|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2007-09-26 22:00:22, szerda
|
| |
| |
Konferencia meghívó
Tisztelt Hölgyem/Uram!
A magyarságot ért 20. századi tragédiák sorában is kiemelkedik az, ami a
felvidéki magyarsággal történt a világháborút követo években. A
jogfosztottság éveiben közel százezer magyar nemzetiségu személyt
telepítettek ki Csehszlovákiából Magyarországra, s további ötvenezer fot
érintettek az ún. belso (Csehországba) telepítések. Ugyanakkor
Magyarországot 73.000 szlovák nemzetiségu, önként kitelepülo állampolgára
hagyta el.
Az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Nógrád Megyei Levéltár
ezt a fájdalmas eseményt igyekszik, a tudomány eszközeivel bemutatni
tudományos konferenciáján, melynek címe:
"VONATOK ÉSZAKNAK ÉS DÉLNEK."
A második világháborút követo szlovák-magyar lakosságcsere története és
következményei
A rendezvény helyszíne: Balassi Bálint Megyei Könyvtár (Salgótarján, Kassai
sor 2.)
A rendezvény idopontja: 2007. október 4-5.
Fontosnak tartjuk, hogy a konferencián elhangzottakról a szélesebb
közvélemény is tájékoztatást kapjon. Kérjük, legyen ebben segítségünkre!
Amennyiben Ön vagy tudósító munkatársa személyesen rész kíván venni
rendezvényünkön, ingyenes szállását, illetve étkezését természetesen
biztosítjuk.
A konferencia végeztével (október 6-án) elektronikus összefoglalót küldünk
Önöknek a konferencián elhangzottakról.
További információ a rendezvényrol, illetve a részvétellel kapcsolatos
egyeztetés:
Nógrád Megyei Levéltár / G. Toronyi Judit - 3100 Salgótarján, Bem u. 18. -
Tel.: 32/412-801; 310-043 - E-mail: toronyij@nogradarchiv.hu - Web:
www.nogradarchiv.hu
Tyekvicska Árpád
Nógrád Megyei Levéltár
Dr. Szarka László
Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-09-26 21:49:20, szerda
|
| |
| |
Újabb szocialista politikus ellen nyomoznak a rendőrök
2007-09-26 17:03
Az uniós pályázatok lefölözésének módszerét ismerteti a volt kiskunhalasi kistérségi megbízott egy 2005-ben készült, titkos felvételen. Weiszenberger László arról beszél, a visszaosztott pénzből a minisztérium is részesült. Az ügy szálai Zuschlag Jánoshoz vezetnek. Weiszenberger jelenleg az MSZP kiskunhalasi önkormányzati képviselője, aki ellen már nyomoz a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.
Weiszenberger László egyike volt az előző ciklus 149 kistérségi megbízottjának. Kiskunhalassal együtt kilenc település tartozott hozzá. A kistérségi megbízottakról szóló 2004-es kormányrendelet szerint a nemzetközi és hazai területfejlesztési források felkutatása mellett neki is kiemelt feladata volt, hogy ezeket a pénzeket a területfejlesztési céloknak megfelelően költsék el. Ezen a 2005-ös, titokban készített felvételen az uniós támogatások célszerű felhasználását ismerteti az egyik helyi vállakozóval.
Weiszenberger a videón elmondja azt is, hogy kapcsolatai révén rendszeresen intézkedett pályázatok ügyében százalékért. A sikeres pályázók által visszaosztott milliókat a minisztériumba kellett vinnie, ő abból kapta meg a részét.
A 30 éves Weiszenberger László tavaly október óta önkormányzati képviselő Kiskunhalason. Az MSZP és a Sikeres Halasért Társaság listájáról került be a képviselő-testületbe, csakúgy mint Zuschlag János, az MSZP előzetes letartóztatásban lévő kiskunhalasi elnöke.
A kistérségi megbízottakat a felvétel készítésekor a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatala felügyelte.
A további rejtett kamerás felvételeket a pénteki Célpont mutatja be.
(hírTV)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-09-26 12:56:34, szerda
|
| |
| |
MDF Országos Hivatala
Budapest,
Szilágyi Erzsébet fasor 73.
1026
Viniczai Tibor
felelős kiadó
Tisztelt Képviselő Úr!
Kedves Viniczai Tibor!
