|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
|
|
2007-06-02 23:54:53, szombat
|
| |
| |
Csak ezren írták alá Gyurcsány zéró tolerancia kiáltványát
MTI
2007. 05. 30., 17:47
Nem keltett különösebb izgalmakat a magyar lakosság körében Gyurcsány Ferenc kezdeményezésére íródott, az öt parlamenti párt által is támogatott kiáltvány, ami a gyűlöletet szító szélsőségesektől való elhatárolódás elvét hirdette meg. A dokumentumot a képviselők, 26 civil szervezet és 1000 személy írta alá.
Huszonhat civil szervezet és 948 magánszemély írta alá a zéró tolerancia kiáltványt, amelyhez szerdán lehetett utoljára csatlakozni - tájékoztatta közleményben a kormányszóvivői iroda az MTI-t.
A zéró tolerancia kiáltványt Gyurcsány Ferenc kezdeményezte április 16-án, a Holokauszt Emléknapon az Országgyűlésben.
A dokumentum a zéró tolerancia elvét hirdeti mindazokkal szemben, akik gondolataikkal, szavaikkal és cselekedetekkel kirekesztenek, gyűlöletet szítanak.
Az aláírók elhatárolódnak a szélsőséges egyénektől és csoportoktól, valamint az antiszemita és rasszista megnyilvánulások minden formájától - olvasható a közleményben.
A civilek által aláírt példányokat - akárcsak korábban az európai parlamenti és az országgyűlési képviselők által aláírt íveket - külön kötetbe kötve az Országgyűlés Könyvtára fogja megőrizni.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-02 23:00:29, szombat
|
| |
| |
Kulcsár Anna: A hazug kormány igazságügyei
2007. június 1. 12:05
MNO
Kulcsár Anna: A rendőrség bezzeg színlelhet. Megkerülheti a jogszabályt. Sőt meg is sértheti. A jogsértés tényén az sem változtat, hogy a megállapodást most mégis felmondják. A színlelésnél, az adóbevétel megrövidítésénél azonban súlyosabb, hogy a legbizalmasabb természetű közszolgálatot adták vállalkozásba. A kormányzat a jelek szerint nemcsak a közvagyont privatizálja, de magánosítja a közszolgáltatásokat: a vasutat, a postát, az oktatást, az egészségügyet, s végül a közhatalmat, az államot is. Ez pedig a társadalom széteséséhez, kiszolgáltatottságához vezet. Így megérhetjük - miként az őszi utcai harcok idején is felröppent -, hogy rendőrruhába öltöztetett őrző-védőket vetnek be csapaterőként. Az államhatalom képviseletében haramiák lépnek fel velünk szemben.
Nehéz volt elképzelni, hogy tényleges szakember ilyen feltételek közt elvállalja az igazságügyi és a rendészeti tárca vezetését. Hiszen nyilvánvaló, hogy túlnyomórészt a csődgondnok feladatát kell ellátnia. A siker legcsekélyebb reménye nélkül.
(Magyar Nemzet, 2007. június 1.) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-02 22:54:13, szombat
|
| |
| |
A trianoni status quo megváltoztatható.
Kedves Olvasók (és Figyelők)!
Akit érdekelnek a részleteket e témában, itt megtekintheti:
http://www.udk.hu/index.php?subaction=showfull&id=1180794852&archive=& ;start_from=&ucat=48,58& |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-02 22:50:01, szombat
|
| |
| |
Gyurcsány már a nyarat várja
Bajnai Gordon beírta a nevét a politikatörténetbe
2007. június 1. 11:02
Czirják Imre
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2008-ban az új választásokra történő felkészülés részeként fogja átalakítani a kormányát. Kivéve, ha addig el nem fogynak a miniszterei. Bár a dátum akkor sem változik. A jelenlegi (1 miniszter/hó) ütemben éppen 2008 tavaszára cserélődhet le az összes tárcavezető.
Szükség van rendészeti államtitkárra az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban - mondta az InfoRádióban a tárca új vezetője. Takács Albert azután beszélt erről, hogy a Sándor-palotában átvette kinevezési okmányát az államfőtől. A politikus hangsúlyozta: a rendészeti területnek jelenleg nincs szakmai vezetője a minisztériumban. Hozzátette: nem tervez azonnali személycseréket a tárcánál. Takács Albert szólt arról is, hogy még keresik a megfelelő személyt a Budapesti Rendőr-főkapitányság élére. A volt ombudsman hétfőn teszi le miniszteri esküjét az Országgyűlés előtt.
Csakhogy ahhoz, hogy rendészeti államtitkárt nevezzen ki a tárcájához, törvénymódosításra lenne szükség. A 2006. évi LVII-es törvény rendelkezik arról, hogy egy minisztériumnak csak egy államtitkára lehet. Talán felesleges megjegyezni, hogy ezt a törvényt a II. Gyurcsány-kormány megalakulását követően fogadta el a parlament. Akkor éppen az állami vezetők számának drasztikus csökkentése volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelszava.
Államtitkárok: minek nevezzelek?
Ettől persze a kormánykoalíció még megváltoztathatná a saját maga által szorgalmazott törvényt, hiszen Gyurcsányt nem szokták kötni korábbi ígéretei. Hasonló esetre találni példát, a törvényben rögzített ötéves adócsökkentési programot is visszavonta a kormánykoalíció, igazi bátorságról adva ezzel tanúbizonyságot. Persze, a választások után. Egyébként a nagy létszámcsökkentési kampányt követően szaparodtak el a tárcáknál az úgynevezett szakállamtitkárok, akik tulajdonképpen a volt helyettes államtitkárok feladatát vették át (valakinek dolgozni is kellett). Csak mégsem azok, mert nem úgy hívják őket. A helyettes államtitkárok még állami vezetőknek számítottak, a szakállamtitkárok viszont már nem. A kormány ezzel a ravasz húzással igyekezett kifogni a szelet a ,,fasiszták" vitorlájából.
