|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
|
|
2007-06-11 21:40:55, hétfő
|
| |
| |
Áthidaló megoldást keres Gyurcsány egészségügyben
Vg.hu 2007-06-11 00:00:01
Lapzártánkkor kezdődött az egyeztetés, ahol a miniszterelnök szocialista
frakciótagokkal konzultált
az egészségügyi biztosítói modell választásáról.
A szocialisták egy csoportjával már pénteken is találkozott ez ügyben.
Úgy tudjuk:
Gyurcsány Ferenc
egy általa kompromisszumosnak tartott javaslathoz igyekszik
megnyerni az MSZP-t, s ha az sikerülne, ezután kerülhetne sor az SZDSZ
"puhítására".
Az elképzelés a liberálisok és a szocialisták eddigi javaslatainak köztes
megoldása lenne, amolyan
"öszvér" elgondolás: a regionális biztosítási rendszert és a magántőke
bevonását egyszerre valósítaná meg.
Úgy tudjuk, a kormányfő által felkínált elképzelés első körben egyik
koalíciós pártban sem aratott sikert.
A miniszterelnök ma először az SZDSZ-frakció kérésére részt vesz a
képviselőcsoport ülésén,
s beszámol a kormány egyéves működéséről.
Ugyanezt teszi majd a szocialista frakció, s az Országgyűlés plénuma előtt.
A kabinet írásban is beszámolót tesz közzé a megalakulása óta elvégzett
feladatokról.
A hét végén a miniszterelnök egy szocialista nagygyűlésen a reformok kapcsán
azt mondta:
sem megállni, sem lassítani nem kíván, és nem is fog.
Kóka János, az SZDSZ elnöke pártja országos tanácsának szombati ülésén úgy
fogalmazott,
"ha megállunk, akkor csak megszorítások lesznek a reformokból".
TE
JobbINFO: http://jobbinfo.tvn.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-11 19:59:25, hétfő
|
| |
| |
A reformnak becézett KÁOSZ
Betegek járják meg a pénztelen kórházak taktikázását
Webdoki 2007. június 11. 05:25, hétfő - Dr. Hanyecz Vince
Egymással vitatkoztak a kórházak, az ÁNTSZ és az egészségügyi miniszter,
hogy melyik kórháznak
lett volna kötelessége ellátni a Pásztónál megsérült betegeket, pedig a
rendszer elvileg egyértelmű,
az erről szóló utasításokat minden ügyeletes orvosnak ismernie kell.
Mi az oka mégis a bizonytalanságnak és az ügyeletesek kétségbeesett
telefonálgatásainak?
Az orvosok szerint az, hogy a rendszerben korábban is meglévő hiányosságokat
már nem éri meg elfedni a kórházaknak.
Nem éri meg plusz beteget vállalni
KORÁBBAN
Csak a miniszter tudja kihez tartoztak a bolyongó sérültek
Korábban is voltak lefedetlenségek az ellátási rendszerben, azt viszont a
kórházak vezetői úgy orvosolták,
hogy megállapodásokat kötöttek egymással bizonyos betegek átvételére, a
közelmúltban
bevezetett finanszírozási változások óta ez azonban nem éri meg a
kórházaknak - mondta Éger István,
a Magyar Orvosi Kamara elnöke.
Tudomása szerint a legutóbbi vitás esetnél érintett miskolci és salgótarjáni
kórház között is
volt korábban ilyen szerződés, de mióta a kórházak kevesebb pénzből
gazdálkodnak, ezt felbontották.
Az új finanszírozási rendszerben ugyanis a kórházaknak csak előre
meghatározott számú
beavatkozás után fizet a biztosító, ezért nem éri meg a kvóta fölé menniük.
Ez pedig azt eredményezte - a kamara elnöke szerint -, hogy az ügyeletesek
időnként
kétségbeesetten hívogatják egymást, hogy egy-egy beteget hová szállíthatnak.
Az viszont csak sürgősségi ellátás után merül fel, hogy melyik beteg, hová
tartozik.
A sürgősségi ellátást ugyanis minden esetben a legközelebbi ügyeletes
kórháznak kell elvégeznie,
de amikor az elsődleges ellátás befejeződik, akkor felvetődik a kérdés, hogy
bizonyos speciális beavatkozások elvégzésére melyik kórház van kijelölve.
Az ÁNTSZ és az Egészségügyi Minisztérium is azt állítja, hogy a rendszer
egyértelmű,
minden intézménynek pontosan tudnia kell, milyen problémával, hova kell
fordulnia,
az ügyeletet ellátó kórházak vezetői közül azonban nem mindenki látja ezt
így.
"Egyértelmű, hogy a kardiológiai ellátás hová tartozik, de hogy például a
szívkatéterezést
melyik intézménynek kell elvégezni, azt nem tudjuk" - mondta az [origo]-nak
Nagy Gábor,
a miskolci kórház igazgató-helyettese, aki megerősítette a kamara elnökének
a meglátását,
hogy finanszírozási okok miatt a kórházak nem vállalhatják túl magukat.
A benzint is eszi az új rendszer
Az új finanszírozási rendszert okolják azért is, hogy bizonyos körzetekben
több utat tesznek
meg a mentők, mint korábban.
A Délmagyar című napilap egy csonttörést szenvedett gyerek esetérők számolt
be, akit -
miután a sürgősségi ellátását megoldották Makón - továbbküldtek Szegedre,
ott helyretették a csontot, majd a mentők visszavitték a makói kórházba.
Mindezt Makón is megoldhatták volna, de az új rendszerben a csonttörés
komolyabb ellátására
a szegedi kórházat jelölték ki.
Hasonló utat járnak végig az agyvérzéses betegek is, akiknek a kivizsgálását
Szegeden kell végezni.
A mentők által megtett kilométer ezért tízszeresére nőtt Makó és Szeged
között - írja a Délmagyar.
A makói kórház főigazgatója az egészségügyi tárcához fordult, hogy állítsák
vissza
az intézmény korábbi ellátási jogkörét.
"A pénztelenség miatt taktikázik mindenki, hogy a kórház ne menjen csődbe" -
mondta a miskolci
kórház igazgató-helyettese, aki továbbra is állítja, hogy a Pásztónál
megsérült betegeket
nem nekik kellett volna ellátni, hanem egy fővárosi intézménynek.
A salgótarjáni kórházból azonban mégis hozzájuk vitték a sérülteket, miután
állítólag a fővárosi Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben nem
fogadták őket - bár a budapesti intézmény azt állítja,
hogy őket meg sem keresték.
Az eset kivizsgálására az Egészségbiztosítási Felügyelet vizsgálatot
indított, de az egészségügyi miniszter
után az ÁNTSZ is azt állítja: a betegellátási rendszernek megfelelően jártak
el,
vagyis helyes megoldás volt, hogy a betegek Miskolcra kerültek.
Helyhiányra nem lehet hivatkozni
Bár az Egészségügyi Minisztérium szerint a rendszer egyértelmű és minden a
legnagyobb rendben
zajlott a pásztói eset kapcsán, a miniszter azt elismerte, hogy lesznek még
kóborló betegek,
amíg a kórházak nem alkalmazkodnak az új struktúrához.