Először is szeretettel üdvözlöm az MDF-Fórumot és köszönöm, hogy havonta megtisztelnek az újabb példányokkal!
Már akkor akartam írni, amikor a 3. próbaszámban megjelent a felhívás, hogy a "...párttal kapcsolatos kritikai megjegyzéseiket, magánvéleményüket ... ebben a lapban, saját újságunk hasábjain fejtenék ki."
Aztán sok, más- hétköznapi teendő miatt nem volt időm leülni a szövegszerkesztőhöz. Most, azonban, hogy megkaptam az MDF-Fórum 5. - 2003. decemberi - számát, éreztem: meg kell írnom, végre a különvéleményemet.
Ez, a különvélemény nem a folyóirat általános tartalmával kapcsolatos, hanem egy bizonyos témában. Erre adott most okot különösképpen a "Szubjektív emlékezés Antall Józsefre" című írás azon gondolata, amelyik arról a bizonyos, sokat vitatott PAKTUMról szól.
Ez, pedig a következő (idézet az írásból):
"...Ezért kötötte meg az ismert paktumot és nem tette lehetővé, hogy a tudatlanság, vagy félismeretek ezt lehetetlenné tegyék."
Köszönöm a visszaemlékezőnek és az MDF-Fórumnak ezt a mondatot! Ez az egy mondat adott magyarázatot egy sor érthetetlen történésre!
Például:
1.) E sorokat olvasva jöttem arra rá, hogy - amikor 1996-ban rám maradt Anyuka és Apuka istápolása és elhatároztam, hogy megtanítom őket az Igazságra emlékezni - miért végződött ezen törekvésem teljes kudarccal.
Először azt hittem, hogy olyan hosszú idő telt el a hazugságok jegyében, hogy már nem is emlékeznek másra! Most már tudom, hogy ez csak részben igaz, mert annak a bizonyos paktumnak az volt az üzenete szüleim és nemzedékük számára, hogy:
MÉG NEM JÖTT EL AZ IGAZMONDÁS IDEJE!
2.) Ebből az egy mondatból értettem meg azt is, hogy miért végződött a politikai ténykedésem is kudarccal. Történt ugyanis, hogy a rendszerváltozás kezdetekor azt hittem, hogy eljött végre az én időm és beleártottam magam a politikai életbe. Végig kampányoltam az 1994-es választásokat, mint KDNP-s pártkatona; majd 1996-ban jelentkeztem az MDF helyi szervezeténél, hogy segíthessek. Azt mondták: lépjen be, akkor többet tehet közös ügyünkért, a "magyarság sorsának jobbításáért".
Beléptem, mert nem szerettem volna kevesebbet elérni, mint (amit mindig is): sorstársaim ERKÖLCSI REHABILITÁCIÓJÁT és annak NYILVÁNOSSÁGÁT; valamint a (rendszer)váltáshoz szükséges ESZKÖZÖK (ismeretek, induló tőke...) elérhetőségét! Végig dolgoztam az 1998-as, a 2002-es választásokat: irodai ügyelet, cédulagyűjtés (még a Fidesznek is a Ferencvárosban).
Ott voltam a szavazatszámláló bizottságokban is és majd belehaltam abba, hogy mennyire magamra maradtam a kádári időkben összeszokott társaságban!
Még, ha észre is vettem volna, hogy hogyan csalnak, sem tehettem volna semmit, mert még a MIÉP-es társam sem állt szóba velem!
A kampányban újságcikkeket írtam éjszakánként, majd esszéket, szociográfiákat, novellákat, regényt. Előadásokra készültem a református gyülekezet női körében... Két marékkal szórtam (gondolat)gyöngyeimet, úgy, hogy egy fillért nem kaptam senkitől cserébe, miközben csak úgy röpködtek körülöttem a százezrek!
Örültem, hogy csinálhattam, csak az bántott, hogy: senki nem hallgatott rám(!), hogy senki nem állt szóba velem! Pedig nem akartam más lenni, mint olyan "EMBER, aki a másik emberrel beszél...".