A probléma a 2006-os LVII. törvény megváltoztatásával az, hogy ezt követően már nem csak Takács Albertnek lehetne két államtitkára. Ugyanezzel az igénnyel állhatna elő minden tárca, vagy legalábbis azok, amelyeket két minisztérium összeolvadásával hoztak létre. Minden új államtitkárnak járna (a hivatali autón, a magas fizetésen, a fiatalka titkárnőn kívül) legalább két helyettes. Hiszen a főnököt a beosztottól mindig az különbözteti meg, hogy az utóbbiból több van. A létszámcsökkentés hatására így az állami vezetők száma az egekbe szökne, újabb nehéz, de szép kihívás elé állítva az egyébként is leterhelt kormányzati kommunikációt.
Lesz kormányátalakítás. Vagy mégsem?
Sajtóhírek szerint Bajnai (az MSZP-ben csak a ,,libás" állandó eposzi jelzővel együtt emlegetett) Gordon is hamarosan megkaphatja a hőn áhított miniszteri posztot. Bajnai ezzel megkerülhetetlenül beírta a nevét a hazai politikai közélet nagy könyvébe. Már most ő az az ember, aki a leghosszabb ideig volt hivatalosan miniszterjelölt, hiszen Gyurcsány Ferenc legalább fél éve bejelentette: gondolkodik Bajnai Gordon miniszteri kinevezésén. Ha a fejlesztéspolitikai kormánybiztos egyszer miniszter lesz, kétségkivül kiérlelt döntés születik.
Persze az is lehet, hogy Bajnai nem lesz miniszter. A média most őszre teszi egy átfogó kormányátalakítás időpontját, ha már erre nem került sor az igazságügyi és rendészeti miniszter cseréjekor. Gyurcsány most még elzárkózik az ötlettől, de lehet, hogy addigra meg lehet győzni. Az sincs kizárva, hogy tud valamit, mert ha ilyen ütemben (havonta egy) hagyja levadászni a minisztereit, akkor őszre már nem lesz értelme változtatni kormányán. Ha június-július-augusztusban is megbukik egy-egy minisztere, akkor őszre kicserélődik a fél kabinet.
Nem szabad persze felelőtlenül sutba dobni azt, a politikai elemzők által hangoztatott érvet, hogy a kormányfő mindig jobban jön ki egy saját maga által vezérelt, átfogó kormányátalakításból, mintha hagyja egyenként levadászni a minisztereit. Az egészségügyi, a környezetvédelmi végül az igazságügyi és rendészeti miniszter egymást követő lemorzsolódása egy állandósult kormányválság látszatát kelti. A kezdeményezés nem a miniszterelnöknél van.
Gyurcsány várja a nyarat
Gyurcsány szeme előtt a jelenlegi politikai helyzetben valószínűleg egy cél lebeg: a nyár. Természetesen nemcsak azért, mert el lehet utazni egy újabb csatornatúrára, hanem mert joggal számíthat arra, hogy nyáron a rá nehezedő politikai nyomás csökken. Az elégedetlenkedők inkább a szabadságukkal törődnek majd, nem vele.
Ez még akkor is így van, ha elődje, Medgyessy Péter ellen történetesen nyáron ő maga szervezett puccsot. Gyurcsány nem Medgyessy, nem fogja olyan egyszerűen feladni. Ősszel majd újra megzabolázza azt a néhány egynyári összeesküvőt, akik önpusztító módon a tengerparti regenerálódás helyett ellene szervezkedtek. Jöhet az újabb - közpénzből fizetett - kormányzati kommunkációs offenzíva, amellyel megpróbálja kimozdítani a nyáron a béka feneke alatt stagnáló népszerűségi indexeket.
Ekkor sincs azonban semmi garancia arra, hogy mindezt összeköti a kabinet átalakításával. Az a pillanat, amikor a lehető legnagyobb hozadékkal állhat neki a II. Gyurcsány-kormány megújításának, akkor jön el, amikor (természetesen függetlenül a tényektől, egy újabb kommunikációs akció keretében) bejelenti, hogy a ,,reformok" meghozták az eredményt, mostantól a megszorítások helyett a fejlesztések korszaka következik. Azaz kezdetét veszi a felkészülés az új választásokra. Valamikor 2008-ban.
Ez rossz hír szegény fejlesztéspolitikai kormánybiztos számára. Akkor már ő is a kiszolgált csapat tagja lesz, akitől könnyes búcsút lehet venni. Így aztán lehet, hogy szegény Bajnai ,,Libás" Gordon soha nem lesz miniszter. Inkább keresnek helyette egy proaktívabbat.
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=413936&rvt=68&PHPSESSID=2c8a70ca05f0e6a1 632901c19abdb401&pass=2 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-02 22:44:25, szombat
