Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 27 
Kiss Péter trógerezik
  2007-09-29 23:41:15, szombat
 
  Kiss Péter trógerezik

* MTI - ugyelet@mail.index..hu

2007. szeptember 29., szombat 12:20

Nem válhat általánossá a baloldallal kapcsolatban az a nézet, hogy morálisan tarthatatlan, mondta kissé tekervényesen Kiss Péter a Zuschlag-ügyről.

Nem hagyjuk, hogy a politikai baloldalról "néhány tróger" miatt általánossá váljon az a nézet: ezek így kívánnak meggazdagodni és morálisan tarthatatlanok, mondta a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az MSZP Baloldali Tömörülés Platformjának szombati budapesti tanácskozásán.

A szocialista politikus a Zuschlag- és a Weiszenberger-ügyre utalva úgy fogalmazott, nincs szocialista politikus, "aki ne kívánná ezeket a háta közepére".

"A kormány élen fog járni a rendcsinálásban és az igazság kiderítésében" - mondta Kiss Péter. A platform elnöke utalt arra is, hogy a közelmúltban volt olyan időszak Magyarországon, amikor ez nem így történt. A Fidesz vezette kabinetre célozva azt mondta, volt olyan kormány, amely nem járt élen az igazság kiderítésében.


Kiss Péter a tanácskozáson röviden szólt a Benes-dekrétumok szlovák parlament általi megerősítéséről is. Mint mondta, elfogadhatatlan a kollektív bűnösség elve.

"Ez a döntés azonban nemcsak magyar-szlovák kérdés. Ez a közös európai értékekkel áll szemben" - vélekedett a szocialista politikus.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A magyarok kitelepítése: mézes
  2007-09-29 23:38:22, szombat
 
  A magyarok kitelepítése: mézesmadzag a szlovákoknak

* Szegő Iván Miklós - szim@mail.index..hu

2007. 09. 29., 11:22

Csehszlovákiából nem tudtak etnikailag tiszta szláv államot csinálni, de máig megmérgezték Szlovákia és Magyarország viszonyát - így összegezhetnénk azt a konferenciát, amelyet a Terror Házában rendeztek, és amelynek különös aktualitást adott, hogy a felvidéki magyarokat megbélyegző Benes-dekrétumokat a szlovák parlament az elmúlt napokban sérthetetlennek, érinthetetlennek nyilvánította.


Etnikailag tiszta szláv államot akartak létrehozni 1945-ben Csehszlovákia [1] akkori vezetői, elsősorban Edvard Benes [2], a II. világháború alatti londoni emigráció vezetője, aki a háború előtt is elnök volt, és utána is államfő lett. Benesék 1946-ban érték el, hogy Magyarország aláírja a csehszlovák-magyar lakosságcseréről szóló egyezményt, és ennek következményeként hatvan éve, 1947-ben kezdődött meg a felvidéki magyarok kitelepítése és a magyarországi szlovákok önkéntes kivándorlása.
Útban voltak a magyarok és a németek

Benesék etnikailag tiszta szláv államának két gátja volt Csehszlovákiában: a hárommilliós német kisebbség és a 600 ezres magyarság, mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, aki a csehszlovák-magyar lakosságcseréről szóló kiállítást nyitotta meg [3] csütörtökön az Andrássy úti intézményben.

Előzőleg konferenciát is szervezett a múzeum, ahol Izsák Lajos [4] történész professzor, az ELTE rektor-helyettese kifejtette [5], hogy emberiség elleni bűntettnek minősíthető a csehszlovákiai magyarság kitelepítése, miközben a magyarságot megbélyegző Benes-dekrétumokat éppen most nevezte érinthetetlennek a szlovák parlament.
Ki volt Benes?

A lakosságcserét és a kollektív bűnösséget kimondó, a magyar és a német nemzetiséget sújtó Benes-dekrétumokat hosszas előkészítés előzte meg. Ehhez azonban meg kell érteni, hogy ki is volt Edvard Benes [6].
Antonin Zápotocky, a Csehszlovák Szakszervezeti Tanács elnöke (balról), Václáv Nosek belügyminiszter (balról a második) és Klement Gottvald (jobbról a második) 1948. február 25-én felkereste Eduard Benes elnököt (jobbszélen), hogy javaslatot tegyenek egy új kormány megalakítására

Csehszlovákia cseh megalapítói közé tartozott, egykori tanárával, Tomás Garrigue Masarykkal [7] együtt, rajtuk kívül még a szlovák Milan Rastislav Stefánikot [8] emelik ki a történelemkönyvek. Az első világháború alatt Benes szervezte meg azt az Ausztria-ellenes emigránscsoportot, az úgynevezett Maffiát, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az antant győztes hatalmai végül felbomlasztották az Osztrák-Magyar Monarchiát.
A csehszlovakizmus

Benes úgynevezett csehszlovakista állásponton maradt élete nagy részében, bár taktikájába időnként még az átmeneti németbarátság is belefért (ez utóbbiról Stark Tamás történész tett említést a Terror Háza konferenciáján). A csehszlovakizmus lényege az volt, hogy nemcsak egy államban kell tömöríteni a cseheket és a szlovákokat, hanem ezt az államot egységesen, nem föderális alapon kell megszervezni, hiszen a csehek és a szlovákok voltaképpen egyazon néphez tartoznak.

A csehszlovakizmus a második világháború után megpecsételte a magyarok sorsát, hiszen a csehek tulajdonképpen azzal akarták a szlovákok indulatait levezetni, autonóm törekvéseiket mederbe terelni, hogy szabad kezet adtak (volna) a magyarok kitelepítésére Dél-Szlovákiából, illetve a Felvidékről egészéből. Cserében azt várták, hogy a szlovákok lemondjanak Csehszlovákia szövetségi állammá szervezéséről.

