|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
|
|
2007-06-03 20:50:11, vasárnap
|
| |
| |
Egy, aki közelről ismerhette a radart- a Tubesről
CMM.HU - Lakossági észrevételek
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Gondoltam, hogy a lokátor üzemeltetése során várható következményekről írok
egy pár sort, a teljesség igénye nélkül.
Kezdjük az alapokkal, hogy megértsük miért vagyunk ellene.
A hagyományos lokátorok a dopler elv alapján működnek.
Tehát egy nagyfrekvenciás, nagyteljesítményű kisugárzás a légtérbe, majd a
visszavert jelet összehasonlítja a kisugárzott frekvenciával, és különbség
esetén repülő tárgyat sugároztunk be, mivel a tárgy mozog, azaz távolodik
vagy közeledik a lokátor antennájához képest.
A mozgás következtében a besugárzott jel frekvenciája változik, nő vagy
csökken, a távolodás vagy közeledés függvényében.
Szóval a repülő tárgyat így lehet kiszűrni, megtalálni.
Ilyen elven működik, a rendőrségi trafipaxok egy része is, a közeledő
járműről visszaverődő frekvencia,
közeledés esetén magasabb, s a kisugárzott frekvencia és a visszaverődő
frekvencia különbsége adja,
a közeledési sebességet.
Karakterisztikák: hagyományos lokátornál állított legyezőkarakterisztikát
találunk, oldalszirmokkal
( oldalszirmok is sugároznak, csak jóval kisebb teljesítménnyel ).
Ezt azért érdemes megjegyezni, mer a lokátor koncentrált, nagyteljesítményű
jelet bocsát ki.
Ennek a legyezőkarakterisztikának a tengely ( lokátor antenna tengelye
körüli ) körbeforgatásával,
mely természetesen szinkronban van a katódsugárcsövön ( megjelenítő
eszköz ),
középről induló körbeforgó vonallal. Így lehetséges megállapítani a repülő
tárgy fok helyzetét,
az É-i irányhoz képest.
Hozzáteszem, hogy a lokátor telepítésekor, a fentiek alapján létkérdés az
antenna É-i bekalibrálása,
a pontos, érdemi információnyerés érdekében.
Koncentrált, nagyteljesítményű jel kibocsátása után várjuk a visszaverődő
jelet.
Minél hosszabb ideig várjuk a visszaverődő jelet, annál távolabb van a
repülő tárgy, a lokátor
antennához képest.
A fentieket elolvasva, katódsugárcső közepére a berendezés antennáját
képzelhetünk el,
mely forgásával és az antennára kibocsátott impulzusszerű, nagyfrekvenciás,
nagyteljesítményű, legyezőkarakterisztikájú jelet körbesugározza a
légtérben, s a visszavert jel ( repülő eszköz ) jelenik meg a
katódsugárcsövön, fok, kilométer vektorban.
Beszéljünk a frekvenciákról. Használatos a m-es, dm-es, cm-es, mm-es
frekvenciájú lokátorok.
A m-es, felderítő lokátor a legalacsonyabb frekvenciájú, általában csak
"repülő eszköz megtalálására"
használják.
Hátránya, hogy pontatlan.
dm-es frekvenciájú lokátor az első narancshéj parabola antennájú lokátor.
Ez már magasabb frekvenciatartományban dolgozik.
cm-es frekvenciájú lokátor, narancshéj parabola antennájú, kiváló felderítő,
pontos rávezetést biztosító lokátor.
Ezen lokátort használták a legszívesebben, ilyen típusúból mindig egy
működött, hadászati célból.
Hozzáteszem, hogy a fentiekben a hullámhossz alapján történő osztályozásról
volt szó.
Beszéljünk a teljesítményről.
Több esetben volt szó, hogy a lokátor teljesítménye vetekszik a mobil
telefon teljesítményével.
Gondoljuk végig.
Telefonunk teljesítményéről az interneten a szolgáltatók oldalain, vagy a
kereső segítségével,
a készülék adatoknál találhatunk információt.
Átlagot véve kb. 0,6 -0,9 Watt, illetve a szolgáltató által telepített
távközlési tornyok,
mobiltelefonunk távolságát is figyelembe véve, gondoljuk végig.
Pécsre tervezett lokátorral az Olaszországban folyó repüléseket is nyomon
lehet követni.
A távolság - teljesítmény, igen szoros összefüggésben van.
Nem fokozom a kedélyeket, azaz megawatt, illetve gigawatt teljesítmény
körüli kisugárzásról beszélhetünk.
Belátható, nagy okosságot mondott az a személy, aki a mobiltelefon
teljesítményére
dotálta a lokátor teljesítményét.
( mega - 1000000 - szerese )
A lokátorban található csőtápvonal, mely a teljesítményt juttatja az
antennára, olyan, mit a colos - 2colos vízvezetékcső ( méret teljesítmény -
frekvencia függvénye ), csak négyszögletes idomú,
precíz illesztéssel.
Ilyet a mobiltelefonokban nem találunk.
Gondoljunk egy mikrohullámú sütőre, amit a boltban vásárolhatunk, annak a
teljesítménye 900W - 2000W között található. Mindenki meggyőződhet róla a
hátoldalon.
Képzeljük el, a készüléket működés közben, milyen hatást vált ki, a betett
ételre.
A készülék működési ideje, az általunk beállított percek alatt.
A felderítő lokátor ideje pedig folyamatos, ha a karbantartási munkákat nem
vesszük számításba.
Egy példa - dm-es hullámhosszú, KW teljesítményű lokátor antennától kb. 20m
távolságra,
vasbeton árnyékolás mögött, több működő számítógép ment tönkre, az alaplapon
található
nyomtatott áramkörökben indukálódott feszültség miatt.
Az alaplapon lévő réz fólia elpárolgott.
Beszéljünk a rálátásról. Gondoljuk végig, hogy a lokátorral a hegy mögé nem
lehet belátni,
mert a rádióhullámok egyenes vonalban, fény sebességgel terjednek.
Így alakulnak ki a holt sávok, az olyan területeken, melyek takarásban
vannak.
A takaró tereptárgy miatt a sugárzás is minimális a holt sávban, és
felderíthetetlen a terület.
Ebből adódóan, Pécsett, onnan ahol rálátás van a lokátor antennájára, ott
igen csak magas a sugárzás,
a sugárzó anyag közelsége miatt.
Összegezve a fent leírtakat, gondoljuk végig, hogy szükségünk van-e egy
lokátorra, Pécs közelében.
Elhiszem, hogy Budapesten tartózkodó személynek mindegy, mivel nem az udvara
szomszédságában kívánják telepíteni, s ugye megemlítettem, a teljesítmény -
távolság szoros összefüggését.
Olyan élettani hatásokkal lehet számolni Pécsett, mint a radioaktív anyag
esetében, pedig most szabadult
meg a város ezen hatásoktól, szerencsére.
Gondoljunk a meddőhányókra, melyek a mai napig sugároznak, azok
rehabilitációja is folyamatban van.
Még annyit szeretnék megjegyezni, hogy az Unióban, nem hiszem, hogy bármi
féle támadástól,
esetleges háborútól kellene tartani, pont ezen cselekmények kialakulásának
minimalizálása
érdekében alakult ki az Unió.
Megoldás ?
Lakott településtől minél távolabb telepíteni a lokátort, hogy a
mikrohullámú sütő effektus,
azaz a környéken élők kémiai károsodás, plauzibilis fizikai mechanizmus
kialakulása és a rádiófrekvenciás felmelegedést minimalizálása céljából.
Véleményem szerint, lakott településtől 30-40 km távolságra telepített
lokátor sugárzása,
elfogadható paramétereket eredményezne, a lakosság védelme érdekében.
Nem értem, hogy a HM-ben dolgozók miért ragaszkodnak a Pécs melletti
telepítéshez,
építéshez, de vélelmezem, hogy egyik személynek sincs ingatlana, ismerőse a
környéken, vagy már költöző félben vannak.
Más lehetőségeket miért nem vizsgálnak, pl. Ólomhegy?
Nem kell a nemzet érdekére hivatkozva, Pécs lakosságát, családokat,
gyerekeket kitenni egy veszélynek, egészségromboló hatásnak.
Szerintem már nem olyan világban élünk, hogy a lakosság nem szólhat bele,
saját környezete alakításába.
A szomszédságban telepítendő lokátor, nem a jobb életkörülményeket,
egészségesebb életet teremti meg, sőt ellenkezőleg, romboló hatást fejt ki,
a környéken élőkben.
