|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
|
|
2007-10-15 21:14:54, hétfő
|
| |
| |
LESZAROM A TÖMEGBEN VALÓ VÍZONÁLÁSODAT!!
SZAR SEM LESZ ITT 23-ÁN , NEMHOGY TÖMEG!!!
A vezetőnk meglátta a nevemet az egyik közintézmény előtt blokádőrséget teljesítők névsorában és azonnal hívott telefonon. Éppen befejeztem azt a levelemet, amire egy mukkot nem írtál. Pedig ha tudnád, hogy engem ezek a blokádok, meg színdarabok, meg demonstrációk mennyire nem érdekelnek!!!???
Annyira, de annyira nem...
Ha tudnád!!!
Csakhogy több, mint 61 éve tengetem magamat és mielőtt még meghalnék szeretnék ÉLNI is, merthogy a két dolog, mármint a TENGŐDÉS meg az ÉLET között zongorázni lehetne a különbséget!!!
Nekem is jogom lenne hozzá, nemcsak a kurcsánynak meg a bandájának.
Szóval, amit írtam hulló könnyek között - engem ezek foglalkoztatnak igazán.
Ne is haragudj, de nem is értelek, hogy nő létedre hogyan tudsz ilyen blokádos, meg tüntetéses, meg mi a pucám dolgokról írni???
Engem ezek nem érdekelnek, legfeljebb közvetve.
Teljességgel közvetve.
Mert, ha ezen az úton lehet eljutni ahhoz, hogy végre nekem is lehessen magánéletem és kibújhassak egyszer, s mindenkorra a volt f. kibaszott lábtörlője alól, akkor érdekel. De, csakis akkor!!!
Én ezekhez a dolgokhoz nem értek!!!
És már nem is akarok, mert ki a fasz vagyok én???
Egy 0, vagyis, egy dupla 00!!!
Érted???
Annyi beleszólásom sincs az egészbe, mint a kis öreg, beteg házőrzőnknek!!!
Engem az hajt ezekbe a "faszságokba" bele, hogy hátha így előbb eljutunk a kormányváltáshoz és a VALÓDI RENDSZERVÁLTOZÁSHOZ!!!
És, ami a lényeg: VÉGRE NEKEM IS LEHET MAJD MAGÁNÉLETEM!!!!
Szerencsére felhívott a vezetőnk, amikor a leginkább zokogtam.
Annyira, hogy nem voltam képes leplezni. Volt már ilyen máskor is, és olyankor köszörültem egyet a torkomon és színlelt vidámsággal szóltam bele a telefonba. Most nem tudtam...
MEGHALTAM.
MEGHALT A LELKEM. A FELISMERÉSTŐL, hogy miért is akarta mindenki olyannyira hogy nagymama legyek... mert azt remélte mindenki, hogy majd mennyire le fog engem a nagymamaság kötni...olyannyira, hogy kitölti egész éeltemet, magánéletemet.
Csakhogy, ez a nagymamaság olyan, mint amilyen az "anyaságom" volt.
Arról meg már hagy ne magyarázzak neked, akinek már ezerszer leírtam, hogy milyen is...
Szóval,aki hívott, azért tette, mert meg akarta velem beszélni, hogy miért is jelentkeztem erre a blokádra???
Merthogy ő sem ért vele egyet. Ő is 23-ra koncentrál.
Már szó volt állítólag róla, hogy mit is fognak csinálni, csakhogy engem teljesen hidegen hagy, amennyire hidegen hagyja a szoc.lib. szimpatizánsokat a mi küzdelmünk...
Szar sem lesz, nemhogy tömeg!!! Nekem elhiheted!!! Én osztogattam azokat a kibaszott szórólapokat az aluljárókban, úgyhogy én már csak tudom!!!
Küldtem neked írást arról, hogy hol a fenében rontották el az összes politikusok a rendszeraváltozást!!!
De te erre sem reagáltál.
Tudod mit, leszarom az okt. 23-i és minden más tömegben való vizionálásodat!!!
Kb. olyan szinten, mint ahogy mindenki leszarja az írásaimban felvetett kétségbe esett figyelmeztetéseimet!!! Javaslataimat... stb...
Üdv. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-15 17:21:32, hétfő
|
| |
| |
Tisztálkodni köll, mondta a Keresztapa, de amikor megrökönyödve néztek rá az ő fiai, akkor módosított: tisztálkodni fogunk, irgalmatlanul - de csak négy év múlva.
Utoljára frissítve: 2007. október 15., 07:39 nyomtat küld
A "tisztaság" szónak megvan a maga pozitív konnotációja a köznyelvben, bár a magam részéről viszolygok tőle, ha politikusi ajakról száll felém e szó. Bizonyára a délszláv háborúban felújított "csisztka", az "etnikai tisztogatás" (rém)képe miatt.
Történelmi szégyene a művelt Nyugatnak, hogy a '90-es években ismét beszopta a "tiszta" tőszóval fedezett borzalmakat, pontosabban eltűrte, passzivitásával támogatta a népirtást. Nem először a történelemben, s bizonyára nem is utoljára.
Nekünk persze nem kell a szomszédba menni hülyeségért, van abból hazai felhozatal, több is, mint kéne.
A posztkommunista politikai gyűrű, azaz a vörös Cosa Nostra köré szerveződött külső párt kishaszonélvezői elfogadták a Keresztapa újító javaslatait.
Tisztálkodni köll, mondta a Keresztapa, de amikor megrökönyödve néztek rá az ő fiai, akkor módosított: tisztálkodni fogunk, irgalmatlanul - de csak négy év múlva.
Ez aztán a kompromisszum! Túl sok a munka, no meg az összefonódási lehetőség az országgyűlési és az önkormányzati politikában. Ha valaki mindkét pályán játszhat, akkor megengedhetetlen előnyökhöz juthat, sőt az is lehet, visszaél a túlhatalmával.
Bizony zavaró az ilyesmi. Tegyünk hát ellene! Azonban - mivel haszonélvezői vagyunk a helyzetnek - ráérünk ezzel, majd a következő választás - után egy évvel. Elvégre előfordulhat az is, hogy akkor is haszonélvezői leszünk a helyzetnek, és akkor majd meglátjuk, hogyan bújunk ki belőle.
Ugyanolyan zseniális hazugság, mint az ötéves adócsökkentési program 2005. november 7-éről. Szét lehetett küldeni az APEH költségén és borítékjaiban, aztán miután meghozta a győzelmet, el lehetett törölni.
Persze ez a mézesmadzag is belógatható újra (meg újra), egészen addig, amíg van olyan marha választó, aki meg is kajálja.
