|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 26
|
|
|
|
|
|
2007-07-18 19:55:18, szerda
|
| |
| |
Pszichiáter szakember nyilatkozik Gy. F. személyiségi jegyeiről!!! (HÍR TV)
Klikk a dátumra: 2007. 07.15. KONTRASZT
http://www.hirtv.hu/musorok/?article_hid=83905 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-07-18 19:32:16, szerda
|
| |
| |
Tiltakozó határozat
A Magyar Orvosi Kamara Elnökségének határozata
A Magyar Orvosi Kamara tiltakozik az egységes nemzeti közvagyon, az
egészségbiztosítás közös
pénzének kiárusítása ellen.
Semmi értelme egy - a világon sehol nem látott és nem működtetett - rendszer
felépítésére kísérletet tenni
csak és kizárólag politikai kompromisszumtól és üzleti érdekektől vezérelve.
Ehhez egyetlen, a betegellátás jövőjét féltő ember sem segédkezhet.
" A Magyar Orvosi Kamara Elnöksége megütközéssel értesült a sajtó útján a
koalíciós pártok hétvégi megállapodásáról, az egészségbiztosítás jövőjét
illetően.
Ezzel kapcsolatban határozottan leszögezzük, a nyilvánosságra került
tervezetet semmiféle
formában korábban a szakmai köztestület nem ismerte, arról véleményt nem
alkothatott.
Felhívjuk a közvélemény figyelmét, kamaránk mindenkor készséggel nyújtott
megalapozott szakmai
érveken és tapasztalatokon nyugvó segítséget a döntéshozóknak bármely
egészségügyet érintő kérdésben,
ha azt kértek.
Ennek jegyében állunk jelenleg is - felkérésük alapján - kapcsolatban a
nagyobbik kormánypárt
szakpolitikusaival, hét munkabizottságban dolgozva az ágazat problémái
megoldása érdekében.
Ennek tükrében különösen súlyosnak ítéljük azt, hogy a gyógyítás jövőjét
alapvetően érintő kérdésben
- a szakma folyamatos tiltakozása ellenére - olyan megoldásra született
javaslat,
amely veszélyezteti a betegellátást, a gyógyítók létét és egzisztenciáját, s
mindenek előtt végképp tönkreteszi az egységes egészségbiztosítás reményét,
lerombolja azt az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat,
melynek talaján az egyedül üdvözítő megoldás, az egységes
társadalombiztosítás rendszere felépíthető lenne.
A Magyar Orvosi Kamara tiltakozik az egységes nemzeti közvagyon, az
egészségbiztosítás közös pénzének
kiárusítása ellen.
Semmi értelme egy - a világon sehol nem látott és nem működtetett - rendszer
felépítésére kísérletet tenni
csak és kizárólag politikai kompromisszumtól és üzleti érdekektől vezérelve.
Ehhez egyetlen, a betegellátás jövőjét féltő ember sem segédkezhet.
A Magyar Orvosi Kamara évek óta közzétett, és a Kormányhoz többször
eljuttatott komplett
rendszertervével továbbra is áll a társadalom rendelkezésére, az egységes,
egyszervezetű,
valódi társadalombiztosítás megvalósítása érdekében, amely a financiális
konszolidáció
mellett egyedüli záloga lehet a gyógyító ágazatban kialakult, egyre melyülő
válság kezelésének."
(Forrás: mok) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-07-18 19:28:17, szerda
|
| |
| |
A politikai kockázattól rettegnek a biztosítók
Gyors menetrendet diktál a tárca
Hírszerző Neizer Anita 2007. július 17., 20:08
Garanciákat akarnak a biztosítók arra, ha a politikai élet ellehetetlenítené
működésüket a több-biztosítós modellben.
A feltétellel a kormány is egyetért, de a keddi tárgyalásokon nem sikerült
megállapodni a részletekről.
Az egészségügyi tárcával párhuzamosan Gyurcsány Ferenc is egyeztetéseket
folytat a biztosítókkal,
hozzá viszont csak "meghívásos" alapon lehet bekerülni.
A július elsejei koalíciós megállapodás óta ma volt az első érdemi tárgyalás
a biztosítók,
az egészségügyi tárca és a frakciók képviselői között.
Információink szerint a tárgyalással szinte egyidőben Gyurcsány Ferenc is
leült
az általa kiválasztott biztosítók képviselőivel,
de mint egy forrásunk fogalmazott, "érdemi egyeztetés ott nem folyt, csak
ismerkedtek egymással".
