel a figyelmet Tanka Endre professzor évek óta, a megoldást is meghatározva(13).
Ezért súlyos a felelősségük mindazoknak a nyilatkozat-tevőknek és írást közlőknek, akik tényekről nem vesznek tudomást és továbbműködőnek igyekeznek feltüntetni az EU mezőgazdasági politikáját, ezen belül a földvásárlási haladékot, és ezzel - akarva vagy akaratlanul - félrevezetik a magyar embereket. Nem akarják a tényt figyelembe venni, amit az jogszabályokban, elvonásokban megnyilvánuló EU-sarc(14) jelent.
Annál is inkább nagy ennek a jelentősége, mert a magyarság jövőjét három értékünk biztosítja: a lelki-szellemi erő, a termőföld, a földalatti kincsek.
Mindenben igazolódott az EU mezőgazdasági politikájának elemzése(15) és az is, hogy a jelenlegi morális, társadalmi, gazdasági és politikai válság csak azzal gondolkodásváltással (paradigmaváltással) szűntethető meg, amit a Szent Korona eszme gyakorlati alkalmazása jelent(16).
Kelt Szegeden, 2007. május 28-án.
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:
Halász József, a Szent Korona szolgálója
A lábjegyzetek:
[1] A csatlakozási okmány 24. cikkében hivatkozott lista: Magyarország - http://irm.gov.hu/CsO_Public/CsO/X_melleklet.htm#CsO_Ann10
[1] EU-vizsgálat a földpiacon - 2007.5.17. - http://www.efarmer.net/cikk.asp?db=hirek&id=8991
[1] Derogációk - http://hu.euabc.com/word/280
[1] 1994. évi LV. törvény a termőföldről - http://gtr2.uw.hu/1994evi55tv2.htm
[1] Egyre kevesebb idő marad a földkérdés megoldására - 2007-05-03 - http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=128490
[1] Sólyom: Morális válságot okozott a Gyurcsány-beszéd - Sólyom: Morális válságot okozott a Gyurcsány-beszéd
2006. szeptember 18. - http://www.nethirlap.hu/cikk/nethirlap.22851.html
[1] Szavazás a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról - http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=37&p_izon=958 3
[1] Megkezdődött a 7 éves földvásárlási moratórium felülvizsgálata - 2007. május 24. - Bruxinfo - http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=4102
[1] A földtörvény hazai és európai környezete - Csatári Sándor 2004. május - http://www.kpe.hu/index.php?CikkID=34849
[1] Gráf: külföldiek 2011-ig biztosan nem vásárolhatnak földet - Hvg.hu MTI 2007. május 10. 16:15 - http://hvg.hu/itthon/20070510_foldkerdes.aspx
[1] Központi Nyomozó Foügyészség Nyom. 44/2007. sz. határozata - http://62.112.194.95/hirlevel/lu070308.doc
[1] Kvóta - http://62.112.194.95/beszelgetes/VI_1.doc
[1] Tanka Endre néhány írása:
Földet vissza nem kapunk - http://www.okotaj.hu/szamok/18-19/tars1.html
A termőföld-kérdés anatómiája - http://62.112.194.95/hirlevel/07052801.doc
A földhaszonbérlet korszerűsítési igényei és lehetőségei - http://www.akii.hu/kiadvany/intezeti_kiadvanyok/magyar/AKII_TANULMANYOSSZEFOGLALO K/2000-3_Tanka_Foldhaszonberlet.htm
A közösségi jog állami szuverenitást felszámoló szerepe a tagjelölt földviszonyaiban - http://www.alkotmany.ngo.hu/2001_dec_15_dr_tanka_endre.htm
Az Európai Egyesült Államok alkotmány-tervezetéről - http://www.alkotmany.ngo.hu/2003_marcius_tanka_endre_eea_tervezet.htm
Termőföldpiac: minta a dán és a francia modell - http://62.112.194.95/hirlevel/07052802.doc
JAVASLAT az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást megalapozó földjogi rendezéshez - http://62.112.194.95/hirlevel/07052803.doc
Nemzeti önvédelem az uniós földpiacon - http://62.112.194.95/hirlevel/07052804.doc
Nemzeti védernyő az uniós földpiacon - http://62.112.194.95/hirlevel/07052805.doc
[1] EU-sarc bizonyítékai - http://62.112.194.95/hirlevel/eusarc.html
[1] Mezőgazdaság és élelmiszeripar A mezőgazdaság a nemzet természetes erőforrása, boldogulásának alapja, vagy a nemzet zsarolásának eszköze? - A nemzet elidegeníthetetlen tulajdona a föld, vagy szabadpiaci áru? Elsődlegesen a nemzetet kell ellátni magyar élelmiszerrel, vagy az idegeneket? A földművest gyarapítsa munkájának eredménye, vagy az idegen spekulánsokat? - http://62.112.194.95/hirlevel/aeus07.doc
[1] Az EU Alkotmány hatása a magyar társadalomra (Az EU Alkotmány tervezet teljes elemzése) - http://62.112.194.95/hirlevel/aeuf.doc
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2007-05-30 11:30:13, szerda
|
|
|
Termőföld - egymillió hektárt birtokolnak külföldiek?