Horváth Ágnes egyúttal bejelentette, hogy a jövőben országos
ágynyilvántartás közzétételével
segítik az ügyeletes orvosok dolgát.
Ez az adatbázis a rendelkezésre álló szabad kapacitásokat tartalmazza majd,
így az ellátásra
kijelölt kórház nem hivatkozhat majd arra sem, hogy helyhiány miatt nem tud
ellátni egy beteget.
A rendszer, a tervek szerint néhány héten belül elérhető lesz.
A salgótarjáni bizonytalankodáshoz hasonló, tragédiával végződő eset történt
április 6-án.
Egy mindszenti férfit előbb a hódmezővásárhelyi kórházba vittek, majd onnan
a mentőt továbbküldték
a szentesi kórházba.
A Szentes felé vezető úton azonban a férfinek megállt a szíve, és már nem
sikerült újraéleszteni.
[origo] |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-11 19:51:58, hétfő
|
| |
| |
Kiért szólnak ma a harangok?
Usztics MátyásA pánszláv diplomácia által kirobbantott I. világháború, amit Közép-Európa két nagyhatalma, Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia két kisebb szövetségesével együtt 32 állam roppant gyűrűjébe szorítva a szó szoros értelmében a végkimerülésig vívott, négy véres esztendő szörnyű erőfeszítései után, a baloldali bomlasztás következtében összeomlott.
Mikor a központi hatalmak összeroskadtak a küzdelem harmadik évében belépett Amerika friss ereje előtt, megkezdődött a kimerült és tehetetlen ellenfelek vagyona felett az osztozkodás. Közép-Európa feldarabolásának, elgyengítésének, a pánszláv álmok megvalósulásának ideje elérkezett. Magyarországon munkás- és katonaforradalom volt, s a puskák, gépfegyverek és kézigránátok erejével uralomra jutott baloldali pesti csőcselék vezetésével egy úgynevezett "proletárdiktatúra" kezdődött Kun Béla és mások rémuralma alatt. 34 nappal a párizsi békekonferencia megnyitása után 1919. február 21-én.
Hogy kik és hogyan készítették ezt elő, milyen erők mozdultak meg, miért az időzítés, annak igen kicsiny az irodalma, és ha van is, homály fedi.
Ezt a Magyarországot nem érdekelte, hogy mi folyik Párizsban a békemű előkészítésének sorsdöntő első két hónapja alatt. A baloldali csőcseléket augusztusban - a fővárosba is bevonuló-román csapatok szétkergették, majd a Szegeden szervezkedő nemzeti érzésű magyarok maroknyi katonai ereje szeptember, október, november hónapok folyamán lassan helyre állította a rendet.
A novemberben megalakult nemzeti kormány a körös-körül megszállott országból kétségbeesve és tehetetlenül figyelni kezdte, hogy mi is történik hát Párizsban.
Az sorsdöntő tanácskozások színhelye nem semleges terület, nem is az aránylag reálisabb angolok fővárosa, hanem a bosszúért lihegő Párizs.
Itt született meg, a magyar nép halálos ítélete. Magyarország 323 ezer négyzetkilométernyi területéből elvettek és mások között szétosztottak 231 ezer négyzetkilométert, meghagytak a magyaroknak 92 ezret.
A Magyar Királyság 21 millió lakosából idegen uralom alá helyeztek 12,5 milliót, köztük csaknem 4 millió magyart, meghagytak valamivel több, mint 8 milliót.
Elvettek minden arany-, ezüst-, réz-, vas- és sóbányát, elvették a szénbányák 80 százalékát, elvették az ország egyetlen tengeri kikötőjét, azt a Fiumét, amelynek modern tengeri kikötővé való fejlesztését 200 milliós költséggel az ország éppen a háború kitörésekor fejezte be.
Az elvett vasútvonalak hosszának arányában elvették mozdonyainkat és vasúti kocsijainkat, mint a vonalak "tartozékait" s az elvett területek arányában elvették állami lóállományunkat az elcsatolt területek tartozékaképpen.
Elvették összes tengeri hajónkat, s elvették folyami hajóállományunknak az elvett és megosztott folyamszakaszokra eső részét.
A megszállók kirabolták az országot, leszerelték gyáraink gépeit, s hogy az oláhok még a Nemzeti Múzeumot is ki nem rabolták, azt az antant katonai misszió parancsnokának, Harry Hill Bandholtz amerikai tábornoknak köszönhetjük, aki a budapesti hatóságok kétségbeesett telefonkérésére kocsiba ült és korbáccsal verte ki az oláh katonákat tisztjeikkel együtt a múzeumból.
Elvették Kárpátalját, a színmagyar Csallóközt, Biharországot és Székelyföldet.
Elvették Klapka György legendás várát, Komáromot.
Elvették egykori koronázó városunkat, Pozsonyt.
Elvették Rákóczi fejedelem városát, Kassát, Thököly fejedelem városát, Késmárkot.
Elvették Eperjest, Iglót.
Elvették Nagyváradot,17 királyunk temetkezési helyét.
Elvették Kolozsvárt, Gyulafehérvárt, Marosvásárhelyt, Brassót, Szebent, Aradot, Temesvárt, Szatmárt.
Elvették Újvidéket, Szabadkát, Zentát, Torontált.
Elvették és idegen uralom alá helyeztek csaknem négymillió magyart és több mint félmilliónyi németet, akiknek eszük ágában sem volt akár szláv, akár román fennhatóság alá kerülni.
A belső rendfenntartásához engedélyezett 35 ezer főnyi játékhadseregen felül, sem repülő erőket nem volt szabad tartani, nem engedtek magyar haderőt akkor sem, amikor a békefeltételekkel ellentétben az új államok, Jugoszlávia, Csehszlovákia és Románia 700 ezer embert tartott fegyverben nehéztüzérséggel, tankokkal, repülő erőkkel, amelyek három irányból fél óra alatt elérhették és bombázhatták Budapestet.
A békecsinálók ezt művelték Versailles-ban velünk.
De ha százszor is ezerszer is el kell mondani, hogy elvették, azt is el kell mondani százszor és ezerszer, akár minden nap, hogy azért vették el, mert hagytuk, hogy elvegyék és ez alól a nyomasztó örökség alól nincs felmentés!
Mert nem minden vesztes tűrte el engedelmesen, szó nélkül, amit reá róttak!
Mert a vesztesek között volt a Török Birodalom is, de Musztafa Kemal Atatürk pasa egyetlen négyzetcentiméter földet nem volt hajlandó átadni a győzteseknek!