"A mai tárgyalás legfőbb tanulsága, hogy gyorsan kell dolgozni" - mondta az
egyik vezető biztosító képviselője lapunknak, aki az egészségügyi
miniszterrel való egyeztetésen vett részt.
A biztosítók szerint ugyanis a törvénybenyújtási időpont, szeptember 15-e
túlságosan közel van,
és sok kérdés még nem tisztázott.
(Horváth Ágnes egyébként a Hírszerzőnek adott interjújában azt mondta:
szeptember közepéig nem is fognak a biztosítók minden kérdésükre választ
kapni.)
Mint arról többször beszámoltunk, a bevezetni kívánt modell szerint az
egészségbiztosítási pénztárak többségi tulajdonosa az állam lenne, de a 49
százalékos kisebbségi részt a magántőke adná.
Horváth Ágnes szerint a tulajdoni hányadnak megfelelő döntési jogokat kapná
meg minden tulajdonos.
Értesüléseink szerint azonban a biztosítók ennél nagyobb beleszólást
szeretnének a döntéshozatalba.
A tárca is belátta a félelmeket
Információink szerint a mai tárgyaláson a biztosítók legfőbb félelme, a
politikai kockázat volt napirenden.
A multinacionális cégek garanciát szeretnének kapni arra az esetre, ha
politikai okok miatt akarnák őket
kiszorítani a 49 százalékos kisebbségi tulajdonból.
Forrásunk szerint erre több módszert is találhat az éppen aktuális kormány:
ilyen lehet,
ha túl alacsonyan árazzák be a fejkvótákat, vagy egyszerűen csak hoznak egy
új törvényt.
A társaságok szerint az is kockázatot jelent, ha megváltoznak a demográfiai
viszonyok, illetve a technikai fejlődés miatt túl sokba kerülnek az orvosi
műszerek.
"Ez irányú félelmeinket a tárca is belátta, de hogy milyen garanciákat
kapunk,
abban még nem tudtunk megegyezni" - mondta egyik informátorunk.
Milliárdos befizetés a lutrira
A biztosítók szerint egyébként túl sokat vár el tőlük az egészségügyi
kormányzat.
Az egyik biztosítótársaság képviselője szerint felháborító, hogy 10
milliárdos licence-díjat várnak tőlük
csak azért, hogy piacra léphessenek, majd a 49 százaléknyi tőkerészt is
nekik kell állniuk.
"És akkor még nem is beszéltünk arról, mennyibe kerülnek a toborzási időszak
miatt
a reklámköltségek, az irodák és személyzet" - tette hozzá.
Egy másik forrásunk úgy fogalmazott:
"ezek után már csak hab a tortán, hogy a belépés pillanatában azt sem
tudjuk, melyik terület lesz a főhadiszállásunk".
A tervek szerint ugyanis az egészségpénztárak megalakulása után
sorsolják ki,
melyik társaságnak melyik lesz a központja.
Azok ugyanis, akik nem tudtak maguknak biztosítót választani, automatikusan
a területükhöz
tartozó pénztárhoz kerülnek.
A biztosítók jövő héten ülnek újra össze, hogy az általuk összeállított
kérdéssor többi pontjait is megvitassák.
JobbINFO: http://jobbinfo.tvn.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-07-18 19:12:47, szerda
|
| |
| |
Olvasói levél a Népszabadság cikkére
"Egyházi menedék csődbe jutott iskoláknak" címmel jelent meg egy írás a
július 13-i Népszabadságban.
Bölcskei Gusztáv püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a cikk kapcsán olvasói
levelet írt a Népszabadságnak,
amit 2007. július 16-án elküldött a Népszabadság szerkesztőségébe.
A Népszabadságtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a levél megérkezett, de
nem óhajtják megjelentetni.
Mi kötelességünknek érezzük, hogy ez a levél nyilvánosságot kapjon.
NÉPSZABADSÁG Szerkesztősége
Vörös T. Károly
Főszerkesztő úr részére
Budapest
Bécsi út 122-124.
Tisztelt Főszerkesztő Úr!
Lapjuk múlt pénteki számának 2. oldalán az "Egyházi menedék csődbe jutott
iskoláknak" című
cikk a felhasznált félinformációk, s a közvetített féligazságok miatt a
magyarországi egyházakat,
így a Magyarországi Református Egyházat is a valóságtól eltérő helyzetben
mutatja be.
