|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 32
|
|
|
|
|
|
2007-06-06 19:44:29, szerda
|
| |
| |
Hajnali törvénymódosítás a felsőoktatásról
szerda, 2007. június 6. Pálinkás József (egy levlistán)
Hajnali Törvénymódosítás: Újabb tízmilliárdokat vonnak el a felsőoktatástól
A szocialista-szabaddemokrata kormánykoalíció különös vonzalmat érez az oktatási törvények nyári módosítására. Úgy gondolják, ilyenkor kisebb a figyelem. Sokan emlékezhetnek rá, hogy a 2005-ben több alkotmánybírósági bukás után elfogadott felsőoktatási törvény különböző verziói - az első, nem hivatalos munkaanyagnak minősített is - 2003-tól kezdődően rendre nyáron jelentek meg. S talán arra is, hogy az elfogadott törvény nem állt köszönő viszonyban sem az első - feltehetően fenyegetésnek szánt - verzióval.
A kormány mostani időzítése is sajátos. Februártól áprilisig a parlament néhány nemzetközi egyezmény elfogadásával komótosan dolgozgatott. Május 4-én aztán belehúztak: benyújtották a parlamentnek - sürgős tárgyalást kérve - a felsőoktatási, a közoktatási, a szakképzési és a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényeket. Így aztán szinte biztosak lehettek, hogy e törvények tárgyalására kevés figyelem jut, már csak azért is mert tárgyalásuk általában késő éjszaka, vagy mint legutóbb a felsőoktatási törvényé a hajnali órákban zajlik.
Miért van egyáltalán szükség az egy éve hatályba lépett felsőoktatási törvény módosítására, kérdezhetnénk. A válasz nagyon egyszerű: 2005-ben, amikor a kormány el akarta fogadtatni a felsőoktatási intézményekkel az igazgatótanácsok intézményét, túlígérte magát. A hatályos felsőoktatási törvényben ez áll: ,,A számítási alap (1) a költségvetési évet megelőző második évre számított és a KSH által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset egy egész hattizedszerese." A számítási alap az az összeg, amelynek alapján a képzési normatívákat, azaz a hallgatók után az intézménynek fizetett összegeket kiszámítják. A fenti törvényi szakaszt akkor nagy vívmánynak tartották, minden médiumban többször elmondták, hogy végre a felsőoktatás finanszírozása törvényi garanciákon nyugszik. Nem nyugodhatott sokáig. Mert e törvényi szakasz helyébe, ha a parlamentben változatlan formában fogadják el a módosítás, ez kerül majd: ,,A számítási alap (1) ......a Kormány rendeletében meghatározott összeg." Ennyit a hosszú távú garanciákról.
A fentebb kipontozott rész, és a kormány sikerpropagandájának magyarázatához tegyük hozzá a következőket: A döntést meghozó miniszterelnök és pénzügyminiszter, feltehetően az egyre kínosabb helyzetben lévő oktatási és kulturális miniszter számára menekülő utat engedve hozzájárult, hogy a törvényben legyen egy újabb ,,garancia": A felsőoktatás támogatása nem lehet kevesebb, mint a 2007. évi 214 milliárd forint, és ezt az összeget évente az infláció mértékével növelni kell. Azaz nulla tényleges növekedést garantálnak. Az már szánalmas, hogy az intézményekkel az erről kötendő három éves megállapodási szerződést - azaz a ,,nem kaptok egy fillér sem fejlesztésre" kijelentés habosított változatát - a miniszter hatalmas sikerként kiáltja világgá.
Az intézmények rektorai pedig hallgatnak. Még akkor is, ha feltehetően ők is tudják, hogy a hatályos törvény alapján 2008-ban 231 milliárd, 2009-ben 245 milliárd, 2010-ben pedig már 258 milliárd forint lett volna a felsőoktatás költségvetési támogatása. Ha a tárgyalt módosítást elfogadja a parlament, akkor ezek az összegek 2008-ban 221 milliárd, 2009-ben 228 milliárd, 2010-ben pedig 236 milliárd forint lesznek. A teljes három évre számolva összesen tehát 48 milliárd forinttal ,,garantál" kevesebbet a módosítás. Az oktatási miniszter interpretációjában persze ez úgy jelenik meg, hogy 2008-ban 7 milliárd forinttal nő a felsőoktatás költségvetése, s hozzáteszi 2009-re és 2010-re is garantált a növekedés.