(Az idézőjeles mondatrész példaképemtől, Albert Schweitzertől való. Ő mondta a hirosimai atomtámadás után, hogy:
"Egész életemben igyekeztem tartózkodni attól, hogy társadalmi kérdésekről nyilatkozzam... egyáltalán nem azért, mert nem érdekeltek a nemzetközi események vagy a politika. Nagyon is érdekelnek, és igen aggódom miattuk. Egyszerűen úgy éreztem, hogy a külvilághoz való viszonyomnak közvetlenül teológiai, filozófiai és zenei munkásságomból és gondolkodásomból kell kinőnie. Inkább az egész emberiség problémáit igyekeztem megközelíteni, semmint belebonyolódni az egyik vagy másik csoport ellentmondásaiba. Ember akartam lenni, aki a másik emberrel beszél.")
A legutóbbi választások eredménye után rájöttem, hogy az én esetem nem egyedi, hanem egy nagyon fontos, a vágott-virág-sorssal, az 1945 után születettekkel összefüggő történelmi- magyar jelenség.
Ugyanis:
1.) a tőlünk nyugatabbra lévő, az Európai Unió országaiban - évszázadok óta - úgy élik meg az emberek hovatartozásukat, történelmüket, hogy ismerik családi őseik történetét, történelmét! Előlük senki nem titkolta el, hogy a nagyapa, dédapa, vagy ükapa milyen hősiesen harcolt hazája érdekeiért az első világháborúban! Vagy, tőlük senkit nem hurcoltak a SZU-ba málenkíj robotra, amit - ha túlélt a szegény rokon, még - titkolni is kellett, nemhogy nyilvánossá tenni szörnyű szenvedéseit!
Tőlük senkinek nem kellett a láthatatlan skarlát-betűt viselni az 1956-os forradalmi mártír rokonaik miatt!
Az ő nemzetük testéből nem szakítottak ki országrésznyi darabokat és az ott élő honfitársaiknak nem kellett egyik napról a másikra, "idegen betolakodóvá" válni saját szülőföldjén - immár 83 év óta!
2.) El kellene érni, hogy ezek az egyéni sorsok megismerhetők legyenek a családokban! Tudatosítani kellene, hogy az egyéni sorsok, történetek, maga a történelem - a család történelme! Hazánk történelme, viszont a családi történelmek összessége!
3.) Jó, hogy van Terrorháza Múzeum, de az ott látottak, a fiatalabbak számára - úgymond: "lógnak a levegőben".
Miért? Azért, mert az oda látogató ifjú honpolgárnak fogalma sincs arról, hogy saját családján belül kije-kije hogyan élte túl, vagy halt bele az egyik, vagy a másik terrorizmusba! Addig, bizony ezek az ismeretek - borzalmasságuk miatt - csak még jobban elidegenítik utódainkat saját, családi történelmüktől! Azt a hamis illúziót kelti bennük, hogy: "NEKEM EHHEZ NINCS KÖZÖM!".
4.) Ha mindenki tudná, hogy apjában, nagyapjában akkora félelem, szorongás alakult ki a szocializmus nevezetű társadalomban, hogy kárpótláskor nem merte kárpótoltatni magát, nehogy kiderüljön, hogy annak idején, az ötvenes években hazudta a munkásosztályhoz való tartozását. Ha tudná az igazat, akkor azt is tudni vélné, hogy ezek a családi vagyonok azután másodszor is azok kezébe kerültek, akik már egyszer - 1945 után - elvették, kisajátították, elrabolták a családjától!
5.) Nemhogy csökkenteni kellene a történelem órákat, hanem egyenesen az ösztönzők sokaságát kellene kitalálni, hogy az utánunk születettekben, a jövő nemzedékének képviselőiben felébredjen a vágy a családi múlt, a családi történelem megismerésére! Alapvető igény kellene, hogy legyen - most, a génkutatások óriási eredményeinek elérésekor, különösképpen - saját, genealógiai múltunk ismerete! Egyszerűbben fogalmazva: szükségesnek tartom, hogy mindenki képes legyen - felnőtt korára, legalább dédszülőkig visszamenőleg - a saját családfáját megrajzolni! Még egyszerűbben fogalmazva: jó lenne tudni, hogy ki fia- borja is az ember valójában!
6.) A "tudás" birtokában aztán nem élhetnénk "csak úgy" felelőtlenül bele a világba, mert a MÚLT KÖTELEZ! KIT ARRA, HOGY ÕSEI HIBÁIBÓL OKULVA ALAKÍTSA KI CSALÁDI ÉLETPROGRAMJÁT, ÉLETSTRATÉVIÁJÁT - KIT ARRA, HOGY MÉLTÓ UTÓDJA LEHESSEN ELÕDEINEK!