|
| |
| |
Szavazás
1. Miért ment el szavazni?
Fontosnak tartja a szavazást. - 3%
Fontosnak tartja magát - 13%
Addig sincs otthon - 16%
Mert az előző választáson az urnában felejtette a személyijét - 26%
Olcsóbb, mint a Tipp-mix - 42%
2. Miért arra a bizonyos jelöltre szavazott?
Ismerte eddigi tevékenységét - 2%
Nem volt tudomása arról, hogy a jelölt eddig miket csinált - 3%
Azt se tudta, mit csinált - 10%
Azért, mert ez volt a horoszkópjában - 15%
Mert a szomszédja is azt a jelöltet választotta. - 15%
Mert a szomszédja nem azt a jelöltet választotta. - 20%
Mert a szomszédja. - 35%
3. A megválasztott képviselők hogyan végezték az ajánlásgyűjtést?
Személyesen vagy megbízottjuk útján, törvény adta lehetőségeikkel élve - 1%
A Kitépem a szíved Security szolgáltatásait igénybe véve - 3%
Fegyverrel, harci kutyával, magánszervezésben - 5%
A forró vágyak vonalára való kapcsolódással - 10%
Álruhában, Cindy Crawfordnak öltözve - 30%
Fénymásolás, retusálással - 51%
4. Tud-e arról, hogy valahol választási csalás történt?
Nem, de történhetett volna. - 5 %
Azon a hat helyen ahol szavaztam, biztos nem. - 10 %
Igen, hallottam olyanról, hogy egy név mellé több keresztet tettek. - 10%
Saját szememmel láttam, amit akar. - 15 %
Nem tudok róla, de ha tud mondani ilyet, terjesztem.- 60%
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-02 21:23:10, szombat
|
| |
| |
A politikai osztály árulása Gondolatok a látszatsikerek és a valóság viszonyáról
I. Egyre több a jele annak, hogy a tartós ellenzéki léttel együtt járó tehetetlenség elbizonytalanodáshoz és újabb törésvonalak megjelenéséhez vezetett.
A Fidesztől jobbra lévők már jó ideje forradalmi lázban égnek, ezért részükről akár természetesnek is tekinthetjük az újabb politikai formációk megjelenését. De a Fidesz-Magyar Polgári Szövetségen belül is növekszik a feszültség: különböző csoportok próbálják megingatni Orbán Viktor tekintélyét, ráadásul az Orbánhoz hű erők körében is megindult a korábban már beolvadt irányzatok újraéledése, helykeresése, óvatos tájékozódása.
Ma még nem tudható, hogy az újjá alakult kisgazdák, valamint az egyre határozottabban politizáló kereszténydemokraták tevékenysége javít, vagy ront a jobboldal egészének helyzetén. A tavalyi év őszén tartott önkormányzati választásokon nagy számban kerültek pozícióba olyanok, akiknek a Fideszhez korábban alig volt közük. Ezek egy része idegenkedik a pártfegyelemből következő feladatok végrehajtásától, ami tovább nehezíti a pártvezetés dolgát.
Az országban eluralkodó csendes apátia és csalódottság következtében kialakult válsághangulat a Fidesz szavazóbázisát is elérte. Néhány hónapja megdöbbentő volt látni, hogy a korábban mindig aktív jobboldali szimpatizánsok mekkora közönnyel fogadták a Fidesz parlamenti frakciójának megkésett akcióját, az Országház körüli törvénysértő helyzet felszámolását, a fémkordon lebontását. Ebben a depressziós helyzetben aligha segítik a túlélést azok, akik a nép és az értelmiség árulásáról beszélnek, elfeledkezve arról a történelmi tényről, hogy két egymást követő - egyébként könnyen megnyerhető - választást éppen az ő tévedéseik, sokak szerint alkalmatlanságuk miatt veszített el a politikai jobboldal. 2006-ban a magyar történelem legrosszabbul teljesítő kormányát sem sikerült megbuktatni.
A történtek mélyre ható elemzése, a valódi okok feltárása, a folyamatok higgadt - a felelősséget sem megkerülő - elemzése nem történt meg. A felszín megbolygatása után a mélyszántás elmaradt. Valószínűleg erre vezethető vissza, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetségnek nincs semmiféle jól kommunikálható, koherens jövő- és társadalomképe. A Fideszt 1998-ban a polgári Magyarország ideája köré felépített jövőkép és társadalompolitika juttatta hatalomra, ideértve a párt koherens gazdaságpolitikai elképzeléseit is. A Fidesz politikusai kormányzati pozíciókba kerülve egyre kevésbé becsülték az ideológia- és kultúrateremtésre képes értelmiségieket, ráadásul elmulasztották a jobboldali eszmeiség és értékrend intézményesítését.
A párt vezetői konyhapolitikusoknak tekintettek mindenkit, aki nem vett részt az ilyenkor elkerülhetetlen (kicsinyes) hatalomtechnikai játszmákban, a kritikai megjegyzésekre pedig kifejezetten ingerülten és lekezelően reagáltak. Néhány Fidesz vezető a másik oldalról történő ,,sztárigazolással" próbálta erősíteni a jobboldal értelmiségi holdudvarát.
Az így létrejövő légüres térbe aztán benyomultak a gátlástalan karrieristák, az önjelölt próféták, a vallási megszállottak, a nem létező nemzeti baloldallal házalók, valamint a tehetségtelenségük miatt állandóan sértett és használhatatlan jobboldaliak. 2001 végére a Fidesz már nem rendelkezett azzal az integráló képességgel és vonzerővel, ami szükséges lett volna a kultúrateremtésre, a jobboldali értékek és elvek megfogalmazására és népszerűsítésére.
Hiányzott az a szociológiai és társadalomlélektani tudás és ismeret, ami szükséges lett volna egy intenzív kampány lefolytatásához, a közvélemény-kutatásokra hivatkozó - valójában a Fidesz megbuktatására játszó - belső erők legyűrésére. 2001. szeptember 11-e után - több nyugat-európai országhoz hasonlóan - a Fidesz külpolitikája is elbizonytalanodott.
Az új kihívások felkészületlenül érték a jobboldali politikusok jelentős részét.
II. A 2002-es választási vereség után a jobboldali politikusok joggal minősítették szégyenletesnek a balliberális, kollaboráns értelmiség politikában betöltött szerepét. Vitathatatlan, hogy van alapja az olyan általánosító megfogalmazásoknak, amely szerint a ,,magyar értelmiség, mint mérvadó, értékmérő és értékadó funkciót ellátó elit az utóbbi 16 esztendő alatt teljes mértékben felszámolódott, nullára írta a maga erkölcsi tőkéjét."