Ez eddig - sajnos szokásos - költségvetési trükk. Az igazán felháborító és sunyi megszorítás abban a törvényalkotási szempontból is aggályos módosításban van, amelyben a felsőoktatási törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat (T/2930, ha valaki utána akar nézni) 44. paragrafusa - mondhatnám egy laza kézmozdulattal - módosítani javasolja az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényt, imígyen: ,,Az egészségügyi hozzájárulást a tanuló után az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium fizeti meg, a hallgató esetén a felsőoktatási intézmény."
Nem tudom, hogy ki mit olvas ki ebből a mondatból. A tényleges jelentése az, hogy a felsőoktatási intézményeknek a hatálybalépéstől kezdődően a hallgatók után egészségügyi hozzájárulást kell fizetniük. Nem világos, hogy mennyit, de ha feltételezzük, hogy a minimálbér utáni járulékot, akkor ez a felsőoktatás egészére a legszerényebb számítások szerint is több mint évi 12 milliárd forint!
Május 30-án hajnalban többször is megkérdeztem a minisztérium képviselőjét: miből fizetik ezt ki az intézmények. Egyszer sem kaptam választ. Most is kérdezem: Mennyi lesz, és miből fizetik ki az intézmények a hallgatók utáni egészségügyi hozzájárulást? A tervezett 7 milliárd forint támogatásnövekedésből nagyjából a fele ha kijön. És még egy kérdés: Hogy állunk akkor most az újabb finanszírozási garanciákkal?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-06 19:38:49, szerda
|
| |
| |
Az utolsó első titkár ingatlanbizniszébe szállna be az MSZP
Spirk József
2007. 06. 06., 11:45
A KISZ utolsó vezetője rendelkezik az MSZP új székháza helyszínének kiszemelt István utcai telek felett. A VII. kerületi foghíjtelket évekkel ezelőtt megvásárló WS 2003 Befektetési és Ingatlanforgalmazó Zrt. részvényeit 100 százalékban a jelentős cégbirodalommal rendelkező Nagy Imre birtokolja, így a cég irányításában is közvetlen befolyással rendelkezik.
Az MSZP vezetése az utóbbi időben nem nyilatkozik arról, hogy változott-e a terv az új országos pártszékház építésével kapcsolatban. Egyes források szerint Puch László a szocialisták országos választmánya előtt már bejelentette, hogy a VII. kerületi helyszín lekerült a napirendről, mert a szándék nyilvánosságra kerülése után rengeteg panasz érkezett hivatalosan az erzsébetvárosi önkormányzatához a terv ellen. Az önkormányzat azonban cáfolva az értesülést bejelentette, hogy csak egyetlen környékbeli lakos problémázott a székház miatt, sőt azt is jelezte, hogy az építkezés azonnal kezdődhet, ha az önkormányzat műszaki irodája a terv minden pontját elfogadja.
70 milliót beruházott
Az erzsébetvárosi szóvivő szerint a székház építési engedélyét a WS 2003 Befektetési és Ingatlanforgalmazó Zrt. kérte. A kiszemelt terület sajtóinformációk szerint már 2005 óta a cég tulajdonában volt, de a 70 millió forintért felvásárolt telken egészen idén április végéig a VII. kerületi közterület-fenntartó cég konténerirodája működött. Az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) által 1996-ban Wintrust néven létrehozott cég hátterével kapcsolatban rögtön találgatások indultak. A Heti Válasz Spanyol Józsefet, a Tocsik-per egyik elítéltjeként, Maschl Miklóst, Keller László egykori közpénzügyi államtitkár kabinetfőnökét találta érdekesnek a cég egykori és jelenlegi vezető tisztségviselői közül.