Az egyesített angol -ausztrál és újzélandi erőket Galippolinál kétszer is megalázó Kemal pasa nem habozott megvédeni hazáját a sunyi angol bíztatásra támadó görögökkel szemben sem. Kemal, a vesztes világháború végén nem hagyta, hogy gyűlölködő idegenek döntsenek hazája sorsáról! Ellenkormányt alakított, nemzeti egyezményben mondta ki a török nép önrendelkezését, a török lakta föld védelmét. Így akadályozta meg az antant sevres-i békediktátumának végrehajtását, mindörökre kudarcra kárhoztatta a török Trianont, és Lenin Oroszországának katonai segítségével megindította felszabadító háborúját. Egyetlen percig sem válogatott az eszközökben, amikor hazája függetlensége volt a tét! És nálunk? Alakult-e ellenkormány, volt-e bármilyen fajta katonai megmozdulás, volt-e, akadt-e egyetlen katona, vagy civil, Erdélyben, vagy Magyarországon, aki fellármázta volna az apátiába süllyedt nemzetet, aki megrázta volna a viharcsengőt, hogy magyarok, ne engedjétek! Az Isten szent szerelmére, ne tűrjétek, lázadjatok fel, hiszen fényes nappal a szemetek láttára vész el a haza, a nemzet! Nem akadt senki!
De hát Magyarország történelmét nem magyarok írták már akkor sem, és még csak nem is itthon, és e tekintetben ma sincs változás, hiszen a mai Magyarország történelmét sem Budapesten írják már régen. Trianon gyalázatának nagy irodalma van. Az akkori költők, írók, tudósok színe-java írt róla, Babitstól, József Attiláig, és Padányi Viktortól Kosztolányi Dezsőn át Karinthy Frigyesig. De Erdély, vagy a Felvidék hazatérése már nem keltett ekkora boldogságot az író társadalomban, a Hazatérésnek nincs számottevő irodalma, és aki az újraegyesítést, még ha csak részlegesen is, de kijárta, elérte, vitéz nagybányai Horthy Miklós ma sem úgy említtetik, mint nemzeti hős.
Róla csak azt szabad elmondani, hogy átadta a nyilasoknak a hatalmat, amiből persze semmi nem igaz. A magyar történelemnek voltak máskor is, más súlyos, nehéz napjai, hiszen például a tatár pusztítás, és öldöklés irgalmatlanul megviselte Magyarországot, de az akkori uralkodó IV. Béla nem jajveszékeléssel és mutogatással folytatta megkezdett uralkodását, hanem nekilátott újraépíteni azt, ami elpusztult, és a mindig alattomos, sunyi nyugati szomszédtól hadsereggel, tűzzel, vassal de visszavette az ellopott koronát, az ország átmeneti gyengeséget kihasználó Velencétől visszafoglalta Zára várát, keményen megbüntette Alsó-Ausztriát, és Bécset. Mindezt alig 15 évvel a tatárpusztítás után.
Mert akart valamit, és tett is érte. Nem szemforgatással, és sóhajtozással, hanem erővel és akarattal.
Atatürk pasa bizonyára nem tette volna meg hadügyminiszternek Linder Bélát, és a törököknek nem volt nem volt szabadkőműves, félnótás Károlyi Mihálya, és nem volt kommunista vircsaftja, Tanácsköztársasága, így meg tudta védeni hazáját, Törökország megmaradt, és elindult a korszerű állami fejlődés útján.
A 323 000 km2-es Magyarországon, a nagy létszámú és erős, négy éven át harcban edzett és felszerelt magyar hadseregen belül, vagy azon kívül, nem akadt egyetlen ember, aki tett volna valamit, aki megakadályozta volna, hogy a haza történelmének legszörnyűbb katasztrófája bekövetkezzék. Elősegíteni azonban akadtak ilyenek.
A szabadkőműves Károlyinak szobra van a magyar Parlament mellett, és bár néhány erőtlen tiltakozás elhangzott ugyan az államforma váltás idején, de aztán minden maradt a régiben.
A magyar megbízottakat a Gare de l'Est-re történt megérkezésükkor őrizet alá vették, és az egész magyar delegációt internálták a Chateau du Madrid nevű szállodába, és nyolcnapi fogságuk alatt senkivel nem érintkezhettek.
Brutálisan és súlyosan megsértve ezzel az évezredes követi jogot.
Az aláírandó békeokmány tervezetét január 15-én adták át nekik és erre az egy éven át készült tervezetre másnap, január 16-án kellett megadni, mindössze 24 órai előkészület után a magyar választ.
A delegáció tiltakozása éppolyan hiábavalónak bizonyult, mint az akkor 73 éves, fehér szakállú, lenyűgöző szónoki képességű magyar arisztokratának, gróf Apponyi Albertnek egymás után három nyelven, angolul, franciául és olaszul elmondott remekbe szabott válaszbeszéde, vagy a delegáció február, március és április folyamán kidolgozott minden bizonyítéka, érve, tiltakozása és jegyzéke: a békeokmányt május 5-én egyetlen "a" betű változtatása nélkül kapták aláírás végett újra vissza.
A békekonferencia vezetői az aláírás időpontját június 4-én délelőtt 10 órára tűzték ki.
Az ország hangulata nyomasztó volt, a sajtó hangja levert, rezignált és drámai. Tíz óra után néhány perccel jött a végzetes párizsi hír, és ekkor megkondultak a harangok, előbb Pesten, majd villámgyorsan szétfutott a hír, egymásután mindenfelé az országban. A magyarok két óra hosszat tartó harangkongással temették múltjukat és temették jövőjüket.
Szólnak-e, és ha igen, kiért vagy miért szólnak a harangok ma?
Van-e előrehajtó ereje a gyásznak?
Megmásíthat-e bármit is, ha elfogadjuk mindazt, ami történt, ha megadóan lehajtjuk a fejünket?
Hogyan pazaroljuk el nap mint nap azt az örökséget, ami a mérhetetlen országcsonkítás után mégis megmaradt?
Mert elpazaroljuk!
Ma is.
Mert ahelyett, hogy erőt adna a fájdalom, az elkeseredés, a düh, bénult szemlélődés és sopánkodás áll a helyében. Ebben a tehetetlenségben, bénultságban az értelmiség mulasztása felbecsülhetetlenül kártékony, és a magukat jobboldalinak nevezett parlamenti pártok cinikus hallgatására nincs és nem is lehet semmiféle magyarázat.
Ma sem gyásznap június 4-e. A békeszerződésnek álcázott háborús bűn nem évülhet el soha.
Elrabolták hazánk terültének háromnegyed részét, ez történelmi tény, és ennek következményeit soha sem lehet kiheverni.
Mert a területvesztéssel együtt mérhetetlenül súlyos károk érték kultúránkat, hagyományainkat, a szellemi Trianon éppen olyan súlyos, mint a hétköznapi.
Soha nem nyugodhatunk bele ebbe, mint ahogyan abba sem, hogy több millió magyar testvérünk él másodosztályú állampolgárként 87 éve azon a földön, amely őseié volt, és amelyet a bitorlók nemzetközi segítséggel ma is bitorolnak.
Magyarország abban az európai közösségben eltűrt és eladósodott cseléd, amelyet évszázadokon keresztül legjobb fiainak halála árán védett meg.
Az a római katolikus egyház, az a Vatikán tagadja meg a csángó magyarok anyanyelvi mise lehetőségét, amely egyházat a magyar királyok több évszázadon keresztül hatalmas és súlyos véráldozatok árán védelmeztek, és amelynek kérésre - ősi hitüket feladva - templomok százait építették fel. Az elszakított országrészeken élő magyarok papíron történt megtagadásához a sajtót, a rádiót és a televíziót kellett megszerezni ellenségeinknek.
