|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
|
|
2007-09-27 23:48:06, csütörtök
|
| |
| |
Tölgyessy: "Még az idén kitelhet Gyurcsány Ferenc ideje"
"Az ország még csak az MSZP győzelmének árát törlesztette"
Kósa András
2007-09-27 07:29
Letelt az a másfél év, ami alatt jelentősebb reformintézkedéseket hozhatott volna a kormány, de szinte semmi nem történt ezen a téren, a tartós leszakadás veszélyével néz szembe az ország – mondja a Hírszerzőnek adott interjújában Tölgyessy Péter. Az alkotmányjogász szerint a "kormányfő ideje kitelhet” a költségvetés elfogadásával, a baloldalon irracionális, hisztérikus megnyilvánulásokat látni.
Éppen hogy megszületett az egészségügyi megállapodás, amit mindkét kormánypárt jónak tart, a szakértők viszont szkeptikusak és értetlenek. Továbbléphet a koalíció ezen a régóta húzódó ügyön?
Aligha, számos lényeges döntés még hátra van. Kérdéses például: mekkora lesz a kisebbségi magántulajdonosok tényleges befolyása az új biztosítók üzletmenetére. Mindent egybevetve a koalícióra jellemző megegyezés született. Mindkét fél hivatkozhat sikerére, csak a dolgok nem mennek majd eléggé előre. A végeredmény igazi kádári felemás megoldás. Budapesten valamelyest lesz verseny, de a megyékben már messze kevésbé. Mindez távolról sem elég ahhoz, hogy valóságos fordulatot hozzon. Eddig a legfontosabb lépés a kórházi kapacitások jelentős szűkítése volt.
Csakhogy nem a betegek igényei vagy a biztosítók piaci megfontolásai határoztak a kórházi ágyak sorsáról. Hanem politikai alku alapján a főhatalom, lényegében a hajdani direkt tervgazdálkodás eszközeivel döntött. A vizitdíj bevezetése mindenképpen reformelem, de egymagában inkább csak a betegek és az orvosok ellenkezését erősíti. Ha ennyi a nagy mű, akkor attól bajosan lesz jobb a gyógyítás. A hatalom immár nyilvánvalóan nem a kockázatos reformoktól, hanem az EU pénzéből megvalósított fejlesztésektől reméli a jobbulást. Ám ez már megint vérbeli kádári várakozás. A kormánytöbbség láthatóan mindinkább lemond a valóságos reformlépésekről.
Gyucsány Ferenc viszont egyszerre 48 újat jelentett be a parlament első őszi ülésén, és a 2008-as is "reformköltségvetés" lesz az ígéretek szerint.
A miniszterelnök ismét inkább csak beszél, és nem kormányoz. Gyurcsány Ferenc a kommunikációt mindenek elé helyező politikatudományi iskola hőse, amely szerint a történések tematizációja és televíziós megjelenítése a döntő. Ehhez kell a száz lépés, meg a ki tudja hány pont.
A miniszterelnök már rég nem az a reformer, akinek mutatta magát
(Fotó: Járdány Bence)
Ezt ő maga nevezte saját politikai hitvallásának Debreczeni József könyvében.
Csakhogy Magyarország nagy bajban van. Nálunk nem elég a hatásos kommunikáció, cselekedni is kéne. A kormányfő tanácsadói mindig is hangsúlyozták: az első tizennyolc hónapban eldőlhet a reformkurzus sorsa. Már pedig az első másfél év mostanság ér a végére. Jelentős eredmény, hogy határozott megszorításokkal hazánk elkerülte a forint összeomlását, és az államháztartási hiány szintje jövőre lemehet a 4-5 százalék közötti sávba. Ám a növekedés és a reálbérek visszaesésével, az infláció megugrásával óriási árát adjuk ennek.
Egy jegybanki elemzés szerint az utóbbi évtized európai költségvetési kiigazításai közül mi fizetjük az egyik legnagyobb árát a hiánycsökkentésnek. És az óriási erőfeszítések után az idei deficit még mindig akkora lesz, mint a választásokat megelőző évben volt. Úgy látszik, egyelőre az ország még csak a szocialisták választási győzelmének díját törlesztette.
Ön szerint lehetséges lett volna más forgatókönyv 2006-ban?