Vissza a tetszhalálból
Eddig nem került azonban nyilvánosságra, hogy az ÁÉB által 2003-ban felszámolásra ítélt céget Nagy Imre mentette meg közvetlenül a megszűnés előtt. A KISZ és a Demisz után üzleti karrierbe kezdő Nagy az 1990-es években először a Caola háztartási vegyipari vállalat vezérigazgatója lett, majd jelentős céghálózatot épített ki. Nagy Imre a cégadatok szerint 2003. május 1-jén vásárolta meg az időközben zrt.-vé alakult társaság részvényeinek 100 százalékát, amivel közvetlen irányítást biztosító befolyást szerzett az értépapírról ingatlanra váltó cégben.
http://index.hu/politika/belfold/nagyimszp06/
********************************
Nagy kő esett le a szívemről megtudván, hogy II. Nagy Imre elvtársnak ezentúl
már nem kell az O-levendel szappannal és az egész KGST-ben hírnevet
szerzett WU-2 hajmosóolajjal vacakolnia!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-06 19:13:59, szerda
|
| |
| |
Koalíciós csúcs az egészségbiztosításról
Szijjártó: küldjék haza a holland szakértőt!
2007. június 6., szerda 12:15
A két pártelnök részvételével koalíciós egyeztetést tartottak az egészségbiztosítás átalakításáról. Az MSZP-nek és az SZDSZ-nek június végéig meg kell állapodni ahhoz, hogy az új rendszer 2008-tól elindulhasson. Az SZDSZ ragaszkodik a több-biztosítós modellhez, az MSZP most ismertette elképzelését.
Az egyeztetés éjfélig tartott, a politikusok nem nyilatkoztak a találkozó után.
A mintegy négy és fél órás megbeszélésen az MSZP-t Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-pártelnök, Gál J. Zoltán, a miniszterelnök kabinetfőnöke, a MeH államtitkára, Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, Lendvai Ildikó frakcióvezető, Katona Béla frakcióvezető-helyettes és Hiller István kulturális miniszter képviselte; az SZDSZ képviseletében Kóka János pártelnök, gazdasági miniszter, Eörsi Mátyás frakcióvezető, Horváth Ágnes egészségügyi miniszter, Horn Gábor és Magyar Bálint ügyvivő és Fodor Gábor, környezetvédelmi miniszter vett részt az egyeztetésen.
A liberálisok hétfőn délután kapták kézhez az MSZP javaslatgyűjteményét, amely Horn Gábor szerint nagy terjedelmű és nemcsak a biztosítási rendszerre vonatkozik. Vojnik Mária szocialista képviselő azt mondta, hogy javaslatukkal az országos egészségbiztosításnak olyan lehetőséget szeretnénk adni, hogy a járulékfizetők pénzével, a járulékfizetők és biztosítottak érdekében olyan szabadságfokkal működjön, amelyben valódi szolgáltatásokat, jó minőségben és megfelelő mennyiségben nyújt.
Nincs napirenden az SZDSZ koalícióból történő kilépése, olyan helyzet kialakítására törekszünk, amely lehetővé teszi a reformok folytatását - mondta a Napi Gazdaságnak a szabad demokrata Horn Gábor, a koalíciós koordinációért felelős államtitkár, cáfolva az esetleges ultimátumról szóló híreket.
A politikus közölte: a bennmaradás forgatókönyvét június 25-re készítik el, addigra meg kell hozni a döntést, hogy az egyes reformterületeken milyen lépésekre kerülhet sor. Horn szerint van esély a megegyezésre, a legkényesebb pontokban, vagyis az egészségügyi kérdésekben is, ám abban biztos, hogy lassítást nem fogad el a kisebbik kormánypárt.
Elképzelhető, hogy a liberálisok esetleg lemondanak a több-biztosítós modellről. Ez azt jelentheti, hogy csak a kiegészítő szolgáltatások piacán lenne verseny, az alapszolgáltatások esetében nem. Az SZDSZ szerint a biztosítási rendszer átalakításáról szóló megállapodásnak június végéig kell megszületnie ahhoz, hogy az új rendszer 2008-tól elindulhasson. Horn Gábor azt nyilatkozta: megtorpanást éreznek az egészségüggyel, az oktatással, az ingatlanadóval és az energiapiac liberalizációjával kapcsolatban.