De ez nem terelheti el a figyelmet arról, hogy ez idő alatt a politikai elit is elhasználódott, erodálódott. Az erkölcsi normák figyelmen kívül hagyása a jobboldalon is gyakorlattá vált, a pártérdek sokszor minden mást megelőzött. A rossz döntésekről jobb volt hallgatni, a személyes felelősség intézménye pedig megszűnt létezni. A Fidesz eddig összesen öt választást veszített el: 1994-ben, 2002-ben és 2006-ban parlamenti, 1998-ban és 2002-ben önkormányzati megmérettetésen maradt alul. Ennek ellenére a pártvezetés összetétele lényegében nem változott. Ráadásul 2002-ben és 2006-ban a Fidesz elsősorban súlyos hibái, és rossz kampánystratégiája miatt veszített. Közéletünkben általánossá vált az igazodás, a sodródás és az improvizálás.
Bizonyos fokig érthető, hogy a rendkívül kedvező közvélemény-kutatási eredmények következményeként a negatív folyamatokra szinte senki nem figyel. Pedig ma már mindenki ismer olyan jobboldali politikust, akinek egy normális közéletben nem lenne helye. Ugyanakkor az is vitathatatlan, hogy a jobboldali politikai elit egésze még mindig szende első bálozónak tűnik a baloldaliak és a liberálisok profi prostituáltjaihoz képest.
A 2002-es bukás után a politikai identitásválság első jeleként a Fidesz - a nemzeti egység megteremtése jegyében - balra nyitott. Ezért szavazták meg a jóléti kiadásokat felelőtlenül és jelentősen megnövelő Medgyessy-csomagot, nem törődve azzal, hogy ezáltal - legalábbis részben - , maguk is előidézőivé váltak a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetnek.
A baloldal még ma is élvezettel emlegeti a Fidesz akkori átgondolatlan döntését. De a jobboldali szavazóbázis elbizonytalanodásában a legnagyobb szerepe a Fidesz 2005. szeptember 26-i döntésének volt, amikor a jobboldali politikai elit a parlamentben - máig érthetetlen okokból - megszavazta Románia feltétel nélküli csatlakozását az Európai Unióhoz. Néhány hónappal a szavazás előtt a Fidesz vezetői lényegében nemzetárulásnak minősítették a csatlakozás feltétel nélküli esetleges megszavazását, mert úgy ítélték meg - egyébként helyesen - , hogy 1920 óta ez a legkedvezőbb alkalom Székelyföld és Erdély autonómiájának kikényszerítésére, valamint a Verespatakon épülő rendkívül veszélyes aranybánya megnyitásának megakadályozására. A jobboldali közvélemény azóta sem kapott elfogadható és komolyan vehető magyarázatot a váratlan pálfordulásra, ugyanakkor az azóta eltelt időben történtek mindenkit meggyőzhettek arról, hogy az akkor hozott döntés erkölcsileg és politikailag egyaránt elhibázottnak bizonyult.
A kérdés körüli zavart és csalódottságot csak fokozta, hogy a Fidesz egyik - verbálisan radikális - képviselője a nyilvánosság előtt is elmondta: pártja lényegében ellenzi a kettős állampolgárság intézményének bevezetését.
III. Nem könnyű a politikai történések világában az erkölcsi követelmények érvényesítése. Történelmi távlatból nézve az elmúlt tizenhat évben az egész magyar, demokratikus politikai elit alaposan leszerepelt. Nem hagyhatjuk ugyanis figyelmen kívül azt a tényt, hogy a magyar demokratikusan megválasztott parlament képtelen volt megakadályozni a pártnómenklatúrát, a késő kádári technokráciát és a reformkommunistákat abban, hogy egymással és az SZDSZ-es értelmiségi holdudvarral kiegyezve, politikai hatalmukat gazdasági, majd újra politikai hatalommá konvertálják, alaposan leértékelve ezzel a rendszerváltozás folyamatát.
Ez a törvényhozás az ügynökök, és a gyilkosok személyiségi jogaira hivatkozva lényegében felmentette a kommunizmus működtetőit és haszonélvezőit. Egyetemlegesen felelősök azért, mert nem hoztak törvényt a kettős állampolgárságról, miközben Horvátország például ezt már megalakulásakor megtette. Magyarázat persze mindenre akad, de a történtek után egyre nyilvánvalóbb, hogy még a jobboldali politikusoknak sincs erkölcsi alapjuk az ugyancsak rosszul teljesítő magyar értelmiség egészének megbélyegzésére. Reméljük, hogy a párt hétvégi kongresszusa egy hosszabb tisztázó folyamat kezdete is egyben.
A politikai jobboldal képviselőinek szembe kell nézniük a történelmi kihívással, és annak tudatában kell döntéseket hozniuk, hogy minden lépésükkel Magyarország jövőjét kockáztatják. Improvizálás és sodródás helyett értékalapú, következetes politizálásra lenne szükség. Baloldali megoldás ugyanis nem létezik.
[Forrás: Tóth Gy. László] |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-02 21:16:39, szombat
|
| |
| |
AZ EU-SZOCIALISTÁK A MAGYAR GAZDÁK ELLEN A kukoricaintervenciót ,,védő" Tabajdi valójában nem is szavazott
2007-06-02. 02:42:06
Az uniós ügyekre szakosodott Bruxinfo május 24-i és 29-i számában megjelent cikkében az olvasható, hogy Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője szocialista frakciótársaival együtt a kukoricaintervenció megszüntetése ellen szavazott a Glattfelder-jelentés május 24-i plenáris szavazásán.