A megszorításokat illetően nemigen. A kormány, nagyjából a nyugdíjasok kivételével, igyekezett minden társadalmi csoportra arányosan helyezni a terhekből. Csakhogy ezzel még egyáltalán nem tört ki a "húzd meg - ereszd meg" gazdaságpolitika ciklusainak sorából, amelyek már a hetvenes évek nagy olajválsága óta jönnek egymás után hazánkban. Mára alighanem az egész magyar társadalmi modell válságba jutott. Több közép-európai ország már megtalálta saját sikeres társadalomfejlődési útját. Nekünk még nem sikerült.
A Gyurcsány-kabinet fontos reform-részelemek bevezetéséről döntött. Ezekből én az egyetemi tandíjat érzem a leghasznosabbnak, de ez még aligha elég egymagában a felsőoktatás megjavítására. Ám az irány is sokszor kifejezetten téves. Saját viszonyainkra szabott megoldások keresése helyett gyakorta nem történik több, mint a magyar ugar hangzatos támadása, majd a gondjainkat inkább növelő lépések felvetése, majd a tiltakozások hatására valami se hús, se hal intézkedés bevezetése. Így van ez a MÁV bajaitól az adóügyekig szinte minden téren.
Az adóreformot eleve csak 2009-re ígéri a koalíció, így azt még nem lehet számon kérni.
Hát az ingatlanadó máris a koalíció torkán akadt…
Erre pedig azt mondták, hogy majd az egész átalakítás része lesz.
Természetesen elvileg így lenne helyes. Csakhogy még olyan arányban szükséges csökkentenünk a költségvetési hiányt, hogy az elvonások összességét aligha lehet egyidejűleg érdemileg mérsékelni. Így aztán nem valószínű, hogy az adórendszer súlypontjainak érdemi átalakításával az MSZP-kormány a választásokat megelőző évben jelentős új adónemet vezetne be. Itt is bizonyára marad a tovadöcögés. Csehország lényegében kisebbségi jobboldali kormánya több reformintézkedésről döntött a nyáron, mint a Gyurcsány-kabinet az eltelt másfél esztendő alatt.
A miniszterelnök parlamenti idénynyitó beszéde is inkább a reformok további halogatását jelzi előre. Tavaly ősszel Gyurcsány Ferenc még reformretorikával igyekezett visszaszerezni legitimitását. A baloldali értelmiség álmodhat magának bátor kormányfőt, mára mégis mindjobban látszik: a Magyar Szocialista Párt igencsak mérsékelten alkalmas a hazai polgárosodás ügyének előre vitelére.
Az uniós támogatások a pártlobbik áldozatául eshetnek (Fotó: Járdány Bence)
A miniszterelnök ellenben mindig a reform-pártiságából vezeti le, hogy nincs személyi alternatívája az MSZP-n belül. Ha "megáll" a kormány, akkor a személyi kérdés is felvetődik?
A miniszterelnök nem a pártján belüli szamárlétrán lépegetve emelkedett a szocialisták élére. Medgyessy Péter bukása után a baloldal utolsó reménye volt Orbán Viktor megállítására. Választási diadala egy pillanatra megkérdőjelezhetetlenné tette vezérségét. Ám, hogy a gazdasági összeomlást kivédje, nyomban bele is kellett kezdenie a megszorításokba. A reformerség hősies pózával iparkodott pótolni a választásokon nyert legitimációja kicsorbulását. Ha csak szavakban van reformpolitika, oda lehet pótolhatatlansága. A 2008-as költségvetés elfogadása után elvileg így kitelhet ideje.
Csakhogy az utolsó leheletéig küzdeni fog. Szenvedélye a politikusság, a siker az egyedüli világnézete. A szocialisták között nem látszik a Fidesz vezérének újabb legyőzője. De Orbán Viktor is dolgozik, így nem kizárható Gyurcsány újabb sikere, ám vele, másik szélső lehetőségként, akár történelmi vereséget is szenvedhet a kormánykoalíció.
Meddig tolerálhatják a kormánypártok saját politikusaik rikító népszerűtlenségét?