Szocialista politikusok erre úgy reagáltak: "cudar hetek várnak a kormánypártokra, ha az SZDSZ ezekhez az ügyekhez köti a koalíció jövőjét." A Világgazdaságnak arról beszélt több MSZP-s, hogy ha az SZDSZ túlfeszíti a húrt, leszavazzák a gazdasági tárca előterjesztéseit. Ugyanezen vezető szocialista politikusok azt jósolják: legkésőbb két hét múlva lezárható az MSZP és az SZDSZ közötti egyeztetés.
Nincs koalíciós válság az MSZP és az SZDSZ között - jelentette ki Kóka János Dunaújvárosban. A liberális párt elnöke szerint bizonyos részletkérdésekben nézetkülönbség van, de a fő kérdésben, abban, hogy az ország előre menjen és ne visszafelé, egyezség van a koalíciós partnerek között. a gazdasági miniszter bízik abban, hogy világos, pontos menetrendet tudnak majd összeállítani a koalíciós partner vezetésével a kérdések megoldására és a reformok továbbvitelére.
Szijjártó: küldjék haza a holland szakértőt!
A Fidesz elképesztőnek tartja, hogy a kormánypártok az egészségügy jelenlegi helyzetében a több-biztosítós rendszer bevezetésével foglalkoznak - jelentette ki a párt szóvivője. Szijjártó Péter szerint azzal, hogy hosszú éjszakai egyeztetések után sem nyilatkoznak, és lebegtetnek bizonyos kérdéseket, a koalíciós pártok csak tovább növelik az egészségügyben kialakult fejetlenséget. Az lenne a helyes magatartás, ha végre hagynák a több-biztosítós modellt, felülemelkednének a pénzéhségükön, hazaküldenék a holland szakértőt, és végre észrevennék a káoszt, amit okoztak az egészségügyben - tette hozzá.
Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa az egyeztetés hírére kijelentette: újra a nyilvánosság kizárásával folynak a mutyik. Mint mondta, nem bíznak a szocialistákban, mert eddig minden egészségügyi törvényt megszavaztak, és nem hisznek abban, hogy az MSZP meg tudja akadályozni azt a zsarolást, amit Horváth Ágnes vezetésével az SZDSZ folytat.
Gál J. Zoltán: Nem egészségügyi egyeztetés volt
Nem egészségügyi egyeztetést tartottak, hanem az elmúlt egy év tapasztalatait értékelték este a koalíciós pártok vezetői - közölte a távirati irodával Gál J. Zoltán. A miniszterelnök kabinetfőnöke elmondta azt is, hogy a kormány a következő hetekben két váltást készít elő: ezek célja, hogy a gazdaságpolitikában a kiigazítás időszakát a növekedésé váltsa fel 2009-ig, a társadalompolitikában pedig a minőségi ellátás és az igazságosság érvényesüljön.
MR |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-06 19:13:12, szerda
|
| |
| |
Csődbe mehet a Heim Pál Gyermekkórház
2007-06-06 12:16
Hó végére csődbe mehet a Heim Pál Gyermekkórház, amely a fővárosi gyermekek 80 százalékát látja el.
Az intézmény főigazgatója, Harmat György az InfoRádióban elmondta: 40-50 millió forintos veszteségük van havonta az egészségügyi reform miatt, a gyermekellátás egyharmadáért nem kap finanszírozást a kórház. A műtétek egy részét halasztják, azonban a kieső összeget ezzel sem tudják megspórolni. A fővárosnak várhatóan július elsejétől csődbiztost kell kijelölnie az intézmény 60 napon túli tartozásának nagysága miatt.
hirtv |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-06 19:12:05, szerda
|
| |
| |
Az ügyészség nem vizsgálhatja a kormánynegyedet
2007. június 6. FigyelőNet, MTI
A Legfőbb Ügyészség nem vizsgálhatja fideszes képviselők a kormányzati negyed ügyeiben tett beadványát, másrészt a bejelentések büntetőjogi szempontból intézkedéseket nem igényelnek - közölte Borbély Zoltán.
Cser-Palkovics András és Balsai István még május 2-án fordult az LÜ-hez a kormányzati negyed ügyében, mert szerintük joggal lehet tartani attól, hogy a közpénzből tervezett, a valós piaci árat jelentősen meghaladó kiadással járó beruházás megsérti az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményeit, és akár hűtlen kezeléssel is együtt járhat.