Hogy a csehszlovakizmus mennyire furcsa ideológia volt, az Szarka László egyik tanulmányából [9] derül ki, amely szerint a II. világháború alatt a londoni emigrációba kényszerült Benes árulónak tartotta a szlovákokat, akik Hitler bábállamaként kikiáltották függetlenségüket, és a szovjeteknek felvetette az egyik tárgyaláson még a szlovákok megbüntetésének lehetőségét is.
A két világháború között

De ne menjünk ennyire előre, térjünk vissza Benes két világháború közti tevékenységére. Sokáig külügyminiszter, egy-két évig miniszterelnök volt, majd Masaryk halála után 1935-től elnök lett Csehszlovákiában. A müncheni egyezményben, 1938 szeptemberében azonban a nyugati hatalmak, Anglia és Franciaország odadobták Csehszlovákiát Hitlernek [10] és szövetségeseinek. Ezt követte az ország felbomlasztása.

A Szudéta-vidéket Németország kapta meg, a Felvidék déli sávját Hitler 1938-as első bécsi döntésével csatolták Magyarországhoz, a maradék cseh részeken a Cseh-Morva Protektorátus német ellenőrzés alá került 1939-ben, és ebben az évben alakult meg a szlovák (báb)állam is Tiso [11] vezetésével, amely majd a második világháború nagy részében Hitler szövetségeseként ténykedik majd.

Benes és a németek


Benes 1938-ban lemondott hivataláról, bár előtte gondolkozott, hogy a csehszlovák hadsereget mozgósítsa-e a németek ellen. Végül Londonba került, és 1940-45 között száműzetésben élő elnöknek tekintette magát, majd 1945-ben sikerült a nagyhatalmakkal tulajdonképpen a háború győzteseként elfogadtatnia Csehszlovákiát. Ekkor visszatérhetett hazájában az elnöki pozícióba, amelyet 1948-ig, a kommunisták hatalomátvételéig tartott meg.

Benes 1938-tól rendkívül változó álláspontot képviselt Csehszlovákia jövőjével kapcsolatban, erről Stark Tamás beszélt hosszasan a konferencián. Így amikor a németek rendkívüli erőt mutatva hajtották uralmuk alá egymás után az európai államokat, Benesben felmerült, hogy Csehországon belül kéne megállapodni az ott élő németekkel. A szintén emigráns német szociáldemokratáknak azt ajánlotta, hogy az összes cseh- és morvaországi németet telepítsék a Szudéta-vidékre és egy föderális államot hozzanak létre. Ekkoriban még barátinak nevezte a német és a cseh népeket.

Később Benes módosított álláspontján. Heydrich német helytartóvá kinevezése Cseh- és Morvaországban, majd a Heydrich elleni sikeres merénylet után Benes már egyre valószínűtlenebbnek látta a megegyezés esélyét a németekkel.
Felvetődik a kitelepítés

Ekkoriban kezdi a kitelepítés ötletét felvetni az angolszász hatalmaknak, de igazi háttértámogatót Sztálin személyében talál. (Erről a konferencián Helena Nosková cseh, illetve Stark Tamás és Kugler József magyar történészek beszéltek hosszasan.) 1943-ban Moszkvába utazott, s ekkor már nemcsak a németek, hanem a felvidéki magyarok kitelepítése is szóba került.

Az angolszászok mindvégig óvatosak maradtak a kitelepítésekkel, de végül 1945 után - a mostani konferencián elhangzottak szerint - 12 millió németet deportáltak a mai Németország területére Kelet-Európából, ami elsősorban a sztálini nemzetiségi politika érvényesülését jelezte.
Mézesmadzag volt a magyarok kitelepítése

Benes útjában az a hárommillió német állt, aki a Szudéta-vidéken, illetve Morvaországban és Csehország más részein éltek. (A mai Lengyelország területéről becslések szerint 7-8 millió németet szállítottak el.)

A magyarok kitelepítése a szlovákok számára volt "mézesmadzag", így ugyanis etnikailag egységes szláv államot tudtak volna teremteni Csehszlovákiában. Szlovákiával kezdetben bajban volt Benes, mert nehéz volt Tiso Hitler-barát bábállamát győztes hatalomként elismertetni, de a szlovák Nemzeti Felkelés 1944-es kitörése jó volt arra, hogy a csehszlovák állam újraalapítását és annak győztes mivoltát bizonyíthassa.
Nehezebb volt a magyarok ügye

A szlovákiai magyarok kitelepítése azonban nagyobb ellenállásba ütközött az angolszász hatalmaknál, és bár Molotov szovjet külügyminiszter többször is emlegette a háború idején, hogy meg kell büntetni a magyarokat, Benes dolgát megnehezítette az 1944-ben létrejött debreceni magyar ideiglenes kormány, amely szintén megpróbált a szovjetekkel együttműködni, és pozíciókat kiharcolni magának.

Miután a cseh emigráció látta, hogy Moszkva a magyarokkal szemben nem akar ennyire határozottan fellépni, a tárgyalásokon Kárpátalja Szovjetunióhoz való csatolása fejében kezdte emlegetni a magyarok deportálását.
A háború után

A második világháború végén mindenesetre létrejött ismét Csehszlovákia, Benesnek sikerült egy államba tömörítenie megint a cseheket és a szlovákokat, Kárpátalját pedig a Szovjetunióhoz csatolták.