A közvéleményt módfelett megosztó Kövér Lászlónál is népszerűtlenebb első számú vezetőkkel bajosan szállhat jó eséllyel versenybe a két kormánypárt. Ha egy közéleti szereplőnek alapjaiban inog meg a szavahihetősége, nincsen az a kommunikációs guru, aki segíthet. Mondhat bármilyen ügyesen kimódolt szöveget, a pártja törzsközönségén kívüli szavazók csak legyintenek. A baloldal eddig főleg azért tudott felülkerekedni a Fideszen, mert nem fogadta el kritikátlanul vezetőjét, és még mindig időben tudott váltani.
Az uniós pénzek már a tavalyi kampányban is megjelentek, és mindenki azt gondolta, hogy aki akkor győz, ezek segítségével akár be is betonozhatja magát egy időre. Ennek mekkora lesz a politikai szerepe a ciklus második felében?
A kormányfő folyvást csodafegyverként, egyik utolsó reményként láttatja pártja mezei politikusai körében az európai pénzeket. A nyárvégi regionális szocialista értekezleteken, mintegy kárpótlásként a vékonyan csordogáló költségvetési pénzekért, mindenhol az egyik fő téma az uniós támogatások voltak. Ez nem más, mint felhívás keringőre a párton belüli lobbiknak. A legegyenesebb útja annak, hogy elpancsoljuk, jó magyar módra szétszórjuk a megnyíló forrásokat. És csaknem ugyanez történik a maradék privatizációval. Csakhogy ne kelljen további népszerűtlen döntéseket hozni, szinte már minden eladó.
A népszavazási kampány mennyire ad lehetőséget egy normális vitára a szükséges változásokról?
Ma hazánkban csekély az érdemi lehetőség az értelmes diskurzusra. A politizáló emberek nagyobbik fele jobbára hitének, előítéleteinek megerősítését várja tábora fórumaitól. Az önreflexióra képes lapok, műsorok hatóköre általában szűkül. A kormányoldalnak nehéz lesz elhitetni a választók többségével, hogy döntően a költségvetési egyensúly javítására koncentráló lépései jobb, igazságosabb ország felé visznek.
Milyen mozgástere marad a kormánynak, ha az ellenzék "győz" a népszavazáson
A kormány egyetlen valóságos esélye, hogy alacsony lesz a részvétel, és ezért ismét eredménytelen lesz a népszavazás, mert a Fidesz kérdéseire adott igenek bizonyára többen lesznek. A kormány így sem bukik meg. A költségvetés túléli a vizitdíj elvesztését. A tandíjat meg még nem is fizetik. Ám egy súlyosabb népszavazási kudarc kikezdheti kormányfő pozícióját, bár inkább a 2009-es európai választásnak lehet ilyen hatása.
Ugyanakkor egy Fidesz győzelem esetén újra a tavalyihoz hasonló nyomás nehezedne a kormányra a ciklus második felében. Mekkora tere maradna a racionális politikai viselkedésnek így?
A jobboldali népszavazási kezdeményezés diadala esetén sem igen lesz forradalom a távozni nem óhajtó kormány ellen. Kisebb nagyobb zavargások viszont bármikor lehetnek. Tovább folytatódhat a közéleti irracionalizmus térnyerése. A jobboldali közönség jó része kezdettől vonzódott a mitikus világmagyarázatokhoz. Ám ma már a beszorított baloldalon is mindjobban hódítanak az összeesküvés-elméletek, a mitikus leírások. Terjed a jobboldali igazságok agresszív tagadása. Jól látható, mekkora a közönség igénye ezekre az egyébként visszaszoruló baloldali nyilvánosságban.
Mondana példát az utóbbira?
A baloldali véleményformálók egy része szabályos hajtóvadászatot folytat a köztársasági elnök ellen. Az államfő hivatali attitűdje, konkrét megnyilvánulásai sokszor okkal kifogásolhatóak. Ám a baloldali megmondó emberek jelentős hányada már régen nem bírál, hanem a hitbéli igazságától való legkisebb eltérést is dühös agresszióval viszonozza. Pedig az államfő mondanivalójának jelentős hányada kifejezetten modern baloldali jellegű, elég csak környezetvédelemi, alapjogi vagy adatvédelemi célkitűzéseire gondolni. A kormányoldal táborának jelentős hányada láthatóan saját magán kívül senkit sem óhajt európainak elismerni. Ez pedig ellehetetlenít minden józan közbeszédet.
A Fidesz ugyanakkor nem először próbál meg rárepülni a szociális kérdések említésével a "megtévesztett, de jószándékú" baloldali szavazókra. Ebben mennyi a politikai ráció?