Az LÜ szóvivője közölte: az ügyészi törvényességi felügyelet a kormánynál alacsonyabb szintű közigazgatási szervek által kibocsátott jogszabályokra, továbbá "az állami irányítás egyéb jogi eszközeire, valamint e szervek egyéb általános érvényű rendelkezéseire és e szervek jogalkalmazási körébe tartozó egyedi döntésekre terjedhet ki". Így az ügyészségi törvényességi felügyelet a kormányzati negyed létrehozásával kapcsolatos intézkedésekről szóló kormányhatározatra nem terjedhet ki - mondta Borbély Zoltán.
A legfőbb ügyész arra is felhívta a képviselők figyelmét, hogy az említett kormányhatározat végrehajtására, megvalósítására vonatkozó "konkrét adat" nem áll rendelkezésre. A beruházás még csak az előkészítés stádiumában van, így a felelős gazdálkodás érvényesülését nem tudják vizsgálni, arra jelen esetben az "üvegzseb törvény által kibővített hatáskörben az Állami Számvevőszék jogosult".
Az ügyészség büntetőjogi vonatkozásban is részletesen megvizsgálta a beadványt, "ám intézkedés szükségessége jelen adatok alapján itt sem merült fel" - mondta. A legfőbb ügyész arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy az általuk aggályosnak ítélt kérdésekben az Állami Számvevőszéknek lehetősége van az ellenőrzésre. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-06 18:35:57, szerda
|
| |
| |
Horváth Ágnes újabb dilemmái
2007-06-06. 16:47:47
Az Egészségügyi Bizottság nyílt napján Horváth Ágnes az egészségügyi ágazat humánerőforrás-fejlesztéséről beszélt. A tárcavezető célként fogalmazta meg az egészségügyi dolgozók belső migrációjának növelését.
Horváth Ágnes az Egészségügyi Bizottság nyílt napján fontosnak nevezte a humánerőforrás-ellátottság felmérését és nyilvántartását az egészségügyben.
Nagy dilemma, hogy hol és hogyan lesz elég szakorvos, valamint hogy az adott dolgozókra az adott munkahelyen valóban szükség van-e - fogalmazott az egészségügyi miniszter.
A tárcavezető a képzések és átképzések szükségességét emelte ki, valamint hangsúlyozta, hogy száz betöltetlen orvosi praxis van.
Horváth Ágnes dilemmáként említette az új egészségbiztosítási recept kialakítását, a magánorvoslás finanszírozásának mikéntjét, továbbá a kórházak gazdasági társasággá alakításának ösztönzését.
Célként fogalmazta meg az egészségügyi dolgozók belső migrációjának növelését az egészségügyi miniszter. Horváth Ágnes szerinte elfogadhatatlan, hogy a fővárosban tízezer lakosra négyszer annyi orvos jut, mint Észak-Magyarországon.
Kiss István, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének leendő elnöke problémaként vetette fel, hogy nincs orvosi humánerőforrás-térkép, amely segíthetné a reformot.
Papp Magor, az orvostanhallgatói önkormányzatok szóvivője segítséget kért az egészségügyi tárcától, hogy itthon gyógyíthassanak a magyar orvosok. Hozzátette: érthetetlen, hogy a minisztérium a hiányszakmákat támogatni akarja, de eközben nem növeli a képzési keretszámot.
Hanganyag: Gál Ildikó
[Forrás: Info rádió] |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-06 18:33:31, szerda
|
| |
| |
Csontos János: Mit rejt a rendszerváltó dosszié?
2007-06-06. 16:48:31
Csontos János: Frei az északír kiegyezés nagyszerűségét lehangoló belfasti utcaképekkel illusztrálja, s egy szava sincs ahhoz, hogy egy börtönviselt IRA-politikus ossza az igét abban a tárgyban, hogy miként kellene Magyarországot egy füst alatt gyurcsánytalanítani és orbántalanítani.