Csakhogy az Európai Parlament honlapjának tanúsága szerint Tabajdi Csaba nem volt jelen a szavazáson és a szocialista frakció jelenlévő tagjainak elsöprő többsége (a végszavazásnál 92 százalékuk) a magyar gazdáknak létfontosságú kukoricaintervenció fokozatos leépítése, 2009-től pedig teljes lenullázása mellett szavazott.
Ezt még súlyosbítja, hogy a magyar kormány álláspontja megegyezett az eredeti Glattfelder-jelentéssel. Idézet a Bruxinfó Végéhez közeledik a kukoricavita című jelentéséből: ,,A kialkudott három éves átmeneti időszak elegendő átállási időt biztosít a gazdáknak, és szerencsére a piaci körülmények is kedvezőek, így várhatóan az idén és az elkövetkezendő években nem is lesz ténylegesen szükség az intervenciós védőhálóra - vélekedett nyilatkozatában Tabajdi Csaba (szocialista), aki frakciótársaival együtt ugyancsak a kukoricaintervenció megszüntetése ellen szavazott.
A néppárti Glattfelder Bél eredeti jelentése az Európai Bizottságnak a kukoricaintervenció megszüntetését célzó tervezetét - a magyar kukoricatermesztők érdekében - teljes egészében elutasította. Ehhez nyújtott módosító indítványokat az Európai Parlament liberális és zöld frakciója, amelyhez Heinz Kindermann német szocialista képviselő is csatlakozott.
A módosítókat kompromisszumos javaslatként csomagolták be, mivel azok az azonnali megszüntetés helyett az intervenció fokozatos megszüntetését (phase-out) tartalmazták. E szerint 2007/08-an 2 millió, 2008/09-ben 1 millió tonnára korlátozzák az intervencióra felajánlható kukorica mennyiségét, majd 2009/10-től nulla tonnában határozzák meg. Ezzel az intervenció három éven belül gyakorlatilag megszűnik. Az állítólagos ,,kompromisszum" magyar szempontból éppen úgy elfogadhatatlan, mint az Európai Bizottság eredeti javaslata.
Egyrészt azért, mert tartalmazza az intervenció idei korlátozását és így jogsértő (a kukoricát már április végén elvetették a gazdák, ezért visszamenőleges hatályú). Másrészt azért, mert 2009-től teljesen megszünteti az intervenciós felajánlás lehetőségét. A magyar kormány az Európai Tanácsban folyó vitában nem támogatta a német elnökség által előterjesztett hasonló tartalmú javaslatot. Álláspontja megegyezett az eredeti Glattfelder-jelentéssel, vagyis a bizottság javaslatának elutasításával.
A plenáris szavazás alkalmával a parlamenti frakciók két esetben kértek név szerinti szavazást. Az elsőnél, a 2007-es korlátozást és a 2009-től való lenullázást tartalmazó módosítónál a jelenlévő négy magyar szocialista képviselő a módosító indítvány ellen szavazott. Mivel a módosító indítványok többséget kaptak, a végszavazásnál a magyar érdekeknek megfelelően ismét nemmel kellett volna szavazni, hiszen csak így sikerült volna elutasítani a kukoricaintervenció megszüntetését.
A szocialista Gurmai Zita és a liberális Szent-Iványi István viszont igennel szavazott. A másik három, Magyarországról érkezett szocialista képviselő tartózkodott. Tehát a kormánypárti képviselők közül egyetlen egy sem szavazott a magyar gazdákat segítő brüsszeli kukoricaintervenció lenullázása ellen. A szavazásnál a 11 kormánypárti szocialista képviselőből csupán öt érezte szükségesnek, hogy jelen legyen a május 24-i szavazásnál.
Az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának két magyar szocialista tagja, Tabajdi Csaba és Harangozó Gábor hiányzott. A parlamenti matematika alapján a szocialista frakció egy részének szavazatával meglett volna a többség a Glattfelder-jelentés elfogadásához.
Lovas István Brüsszel
[Forrás: Magyar Nemzet] |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-02 21:05:10, szombat
|
| |
| |
Ideje kinyitni az ablakot
2007-06-01. 11:23:43
"Arra a közhelyes kérdésre, hogy miért írtam meg ezt a könyvet, van egy rövid és egy hosszabb válasz. A rövidebb válasz, hogy azért, mert már beszéltem eleget" - mondta Orbán Viktor az Egy az ország című új könyvének sajtóbemutatóján.
A hosszabb magyarázatot azzal kezdte: a könyv bevezetőjében megpróbált őszintén szembenézni azzal a jelenséggel, hogy ma egyetlen olyan baj sincs az országban, amelyet valaki előtte meg ne jósolt volna. Erre példa az elmúlt öt-hat esztendőben számtalan közíró, komolyan vehető politikus és elemző jövőre vonatkozó, a veszélyeket előrejelző munkája. Több ilyen bajt ő maga is előre jelzett, mégsem figyeltek fel rá, ezért jutott arra az elhatározásra, hogy ha szóban nem sikerült nyomatékosan megfogalmaznia a mondanivalóját, akkor leírja azt. A leírt szó hangsúlyosabb, s ebben a műben szintén vannak olyan elemek, amelyek megint előre figyelmeztetnek különböző, az országot ismét fenyegető veszélyekre.
"Amikor az országértékelő beszédet írtam januárban, akkor jöttem rá, hogy egy 45 perces beszéd a számomra fontosnak tűnő gondolatoknak csak a töredékét tudja bemutatni. Akkor határoztam el, hogy ezt meg kellene próbálni szavanként átgondolt, terjedelmileg rövidre fogott, de mégis könyvszerű formában megfogalmazni" - mondta a szerző.