A németek kitelepítését a nagyhatalmaknak azzal indokolta Benes, hogy különben polgárháború törne ki Csehországban, és ezek után a deportálás gyakorlatilag meg is történt.
A budapesti diplomácia eredményei

A magyarokkal azonban nem boldogult ilyen könnyen Benes. Gyöngyösi János, a háború utáni budapesti külügyminiszter - Kugler József történész szerint - nagyon ügyes taktikával próbálta megmenteni a felvidéki magyar lakosságot.

1945-ben először ugyanis a kitelepített szudéta-németek helyére kezdték bevagonírozni a szlovákiai magyarokat. Körülbelül 10-12 ezer ember került kényszermunkásként vagy kitelepítettként Csehországba 1945-ben. Előfordult, hogy szinte állatokként kezelték a magyarokat, rabszolgavásárokon választhatták ki a cseh gazdák, hogy kit visznek el magukkal, hogy aztán fizetség nélkül, minimális élelmezésért dolgoztassák őket.
Hány magyar került Csehországba?

Gyöngyösiék látva a szörnyű csehországi deportálásokat, közölték a csehszlovákokkal, hogy később nem lesznek hajlandóak még tárgyalni sem a Prága által felvetett esetleges lakosságcseréről, ha nem állítják le az erőszakos akciókat. A csehszlovák katonaság ezért "csak" 1945 decemberéig folytatta az erőszakos kitelepítést, mert azért munkaerőre szükség volt a németektől "megtisztított" cseh határvidékeken.

Ennek a konferencián elhangzott adatnak első pillantásra ellentmond a Terror Háza Múzeum háttéranyaga, amely szerint 60-100 ezer magyar is kerülhetett Csehországba. Stark Tamás történész (aki a mostani konferencián is felszólalt, és a kiállítást is rendezte) a História [12] című folyóiratban 43 ezer Csehországba deportáltról tud, de ő 1946-47-es adatokról szól. Így a konferencián elhangzott 1945-re vonatkozó 12 ezres szám és Stark 46/47-es adata együtt kiteszi a Terror Háza által megjelölt érték alsó határát.
A dekrétumok születése

Benesék persze ennyibe nem nyugodtak bele, jóllehet nem is olyan régen tértek vissza hazájukba. A londoni száműzetésben alakult csehszlovák kormány és a moszkvai kommunista emigráció tagjai Moszkván keresztül 1945. április 3-án érkeztek Kassára - ez a Terror Háza által kiadott tájékoztatóban szerepel.

Itt, Kassán alakult meg az új csehszlovák kormány és itt hirdették ki a napokkal korábban Moszkvában elfogadott, és a szovjet vezetés által is jóváhagyott kormányprogramot, amely a német és a magyar kisebbségekkel szemben a kollektív bűnösség elvét alkalmazta.

Schmidt Mária szerint a német- és magyarellenes intézkedések elsődleges jogforrásai az elnöki dekrétumok, az úgynevezett benesi dekrétumok voltak. Benes elnök 143 dekrétumot bocsátott ki 1945-ben, a 143-ból 13 vonatkozott közvetlenül a német és a magyar kisebbségre, s jónéhány további közvetve szintén tartalmazott olyan rendelkezéseket, amelyek összefüggtek a két kisebbség kollektív bűnösként való elmarasztalásával.
A lakosságcsere

Közben Magyarországra 1946 elején rákényszerítették a csehszlovákok az úgynevezett lakosságcserét. A magyar történészek szerint ez nem egyenlő partnerek közötti nemzetközi szerződés volt, Kugler József szerint óriási különbség volt például a Szlovákiából kényszerből kitelepített magyarok ingatlanvagyona és a Magyarországról önként kitelepülő, toborzott szlovákok háztulajdona között. Általában a felvidéki magyarok kétszer-háromszor akkora ingatlanokat hagytak hátra kárpótlás nélkül, mint a többnyire Békés megyéből és Észak-Magyarországról toborzott szlovákok.

Nem véletlen, hogy a Szlovákiából érkezett magyarokat később csak 20-25 százalékban sikerült letelepíteni az egykor szlovákok lakta Békés megyei területeken, mert például sokkal nagyobb létszámú családok jöttek hozzánk, mint akik elhagyták az országot.
A kitelepített svábok helyére kerültek sokan

A felvidékieket részben ezért kellett aztán a Magyarországról kitelepített svábok helyére "ültetni", hiszen a hatalmas tolnai-baranyai "svábházakba" már jobban befértek az északról bevagonírozott magyarok.

Döbbenetes példát mondott erre Tóth Ágnes néprajzkutató-történész a csütörtöki konferencián. Az egyik, később kitelepített sváb család fuvarozta be a magyarokat egy dunántúli helységbe, aztán, amikor a deportált németek közül néhányan visszaszöktek Magyarországra, meglepődve tapasztalták, hogy éppen az a család foglalta el az ő házukat, akiknek segítettek az érkezéskor.
A lakosságcsere részletei

De mi is volt ez a lakosságcsere? 1946. február 27-én a két állam megegyezett abban, hogy Csehszlovákia annyi magyart telepíthet át Magyarországra, ahány magyarországi szlovák önként jelentkezik a Csehszlovákiába való áttelepülésre.

A csehszlovák elképzelések szerint ez lett volna az ikresítés, illetve az ikerprogram, azt hitték ugyanis, hogy a magyarországi szlovákok nagy számban jelentkeznek majd a kivándorlásra, és így feltölthetik a magyarok helyét Szlovákiában, és megszabadulhatnak a hatszázezer fős ottani magyarságtól.
Hányan voltak?