Magyarországnak nem az a fő baja, hogy gazember kormánya van. Még csak az sem, hogy a kormányzó politikai pártok afféle politikai bűnbandaként működnek az ország pénzei körül.
Az igazi baj az, hogy ez a politika tömegtámogatást élvez. Adjunk a stílusra: igenis élvezi. Gonoszul, cinikusan, mint a szélhámos, aki magában kineveti áldozatát.
Egy képpel kifejezve a szocialista szavazót: ő az az egyedül élő kisnyugdíjas, aki a becsöngető kismamának készséggel ad egy pohár vizet - s közben a besurranó tettestársak csöndben ellopják a spórolt pénzét meg az ékszereit.
Az áldatlan állapotoknak két fő felelőse van: a kormányerők és a sajtójuk. Történelmi léptékű hiba volna a teljes politikai elitre kenni, ami folyik. Nem mindenki hazudozott, csak Gyurcsány. És nem mindenki bocsátotta meg ezt neki, csak az MSZP (meg utóbb az SZDSZ). És nem mindenki hozsannázik nekik, nem mindenki hajlandó azt hazudni, hogy az orrfacsaró bűz tulajdonképpen exkluzív, bár szokatlan kölniillat, csak a kormánypárti sajtó.
Szegény, szegény Magyarország.
(Nyiri János, gondola.hu) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-15 15:29:34, hétfő
|
| |
| |
ÉLNI születtünk! Nem pedig az életre készülődni!!! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-15 15:27:24, hétfő
|
| |
| |
Tisztelt Újságírók!
A csatolmányban levő BEJELENTÉST a mai napon, 2007.oktber. 15-én du. 13,22 órakor átfaxoltam a BRFK-ra.
Szíves figyelmükbe ajánlom az eseményt, ami része az azonos időpontokra, minden minisztériumhoz, más és más szervezetek által bejelentendő BLOKÁDŐRSÉG akciónak.
Újszerű demonstrációnkkal figyelmeztetni kívánjuk az ország legfelső vezetését, a parlamenti pártokat arra, hogy az erőszakos, erkölcstelen politikai hatalomgyakorlás, az immár sorozatossá vált korrupciós botrányok elkerülhetetlenül vezetnek az 1956-os Forradalom és Szabadságharcban is megnyilvánuló közvetlen népi hatalomgyakorláshoz.
Kérem kísérjék az eseményeket érdeklődő figyelemmel.
Vass István |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-15 15:12:51, hétfő
|
| |
| |
Igen, aggódom! De, nemcsak a volt ,,melósokért", hanem magunkért, a polgári demokráciát akarókért is!
Mert mi tudjuk nagyon jól, hogy mennyit kellett ,,ügyeskedni" azért, hogy a kontraszelekciót kijátszva, tovább tudjunk tanulni, és meg tudjuk tartani keresztény-nemzeti identitásunkat.
Aggódom, mert azt is tudom, hogy ,,nem voltunk elegen", ahhoz, hogy meg tudjuk tartani a hatalmat 1994-ben.
Ebből következik, hogy 1994- és 1998 között, majd 2002-től ismét arra kényszerültünk, hogy ,,merjünk kicsik, elesettek és gyengék lenni", ahhoz, hogy a régi-új hatalmasok megkíméljenek minket a revanstól!
Aggódom, mert nemcsak az volt a gond velünk, hogy nem voltunk elegen!
A legnagyobb tévedésünk az volt, hogy nem ismertünk fel egy nagyon fontos társadalmi igazságot!
Mégpedig, azt: hogy az 1980-as, 90-es évek munkássága, vagy ahogy fentebb említettem: melósai, nem azonosak azokkal a proletárokkal, akik 1945 után megvalósították a proletárdiktatúrát, hanem sokkal inkább azonosak azokkal, akiken megvalósult az!
Sokkal inkább azonosak: - az otthonaikból elűzött kitelepítettekkel és utódaikkal;
- az államhatalom által, a ,,nép nevében" kisajátított üzleteikből-
műhelyeikből a gyárakba tereltekkel és utódaikkal;
- a saját földjeiken gazdálkodó parasztok erőszakos TSZ-esítésének
áldozataival és utódaikkal;
- a fogolytáborokban felejtett, II. világháborús honvédő katonákkal és utódaikkal;
- a málenkíj robotot túlélőkkel és utódaikkal;
- a recskihez hasonló büntető- átnevelő táborokat túlélőkkel és utódaikkal;
- az 1956-os forradalomban és szabadságharcban elesettek, bebörtönzöttek, kivégzettek és üldözöttek utódaival!
Egyre jobban aggódom, mert, ahogy teltek, múltak azok a bizonyos ,,rendszerváltoztató" évek, ennek a nagy-létszámú rétegnek semmilyen alternatívát nem tudtak kínálni!
Nem tudták tömegesen rehabilitálni őket.
Nem tudtak semmilyen eszközt (induló tőke és tudás formájában) felkínálni ahhoz, hogy ellehetetlenült helyzetükből kikerüljenek!
Vagyis, nem tudták hozzásegíteni őket ahhoz, hogy ők is (rendszert)váltani tudjanak!
Sőt! Volt, aki úgy érezte igazságosnak - hazajőve a kényszerű emigrációból - hogy rajtuk torolja meg az 1945 utáni presztízsvesztettségét!
Az 1990-es rendszerváltoztató politikusok is csak az induló tőkével rendelkező szakmunkások társadalmi elfogadhatóságát tudta biztosítani!
A dolgok ilyetén alakulása folytán bekövetkezett a legrosszabb: ezek az emberek visszaszavazták azokat a hatalomba, akik előtt nem kellett szégyellniük kicsinységüket, elesettségüket, gyengeségüket!!!
Ennek a tragédiáját írtam meg a nagyszüleim- és szüleim életéről készített néprajzi írásomban (,,Helytörténeti-néprajzi hagyományok Kunszentmiklóson...").
Itt a blogomban is olvsható, valamint a képtáram "Néprajzis hagyományok" c. albumában képek is láthatók.
Tanuljunk belőle, hogy ne kövessük el újra és újra ugyanazt a hibát! Mert így nem jutunk előre soha!
Most is azon aggódhatunk, hogy a 2004. december 5-i népszavazáskor sem lesznek képesek belátni, hogy az IGEN-nel egy egész nemzetre- benne a saját felemelkedésükre is szavazhatnak!!!