2007. május 21. 10:48 MNO
Egymásnak ellentmondó számok forognak a köztudatban arról, hogy mekkora a külföldiek kezében lévő földterület. A Földszövetség úgy tudja: legálisan és zsebszerződések révén csaknem egymillió hektárt birtokolnak külföldiek. Az FVM szerint ennek töredéke csak az, ami külfödi kézbe került.
Száznál kevesebb olyan külföldi (európai uniós) állampolgár lehet az országban, aki letelepedettként főhivatásként mezőgazdasági tevékenységet folytat, így jogosulttá válhat az általa használt föld legális megvásárlására - nyilatkozta a Világgazdaságnak Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára.
A lap beszámol arról, hogy az agrártárcánál nincsenek részletes kimutatások a külföldi természetes személyek törvényes földhasználatáról, de a minisztérium is tud arról, hogy német, holland, dán, osztrák vagy ír gazdálkodók - letelepedettként - mezőgazdasági művelést folytatnak nálunk.
A bérelt földek megvételére a csatlakozási megállapodás nyújt lehetőséget, ha a külföldiek legalább három évig ilyen tevékenységet folytatnak. A lap úgy tudja, hogy a minisztérium később sem számít arra, hogy az agrárgazdálkodási célú külföldi letelepedés tömeges lesz. Mint ismert, uniós állampolgárok más módon nem vehetnek legálisan területeket, amíg nem kell megnyitnunk a hazai földpiacot. A liberalizáció előreláthatólag 2011-ben következik be. A Világgazdaság - különböző kimutatásokra hivatkozva- korábban már beszámolt arról, hogy a 2004-es csatlakozás óta 279 hektárt vettek meg letelepedett külföldi állampolgárok. Ez elenyésző az ötmillió hektáros termőterülethez képest.
Gőgös Zoltán a lapnak elmondta: nem jellemző az sem, hogy külföldön bejegyzett jogi személyek földet bérelnének Magyarországon. Inkább az fordul elő - bár nem túl nagy számban -, hogy a külföldi vállalkozások magyar társaságokat vásárolnak fel a bérelt területekkel együtt, így a földliberalizáció után elővásárlási joghoz juthatnak - tette hozzá az államtitkár.
A Világgazdaság emlékeztett rá, hogy az elmúlt években további két lehetőség is akadt (illetve részben ma is kihasználható) a külföldiek tulajdonszerzésére. Az egyik ilyen a földtörvény 1994-es megalkotása előtti időszak volt, amikor exlex állapot alakult ki az országban, és ezalatt külföldi állampolgárok törvényesen vehettek területeket.
Ezzel kapcsolatban Gőgös megjegyezte, hogy ily módon csak néhány ezer hektár került külföldi kézbe. A másik (illegális) módszert a közismert zsebszerződések jelentik, amelyek száma - éppen a titkolt forma miatt - meghatározhatatlan. Az államtitkár 50-100 ezer hektárra becsüli az ily módon külföldi érdekeltségbe jutott terület nagyságát. Ebből viszont az is következik, hogy az ötmillió hektár termőföld döntő hányada ma is magyar tulajdonban, művelésben van - tette hozzá.
Másként érzékeli a külföldiek térhódítását a Magyar Földbirtokosok Országos Szövetsége (Földszövetség). Sátrai István, a szervezet elnöke a lapnak elmondta: ami a földpiacon látható, csak a jéghegy csúcsa, ezért az érdekképviselet a külföldi földbirtoklás részarányát nagyobbra becsüli. Az elnök szerint már az 1994-es földtörvény parlamenti elfogadása előtt 250 ezer hektárnyi, addig állami gazdaságok által használt területet vehettek meg külföldiek, azóta pedig a zsebszerződések révén további 200-300 ezer hektár kerülhetett az érdekeltségükbe. A szövetség jelentősebbre, minimum 600 ezer hektárra teszi azt a területet is, amelyet (részben) külföldi tulajdonú hazai jogi személyek (gazdasági társaságok) bérelnek.
Sátrai szerint a külföldiek végeredményben - tulajdon vagy használat formájában - ma már csaknem egymillió hektárt birtokolhatnak, ez pedig a termőterület egyötödét is kiteheti.