A könyv alapgondolata, hogy Magyarországnak minden adottsága - történelmi, kulturális, gazdasági, genetikai alkata - megvan ahhoz, hogy polgárai számára nyugodt, kiegyensúlyozott, igazi békebeli, megelégedett életet tudjon nyújtani, hogy Magyarország egy erős ország legyen. A mai gondjainkat már nem lehet az oroszokra, a II. világháborúra vagy a globalizációra kenni. Ezért kell megfogalmazni azt a kérdést, hogy hogyan jutottunk ide?
"A válasz az, hogy a politika juttatta ide az országot, a politika tette gyengévé, és azért nem tudunk megerősödni, mert a politika továbbra sem engedi meg ennek az országnak, hogy erőssé váljon. Ha pedig a politika tette tönkre és jelenti az akadályt az ország megerősödése előtt, akkor nyilvánvaló, hogy egy új politikára van szükség" - jelentette ki Orbán Viktor, kihangsúlyozva, hogy a politika nem a pártokban és a hatalmi kérdésekben ölt testet, hanem az észjárásban, a megközelítésekben és az ideákban. Ez a könyv nem egy pártnak a programja, hanem az új politika megteremtésére tett első kísérlet, "és a szerző nem gondolja azt, hogy ezt a feladatot egymaga el tudná végezni" - mondta az elnök, aki abban reménykedik, hogy az elmúlt 17 év hibái után egy új korszakot lehet nyitni Magyarországon.
Mint mondta, az Európai Unióban már új szelek járnak, s ezeknek a szeleknek végre meg kellene érkezniük Magyarországra is. A könyv ablakot is akart nyitni arra, hogy az új európai fuvallatok betörjenek a magyar politkai életbe is. "Áporodott a levegő ma Magyarországon. Ideje kinyitni az ablakot" - jelentette ki Orbán Viktor, aki az új európai politika kapcsán Nicholas Sarkozy és a német CDU törekvéseit szeretné Magyarországon is látni, "az önbecsülésnek azt a szintjét, ahol jár nekünk és megillet bennünket az a jog, az a lehetőség, hogy ha a nemzetről beszélünk, akkor ne tartsanak bennünket nacionalistáknak, s ha a népről beszélünk, ne úgy beszéljenek rólunk, mint populistákról".
Arra a kérdésre, hogy kiknek szánta a könyvet, úgy válaszolt, hogy nem egy harci kiáltványnak szánta a művet, hanem igyekezett úgy megírni, hogy mindenkihez eljuthasson. Miután Magyarországon ma a demokrácia van bajban, ezért ilyen szempontból mindegy, hogy valaki a szociáldemokrata, kereszténydemokrata vagy kisgazda örökséget vallja magáénak - egyaránt ajánlja mindenkinek. "Önmagában a problémák megfogalmazása érdemesíti a könyvet arra, hogy más-más világlátású és pártállású emberek gondolkodjanak el rajta. Mert a könyv az életünk és a jövőnk alapkérdéseit akarja felvetni" - mondta el a szerző.
[Forrás: http://fidesz.hu/index.php?CikkID=78351&fr=nemzetihirhalo] |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-02 21:03:31, szombat
|
| |
| |
Orbán Viktor a Die Pressében: "Már ma készen állunk a kormányrúd átvételére"
2007. június 2. 12:27
Terjedelmes interjú jelent meg a Die Presse szombati számában a
Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnökével,
Orbán Viktorral, aki az aktuális magyar belpolitikai helyzet elemzése
mellett a Fidesz terveiről,
elképzeléseiről is szólt.
A konzervatív osztrák lap budapesti tudósítója, Peter Bognar által készített
interjúban a magyar ellenzék
vezére a tavaly októberi és idei márciusi budapesti utcai zavargásokból a
magyar demokrácia kimerülésére következtetett.
Ez a helyzet fokozatosan állt elő: azzal kezdődött, hogy a baloldal a
2006-os választásokat a választók félrevezetésével nyerte meg, minek
következtében a jelenlegi magyar kormány illegitim,
majd azzal folytatódott, hogy tavaly októberben a rendőrség
kormányutasításra példátlan
brutalitással feloszlatott egy békés tömeggyűlést.
Ma Magyarországon Orbán szerint demokrácia nélküli többpártrendszer működik.
A kormány háttérbe szorított olyan fontos demokratikus intézményeket, mint a
jegybank,
az államfői hivatal és az ellenzék, és szervezett "hazugságpolitikát"
folytat.
Magyarországon egy cinikus és hatalomsóvár posztkommunista elit uralkodik,
amely
kommunista időkből örökölt reflexeket és eljárásokat képvisel.
A felszínen a hatalmat a kormány és a szocialista párt birtokolja, a
valóságos hatalom
azonban a társadalom minden szintjén jelen lévő üzleti, gazdasági és
értelmiségi hálózatoké.
Orbán szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ideje régen lejárt.
A Fidesz kizárja a párbeszédet vele, mert egy olyan ember, aki "megveti és
megsérti az embereket",
számára "persona non grata".
Az lenne a legjobb, ha mielőbb előre hozott választásokat rendeznének, amint
ezt a magyarok többsége
szeretné, mert a kormány demokrácia és erkölcs tekintetében teljesen
lejáratta magát,
és azt is bebizonyította, hogy alkalmatlan az ország irányítására.
"Már ma készen állunk a kormányrúd átvételére" - hangsúlyozta.
A kormány "kizárólag üzleti logika által vezérelt", a piac mindenhatóságában
bízó neoliberális politikájával
szemben a Fidesz a kollektív felelősség és a nagyobb társadalmi szolidaritás
mellett száll síkra - mondta.