Ám a magyarországi szlovákok közül csak 90 ezer nevet tudott összegyűjteni a csehszlovák bizottság, amely nálunk toborzott. (Ebből is húszezren olyanok voltak a Terror Háza háttéranyaga szerint, akik nem beszéltek szlovákul, és állítólag tízezer fiktív név is szerepelt a listán.)

Schmidt Mária szerint végül mindössze 60 ezer szlovák nemzetiségű lakos hagyta el az országot, míg a lakosságcsere során kitelepített felvidéki magyarok száma 90 ezer volt legalább, amihez 30 ezer korábban kitoloncolt adódik még hozzá.

Vannak persze más adatok a magyarországi szlovákok kivándorlására, így előfordul 73 ezres statisztika, amelyet Föglein Gizella [13] idéz.
Nemcsak szlovákok mentek Szlovákiába

Skultéty Csaba, aki a háború után a magyar és a szlovák kormány közti összekötőként dolgozott Borsod megyében, megerősítette a Terror Háza adatait. Szerinte is olyanok vállalták részben az áttelepülést, akik nem tudtak szlovákul. 1946-ban ugyanis olyan szegénység és nyomor volt Észak-Magyarországon, hogy a férjüket elvesztő, gyerekeiket egyedül nevelő anyák például inkább szlováknak mondták magukat, ha északi szomszédunknál kaphattak egy kis földet és házat.

Így végül a magyar-szlovák lakosságcsere nem érte el valódi célját, nem tudták felszámolni Benesék a magyar kisebbséget (hiszen nem volt elég "önkéntes" Magyarországon), viszont megroppantották a magyarországi szlovákságot: a lakosságcsere után mára szinte teljesen asszimilálódott a Békés megyei szlovákság, és Észak-Magyarországon is csak szórványosan beszélik a nyelvet e kisebbséghez tartozók.
Több tényező

A szlovák-magyar lakosságcsere nem az egyetlen migrációs tényező volt ekkoriban a két ország között. Stefan Sutaj szlovák történész elmondta, hogy körülbelül 30 ezer ember azért hagyta el közvetlenül a világháború végén Szlovákiát, mert a nyilas párt tagjai voltak, vagy a 38-as visszacsatolás után a helyi közigazgatásban helyezkedtek el, és Csehszlovákia újraalakulásakor elvesztették állásukat.

Az úgynevezett háborús bűnösöket Schmidt Mária szerint egyszerűen kitoloncolták Csehszlovákiából. 31 ezres számukat Szarka László [14] történész, a magyar-szlovák történész vegyesbizottság társelnöke is megerősítette. (A szlovák társelnök egyébként Sutaj.)

Sutaj szintén hosszan elemezte a magyarok kitelepítését, és megjegyezte ennek kapcsán: a mai szlovák társadalom nincs felkészülve a történelmi tények értelmezésére, hiszen például a szlovák tankönyvekben a legutóbbi időkig nem szerepelt az, hogy magyarokat telepítettek ki Csehszlovákiából.
Akik maguktól hagyták el Szlovákiát

A magyarokat a háború után megfosztották állampolgárságuktól, nem kaphattak nyugdíjat, szociális és egészségügyi ellátásban sem részesülhettek a már említett Benes-dekrétumok miatt. Ezért legalább még harmincezren maguktól is elhagyták a magyarok közül a Felvidéket Szarka becslései szerint. Ők munkát, tanulási lehetőséget kerestek Magyarországon, és aztán végleg itt maradtak.

A deportálások, kényszermunkára szállítások, a lakosságcsere, az önkéntes áttelepülés több mint kétszázezer felvidéki magyart üldözött el otthonából. További négyszázezren viszont a reszlovakizációnak vetették alá magukat. Csak akkor kaphattak ugyanis szülőföldjükön nyugdíjat, állampolgárságot vagy egészségügyi ellátást, ha szlováknak vallották magukat.

Közülük 300 ezer ember reszlovakizálását fogadták el a csehszlovák hatóságok. A reszlovakizáció azonban nem tartott örökké: az érintettek jó része pár évtizeddel később ismét magyarnak kezdte vallani magát a népszámlálásokon.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Az "ellenzék" tökéletes tutyi-
  2007-09-29 23:22:22, szombat
 
  (A KÉTBALKEZES ELLENZÉKI HOZZÁÁLLÁS MIELŐBBI FELSZÁMOLÁSÁÉRT! AKINEK INGE, AZ VEGYE MAGÁRA, DE SÜRGŐSEN!!!):







Lovas István levele



Simicskó István

(KDNP)

Tisztelt Simicskó Úr!

Önnek teljesen igaza volt, amikor júniusban javasolta a Honi Gárda felállítását.

Csak abban nem, hogy javaslatát már elfelejteni látszik.

Ugyanis a 2002 óta rendre felvetett, majd nyom nélkül elfeledett javaslatok korrodeálják a jobboldali választóknak pártjaikba vetett hitét.

Kíméletből nem sorolok fel belőlük néhány tucatot.

Nem tudom, hogy a jövőben nem lenne-e érdemes egy javaslatot alaposan végiggondolni, mielőtt nyilvánosságra lépnek vele?

Vagy nem lenne-e érdemes olyan tevékenységekbe fektetni energiát következmények nélküli és ad-hoc javaslat-pufogtatások helyett, amelyek választói táboruk kohézióját elősegítik?

Mondok egy példát.

Sajnos túl rövidre sikerült otthon létem alatt egy véletlen folytán egy fideszes önkormányzatnál jártam.