Megszerezték.
Megszerezték, megtartották és megvédik.
Ellenünk.
Az ellenségeink!
Itt ma Magyarországon ugyanis a labancoké a hatalom, és a gyűlölt Habsburg ház megmaradt képviselői visszaszerzett, vagy soha el sem vesztett javaikon élve, nagykövetei lehetnek hazánknak ma is, mosolyogva paroláznak felügyelő bizottságok tagjaiként, koszorúznak, képviselnek, szerepelnek.
El ne felejtsük, hogy Magyarország szétdarabolásából Ausztriának is jutott, és ezt megmagyarázni végképp semmivel sem lehet, hiszen az Osztrák-Magyar Monarchia volt az egyik vesztes hadviselő fél, és ha emlékeink nem csalnak annak egyik tagja Ausztria.
Hogyan kaphatott háborús jóvátételt a vesztes saját magától? Magyarország, mint Osztrák-Magyar Monarchia lépett a háborúba, de nem úgy került ki belőle.
Ki a felelős és miért?
Egyébként is kusza a helyzet, hiszen a trianoni békediktátum aláírói közül mára nem létezik Jugoszlávia, Csehszlovákia, és a diktátum nem rendelkezik az utódállamokról.
Még utalás sincs rá. Akkor kire érvényes, és meddig?
El tudjuk-e érni valaha, hogy független nemzetközi szervezetek tűzzék a kérdést napi-rendre, amikor itthon sem beszél róla a hivatalos politika?
Hogy évtizedekig nem lehetett, az történelmi tény, de ma miért nem lehet?
Vajon változik-e a helyzet akkor, ha gyűléseken tüntetéseken kerül szóba?
Lehet, hogy rögtön nem, de beszélni kell róla egyre többet, és egyre több helyen, hogy meghallják.
Hogy meghallják a politika csinálói, hogy eszükbe juttassuk nap mint nap, az elfogadhatatlant, hogy megtanulják örökre, azt az imát, amelyet egy búcsúzó korosztály minden tagjának az iskola padból felállva hangosan kellett elmondani minden tanítási nap kezdetén.
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!
Usztics Mátyás
Elhangzott 2007. június 3.-án Debrecenben és Nyíregyházán a Trianoni megemlékezésen. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-11 19:39:19, hétfő
|
| |
| |
Várni vagy fizetni?
Webdoki 2007. június 09. 14:00, szombat - Dr. Palla Sándor
Fapados betegek:
előjegyzésbe veszik őket,
augusztusra, októberre, esetleg jövő januárra kapnak műtéti időpontot.
Aki viszont külön fizet a kezelésért, rögtön sorra kerülhet.
A közkórházak ezért egyre-másra alakítják ki magánrészlegeiket.
Műtéti előjegyzés augusztusra, novemberre, decemberre - több kórházban ilyen
időpontokat adnak a betegeknek,
mert a megszorítások következtében nem tudják korábban ellátni őket.
A kormány ugyanis a konvergenciaprogramban azt vállalta, hogy három év alatt
a GDP 0,9 százalékának
megfelelő összeget von ki az egészségügyből.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kórházak évente ötszázezerrel kevesebb
beteget fogadhatnak.
Molnár Lajos már tavaly nyáron arra utasította az intézményeket, hogy ágyaik
30-40 százalékát tartalékolják
a sürgős esetekre, és csak a többin fogadjanak beteget.
Aki nem fér be a keretbe, kapjon későbbi időpontot.
Tévéző sebészek
A hatás drámai: május végén a nagy megyei kórházak honlapjain már négy, öt,
esetenként nyolc hónapos
terminust adnak a betegeknek.
A magyar csúcsot az áprilistól szintén leépített kapacitású Országos
Gerincgyógyászati Központ tartja,
egyes gerincműtéteit 2010 kora nyarára jegyezve elő.
Várólista sok helyütt van a világban - érvelnek az egészségpolitikusok.
Ez igaz, ám Nyugat-Európában mindent megtesznek a felszámolására.
Nagy-Britanniában a következő három évben száz új kórházat építenek, és -
például magyar ortopédsebészek szerződtetésével - igyekeznek csökkenteni a
műtéti várakozást.
Norvégia Németországtól 31 milliárd forintnak megfelelő összegért vásárolna
műtéti kapacitást,
több ezer beteg "kirándulna" Németországba, hogy hamarabb kés alá
kerülhessen, mint odahaza.
A sorállást Norvégiában, Svédországban, Angliában elsősorban az orvoshiány
okozza.
Nálunk viszont adott a kórház, a műtő és (egyelőre) a sebész is - aki nem
operálhat,
mert az egészségbiztosító csak meghatározott műtéti számot térít meg.
A havi keret a hónap középső harmadában elfogy, ezután a sebészek két sürgős
műtét között tétlenkednek
vagy jobb híján tévét néznek.
Kettőt fizet, egyet kap
A kormány mesterségesen gerjeszti a kapacitáshiányt - állítja Gaál Péter, a
Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának szakértője.
Ráadásul úgy várakoztatják a biztosítottakat, hogy nem dolgozták ki ennek
részletes szabályait.
Igaz, az intézmények nagy része azt sem tartja be, ami kötelező lenne.
Az Egészségbiztosítási Felügyelet összesítéséből kitűnik, hogy a kórházaknak
kevesebb
mint a tizede készített a világhálón is elérhető várólistát,
és ezek nagy része sem alkalmas arra, hogy a biztosított ellenőrizhesse,
nem előzte-e meg (hálapénz ellenében) valaki.
A kapacitáshiány így a korrupció melegágya.
Ha valakinek május végén azt mondják, epekövét csak szeptemberben tudják
kivenni,
arról is fel kell világosítani, hogy a várakoztatás alatt
hasnyálmirigy-gyulladást is kaphat.
Egy olyan országban, ahol elterjedt a hálapénz, nem nehéz megtalálni a
gyorsítás - törvénytelen - módját.
A várólistán ugyanis pénzért legálisan nem lehet előrébb jutni, azt viszont
el lehet intézni,
hogy a beteg ne is kerüljön fel a listára.
Ehhez meg kell téríteni a kezelés teljes költségét - vagyis a biztosítottnak
a tb helyett kell kifizetnie a saját műtétjét.
A kórházak azzal érvelnek, hogy senki sem tilthatja meg a betegeknek, hogy a
közkórház helyett
magánklinikára menjenek.
Most is ezt teszik, csak éppen a privát részleg a közkórházon belül működik.
A fővárosi Schöpf-Merei Anyavédelmi Központ önkormányzati tulajdonú
magánkórház,
ahol - miután az egészségbiztosító kiszállt a kórház finanszírozásából -
egy szülésért 130 ezer forintot kell letenni a biztosítottaknak.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórházban sérvműtétre augusztusra jegyzik elő
a betegeket,
s most tárgyalnak egy magáncéggel, amely júliustól kibérli a kórház szabad
ágyait.
Egy csípőprotézis soron kívüli beültetése például - a tb tarifáját alapul
véve -
400-700 ezer forint közötti összegbe kerül majd.
Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke szerint azonban
minél jobban
elkülönül a kétféle (várólistás és a fizetős) ellátás, annál kevésbé vetődik
fel aggály a felügyeletben,
hogy a kórházak a fizetős részleget a várólisták kijátszására hozták létre.
A miskolci kórház meg tud felelni ennek, vannak üres kórtermeik, sőt
épületük erre a célra.
A Semmelweis Egyetem viszont nem bérbe adja az ágyait, hanem saját céget
alapít.
A kormány idén ötmilliárd forintot vont el az egyetemtől, a Semmelweis
Egészségügyi Kft.
pedig épp napjainkban méri fel, hogy a fizetős páciensekkel mennyit tudna
ebből visszahozni.
Korábban a betegeknek akkor kellett - hivatalosan - fizetniük, ha egy-két
ágyas, televíziós, telefonos
szobát szerettek volna.
Az ellátásban azonban nem volt különbség.
Most - ahogy egy kórházi vezető fogalmaz - a kormány arra készteti a
szolgáltatókat,
hogy különböztessék meg a fapados-sorban állós beteget és az ellátásáért
kétszer fizető pácienst;
utóbbi ugyanis a járulékán túl magára vállalja az egészségbiztosítás
feladatait is.
Mesterséges időhúzás
Várok hat hónapot, vagy annyira fáj, hogy inkább kifizetek 350 ezer
forintot - ezzel a kérdéssel
egyre gyakrabban kell szembesülni, állítja Móróczné Tóth Ildikó egészségügyi
szakértő,
aki szerint főként a fiatal nemzedék választja a fizetést, mert így
elkerülheti az abból fakadó bizonytalanságot,
hogy vajon elegendő pénzt tett-e a fehér borítékba.
A várpalotai kórházat (pontosabban ápolási-rehabilitációs intézetet)
működtető Palotahosp Kft.
elsősorban a főváros egészségügyi piacára szeretne betörni.
A kapacitások leépítése lehetővé teszi, hogy jó nevű kórházakban jussanak
részlegekhez.
Várpalotáról működtetnék például a Szent Margit Kórház 13-15 szülészeti
ágyát,
de átvennék az üresen kongó, ápolási intézetté degradált Szent Rókus Kórház
sebészetét és nőgyógyászatát is.
Ehhez azonban a tulajdonos önkormányzatok beleegyezése kellene.
A Szent Margit Kórház miatt koalíciós feszültség alakult ki a fővárosban,
Pest megyének
pedig előbb el kell döntenie, hogyan számolja fel a Szent Rókus Kórház
egymilliárdos adósságát.
Ha a Palotahosp számára kedvező döntés születik,
150 ezer forintért kínál majd egy szülést, és
200 ezerért egy császármetszést.
Nem a Palotahosp az egyetlen cég, amely üzleti lehetőséget lát a kórházak
felesleges kapacitásainak hasznosításában.
Az Abacom nevű vállalkozás eddig kórházi szoftvereket fejlesztett, ezután
fizetős betegeket
szervezne az üres ágyakra.
A betegszervező cégek - amelyek mögött többnyire önkéntes egészségpénztári
háttér áll
- a beteg által fizetett összeg 10-20 százalékát kérik jutalékként.
Ha az állami/önkormányzati kórházakban valóban elterjed a magánszolgáltatás,
az lényegében fapados és fizetős betegekre osztaná a biztosítottakat.
A két csoport nem pusztán hotelszolgáltatásban és ápolásban kapna más
minőséget,
hanem egészségügyi ellátásban is.
Ráadásul mindez abban tenné érdekeltté a kórházakat, hogy minél hosszabb
várólistát tartsanak fenn,
mivel ezzel tudnák egyre több betegüket a fizetős részlegekbe terelni.
Lista és hálapénz
Egy azonnali visszérműtétért
Miskolcon százezer,
a Semmelweis Egészségügyi Kft.-ben 150 ezer forintot kell majd fizetni.
Az ügy pikantériája, hogy az állami intézmények magánrészlegei drágábbak
lesznek,
mint a magánkórház állami részlege - a Telki Magánkórházban az
egészségbiztosítási pénztár
által finanszírozott visszérműtét csak 46 ezer forintba kerül.
Ráadásul a tb-támogatás nélkül operált biztosítottaknak nem jár táppénz a
kórházi kezelés idejére.
A szülészeteken - magától értetődő módon - nincs várólista, tumultus viszont
annál inkább;
vannak kórházak, ahol már a szülés másnapján haza kell engedni az anyákat,
mert már ott a következő kismama.
A magánszülészetek árai eltérőek, viszont nem kell hálapénzt fizetni -
utóbbi tétel
a divatos állami/önkormányzati szülészeteken százezer forint körül alakul.
A várólistás rendszer különleges ismereteket igényel, hiszen egyszerre kell
figyelni szervezési,
etikai és orvosi szempontokra.
Ezek híján a kórházi erősorrend, vagyis az irányítja a folyamatokat, hogy az
adott szakmában mennyi a hálapénz.
A legerősebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező szakterület a
sebészeké,
így sok helyen ők kapják a legnagyobb kapacitást.
Mivel a várólista képzéséhez az intézmények nem kaptak segítséget, sok
helyütt a főorvosok osztják le a kapacitásokat, és nemcsak a szükséglet,
hanem például a sebész rangja szerint is.
Elképzelhető hát, hogy a főorvosnak hónapokkal rövidebb a várólistája, mint
a beosztott sebészé.
Kezdetben a tisztiorvosi szolgálat ellenőrizte a várólisták képzését, ám
országos felmérés sem itt, sem az Egészségbiztosítási Felügyeletnél nincs
arról, hogy hol, milyen beavatkozásnál mennyit kell
(és mennyit lehet) várni.
Az egyetlen előrelépés, hogy a jövőben - ha a parlament elfogadja -
a harminc napnál hosszabb várakoztatás esetén a kockás füzetről át kell
térni a nyilvános várólistára.
Élő Anita (Forrás: hetivalasz.hu) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-11 18:12:05, hétfő
|
| |
| |
Gyurcsány: Vegyük birtokba Magyarországot!
A kormányfő értékelte saját munkáját és szidta az ellenzéket
2007. június 11. 14:39 MNO
Ismét az ellenzéket ostorozta Gyurcsány Ferenc napirend előtt tartott, a kormányzat egy évét értékelő beszédében. A miniszterelnök szerint a jobboldal át akarja venni a hatalmat, és szűnni nem akaró módon gyűlöli a baloldalt. Gyurcsány Ferenc ezután hosszasan sorolta kormányának általa eredményesnek tartott intézkedéseit. Kiderült, a gyurcsányi minőségértékelés egyik szempontja, hogy a pénztáros hányszor nyúl a pénztárgéphez, s megtudhattuk azt is, az igazán rászorultak számára csökkent a gáz ára.
Miután az ellenzéki képviselők csendben elhagyták az üléstermet, Gyurcsány Ferenc hozzáfogott a kormányzat egy évét értékelő napirend előtti felszólalásához. A miniszterelnök bevezetésképp jelezte, hogy nem kívánja átfogó módon értékelni ezt az évet, hiszen a héten vitanap is lesz erről. Ennek ellenére több mint húsz percen keresztül beszélt, igaz főként az ellenzéket ostorozta.