Egy volt lokátor üzemeltető mérnök
JobbINFO: http://jobbinfo.tvn.hu
J-ZONA: http://hirportal.uw.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-03 20:47:53, vasárnap
|
| |
| |
Amit a mobil lehallgatásról tudni lehet
2007-06-01 23:03 Barikád.hu
Mobil:
Mindig velünk, de talán ellenünk is?
A hiedelmek tisztázásának érdekében a MobilPort.hu szakportál a téma egy
bennfentes hazai ismerőjével készített interjút.
A "zsebben hordott poloskáról" tartották már, hogy kikapcsolva, ízekre
szedve, porrá zúzva is továbbítja
rólunk az eget rengetően fontos információkat a Teve utcába, Moszkvába,
Tel-Avivba, vagy épp Jankapusztába.
(Ki tudja minek a szigorúan titkos központja működhet ott?!)
A műszaki mágusok a fejüket fogják már a görcsös nevetéstől, azonban a GSM
hálózatok tényleg elárulnak többletinformációt a felhasználókról, igaz közel
sem annyit mint ahogy sci-fiben élő polgártársaink tartják.
A mobiltelefon, mint nyomkövető
Mind itthon, mind külföldön a mobilszolgáltatók az általuk tulajdonolt és
karbantartott rendszereken
keresztül számítógépeken tárolják és naplózzák az átfutott hívás-, SMS- és
az ezekhez kapcsolódó
pozíciós adatokat - kezdi Bennfentesünk.
- Fontosnak tartom, csak a "mikor"-okat tárolják, a "mit", tehát magukat a
hanganyagokat, SMS-ek tartalmát nem. Minden mobilszolgáltatónál van egy
szoba, ahová nagyon szigorú feltételekkel tehetik be a lábukat még a vezető
beosztású alkalmazottak is.
Az adatok - miután rengeteg van belőlük - egy hatalmas adatbázisban gyűlnek,
melyre -
nem kell nagy informatikusnak lenni ahhoz, hogy rájöjjünk - bármilyen
attribútumra vonatkoztatott lekérdezés alkalmazható.
Éppen ezért a rendelkezésre álló előfizetői és SIM kártya adatokból játszi
könnyedséggel
végigkövethető az előfizető mozgása világszerte.
Az Elektronikus Hírközlési Törvény egyébként kötelezi is a szolgáltatókat,
hogy az egyes mobiltelefonok
cellaadatait három évig őrizzék, a beszélgetés adatokat pedig értelemszerűen
a számlázás
miatt érdemes rögzíteni, ám ezeket a szolgáltatóknak rendszeresen törölniük
kell.
A mobilszolgáltatóknak országszinten többezer adótornya van, melyek, illetve
az adótornyok által
határolt cellák alapján, úgynevezett "háromszögezéssel" található meg egy
mobiltelefon helyzete.
A mobiltelefon egy adótoronyhoz csatlakozik egyszerre, de a többi is látja.
A központban ezért teljesen világosan látszik, hogy egy mobiltelefon a benne
lévő SIM kártyával
milyen erősséggel csatlakozik melyik toronyhoz és melyik másik kettő látja:
ezen adatok alapján állapítható meg 50-100 méteres pontossággal a készülék
pozíciója.- folytatta.
De ez még mindig csak a készülék, nem pedig az előfizető helyzete.
Vodafone:
Mobil Flotta helymeghatározás
Már kereskedelmi termékként is árulják a szolgáltatók az ezen a módszeren
alapuló szolgáltatásokat:
ez nem más, mint a hétköznapi nyelven céges flottakövetés alkalmazás, mely
segítségével egy internetes felületen keresztül lehet nézni és naplózni azt,
hogy a céges munkatársak, autók éppen merre járnak most,
vagy merre jártak régebben.
Sőt, meg lehet adni egyes zónákat is, melyekből kilépve a rendszer
automatikusan riasztás SMS-t küld a főnöknek. Ugyanígy működik a mezei
mobilok nyomkövetése is, lásd a megerőszakolással gyanúsított rendőröknél
pár nappal ezelőtt. - magyarázta Bennfentesünk.
- Ebből, illetve hasonló ügyből itthon 2006-ban volt egy peres ügy is,
amikor kiderült, hogy a Vodafone Magyarország a saját alkalmazottain
"tesztelte" a rendszert, és ez nem tetszett három munkatársnak.
A pert az alkalmazottak nyerték és a Vodafone Magyarország Zrt.-t az adatok
törlésére és elnézéskérésre kötelezte.
Egyébként mit gondol, az, hogy WAP-on keresztül közeli bankautomatákat,
mozikat, éttermeket
lehet keresni hogy működik? - mondta.
A mobiltelefon lehallgatása
- A közcélú távközlő hálózatokban a lehallgathatóság megteremtése
államérdek.
Mind a 900-as, mind az 1800-as, mind az UMTS-hálózatokra vonatkozóan
mindhárom
magyar mobilszolgáltatónak kötelező volt saját költségen kiépíteni a
csatlakozást a nemzetbiztonság
felé és azóta is fenntartani a lehetőséget arra, hogy szükség esetén a
hatóságok hozzáférjenek az egyes előfizetők forgalmaihoz.
Magyarországon a nyílt rendszerű mobilkommunikációs GSM szabványon keresztül
legálisan
csak bírói engedéllyel, 90 napra adnak ki lehallgatási engedélyt, melyhez az
Információs Hivatal jóváhagyása szükséges.
Az ezt az időtartamot meghaladó megfigyelésre már felsőbb engedély kell, a
rögzített beszélgetésekből
viszont csak az használható fel az éppen megfigyelt személy ellen, amivel
kapcsolatosan kérvényezték az engedélyt. - folytatja Bennfentesünk.
- A hazai mobilszolgáltatók nem rögzítik sem az SMS-ek, sem pedig a hívások
tartalmát.
Gondoljunk csak bele mennyi felesleges befektetés és energia lenne például
egy karácsonyi SMS-áradat, vagy szilveszteri híváshullám rögzítése.
Nincs az az adattárház ahol ekkora adatmennyiség elférne.
- Az interneten egy nyilvános FTP tárhelyen találtuk az alábbi
screenshotokat, melyekből túl sok tanulság nem vonható le, de mindenképp
érdekesnek mondhatók.
Jelátviteli analizátor:
Minden GSM szolgáltató használ hasonlót
A 64 bites titkosítású GSM technológia titkosítására használt használt
A5-ös (A5.1) algoritmust elvileg csak szigorú feltételek mellett bocsátják a
hálózat üzemeltetők rendelkezésére, ennek ellenére a Newscientist.com
szerint már 1994 júniusában felbukkantak az interneten
olyan programok, melyek képesek voltak visszafejteni az eljárást.
Ahogyan a képeken is látható - elvileg létezhet olyan program, mellyel a
megfelelő "mini torony"
hardver segítségével a célszemély mobiltelefonjára és a körülötte lévő
tornyot imitálva csatlakozva
máris láthatjuk és hallhatjuk a hívásokat, SMS-eket, egyéb forgalmakat.
Az információszerzésre irányuló lehallgatáshoz a célszemélyt - kivéve ha a
hadiiparban is használatos
nagy nyereségű, akár határon túl is működő antennát használunk - legfeljebb
100 méterre követni kell,
az önmagában kis hatótávolságú "mini torony" ugyanis csak úgy tud
kommunikálni a kiválasztott mobillal,
ha azt éppen látja.
Ezek alapján az adatok alapján - bennfentesünk elmondása szerint -
megfigyelhető, lehallgatható a GSM
- alapú hívás és minden egyéb forgalom, az UMTS-re (3G) viszont - mivel az
már egy újabb technológia
- még nem, vagy csak nagyon messze létezik megoldás.
Ilyen eszközzel itthon csak a Nemzetbiztonsági Hivatal rendelkezik, más nem.
Annál is inkább, mert a cellatervezés egy igen bonyolult folyamat a
szolgáltatóknál,
bármilyen idegen, nem regisztrált "mini-torony" megjelenésére letiltással
reagálna a rendszer. - folytatja.
Bennfentesünk arra az apróságra is felhívja a figyelmünket, miszerint a
mobilhívások csak a végkészülék
(azaz a mobiltelefon) és a bázisállomások között vannak titkosítva, a
bázisállomások és az alközpontok
között már csak keverve mennek az adatok.