Ahogyan bementem a polgármester irodájába, a váróhelységben lévő asztalon a Népszabadság aznapi számát láttam meg. Ez volt az egyetlen napilap.

Tudja, ha én az ön helyében lennék, a következőt tettem volna már a tavalyi választások után: megbíztam volna egyik emberemet, hogy telefonálja végig a jobboldali önkormányzatok vezetőit, és megkértem volna őket, rendeljék meg a Magyar Nemzetet és a Demokratát. Csendben. Vagyis pont fordítva, mint ahogyan önök szokták: nagyot kiabálnak, majd megijednek a balliberális média pofonjaitól és retirálnak.

A feladat elvégzésével megbízott emberemnek egy hetet adtam volna.

Utána további három hetet az eredmény ellenőrzésére.

Majd további három hetet a szúrópróbaszerű helyi ellenőrzésre.

Miközben minden feladatfázis elvégzéséről beszámoltattam volna.

Ez egy összeg-összeg játék lett volna: nem csak a jobboldali napilap és e hetilap példányszáma nőtt volna, és így nőtt volna a bevételük, ami jobb információ-szolgáltatást tesz lehetővé, de az önök üzenete is nagyobb kört ért volna el.

Arról, hogy mekkora potenciál lett volna ebben (majdnem azt írtam lenne, de időközben eszembe jutott, hogy önök az ehhez hasonló, jött-ment ötletekre nem vevők), annyit, hogy a szintén tíz milliós Csehországban a jobboldali Mladá Fronta Dnes háromszáz ezer példányban kel el, a szintén jobboldali Lidové Noviny nyolcvan ezerben. Nálunk az országos politikai lapok összlétszáma alig haladja meg a kétszázezret.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
„Új rendszerváltásra van
  2007-09-29 19:54:17, szombat
 
  ,,Új rendszerváltásra van szükség" - Lakitelek

A lakiteleki találkozó 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencián délelőtt az egykori szervezők beszédeikben kormányváltást, és új rendszerváltást tartottak szükségesnek.

Európa és a magyarság esélyei címmel a Kölcsey Házban a lakiteleki találkozó szervezőinek előadásai hangzottak el délelőtt.

Fekete Gyula író, aki húsz évvel korábban és most is az elnöke volt a tanácskozásnak, a magyarság esélyeiről beszélt, s úgy értékelte: "sokkal-sokkal rosszabb a helyzet, mint 20 évvel ezelőtt".

Mint mondta, fontos megnevezni, hogy mi rontotta el a magyarság esélyeit. Úgy vélte, a magyarság nem a harcokban volt naiv, hanem a megbékélésben, és a "minden fordulatot túlélő bolsevik párt vezényelte a rendszerváltást és vezényel ma is".

"Gyurcsány Ferenc pártdiktatúrává fokozta le a demokráciát" - mondta Fekete Gyula, aki szerint a kormány elherdálja az évszázadok alatt összegyűjtött közvagyont, és "az utódainkat is eladósítja".

"Pusztulásunk, züllésünk megállíthatatlanul folytatódik" - szögezte le az író.

Bíró Zoltán irodalomtörténész: Demokrácia vagy liberális diktatúra című előadásában egyebek mellett arról beszélt, hogy 1989-ben elkezdődött, majd folytatódott az ország vagyonának a kiárusítása, a gazdasági hatalom a régi nomenklatúra kezébe került.

Leszögezte: a "Gyurcsány-Kóka féle bűnszövetkezet" az erkölcsi normákat semmibe véve tönkretette a családokat. A mai magyar társadalom legfontosabb érdekének a Gyurcsány-kormány "mielőbbi eltakarítását" nevezte, mert mint mondta, ha még egy-két évig "uralkodnak, akkor visszafordíthatatlanná válik az országot tönkre tevő folyamat".

"A liberális diktatúrából ki kell szabadítani az országot" - mondta Bíró Zoltán, aki szerint új rendszerváltásról van szó, nemcsak egy kormány leváltásáról, a késlekedés pedig egyenlő az önpusztítással.

Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő az MDF megalakulásáról beszélt, majd az első szabadon választott kormány nehézségeit idézte.

Véleménye szerint nem a Szabad Demokraták Szövetségével, hanem a magyar néppel kellett volna paktumot kötni, s az MDF-SZDSZ paktum a demokrácia megszűnését jelentette.

"Nagyon becsültem Antall Józsefet, de ettől a pillanattól kezdve feszültség volt közöttünk" - mondta Kossuth-díjas költő.

Csoóri Sándor a parlamenti felsőház létrehozásának szükségét hangsúlyozta.

"Ez a demokrácia, a hazugság demokráciája" - tette hozzá.

Csurka István író, a Gyurcsány-kormány hatalomra jutásáról szólva kijelentette: "maffiás államcsíny történt, mely minden ellenállásra jogot ad".

A rendszer megváltoztatásának szerinte két módja van, az egyik a forradalom és ha kell fegyveres harc, de erre a mai magyar társadalom már nem alkalmas, ezért erre nem gondol. Elképzelése szerint a nemzeti erőknek kétharmados győzelmük után kétkamarás parlamentet kell létrehozniuk.

Kijelentette, hogy ez az új hatalom nem törekszik majd az Európai Unióból való kiválásra.

Hangsúlyozta, hogy "kell egy valódi baloldali program", és egy olyan jobboldali program is, amely az összmagyarság programja kell, hogy legyen.

Für Lajos történész, a magyar honvédség ellehetetlenítéséről beszélt, vélemény szerint a hadsereg nem lenne képes megvédeni az országot.

Szólt arról is, hogy "törődni kellene az értékeink és az érdekeink védelmével, beleértve a határon túli magyarokat is".

Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész a magyarországi politikai kommunikációról beszélt előadásában.

"Aki képes meghatározni a közvélekedést, az politikai előnyre tehet szert" - mondta, és utalt a kommunista diktatúrák politikai kommunikációjára

Kijelentette: "a tömegtájékoztatásba az átmenet során megmaradt a folyamatosság".

Lezsák Sándor, A nemzeti reneszánsz esélye című előadásában hangsúlyozta, hogy derűlátó, mert az elmúlt 60 esztendőben soha nem volt akkora esélye a nemzeti újjászületésnek, mint most.

Kijelentette: újjá kell szervezni ezt a nemzetet, országot. Elképzelése szerint az új nemzeti program új alkotmányt jelent, kisebb országgyűlést felsőházzal.

"Nemzetgyűlésnek fogják hívni, ahol az elszakított nemzetrészek képviselői is ott fognak ülni" - tette hozzá.

Lezsák Sándor szerint erősebb köztársasági elnökre lesz szükség, hogy ne fordulhasson elő, hogy "egy csalással hatalomra jutott kormányt ma nem lehet elmozdítani".

A nemzeti újjászületés alapjának az iskolát nevezte.

Csurka Istvánhoz csatlakozva a "véres utat" elfogadhatatlannak tartotta, és reményét fejezte ki, hogy választások után a nemzeti erőknek elegendő többségük lesz a szükséges változások véghezvitelére.

MTI - Echotv
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kormányzati negyed: mi a pálya
  2007-09-29 18:34:17, szombat
 
  Kormányzati negyed: mi a pálya?

2007 szeptember 29. 15:45

Szinte minden irányból folyamatos kritika éri az új kormányzati negyeddel kapcsolatos beruházást. A szabályokat persze itt sem sikerül betartani, csakúgy, mint ahogy azt megszokhattuk oly sok beruházásnál hazánkban. Most éppen a NATO biztonsági előírásait sikerült figyelmen kívül hagyni, ami súlyos kérdéseket vet fel a negyeddel kapcsolatban.


Hazánk jelenleg foltos gatyájú koldushoz hasonlítható, ennek ellenére gigantikus mennyiségű adóforintot költünk el az új kormányzati negyed felépítésére. Persze mondhatnánk, hogy ez egy presztízsberuházás, hiszen nagy, külföldi politikusokat nem lehet akárhová meghívni, ahhoz komoly európai színtű infrastruktúra szükséges. Persze hogy az előbbi gondolat badarság, hiszen a jelenlegi, minisztériumi patinás épületek tökéletesen megfelelnek ezen céloknak.

A kutya nem itt van elásva... Ha jól megvizsgáljuk, akkor ez egy jól előkészített ingatlanbiznisz, hiszen jó áron lehet majd értékesíteni haveroknak, vagy akár a haverok haverjainak az egyébként csillagászati értéket képviselő objektumokat. Az indok az, hogy az új korszerű épületekkel majd egy csomót lehet spórolni, hiszen azok energiagazdálkodás szempontjából sokkal korszerűbbek lesznek. Egyébként ez még hihető is lenne, ám egy korábbi írásunkba jeleztük: A minisztériumok ,,racionalizálása" végett a jelenlegi 32 épületből összesen 10 épületbe össze lehetne költöztetni az intézményeket.

Lényegében dűlőre úgy sem jutunk, de egy biztosnak látszik. A teljesen fölösleges beruházás ebben a konstrukcióban ráfizetés, és a 2009-es átadási dátum tarthatatlan.

Ezen felvetések mellett jött be a képbe a NATO problematikája, ugyanis a szervezet biztonsági előírásai nem engedik, hogy államfők, és vezető diplomaták által látogatott létesítményeket a vasút közvetlen közelébe telepítsenek. Az indok nem más minthogy a vasúti szerelvények alkalmasak nagy mennyiségű robbanóanyag, a létesítmény közelébe való juttatására. Ugye ez jelentős problémát vet fel a beruházással kapcsolatban, hiszen az új kormányzati negyed pont a Nyugati Pályaudvarnál épül majd fel.

Szóval eljutottunk odáig, hogy ha jól megy akkor, sok-tízmilliárd forintból felépítünk egy - a jelen helyzetben - teljesen fölösleges objektumot, amely sosem fog megtérülni, és még nagy nevű nemzetközi politikusokat sem fogadhatunk benne.

http://hirklub.hu/?cat=story&parent=37&id=5123
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Megint adóemelés
  2007-09-29 18:29:01, szombat
 
  Megint adóemelés

2007 szeptember 29. 15:49

A kis adók összevonása ez egyszerűsítés jegyében az ígéretekkel szemben adóemelést hoz a vállalkozások 60 százalékánál. Az úja adónem bevezetésénél az alap várhatóan nem a bér, hanem az iparűzési adó alapja lesz. Varga Mihály volt pénzügyminiszter jelezte, a kormány azt ígérte a múlt év elején, hogy a következő évben megszünteti az ipát.


Varga elmondta: ,,Nem tartom bölcs döntésnek, hogy a kormány az ipa adóalapja fizettetné meg az összevont kisadókból keletkező új terhet, ami a vállalatok mintegy hatvan százalékánál adóemeléssel járna."