A miniszterelnök szerint két folyamat zajlott párhuzamosan egymás mellet az országban. Volt az ellenzék részéről egy sikertelen politikai hatalomátvételi kísérlet és emellett egy gazdasági, társadalmi reform.
A hatalomátvételi szándék Gyurcsány szerint elbukott. Az ürügye egy miniszterelnöki beszéd volt, de az oka a miniszterelnök megfogalmazásában nem volt más, mint a magyar jobboldal szűnni nem akaró gyűlölete. Mert ez a jobboldal egy vélt morális felsőbbrendűségből indíttatva azt hirdeti, hogy az ország vezetése csak a nemzeti hagyományokon politizáló jobboldalé lehet. Gyurcsány szerint ezt a kihívást a sokaság egyértelműen visszautasította, de a hangulat, ami ennek nyomában jár, még sokáig itt marad az országban.
Az ellenzék ostorozása után a miniszterelnök rátért a kormány programjának értékelésére. Gyurcsány ezt a legmélyebb, átfogó és megalapozó politikai programnak nevezte, és sok tekintetben a rendszerváltás befejezésének tartotta. "Vegyük birtokba Magyarországot" - adta ki a jelszót a miniszterelnök, aki a közös teljesítményt hangsúlyozta. Gyurcsány szerint ugyanis csak abból lehet adni, amit a közös célért a polgárok adnak össze.
A miniszterelnök az elkövetett hibákra utalva elmondta, hogy az 5-6 évvel ezelőtti osztogató politika egy jó szándékú politika volt, de a szociális jó szándék már nem elegendő, korrekció kell. Gyurcsány szerint most egy feudális Magyarországot, a normakerülés országát kell megváltoztatni, mert nincs egy nyilvános és egy "mutyi" Magyarország. Itt a miniszterelnök eredményként sorolta fel, hogy több mint százezren jelentkeztek be a társadalombiztosításba, és azt is, hogy már a munkáltatók által bejelentettek száma is meghaladja a százezret.
A miniszterelnök kitért a tízezer elvégzett vagyonvizsgálatra is, amelyre vizsgálatonként 5 millió forintnyi eltitkolt vagyon jutott.
Gyurcsány itt azt is megjegyezte, hogy mennyire magányosan küzd a kormány ezekben az ügyekben, az ellenzéknek csak a szája nagy.
A fizetős felsőoktatásra rátérve a miniszterelnök ismét az igazságosságot emlegette, és elmondta, hogy ez a rendszer a hátrányos helyzetűeken segít majd. Gyurcsány szerint azért is lépni kellett, mert már nincsenek segédmunkásgyerekek az egyetemeken, és azért is, mert az kell, hogy a finanszírozás a minőséghez kötődjön, mert nincs olyan magyar egyetem, amely ott lenne a világ pár száz legjobb egyeteme között.
Ezt követően a miniszterelnök rátért a közoktatásban tervezett teljesítménymérés fontosságának taglalására. Gyurcsány szerint ez azért fontos, mert már mindenkinek a teljesítményét mérik. Mérik például a pénztárosokét az áruházláncban, mérik azt, hogy hányszor nyúlnak a pénztárgéphez.
A miniszterelnök az eredmények között emlegette azt is, hogy 20 százalékkal kevesebbet költ az adófizető bürokráciára. Ezután a gázártámogatás rendszerének megváltoztatását hozta fel az igazságosság példájának, mert szerinte, aki tényleg rászorul, annak az új rendszerrel még csökkent is a gáz ára.
Rátérve az egészségügy átalakításában elért eredményekre, a miniszterelnök röviden megemlékezett a konfliktusokról, de ugyanakkor mindjárt arról is beszélt, hogy mekkora nagy eredmény az, hogy létrehozták a független egészségbiztosítási felügyeletet. És arra is büszke a miniszterelnök, hogy a konfliktusokat vállalva szembementek itt is a kiváltságosokkal. (Itt valószínűleg a hálapénz rendszerére akart utalni Gyurcsány Ferenc.)
Megígérte a miniszterelnök azt is, hogy a biztosítási oldal reformját is be fogják fejezni, de új centrumokat és járóbeteg-ellátási központokat is vizionált.
Visszatérve az ellenzék ostorozásához, illúziókeltésnek nevezte és hosszasan taglalta a Fidesz által szorgalmazott tíz százalékpontos járulékcsökkentési javaslatot. Gyurcsány szerint ezzel az ellenzék gyermekkorban akarja tartani az országot.
Ezek után mutatta be - egy konkrét grafikon megtekintését ajánlva - a képviselők között kiosztott kormányzati beszámolót, ami szerinte a valóságot tartalmazza.
A miniszterelnök végül kijelentette, hogy ez a kormány a ciklus végére az adócsökkentés kormánya lesz, minden 100 forintból csak 37-et kell majd befizetni. Akkor is az adófizetés kormánya lesz, ha az ellenfél idegrendszerét ez birizgálja - mondta.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-11 18:08:02, hétfő
|
| |
| |
Lássák eftásak, a mi h.kovács elvtársunk már 30 évvel ezelőtt az életét kockáztatta, hogy UE tagok lehessünk... ehhez nyilván D-209 elvtársunk titkos bevetései is szorosan hozzájárultak, amikor elhárytotta az impirlista nyugati ügynököket az zország felvirágoztatásának érdekében. Éjjen h.kovács eftás és a PÁRT!
A fórumon lehetőséget kapott Kapolyi László volt ipari miniszter arra, hogy hitet tegyen a szociáldemokrata értékek mellett. Ha valaki nem tudná, 1994-től ő a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke, mellesleg MSZP-s képviselő. És alapítványán keresztül a Népszava egyik anyagi támogatója.
Milyen nehéz lehetett neki a nehéz időkben kitartani eszméi mellett, és annyira megtéveszteni a szociáldemokrata pártot betiltó kommunistákat, hogy 1968-ban felvegyék az MSZMP-be, 1983-ban a Minisztertanácsba, 1985-ben a Központi Bizottságba. Mit szenvedhetett ez az ember?!
Nála többet csak Kovács Lászlóra, a fórum egy másik vendégére, az MSZP volt elnökére mért a sors. "Húsz-harminc éve nagyon titkos tárgyalásokat folytattunk, hogy beteljesüljön álmunk és az Európai Unió tagjai legyünk" - válaszolta a brüsszeli magyar EU-biztos Szanyi kérdésére, aki földalatti működését az MSZMP alosztályvezetőjeként kezdte és miniszterhelyettesként fejezte be.
A Népszava olvasói lelkesen tapsoltak, látszott, nekik sem lehetett könnyű átvészelni a diktatúra évtizedeit.
http://index.hu/politika/belfold/nepsz070609/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-11 17:35:23, hétfő
|
| |
| |
Izrael új kémműholdat bocsátott fel
2007. június 11. NetHírlap
Izrael korábban is a világ élvonalába tartozott a kémműholdak tekintetében. Néhány órával ezelőtt egy újabb mini űrrepülőt bocsátottak fel.