BMI |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-15 14:59:25, hétfő
|
| |
| |
Neve összeforrt a Magyar Nemzettel és a Hír tévével, most mégis a Széles Gábor-féle médiacsoporthoz szegődött Bayer Zsolt.
Az immár Magyar Hírlapos és Echo tévés publicista a Heti Válasznak elmondja: 2010 után, akár győz, akár veszít a jobboldal, felhagy a politikai iszapbirkózással.
Utoljára frissítve: 2007. október 15., 13:48 nyomtat küld
- Üzletben tehát tényleg nincs barátság.
- Kár volna tagadni, hogy számít a pénz. Igen, kaptam egy ajánlatot Széles Gábortól, amely anyagi szempontból lényegesen jobb volt, mint az eddigi. Márpedig az ember három gyerekkel, öt perccel a negyvenötödik életéve előtt eltöpreng, mennyit is keres.
- Sokáig töprengett - néhány hónapja még nem fogadta el Széles ajánlatát. Srófolta az árat?
- Nem. Tavasszal ugyanezt az ajánlatot kaptam. Akkor még megfűztek, hogy ne menjek el. Betyárbecsület, barátság - maradtam. Azóta viszont átalakították a Péntek 8-at, beleszuszakolták Philipet műsorvezetőnek, én meg már nem éreztem magaménak a műsort.
- Nem szereti Philipet?
- Philip a barátom, vele semmi baj, de mint Pilátus a krédóba, úgy került ő az adásba. Mindenesetre cseppet sem volt ínyemre a változás. Persze aki fizet, az röcögtet - hogy Csermely Péter kollégát idézzem. Le kell nyelni a békát. Vagy szedi az ember a sátorfáját. Nekem épp volt rá lehetőségem.
- Van ön annyira fontos, hogy átvándorlása néző-, olvasóvándorlást is okozzon?
- Nem tudom, majd kiderül. Érdekel engem is - vagyok ennyire hiú. A legjobban persze annak örülnék, hogy ha azok, akik eddig megvették a Magyar Nemzetet, mostantól kérnének egy Magyar Hírlapot is.
- Minek? A két lap szellemisége gyakorlatilag megegyező.
- Igaz, csak abban nincs egyetértés, hogy ebből minek kell következnie. Széles nyitott lenne az együttműködésre. Felőle például vezethettem volna tovább a Péntek 8-at, az sem zavarta volna, ha a Nemzetben nem hagyom abba a publikálást. Ezzel szemben a másik oldalon teljes volt az elutasítás. Vagy mész, vagy maradsz, ennyi.
- Lehet, hogy Széles Gábornak nem is piaci megfontolásból van önre szüksége, csak jó közvetítőt akart Orbán Viktorhoz?
- Lehet, nem tudom. Ha ez a megfontolás van mögötte, és tudok tenni valamit az ügyben, ám legyen.
- Ezek után mi lesz a régi jobbos érveléssel, hogy azért győznek mindig a szocik, mert "nincs médiánk"?
- Remélem is, hogy lassan kiveszik az érvkészletből. Mert hiába nincs már alapja, amikor eleget teszek egy vidéki meghívásnak, az elsők között szegezik nekem ezt a kérdést. Két napilapja, két hetilapja, két tévéje, két rádiója is van a jobboldalnak, de a régi beidegződés erősebb a tényeknél. Ráadásul hamis kép az, hogy a választási győzelem ezen múlik. 1998-ban mije volt a jobboldalnak? Semmije. Mégis győzött.
- Minek akkor jobbos médiumokat alapítani?
- Ilyen ötven év után tisztességesebbnek látszik a mainstream médiaberkeken kívül keresni a boldogulást. A médiaszereplés ugyanakkor számomra tudathasadásos állapot. Része vagyok egy rendszernek - nevezhetjük világmédiának -, amelyet gyűlölök. Két éve Szibériában szereztem döbbenetes tapasztalatot a világméretű zombigyár működéséről. Irgalmatlanul lepukkant szállodában ülni Irkutszkban, látni a várost, amely maga a jeges iszonyat, majd este megnézni ugyanazokat a reklámklipeket a tévében, amelyeket itthon is - nem mindennapi élmény. Azon tűnődtem, ugyan kinek akarják ott eladni ezt a szemetet. Mindegy. A dolog működik, a reklám pörög. Másrészt, ha ilyen média létezett volna az antik világban, ma Miltiadészra legfeljebb azért emlékeznénk, mert homokos volt. Én meg része vagyok ennek. Közben ugyanis elképesztően jó érzés, hogy nem otthon dörmögök és kapok gyomorfekélyt, hanem ha valami felidegesít, kiírhatom, kibeszélhetem magamból.
- Megengedi már magának az igazmondás luxusát, vagy a mindenkori Fidesz-álláspont alátámasztásához keres érveket?
- Nincs abban titok, hogy lojális vagyok a Fideszhez. Orbán Viktort pedig majdnem feltétel nélkül tisztelem, és majdnem mindent elhiszek neki. Ennek érzelmi okai vannak. 1988-ban harminchét kis ökör összehozott valamit. Az egyik én voltam. Tele illúziókkal, lelkesedéssel. Ez életem meghatározó élménye.
- Kommunisták hittek így a pártban, a főelvtársban...
- Lehet. Azért ha mi is gulágokat gründolnánk, embereket deportálnánk, az bizonyára felülírná a lojalitásomat. Ez a kommunista írástudókról nem mondható el. Apró árulásokat persze az ember elkövet, mert esendőek vagyunk. Én viszont nem vagyok részese az írástudók árulásának, amelyre Julien Benda oly remekül rámutatott. Az emberiség kétezer évig a rosszat cselekedte ugyan, de a jót méltányolta. Az írástudók árulása annyiban áll: már nem csupán cselekszik a rosszat, de méltányolják is. Szerintem itt van a határ, amelyet nem szabad átlépni.
- Elég tehát vizet prédikálni, még ha bort iszunk is? Úgy érzi, hitelesen képviselhet olyan konzervatív értékeket, mint a család?
- Elváltam, otthagytam két kisgyereket - nyilván erre céloz. Attól viszont, hogy - sajnos - így alakult az életem, beszélhetek arról: a család igenis érték. Arról is, hogy nem szabad elválni. Az írástudó felelőssége, hogy ha saját életében nem is tudta maradéktalanul megvalósítani az elveit, ha elbukott is, akkor sem próbálhat meg erényt kovácsolni ebből. Attól még a jó zászlaját kell hogy a magasba tartsa.
- Nemrég a közelgő népszavazás zászlaját emelte magasba. Párthűség, vagy tényleg ettől várja a megoldást?