A Fidesz 1998-ban középről nyerte meg a választásokat. A hagyományos jobboldal közönségét a csalódott SZDSZ választók szavazataival fordította többséggé. Azóta két választáson is bebizonyosodott: egyedül jobboldali voksokkal, a leghatékonyabb mozgósítással sem győzhet. A polgári közép szavazói Orbán Viktor politikáját egyre kevésbé tudják követni, így logikusan kínálkozik célszemélyként az egzisztenciájában mostanság olyannyira megtiport kádári kisember.
Akik közül rengetegen szavaznának bárkire a baloldalon, csak "vissza ne jöjjön Orbán".
Magam is úgy gondolom, hiába ígérnek a jelenlegi közvélemény-kutatások a Fidesznek kétharmados parlamenti többséget, ha választások jönnének, a volt kormánypárti szavazók nagyobbik fele nyomban visszatérne régi pártjához. Csakhogy, amennyiben a többiek jó része otthon marad, és egy kisebbik hányada meg átszavaz a Fideszre, akkor az SZDSZ könnyen kieshet a következő parlamentből, és az MSZP megrendítő vereséget szenvedhet.
De mindez csak lehetőség, Orbán Viktor két és fél évre áll a következő választásoktól. A végeredmény még bármi lehet. 2010 esélyeit ma még nem igazán épületes latolgatni. Ám már most is félő, újabb négy esztendő veszhet el a cselekvés számára. És nem látszik egyetlen politikai erő sem, amely ezen lényegileg változatni tudna.
http://www.hirszerzo.hu/cikk.tolgyessy_meg_az_iden_kitelhet_gyurcsany_ferenc_idej e.45744.htmlLink |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-09-27 23:44:24, csütörtök
|
| |
| |
A lakiteleki találkozó 20. évfordulóján nincs mit ünnepelni
2007. szeptember 27. 14:48
Emlékezni kell, ám nincs mit ünnepelni - mondta Lezsák Sándor, az MDF egyik alapítója, volt pártelnök a lakiteleki találkozó húszéves évfordulóján tartott rendezvényen csütörtökön, Budapesten, a Polgárok Házában.
A jelenleg fideszes parlamenti képviselő, az Országgyűlés alelnöke azt mondta: emlékezni kell, emlékeztetni kell, ám nincs mit ünnepelni. Úgy vélte, messze van még az idő, amikor arról lehet számot adni, hogy rendben mennek a dolgok.
Makovecz Imre építész Lakitelekre emlékezve azt mondta: naivak voltak, mert nem tudták, hogy "ránk egy mélyebb és alaposabb kifosztás és elnyomás vár, mint amilyen valaha is tudott lenni a szovjet elnyomás". Közölte: elég volt abból, hogy a mai magyar politikusok nem országot építenek, hanem karriert. Elég volt abból, hogy fővárosuk nem Budapesten van, hanem Brüsszelben, hogy felemelkedésük és stabil egzisztenciájuk nem a magyarság sorsához kötődik, hanem valami máshoz. "Elég volt a mesterséges és titkosszolgálati televízióknak és rádióknak a tevékenységéből" - jelentette ki. Makovicz Imre hangsúlyozta: valószínűleg egy "rendkívül radikális Lakitelekre volna szükség, amely pontot tesz annak a naivitásnak a végére, amely bennünket utolért".
Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész hibának nevezte azt, hogy 1989-1990-ben nem készült számadás Magyarországon. "Nem számoltattuk el őket. Ebben mindannyian hibásak vagyunk" - fogalmazott. Egy csütörtök reggeli hírre reagálva - amely szerint Lengyelországban nyilvánosságra kerültek a titkosszolgálatokkal együttműködőkről és a titkosszolgálatban működőkről az első adatsorok - feltette a kérdést: mikor fog erre sor kerülni Magyarországon. Úgy vélte, tisztában kellene lenni azzal, hogy kiket zsaroltak, kényszerítettek besúgásra, árulásra, és kik voltak azok, akik ezt a mechanizmus működtették. Mint mondta, még a Lakiteleken húsz éve történteket is jelentős mértékben sikerült átírni, egyoldalú, torzító szemlélettel készültek egyes feldolgozások.