Éppen ezért például a bázisállomásról egy mikrohullámú hálózaton keresztüli
alközponti kapcsolat
meglehetősen könnyen megcsapolható és visszafejthető - a hozzáértők számára
természetesen.
Titkosítani kell: segítünk
Ez ennél sokkal bonyolultabb.
Az A 5.1-es algoritmus megszületése óta minden szolgáltató dolgozik azon,
hogy
- akárcsak a magánfelhasználók az operációs rendszer biztonsági
frissítésével - szoftver és hardver szinten folyamatosan frissítse és egyre
inkább biztonságosabbá tegye a hálózatát. - mondta kérdésünkre
Drozdy Győző, a Pannon GSM Távközlési Rt. vezérigazgató - helyettese, aki
maga is részt vett a hazai GSM rendszerek kialakításában és
szabványosításában. -
Ami a bázisállomás és a végkészülék nélküli titkosításról elmondható, az
az, hogy e téren is a
védelmi eljárások és a kódtörési kísérletek megszokott versenye figyelhető
meg,
amelyben a szolgáltatók egyre jobb/erősebb védekezési eljárásokat vezetnek
be.
Nincs tudomásunk arról, hogy a valóságban is használható olyan kódfejtési
eljárás jelent volna
meg a piaci kínálatban, amely a hazai mobil szolgáltatók által alkalmazott
titkosítási eljárásokat veszélyeztetné. Rejtjelzési szintű titkosításra
elsősorban ott van szükség, ahol az információkhoz illetéktelenek is
hozzáféréssel rendelkeznek.
Ebből következően a a bázisállomás és a végkészülék között mindenképpen
szükség van igen erős titkosításra.
A további szakaszokon az információ továbbításának számos különböző módja
lehet, amely akár önmagában is kizárhatja az illetéktelenek általi
hozzáférés lehetőségét.
Ezek függvényében kell és lehet döntetnie a szolgáltatónak arról, hogy
használ-e és milyen kiegészítő információvédelmi megoldásokat, beleértve a
védelmi célú kódolást is, az adott kommunikációs csatornán. - nyilatkozta
kérdésünkre a Vodafone sajtóosztálya.
A T-Mobile szakértői kérdésünkre elmondták, hogy az általunk egy nyílt FTP-n
keresztül talált szoftver létezik, hasonló típusokat minden GSM operátor
használ a jelzésátviteli csatornák analizálására.
- A képen konkrétan a (621 50 network code) a Nigéria Globacom
jelzésátviteli hálózatának a forgalma látható.
Ezzel - vagy hasonló megoldással - a GSM hálózatok nem hallgathatóak le,
csak a jelzésátviteli forgalom monitorozható, de ehhez fizikai kapcsolat
szükséges a "signaling network"-höz,
tehát nem "rádiós" úton valósul meg. - felelték kérdésünkre.
A titkosítás tekintetében kérdésünkre a T-Mobile is egyértelműen leszögezte:
Nem kizárólag a bázisállomás és a végkészülék között van titkosítás: a
teljes átviteli úton
többszintű kódolás és különböző eljárású titkosítás kerül alkalmazásra.
Lehallgatás itthon és külföldön
Itthon állítólag nem létezik olyan automata lehallgató rendszer, mint
mondjuk Nagy Britanniában,
vagy Amerikában - folytatja informátorunk.
- Ezekben az országokban például olyan háttérrendszert üzemeltet az ottani
szolgálat,
mely véletlenszerűen belehallgat különböző mobilszámokon történő
beszélgetésekbe, majd azokat kulcsszavak alapján ha gyanúsnak ítéli (pl.
bomba, terrortámadás, stb.), úgy egy feketelistás adatbázishoz adja
őket és a következő egy hónap forgalmait rögzíti a megadott számon.
Ezeket a módszereket leginkább a nemzetközi hívásoknál alkalmazzák, ugyanis
itt a kommunikáció
nagy része az utolsó pillanatig ugyanúgy vezetéken zajlik.
A "hivatalos" lehallgatáson kívül egyébként számos más - egyszerűbb -
megoldás létezik a telefonok lehallgatására. Kezdve a mobiltelefonba rejtett
hagyományos poloskától egészen annak hőelnyelő változatáig
már mindenről lehetett hallani: ez utóbbi az, amelyik a kéz melegét,
akkumulátor hőmérsékletét,
melegét eltárolva képes még működni akár órákon keresztül is a telefon
használata,
mitöbb az akkumulátor levétele után is.
Ezek egyébként már divatjamúlt megoldások, ahogyan az a már egy sima
adatcsatlakozó
átbuherálásával megoldható lehetőség is, amely a telefont felhívva
automatikus hívásfogadással
kvázi mintegy fül marad ott véletlenül egy fontos megbeszélésen és továbbít
minden top secret információt
a vonal másik végén lévőnek.
Egyes teóriák szerint a mobiltelefonok alapból képesek arra, hogy távolról,
akár kikapcsolva is aktiválni
lehessen azok mikrofonjait - folytatta Bennfentesünk.
- Alig több mint fél éve lehetett olvasni arról például az indexen, hogy az
FBI már távolról is
képes az akkumulátorral ellátott mobiltelefonok mikrofonjainak aktiválására,
sőt, a News.com írása szerint Lewis Kaplan kerületi bíró egy tárgyalás
alkalmával jogszerű
módszernek nyilvánította ezt a lehallgatási technikát.
Sőt, a Financial Times beszámolója szerint egyes országokban már 2005-ben
kötelezték a hatóságok a mobilszolgáltatókat, hogy olyan szoftvert
telepítsenek a mobiltelefonokra, melyek lehetővé teszik azok mikrofonjainak
észrevehetetlen bekapcsolását.
- Ez badarság. - nyilatkozta Bennfentesünk.
- Ha a mobilt kikapcsoljuk, akkor az továbbá nem tartja a kapcsolatot a
cellával.
Hogy megfelelőképpen érzékeltessem: amikor autóban utazunk és be van
kapcsolva a telefonunk,
az autórádió pittyegéséből hallhatjuk amikor az egyes cellák között vált a
mobilunk.
Amikor ki van kapcsolva, ezt nem halljuk.
Ahhoz, hogy valakit lehallgassanak előbb tudni kell, hogy melyik cellában
van. -
Szintén a Vodafone-hoz köthető a 2006-os év legnagyobb európai lehallgatási
botránya,
melyben kiderült: 2004 júniusától 2005 márciusáig egy illegális szoftverrel
több mint 100 görög politikust,
köztük feltehetően a miniszterelnököt, Kosztasz Karamanliszt hallgattak le
illetéktelenek.
A botrány kirobbanását követően a Vodafone Greece műszaki problémára
hivatkozott,
törölte az illegális szoftvert és jelentette az esetet a helyi hatóságoknak.
Nem csak Görögországban fordultak elő hasonló esetek: 2003-ban például a
finnek miniszterelnökét
hallgatta le illegálisan a finn Sonera mobilszolgáltató, melynek kapcsán az
operátor öt
munkatársát menesztették és vonták felelősségre, köztük a vezérigazgatót, az
ügyvezető alelnököt és a belső ellenőrzés vezetőjét.
- Ezek az eseten minden bizonnyal humánpolitikai kérdésekre vezethetők
vissza, vélhetően
az érintett szolgáltatók egy-egy közel sem lojális munkatársai között
keresendők a bűnbakok - kommentálta ezen eseteket Bennfentesünk.
Tippek-trükkök
Aki rossz, az féljen!
Ha már lehallgatnak, akkor az már rég nem jó.
- Bennfentesünk három tippet adott olvasóinknak arra vonatkozóan, hogy a
helyi megoldásokat hogyan védjünk ki. - Először is lehetőség szerint
nevenincs szervizekbe ne adjuk be a telefonunk.
Itt bármit - akár a SIM kártyánk klónozását is - megtehetnek a
készülékünkkel és sokszor semmilyen
papírt nem kapunk a végzett műveletekről.
Másodszor ne beszéljünk feleslegesen provokatív dolgokról mobiltelefonon,
illetve ha mégis, akkor kéz alól vásároljunk prepaid kártyát és telefont is.
Harmadszorra pedig ha mégis valamilyen oknál fogva marad bennünk valamilyen
szintű félelem,
akkor biztos ami biztos - ma már elég lapos telefonok léteznek - tartsuk
azokat a farzsebünkben.
Na onnan aztán - ha nem telefonálunk - biztosan nem hall senki semmit.