- Sokkal jobb ötlet, mint hagymázas elképzelésekkel hülyéskedni forradalomról, nagy nekirohanásról. Ez a nép erre képtelen, és különben is, egy győztes forradalom után mi lenne másnap?
- És a népszavazás után mi lesz másnap?
- Ha győz, Gyurcsány akkor sem fog lemondani - ilyen illúzióim nincsenek. Ám ha nagyon elbukják, Ferenc már nem lesz több az MSZP számára, mint megoldandó probléma. Ebben bízom.
- Abban is, hogy ha így lesz, a határon túliak megértik majd: értük képtelenek voltunk elegen szavazni, vizitdíjügyben viszont sikerült?
- Még egy pofon lesz nekik. Sajnos nincs jó megoldás. December 5-e óta nincsenek jó megoldások. Néha úgy érzem, ideje leszámolni az ábránddal, hogy ez egy nemzet. Rögtön a népszavazás után elmentem Erdélybe. Tanulságos volt. Egyszer láttam Kövér Lászlót sírni. Amikor Nagyváradon zokogvaüvöltve szórták rá a bánatukat a helyiek, akkor. Nem tudott mást mondani, csak hogy ha ettől önöknek könynyebb, magamra vállalom a felelősséget. Pedig a felelősség nem az övé. Istenigazából egyetlen dolog van, amit soha nem lehet megbocsátani Gyurcsánynak: december 5-ét. A felelősség ezért a gyalázatért az övé. Miközben ráadásul a habitusából nyugodtan következhetett volna, hogy felkiált: Gyerünk, emberek, szavazzuk meg, egyesüljön a nemzet! A jobboldal háromnegyede ma pajzson hurcolászná, boldogan fizetné a vizitdíjat a Ferinek. Én is. Az volt a pillanat, amikor az anyaországban ő egymaga megteremthette volna a nagy nemzeti kiegyezést. Elmulasztotta. Sőt. Akkora követ hajított a latrinába, hogy azóta is fröcsög a mocsok.
- Ön meddig akar még turkálni benne?
- A haragjaim, a gyűlöletem, az érzés, hogy ezeknek menniük kell, lendületből elvisz 2010-ig, a választások után viszont felhagyok az üzemszerű újságírással. Elég volt. Különben sem a publicista fenegyerek az, akire igazán büszke vagyok. Néhány filmsorozatomat és novelláskötetemet jóval többre tartom a tizenöt perces hírnevet biztosító iszapbirkózásnál. Ha tehát nyerünk 2010-ben, elégedetten hátradőlök, aztán elindulok Mongóliába filmet forgatni. Szeretnék még írni néhány novelláskötetet is. Ha vesztünk, akkor is ez az irány, csak az elégedettség nem lesz meg. Mi mást tehetnék? Szedjem össze magam harmadszor? Mondjam, írjam ötvenéves fejjel, hogy majd 2014-ben, na, akkor lesz egy szép éjszakánk? Ugyan!
- Egy újabb vesztes választás már az ön Orbán-hűségét is kikezdené?
- Nyilvánvaló, hogy egy újabb bukás után a jelenlegi vezetőkkel nem lehet nekivágni a következő ciklusnak. Ma viszont nincs más, aki úgy-ahogy képes összefogni ezt a tábort.
(Stumpf András, Heti Válasz) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-15 02:08:08, hétfő
|
| |
| |
Öt kérdés az alkotmányról
A társadalom számára az alkotmány a békés politikai átmenet eszköze. Az alkotmánynak tartósan, hosszú távra kell szabályoznia - éspedig jogi okmányként, tehát a bíróság előtt kikényszeríthetően - a politikai rendszer legalapvetőbb kérdéseit, mégpedig a nép történelmi tradícióinak alapján.
Nem fogadható el a napi politikai érdekektől diktált alkotmányozás, s az sem, hogy az alkotmány kormányzati ciklusonként, az esetleges új és új parlamenti párttöbbség akaratának kiszolgáltatva változzon. Ha lezárul egy politikai átmenet, az országban lehetővé válik egy új alaptörvény létrehozása kapcsán a legmagasabb szintű társadalmi konszenzus.
Az első kérdés: Mi történt Magyarországon 1989-ben?
Jogilag 1989-ben mindössze a sztálinista hatalomgyakorlási formát váltotta fel egy demokratikus berendezkedést formáló intézményrendszer, amely képtelen volt megszabadulni erkölcsi értelemben a pártállamiság terhétől, ezért a rendszerváltás szó helyett a módszerváltás kifejezés a helytálló. Ez a teljes megtisztulásra képtelen berendezkedés magában hordozta az elkerülhetetlen, rossz kompromisszumokat, amelyek miatt nem alakulhatott ki átfogó nemzeti konszenzus. A hatalom gyakorlása az évek során az egyik hatalmi ág, a parlamenti pártok kezében koncentrálódott; míg a másik hatalmi ág a közvetlen néphatalom gyakorlása, az előbbi által háttérbe lett szorítva. Az analóg hatalomgyakorlás jogosítványainak bürokratikus ellehetetlenítésével létrejöhetett a lehető legrosszabb formája a jelenlegi rendszernek. A parlamenti pártok által felügyelt és ellenőrzött intézményrendszeren nyugvó, autokratikus berendezkedés, amely a demokratikus alapértékeket tejhatalmánál fogva korlátozza. Ez a rendszer parlamentáris diktátumokkal kormányoz, tehát diktatúra. A magyar állam ennek következtében elveszítette a működését garantáló tradícionális erkölcsi, gazdasági és szakmai hátterét, ezért mára véglegesen meggyengült. Bűnös és felelőtlen tevékenységének bizonyítéka, hogy 17 év alatt nem csak nem tudott, nem is akart olyan társadalmi közmegegyezést teremteni, amely alapján létrejöhetett volna a történelmi hagyományainkon alapuló alkotmány és az arra épülő alaptörvény. A jelenlegi parlamentális rendszer mindmáig egy idegen diktatúra alaptörvényét, a szovjet mintára szerkesztett 1949/XX. törvényt érzi magára kötelezőnek. Egy diktatúra alaptörvényére épülő köztársasági forma bármennyire hangsúlyozza is patrióta mivoltát, nem lehet hiteles és erős, mert ki van téve egy újabb diktatúra kialakulásának.
Második kérdés: Miért jó a jelenlegi politikai kurzusnak a 1949/XX-as törvény?
1. A 1949/XX. törvény a történelmi alkotmányos hagyomány lényegét nem vállalja fel, arra közvetlenül nem hivatkozik, sőt a 77. §-ban a megszállók akaratával azonosulva tagadja az eredendő történelmi magyar alkotmányiságot.