A cikk azt érzékelteti mintha az egyházak - visszaélve a törvényi
lehetőségekkel -
az állami költségvetés terhére vállalnának kötelezettségeket.
Példátlannak tartjuk, hogy már júliusban megindul az egyházak által
fenntartott közoktatási intézmények finanszírozásával kapcsolatos, a
tényeket elferdítő sajtóhadjárat.
A MRE, mint ahogy vélhetően a többi Magyarországon működő, valódi egyházi
tevékenységet
folytató közösség is, aggódva és felelősséggel figyeli a magyar gazdaság
sorsát.
Szomorúan látjuk, hogy a magyar költségvetés aggasztó helyzetének rendezése
érdekében a nagy ellátó
rendszerek szükséges átalakítása széleskörű társadalmi egyeztetés nélkül
valósul meg.
Így történhet meg, hogy szakmai egyeztetések nélkül, az anyagi források
megvonásával, leszűkítésével
a kormányzat több nehéz helyzetű önkormányzat számára lehetetleníti el a
törvényben előírt közszolgáltatások biztosítását, kényszerhelyzetbe hozva az
ott élőket.
A MRE az idei esztendőben összesen 3 közoktatási intézményt vett át.
Minden esetben alapos előkészítés után és azért, mert az adott településen
az egyházi intézmény
indításának vagy a már létező intézmény működésének szélesítésére ez a
megoldás kínálkozott a leghatékonyabbnak és a legcélszerűbbnek.
A MRE az elégtelen állami finanszírozás mellett éves szinten több száz
millió forintot fordít iskolái
működésének támogatására. Ismételten le kell szögeznünk, hogy az egyházi
iskolák nem részesülnek nagyobb állami finanszírozásban, mint az
önkormányzati iskolák.
Az intézmények finanszírozásával kapcsolatos esetleges problémák és
nehézségek megoldása semmiképpen sem történhet a média különböző eszközein
át való üzengetéssel.
Közel két esztendeje függőben vannak azok az érdemi tárgyalások, amelyek
rövid- és hosszútávon
rendezhetik az egyházak által az államtól átvállalt közoktatási feladatok
finanszírozásával kapcsolatos kérdéseket.
Minden szándékunkkal és akaratunkkal ellenkezik, hogy ezt a fontos kérdést -
sok más egyéb kérdéssel egyetemben - tárgyalások nélkül, egymásnak üzengetve
oldjuk meg.
Ismételten kifejezzük nyitottságunkat, készségünket a tárgyalásokra.
Kérjük Főszerkesztős Urat, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás érdekében
lehetőségeik szerint
mindent tegyenek meg azért, hogy az egyházakat érintő kérdésekkel
kapcsolatosan
- így a közoktatás esetében is - az olvasók hiteles képet alkothassanak,
hiteles információk alapján.
Tisztelettel:
Budapest, 2007. július 16.
Dr. Bölcskei Gusztáv
Püspök,
a Zsinat lelkészi elnöke |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-07-18 18:05:40, szerda
|
| |
| |
Volt amikor büntették a buziságot
Olvasói vélemény a:
http://groups.yahoo.com/group/hirlevelek/message/4738
hírlevelünkhöz.
Mottó: "volt amikor büntették a buziságot, aztán már csak enyje-bejnye volt.
Nos, én nem akarom megvárni, amíg
kötelezővé teszik!"
Tisztelt "Kiáltványozók" !!
...... ......."Mi olyan Magyarországot szeretnénk, ahol nem az a lényeg, hogy
milyen nemű a társa, milyen a származása, vallásos-e, vagy akármilyen
szempontból eltér a többség szokásaitól, véleményétől. Az a fontos, hogy az
ember milyen teljesítményt nyújt, mit tesz. Mi olyan országot szeretnénk,
ahol senkit nem ér sem szóbeli támadás, sem tettleges bántalmazás azért,
mert azonos nemű társat választ........"
A kiáltvánnyal t.képpen egyet lehetne érteni,
DE: nem arről van szó, amiről szól!!!
Mert: senki nem támadná a melegeket, ha NEM KÉRKEDNÉNEK VELE, nem
BÜSZKÉLKED-nének vele!!
Még senki nem indokolta meg: miértis kell büszkének lenni egy melegnek?