Izrael az éjjel fellőtte legújabb kémműholdját, a Horizont 7-t, amely minden bizonnyal elsősorban az iráni atomlétesítményeket figyeli majd a világűrből. A műhold ezekben az órákban foglalja el végleges pályáját, s a rajta elhelyezett műszerek hamarosan megkezdik az iráni és a szíriai területek fényképezését. Izraeli biztonsági források szerint az új szerkezet lényegesen javítja majd az űrből érkező információk pontosságát. Négyéves időtartamra tervezték, de tovább is fennmaradhat, ha nem lesznek technikai problémák. A teljes egészében izraeli gyártmányú műhold 320 centi hosszú, súlya 300 kiló. Másfél óránként megkerüli a Földet, és a mintegy 500 kilométeres magasságból 70 centis pontossággal küld képeket földi gazdáinak.
De a minél pontosabb adatok végett az izraelii hadsereg két és félévente újabb eszközöket szeretne fellőni az űrbe. Jelenleg fent van és a becslések szerint még több évig fenn is marad a 2002 májusában indított Ofek 5, amit három éve megpróbáltak kiegészíteni egy Ofek 6-tal, de akkor a hadsereg kudarcot vallott, ugyanis a fellövésekor a tengerbe zuhant. Az első Ofek műhold 1988-tól keringett pályáján, és azóta az izraeli hadiipar a világ élvonalába került a kémkedésre szolgáló műholdak kifejlesztésében.
*** ***********
Ahmadinezsád nem viccel: a visszaszámlálás megkezdődött
Izrael valóban végnapjait éli?
2007. június 09. 23:18 HunHír.Hu
A Biztonsági Tanács nem jutott dűlőre pénteken az iráni elnököt elítélő nyilatkozatról, mert Indonézia és Katar nem szavazta meg a Franciaország által előterjesztett, Izraelt védő javaslatot.
Mint arról a HunHír.Hu már korábban beszámolt, Mahmúd Ahmadinezsád azt mondta, hogy megkezdődött a visszaszámlálás; a palesztinok és a libanoniak hamarosan megsemmisítik Izraelt. Párizs azt javasolta, hogy a Biztonsági Tanács nyilatkozatban ítélje el az iráni államfőnek az Izrael elpusztítására vonatkozó kijelentéseit.
A testület pénteken tartott ülésén azonban Katarnak, a BT egyetlen arab tagjának nagykövete nem szavazta meg a határozatot arra hivatkozva, hogy még nem kapott semmilyen utasítást kormányától.
A világ legnépesebb muzulmán lakosságát magáénak tudó Indonézia nagykövete pedig fenntartásait hangoztatta a szöveggel kapcsolatban, és jelezte, hogy konzultálni kíván kormányával.
A határozatokkal ellentétben a Biztonsági Tanács amúgy sem kötelező érvényű határozatainak elfogadásához a tizenöt tag egyhangú támogatása szükséges. Franciaország ENSZ-nagykövete közölte, hogy hétfőn újra a Biztonsági Tanács elé viszi a nyilatkozatot.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár csütörtökön megdöbbenésének adott hangot Ahmadinezsád elnök kijelentései miatt, leszögezve, hogy Izrael régóta az ENSZ teljes jogú tagja, ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel bír, mint bármely más tagállam.
Arra a kérdésre, hogy Franciaország miért nem lép közbe, amikor Izrael hajt végre elfogadhatatlan akciókat, a francia nagykövet pénteken tartott sajtóértekezletén kitérő válaszában azt mondta, Párizs mindig támogatta, hogy a Biztonsági Tanács vállaljon aktívabb szerepet az izraeli-palesztin konfliktusban.
Jean-Marc de la Sabliere ugyanakkor leszögezte, hogy ebben az esetben elvi kérdésről van szó, mert "amikor egy ország elnöke egy másik országnak, az ENSZ egyik tagállamának elpusztításáról beszél, az komoly dolog". Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete ugyancsak elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy államfő egy ENSZ-tagállam elpusztítására buzdítson. Amerika muzulmán országokat sújtó katonai támadásairól és ezen országok - Afganisztán, Irak - megszállásáról természetesen nem tett említést.
HunHír.Hu - STOP nyomán
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-11 17:34:01, hétfő
|
| |
| |
Tihanyi Örs: Egyesztendős a Gyurcsány-kormány
2007. június 11. 10:49 MNO
Tihanyi Örs: Ez az ingatag helyzet a következő hónapokban fokozódhat, hiszen a megszorító intézkedések még mindig nem éreztették teljes hatásukat a háztartásokban. Az emberek romló életkilátásai még inkább erősíthetik a fennálló kormányzat iránti bizalmatlanságot. Gyurcsány bukása azonban nem egyszerűen egy morális gátlások nélküli politikai kalandor kudarca lehet, de a nyolcvanas évek eleje óta pozícióban lévő, reformkommunistából balliberálissá átvedlett szellemi és gazdasági elit összeomlásának kezdete is. Ez az elit 2004 nyarán tizenkilencre kért lapot, amikor Gyurcsányba fektette bizodalmát. A játszma bejött, mert a szavazóurnák felnyitása után a hőn áhított alsó került elő. Az új ciklus azonban új játékot is jelent, és pillanatnyilag úgy néz ki, a kedvezőtlen lapjárás könnyen katasztrófába sodorhatja az egy évvel ezelőtti választások győzteseit.
(Magyar Nemzet, 2007. június 11.) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-11 17:32:40, hétfő
|
| |
| |
Horváth Ágnes cinizmusának újabb jele
2007. június 11. 09:29 HunHír.Hu
Doktorok, cégvezetők, kórházigazgatók várták a miniszterasszonyt, de hiába. Horváth Ágnes előadást is tartott volna a program szerint, de nem jelent meg, a meghívást sem mondta le. Egyszerűen nem ment el Szegedre.
Finomhangolás helyett durvább hangolások kellenek az egészségügyben - állapították meg az orvosi szakma gazdasági szereplői Szegeden. A Magyar Egészségügyi Napokon a kórházi vezetők szívesen megosztották volna véleményüket a miniszterrel, de Horváth Ágnes nem jött el a kongresszusra.
Doktorok, cégvezetők, kórházigazgatók tárgyalnak az egészségügyi szakma kongresszusán. Orvosi szemmel elemezik az egészségügy helyzetét. Szerintük káosz uralkodik az ágazatban. Érthetetlen például, hogy a súlypontinak kinevezett kórházakban miért van teljesítmény-volumen korlát.
A szakma szerint tisztázni kell az ellátás és az ápolás kérdését, a teljesítményvolumen-korlátot, a TB-bevételeket, a kórházi kapacitást és a finanszírozást. Ezekkel a kérdésekkel várták Horváth Ágnest, hiába. Tartott volna előadást is a program szerint, de az utolsó pillanatban nem jelent meg. Nem is mondta le. Állítólag külföldre utazott.
HunHír.Hu-hirado.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-11 17:31:35, hétfő
|
| |
| |
"Zéró összegű játszma" - újra Magyar Bálint irányítja az SZDSZ-t?