MobilPort.hu - barikád.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-03 20:45:42, vasárnap
|
| |
| |
Csőd szélén Kóka bezzegcége
szerda, 2007. május 30.
Súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd a hazai autópálya-építések egyik meghatározó
szereplője, a Viadom, értesült az Index. A közlekedési minisztérium által is
megerősített nehézségekre utal, hogy a társaság cégbírósági adataiban megjelent egy
végrehajtáshoz kapcsolódó biztosítási intézkedés, ami jogi szakértők szerint a cég
eladósodottságára utal. Úgy tudjuk, a Viadomnak az lett a veszte, amiért Kóka János
közlekedési miniszter tavaly még büszkélkedett vele: túl olcsón vállalt
kivitelezéseket. A cég, ahol kedden senkit nem tudtunk elérni, állítólag több
tucatnyi alvállalkozónak tartozik, közülük többen felszámolási eljárást fontolgatnak.
http://index.hu/gazdasag/magyar/via070529/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-03 20:42:39, vasárnap
|
| |
| |
OLVASÓI LEVÉL, ELGONDOLKODTATÁSUL :
Akié a média tulajdonjoga azé a sajtószabadság
Olvasó: A közvélemény problematikája
2007-06-03. 14:48:10
Nézetem szerint ma Magyarországon (és nem csak Magyarországon) a legnagyobb probléma a közvéleménnyel van. Mivel világunk soha nem látott mértékben felgyorsult, és immár minden eseménye pillanatok alatt eljut mindenhová, Iraktól Kubáig, az USA-tól Oroszországig, az elsődleges véleményformáló a sajtó, a média lett; elsősorban az elektronikus média.
Hiszen melyikünk járt pl. Irakban vagy Iránban? Annyit tudunk az ottani helyzetről és eseményekről, amennyit a televízióban látunk, ennek alapján alkot(t)unk véleményt Szaddám Huszeinről, Oszama Bin Ladenről, George Bushról, a G8-akról, és minden egyéb, tőlünk földrajzilag távol eső eseményről. Sőt, a belpolitikai események nagy részét is a rádió, a TV és nyomtatott sajtó üvegén keresztül látjuk; elvégre közülünk igen kevesen ismerik személyesen Gyurcsány Ferencet vagy Orbán Viktort, és ennél is kevesebbeknek adatik meg leülni e jeles urakkal egy kávé mellé, és pár órán át arról diskurálni, hogy ,,na, akkor most őszintén: Hogy is van ez, mi a valódi helyzet?".
Azt gondoljuk tehát, amit a legerősebb anyagi hátérrel bíró TV és a rádió mond, amit az újság ír. A szerint tartjuk a dolgokat és azok véghezvivőit helyesnek vagy helytelennek, hogy ezek a médiumok mit kommunikálnak felénk. A (köz)véleményformálás majdnem korlátlan urai tehát a médiák és azok tulajdonosai. Ha elégszer halljuk a TV-ben, hogy valaki rossz ember, diktátor, tömeggyilkos, stb., akkor szinte megnyugvással vesszük tudomásul, hogy az illetőt a ,,jó emberek" felakasztották, s tesszük ezt a nélkül, hogy ezt a ,,rossz" embert valaha is ismertük volna. Annyit tudunk, tudtunk személyéről, amennyit a TV, rádió, Internet tudnunk engedett. Nem a közvélemény nyomása irányítja tehát a politikát, hanem a politika által vezérelt sajtó alakítja a közvéleményt.
És itt kerül képbe a média oly sokszor emlegetett (és egyre közhelyszerűbbnek tűnő) pártatlansága, objektivitása. A mérleg mindig annak az igaza és érdeke felé billen, aki az adott újság, TV, rádió, honlap tulajdonosa, következésképp az adott médium -többé vagy kevésbé burkoltan- a tulajdonosi érdekkör véleményét, ideológiáját harsogja; ha az adott hírforrás állami kézben van, akkor az aktuális kormányét.
Persze a fenti gondolatok senki számára nem jelentenek újdonságot. De próbáljuk meg ezt a tényt tágabb dimenzióban szemlélni: Ne csak odáig jussunk, hogy az állami TV épp a hatalmon levő kormányt dicséri; vegyük górcső alá azt, hogy a nemzetközi közvéleményt meghatározó médiumok szálai kiknek a kezében futnak össze. Kik akarják leginkább, hogy az egész világ azt gondolja, amit ők, és úgy táncoljon, ahogyan ők fütyülnek? És legfőképpen: Őket tekintse egyetlen jótevőjének.
Bizonyára vagyunk néhányan, akik emlékszünk Örkény István novellájára, melyben egy jó szándékú ember figyelmeztetni próbálja a kisborjút a rá leselkedő veszélyre, igyekszik megóvni őt a mészáros markától. Ám a borjú felháborodva utasítja vissza a segítséget, rágalomnak és vádnak nevezve az aggódó állításait.
Nos, amíg a borjú úgy tudja, hogy a hentes rendes ember és az ő barátja, amíg a kertészt arra nevelik, hogy a férgeknek, kártevőknek és gyomoknak jogaik vannak, mert ők velünk egyenrangúak, és különben sem illik őket kártevőknek nevezni, mert egyszer, nem is oly régen már volt egy hatalmas gyomlálás és permetezés, amelytől szegények nagyon sokat szenvedtek; amíg a fizikailag fogyó, szellemileg pedig generációról generációra hanyatló magyarság legfőbb gondja a homoszexuálisok jogainak védelme és a könnyű drogok liberalizációja; amíg a kommersz pálinkától elhülyülve, arcunkon bárgyú mosollyal húzzuk a kizsákmányoló nemzetközi szervezetek és nemzetrabló multinacionális vállalatok rabigáját; addig nem is érdemlünk jobb sorsot.
Tüntetők, akik rekedten kiabáljátok az utcán ,,Gyurcsány takarodj"; mit értek vele, ha a miniszterelnök lemond? Ha pusztán ennyi történne, nem változna semmi sem. Nem Gyurcsány Ferenc távozása a magyar nemzet és Magyarország felemelkedésének záloga; hanem az, hogy a politikán és a közéleten örökre kívül rekedjenek azok, akik nem ,,magyar hitűek", nem ,,magyar identitásúak", akik ,,idegenszívűek" (szinte látom, ahogyan ezeken a szavakon a liberálisok elszörnyedve felhördülnek).
Örökre véget kell vetni a fóbiáknak: Nem megengedhető, hogy azt, aki az évezredes keresztény eszmék nevében és a felnövő gyermekeink védelme érdekében felemeli a szavát a homoszexualitás és szexuális szabadosság ellen, ,,homofóbnak" nevezzék, mintegy negatív előjellel megbélyegezve őt. Nem megengedhető, hogy azok, akik másokat homofóbnak és szélsőségesnek neveznek, miközben önnön anyanemzetükön gátlástalanul átgázolva, elvtelenül kiszolgálják a karvalytőkét, melynek egyetlen célja és eszköze a pénz, felháborodjanak azon, hogy őket a hazájukat féltők ,,hungarofóbnak" tartják.
Örökre véget kell vetni az ocsmány és kimondhatatlanul dekadens népbutításnak, melynek véghezvivői saját idoljaikat minden lehetséges fórumon tömjénezik, míg a velük ellentétes eszméket vallóknak és hirdetőknek minden szavát igyekeznek csírájában elfojtani (szerencsére nem teljes sikerrel) és őket bűnösnek, gyűlöletkeltőnek kikiáltani.
Végezetül: Mielőtt a hazájukat, népüket és elveiket néhány tíz- vagy százmillióért eladó agymosók és népbutítók ráfognák e sorok írójára, hogy ,,ordas, fasiszta, náci" eszmék feltámasztója, hirdetője lenne, sietek leszögezni: A XXI. században élünk; az emberiesség és a keresztény felebaráti szeretet kötelez. Nem kívánható és nem megengedhető senkinek a fizikai inzultálása, testi épségének és életének megtámadása. Kívánatos azonban a magyar nemzet vesztére törő eszmék kigyomlálása, és azok képviselőinek eltávolítása a magyar közéletből és politikából.
Borjak, ébredjetek öntudatra, kertészek, fogjátok meg a kapát!
Münzberg Mihály
Nyíregyháza |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-03 20:40:19, vasárnap
|
| |
| |
Megsarcolt vidéki fiatalság
A mindenféle politikai legitimitást nélkülöző Gyurcsány-kormány a vidék
ellehetetlenítését
a mezőgazdasági támogatások szándékos ki nem fizetésével és a vidéki
fiatalság tanulási lehetőségeinek korlátozásával akarja kivitelezni.