Az őszi budapesti zavargások e fénytörésben egy polcra kerülnek a sok évtizedes ulsteri vallásháborúval. A páros leléptetés elmélete támogatást kap az ugyancsak megszólaltatott Schmidt Máriától is, aki antikommunista múzeumigazgatóként és - miként Debreczeni József - Orbán-főtanácsadóként van bemutatva. Frei neki tulajdonítja Fricz Tamás "következmények nélküli ország" meghatározását is, de Schmidt már előrébb tart: szerinte lefagyott a rendszer, szoftverfrissítésre van szükség. Frei még kimondatja Cserhalmi művész úrral, hogy akkor ebben a szellemi polgárháborúban Orbán meg Gyurcsány talán kezdjen csomagolni, aztán megint a megterített kerekasztalt látjuk, immár a kiebrudalandó politikusok n évtábláival. Összefoglalom. Gyurcsány csődbe vitte az országot, ezért mennie kell, de vigye magával Orbánt is, helyet csinálva a lefagyott rendszer szoftverfrissítésének, amely a kommunistákkal ugyan továbbra sem számol le, de megnyitja az utat egy új kerekasztal előtt, ahol Orbánt és Gyurcsányt egyszerre intézheti el a Juszt-féle orosz álbérgyilkos, így jöhet Clinton kormányozni, mert ráér, Soros György támogatásával bevezetjük a kötelező észt- és írnyelvoktatást, Frei Kossuth-díjat kap, a milliárdok dollárosodnak, a milliárdosok végre megnyugszanak, Bozsik Yvette-nek nem kell többet Constantába bumliznia, Konrád György pedig regényt ír Hankiss Elemérről. Egyet azonban ne feledjünk dossziéügyben: aki egyszer hazudott, máskor is hazudhat.
(Magyar Nemzet, 2007. június 6.) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-06 18:24:53, szerda
|
| |
| |
Miért kell az autonómia?
[ 2007. június 06., 07:39 ] Erdely.ma
A székelység több száz évig autonóm, független nemzet volt. A magyarsághoz való csatlakozása óta, mintegy ezerkétszáz éve a magyar nemzet alkotórészeként mint a legmagyarabb, legöntudatosabb magyar népcsoport ismert, amely a Történelmi Székelyföld népességének - minden erőszakos betelepítés ellenére is - közel 80 százalékos többségét alkotja.
A magyarsághoz való tartozása lemérhető azon is, hogy amíg a nagy tatárjárás után megindult román betelepedés eredményeként Erdély magyarlakta tájai elrománosodtak, amikor hatalmas területeken csak az üres magyar templomok százai, illetve düledező romjai jelzik a hajdani magyar életet, addig Székelyföld magyarsága megmaradt, megőrizte többségét ősei földjén. Az iparosítás leple alatt sikerült ugyan néhány városba nagyobb létszámú románt betelepíteni, köztük Marosvásárhelyre, az 1616-ig Székelyvásárhely nevet viselő városba, ahová az előkerült okmányokban jól követhető a pártpolitikai utasítások alapján történt erőszakos betelepítés, etnikai arányok megváltoztatása.
A székelység nem saját akaratából került Románia uralma alá. Trianonban nem kérték ki a véleményét arról, hogy az ezeréves magyar államiság után akar-e ún. kisebbség lenni egy számára teljesen idegen állam vasgyámsága alatt. Erről nem kérdezték meg népszavazáson sem.
Az ellentmondások, igazságtalanságok csúcsaként a székely nemzetet - Erdélyben 1848-ig külön nemzetként tartották számon - szabadságától az önrendelkezés elvének érvényesítése címén fosztották meg olyan nagyhatalmak, amelyek több százmilliós tömegeket tartottak gyarmati uralmuk alatt. Az önrendelkezés elvéből csúfot űző politikusok a felelősek azért, hogy 1920-ban a trianoni diktátummal felelőtlenül feldarabolták a magyar nemzetet. Az általuk létrehozott nemzetállamok etnikai arányai a következők: az 1,7 millió szlovák mellett 1,9 milliót számláló nem szlovák számára létrehozták az ún. szlovák nemzetállamot. Magyarország déli területeiből az 1 millió szerb 3 millió más nemzetiségűt kapott ugyanilyen címen.