2. Egyes bekezdéseiben utal ugyan a történelmi alkotmányra (például önkormányzatiság, ellenállási záradék), de ezt csak, mint kultúrhatást érvényesíti, és azt is csak kis mértékben.
3. Alapvetően nem vállal fel alkotmányos-nemzeti létazonosságot, mert akkor a mai genocídium-folyamatokat nem engedné meg.
A jelenlegi politikai rendszer retorikája szerint a nyugati integráció támogatója, hivatkozik a magyar államiság történelmi törekvéseire, jelenlegi gazdasági szükségszerűségekre, de leginkább az ottani liberális létforma felé mutat elkötelezettséget. Vállalt feladata a multikultúra minél szélesebb körben való terjesztése azonban megtorpant, mert feloldhatatlan ellentétbe került a magyar társadalom tradícióival. A harmadik köztársaság intézményrendszere kifulladt, mára súlytalanná vált, társadalmi megítélés szerint átlépett rajta a történelem. Fennmaradása a konszenzusos alkotmány hiánya miatt lehetetlen, ezért hatalmi hátterét már nem a magyar társadalom, hanem a nemzetközi pénztőke hivatalos (multinacionális birodalom) és nemhivatalos (korrupció, feketegazdaság, gazdasági és politikai maffia) hatalmi ágai garantálják. A hatalom 2006. október 23-án az utóbbiak felé való elkötelezettségét bizonyította. A rendszer a hagyományos értékeket elutasító szemléletével szakított a társadalom egy igen jelentős csoportjával, ezzel nyilvánosan megtagadta a társadalom egészének szolgálatát. Ugyanakkor az ország lakosságát ideológiai elkötelezettségétől függetlenül állampolgárokhoz méltatlan helyzetbe hozta, mivel félelmet gerjesztő magatartásával a közvetlen hatalomgyakorlásukat akadályozza. A lakosság többsége mára kiábrándult a politikából, szociális és erkölcsi túlélésének érdekében a jelenlegi többpárti parlamenti rendszertől megvonta a bizalmat. A hatalom és a nép között kialakult akkut válsághelyzet akadályozza a népképviseleti demokráciát. Ennek csalhatatlan jele, hogy az állami intézményrendszert és a rendvédelmet -minden társadalmi kontrollt nélkülözve- a parlament irányítja, ezeket egyértelműen manipulálja. Mára, 2007 októberére a hatalom túlélése egyedül ezeken a hivatalokon, valamint a zavarkeltésen és a megosztáson alapul, ezért bármikor polgárháborús helyzet alakulhat ki. Úgy tűnik, a feszültségkeltést a politikai provokációk sorozatának kölcsönhatása működteti, e nélkül a rendszer kétségtelenül megbukik.
Harmadik kérdés: Mi a mai többpárti rendszer alapproblémája?
A jelenlegi alkotmány 3.§-ának (2) bekezdése szerint a "pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában". Közreműködnek, mondja a szöveg, de nem helyettesítik. A pártok színeiben megválasztott képviselők elvileg a lakosság akaratát fejezik ki, ám bizonytalan a pártok társadalmi háttere, támogatottsága, általánosságokon túlmenően alig körvonalazhatók eszmei alapjaik is, kevéssé látható előre az eszmék és magatartásuk közötti viszony alakulása.
A pártképviselők munkájával készült szabályozási elvek az Országgyűlés elé kerülnek még a határozathozatal elott. Azoknak a politikai pártoknak a képviselői, amelyek közreműködtek a bizottsági koncepció elkészítésében, nagy többségben az országgyűlési vitában is támogatják pártjuk álláspontját.
A meghozott döntéseknek tehát ebben az esetben csak formális legitimációja van, a társadalmi konszenzus helyett a politikai pártok többségének konszenzusa működik.
A politikai pártok "önfelértékelése" a társadalommal szemben, emiatt a rosszul felépített rendszer miatt érvényesül elsősorban.
A következmények legsúlyosabb hatása, a társadalmi konszenzus pártok közötti konszenzussal való helyettesítése.
Nyilvánvaló, hogy a képviselői és a társadalom "törésvonalai" mentén kialakuló lakossági akarat, a pártérdekek és az országos érdekek között óriási különbségek vannak.
Ezért könnyen bekövetkezhetett, hogy a pártérdekek legkisebb "közös többszöröse" jelent meg az alkotmány leglényegesebb összefüggéseiben, mint például a képviselők visszahívhatóságának kérdésében, s ez a pártok mint politikai szervezetek alapérdekeinek oly mértékű érvényesülésére vezethetett, amely már megkérdőjelezi az alkotmány jónéhány demokratikus alapelvét.
Az Országgyűlésnek az erős kormányzattal párosuló, s jelentős parlamenti többséggel egymást is erősítő túlhatalma, természetesen következik a szabályozási elvekből.
Negyedik kérdés: Miért szakadt ketté a magyar társadalom, politikai értelemben?
Azért indult meg a magyar társadalom politikai alapú felosztása, mert a politikai pártok csak bizonyos metszetben, s saját eszme és érdekrendszerük kereteiben belül vettek részt a közakarat kialakításában és képviseletében. A pártérdekek könnyen önállósulhattak a szervezet sajátosságaiból adódóan. Végül a többségi pártok távolról sem képviselték az ország érdekeit.
Ötödik kérdés: Mi lehet a megoldás?
A kétkamarás parlament. A mai magyar politikai gondolkodásban - hagyományaink ellenére egykamarás az Országgyűlés, amely a választók akaratából odaküldött, túlnyomórészt politikai pártok színeiben fellépő képviselőkből áll. Az 1988-as és 1989-es jogszabály kidolgozása során, olyan ellenállás mutatkozott meg az ún. rendszerváltó elit részéről a demokráciára hivatkozva(!) a második kamarával szemben, hogy az az 1989. március 9-én az Országgyűlés által megvitatott változatában az egyetlen kamara megtartását javasolta.
Az eltelt időszak kudarcain: a gátlástalan privatizációin, a korrupció elharapódzásán tanulva, nem rendszerkorrekcióra van szükség, hanem teljes rendszerváltásra, amelynek alapja a történelmi hagyományainkat követő alkotmányon nyugvó alaptörvény. Emellett szükséges az Országgyűlésben olyan második kamara, amely más metszetben jeleníti meg a politikai viszonyokat és érdekeket.