Mi - akik nem vagyunk melegek - mi, akkor hol vagyunk a büszekség terén?
Nekünk szégyenkezni kellene?- ugye ezt egyik "kiáltványozó" sem gondolja
komolyan?!
Hofi Géza, egykori mondását ajánlom a kiáltványozók-nak átgondolásra:
Hofi egyszer úgy nyilatkozott, hogy:
"volt amikor büntették a buziságot, aztán már csak enyje-bejnye volt. Nos,
én nem akarom megvárni, amíg
kötelezővé teszik!" .....
P.Péter
Tiltakozás a homokosok mellett Topic List < Prev Topic | Next Topic >
Reply | Forward < Prev Message | Next Message >
Kiáltványban tiltakoznak magyar közéleti személyiségek - színészek,
zenészek, televíziósok - az utóbbi időben mindinkább elharapózó szélsőséges
gyûlölet ellen.
Alábbiakban közöljük a kiáltvány szövegét:
"Tiltakozunk a melegek elleni gyûlölet ellen
Az elmúlt hetek történései megmutatták, milyenné válhatna Magyarország.
Lehetne belőle egy minden kisebbséget üldöző, intoleráns, 19. század végi
társadalmi viszonyokat tükröző, az európai kultúrától leszakadó ország.
Magyarország olyan európai ország lehetne, ahol a melegeket betegnek
tekintik, esetleg börtönbe is zárják őket, és mindezt az orvosok hathatós
együttmûködésével. Ha hagyjuk.
De ne hagyjuk! Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy egyesek azért
vernek meg embereket az utcán, mert azok egy kisebbséghez tartoznak. Nem
hagyhatjuk, hogy a Magyar Orvosi Kamara honlapja helyet adjon nyíltan a
melegek ellen uszító cikknek, illetve egyes megszólaló orvosok olyan
mondatokat írjanak le, miszerint melegnek lenni betegség és az emberi élet
oka pusztán a szaporodás. Az pedig egy civilizált országban
elképzelhetetlen, hogy mindezek után a Magyar Orvosi Kamara elnöke nem látja
értelmét elhatárolódni a honlapjukon megjelenttől.
Mi olyan Magyarországot szeretnénk, ahol nem az a lényeg, hogy milyen nemû a
társa, milyen a származása, vallásos-e, vagy akármilyen szempontból eltér a
többség szokásaitól, véleményétől. Az a fontos, hogy az ember milyen
teljesítményt nyújt, mit tesz. Mi olyan országot szeretnénk, ahol senkit nem
ér sem szóbeli támadás, sem tettleges bántalmazás azért, mert azonos nemû
társat választ.
A demokrácia egyik fontos eleme a jogegyenlőség: minden egyes állampolgárnak
azonos jogai vannak, beleértve a párválasztás, gyülekezés, a vélemény
szabadságát is. A támadások nyíltan a melegeket, burkoltan viszont a
demokráciát érték. Akik most a melegek ellen fordultak, holnap másik
kisebbség ellen léphetnek fel szavakkal és tettekkel. Aki most azt hiszi,
hogy ezek a támadások őt nem érintik, az holnap már egy újabb intoleráns
akció céltáblájává válhat.
Emeljük fel a szavunkat a félelemkeltő, kirekesztő és erőszakos gondolatok,
szavak és tettek ellen!
Mondjunk nemet a bezárkózó maradiságra, a gyáva vaskalaposságra, és mondjunk
igent a szabadságra és az elfogadásra!
Ezért kérünk minden, az emberi jogokat továbbra is tiszteletben tartó, a
demokrácia értékeit védő embert - legyen meleg vagy heteroszexuális,
közéleti vagy magánszemély - csatlakozzon a kiáltvány aláíróihoz!
A csatlakozáshoz erre a címre kell e-mailt küldeni:
tiltakozzmost@...