A vidéki óvodák, iskolák indokolatlan bezárása összevonása után a
Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium-GKM jóváhagyásával a MÁV és a Volán drasztikus mértékben
megemelte a közösségi közlekedés jegyárait.
A tandíj bevezetését követően ezzel a lépéssel olyan mértékben emelkednek a
hallgatókra nehezedő terhek,
hogy sokan nem lesznek képesek kifizetni utazási költségeiket és kénytelenek
lesznek tanulmányaikkal felhagyni. Ugyanis a hallgatók közel húsz százaléka
nap, mint nap bejár az intézménybe és kétharmaduk
rendszeresen utazik a felsőoktatási intézmény és lakhelye között.
Ennek alapján kijelenthető az, hogy számukra beláthatatlan következményekkel
járhat a felelőtlen árpolitika,
amely a vidéki fiatalság elleni támadásnak tekinthető.
A döntéshozók ezzel a határozattal annak a vidéki fiatalságnak
korlátozzák erősen tanulási lehetőségeit,
akik a miniszterelnök tanácsa ellenére nem akarnak külföldre menni, hanem
szülőföldjükhöz
ragaszkodva megszerzett tudásukkal a vidék felemelkedését szolgálnák.
Budapest, 2007. június 3.
Harangi Fülöp sk.
Kisgazda Polgári Kör-KPK
elnöke
JobbINFO: http://jobbinfo.tvn.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-03 20:38:54, vasárnap
|
| |
| |
Árnyékminiszterek
Webdoki 2007. május 30. 06:00, szerda - Dr. Hanyecz Vince
Az egészségügyben sorra kerülnek csúcspozícióba olyan emberek, akiket
korábban Somody Imre alkalmazott.
Új vezető áll az Egészségügyi Minisztérium élén, vagy továbbra is
árnyékminiszter irányítja a tárcát?
Az egészségügyiek akkor sokalltak be, amikor híre kelt, hogy az Országos
Gyógyszerészeti Intézet gazdasági főigazgató-helyettesi székébe is
Somody-ember ülhetett, mégpedig Somody Gertrud, a nagyvállalkozó nővére.
Neki mindössze annyi kapcsolódási pontja van az egészségügyhöz, hogy a
Misszió Egészségügyi Központban tulajdonosként egy ideig ő képviselte az
öccsét.
A Veresegyházán működő irányított betegellátási modell mára az
egészségpolitika legfőbb kádergyárává vált,
ami azért is furcsa, mert egykor fideszes támogatással indult; igaz, a
Medgyessy-kormány idején
már a szocialisták kiáltották ki első számú egészségügyi reformműhelynek.
(Közben a korábban jobbosnak tartott Somody Imre is fontos pontokat szerzett
a baloldaltól,
amikor elvállalta az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány
elnökhelyettesi tisztségét,
illetve tavaly ősszel, amikor a Szeretem Magyarországot Mozgalom által
kezdeményezett
képeslapgyűjtő kampány egyik szervezőjeként tűnt fel.)
A modellkísérletet a kilencvenes évek második felében a Plusssz
pezsgőtablettákból meggazdagodott
Somody Imre indította a 23 ezer lakosú Veresegyházán és környékén.
Az elképzelés lényege, hogy az egészségbiztosító - angol és amerikai mintára
- odaadja a vállalkozásnak az egy lakosra jutó tb-támogatást, amit a Misszió
ellátásszervezői osztanak be,
a megtakarítás pedig a program szervezőié marad.
Somody 2005 végén kiszállt a kezdeményezésből, az irányított betegellátás
azóta is tetszhalott állapotban van,
egykori emberei viszont szépen ívelő karriert futnak be.
Horváth Ágnes utóbb úgy lett minden idők legfiatalabb egészségügyi
minisztere,
hogy a Misszió ügyvezető igazgatói székét előbb a politikai államtitkárival
cserélte fel. Molnár Lajos akkoriban kikérte - és megfogadta - Somody Imre
tanácsát, aki elsősorban Horváth Ágnes munkabírását dicsérte neki.
Egykori pártfogoltja végül megelőzte a miniszteri posztért vívott
versenyben, bár Somody is kapott felkérést. Államtitkárként pedig egy másik,
az irányított betegellátásban kipróbált személy, a budaörsi "kismisszió"
vezetője, Kovács Attila lett a befutó.
Budaörsön és környékén 2004 óta működik az irányított betegellátási modell,
melynek felállításakor a helyi képviselőket azzal győzködték, hogy "a
sikeresen működő veresegyházi Misszió-rendszer tapasztalatainak
felhasználásával" fognak dolgozni.
A tárca csúcsvezetésében dolgozik egy másik, Somodyhoz erősebben köthető
személy,
Matejka Zsuzsanna, a miniszter kabinetfőnöke.
Pályafutása során eddig négyszer vált meg államigazgatási pozíciójától, és
minden alkalommal a Somody-birodalomba vonult viszsza.
Még Csehák Judit egykori szakminiszter bízta rá 1988-ban az
egészségbiztosítás gyógyszerészeti főosztályát;
sokak szerint neki köszönhető, hogy nálunk - sok volt szocialista országgal
ellentétben - nem roppant össze a gyógyszerellátás.
A Horn-kormány idején távozott a tb-től, majd 2002-ben az ismét miniszterré
kinevezett Csehák Judit az
Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatói székébe hívta.
Matejka 2004-ben lemondott, így sokakat meglepett, hogy tavaly Molnár Lajos
kabinetfőnökeként folytatta pályafutását.
A köztes időkben Somody Imre jobbkeze volt, de úgy látszik, kicsinek találta
a vállalkozó nyújtotta játékteret. Legutóbb úgy távozott a
Somody-birodalomból, hogy a tulajdonos asztalán hagyott egy levelet,
amelyben közölte: annak ellenére is Molnár Lajost választja,
hogy Somody a szerződésükre hivatkozva nem engedte el a cégtől.
"Csalódtam, azt hittem, sokkal nagyobb a személyes befolyásom" - mondja
lapunknak erről Somody,
aki azzal vigasztalódhat, hogy az államigazgatás egészségügyi csúcsait mára
csaknem mindenütt
volt alkalmazottjai hódították meg.
A máig vitatott kórházi leépítésekről szóló törvényt kidolgozó Kuntár Ágnes
is az ő munkatársa volt.
(Kuntár visszalépett kabinettanácsadó szerepköréből, de szakmai
tanácskozásokon továbbra is
a minisztérium szakértőjeként lép fel.)
Somody befolyását az általunk megkérdezettek egytől egyig azon próbálják
lemérni,
hogy mennyire képes hatni Matejka Zsuzsannára.
A minisztériumban ugyanis nem Horváth Ágnes és nem is a frissen kinevezett
államtitkár,
hanem Matejka az erős ember.
Ő az, aki "előtárgyalja" a miniszter számára a fontos ügyeket, ő mozgatja -
az egymásról gyakran nem is tudó, párhuzamosan dolgozó - szakértői
csapatokat, és ő válogatja a Misszióból az embereket.
Az igazi árnyékminiszter Matejka Zsuzsa, Somody Imre befolyását azonban nem
szabad lebecsülni,
kettősük jól kiegészíti egymást, mert a vállalkozó elsősorban elméleti,
Matejka viszont gyakorlati szakember.
Ám ha minden pozícióban a Misszió emberei ülnek, miért van az általuk
kidolgozott modell tetszhalott állapotban?
A magyarázat egyértelmű: Somody Imre mára túllépett a modellkísérleten.
Kistérségi szakrendelők építésére pályázik, és üzleti biztosítóknak ad
tanácsokat.
A több-biztosítós modell feltétlen híve, és ennek megvalósulásán dolgozik a
csapata is.
Élő Anita (Forrás: Heti válasz)
JobbINFO: http://jobbinfo.tvn.hu
J-ZONA: http://hirportal.uw.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-03 20:36:39, vasárnap
|
| |
| |
Hazugságvizsgálat
KDNP 2007.06.01
Létezik egy nagyon tetszetős liberális hazugságelmélet, állítólag a japán
liberálisok találmánya:
Minden, e világon, amire van fizetőképes kereslet, az valójában árú.
Tehát a hazugságot, ha van rá fizetőképes kereslet a médiában, árúként kell
kezelni.