Magyarországon elsősorban az önkormányzatok által választott tagok jöhetnének szóba. Ezt a tagságot egészítené ki a nemzetiségi és a köztestületi jellegű önkormányzatok által választott, esetleg bizonyos politikai bölcsességet képviselő s az ország érdekében sokat tett, köztiszteletben álló néhány kinevezett személy, a szakmák és az egyházak képviselői.
Természetesen - bármilyen jogosítványokkal lenne is felruházva a második kamara - az ügydöntő jogkört az első és második kamara közötti konszenzus figyelembevétele mellett, a képviseloházban kellene hagyni.
Az országgyűlési képviselok számának - amúgy is feltétlenül szükséges - csökkentésével a második kamara költségei megoldhatók. A második kamara már csupán összetételénél fogva is természetesen csökkentené a politikai pártok hatalmát, azaz alkotmányos helyükre szorítaná őket, ezért ezt a megoldást egyöntetűen ellenzik...
Tatár József
Rendszerváltó Fórum
Melléklet: |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-15 02:07:18, hétfő
|
| |
| |
Nézzünk egy valódi konszenzuson alapuló alaptörvényt 785 évvel ezelőttről:
Az Aranybulla
A szent Háromság egy Isten nevében.
1. § Endre, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmáczia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galiczia és Lodoméria királya, örök emlékezetűl.
2. § A miért hogy országunk nemeseinek és másoknak is szent István királytól szerzett szabadságát némely királyok hol tulajdon haragjok bosszujából, hol gonosz, avagy önnön hasznokat szerető emberek hamis tanácsadásából, sok pontban hatalmasul megrontották vala, azért a nemesség gyakorta sürgető könyörgésekkel zaklatta felségünket és előttünk való királyai fülét az ország állapotjának megjobbitásáról.
3. § Mi tehát az ő kérelmöknek mindenben eleget akarván tenni, kivel tartozunk is, jelesben azért, mert ez okon velek már gyakortább nem kicsiny keserüségre jutott ügyünk, a mit a királyi tisztesség tökéletes megtartásáért eltávoztatnunk illik, ez pedig senki más által nem lehet inkább mint ő általok: megadjuk mind nekik, mind országunk többi lakosinak azt a szabadságot, melyet a szent király adott.
4. § E fölött egyebeket is, az ország állapotjának épülésére való üdvös dolgokat, rendelünk ily módon:
1222. évi I. törvénycikk
Szent István király ünnepéről
Rendeljük, hogy a szent király ünnepét minden esztendőnként, ha csak valami nagy nehéz ügyek gondja vagy betegségünk meg nem tilt minket, Fehérvárat tartozzunk megülni.
1. § És ha mi ott nem lehetnénk, a nádorispán kétség nélkül ott leszen érettünk és a mi képünkben minden ember dolgát meghallgatja; és az egész nemesség, valaki akar, szabadon oda gyülhessen.
1222. évi II. törvénycikk
hogy senki perbehivás nélkül el ne marasztassék
Ezt is akarjuk, hogy a nemes embert sem mi, sem az utánunk való királyok soha meg ne fogják vagy meg ne nyomorítsák valamely hatalmas kedveért, hanem ha előbb perbe hivatott és rendes uton törvényt láttak reá.
1222. évi III. törvénycikk
a nemesek és egyházak jószágának szabadságáról
Továbbá semmi szerpénzt, sem szabad dénár adót nem szedetünk a nemesek jószágán.
1. § Hivatlan sem házokra sem falujokra nem szállunk.
2. § Azonképen az egyházak népén sem veszünk semminemű szerpénzt.
1222. évi IV. törvénycikk
hogy a nemesség az ő marhájával és birtokával szabad legyen
Ha valamely nemes ember fiumagzat nélkül hal meg, birtokának negyed részét leánya kapja; a többivel azt mivelje, a mit neki tetszik.
1. § Ha pedig testamentom nélkül történik halála, valamely közelebb való atyjafiai vannak, azoké legyen, és ha teljességgel semmi nemzetsége nem volna, a királyra szálljon birtoka.
1222. évi V. törvénycikk
a megyés ispánok hatóságáról és a király falus-ispánjairól
A megyés ispán a nemesek jószágán itéletet ne tegyen, hanem ha pénzt vagy tizedet illet a dolog.
1. § A megyei várispánok egyáltalában senkit ne itéljenek, hanem csak a magok vára népét.
2. § A lopókat és latrokat itéljék meg a király falus-ispánjai, de ugyanazon megye ispánja széke előtt.
1222. évi VI. törvénycikk
a pártolkodókról, hogy tolvajt ne kiáltsanak
Továbbá, összepártolkodásból a nép tolvajnak senkit ne kiálthasson, mint eddig szokta vala.
1222. évi VII. törvénycikk
a királynak az országon kivül való hadakozásáról
Ha pedig a király az országon kivül akarna hadakozni, a nemesség ne tartozzék vele menni, hanem ha a király pénzén; és valamikor haza térend, a nemeseken hadi birságot ne vegyen.
1. § Ha pedig ellenség támadna haddal az országra, általánfogva mindnyájan tartozzanak elmenni.
2. § Azonképen, ha az országon kivül akarnánk hadakozni és mi is a haddal mennénk, minden, valakinek ispánsága vagyon, a mi pénzünkön velünk jőni tartozzék.
1222. évi VIII. törvénycikk
a nádorispán hatalmáról és a helyettes birákról
A nádorispán minden ember dolgában, ki országunkbeli, különbség nélkül itéljen.
1. § De nemesek perét, ha fejök vesztébe vagy birtokuk veszedelmébe jár, a király hire nélkül el ne végezhesse.
2. § Helyettes birákat pedig ne tartson, hanem ha egyet a maga udvarában.
1222. évi IX. törvénycikk
az országbiró hatóságáról
Országunk birája, mig a curián leend, mindeneket itélhessen és a curián indult pert akárhol elvégezhesse.
1. § De mikor az ő jószágában lakik, akkor poroszlót ne bocsásson és a peres feleket meg ne idéztesse.
1222. évi X. törvénycikk
hadban elesett jobbágyurak fiainak jutalmokról
Ha valamely jobbágyurnak, a kinek tiszte vagyon, hadban történik halála, annak fiát vagy atyjafiát illendő tiszttel méltó megajándékozni.
1. § És ha nemes ember halna meg azonként, ajándékozza meg fiát a király, a mint neki tetszik.
1222. évi XI. törvénycikk
vendégek avagy idegenek mi módon jussanak méltóságra?
Ha vendégek, tudni mint jámborok, jönnének az országba, ország tanácsa nélkül méltóságra ne jussanak.