Az intézkedés más problémákat is felvet, többek között sérti az uniós szabályokat is, mely kérdésessé teszi az egész konstrukciót. Az Európai Unió szerint egy országban csak egy forgalmi jellegű adót lehet alkalmazni, ami Magyarország esetében azért lehet problémás, mert nálunk az áfa és az ipa mellett az új adónem már a harmadik lenne.

http://hirklub.hu/?cat=story&id=5124
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Sátoros ünnep
  2007-09-29 18:19:44, szombat
 
  Sátoros ünnep
Szerető Szabolcs

2007.09.29 00:01

Magyar Nemzet

Felizzottak a rendszerváltozás megtörténtéről, mikéntjéről és következményeiről folytatott, 1990 óta napirenden lévő vitáink. Bíró Zoltán lapunknak adott interjúja (A demokrácia karikatúrája, 2007. július 21.) pedig felélesztette azokat a csatározásokat, amelyek az MDF népi mozgalomból párttá alakulását vagy a megnyert választás utáni kényszermegállapodást kísérték. A felek a régi érvekkel és indulattal álltak csatasorba, mintha újra akarták volna játszani az átalakulás idejének harcait.

Ennek oka legkevésbé a lakiteleki sátorverés kerek évfordulója, inkább a mostani és a húsz évvel ezelőtti helyzet közötti döbbenetes hasonlóság. Mi másért éreznénk aktuálisnak az 1987. szeptember 27-én elfogadott nyilatkozat számos gondolatát, például azt, hogy hiányzik a nemzet közösen vállalható jövőképe?
Hol válság van, ott válság van. Széles körben megérett a felismerés: ahogy húsz esztendeje a Kádár-rezsim, mára a rendszerváltozással létrehozott berendezkedés élte fel a tartalékait. Gazdasági-morális-politikai-szociális krízis fenyeget most is, az eladósodottság nyomasztó teher, a társadalom mentális állapota aggasztó, a létfeltételek romlása radikális változás híján megállíthatatlannak látszik. A Lezsák Sándor hívására Lakitelekre érkező 180 magyar értelmiségi a pontos diagnózisnál többet adott: az MDF életre hívása történelemformáló tett volt, a szervezők és főszereplők tablójáról senki, így Pozsgay Imre vagy Csurka István sem retusálható ki. A mai találkozó résztvevői azonban nem fogják egymás vállát veregetni.
Ami nem meglepő. A demokrata fórum az átalakulás legsikeresebb tömegmozgalma, majd az alapításkor még távol levő Antall József vezetésével az 1990-es választás győztes pártja lett. A demokratikus intézmények kiépítését a rendszerváltó kormány maradéktalanul végrehajtotta, elindította a nyugati integrációt. Mégis: csak mérhetetlen cinizmussal állíthatja bárki - a hasonló helyzetből indult országok példáira vakon -, hogy ennél jobbat nem lehetett volna alkotni. Elsősorban a nemzeti vagyon kezelése, a beígért törvényes elszámoltatás elmaradása és a posztkádári elit gazdasági hatalmának érintetlenül hagyása róható az első szabadon választott kormány és parlament terhére. Ne feledjük, azt a parlamentet csaknem kilencven százalékban a magukat rendszerváltó erőnek valló pártok alkották, melyek együtt bármit megtehettek volna. De még az antikommunista harcot leginkább a retorika mezején vívó MDF suta elszámoltatási kísérleteit is blokkolni igyekezett a korábban radikális változást követelő liberális ellenzék. Amit akkor elmulasztottunk vagy rosszul csináltunk (túlhajszolt gazdasági liberalizáció és magánosítás), annak következményeit ma is nyögi az ország. Ezt már számos, Antallt tisztelő konzervatív értelmiségi is így látja. A két egykori nagy párt másfél évtizede vakarja le magáról ,,borzalmas tagságát" és a belülről vezérelt értelmiséget. Az úgynevezett SZDSZ-ből távozottak - Kis Jánostól Hack Péteren át Bauer Tamásig - lassan újra létrehozhatnának egy liberális pártot. S a mai MDF vezetőinek és a lakiteleki alapító atyáknak sincs jó ideje semmi dolguk egymással. Ma nincs megszálló hadsereg az országban, mint 1987-ben, sok tekintetben mégis rosszabb feltételek mellett kell a nemzet felemelkedéséhez, a demokrácia alkotmányos fikcióból élő valósággá formálásához szükséges változást kikényszeríteni. Húsz év alatt az állami vagyontól és számos illúziótól is megfosztottak minket. De legalább lehullottak az álarcok. Legalább végre kijózanító fényben látjuk a helyzetünket. A tekintélyét vesztett hatalom pedig megroggyanni látszik. A múlt csak példa legyen most, hisz tennivaló akad bőven. Végtére is: Lakitelek a jövőről, tehát a reményről szólt.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Virtuális Bizonyítvány
  2007-09-29 18:14:15, szombat
 
  Osztályozd a hazai közélet szereplőit! Írd meg véleményed róluk!
Most még lehet!
Virtuális Bizonyítvány
http://hirklub.hu/?cat=lista&id=full
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A Jobbik 13 pontja a csendes n
  2007-09-29 18:04:14, szombat
 
  A Jobbik 13 pontja a csendes népirtás ellen

2007-07-23 16:51 Barikád.hu


A Jobbik Magyarországért Mozgalom álláspontja szerint Magyarországon immár több mint 20 éve csendes népirtás zajlik, a határon túl élő magyar közösségekről nem is beszélve. Ma már nincs Magyarországon olyan valamirevaló szakember, aki ne prognosztizálná a népességfogyásból kifolyó gazdasági, etnikai hátrányokat - áll a Jobbik közleményében.

Minden körülményt figyelembe véve kijelenthetjük, hogy Magyarországon demográfiai katasztrófa van, amelynek megfékezésére radikális eszközökkel kell válaszolni. A magyar értelmiség, pártok nagy részének mulasztása az, hogy érdemben nem keresett megoldást jelenünk talán legsúlyosabb problémájára.