Nem mindenki osztja a konfrontációs kurzust a frakcióban
Hazafi Zsolt 2007. június 11. 12:13 hirszerzo.hu
Gyakorlatilag három részre szakadt az SZDSZ országgyűlési frakciója. Úgy tűnik, a többség ma a Magyar Bálint-féle "gyorsítsunk a reformokon" álláspontját támogatja, de forrásaink szerint a Fodor Gáborhoz kötődő politikusok inkább az óvatosságra intenek. A harmadik rész a végleg kiábrándultakat fogja egybe a húszfős frakcióban.
Hétvégi ülésén tízpontos reformlistát fogadott el az SZDSZ Országos Tanácsa (OT). Információink szerint a párt "mi vagyunk a reformok motorja" akciójának fő ideológusa Magyar Bálint, az SZDSZ egykori elnöke, volt oktatási miniszter, a MEH jelenlegi államtitkára (aki legutóbb a női kvótákkal hívta fel a figyelmet pártjára).
Forrásaink legalábbis neki tulajdonítják azt a mondást, miszerint "a koalíció egy olyan focicsapatra hasonlít, mely a mérkőzés első részében rúgott két öngólt, majd az edző utasítására beáll bekkelni, hogy valahogy kihúzza a meccset".
A "reformgyorsítós" szabaddemokraták szerint a koalíció helyzete nem konszolidációval, hanem további reformok beindításával és lendületes felgyorsításával stabilizálható.
E nézetet vallja a liberális párt operatív munkáját jelenleg irányító négyes fogat: Kóka János pártelnök, Magyar Bálint és Horn Gábor ügyvivők, valamint Eörsi Mátyás, az országgyűlési frakció vezetője.
Ne csak a megszorítás maradjon
Olykor a burkolt kommunistázást sem nélkülöző argumentálásuk szerint az MSZP politikusain kiütköztek a későkádári reflexek, nem merik a piacot beengedni az állam által irányított szolgáltatások átvételére, és elvtelen pragmatizmusukkal a napi túlélésre játszanak.
Másrészt - hasonlóan Molnár Lajos lemondott egészségügyi miniszter érveléséhez - ha most állnának meg a reformokkal, akkor az emberek azokból mindössze a megszorítást érzékelnék, és semmilyen pozitív hatást nem tapasztalnának meg.
"Ha az egészségügyi reform ezen a ponton állna meg, akkor a ciklus végéig fennmaradna az a közérzület, hogy az egész intézkedéssorozat csak a megszorításokról szólt. Holott a reform első számú célja nem a megtakarítás, hanem a kedvezőbb hozam, a jobb eredmény! Akkor lehet továbblépni az előremutató reformok irányába, ha haladéktalanul politikai döntést hozunk az egészségbiztosítási rendszer reformjáról, és megkezdjük az egészségügyet egybefogó pénzügyi alaprendszer átalakítását" - érvelt a volt egészségügyi miniszter pár nappal a távozását követően a Népszabadságban.
Az SZDSZ ezért egy tízpontos reformcsomagot állított össze, mely szerint kulcsfontosságú számukra az egészségügy és az adórendszer reformja, az oktatás-szakképzés átalakítása, az energiapiaci liberalizáció, a párt- és egyházfinanszírozási kérdések, az ügynökügyek rendezése, a környezetvédelem, a nyugdíjügyek és a rendőrség modernizációja.
A négyes fogat szerint a karakteres programpontokkal, a konfliktust is vállaló politizálással elérhető, hogy az SZDSZ középpártként megkerülhetetlen harmadik erővé váljon a parlamentben.
Fodor megint ellenzékben?
A szocialisták félelmével kapcsolatban, hogy a drámai közvélemény-kutatási adatok miatt nem szabad további terheket róni a lakosságra, mert az MSZP elvesztheti a törzsbázisát, a pártvezetéshez közel álló forrásunktól azt a bizarr véleményt hallottuk, hogy szerintük "MSZP-s lobbiérdekek miatt" a valós helyzetnél rosszabb eredményeket hozott ki egy cég, azért, hogy egyes szocialista erők erre hivatkozhassanak a belső konfliktusokban. "A liberálisok úgy vélik, nem 60-20, hanem reálisan inkább 40-30 százalék az ellenzék-koalíció arány" - fogalmazott informátorunk.
Mint ismeretes, az SZDSZ-elnökválasztáson alig maradt el a győzelemtől Fodor Gábor, akit később a miniszterelnök környezetvédelmi miniszterré nevezett ki. A párton belül ma az egyik legbefolyásosabb szárnynak tartják az ő nevével fémjelezhető politikusi csoportot. Forrásaink szerint Fodor a belső fórumokon nem osztja a Magyar Bálint-féle érvelést a radikális reformokról, illetve arról, hogy "rá kell ijeszteni" a régi reflexek szerint bepánikolt szocialistákra.
Az SZDSZ-frakcióban a helyzetre jellemzőnek tartják, hogy Fodor nem volt jelen két hete Egerben azon az ülésen, ahol elindították a párt "reformozós", az MSZP-vel szemben konfrontatív új politikáját, illetve ugyancsak hiányzott arról a frakcióülésről, ahol - a pártvezetés hívei szerint - a képviselők többsége is elfogadta ezt az irányvonalat.
Közel a zsákutca
Egy Fodor köréhez tartozó politikus úgy fogalmazott lapunknak, hogy az SZDSZ a keménykedésével könnyen kommunikációs zsákutcába lavírozhatja magát, hiszen ha a nyilvánosság előtt kőbe vési az álláspontját, akkor lezárja a lehetőséget a kompromisszumok előtt, és nehéz lesz olyan döntést hozni, amely nem valamelyik fél "arcvesztéseként" jelenik meg.
Emellett ezek az ügyek a társadalom számára alig érthetőek, a kormánypártoknak így újra sikerült magukól egy veszekedős koalíció képét kialakítaniuk, amely az elmúlt évtized tapasztalatai szerint mindig visszaüt.
"Ha veszekedünk, tovább megy le az MSZP és az SZDSZ népszerűsége, ami tovább fokozza a belső válságot - mind a szocialisták, mind a liberálisok frusztrációját" - említette a korábban a párt országos vezetésében is részt vevő politikus.
A frakció harmadik vonalának a "reménytelenek" táborát tartják, akik a párt és a képviselőcsoport belső válsága miatt nem sok lehetőséget látnak az SZDSZ feltámadására. Egyikük szerint már csak Gyurcsány Ferenc lenne képes megoldani a helyzetet, ha erővel beavatkozik az SZDSZ életébe, bár erre nem sok esélyt lát.
"A pártvezetés zéró összegű játszmája helyett, melyben minél többet nyer az egyik fél, annál többet veszít a másik, a kormánypártoknak fegyelmezett, előre meghatározott szereposztás szerint kellene megpróbálniuk megfordítani a vesztésre álló meccset" - maradt a sportpéldánál forrásunk.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
2007. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
686 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 509
- e Hét: 3611
- e Hónap: 14722
- e Év: 168218
|
|
|
Offline