1222. évi XII. törvénycikk
akármi módon megholtak feleségének hitbéréről
Ha valaki meghal, vagy törvény szerint halálra itéltetett, vagy perdöntő bajon esik el, vagy akármi más ok miá, annak felesége az ő hitbérében kárt ne valljon.
1222. évi XIII. törvénycikk
hogy a hatalmasok meg ne nyomoritsák a föld népét, se a szegénységet
A jobbágyurak ugy kövessék a király udvarát, vagy akármerre is ugy járjanak, hogy a szegénységet ne foszszák, ne nyomorgassák.
1222. évi XIV. törvénycikk
az olyan ispánról, a ki az ő vára népét megrontja
Továbbá, ha valamely ispán az ő ispánságának módja szerint magát tisztességgel nem viselné, vagy az ő vára népét megrontaná, ebben találtatván, mind az ország szine előtt vessék ki tisztéből szégyenére, és a mit elragadott, adja vissza.
1222. évi XV. törvénycikk
a lovászokról, peczérekről és solymárokról
Lovászok, peczérek és solymárok nemesek falvaira szállani ne merészeljenek
1222. évi XVI. törvénycikk
hogy egész megyék ispánsága örökül ne adassék
Egész megyét vagy akárminemű méltóságot örök jószágul vagy birtokul nem adunk.
1222. évi XVII. törvénycikk
hogy szerzett birtokától senki meg ne fosztassék
A mely birtokot valaki méltó szolgálatjával szerzett, attól soha meg ne fosztassék.
1222. évi XVIII. törvénycikk
a nemesek szabadságáról, hogy a király fiához mehessenek, és a király fia előtt elkezdett perekről
Továbbá a nemesek, búcsut véve tőlünk, szabadon mehessenek a mi fiunkhoz, ugy mint a nagyobbtól a kissebbhez; ez azért az ő birtokuk veszedelmébe ne járjon.
1. § Valakit a mi fiunk igaz törvény szerint fején itélt, avagy az előtte kezdett pert, mig ugyan ő előtte vége nem szakad, magunk eleibe nem bocsátjuk; viszont a mi fiunk is azonképen.
1222. évi XIX. törvénycikk
a föld népe és vendégek szabadságáról
A várakhoz tartozó jobbágyok szent István királytól szerzett szabadságuk szerint éljenek.
1. § Hasonlatosképen a vendégek is, akár micsoda nemzet legyenek, azon szabadságban tartassanak, mely kezdettől fogva vagyon nekik engedve.
1222. évi XX. törvénycikk
a tizedről
A tizedet pénzűl megváltani senki ne tartozzék, hanem a mit a föld terem, bort vagy gabonát, abbúl fizessék.
1. § És ha ebben a püspökök ellentartók lesznek, nem segitjük őket.
1222. évi XXI. törvénycikk
hogy a püspökök ne adjanak a tizedből a király lovainak és a nép se hordjon tizedet a király jószágára
A püspökök a nemesek jószágán való tizedből ne adjanak a mi lovainknak, se az ő népök ne tartozzék a tizedet a király jószágára hordani.
1222. évi XXII. törvénycikk
a király disznairól
Továbbá, a mi disznaink nemes ember erdején vagy rétjén ne legeljenek az ő akaratja ellen.
1222. évi XXIII. törvénycikk
az uj pénzről
Továbbá, a mi uj pénzünk esztendeig járjon, husvét napjától husvét napjáig.
1. § És a dénárok olyfélék legyenek, a minemüek voltak Béla király idejében.
1222. évi XXIV. törvénycikk
hogy izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek
Pénzváltó kamara-ispánok, só-kamarások és vámosok, országunkbeli nemesek legyenek.
1. § Izmaeliták és zsidók ne lehessenek.
1222. évi XXV. törvénycikk
a sóról
Továbbá, sót az országnak közepette ne tartsanak, hanem csak Szabolcson és Regéczen és a végekben.
1222. évi XXVI. törvénycikk
hogy az országon kivül valóknak birtokot adni nem kell
Továbbá, birtokot az országon kivül való embernek ne adjanak.
1. § Ha valamelyest adtak vagy eladtak, azt a haza fiai válthassák meg.
1222. évi XXVII. törvénycikk
a nyestbőr adóról
A nyestbőr adót azon szokás szerint fizessék, a mint Kálmán király elvégezte volt.
1222. évi XXVIII. törvénycikk
hogy a kit a törvény elmarasztott, annak oltalma ne legyen
Ha valaki törvény renden elmarasztatott, senki a hatalmasok közül meg ne oltalmazhassa azt.
1222. évi XXIX. törvénycikk
az ispán jövedelméről és a királyi jövedelmekről
Az ispánok csak az ő ispánságok igazával éljenek; egyebek, a királyhoz tartozók, ugymint cseberpénz, vám, ökrök, és a várak jövedelmének két része is a király számára legyen.
1222. évi XXX. törvénycikk
hogy a nádorispánt, a bánt és a király és királyné országbiráit kivéve, senki két tisztet ne viseljen
Továbbá, e négy jobbágyurat: tudniillik a nádorispánt, a bánt, király országbiráját és királyné asszonyét kivéve, senki két tisztet ne viseljen.
1222. évi XXXI. törvénycikk
hogy az előlbocsátott czikkelyek arany pecsét alatt irásba foglaltatván, különb-különbféle őriző helyekre adassanak és tétessenek el
És hogy ezen mi tőlünk engedett szabadság és ezen rendelésünk mind a mi időnkben, mind az utánunk következők idejében örökké erős legyen,
irattuk egy igén hét levélbe, és megerősitettük a mi arany pecsétünkkel; ugy, hogy egyik levél küldessék a pápa urnak és ő is irassa bé az ő lajstromába; a másikat az Ispotályban, a harmadikat a Templomban tartsák; a negyedik maradjon a királynál; az ötödik az esztergomi káptalannál, a hatodik a kalocsainál álljon; a hetediket őrizze a nádorispán, ki az idő szerint leszen.
1. § Oly módon, hogy az irást mindenkor szeme előtt tartván, se ő maga meg ne tévedjen valamikép a mondott dolgokban, se királyt vagy nemeseket, avagy másokat megtévedni ne engedjen; hogy ők is örüljenek az ő szabadságoknak, és azért nekünk és a mi következőinknek minden időben hivek legyenek, és a királyi koronának tartozó engedelmes szolgálatjokat meg ne tagadják.
2. § Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hűtelenség szégyenvallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mind örökké.
