|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
|
|
2007-09-30 23:15:46, vasárnap
|
| |
| |
Akkor majd
("Náci" munkatársaimnak)
Akkor majd újra szólok,
ha szabad lesz a szó ott,
és nem mondhatja, náci,
aki a köldökéig lát ki.
Abban az eljött korban
siromon kopja koppan,
és árpádsávos zászlók
őrzik álmomat. Rárót
és Retyezát zöldje fénylik :
fűben fürdik a mén itt.
Abban az új, de ős-világban
boldog lesz az, akire vártam,
akinek csillagos szemében
elszántság lesz, szemérem.
Akkor a pártütőnek
börtön jár majd tetőnek,
ahonnan mondhatja : "Én nem
igy akartam. Löktek és féltem."
-- Tavaszvölgy tava, 2007. aug. 28. --
A mendemondák
A mendemondák korában élünk,
a szó szabad, de nem miértünk.
Sajtócézárok tesznek arról,
hogy másként értsenek a hangból
azok, akik alig figyelnek :
a nemet átfestik igennek.
Ma már nyakig elönt a posvány,
a megsevzett öreg oroszlán
fenekén ülve kurrog, vagy hallgat.
Lekonyit fület, bajszot és farkat.
Ha majd a bozót lánggal ég itt,
feledni fog urat és égit,
elönti újból a régi hullám,
átgázol tűz-vizen, hullán :
király lesz újra, tort ül pusztán.
-- Ipanema, 2007. szept. 7. --
A kajmán szája
A kajmán szája
nem nyilik kekszre és teára,
a nyakát kell megfogni,
hogy ne tudjon nyafogni.
Nálunk felkent társa
beszél a választók hasába,
megtanult hadarni,
szive és szava talmi.
Hátsóját rúgnám lábbal,
amikor fentről kárt vall,
hogy lábát a "tisztelt házba"
be ne tegye hiába.
-- Ariaú tornyok,
2007. szept. 10. --
Hoigy komolyra
Hogy komolyra forditsam a szót most,
és arról beszéljek, ami jó és fontos,
elvágom folyását a léha beszédnek,
tanitani kell még nemzetet és népet.
Lehet, hogy igy vénen és igy pontra ponttal
átugrom a glóbust, a földünk még forral
háborút és békét, szinezett meséket.
Hadd kérdezzem én meg : a bárány még béget,
nem szúrták sziven még, nem folyik a vére,
alabástrom testek vágóhidján él-e
-- Loja, 2007. szept. 17. --
A semmiből
A semmiből mindent, eget és poklot,
a vég és kezdet ködben gomolygott.
Az első emberpár, ha tudta voilna,
hogy felhő jön és jön majd bomba,
jobb lett volna a fára visszamenni.
A majom ember, az ember semmi.
Hullafoltok kúsztak fel a hegyre,
a Sion vérben fürdött. Feszületre
szegezte azt, aki megbocsátott.
Teremtett egy kéklő, más világot.
A jobbra balt, a balra jobbot
vezényelte hátulról, és osztott
pénzt és szerencsét, igát és láncot.
Mefisztó röhögött és karikázott.
Azóta gyűlölöm azt az istent,
aki a rossznak helyet adott. Nincs fent.
Szivéből száműzte a szeretet-szálat.
Állat vagyok, vagy ember ? Állat.
-- Cuenca, 2007. szept. 17. --
Uram, áldd meg
Uram, áldd meg ezt a földet
fiatalnak és öregnek,
és az évek egymásrafolyását
tartsd tarsolyodban, hogy lássák
azok, akik hisznek és szeretnek :
Te nem vagy a vég, csak a kezdet.
Mert itt lett az IGE szóvá,
a földgolyó öröknyarú koronggá,
ahol az elmúló évek
az első emberekről regélnek,
akik azért jöttek a világra,
hogy szájukat nyissák imára,
és ne legyen kezükben fegyver,
éljenek békében, szerelemmel.
Uram, Te voltál az ALFA,
a fény. Minden madárcsicsergő
tavasszal rügyeket pattintottál.
Vártad.
Nem Te vezényled a katonákat.
-- Bogota, 2007. szept. 20. --
Ne engedj
Ne engedj soha annak,
aki hátadba szúr és vallat.