Aláírók:
Alföldi Róbert, Bajor Imre, Cserhalmi György, Gálvölgyi János, Harsányi
Levente, Hernádi Judit, Hujber Ferenc, Jáksó László, Mester Tamás, Ónodi
Eszter, Parti Nagy Lajos, Sugár Bertalan, Szirtes Ági, Szurdi Miklós, Xantus
Barbara, Vágó István"
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-07-18 18:03:05, szerda
|
| |
| |
Hazám árulói
http://barikad.hu/node/4376
Hazám árulói (kisfilm) <http://barikad.hu/node/4376>
A szeptemberi letartóztatásokat követően készült ez a kevesebb mint 3 perces
videó-összevágás a HírTv munkatársai részéről. Adásba soha nem kerülhetett,
hetekig hánykolódott a stúdió asztalain, még végül felkerült egy videógyűjtő
oldalra. Több kommentárt nem is lehet hozzáfűzni... |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-07-18 12:55:31, szerda
|
| |
| |
Az antiszemitizmus vádja mint politikai eszköz
kedd, 2007. július 17. analyse
Ország
Magyarország
Tárgy
Az antiszemitizmus vádja mint politikai eszköz
Összefoglalás
FORRÁS: http://www.budapestanalyses.hu/
http://www.budapestanalyses.hu/docs/Hu/Elemz%C3%A9sek_Arch%C3%ADvum/analysys_35_h u.html
Az antiszemitizmus vádja mindennapos eszközzé lett a mai magyar belpolitikai küzdelmekben. Mind az MSZP, mind az SZDSZ politikusai, valamint a hozzájuk közel álló újságírók egyre gyakrabban alkalmazzák az antiszemitizmus vádját politikai ellenfeleikre, így próbálva diszkreditálni őket a hazai, az európai és amerikai politikai és értelmiségi körökben. A jelenség mesterséges feszültséget gerjeszt a magyar társadalmi életben, miközben megpróbálja elterelni a figyelmet az ország egyre romló gazdasági és pénzügyi helyzetéről.
Elemzés
Közép-Európában Magyarországon él a legnagyobb számú zsidóság. A népcsoport nagyságát pontosan meghatározni nem lehet, mert a zsidóság az 1990-es évek elején a magyarországi kisebbségi törvény kodifikációs folyamatában - a 13 regisztrált kisebbségi etnikummal ellentétben - nem kívánta magát nemzeti kisebbségként bejegyeztetni. A létszám pontosabb meghatározásának másik akadálya a magyarországi zsidóság asszimilációs és integrációs fokának rendkívül széles skálája, mely az aktív vallásgyakorlástól és a gyülekezeti életben való részvételtől az ateista - gyakran a kultúrában megnyilatkozó - identitásőrzésen át a vegyes családokban a néhai felmenők emlékének zsidó rítusok nélküli őrzéséig terjed. A magyarországi zsidóság létszámát 100-150 ezer közöttire tehetjük - az identitás definíciójától függően -, ami Magyarország lakosságának mintegy 1-1, 5 %-át jelenti.
A magyarországi zsidóság társadalmi élete gazdagon és sokszínűen tagolt. Budapesten található Közép-Európa egyetlen rabbiképzője és legnagyobb zsinagógája, működik zsidó általános iskola és gimnázium, számos társadalmi és kulturális egyesület, megjelenik több sajtókiadvány. Magyarországon - főleg Budapesten - aktívan jelen van az izraeli tőke, izraeli állampolgárok ezrei vásárolnak lakóingatlant, és több ezerre tehető a magyar-izraeli kettős állampolgárok száma.
A legújabb kori antiszemitizmus-vita Magyarországon az 1990-es évek elején, a szocialista rendszer összeomlása után kezdődött.
Az első szabad választásokat a nemzeti liberális -kereszténydemokrata irányultságú Magyar Demokrata Fórum nyerte.
A liberális Szabad Demokraták Szövetsége - erős ellenzéki pozícióból - azonnal nacionalizmussal vádolta meg az új kormányzó pártot, és politikusai valamint értelmiségi szimpatizánsai európai és észak-amerikai előadó körútjaikon és nyugati publikációikban a magyarországi nacionalizmus és antiszemitizmus veszélyére igyekeztek felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét.
E sok valótlanságot terjesztő, az első demokratikus magyar kormányt a külföldi sajtóban, nyugati egyetemi előadásokon és politikai körökben lejárató támadássorozatnak - melyet a magyarországi sajtó politikai irányultságának megfelelően azonnal közvetített a magyar közvéleménynek - egyik nem várt hatása az
lett, hogy a Magyar Demokrata Fórumból kivált a radikális Magyar Igazság és Élet Pártja. A párt elnöke, Csurka István, valamint egyes politikusai a párt megalakulásától kezdve számos antiszemita megnyilatkozást tettek, és így az európai és amerikai politikai közvélemény és a sajtó hamarosan besorolta az európai szélsőséges antiszemita pártok csoportjába. A párt az 1998-as választásokon átlépte az 5%-os parlamenti küszöböt és 13 fős frakciójával jobboldali ellenzéke lett az Orbán Viktor vezette jobbközép kormánynak.