3. § Kelt Keled kezéből, ki egri prépost és kanczellárunk; a testté lett ige után ezer-kétszáz-huszonkettedik esztendőben, mikoron tisztelendő János esztergomi, tisztelendő Ugrin kalocsai érsekek, Dezső csanádi, Róbert veszprémi, Tamás egri, István zágrábi, Sándor váradi, Bertalan pécsi, Kozma győri, Bereczk váczi, Vincze nyitrai püspök |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-15 02:02:34, hétfő
|
| |
| |
Izrael és Magyarország kereskedelmi és gazdasági kapcsolatai
(Összefoglaló)
Izrael és Magyarország között a kereskedelmi kapcsolatok 1989-ben indultak újra a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása után. Az 1989 előtti teljesen elhanyagolható mértékű kereskedelem 2001-ben elérte a 154 millió dollárt, ami 21 %-kal nagyobb az előző évinél. Ebből 78 millió dollárt tesz ki az izraeli export, 76 millió dollár értékben pedig Magyarország exportál Izraelbe. Úgy gondoljuk, hogy az 1998 február 1-én életbe lépett Szabadkereskedelmi Egyezmény már eddig is segítette, és a jövőben is segíteni fogja a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok bővülését.
Az elmúlt tíz évben a gazdasági kapcsolatok jelentősen fejlődtek. Különösen figyelemre méltó az izraeli befektetések mértéke Magyarországon.
Izraeli cégek eddig több mint 1,2 milliárd dollárt fektettek be Magyarországon, és ezzel Izrael az egyik legnagyobb befektető lett. A befektetések megoszlása a következőképpen alakul: ipari beruházások (kb.: 125 millió dollár), távközlés (200 millió dollár), ingatlan (700 millió dollár). A jelentős ipari befektetések magukban foglalják a Biogal és a Human megvásárlását, ezeket a Teva Pharmaceuticals, Izrael egyik legnagyobb vállalata vett meg, vagy a Cardo Bútor és Matracgyártó Kft, amelyet az Aminach Csoport (Izrael legnagyobb bútoripari csoportja) privatizált. Az izraeli befektetők főként az úgynevezett "aktív" ingatlanokra koncentrálnak, mint pl. bevásárlóközpontok, (Plaza Centerek Budapesten, Sopronban, Székesfehérváron, Csepelen, stb.) irodák, hotelek, parkolók építése. 2001 elején a Caprice nevű izraeli gyémántcsiszoló és ékszer gyártó cég 4 millió dollár befektetésével létesített manufaktúrát Szentendrén.
Az információs technológiai (IT) szektorban a MAGIC felvásárolta disztribútorát, az ONYX Kft-t, és kibővítette tevékenységét Magyarországon. Az izraeli John Bryce (ami a Gilat Telecommunications Ltd. tulajdona) a magyar IQ Softtal vegyesvállalatot alapított, amely IT tréninggel valamint oktatással foglalkozik.
A mezőgazdaságban az Izraeli Külügyminisztérium Nemzetközi Együttműködés Osztálya (MASHAV) tisztán izraeli berendezéssel minta-üvegházat épített Gyöngyösön. A 0,2 hektáron kb. 2 tonna paprikát termesztenek hetente. Izraeli üzletemberek foglalkoznak virágtermesztéssel is Magyarország több pontján, illetve a déli országrészben felállítottak egy zöldség szárító gyárat is.
A fő export árucikk csoportok Izraelből Magyarországra a következők: gépek (főleg elektronikai berendezések) 57%, fémipari termékek 11%, vegyi anyagok (főleg gyógyszerészeti) 9%, gumi és műanyag 5,5%, élelmiszer és mezőgazdasági termékek 6%. A nagy izraeli exportőrök között megtalálható az ECI Telecom, Teva Pharmaceuticals, és az Iscar Ltd.
A fő import árucikk csoportok Magyarországról Izraelbe: vegyi anyagok 31%, gumi és műanyag 19%, gépek 13%, fuvarozási felszerelések 11%, élelmiszer és mezőgazdasági termékek 9%. A nagy magyar exportőrök közé tartozik például, a TVK (műanyag granulátum exportja) a Nitrokémia 2000 Rt. (vegyi anyagok exportja), az MKM (elektromos kábelek). A nagy magyar exportőrök között van néhány multinacionális vállalat helyi képviselete, mint például a GE, Suzuki, vagy a Biogal.
Az idegenforgalomban 2001-ben 120,000 izraeli turista látogatott Magyarországra. Egy izraeli turista átlagosan 100 dollárt költött naponta, ezzel a japánok után a második legköltekezőbb vendégek voltak Magyarországon. 2000-ben körülbelül 16,000 magyar turista látogatott Izraelbe. 2000 szeptembere óta az Izraelben zajló események következtében a magyar turisták száma drasztikusan csökkent. Ennek a folyamatnak a megváltozása a közel-keleti események kedvező alakulása nyomán várható.
tamas.gov.il |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-15 01:58:38, hétfő
|
| |
| |
Civilek tiltakoznak az új egészségpénztári rendszer ellen
FH 2007-10-14 16:10 hírszerző
Civil szervezetek közös felhívásban követelik az egészségügyi tárcától, hogy vonja vissza az egészségbiztosítás rendszerének átalakításáról szóló javaslatát. Szerintük ugyanis az október 8-án nyilvánosságra került koncepció egy politikai alku része, amellyel a szakmai és érdekvédő szervezetek nem értenek egyet.
A felhívást többek között a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Levegő Munkacsoport, a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Gyógyszerész Kamara, a Magyar Orvosi Kamara, a Civil Jogász Bizottság, a Munkástanácsok, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Professzorok Batthyányi Köre is aláírta.
Az Egészségügyi Minisztérium hétfőn hozta nyilvánosságra az egészségbiztosítás átalakításáról szóló koncepcióját.. A javaslat szerint az új rendszerben vegyes tulajdonú állami többségű pénztárak működnek majd, amelyek száma a területért folyó licitálás és a járulékfizetők toborzása után várhatóan 8-12 lesz.
A tervezet a bevételek 4 százalékában maximalizálja a pénztárak működési költségét. A pénztárak semmilyen állami garanciát nem kapnak a haszonra, viszont arra például igen, ha az állam esetleges egyoldalú, a rendszer működését súlyosan veszélyeztető lépést tenne. Ebben az esetben a pénztárak választott bírósághoz fordulhatnak.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
2007. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
276 db bejegyzés |
| e év: |
2982 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 0
- e Hét: 3528
- e Hónap: 12132
- e Év: 48073
|
|
|
Offline