Az Abu Ghraib börtöne véges
és Guantanamo is szemét lesz,
amikor a a csendből zaj lesz és már-már
az Apokalipszis lova lép a járdán.
Ahogy foszlanak képek és bokrok,
a hasbeszélő búcsúja kong ott.
Mert eltünnek akkor az árnyak,
a tankok taposta föld kalász ad,
és integetnek felülről felhők :
megfogant, megszületet és felnőtt.
Korkovádó igy néz a szemekbe.
A viz csillog. Az őrt-álló lehetsz te.
-- Washington D.C., 2007. szept. 21. --
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-09-30 14:37:35, vasárnap
|
| |
| |
Lovas István nyílt levele az SZDSZ-nek és más kártékony elemeknek
2007-09-29. 09:18:01
Alfred Gusenbauer
osztrák kancellár
Bécs
Tisztelt Kancellár Úr!
Ön szeptember 16-án egyértelmuen nemet mondott arra az elképzelésre, hogy –
amerikai mintára - hozzanak létre európai uniós kékkártyát, amelynek
birtokában az EU-n kívüli országokból érkezo külföldiek megkötés nélkül
vállalhatnának munkát a közösség államaiban.
Álláspontja az, mint mondta, hogy Ausztriának magának kell eldöntenie, kit
enged be és kit nem a munkaeropiacára.
Ebben teljesen igaza van.
De szeretném álláspontját két, nemigen hangoztatott érvvel is kiegészíteni.
Az egyik érvet Robert Putnam, a Harvard Egyetem világszerte ismert
politológusa szolgáltatja, aki A magányos tekézo (Bowling Alone) címu, a
közelmúltban megjelent tanulmányában – amelynél rémültebben kevés dolgot
hallgattak el a liberálisok – arra a következtetésre jut, hogy minél
heterogénebb egy közösség, annál inkább zárkóznak magukba az emberek és
annál kevésbé kívánnak aktívan részt venni a közösségük mindennapi életében.
Hatalmas apparátussal elvégzett kutatásai azt mutatják, hogy a másság
(sokféleség, diverzitás) bizalmatlanságot és passzivitást eredményez.
Vagyis a külföldiek beáramlásával Ausztriában szétszaggatnák a társadalomnak
azt az egészséges szövetét, amelyet minden, ellene irányuló liberális
kísérlet dacára sikerült megorizniük.
A másik érv csupán látszólag futurisztikus, de valamilyen oknál fogva a
bevándorlást oly mértékben eroltetok ezt sem hozzák fel, pedig ok állítólag
nagy, jövobeli távlatokban szeretnek gondolkodni.
Ez pedig a robotok növekvo szerepe az elkövetkezo években.
Világszerte már – csak a háztartásokat tekintve - legalább 15 millió robot
muködik. Sot, a ruhaipar is kezd robotoknak való ruhákat gyártani azoknak,
akik – bármily hihetetlen – de érzelmi kapcsolatot fejlesztenek ki a
sokfajta rutinmunkát elvégzo, emberformájú robotokkal.
A gyárakban pedig már régóta és egyre nagyobb számban alkalmaznak robotokat.
A technikai fejlodésnek vajon mi más célja lenne, mint az ember életének
szebbé és könnyebbé tétele?
Vajon a robotok mind szélesebb köru használatának nem ez a célja?
Márpedig ha olyan munkákat robotizálunk, amelyeket korábban emberek végeztek
el és – mint ez a fejlett országokban általános – olyan fajta munkákat,
amelyeket addig a helyi nyelvet nem, vagy rosszul tudó, szakképzetlen
bevándoroltak végeztek el, mi akadályozza meg, hogy a jövoben a tragikus
európai demográfiai mutatók miatt állítólagosan egyre szorítóbb munkaero
hiányt nem lehetne messzemenoen pótolni robotokkal?
A nyugati közvéleménynek
Tisztelt Közvélemény!
Magyarországon sikerrel hallgatta el a média a Financial Times/Harris az ön
(mármint ön, közvélemény) kutatásának a közelmúltban nyilvánosságra került
eredményét, mert az nem illett e média prekoncepciójába.Nálunk ilyen a
sajtó.
Ugyanis ez a sajtó önt úgy állítja be, mint amelyik - szemben a magyar
„provincialitással” -, boldogan öleli magához a globalizációt, azt olyan
természetesnek tekinti, mint a patak csörgedezését, és amely még többet
kíván belole, ha már valamit akar vele kapcsolatban, mert megérti: csak így
lehet versenyképes egy globalizált világban.