Kevesebb gyermek született és többen haltak meg az év első öt hónapjában, mint az előző esztendő azonos időszakában, a házasságkötések száma pedig 10 százalékkal volt alacsonyabb - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn. Az előzetes adatok szerint 2007 első öt hónapjában 38.739 gyermek született és 56.960 lakos hunyt el. Ez idő alatt 3 százalékkal (1.200) kevesebb gyermek született és 2,3 százalékkal (1.290) többen haltak meg, mint az előző év azonos időszakában.

A legerősebb parlamenten kívüli párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom az új radikalizmus szellemében megalkotott Bethlen Gábor Program alapján kezdeményezi azt a 13 pontot, amely lehetővé teszi a népességfogyás mielőbbi megfékezését.

1. A már a fogantatásától emberi életnek tekintett magzat valódi törvényi védelme.

2. A felnevelt gyermek személyi jövedelemadójának 25%-a a szülő nyugdíját növelje.

3. A családi adózás bevezetése a személyi jövedelemadózás helyett.

4. A lerombolt lombikbébi-program újraindítása és kiemelt támogatása.

5. Az egészségügyileg nem indokolt művi meddővé tétel eltörlése.

6. A társadalmi asszimilációra nem alkalmas csoportok tömeges bevándorlásának megállítása.

7. A gyermeket nevelő anyákat otthon vagy félállásban foglalkoztató munkaadók számára nagy mértékű adókedvezmények biztosítása.

8. A főállású anyaság intézményének biztosítása a legutolsó munkahelyi bér 75%-ának megfelelően.

9. Az egyházi esküvő állami anyakönyveztetése.

10. A valódi nemzeti és az általános emberi értékeket megjelenítő közszolgálati média működtetése.

11. Államilag finanszírozott iskolai étkeztetés programjának elindítása.

12. Kötelező erkölcs- és hittan bevezetése az általános és középiskolákban.

13. Népesedési konferencia összehívása 2 havi rendszerességgel a hazai értelmiség, a történelmi keresztény egyházak, és a pártok szakértőinek részvételével.

A barikád.hu megkeresésére Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke elmondta, hogy több okból is aktuális lett a közlemény kiadása, hiszen a Központi Statisztika Hivatal ma jelentette meg azt a kimutatást, melyben benne van, hogy jelenleg a csonkaországi magyarok száma 10 millió 55 ezer fő. Kritikusan csökken a népesség és nem szabad, hogy ez a szám a 10 milliós lélektani határ alá essen. A Jobbik eddig várt a parlamenti pártokra, hogy valami ésszerű ötlettel előállnak, mellyel meg lehet állítani a népességfogyást. Azonban nem meglepődve tapasztalták, hogy szokás szerint nem történt az ügyben semmi, így muszáj volt nekik kiadni ezt a "gyors-cselekvési tervet".

Az alelnök bízik abban, hogy a 13 pont kiadásával sikerül arra ösztönözni a pártokat és egyéb szervezeteket, hogy megállítsák ezt a demográfiai katasztrófát, hiszen az utolsó pillanatban vagyunk.

barikád.hu
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A nagy átverés: a 9/11-es túlé
  2007-09-29 13:36:01, szombat
 
  InfoRádió 2007. szeptember 28. 12:33

A nagy átverés: a 9/11-es túlélő ott sem volt a WTC-ben?


Gondban van a Világkereskedelmi Központ elleni támadás túlélőit tömörítő szervezet (World Trade Center Survivors Network) eddigi elnöke, mivel felszólították: bizonyítsa be, hogy valóban az épületben volt 2001. szeptember 11-én.
Tania Head azt állítja, hogy a terrortámadás időpontjában az egyik torony 78. emeletén volt. A nő elmondása szerint egy haldokló férfi átadta neki vésett jegygyűrűjét, amelyet ő később eljuttatott az özvegynek.

Tania Head azt mondta, hogy vőlegénye is a Világkereskedelmi Központban vesztette életét.

Beszámolója a tragikus napról több helyen is feltűnt, köztük a World Trade Center Survivors Network honlapján is. A szervezetnek ő az elnöke.

Beosztásából következően tartott előadást főiskolás diákoknak, és látogatásokat vezetett a helyszínen politikusoknak.

A The New York Times most azonban azt állítja, hogy Tania Head történetének egyetlen részletét sem erősítették eddig meg.

A lap állítása szerint a vőlegényként megnevezett férfi családja és barátai soha nem hallottak a "menyasszonyról", és állítólagos munkahelye, a Merrill Lynch pénzügyi tanácsadó sem tud róla.

A The New York Times közölte: Tania Head három interjút is lemondott az utóbbi időben, magánéletére és érzelmi felindultságára hivatkozva, és visszautasította, hogy történetét alátámasztó bizonyítékokkal szolgáljon.

A túlélőket tömörítő szervezet irányítótestülete a héten szavazással döntött arról, hogy leváltja a nőt vezetői posztjáról.

Jennifer Adams, a szervezet vezérigazgatója kijelentette: "Jelenleg nem tudjuk megerősíteni, hogy Tania Head valóban kapcsolatban állna a szeptember 11-ei eseményekkel".
 
 
0 komment , kategória:  Elgondolkodtató  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 27 
2007.08 2007. Szeptember 2007.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 923 db bejegyzés
e év: 6477 db bejegyzés
Összes: 64003 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 255
  • e Hét: 588
  • e Hónap: 14780
  • e Év: 147697
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.