Lezsák Sándor bemutatta Pintér M. Lajos "Ellenzékben, a 'Nagy Népi Hurál'-tól a Magyar Demokrata Fórumig, a Kádár rendszer népi-nemzeti ellenzéke 1968-1987" című kötetét, az Antológia Kiadó gondozásában a tanácskozás hiteles jegyzőkönyvének harmadik kiadását, valamint a Rendszerváltó Archívum című folyóirat legfrissebb számát. A politikus bemutatta azt a DVD-t is, amely tartalmazza a lakiteleki találkozó teljes, vágatlan videofelvételét, amely 1987. szeptember 27-én saját kertjében készült. A politikus elmondta: a hét végén lakiteleken kétnapos rendezvénysorozatot tartanak a húszéves évfordulón. A rendezvény fő eseménye a lakiteleki Kölcsey Házban tartandó emlékkonferencia lesz, ahol - több más előadó mellett - szombaton délután Orbán Viktor is beszédet mond.
1987. szeptember 27-én a magyar szellemi élet több mint másfélszáz tagja gyűlt össze Lakiteleken azért, hogy megvitassa a magyarság sorsát, jövőjét. A rendszerváltáshoz vezető út egyik legfontosabb állomásának tekinthető találkozón - ahova meghívták Pozsgay Imrét, a Hazafias Népfront főtitkárát is - hozták létre a Magyar Demokrata Fórumot.
MTI - fidesz.hu
***
A mostani MDF parlamenti képviselői közül senki sem volt ott húsz esztendeje Lezsák Sándor kertjében. A hét alapító közül ma már senki sem tagja az MDF-nek. Többeket közülük kizártak a pártból, mások önként léptek ki.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-09-27 11:05:59, csütörtök
|
| |
| |
Lovas nyílt levelei és egy nagyon fontos felhívás
2007-09-21. 22:43:32
Mecénásoknak és vállalkozóknak, akiknek fontos az Erdélyi Napló megmaradása
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
E hó végén, vagyis napokon belül, pénzhiány miatt megszunik az Erdélyi
Napló, ha nem kap azonnali segítséget.
Az Erdélyi Napló olyan konzervatív hetilap, amelyik – sajnos igazi
ritkaságként Erdélyben – nem Markó- és nem RMDSZ-párti.
Autonómiapárti és Tokés püspököt támogatja. Aki – és ezt félve kérdem –
miként szerzi meg az európai parlamenti képviselethez szükséges 250-300 ezer
szavazatot, ha alig van médiája és, szemben Markóékkal, alig van pénze a
kampányra?
E hetilap egyedülálló abban, amilyen keményen támadja az RMDSZ-t, vagyis a
megalkuvást, az árulást, a hazudozást, a szavazók becsapását és az
ellenséggel való lepaktálás „báját”.
Az Erdélyi Naplóról ez év május 3-án ez jelent meg a Magyar Nemzetben:
„Az Erdélyi Napló eset rendkívül jól jellemzi a határon túli magyar
lappiacot. A magyar közösségek ügyét vállaló újságok nehéz körülmények
között, napi harcot vívnak az életben maradásért, miközben más újságokat a
reklámok és az alapítványi támogatások által gyakorlatilag mesterségesen
tartanak életben. E különös jelenség oka foként az, hogy az utóbbi csoportba
sorolt lapok a magyar nyelven megfogalmazott autonómiaellenes
kirohanásokkal, a kettos állampolgárságon vagy a státustörvényen való
gúnyolódással, a magyar kormány határon túli politikájának feltétel nélküli
támogatásával állandó és nélkülözhetetlen hivatkozási alapként szolgálnak a
hazai és a határon túli balliberális politikusok, illetve újságírók számára.
Ez pedig minden pénzt megér.
Hogy a nemzeti elkötelezettségu lapok megfojtása nem csak pusztán a lappiac
szukülését vonja magával, hanem azt is, hogy a különbözo nemzeti ügyek
egyszeruen ki fognak szorulni a közbeszédbol, már más kérdés.”
Kérem Önöket, hogy tartsák életben ezt a lapot és hirdessenek is benne.
A lap foszerkesztoje Makkay József. A szerkesztoség telefonja 00 40
364-101420.
U.I.
Bencsik Andrásnak
Kedves András!