Az ön (közvélemény) globalizációra vonatkozó eredménye most alaposan
megrázta megrendelojét. De azért nem hallgatták el.
Ennek a lényege: mind az Egyesült Államokban, mint pedig Európában az
emberek jelentos többsége az eddiginél jobban meg akarja adóztatni a
gazdagokat és maximalizálná a vállalatirányítók gigászi fizetését, mert az
adott vélemények szerint ezek meg nem érdemelt jövedelmek és a globalizáció
negatív hatásait testesítik meg.
A megkérdezetteknek szintén óriási többsége – vagyis a „közvélemény” – a
globalizációt túlnyomórészt negatív eronek tekinti és a gazdag országok
polgárai kormányaiktól várják fel azt, hogy enyhítsék azon csapásokat,
amelyek szerintük a „ feltörekvo országokkal” folytatott kereskedelem
liberalizációja révén keletkeznek.
A megkérdezett britek, a franciak, az amerikaiak és spanyolok mintegy
háromszor nagyobb arányban jelentették ki, hogy a globalizációnak negatív
hatása van országukra.
Jó, hogy ismét megszólalt.
Bencze József
r. altábornagy
országos rendorfokapitány
Tisztelt Rendorfokapitány Úr!
Az irányítása alatt álló rendorség ismét bebizonyította, hogy feladatainak
nem tud eleget tenni.
A Kabai-ügyrol van szó.
Vagyis arról, hogy a Hírtévének és a Magyar Nemzetnek az együttmuködése, és
nem az önök munkája eredményeként találtak rá egy körözött bunözore, Kabai
Károlyra, Veres János pénzügyminiszter egykori üzlettársára, aki az eladás
alatt álló Lipótmezon keresett magának menedéket.
Sot: rendoreit alig lehetett kirángatni Kabaihoz.
Ez nekem azt mutatja, hogy olyan ügyekben, amelyekben – beszéljünk nyíltan,
altábornagy úr – a politika jelen van, önök igen gyenge teljesítményt
nyújtanak.
Ezért a következot ajánlom: ha már nem tudják vagy akarják osztrák vagy
svájci kollégáik segítségét kérni, hogy azonosítsák Balla Irma debreceni
fideszes képviselono gyilkosát, illetve gyilkosait, forduljanak bizalommal a
Hírtévé vagy a Magyar Nemzet újságíróihoz.
Biztos vagyok benne, hogy ok ennyi ido alatt már megállapították volna azt
is, vajon a brutálisan meggyilkolt politikust valóban saját laptopjával
verték-e agyon. Arra is természetesen várom válaszát, hogy kik támadtak
ököllel Vörös Tamás józsefvárosi fideszes képviselore.
S még egy.
Mivel Orbán Viktor, a Fidesz elnökének szeptember 18-án elmondott beszédének
utolsó mondata így hangzott: „Ezért mi senkit sem hagyunk az útszélén, mert
számunkra egy az ország”, nyilván az ellenzéki párt helyeslésével és
támogatásával találkozik az a kérésem is (amelyet ok eddig nyilván
feledékenységbol és idozavar miatt nem vetettek fel), hogy vizsgálja ki:
mely rendorök felelosek a tavaly osszel a Magyar Rádió udvarán rendezett
vérfürdoért.
Simicskó István
(KDNP)
Tisztelt Simicskó Úr!
Önnek teljesen igaza volt, amikor júniusban javasolta a Honi Gárda
felállítását.
Csak abban nem, hogy javaslatát már elfelejteni látszik.
Ugyanis a 2002 óta rendre felvetett, majd nyom nélkül elfeledett javaslatok
korrodeálják a jobboldali választóknak pártjaikba vetett hitét.
Kíméletbol nem sorolok fel belolük néhány tucatot.
Nem tudom, hogy a jövoben nem lenne-e érdemes egy javaslatot alaposan
végiggondolni, mielott nyilvánosságra lépnek vele?
Vagy nem lenne-e érdemes olyan tevékenységekbe fektetni energiát
következmények nélküli és ad-hoc javaslat-pufogtatások helyett, amelyek
választói táboruk kohézióját elosegítik?
Mondok egy példát.