Hogy a ballib média ismeri-e ezt az elméletet, nem tudjuk, ám mindennapos
gyakorlatát tapasztalhatjuk.
De ez csak a média. érvényes-e ez a politikában?
Az őszödi beszéd évfordulóján a miniszterelnök és maradék hívei büszkén
hirdetik, hogy ő nem hazudott.
Miután őszintén megmondta, hogy hazudott, tetőtől talpig virtigli őszinte
ember,
az vesse rá az első követ, aki még nem hazudott életében.
A keresztény etika szerint a hazugág bűn, amelyet úgy lehet jóvátenni, ha az
elkövető nemcsak bevallja,
de megbánja tettét, többé nem követi el és az okozott - erkölcsi vagy
anyagi - kárt megtéríti.
Gyurcsánynak, aki mint tudjuk, "bérmálkozni is szokott", tudomással kell
bírnia erről
a több ezer éves magatartási szabályról.
Márpedig szó sincs efféle elégtételről.
De ha a modern társadalomelméletnek azt a szabályát vesszük figyelembe,
hogy az egyén szabadsága addig terjed,
amíg a másik szabadságát nem sérti, akkor is hézag van a tisztesség körül.
Ha már valaki a bérmálkozási vizsgakérdésen elbukott, a demokrácia-vizsgán
is el kellett hasalnia?
Vajon, a manapság mindenhatónak remélt hazugságvizsgáló gép megrezzenne-e
ilyen esetben?
Hiszen egy kérges lelkű gonosztevő, vagy egy mániás hazudozó számára hazudni
nem gond.
A hagyományos mértékek, a sánta kutya és a leszakadó plafon már régen
lomtárba kerültek,
a józan ítélőképességgel együtt a hazugságvizsgáló gépet is át lehet verni.
A hazugság továbbfejlesztett változata a visszafordítás, nevezetesen, hogy
nem a hazug hazudott,
hanem az füllent, aki azt állítja, hogy a hazug hazudott.
Különösen akkor működik ez a technika, ha a leleplező maga a sértett fél.
Hogy ne csak hazai példával éljünk, lám, a nyitrai egyetemista lány is
önmagát verte össze, hogy politikai vihart gerjesszen két békés nép között.
A szomszéd szóvívő maga mondta, hogy húsz éve nem volt Nyitrán egyetlen
nemzetiségi incidens sem,
csak hát az emberek gyakran hamisan tanúskodnak.
Az ilyeneket náluk rendre el is ítélik.
Mi sem bizonyítja jobban, mint ez, hogy incidensek pedig nincsenek.
Így persze könnyű!
Vajon mi hogyan állunk a hamis tanúskodással?
Elvégre kizárt, hogy egy járőrkocsiban egyszerre öt rendőr üljön.
El se férnek.
A rejtett kamerák ugyan mutattak valami mozgást olyan mellékutcákban, ahol
semmi dolguk
a gyanúsítottaknak, de a rejtett kamerák nem tekinthetők hiteles
bizonyítéknak.
Hogy akkor minek szerelték fel őket?
Az ártatlanság vélelme alatt álló gyanúsak pedig azért nem jelentkeztek
önként,
azért kellett szembesítéssel előkeríteni őket, mert bizonyára nem is
gondolták, hogy róluk lehetne szó.
Elvégre annyi misztikus történik manapság.
Lám, még a főkapitányságra lövöldözőket sem találták meg.
Éjszaka minden gyanúsított fekete, nincs bizonyíték.
Lélekmelengítő volt, amint a menesztett fővárosi főrendőr a napkeltében
tartott búcsúbeszédében
meghatott hangon mondott köszönetet az ő kedves polgártársainak, miután
néhány fatális véletlen összejátszása - úgymint
nemi erőszak,
vesztegetés,
banki tolvajlás,
vámcsalás és
csempészek kirablása
keltette hangulathullámok éppen most csaptak össze a vezérek feje fölött.
Pedig egyébként minden a legnagyobb rendben lenne.
A hazugságvizsgáló gép vajon jelezni tudná-e a beszélgetők memóriazavarát?
A beszédhibás színész-riportert és a főkapitányt egyszerre lepte meg ez a
különös betegség
a megható búcsúriport alkalmából.
Kiesett emlékezetükből egy bő félév, múlt év szeptemberétől e év március
végéig.
Pedig mintha . füstfelhők gomolygása, lövések pattogása és paták dübörgése
közepette
álarcos figurák rugdaltak volna földön fekvő kedves polgártársakat,
nem létező viperák zuhogtak volna az amúgy kedves polgártársak hátára.
Meg aztán!
Kiderül-e valaha, hogy voltaképpen ki állíttatta fel és ki bontatta le kis
magyar bantuztánunk emlékezetes kordonát?
Mindez memóriazavar?
Rosszul emlékezünk Őszödre, teledre, tavaszodra, kiszesekre, pártállami
rendőrattakra, önkényeskedésre?
Talán igaz sem volt?
A hazugságvizsgáló szerkesztyű meg sem rezzen.
d-y-ó
JobbINFO: http://jobbinfo.tvn.hu
J-ZONA: http://hirportal.uw.hu |
|
| |
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-03 20:35:11, vasárnap
|
| |
| |
Tizenkilenc évet töltött kómás állapotban egy lengyel férfi. Amikor visszanyerte öntudatát, meglepődve tapasztalta, hogy hazájában időközben a demokrácia és a piacgazdaság vette át a kommunizmus és a tervgazdaság helyét.
http://index.hu/politika/bulvar/koma070602/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-03 20:27:52, vasárnap
|
| |
| |
Kilép a kormányból az SZDSZ?
Cáfolja Horn Gábor, hogy ultimátumot küldtek Gyurcsánynak
MNO öszeállítás 2007. június 3. 17:53
A szabad demokraták egy hónapot adtak Gyurcsány Ferencnek és az MSZP-nek a
reformok felgyorsítására.
Ha addig nem egyeznek meg például a több-biztosítós egészségügy
bevezetéséről,
akkor felmondják a koalíciós megállapodást.
Az MSZP szerint partnerük csak emeli a tétet.
Az SZDSZ cáfolja, hogy koalíciós szakításra készülnének, de azt elismerik:
szinte nincs olyan kérdés, amelyben egyetértene a két párt.
Az MNO összeállítása.
Még ebben a hónapban eldőlhet a koalíció sorsa.
A Híradó információi szerint a szabad demokraták már májusban meghozták az
elvi döntést, hogy kilépnek a kormányból, ha rövid időn belül nem tudnak
megállapodni a több-biztosítós rendszer,
a villamosenergia-privatizáció, az ingatlanadó és az oktatási reform
folytatásáról.
Ha ugyanis ebben a hónapban nem fogadja el ezeket a kormány, akkor nem
kerülhet szeptemberben
a parlament elé, tehát megint hónapokat, esetleg éveket csúszhatnak a
reformok.
A televíziós hírműsor úgy tudja, most valóban szakítópróba előtt állhat a
kormánykoalíció.
A szabad demokraták pénteki egri sajtótájékoztatóján Kóka János pártelnök
szavai már sejtették,
hogy az eddigieknél határozottabban akarják képviselni álláspontjukat a
reformok ügyében.
"Kötelességünk a reformok továbbviteléről gondoskodni, ez a mi missziónk a
koalícióban.
Az, hogy a 194 szavazat hogy jön ehhez össze, a 174 a 20 liberális szavazat
mellett,
az a koalíciós partner felelőssége" - mondta a pártelnök.
Az SZDSZ-ben a legfőbb téma az, hogyan lehetne elérni a megegyezést az
MSZP-vel a reformok felgyorsításában. Állítólag Horn Gábor feladatként
kapta, hogy dolgozzon ki különféle forgatókönyveket a helyzet megoldására.
Vannak olyan szabad demokrata képviselők, akik azt mondják: ha nem sikerül
meggyőzni a szocialistákat,
ki kell lépni a koalícióból.
Annál rosszabb ugyanis szerintük nem történhet, ha megállnak félúton, és a
reformoknak csak a hátrányait érzékelhetik az emberek, mert az előnyök csak
később jönnek.
Ezt igazolhatja, hogy a Híradó információi szerint Kóka Jánosnak hosszú
listája van arról,
hol akadtak meg a reformok, leginkább a szocialisták kerékkötése miatt, de
az igazi szakítópróbát
három témában látják, ezek:
az egészségügy,
a villamosenergia-privatizáció és
az oktatás.