Kérlek arra, hogy jövobeli honoráriumom terhére utalj át 100.000 forintot az
Erdélyi Napló számlájára, ha kiderül, a lap megmarad, mint ahogyan azt
remélem.
Kuruc komment: Lapunk szintén különösen buzdít mindenkit ennek a kiváló
hetilapnak a támogatására. Ez tényleg nagyon fontos. Az újság a Világhálón
(természetesen némi késéssel) itt érheto el.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-09-27 11:02:18, csütörtök
|
| |
| |
Kedves Kollégák!
Kérjük, szíveskedjetek közzétenni!
Üdv: Ágnes
Mint olvashatják: veszélyben az Erdélyi Napló, melynek budapesti munkatársa
vagyok.
A júliusi, augusztusi, s immár hozzáadódik a szeptemberi honoráriumomat nem
kaptam meg!!!
Gondolom a többi kolléga sem!
Kérjük Önöket, aki tud, segítsen akár a hír továbbadásával, akár eros
vállalkozó megkeresésével!
Ne engedjék elvérezni az Erdélyi Naplót és annak munkatársait!
Tokés László püspök EP támogatásáról már ne is beszéljünk!
Hatékonyan mellé álltak politikusaink?
Tisztelettel: Frigyesy Ágnes
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-09-27 10:58:06, csütörtök
|
| |
| |
A szomorú magyar helyzethez, mintha alkalmazkodnék az augusztus 20-i időjárás is. Bár a tavalyinál kegyesebb volt, idén is szétvert sok ünnepi rendezvényt.
Az államfő székesfehérvári beszédében szokatlanul kemény hangon fogalmazta meg, mit kellene tennünk, hogy méltók legyünk Szent István maradék örökségéhez, s azt is kimondta, hogy ,,...a gyenge, korrupt állam és a rabló piac egymás párjai".
Bábel Balázs érsek a Szent István-bazilikában tartott ünnepi szentmisén szentbeszédében elmondta, míg államalapító királyunk törvénnyel védte az árvákat, mára egész országunk kisemmizetté vált. Hol vannak a mai, országépítő magyarok? Vajon a keresztény életelveket valló emberekre adná-e ma a választók kétharmada a voksát? Hol vannak a gyermekek? Jól van-e, hogy mindent a pénz irányít Magyarországon? ,,Mára a magyar nép vált kisemmizetté. Közvagyonát eltékozolták, az országot eladósították, ma nálunk sújtják a legnagyobb adók az egyre öregebb és betegebb társadalmat" - mondta a kalocsai érsek, éppen a kilencvenedik e főpapi tisztségben.
Bár árva nemzetünk csaknem kilátástalan küzdelmet folytat - most éppen nem külső ellenséggel, hanem saját rabló államával szemben, mindig reménységet ad, amikor szellemi vezetőink félelem nélkül kiállnak, és rámutatnak a valóságos nehézségekre, kendőzetlenül, megalkuvás nélkül, felelősen, egyúttal közösséget is vállalva azokkal a tömegekkel, akiknek szavára senki sem figyel, mert morgásukat elnyomja a médiacirkuszi lárma, a közpénzből fizetett hazudozók kórusai és zenekarai. Így aztán e szomorú kornak kései krónikásai legalább fogódzót találnak annak a megértéséhez, hogyan tette áűrvává a rabló állam saját népét egy olyan látszatdemokráciában, melynek vezetői sikerként könyvelik el a teljes bukást, és reformnak az ország tönkretételét.
A hosszú és kilátástalan küzdelemben sok ember és sok nemzedék felőrlődik, jobbágylelkűvé válik, lassan megszokja a kényszert és a nélkülözést, akár a természeti csapásokat: így alakult ki Kádár János hitetlen, műveletlen, igénytelen és gyáva tömegbázisa is 1956 után, így ,,mertünk" mindig kicsik lenni, így tudtuk 2005-ben cserbenhagyni az elcsatolt területek magyarságát, így tudtuk 1994-ben megválasztani a pufajkást, 2002-ben a spiclit és 2006-ban az ,,ideggyengét". A balliberális választók ,,maguk közül" választottak, nem Szent István volt a mércéjük (nem is emlékeznek rá, hogy mit tanultak róla) számukra mindig az az igazság, amit legtöbbször hallanak-látnak, akár mosóporról, akár politikusról van szó.