Sajnos túl rövidre sikerült otthon létem alatt egy véletlen folytán egy
fideszes önkormányzatnál jártam.
Ahogyan bementem a polgármester irodájába, a váróhelységben lévo asztalon a
Népszabadság aznapi számát láttam meg. Ez volt az egyetlen napilap.
Tudja, ha én az ön helyében lennék, a következot tettem volna már a tavalyi
választások után: megbíztam volna egyik emberemet, hogy telefonálja végig a
jobboldali önkormányzatok vezetoit, és megkértem volna oket, rendeljék meg a
Magyar Nemzetet és a Demokratát. Csendben. Vagyis pont fordítva, mint
ahogyan önök szokták: nagyot kiabálnak, majd megijednek a balliberális média
pofonjaitól és retirálnak.
A feladat elvégzésével megbízott emberemnek egy hetet adtam volna.
Utána további három hetet az eredmény ellenorzésére.
Majd további három hetet a szúrópróbaszeru helyi ellenorzésre.
Miközben minden feladatfázis elvégzésérol beszámoltattam volna.
Ez egy összeg-összeg játék lett volna: nem csak a jobboldali napilap és e
hetilap példányszáma nott volna, és így nott volna a bevételük, ami jobb
információ-szolgáltatást tesz lehetové, de az önök üzenete is nagyobb kört
ért volna el.
Arról, hogy mekkora potenciál lett volna ebben (majdnem azt írtam lenne, de
idoközben eszembe jutott, hogy önök az ehhez hasonló, jött-ment ötletekre
nem vevok), annyit, hogy a szintén tíz milliós Csehországban a jobboldali
Mladá Fronta Dnes háromszáz ezer példányban kel el, a szintén jobboldali
Lidové Noviny nyolcvan ezerben. Nálunk az országos politikai lapok
összlétszáma alig haladja meg a kétszázezret.
Tamás Gáspár Miklós
publicista
VII.
Na végre tudtam egy kis helyet szorítani neked a már annyiszor megígért
folytatásra.
Mielott példaként kiválasztott, súlyos hibáktól hemzsego cikkedre a jövo
héten visszatérnék, egy kis rettegnivaló a Slovenská pospolitostól, mint
szintén megígértem.
Tudod milyen felhívást jelentettek meg szervezetük honlapján? Ezt: „Nem
vagyunk borfejuek, nem vagyunk rasszisták, mi vagyunk a Slovenská
pospolitost. Nem hagytunk fel ideáljainkkal, mi mindig a szlovák nemzetért
harcolunk. Elég ellenségünk van, minden oldalról szüntelen támadások érnek,
belülrol úgymond ’saját’ kisebbségeink rágnak szét. Ezt csak ti együgyuek,
saját nemzetük feketefoltjai, az amerikai imperialisták szolgái nem
látjátok”.
Talán tudod, hogy e szervezet ho vágya, hogy az országot „megtisztítsuk a
bevándorlóktól, a kisebbségektol, foleg a magyaroktól és az állandóan büdös
és megromlott kisebbségektol”.
E szervezet tagjai Orségre! felkiáltással köszöntik egymást, amit Andrej
Hlinka Gárdájától örököltek.
Talpig feketébe öltöznek.
Nyakukba fehér kettos keresztet akasztanak, és az azt magába foglaló fekete
zászlóval együtt igen sokakat emlékeztetnek az 1939 és 1945 közti szlovák
államban hivatalos katonai elitalakultként muködo Hlinka Gárda
egyenruhájára.
Szerintük „a nemzet ellenségei” jelzot érdemli ki mindaz, aki nem szlovák.
Elsosorban a magyarok.
Havi magazinjukban, a Hlasban valamelyik szlovákul tudó ismerosöd
segítségével biztosan olvashatsz olyan félelemkelto cikkeket, ami miatt
azonnal a nyilvánossághoz fordulhatsz. Természetesen a pozsonyi
közszolgálati televízióban is.
Amennyiben persze odaengednek.
De ha észak helyett inkább délre mennél rettegni és felháborodni, ajánlom a
Vajdaságot.
Szabadkán sokan mutatnak neked olyan szerb nyelven írt falfirkát, hogy
„Halál a magyarokra!”, vagy „Öljük meg a magyarokat”.
De ilyen feliratokat a bácskai Péterrévén is láthatsz, ahol fél év alatt
több mint húsz magyar fiatalt vertek és aláztak meg.