Az alig fél évszázaddal korábban alakult román királyság, amely már alakulása idején idegen terület, a több mint 80 százalékban nem románlakta Dobrudzsa birtokába jutott, lelkesen fogott hozzá más területek megszerzéséhez is. Kelet-Magyarországot a Tiszáig szerette volna megkapni, mit számított volna olyan apróság, hogy ott mindössze 43 százaléknyi román lakos él? Végül Románia megkapott egy olyan területet, ahol a román népesség a lakosság felét, 53,8 százalékát alkotta. Mindezt diktátummal valósították meg, nem mertek népszavazást elrendelni, hisz jól tudták, hogy a felvilágosult románság sem szavazna egy elmaradott bojári Romániához való csatlakozásra. Nos, e népszavazás elmaradása miatt mondjuk, hogy diktátum útján került e terület Romániához.
Tehát az önrendelkezés joga alapján törvényes lehet 53,8 százalék elszakadása egy olyan hazától, országtól, mely évszázadokon keresztül befogadta mint betelepülőt, menekülőt, míg a közel 80 százalékot képező őshonos székelymagyarnak még az államon belüli területi autonómiára való igényének a megfogalmazása, véleménynyilvánítása is elfogadhatatlan a mai Romániát vezető politikai elitnek. 2007-ben, ha tehetnék, az európai uniós tagság ellenére is, a szabad véleményalkotás jogától is megfosztanák őket.
Az intoleráns gondolkodás gyökere a hamis, propagandajellegű történelemoktatásból táplálkozik. Ennek feladata igazolni Románia történelmi jogát Erdély fölött, másrészt a magyarság elnemzettelenítésének eszközeként is jó fegyvernek tűnik. Úgy gondolják, hogy a véletlen szerencse révén uralmuk alá juttatott, százezer négyzetkilométernyi erdélyi, bánsági és partiumi területeken élő magyarsággal azt tehetnek, amit akarnak. És sajnos tehetik, mert sikerült elrománosítaniuk tartományi nagyságú területeket, így Dobrudzsát, az erdélyi magyar városok többségét, a szórványban élő magyarság jó részét. Ilyen sikerek után érthető, miért nem akarják elfogadni azt, hogy az általuk uralt egykori magyar terület 10 százalékán a túlnyomó többséget alkotó székelység autonómiával rendelkezzék, még ha az Románia joghatósága alatt valósulna is meg. A magyarázat egyszerű: jól tudják, ha a székelység belátható időn belül nem kap autonóm önrendelkezést, akkor a kilencvenes évek elején alakult Vatra magyarellenes szervezet programjában megfogalmazottak szerint az elszegényített székely, illetve magyar többségű övezetek fiatalsága önként fogja elhagyni szülőföldjét, és így helyükbe románok költözhetnek. Ha azonban a székelység autonómiát nyer, akkor fennmaradása biztosított, és leáll e terület elrománosítása, betelepítése. Azt is tudják, hogy az autonómia megadása révén soha nem valósulhat meg a nagy román eszme, az egységes, homogén nemzetállam, melyet a román alkotmányok 1923 óta emlegetnek. Az autonómia révén a székelymagyarság megmaradása biztosított lehetne.
Kádár Gyula, Háromszék |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-06 18:23:24, szerda
|
| |
| |
2007 - Árpád-év Preshaz.eu
A legnemesebb európai dinasztia megalapítójának 1100 éves jubileumára emlékezik nemzetünk. Árpád fejedelmünk 907. július 7-én adta vissza lelkét Istennek. A halál a pozsonyi csata megvívása után érte.
Népünkre tizenkét évvel a honfoglalás után nyugatról tört rá az ellenség. A német-római had Lajos király parancsára a magyarok kiirtásának - "Ugros eliminandos esse" - céljával támadott hazánkra a Dunánál.
Így írtak a harcról történészeink a XIX. században:
"Már június 17-ikén 907-ben roppant sereg gyűlt össze az Ensen túl Ensburg vára és Sz. Flórián kolostora között, hol maga Lajos király is személyesen jelen volt. (...)
A magyar haderő vezetői, mielőtt erejüket összpontosíthatták, csak apróbb lovas csapatokkal nyugtalanították a salzburgi érsek hadosztályát, mely a további előnyomulást veszélyesnek tartva, Pozsony irányában megállapodott s a könnyű magyar lovasság csatározásai ellen csak czélszerűleg megerősített táborában találhatott biztonságot. Miután azonban a nemzetségek zászlóaljai megérkeztek, az összes magyar haderő az ellenség hadtesteit külön-külön s legelsőbben is a főpapok táborát határozá megtámadni. Iszonyú volt a viharként rohanó magyar lovasság támadása, nyilaik zápora tetemes veszteséget okozott a bajorok sűrű soraiban: de e rövid heves roham az erős fekvésű tábor tömeges ellenállását egyszerre nem bírta megtörni. A magyarok ekkor, hogy czéljokat érjék, a lassúbb, de biztosabb módhoz folyamodtak. (...)