A baloldali szocialista-szabaddemokrata ellenzék ekkor kezdte alkalmazni azt a politikai taktikát, amellyel Orbán Viktort és a Fideszt megpróbálta jobb felé szorítani, "odanyomni" a MIÉP-hez.
Ennek egyik legfőbb eszköze a folyamatos "elhatárolódás" követelése volt Csurka István és pártja minden, a baloldal által antiszemitának nyilvánított megnyilatkozásától. Ez a kommunikációs taktika egyrészt folyamatosan napirenden tartotta az antiszemitizmust mint aktuális belpolitikai veszélyt, másrészt
- az elégtelen mértékű és határozottságú elhatárolódások folyamatos emlegetésével - igyekezett fokozatosan felépíteni Orbán Viktor és a Fidesz "rejtett antiszemita" képét. E tevékenységhez a szocialista és szabaddemokrata politikusok valamint újságírók jó ürügyet találtak egy-két kétes értékű újságcikkben, továbbá segítségül hívták nyugat-európai és amerikai kollégáikat is, akik számos cikket jelentettek meg az Orbán-kormány négy éve alatt a magyarországi antiszemitizmusról és a kormány elégtelen fellépéseiről az antiszemitizmus ellen.
Azok a gyakorlati lépések, amelyeket az Orbán-kormány tett a magyarországi zsidó közösség történelmi emlékeinek és kultúrájának megőrzése és társadalmi integrálása érdekében - pl.1999-től a neonáci demonstrációk betiltása, a Holokauszt-emléknap bevezetése az iskolákban, a Dohány utcai zsinagóga tatarozásának több száz millió forintos támogatása, a Holokauszt Múzeum alapításának kezdeményezése, a Páva utcai Holokauszt-emlékmű alapkövének letétele - nem tudták ellensúlyozni a vádakat. Az antiszemitizmus körüli hisztériakeltés akkor sem csillapodott, amikor - a 2002-es választások során - a MIÉP kiesett a parlamentből.
Az antiszemitizmus vádja mára súlyos politikai fegyverré vált a ma kormányon lévő politikusok kezében, amelyet lépten-nyomon használnak Orbán Viktor és a Fidesz - főleg nemzetközi - lejáratására, diszkreditálására. A szocialista-liberális kormány
- hogy igazolja egy évtizedig folytatott kommunikációs taktikáját
- törvényt alkotott a "gyűlöletbeszéd" megfékezésére. A törvényt a köztársasági elnök - a szólásszabadságot korlátozó cikkelyei miatt - az Alkotmánybírósághoz küldte, normakontrollra. Nem várt fejleményként a törvény ellen foglalt állást a kormányzó SZDSZ néhány politikusa és a liberális párt volt elnöke, Kis János is.
Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában ma is viszonylag gyakran olvasható egy-egy baloldali politikusi vagy újságírói megnyilatkozás a jobboldal által gerjesztett vagy megtűrt magyarországi antiszemita megnyilatkozásokról. Magyarországon pedig a sajtó egyes megnyilatkozásai tudatosan provokálják az embereket, antiszemita megnyilvánulásokat remélve. Ezt tette például a Tilos Rádió, amikor karácsony estéjén a keresztények kiirtását hirdette. Ennek a forgatókönyvnek következő bekezdése egy izraeli zászló elégetése volt a fenti rádióműsor elleni tüntetésen. Köztudott, hogy magyarországi tüntetéseken nem szokás zászlót égetni, konzervatív, keresztény érzelmű magyar állampolgárok - akik a tüntetők voltak - általában nem tartanak otthon izraeli zászlót, és a tüntetést nem Izrael, hanem a Tilos Rádió hangvétele elleni tiltakozásként szervezték. Az izraeli zászló megjelenése, elégetése és az égetés gondos lefilmezése az előkészített provokáció gyanúját ébreszti az elemzőben.
Az utóbbi napokban éles szócsata alakult ki a Fidesz és az MSZP politikusai között. Miközben a Fidesz követelte a február 13-ára tervezett provokatív célú, nem túl nagy számú neonáci tüntetés betiltását, Kovács László pártelnök kijelentette, hogy az MSZP az európai parlamenti választások kampányában nagy hangsúlyt helyez majd a jobboldali radikalizmus bemutatására.