Nem kellene fellépned a szerb közszolgálati televízióban a magyarok
védelmében?
Netán félsz?
Vagy netán nem érdekel a téma?
Persze Nyugat felé is érdemes lenne utaznod, hiszen két német
törvényhozásban is jelen van a német sajtóban „nácinak” nevezett NPD. Ami az
itteni, a Magyar Gárda karitatív tevékenységet folytató tagjaitól rettegoket
valamilyen okból nem zavarja.
De mehetnél még tovább: Franciaországba is, ahol zsinagógákat gyújtanak fel
vagy rabbikba nyomnak kést.
Egy kis fellépés a párizsi tévékben?
(folyt. a jövo héten)
SZDSZ
A múltkoriban amúgy félálomban azon tanakodtam, vajon esetleges eltunésük
esetén maradna-e önök után bármi, ami alkotás és ami másnak is hasznot hoz,
illetoleg akár az idelátogatóknak is mutogatható?
Gondolatban végigfutottam teljesítményükön.
Kezdve attól, ahogyan réges régen Makovecz Imre sevillai pavilonját – egy
igazi alkotást – és ot, az önök dühére a világon legismertebb magyar
építészt, tehetsége miatti irigységükben és olajkút mélységu gyulöletükben
húzták-vonták sarukban; és ahogyan kajánul írtak arról, hogy a magyar
„kórházipar” terén talán legjobban muködo intézetének, a pécsi
szívklinikának vezetojét, Papp Lajost a kilencvenes évek elején összeverték.
17 éves történetükben nem találtam semmit, ami kielégítette volna a
felállított, feltételes ismérveket.
Az önöket túlélo, talán leginkább látható nyom az adófizetok zsebébol
elkészült, törött, rozsdásodó idokerék, amelyet egy boldogabb korszakban
valaki belerúgna a Dunába, míg figyelmezteto táblát helyezne el: „Hajózni
itt undorító és veszélyes”.
(Lovas István - Demokrata, 2007. szeptember 27.) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-09-30 14:33:56, vasárnap
|
| |
| |
"Lakitelek volt a meghatározó indító pontja annak a folyamatnak, amely elvezette Magyarországot az 1990-es, első szabad választásokig, majd tovább a NATO és az Európai Unióba történő csatlakozásig. "Vagyis elvezetett minket oda, hogy Magyarország hosszú idő után újra a nyugati világ része lett" - mutatott rá a Fidesz elnöke.
"A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sodródott. Népmozgalmi erejében megroppant, önhitében és tartásában megrendült, kohéziójának kapcsai tragikusan meglazultak, önismerete megdöbbentően hiányos. Összeomlással fenyegető gazdasági válságnak néz elébe. A magyar etnikumot példátlan széttagoltság sújtja, nemzetünknek nincs közösen vállalható jövőképe" - olvasott fel egy idézetet Orbán Viktor a hajdani Lakiteleki Nyilatkozból, hozzáfűzve: ezek a gondolatok ma is szóról szóra aktuálisak, és sokakban felveti azt a kérdést, hogy nem volt-e hiábavaló a rendszerváltás és a rákövetkező 17 esztendő."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-09-30 14:13:38, vasárnap
|
| |
| |
Szent Mihálykor az a pásztor, aki elszámol
2007. szeptember 30. 03:10
Nem lehet ezt az országot sohasem úgy tönkretenni, hogy ha a polgári, nemzeti erők összefognak, akkor közös erővel ne tudnák azt újra felemelni - jelentette ki Orbán Viktor a Lakiteleki Találkozó 20. évfordulóján.
Kapcsolódó cikkek:
"Ma rosszabb a helyzet, mint húsz esztendővel ezelőtt"
Új rendszerváltás szükséges
Új rendszerváltás szükséges
A lakitelki nyilatkozat ma is időszerű
A lakiteleki találkozó 20. évfordulóján nincs mit ünnepelni
"Lakitelek történelmi helyszín,és mondjuk ki büszkén: az egész közép-európai történelem szempontjából sorsdöntő események zajlottak itt" - kezdte beszédét Orbán Viktor a lakiteleki rendezvény záróelőadásán. Mint mondta, Lakitelek volt a meghatározó indító pontja annak a folyamatnak, amely elvezette Magyarországot az 1990-es, első szabad választásokig, majd tovább a NATO és az Európai Unióba történő csatlakozásig. "Vagyis elvezetett minket oda, hogy Magyarország hosszú idő után újra a nyugati világ része lett" - mutatott rá a Fidesz elnöke.