Harmad nap a hajóhadra került a sor. Ezt a fedező hadosztályok tönkre tétele után kétségbeesés szállá meg s a magyarok győzelme e napon az előbbieknél még könnyebb lőn. Sieghard herczeg csak futással menthette meg életét; Rathold, Hattó és Meinhard a halottak közt maradtak. Így a magyarok három nap három sereg fölött ünnepeltek tökéletes diadalt.
Lajos király már nem mert többé bajor földön tartózkodni. Németország biztosabb nyugati részébe húzódott. Az Ennsen alól fekvő szép vidék egészen a magyarok birtokába került s még az augsburgi nagy veszteség után is, egész Géza vezér idejéig birtokukban maradt."
Álmos fia, Árpád - mint nemrégiben elhunyt történészünk, Badiny Jós Ferenc írja egy tanulmányában - kemény katonai nevelést kapott. Serdülőkorában már ismerte a turáni-magyar harcászat támadó, védekező rendszerét. 20 éves korától vezet hadjáratokat. A Nyék törzs feje lesz, majd 892-ben apjától átveszi a család ősi törzsének, a Megyer törzsnek vezetését. Ő lép diplomáciai kapcsolatba Bölcs Leó bizánci császárral. Majd 894-ben Bölcs Leo követei tőle kérik a magyarok szövetségét a bolgárok ellen. Árpád belegyezik és nyomban elrendeli a honvisszafoglaláshoz szükséges katonai és törzsek közötti intézkedések végrehajtását. (...)
Árpád a túlerőben lévő ellenséges sereget júliusban teljesen tönkreverte. Az ütközetben - Pozsonynál - súlyosan megsebesült, és július 7-én, 67 éves korában visszaadta lelkét Istenének.
Négy daliás fiát áldozta fel a honvisszaszerzés és megtartás érdekében: Leventét a bolgár háborúban, Tarhost, Üllőt és Jutast a Pozsonyi csatában.
A mai európai népek közt kevés ülhet meg 1100. évfordulót. Mi, magyarok egy győztes csatára emlékezhetünk, és felidézhetjük egyik legkiválóbb hadvezérünket, fejedelmünket. Nem a hivatalosságnak, hanem a civil Magyarországnak és a családoknak kell megemlékezniük - a Kárpát-medence minden magyar közösségében és a tengerentúlon is - az európai történelem egyik kimagasló személyiségéről, Árpád fejedelemről. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-06 18:20:23, szerda
|
| |
| |
olvasói levél
*********
2006 . okt.23-a után azt mondtam és írtam, Magyarországnak nincs
miniszterelnöke.
Tévedtem.
Van-mert még tárgyalnak vele ,látogatásokat tehet, állásokat fogadnak el
tőle.
Miniszterelnökösködik-ahogy a Cain sorhajó Queeq kapitánya kapitánykodik
nehéz helyzetekben
- ha akkor /a 2. vh-ban/ nem akadtak volna bátor tisztek,
akik leváltják, katasztrófába vezeti hajóját.
Mi, a Civilek a Nemzetért Mozgalom tagjai
2006.szept.18-óta küzdünk gyf hatalmi tébolya ellen- ahogy lehet.
Lesznek -e itt bátor tisztek?
A Balatoni Szezonnyitóra hivatlanul érkezett /lamperth/ mónika .
A siófokiak szó nélkül, hátat forditva fejezték ki érzéseiket.
Ez elég alkotmányos módszer, vagy nem?
JobbINFO: http://jobbinfo.tvn.hu
J-ZONA: http://hirportal.uw.hu
Telefon/SMS: +36-20-317-7633 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 32
|
|
|
|
2007. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
686 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 972
- e Hét: 4074
- e Hónap: 15185
- e Év: 168681
|
|
|
Offline