7.) Ezek: maguktól értetődő dolgok a tőlünk nyugatabbra élők számára. Ebből következik, hogy akkor leszünk igazán (genealógiai múltunk ismerete által is) egyenrangú uniós tagok, ha így lesz ez nálunk is! Bizony, akkor még az is előfordulhatna, hogy - a "tudás" birtokában - felelősséggel tudnának, tudnánk v á l a s z - t a n i!
*
Végezetül, azért is érintett különösképpen fájdalmasan a levelem elején idézett mondat, mert a TUDATLANSÁG és a FÉLISMERET úgy szerepel benne, mint olyan tényezők, amelyek kizárják egész nemzedékemet - a vágott-virág- gyökértelen nemzedéket - a döntésképesség kompetenciájából!
Ugyanis, nemcsak szüleink korosztályának jelentett üzenetet az a bizonyos "p a k t u m", hanem az előző rendszer "kompetenseinek" is!
Részben illegalitásba vonulva - továbbra is (vissza)élhetnek az előzőleg elraktározott információk és "tudás" adta előnyeikkel! Mert jobban tudják, mint valaha, hogy ki az, akit el kell lehetetleníteni, aki elől el kell venni minden lehetőséget!
Csakhogy, én ebbe nem tudtam beletörődni és magánkutatásba fogtam. Tartoztam vele magamnak, de legfőképpen - az utókornak.
Kutakodásom eredményeként született a Tudósítás Magyarországról... című szociográfiám, mellyel pályáztam a Magyar Írószövetségnél és egy középdíjat nyertem 1998-ban. A megjelentetésére azonban, nincs pénz azóta sem. Pillanatnyilag, készülő családregényemhez gyűjtök anyagot. Vagyis, csak gyűjtenék, de senki nem hajlandó (még mindég) a nagyobb családból beszélni az elmúlt hatvan év történéseiről! Pontosabban, a betanult hazugságokat szajkózza mindenki!
Szerencsére, egyre több könyv, hiteles írás jelenik meg a kérdéses időszakról, melyekből - kitartó munkával - csak-csak összeáll a "kép"!
Pesterzsébet, 2004. január 21.
Tisztelettel:
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-09-26 12:52:02, szerda
|
| |
| |
A PAKTUM
A ,,Magyarság" 1992. július 25-i száma közölte a sokak által máig emlegetett ún. ,,Rózsadombi Tizenhármak Paktumá"-t.
Eszerint 1989. március 15-én titkos tárgyaláson elhatározták csapatok kivonulásának ára.
Az aláírók között tudni vélik többek között Antall Józsefet, Boross Pétert, Göncz Árpádot, Horn Gyulát, Paskai Lászlót, Petô Ivánt és Zoltai Gusztávot. Szép névsor.
Ha valakiben felmerül a kétely, nem kitalálás-e a tizenhármak húsz pontos paktuma, nézzen szét hazánkban, és elmúlnak kételyei.
(Szentesy)
[1] A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulása Magyarországról.
[2] A Szovjetunió kárpótlása a hátrahagyott értékekért és javakért.
[3] Barátságos politikai és gazdasági viszony kiépítése a Szovjetunió és Magyarország között.
[4] Szovjetellenes tevékenységek megakadályozása.
[5] A határok kölcsönös megnyitása a Szovjetunió és Magyarország között.
[6] A volt kommunista párttagok minden büntetés alól való mentesítése.
[7] A volt kommunista titkosszolgálat, határôrség és rendôrség megvédése az esetleges megtorlásoktól.
[8] A megbízható volt kommunisták más pártokban való indítása a választásokon.
[9] Az államvagyon átmentése a volt kommunisták kezébe.
[10] Az igazságszolgáltatás megtartása a volt kommunisták kezében.
[11] Minden zsidóellenes megnyilatkozás, megmozdulás és szervezkedés megtorlása.
[12] A jobboldali, szélsôjobboldali pártok indulásának és szervezkedésének megakadályozása.
[13] Állandó hangoztatása annak, hogy a magyar határok véglegesek és azokon nem lehet változtatni.