A Híradó értesüléseire szocialista kormányzati körökben úgy reagáltak,
hogy ez egy játszma, és az SZDSZ emeli a tétet, komolyan kell venni őket.
Nyakó István, a szocialisták szóvivője viszont azt mondta: jelét sem látják,
hogy az SZDSZ felbontaná a koalíciót. "Azt gondolom, ha bármilyen problémája
lenne az SZDSZ-nek, megvitatandó kérdése, akkor egy ilyen fórumon lehetne
felvetni, de még egyszer ki kell hogy ábrándítsam önöket, nem volt ilyen
kérdésről szó" - mondta Nyakó.
A szóvivő kifejtette: a reformokra a szocialisták szerint is szükség van, de
negatív példaként említette
az egészségügy átalakítását; szerinte a gyorsaság nem mehet a minőség
rovására.
Az SZDSZ cáfol
Horn Gábor szabad demokrata ügyvivő, a koalíciós egyeztetésért felelős
liberális államtitkár vasárnap
nyilatkozatott adott ki, amelyben cáfolja, hogy az SZDSZ egyhónapos
ultimátumot adott volna
a szocialista pártnak.
Horn Gábor a távirati irodának elmondta: a szabad demokrata frakció pénteki
ülésén megállapította,
hogy jelentősen lelassultak a reformfolyamatok, és szinte nincs olyan
kérdés, amelyben ne lennének megoldhatatlannak látszó konfliktusok a
koalíciós partnerek között.
Példaként említette többi között az egészségügyet, a felsőoktatást és a
privatizációt.
Hozzátette, felhatalmazást kapott arra: dolgozzon ki forgatókönyvet a
probléma megoldására,
hogy mire van szükség a reformok folytatásához.
Nem a koalícióból kilépésre készül forgatókönyv - hangsúlyozta.
Véleménye szerint félreértés a "koalíciós ultimátum".
Emlékeztetett rá, a biztosítási rendszer átalakításáról szóló megállapodás
az, amelynek az SZDSZ szerint
meg kell születnie június végéig ahhoz, hogy az arról szóló jogszabályokat a
parlament
ősszel elfogadhassa és az új rendszer 2008-től elindulhasson.
Nemcsak a liberálisok, hanem a szocialista partner is érzi ezeket a
problémákat,
a következő hetekben egyeztetéseken keresik a megoldásokat - fűzte hozzá.
Az ügyvivő kijelentette: a liberálisok szerint az egészségügy, az
adórendszer, a felsőoktatás,
a privatizáció kérdésében nem lehet visszalépni.
Elmondta: készül a liberális értékelés a kormány egy évéről, amelyet jövő
szombaton az új Országos Tanács
(OT) alakuló ülésén terjeszt elő a párt elnöke.
__ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-03 10:59:33, vasárnap
|
| |
| |
A trianoni ítélet három nemzedék távlatából
péntek, 2007. június 1.
A nemzet többségét nem bántja, mi történik a nemzet kisebbik részével, és az sem izgatja, hogy immár csaknem kilencven éve nincs egyazon állampolgársága nemzetünk tagjainak. A többség láthatóan annyira azonosult a szétszakítottsággal - jórészt a több mint negyvenévnyi kommunista uralom hatására -, hogy ma már elutasítja ezt az igényt. Így viselkedik a maradék Magyarország éppen regnáló - jogilag legitim - posztkommunista kormánya is, noha az alkotmány kötelezi őt az elszakítottak iránti felelősségvállalásra.
Forrnak bennünk az indulatok Trianon miatt, de a Kárpátok gerincén végigfutó egykori magyar államhatárt már csak néhányan siratják. Az ipartörténetben járatosak még tudják, hogy a mai resicai vasúti javítóüzem valamikor ,,magyar vasúti mozdonyokat" gyártott, és Fiume valamikor magyar kikötő volt. Aki ott járt, láthatta a Budapesten öntött vasbakokat. Egyre kevesebb magyarnak fáj azonban, hogy a vasbányáinkat is elvették, hiszen évek óta nem termelnek belőlük vasércet. A közel száz évvel ezelőtti ipari területeken, ahol akkor még a magyar államrend és -érdek uralkodott, és tisztességes megélhetése volt az embereknek, az államfordulat óta mindmáig a szegénység az úr. Az ott élő magyarokkal ki törődik? Az új államhatalmat még állampolgári okon sem érdekli sorsuk - legyen gondjuk önmagukra, vagy takarodjanak onnan. Legújabban egy varázsszót ismételgetnek nekik: pályázzatok. Õk küszködve ezt megteszik, de a csodafegyver nem mûködik - csak mások nyernek, akiknek van összeköttetésük.
A nemzet többségét nem bántja, mi történik a nemzet kisebbik részével, és az sem izgatja, hogy immár csaknem kilencven éve nincs egyazon állampolgársága nemzetünk tagjainak. A többség láthatóan annyira azonosult a szétszakítottsággal - jórészt a több mint negyvenévnyi kommunista uralom hatására -, hogy ma már elutasítja ezt az igényt. Így viselkedik a maradék Magyarország éppen regnáló - jogilag legitim - posztkommunista kormánya is, noha az alkotmány kötelezi őt az elszakítottak iránti felelősségvállalásra.
Lehet, hogy sokunkban Trianon hallatán a non, a nem visszhangzik, ami érthető, hiszen ez a tragikum - ha képesek vagyunk lelkileg újra és újra átélni -, lélektépő érzelmeket vált ki. De érzékeljük-e, mit utasítunk el és mit fogadunk be, mit felejtünk el, és mivel azonosulunk?
Emlékszünk-e, emlékezhetünk-e arra, hogy a történelmi ország közepén élők, mit észlelhettek az ,,akkort" követően? Bizonyára mindenkinek fájt a nemzethalált jövendölő június negyedike, és a délután fél ötöt jelző harangszó. Egy épeszû magyar ember, vagy egy hungarus tudatú, de más anyanyelvû ember akkor nem érezhetett mást, csak gyászt. Idézhetjük Karinthy Frigyesnek a levágott végtagokból kisugárzó fájdalomról fiának írt megrázó levelét, vagy Juhász Gyulának verssorait a tragédiáról: ,,Nem kell beszélni róla sohasem, / De mindig, mindig gondoljunk rá". Mégis sokan voltak olyanok, akiknek csak annyit jelentett Trianon, hogy megváltoztak a gazdasági és a piaci viszonyok, emiatt szegényebbek lettek. Ráadásul a nyakukba szakadt néhány szerencsétlen menekült és otthonából kikergetett rokon, akiket nekik kellett eltartaniuk az állam balsikerû politikája miatt. A Ferencvárosi rendező pályaudvaron pedig évekig álltak a vasúti teherkocsik tele, rokonság nélküli menekült felvidékiekkel, erdélyiekkel. Az események és a következmények megélői egyszerre könnyeztek és káromkodtak. Az ország közepén élők annak örültek, hogy nem a széleken éltek az elcsatoláskor, akik pedig az új államhatár miatt a szélre kerültek, hálát adtak az Istennek, hogy nem két kilométerrel beljebb húzták meg az új határt. El tudjuk képzelni, mit éreztek azok, akik túl kerültek ezen a képzelt vonalon? Akik bévül maradtak nem tudják elképzelni. Akiknek az elszakítottság jutott sorsként, nem akarnak emlékezni. És ha emlékeznek, az jut eszükben, hogyan álltak helyt, hogyan találtak magukra, hogyan maradtak meg magyarnak.
De gondoljunk arra is, hogy a maradék ország közepén élők közül hányan menekültek meg a Don-kanyarban leselkedő biztos haláltól - csak annak köszönhetően, hogy oda főleg az elcsatolt és frissen visszacsatolt területek magyarjait vezényelték. Vesszen a férgese, hiszen ez egy eleve elvesztett háború, úgyis minden visszatér a nagyhatalmak által megállapított keretek közé - a magyar állam politikusai ezt már 1941-ben sejtették. A málenkij robotra is a visszacsatolt majd ismét elcsatolt területekről hurcolták el a legtöbb embert, élőanyag-hadisarcként mintegy százezret - a közülük életben maradtak további kálváriájáról regényeket lehetne írni. De kinek? Olyannyira telítődtünk a borzalmakkal, hogy érzéketlenné váltunk az emberi szenvedések iránt.