"A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sodródott. Népmozgalmi erejében megroppant, önhitében és tartásában megrendült, kohéziójának kapcsai tragikusan meglazultak, önismerete megdöbbentően hiányos. Összeomlással fenyegető gazdasági válságnak néz elébe. A magyar etnikumot példátlan széttagoltság sújtja, nemzetünknek nincs közösen vállalható jövőképe" - olvasott fel egy idézetet Orbán Viktor a hajdani Lakiteleki Nyilatkozból, hozzáfűzve: ezek a gondolatok ma is szóról szóra aktuálisak, és sokakban felveti azt a kérdést, hogy nem volt-e hiábavaló a rendszerváltás és a rákövetkező 17 esztendő.
Orbán Viktor ezzel szemben úgy véli, hogy nem szabad a keserűségnek és csalódottságnak komolyan helyet adni a gondolatainkban, mert "ha nem a demokratikus megoldást kerestük volna a rendszerváltáskor, akkor ma Magyarország a mainál is is kilátástalanabb helyzetben lenne. Egyszerűen azért, mert akkor nem tudnánk többé ragaszkodni a demokráciához, akkor ma már senki sem tudná megmondani ebben az országban, hogy ki az, aki demokrata és ki az, aki nem, ki az, aki tisztességes és ki az, aki nem, kire számíthatnak az emberek és kire nem" - mutatott rá.
Mint mondta, a rendszerváltók sok tekintetben naívak voltak, de nem amiatt, hogy józan megoldásokat kerestek, hanem azzal, hogy azt hitték: a negyven év alatt felépített diktatúrát néhány év alatt le lehet bontani. "Nem vettük észre, hogy nem egy nagy fába vágtuk a fejszénket, hanem egy hatalmas erdőbe" - mondta Orbán Viktor.
A Fidesz elnöke kijelentette: ma is velünk van az alapvető kérdés, hogy Magyarország a Kelethez vagy a Nyugathoz tartozik-e. "Sötét korszakban élünk ma Magyarországon, hiszen napról napra újabb és újabb bizonyítékok kerülnek felszínre. A maffiapolitika korában él ma Magyarország. Ez a tény azt mutatja, hogy még nem sikerült véglegesen visszakapaszkodnunk a nyugati demokráciák világába, a múlt erői újra és újra igyekeznek visszahúzni bennünket" - jelentette ki Orbán Viktor. Hozzáfűzte: mi nem a nyugatiak, hanem magunk miatt akarunk a Nyugathoz tartozni, mert függetlenek és erősek akarunk lenni. Magyarországnak nincs semmi keresnivalója Keleten, mert ott semmilyen babér nem teremne országunknak, csak alárendeltség és kiszolgáltatottság.
Mint mondta, Európában új európai politika születését láthatjuk, és most zárul le a "Nincsen jó és rossz, csak attól függ"-korszak. Európa arra készül, hogy más szellemi alapokra építkezzen, s mondja ki országról országra, hogy van jó és rossz, van igaz és hamis, van helyes és van helytelen. Egész európa rájött arra, hogy a szélsőséges liberálizmussal nem lehet célba érni,és a pénz nem mér mindent jól, s így az egészséget, a kultúrát és az oktatást nem lehet piaci elvre helyezni.
Orbán Viktor elmondta, hogy a Keresztényszociális Unió hétvégi, müncheni kongresszusán - amelyre ő is meghívott vendég volt - Angela Merkel kancellár asszony úgy fejezte be a beszédét, hogy "büszke vagyok arra, hogy németnek születtem, büszke vagyok arra, hogy Németországban élhetek, és szeretem a hazámat." A Fidesz elnöke leszögezte: ahhoz, hogy egy ilyen gondolatot ki lehessen mondani, Németországban a jobboldal győzelmére volt szükség, s ez az új hangulat, ez az új hang Európában.