[14] Az új magyar kormány nem tarthat kapcsolatot jobboldali emigráns személyekkel, szervezetekkel, csoportokkal.
[15] A románok, jugoszlávok és a szlovákok felé csak barátságos nyilatkozatok láthatnak napvilágot.
[16] Az 1956-os eseményeket, mint a kommunizmus megjavítását célzó mozgalmat kell beállítani, és csak azokat szabad szóhoz juttatni, akik ezt így értelmezik.
[17] A magyar hadsereget egyharmadára kell csökkenteni.
[18] A Szovjetunió az átmentett kommunistákon keresztül megtartja politikai befolyását Magyarországon, az Egyesült Államok viszont megerősíti gazdasági befolyását a magyar életben.
[19] Magyarország teljes garanciát ad a magyarországi nemzetiségek nyelvi, népi, kulturális, politikai és gazdasági jogainak gyakorlására.
[20] Magyarország teljesen kártalanítja a magyar zsidóságot a második világháború alatt elszenvedett veszteségeiért.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-09-26 12:44:37, szerda
|
| |
| |
Gyurcsányt tanuként kihallgatták a Zuschlag ügyben
2007-09-26 10:12:25 elnök
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, egykori ifjúsági és sportminiszter egy televíziós interjúban a Zuschlag-ügy kapcsán azt mondta: nem tudott arról, hogy az általa vezetett tárcánál fiktív alapítványoknak fizettek volna ki jelentős pályázati támogatást, úgy, hogy azzal a szervezetek nem tudtak elszámolni.
Az inforadio.hu írása. "Az lett volna a furcsa, ha tudunk róla" - jelentette ki a kormányfő, hozzátéve: a tárca több ezer pályázatot bírált el pozitívan, és fizetett ki az igénylők számára összegeket. A pályáztatást háttérintézmények intézték, hozzá pedig több száz döntést tartalmazó akták érkeztek, amelyekben egy-egy pályázat csak egy sorban volt leírva - mondta a miniszterelnök a TV2 reggeli műsorában.
A miniszterelnököt kedden este tanúként hallgatta ki a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség, erről azonban csak éjjel fél egykor adott tájékoztatást a távirati iroda. A kérdésre, hogy miért a napilapok lapzártája és az esti híradók után jelent csak meg a közlemény, Gyurcsány Ferenc azt mondta: a kihallgatást késő éjszaka tartották, mert korábban programja volt. "Ha mondok valamit, politikai nyomást gyakorlok, ha nem, akkor titkolózom" - tette hozzá annak kapcsán, hogy az ügyben az ellenzék politikai nyomásgyakorlással vádolta.
Elmondta azt is, hogy az ügyészség a minisztérium pályáztatási gyakorlatáról kérdezte. "Először akarja egy kormány, hogy kiderüljön az igazság"
A riporter politikai felelősségét firtató kérdésére Gyurcsány Ferenc azt mondta: az elmúlt 17 évben először történik meg, hogy a kormány egy gyanús ügyben azt akarja, hogy kiderüljön az igazság.
Gyurcsány Ferenc 2003. május 19. és 2004. október 4. között töltötte be a gyermek-, ifjúsági és sportminiszteri tisztséget.
A Szegedi Városi Bíróság pénteken harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte Zuschlag Jánost, akit a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalással gyanúsít egyesületek és egy alapítvány által szabálytalanul felhasznált költségvetési támogatásokkal kapcsolatban.
Rutinvizsgálattal kezdődött A Zuschlag-ügyben a nyomozás egy rutinvizsgálat után indult, amelynek következményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot, számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek felhasználása miatt.
A nyomozás során kiderült, hogy a vizsgált egyesületek és alapítványok mintegy 50 millió forint pályázaton nyert pénz "rendeltetésszerű használatával" nem tudnak elszámolni. Zuschlag János az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezető elnöke, a megyei közgyűlés tagja, Kiskunhalason önkormányzati képviselő, a szocialista párt kiskunhalasi szervezetének elnöke.
A szocialista párt elnöksége és megyei vezetése felszólította a politikust, függessze fel párttagságát és mondjon le választott tisztségeiről.
http://www.fideszbp20.hu/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2007. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
246 db bejegyzés |
| e év: |
2982 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 539
- e Hét: 1376
- e Hónap: 9980
- e Év: 45921
|
|
|
Offline