Ezek valamikor baloldali értékek voltak, de a "bal" és "jobb" kategóriák ma
Magyarországon
nem alkalmazhatók, minthogy a baloldal klasszikus neoliberális politikát
folytat,
a polgári-konzervatív ellenzék pedig gyakran nála nagyobb szolidaritást
mutat a társadalommal - magyarázta.
A Fidesz gazdaságpolitikájának célja a növekedés előmozdítása - mondta
Orbán.
Be kell fagyasztani az állami kiadásokat, és csökkenteni kell az adókat.
A magas adóterhek miatt 25-30 százalékos a feketegazdaság aránya, amelyet az
adócsökkentéssel
a felére lehetne mérsékelni.
Emellett el kell tüntetni a gazdaság növekedését fékező akadályokat, például
a bürokráciát vagy a korrupciót.
A magas költségvetési hiányon a Fidesz gazdaságpolitikájától remélt magas
gazdasági növekedéssel
lehetne úrrá lenni - húzta alá.
A kérdésre válaszolva elmondta, hogy a következő választásokon pártelnökként
legalábbis
a folyópartig el fogja vezetni a Fideszt.
A vezető persze általában "át is kell a folyón".
Hozzátette, hogy pártjában ő az egyetlen politikus, aki kormányfői
tapasztalatokkal rendelkezik.
A baloldal ismert fegyvere Orbán szerint az, hogy a konzervatív jobboldalt
hírbe hozza a radikális
szélsőjobboldallal.
Nicolas Sarkozy francia elnöknek és Edmund Stoiber bajor miniszterelnöknek
is újra meg újra szembesülnie
kellett ezzel.
"Mégis azt látjuk, hogy ebbe a baloldalnak mind Sarkozy, mind Stoiber
esetében beletört a bicskája" - tette hozzá.
Külpolitikai célkitűzéseiben a Fidesz egy erős Európa mellett száll síkra,
melyen belül a párt
nemcsak közös energia-, hanem közös - a jelenleginél szigorúbb -
bevándorláspolitikát is szorgalmaz
- zárta az interjút Orbán Viktor.
MTI - fidesz.hu
JobbINFO: http://jobbinfo.tvn.hu
J-ZONA: http://hirportal.uw.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-02 19:21:28, szombat
|
| |
| |
A kormány egészségügyi politikája kezd szembekerülni az élethez való joggal
A Magyar Szociális Fórum Kerekasztalának közleménye
VÉGLEGESÜLŐ T E R V E Z E T
A magyar társadalom azzal a szomorú ténnyel került szembe, hogy a kormány
üzleti érdekeket
szolgáló neoliberális társadalompolitikája életeket sodor közvetlen
veszélybe.
A kórházak, kórházi osztályok bezárása, a betegek ide-oda küldözgetése,
utaztatása, az orvosok és ápolók szélnek eresztése, a várólistás rendszer
bevezetése életekbe kezd kerülni.
Az üzleti biztosítási rendszer hivatalos bevezetése nélkül is, már most
annak lehetünk tanúi,
hogy a betegellátás kezd két részre szakadni: gazdag és szegény ellátásra,
az életesély pedig egyre
inkább azon múlik, hogy ki tudja megfizetni a gyógyulását.
A tehetősnek lényegesen nagyobb esélye van a gyógyulásra, mint annak, akinek
nincs rá pénze.
A betegellátás piacosításához a szolidaritás alapú egészségbiztosítási
rendszer keretében fogtak hozzá,
de facto kikezdve és kétségbe vonva a törvényes ellátórendszert.
Az a tény, hogy a várólistás rászorultakkal szemben a "fizető beteget"
részesítik előnyben,
előrevetíti egy olyan antihumánus konstrukció lehetőségét, amely anyagi
alapon differenciál ember és ember,
élet és élet között.
Egy ilyen rendszer magyarországi meghonosításába sok-sok honfitársunk halna
bele, mások
pedig kirekesztődnének az ellátottak köréből.
Az üzleti szemlélet meghonosítása az egészségügyben nem csak a korrupció és
a hálapénz útját egyengeti,
hanem - akaratuk ellenére - versenyre kényszeríti a betegeket a
gyógyulásért, egymás elleni
harcra kárhoztatja őket a fennmaradásért.
A neoliberális vonulat előbbre valónak tartja az anyagi szempontot az emberi
megfontolásnál,
a szolidaritásnál, az élethez való jognál.
Pedig hazánk magára nézve kötelezőnek tartja az Emberi Jogok Egyetemes
Nyilatkozatát,
melyet az ENSZ 1948-ban fogadott el.
A vizitdíj bevezetése óta mindennapi megélhetésükért küzdő honfitársaink
tízezrei nem fordulnak orvoshoz,
mert nincs pénzük vizitdíjra (Magyarországon kb. fél millióan élnek napi
400-500 forintból) és
hanyagolják el egészségüket, annak minden következményével várható
élettartamukra,
és társadalmi állapotaink alakulására nézve.
A negatív folyamatot még fel lehet tartóztatni, és vissza lehet
fordítani, ha megteremtődik
hozzá a kellő politikai akarat.
Nem igaz az a hivatalos állítás, hogy "nincs pénz" az egészségügyi rendszer
eddigi, szolidaritás elvű
fenntartására, és a jövőben csak a konvergencia programban szereplő
társadalmi terhek növelésével
biztosítható a gyógyító megelőző ellátás.
A Magyar Szociális Fórum Kerekasztala tudományosan megalapozottan állítja:
A magyar társadalom ma is megtermeli az erőforrás fedezetet ahhoz, hogy a
humánerőforrásokat újratermelő rendszereket, az egészségügyet, az oktatást,
a generációs újratermelés intézményeit, a társadalmi szolidaritást fenntartó
szociális jóléti szolgáltatásokat - ésszerű és társadalmilag egyeztetett
változtatásokkal
- közpénzekből lehessen működtetni.