Következtetés
A Magyar Gallup Intézet 1993 óta évente vizsgálja az antiszemita és romaellenes előítéletek alakulását Magyarországon. Adataik azt mutatják, hogy az elmúlt tíz évben a zsidósággal szemben nyíltan vállalt fenntartások mértéke jelentősen visszaszorult. Amíg 1993-ban a felnőtt lakosság 14 %-a mondta azt, hogy "nem kedveli a zsidókat", addig az így nyilatkozók aránya 2002-ben és 2003-ban már csak 6-7%.
A mai Magyarországon az antiszemitizmus perifériális társadalmi jelenség, nincsenek szélsőséges megnyilatkozási formái (épületrongálás, temetőrongálás, emberek bántalmazása), a zsidó közösségek ugyanolyan biztonságban élnek, mint a társadalom bármilyen más csoportjai vagy tagjai. A magyar társadalom túlnyomó többsége nem foglalkozik a kérdéssel, illetve nem tartja fontosnak azt. Ám a zászlóégetéshez hasonló incidensek valóban alkalmasak a társadalmi feszültség növelésére, és hozzájárulhatnak a zsidó közösség egyes tagjainak fenyegetettség-érzéséhez. S ez az érzés csak mélyítheti a szakadékot a zsidó közösség tagjai és a nem zsidó többség között.
Az antiszemitizmus veszélyének napirenden tartása nem egyéb, mint a polgári oldal politikai és erkölcsi diszkreditálására felelőtlenül használt politikai eszköz. Az antiszemitizmus vádja általában nagyobb hangsúllyal akkor jelenik meg, amikor a posztkommunista erők rosszul állnak a közvélemény-kutatási mutatók szerint. Ezt igazolja a szocialista pártelnök fent idézett kijelentése is. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-07-18 12:53:30, szerda
|
| |
| |
A magyarok szerint túl nagy a hatalmuk a zsidóknak
szerda, 2007. július 18.
Erős Magyarországon a zsidóellenesség - derül ki abból a felmérésből, amely hat európai országot vizsgált. A magyarok 60 százaléka véli úgy, hogy a zsidók túl nagy hatalommal rendelkeznek a nemzetközi pénzpiacokon.
Kirívó zsidóellenességet mutatott ki Magyarországon az a felmérés, amelyet a Rágalmazásellenes Liga ismertetett kedden Jeruzsálemben. A hat országban (Ausztriában, Svájcban, Belgiumban, Hollandiában, Nagy-Britanniában és Magyarországon) végzett felmérés szerint az antiszemita felfogások Magyarországon a legerősebbek a hat ország közül, míg Hollandiában a leggyengébbek.
A magyar megkérdezettek több mint fele szerint igaz az, hogy a zsidók hűségesebbek Izraelhez, mint ahhoz az országhoz, ahol élnek. A magyarok 60 százaléka osztja továbbá azt a véleményt, amely szerint a zsidók túl nagy hatalommal rendelkeznek a nemzetközi pénzpiacokon. Amíg a zsidók lojalitását a magyarok nagyobb részéhez hasonlóan ítélte meg a többi ország, addig az üzleti hatalmat a többi ország megkérdetteinek csak egyharmada sokallta.
MTI
http://www.origo.hu/itthon/20070717-a-ragalmazasellenes-liga-szerint-eros-a-zsido ellensseg-magyarorszagon.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-07-18 12:49:38, szerda
|
| |
| |
Herényi: "A Centrum ügye a parlamenti többség szégyene"
2007. július 18., szerda 6:33 InfoRádió
Az MDF frakcióvezetője szerint a parlamenti többség akadályozta meg annak a vizsgálóbizottságnak a felállítását, amely a fővárosi parkolási díjbeszedéssel összefüggő anomáliákat lett volna hivatott tisztázni. Herényi Károly az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: kevés pénz jut az önkormányzatokhoz a parkolási díjakból.
1
A Centrum Parkoló Kft. ügye nagy szégyen a parlamenti többségre nézve - jelentett ki az InfoRádió Aréna című műsorában az MDF parlamenti frakcióvezetője.
Kiderült, hogy a főváros több kerületében visszaéléseket követtek el parkolási ügyben; nagyon kevés pénz jut a beszedett díjakból az önkormányzatnak, és nagyon sok a parkolási társasághoz - mondta Herényi Károly.