Az államelnök ünnepi beszédében az egység és bizalom helyreállításáról is szólt. Hozzáteszem, egység és bizalom nehezen képzelhető el a kereszténységét megtartó államban, ahol Szent István csak tűzijátékot jelent a tömegeknek és választott vezetőinek, de nem életpéldát és lelkierőt. S ha idézik Szent István Intelmeit, ne csak az idegenek befogadásáról szóló passzust olvassák fel, hanem a többit is. Ami ránk vonatkozik: az árva népre.
Szentmihályi Szabó Péter
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-09-27 01:40:48, csütörtök
|
| |
| |
Budaházy és Toroczkai felhív
2007. szeptember 26. 13:40 HunHír.Hu-információ
Budaházy György és Toroczkai László hív és vár mindenkit október 22-én a budapesti Szabadság térre az összefogás szellemében. "Tartsuk meg a nemzeti ellenállás nagy seregszemléjét, és ne engedjük, hogy október 23-án a kommunisták jogutódjai megpróbálják ellopni a nemzet ünnepét!" - fogalmaznak felhívásukban, amelyet alább közlünk.
Az elmúlt egy esztendőben, amióta az MTV elfoglalásával felkelés robbant ki Magyarországon, közjogilag nem változott semmi. A Gyurcsány-kormány ma is hatalmon van, s azóta sem legitimálta az uralmát, sőt a felkelés vérbe fojtásával csak szaporította a magyar nép ellen elkövetett törvénytelenségeit és gaztetteit. Bár látszólag a helyzet változatlan, mégis új időszámítás kezdődött tavaly szeptember 18-án. Azóta ugyanis nem csak a hatalmat gyakorló MSZP-SZDSZ koalícióról hullott le minden korábbinál egyértelműbben az álarc, de az egész Országgyűlésről, sőt a történelemben egyedülállóan alantas, magát demokráciának nevező, de a demokráciáját kritizálókkal szemben végtelenül intoleráns III. Köztársaságról is. Amennyiben tavaly ősszel az ellenzék nem hagyja cserben az utcán harcolókat, s az ellenzék vezéralakja nem futamodik meg látványosan 2006. október 23-án, esélyünk lett volna a győzelemre. Egy év múltán az is világosan látszik, hogy véget nem érő szófolyamokkal, ígérgetésekkel, szemfényvesztéssel, népszavazásokkal nem érünk el semmit. Most legalább tisztábban látunk, mint valaha, tudjuk, hogy csak magunkra számíthatunk. Nem árt azt sem világossá tenni, hogy immár - mint nemzeti közösség - nem veszíthetünk semmit. Mindenünket elvették, még a jelképeinket is igyekeznek eltiporni! Ennek tudatában értelmetlen azt boncolgatni, hogy vajon a fizikai ellenállással mit veszíthetünk.
Nem igaz, hogy Gyurcsány Ferencnek és csapatának a tévéostrom vagy a barikádok jól jöttek, hiszen - talán éppen azért is - népszerűségi indexük folyamatosan zuhan. Hagyjuk meg az esélylatolgatást a megélhetési politikusoknak, mert azzal csak időt vesztünk, és eközben nemzetünk valamennyi alappillérét megsemmisíti ez a hatalom! Már régóta nincs választási lehetőségünk. Hátrálni, taktikázni nem lehet.
Őseink úgy mondták: harc nélkül nincs győzelem! Mi is ehhez tartjuk magunkat. Az élet minden területére kiterjedő nemzeti ellenállásnak hol látványos, hol nyilvánosságot nem igénylő eszközeit választottuk, s egy pillanatra sem pihenhetünk. Jelszavunk, a nemzet megmaradásáért harcolók több száz éve változatlan jelszava: Szabadság vagy rabság!
Hívunk és várunk ezért mindenkit az összefogás szellemében 2007. október 22-én Budapesten a Szabadság térre. Tartsuk meg a nemzeti ellenállás nagy seregszemléjét, és ne engedjük, hogy október 23-án a kommunisták jogutódjai megpróbálják ellopni a nemzet ünnepét!
2007. szeptember 26.
Budaházy György és Toroczkai László
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
2007. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
246 db bejegyzés |
| e év: |
2982 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 270
- e Hét: 1013
- e Hónap: 1960
- e Év: 37901
|
|
|
Offline