*
Trianon után bizonyíthatóan kettévált a nemzet, mégpedig úgy, ahogyan az megterveztetett: maradék magyarokra és elcsatoltakra. Úgy, mint a hóviharban, a menedékházban melegedőkre és a kint szorultakra. A bentiek - helyszûke miatt vagy hitevesztettségükben - marják egymást, a kinn rekedteket pedig a vihar tizedeli, meg az itt-ott rájuk csapó farkashordák. Be, a többiek közé nem mehetnek, de az is lehet, hogy egyre kevésbé kívánkoznak közéjük. Sem új házat, sem hazát nem tudnak maguknak építeni.
Trianon után ismét kialakult a perem és a belső, a kint és a bent eltérő helyzete, mint a végvári harcok idején. Csakhogy a végváriaknak volt stratégiájuk, volt társadalmi és gazdasági hátterük, küldetésük és utánpótlásuk, mert önként vállalták a végvári feladatot. Meg volt nevezve az ellenség és meg volt határozva a védekezés oka és célja. De ma az ellenséget nem tudjuk, vagy nem merjük megnevezni, hiszen akikkel szemben védenünk kell a nemzetet, azokkal évszázadokon át egy ügyet szolgáltunk, a történelmi haza ügyét. Legalábbis így gondoltuk. A hagyományaink szerint az ilyen nem lehet ellenség! Pedig miért ne lehetne? Hiszen aki Szent István országában a pánszláv eszme elkötelezettje volt, és azt prédikálta a pesti evangélikus-, mai Deák-téri templom szószékéről 1838 nagy árvízének idején, hogy csak a szláv nyelven segítségül kiáltókat mentsétek, az nem sorstárs volt, hanem ellenség. Mit ad Isten, 2007. május 7-én őreá hivatkozott a szlovák kormányfő a szláv összetartozás példaképeként.
Az ezerszáz éves magyar tapasztalat szerint ellenség az, aki betolakodó, akit ki kell verni innen. Trianon után megkíséreltek minket elüldözni vagy kitaszítani, esetenként kigyilkolni szülőföldünkről. Szerencsére nem teljes sikerrel. De ez nem viszonozható, és nem csak azért, mert nem lehetséges. A megmaradás és az újraépítkezés hatékony módszerének hiányában a végvárak peremmé válnak. A végvár a külső arcvonal védekezési pontja, ahonnan nem csak védekezni kell és lehet, hanem fokozatosan vissza is lehet foglalni azt, amit elbitoroltak tőlünk. A perem azonban a hátország részéről magára hagyott terület, ami fokozatosan töredezik.
*
Trianon által egy kegyetlen jogi következményekkel járó megoldhatatlan zûrzavarba kerültünk. Az 1920. június 4-ei döntés előtt, ezer esztendőn át egységes jogrendszerben éltünk, mindannyian a magyar király, ezáltal a Szent Korona alattvalói voltunk. A liberális jogállam beköszöntével pedig egy modern politikai nemzet tagjává váltunk. A történelmi, a hagyományok szerinti, a mûveltségi és a politikai összetartozás bennünk, magyarokban egységgé forrt össze. Ez az egység néhány száz évvel korábban is létezett, az újkorban éppen csak a Szent Koronához való tartozás tudatát kezdte felváltani a modernebb állampolgári tudat. Ebbe a közegbe vágott bele Trianon, mert mindazt, ami addig volt, folklórrá nyilvánította. Ez számunkra a legelfogadhatatlanabb mozzanat, mert a lelkünkbe vágó erőszakot éljük meg tragikumként.
Európában a modern nemzetek - egy-két kivételtől eltekintve - a felvilágosodás korától az I. világháborúig eltelt időszakban alakultak ki. A modernséget azonban nem kell misztifikálni. Ez csupán azt jelenti, hogy az uralkodóhoz való hûséget az állampolgári lojalitás, a választójog kiteljesedése, a jogok és a kötelességek rendszere váltotta fel. Csakhogy a lojalitás két fontos részből áll össze. Egyik részét alkotja az állampolgár alávetettsége az állam törvényeinek, valamint ezeknek a törvényeknek a folyamatos módosítási igénye. A másik részét az ember egyéni joga és csoportos önrendelkezési igénye alkotja. A lojalitásnak ezzel az összetettségével való szembesülésünk miatt élünk Trianon óta folyamatosan görcsökben, mert a törvényeknek való alávetettséget ugyan folyamatosan számon kérik rajtunk, de a jogszolgálati részét megtagadják tőlünk.
A ,,végzetes nap" utáni két évtizedben a görcsöt valóban a történelmi állam elvesztése okozta. De később - és most is - leginkább az váltja ki a görcsös állapotot, hogy bennünk maradt a Trianon előtti politikai és etnikai nemzet egységének az élménye, és ezt nem tudtuk helyettesíteni a politikai nemzet új eszményével. Még a maradék Magyarországon sem, mert fokozatosan megszûnt a nemzetpolitika, az állampolitika, a kormánypolitika és a hatalmi politika egysége. Az elszakítottságban pedig még esély sem adódott erre, hiszen az odakerült magyarok és az új államok politikai érdeke között az első pillanattól, alig csillapodó szöges ellentét feszül.
*
Tévedés lenne azt hinni, hogy csak magyar nemzetünk belső vízválasztója volt Trianon. Máig történelmi törésvonalat jelent környezetünk többi népe és mi közöttünk a Baltikumtól a Balkánig. Ebben az észak-déli irányú, mintegy kétezer kilométernyi fesztávolságú térségben nem él egyetlen nemzet sem, amelyik hozzánk hasonlóan értelmezné az I. világháborút lezáró békerendszert. Még ha meg is értenek bennünket, más az élményük, és nem utolsósorban más az érdekük. A valóság tükrében hamisnak bizonyul a bölcseletileg igaz állítás, miszerint azonosak az érdekeink, csak nem ismerjük fel őket. Mintha azoknak lenne igazuk, akik a társtalanságunkat misztifikálják. Pedig igazuk azoknak van, akik úgy vélik, hogy az érdekek tudatosan lettek elválasztva egymástól és szembeállítva egymással.
A Trianonban szétszakított magyarság szempontjából ezen túl is létezik egy további, nyilvánvaló állapot: a nemzetet összetartó szálak önmaguktól - egy döntés következtében - nem szakadtak el. A nemzet, amely évszázadokon vagy talán több mint egy évezreden keresztül alakult ki, egy aktussal több önálló létû darabra nem választható szét. A magyar nemzet, amely Trianonban több állam lakójává vált, egységes maradt - még politikai értelemben is - még ha vannak is közöttünk árulók, lanyhák, langyosak, idegenlelkûek, nyerészkedők. Csak a jog idiótái gondolják, hogy a nemzetközi jog szerint hozott döntések egy csapásra a tudatot is átalakítják. A közjog szerint, ha meg is szûnt az egységes politikai magyar nemzet, a tudatban továbbra is él a politikai nemzet hagyománya.
Nemzetünk hagyományai szerinti összetartozásán túl létezik az összetartozásnak más mértéke is: a közös felelősségérzet. Ez lehet akár egy új, az államhatárokon átívelő politikai összetartozás alapja. A közös felelősségérzet ugyanis sokkal többet jelent, mint az individualizmuson alapuló állampolgári tudat. A felelősségérzet erejénél fogva válhat államhatárokat átívelő erkölcsi értékké is, aminek ma már hagyománya is van. Ha elvonatkoztatjuk a nemzettől, az azonos értékek kozmopolitizmusát jelenti - például az emberi jogok védelmét. Ha a nemzeten belül értelmezzük, a közös felelősségérzet a nemzetet összefogó közértéket jeleníti meg.
A nemzetért érzett közös felelősség erkölcsi súlya nagyobb, mint az államjogon nyugvó állampolgári öntudaté. Az állampolgár jogi értelemben nem érték, csak alany, élő állomány, adófizető. Az individuális érték az ember, az Isten teremtménye. A nemzet azonban kulturális értelemben, történelmileg és politikailag is érték, becses közkincs. Mint az egyház, ami individuálisan szintúgy nem létezik mint a nemzet, csak közösségként. Ha felelősséget érzünk a nemzetért, akkor felelősen fogunk viszonyulni a nemzet tagjai iránt is, tehát önmagunkhoz is. Ha felelősek vagyunk önmagunkért, akkor tetteinkben felelősek vagyunk a többiekért is. Mert önmagunkban nem vagyunk nemzet, csak közösségként.
Pozsony, 2007. május 28.
http://www.duray.sk/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2007. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
686 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 544
- e Hét: 2031
- e Hónap: 13142
- e Év: 166638
|
|
|
Offline