A szövetség emellett úgy tapasztalja, hogy a külföldi befektetők egyre több hazai tulajdonú agrárcéget vesznek meg - közölte az elnök. A szervezet a felvásárlást nem nagyarányú és látványos, de folyamatos jelenségként érzékeli. A magyar tulajdonosok általában a tőkehiány miatt fogadják be a vevőket - írja a Világgazdaság.
(vg.hu)
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2007-05-30 11:17:24, szerda
|
|
|
Gyurcsány: Abszurd, hogy közöm van a kiszivárogtatáshoz
2007. május 30. 8:02 MNO
A miniszterelnök abszurdnak nevezte, hogy köze lenne az egy évvel ezelőtti őszödi beszéd kiszivárogtatásához. Gyurcsány Ferenc a Magyar Televízióban azt mondta, senkinek nem állt érdekében ártani a beszéddel.
A kormányfő úgy vélte, le kell végre zárni az ügyet, de ha valami konkrétan kiderül mégis a jövőben a kiszivárogtató személyéről, tájékoztatja a közvéleményt.
Senkit sem akar besározni az esetleges találgatásokkal - tette hozzá Gyurcsány Ferenc.
Mint ismert, az Élet és Irodalom múlt pénteki számában jelent meg egy cikk a balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerüléséről. Az írás arra a következtetésre jutott, hogy a felvétel nyilvánosságra hozatalához Gyurcsány belső, szocialista párti ellenzékének lehet köze.
Ezt alátámasztani látszik, hogy az NBH által indított vizsgálat kizárta a külső lehallgatás lehetőségét.
(radio.hu, MNO)
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2007-05-30 11:15:12, szerda
|
|
|
Tüntetés és keresztállítás Budapesten
2007-05-26 21:29
Tiltakozásképpen kereszteket állított fel Budapesten a Városház parkban, valamint további öt helyen demonstrált a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 szombaton, a miniszterelnök egy évvel ezelőtt elhangzott őszödi beszédének a napján.
A beszéd tavaly szeptemberi nyilvánosságra kerülését követő Kossuth téri tüntetések szervezésében részt vevő nemzeti bizottság napközbeni demonstrációin alig néhány ember vett részt, estére pedig a Városház parkban mintegy 80 ember gyűlt össze.
A három kereszt felállítását a parkban Gonda László, a bizottság vezetője az MTI-nek azzal indokolta, hogy "a Magyar Köztársaság bűnben és hazugságban született, ezért fel kell állítani a Golgotát és a három kereszt múltunkat, jelenünket és jövőnket jelképezi".
(MTI, barikad.hu)
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2007-05-30 11:09:47, szerda
|
|
|
A jegyző jogellenesen tagadta meg nyilvános adatok kiadását
2007-05-30 10:03:23 elnök
Úgy látszik a Jégcsarnok körüli botrány folytatódik, újabb érdekez epizódra derült fény. Dr. Vas Imre, Fideszes önkormányzati képviselő 2007. március 29.-én megtartott Képviselő - testületi ülésen, kérdéssel fordult a jegyzőhöz, arra vonatkozóan, hogy miért nem kaphatta meg a jégcsarnok létrehozásával kapcsolatos szerződésekről döntő testületi határozat szavazási listáját.
Ebből derült volna ki, hogy ki szavazott az önkormányzat és a kerület számára hátrányos szerződések megkötése mellett, illetve ellen.
Mint ismeretes, az előző testület jelenlévő 24 képviselője közül 20 igennel és 4 nemmel szavazott, azonban a szavazási lista nélkül nem állapítható meg, ki volt az a 20 képviselő, aki e hátrányos szerződés mellett voksolt.
A jegyző válaszában arra hivatkozott, hogy a szavazási lista nem nyilvános, így ő azt nem köteles kiadni. A választ jogellenesnek tartva, a Fideszes képviselő, dr. Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos állásfoglalását kérte az ügyben.
Az adatvédelmi biztos állásfoglalásában, több Alkotmánybírósági döntésre hivatkozva, úgy foglalt állást, hogy a szavazásra vonatkozó adatok" hogy ki szavazott igennel, nemmel vagy tartózkodott egy adott kérdésben " nyilvánosak, azokat bárki számára, tehát nem csak a képviselők számára, hanem bármely civil egyén számára is ki kell adni.
Felvetődik az emberben a kérdés, hogy miért falaz a jegyző, a nyilvánvaló jogsértést is felvállalva?!
http://www.fideszbp20.hu
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
2007. Május
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
344 db bejegyzés |
e év: |
2982 db bejegyzés |
Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 323
- e Hét: 743
- e Hónap: 1690
- e Év: 37631
|
|
|