Nem indokolt tehát az egészségügy és az oktatás piacosítása arra való
hivatkozással, hogy csak a magántőke bevonásával lehet biztosítani a
fejlesztési erőforrásokat.
(Gazsó Ferenc: Társadalompolitikai tézisek, Budapest, 2007. január.)
Ahhoz, hogy a magyar társadalom által megtermelt erőforrások a társadalmi
szükségletek kielégítésére
fordítódjanak, rendszerkorrekcióra van szükség:
változtatni kell az anyagi javak elosztási rendszerén,
érvényt kell szerezni az egyetemes közteherviselésnek,
fel kell számolni a multinacionális korporációk és a bankok kiváltságait és
adóparadicsomát,
új alkut kell kötni velük a magyar társadalom javára.
Ez jóval nagyobb összeget jelentene, mint a szegények TB járuléka.
(A Szolidaritás jövője c. tudományos-társadalompolitikai konferencia
konklúziója, 2007. május 13.)
Ahhoz, hogy a társadalom érvényre juttassa érdekét, és megakadályozza a
jóléti intézmények leépítését,
széles demokratikus összefogásra van szükség.
Félre kell tennünk világnézeti és politikai különbözőségeinket a közös cél,
az egészséges élethez
fűződő emberi jog érvényesítése érdekében.
Az elmúlt hónapokban tapasztalt nagyszerű tömegkiállás a kórházak, a
rendelőintézetek,
a munkahelyek védelmében azt bizonyítja, hogy a szolidaritás értékrendje
elevenen él az emberekben,
és kész szembeszegülni a profit értékrendjével.
Folytatni kell a küzdelmet, meg kell akadályozni életjogaink beszűkítését.
Küzdelmünk túlnő a szűkre szabott párthatárokon, a klasszikus értelemben
vett jobb- és baloldalon,
egységbe kovácsolja mindazokat, akiknek fontos az emberi közösség, a
közösségi értékrend.
Demokratikus összefogásunk a nemzet és a társadalom javára komoly erkölcsi
tőke, szép példája lehet annak,
hogy képesek vagyunk kiállni egymással, egymásért, társadalmi haladásban és
nemzeti felemelkedésben gondolkodni.
Mivel a kormány - felszólításunk ellenére - semmi jelét sem adja annak, hogy
visszakozni
kívánna az egészségügy piacosításától,
a Magyar Szociális Fórum Kerekasztala a következőket kezdeményezi:
1. Azonnali egyeztetést és közös fellépést a szolidaritási értékrend
védelmében, beleértve a tömegmozgósítás, valamint egy átfogó
tömegdemonstráció előkészítésének és megszervezésének lehetőségét is.
A Szociális Kerekasztal kész összefogni mindenkivel, aki vissza akarja
vonatni a Molnár-törvényt,
és meg akarja akadályozni a társadalombiztosítási rendszer üzleti alapokra
helyezését, feltartóztatni az egészségügyi ellátás piacosítását.
A Szociális Kerekasztal államilag összehangolt fejlesztést szorgalmaz az
egészségügyben,
és ennek módozatait a társadalommal, és a szakmával való egyeztetés révén
tartja megvalósíthatónak,
nem pedig nélkülük, és a fejük felett átnyúlva.
2. Támogassuk Albert Zsolt és Albert Zsoltné népszavazási kezdeményezését,
és
- hivatalos véglegesítése esetén - aláírást gyűjtünk arra a népszavazási
ívre, amely az alábbi kérdéssel fordul a lakossághoz, hogy
"Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon megmaradjon a szolidaritás elvű
egy biztosítós kötelező egészségbiztosítási rendszer a népszavazást követő
évtől számított 10 éven át?"
A nyomásgyakorlás eszközeként segítsünk Albert Zsolt és Albert Zsoltné
Állampolgári Kezdeményezésének
sikerre juttatásában: gyűjtsünk össze minél több aláírást arra az ívre,
amelyen az áll, hogy
"Magyarországon ne szűnjön meg a szolidaritás elvű egy biztosítós kötelező
egészségbiztosítási rendszer!"
3. Szegezzünk szembe a piacosítási törekvésekkel olyan korszerű
szolidaritási modellt,
amelyhez a társadalomnak valóban érdeke fűződik, és történelmi távlatokban
is fenntartható.
A Magyar Szociális Fórum Egészségügyi Kerekasztala
"Egy önszerveződésre, önkorrekcióra képes egészségügyi modell" címmel ilyen
alternatív javaslatot készül kidolgozni, és társadalmi vitára bocsátani.
Tekintettel arra, hogy az új egészségügyi rendszert a társadalommal közösen
szeretnénk felépíteni
és megszervezni, még előzetes, nyers és távolról sem végleges terveinkbe is
beavatjuk az embereket,
hogy lássák, merre felé tapogatózunk.
Ezennel nyilvánosságra hozzuk előzetes munkaanyagunkat is. (Lásd
mellékelten!)
A terv lényege abban összegezhető, hogy az ember akkor tud élni az
egészségéből fakadó lehetőségekkel,
ha ellenőrzést gyakorolhat az egészségét meghatározó dolgok felett.
Ezt az "ellenőrzésgyakorlást", melytől az egészség függ, demokratizálásnak
hívják.
Egészség és demokratizálás tehát szorosan egybeforr.
2007. június az aláírók
felsorolása..
JobbINFO: http://jobbinfo.tvn.hu
J-ZONA: http://hirportal.uw.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
2007. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
686 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2789
- e Hét: 8521
- e Hónap: 19632
- e Év: 173128
|
|
|
Offline