Rámutatott arra is, hogy Oroszország újabb megerősödése és soha nem látott gazdasági ereje miatt is változás történik Európában, és az Unióban ma már másképp tekintenek a szovjet időkből itt maradt elvtársakra, azok hálózataira, és az Oroszországhoz hasonló politikai jelenségekre. Ez egy valóságos kihívást és fenyegetést jelent Európa számára, amely Közép-Európából kiindulva elérheti az Uniót és a szövetségek katonai erejét is. "Európában, bizony, elszaporodtak Putyin pincsijei, és ezt már mindenki kezdi veszedelmesnek látni" - mutatott rá Orbán Viktor.
Mint mondta, Közép-Európában új küzdelem kezdődik, és új harctereken folyó küzdelem indul meg a diktatúra maradványainak lebontásában. Az elmúlt másfél-két esztendő során lelepleződött egy politikai folyamat, amely nem csak politikai hazugságokról, vagy az aktuális kormány lelepleződéséről szól, hanem sokkal többről. Néhány évvel ezelőtt arról igyekeztek meggyőzni Magyarországot, hogy egy fontos generációváltás kezdődött meg a baloldalon, egy fiatalabb, korszerűbb, nyitottabb és európaibb a réginél. "Mostanra kiderült, hogy az új baloldal valójában nem más, mint egy újfajta milliárdos klikk, amely bevezette Magyarországon a maffiapolitikát, amely pillanatnyilag teljesen eluralta a közéletet. Ez az új baloldal lényege és semi több" - jelentette ki Orbán Viktor.
Hozzáfűzte, hogy az új baloldal három tekintetben mutatta meg az igazi arcát: lerombolta a rendszerváltás erkölcsi fundamentumait, tönkretette a gazdaságot, és elindította a hatalommal való visszaélés politikáját. Egyfajta Zuschlag-modellt építenek ki, amelynek az a lényege, hogy központilag szervezik meg a Magyarország és a magyar polgárok erőforrásainak ellopását. Azokat a pénzforrásokat is maffiamódszerekkel tüntetik el, amit a magyar emberek életszínvonalának emelése, Magyarország történelmi léptékű felzárkózása érdekében küldenek az Unióból.
"Ezért jutottunk oda, hogy 20 évvel a Lakiteleki Találkozó után az ott elhangzott mondatok tekintélyes része igaz. Magyarország ma szociális válságban tengődik. Lehet, hogy a cél nem az, hogy Magyarországon szociális válságot idézzenek elő, de pontosan tudják, hogy annak a maffiapolitikának a következménye, amit folytatnak, szociális válsághoz vezet. És ez a tény hidegen hagyja őket" - mutatott rá a Fidesz elnöke.
Mint mondta, a szociális válság nem rövid lejáratú válság, hanem olyan történelmi korszak, amellyel hosszú évtizedekig kell számolnia egy nemzetnek, ha egyszer belesüllyedt. Társadalmi csoportok végzetesen lecsúsznak, összeforraszthatatlanul kettészakad a társadalom, a törvény elgyengül, a feketegazdaság elhatalmasodik, elfogy a közbiztonság és megszűnik a közellátás. Mindezek következtében pedig a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy tömeges elvándorlás indulhat meg Magyarországról, a legjobb erőink hagynak itt bennünket, és azok, akiknek a munkája tartaná felszínen ezt az országot. Orbán Viktor rámutatott: a szociális válság azt jelenti, hogy Magyarország újra a Kelet felé halad. Az olyan országok felé, mint Oroszország, ahol a legtöbb Rolles Royce-ot adják el, de ahol a szegénytenger a legszélesebb.
A Fidesz elnöke kijelentette: ezért aktuális ma Lakitelek. Ha van valahol magyar koncepciójú Nyugat, ha vannak olyanok, akik értik azt a mondatot, hogy "csak akkor lehetsz jó magyar, ha európai vagy", akkor az a lakiteleki sátorban összejöttek közössége, a nyugatos gondolkodású, nemzeti elkötelezettségű erő. Azok, akikből kialakult az a politikai nemzedék, amely Magyarországon véghezvitte a rendszerváltoztatást, akik az ország nyugatos kultúrájú és nyugatos vonzódású gondolkodói. Azok, akik kimondták: Magyarország ahhoz a Nyugathoz tartozik, ahol a keresztény kultúrára, és a "szabadság-egyenlőség-testvériség" eszméjére épül a demokrácia, nem pedig arra a keleti típusú áldomokráciára, ahol a hatalom önkénye működik, s ha érdekei úgy kíváják, akár erőszakkal is.