Az MDF javasolta egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, amely tagjainak az lett volna a feladata, hogy tisztázza a fővárosi parkolási díjak beszedésének kérdését - közölte a frakcióvezető.
Megtorpedózták
Herényi Károly hozzátette: az alkotmányügyi bizottság azonban, ahelyett, hogy napirendre tűzte volna a határozati javaslatot, javaslatot tett egy alkotmánybírósági beadvány elfogadására.
A politikus kifogásolta, hogy az ülésre nem hívták meg, és távollétében arra hivatkozva fordultak a taláros testülethez, hogy létezik egy olyan AB határozat, amely tiltja, hogy önkormányzati ügyekben parlamenti vizsgálóbizottságokat állítsanak fel.
Az MDF parlamenti frakcióvezetője elmondta: ez nem az MDF, hanem a parlamenti többség kudarca.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-07-18 12:40:40, szerda
|
| |
| |
Hét alkalommal volt jogsértő a Szigeti-féle OVB
A Szigeti Péter-féle új Országos Választási Bizottság megválasztása óta hét alkalommal tette közzé beadványozók nevét és lakcímét. Vagyis, az OVB jogsértő módon járt el, a választási eljárásról szóló törvény értelmében a személyes adatokat nem lehet nyilvánosságra hozni a határozat szövegében.
Mindez azért is fontos, mert a napokban vita bontakozott ki arról, hogy törvénysértő módon került-e nyilvánosságra Kálmán László nyelvész neve és lakcíme, aki a Fidesz népszavazási kezdeményezésével azonos témakörökben, de ellentétes tartalommal nyújtott be az OVB-nek referendumra vonatkozó kérdőívet.
A koalíciós pártok szerint törvényt sértett a Fidesz által delegált OVB-tag azzal, hogy kiadta az adatokat az ellenzéki pártnak - írja a Magyar Nemzet. A Fidesz viszont azzal érvel, hogy a személyes adatokat nem ők hozták nyilvánosságra, hiszen már korábban felfedte kilétét a beadványozó az egyik kereskedelmi rádióban, a párt későbbi sajtótájékoztatóján bemutatott e-mailben pedig kitakarták a nevet és a címet.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos az ügy konkrét részleteinek ismerete nélkül még múlt pénteken szintén jogsértőnek nevezte az adatok kiszolgáltatását.
Péterfalvi Attila úgy nyilatkozott: ,,Egy népszavazási eljárásban a kezdeményező személyes adatai kizárólag attól az időponttól tekinthetők nyilvánosnak, amikor hivatalosan is megteszi a szükséges lépéseket az aláírásgyűjtés érdekében. Vagyis adatvédelmi azonosító számot kér, és bejelentkezik az adatvédelmi nyilvántartásba." Ez azért lényeges, mert a fent említett hét korábbi eset közül hatban nem hitelesítette a kérdéseket az OVB, vagyis akkor sem hozhatta volna nyilvánosságra a neveket, lakcímeket, hiszen az aláírásgyűjtésre nem kerülhetett sor a megtagadás miatt. Egyébként a választási eljárási törvény tételesen tiltja a személyes adatok határozatban történő nyilvánosságra hozatalát, ennek ellenére a Szigeti Péter-féle OVB gyakorlatában - mint már utaltunk rá - legalább hét alkalommal fordult elő, hogy a hivatalos Magyar Közlönyben teljes névvel és lakcímmel együtt tették közzé a határozatokat és ugyanilyen formában érhetők el jelenleg is a Complex CD jogtárban is.
A választási bizottság ma tárgyalja meg a Fidesz, illetve a magánszemély által benyújtott három-három népszavazási kérdést. Ismert, hogy az ellenzéki párt - korábban már hitelesített és újra benyújtott - kérdései a kórház-privatizáció megakadályozását, a gyógyszerek patikán kívüli árusításának megszüntetését és a családi gazdálkodók termőföldre vonatkozó elővásárlási jogát szeretnék elérni.
Kálmán Lászlónak a szocialisták által is támogathatónak nevezett kérdései e három témakört tartalmazzák, ellentétes előjellel.
(Magyar Nemzet)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 26
|
|
|
|
2007. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
574 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 174
- e Hét: 5926
- e Hónap: 9671
- e Év: 163167
|
|
|
Offline