"Szeretném Önöket, itt, Lakitelken meggyőzni arról, hogy méltóan a húsz évvel ezelőtti történések szelleméhez, nyugati megoldást válasszanak Magyarország számára. Ne engedjék, hogy a magyar nemzeti oldalt belelökjék, vagy belecsalják egy olyan helyzetbe, amellyel kiírjuk magunkat a számunkra éppen kedvezően most megújult európai fősodrásból. Ezért én egy olyan megoldást javaslok a helyzet megoldására, ami nyugati. Ez a népszavazás. Ahogy mi nevezzük: a szociális népszavazás" - jelentette ki Orbán Viktor.
Orbán Viktor leszögezte: azt nem tudja megmondani, hogy pontosan hogyan fog bekövetkezni a válság megoldása. De hogy be fog következni, azt tudja. Azt is, hogy miért. Azt is, hogy nagyjából mikorra tehető, amikor be fog következni. "Akkor, amikor egy katarktikus, megtisztító erejű élményen mennek át Magyarország polgárai, s ami egy új kezdetet tesz lehetővé. És ez nincs már messze. Ez a pillanat akkor következik majd be, amikor sokmillió magyar egyszerre rájön, hogy nincs egyedül. Ez lesz a népszavazás elsöprő győzelmének a pillanata, amikor mindenki rájön, hogy mi a népakarat" - mondta a Fidesz elnöke.
Orbán Viktor emlékeztetett rá, hogy a mostani ünneplés éppen Szent Mihály napjára esik. Szent Mihály napjakor alakult meg a Medgyessy-kormány utáni első kormány. "A jelekből tudni kell olvasni. Mifelénk Szent Mihály napjára van egy mondás, és aki ezen a napon alakít kormányt, nem hiszem, hogy ki tudja vonni magát a hatása alól. Ez a mondás úgy hangzik: Szent György napján, kihajtáskor mindenki lehet pásztor, de Szent Mihály napján, behajtáskor csak az pásztor, aki elszámol. Meglehet, hogy az elszámolás a mi ízlésünk szerint kicsit halasztódik, de abban mindannyian hihetünk, hogy el fog következni. Magyarországon a dolgok nem mehetnek így tovább" - szögezte le.
Orbán Viktor több eseményre is emlékeztette a jelenlévőket. Többek között arra, hogy alig három évvel az 1987-es Lakiteleki Találkozó után elmentek az oroszok Magyarországról, nem volt többé kommunista diktatúra, és szabad parlamenti választások voltak. 1994-ben, amikor a rendszerváltó erők egyike átállt az előző rend híveinek és utódainak táborába úgy tűnt, hogy az egész polgári oldal jövőjének befellegzett 20-30 évre. De már 1996-ban létrejött a Polgári Szövetség, és 1998-ban megnyerte a választásokat. "Higgyenek abban, hogy 2008 tavaszán ismét be fog következni egy változás, amely alapvetően változtatja meg a hangulatunkat, és egy új kezdetet indít el Magyarországon" - mondta Orbán Viktor.
Hozzáfűzte: a polgári oldalnak nem azt a kérdést kell feltenni, hogy tudnának-e valamit kezdeni a helyzettel, hanem a helyes kérdés úgy hangzik, hogy újra meg tudnák-e tenni? Hiszen a polgári oldal a Bokros-csomag után egyszer már kivezette az országot a fenyegető szociális válságból, miután visszaadta az alanyi jogon járó családi pótlékot és a GYED-et, és eltörölte a tandíjat.
"A helyes kérdés tehát az, hogy megtudnánk-e ezt újra tenni? És erre a válasz az, hogy meg tudjuk tenni abban az esetben, ha Önök éppúgy hisznek abban a gondolatban, amiben én. Hogy nem lehet ezt az országot sohasem úgy tönkretenni, hogy ha a polgári, nemzeti erők összefognak, akkor közös erővel ne tudnák azt újra felemelni" - jelentette ki Orbán Viktor.
(Az eseményről készült képriport a www.orbanviktor.hu honlap "Fotógalériák" rovatában tekinthető meg.)
orbanviktor.hu - fidesz.h |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
2007. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
246 db bejegyzés |
| e év: |
2982 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 715
- e Hét: 2425
- e Hónap: 11029
- e Év: 46970
|
|
|
Offline
