|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
|
|
2007-10-17 22:38:10, szerda
|
| |
| |
Újjáalakult a KISZ.
A kár jelentős. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-17 22:15:17, szerda
|
| |
| |
A politika? Zajlik
Gátjait törve árad az álszenteskedés. És most egy pillanatra feledjük az itthoniakat, a kivégzettek emlékműve előtt térdeplőket (újabb fellépés esedékes), akiket nem zavar, hogy a kivégzőosztagosok eszcájgját használják családi étkezéseiken, a liberális tanok hirdetőit, akiknek nincs elviselhetetlenebb, mint a "másik" ember, és főleg annak a véleménye, a rendőrt, aki a közjó elveire hivatkozva büntet, ha úgy érzi, nincs esélye a baksisra, az újságíró-szövetség újraválasztott elnökét, aki pártállami slapajként stikli miatt bukott le oda, ahol jellemóriásként ügyelheti a sajtóetikát, a minap nyilatkozó utolsó előtti kormányfőt, a hajdani spiont, aki azon szenveleg, hogy "nem ilyen országot képzelt el", és sorolhatnánk, sorolhatnánk.
Most azonban pillantsunk át a határon, és hozzunk két példát, az egyiket közelebbről, a szomszédból, a másikat távolabbról, az Óperenciás tengeren túlról. (Persze ma már a határ szót sem vehetjük komolyan, a szomszéddal ugyanegy "integrált" Európa a hazánk, a távoli nagy ország, pedig ki más, mi más is lehetne, mint a szeretett bigbradör?) Északi szomszédunk, az 1947-es párizsi békeszerződésre hivatkozva, követeli a magyarországi "fasiszta jellegű félkatonai szervezetek" betiltását. Északi szomszédunk ma is hatályosnak ismeri el második világháborús "győzelme" után hozott fasisztoid törvényeit. Természetesen feledve, hogy a második világháborút kisded fasiszta államként élte át, sőt államiságát magát is éppen ekkor nyerte el. Ma újra - óh, lassan már húsz éve! Gratulálunk! - állam, ahol a kisebbségi emberi jogok kezelésekor még a mai magyar kormány által is észlelt "visszásságok" történnek, a cigány- és magyarveréstől a törvényhozás kirekesztő intézkedésekig.
Mit tesz isten, az Egyesült Államok törvényhozásának illetékes bizottsága - mindenfajta kötelező szankció nélkül - elítélte Törökországot az első világháború idején (a háttér jótékony félhomályában) végrehajtott népirtásért, amely még száz éve sincs hogy megtörtént. Az Egyesült Államok kormánya természetesen a világbékét érintő súlyos problémának érzi saját törvényhozásának csacsiságát, hiszen ez veszélyezteti szövetséges kapcsolatait azzal az állammal, amelynek szerepét nem lehet eléggé megbecsülni az amerikai békemisszió és demokráciaprojekt iraki megvalósítása terén. Hogy a lemészárolandó törökországi kurdokról (pedig mily nagy szerepük volt a hajdani örményirtásban...) és Izraelről ne is beszéljünk. A régebbi amerikai elnök magyarországi hakniállomásán mintha észlelte volna a háború utáni szlovákiai népirtás mai jóváhagyásának visszásságát, a mai szlovák kormányfő szeretné, ha visszakerülne pártja az európai szocialisták pártjába, és így tovább, és így tovább, a politikai élet, mi mást tehet, zajlik. Mi meg csak merengünk a hírek között. Elképzelünk például egy hajdani zsidószállító, majd a szlovákok által használatba vett német tehervagont, beleültetünk néhány főszereplőt a mai világ- és Európa-politika elhíresültjei közül, s elküldenénk őket Jerevánba, megnézni ama népirtás dokumentumait, amely népirtás még egy olyan szakember elismerését is kivívta, mint Adolf Hitler. Azután mindenki kapna egy kézitükröt.
Alexa Károly
magyarhirlap.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-17 21:22:55, szerda
|
| |
| |
Kik felelősek a mostani válságért?
2007. október 17., 12:00 fidesz.hu
Könnyű a címbéli kérdésre rávágni, hogy "a Gyurcsány". Még azt sem mondhatnánk, hogy nem igaz felelet.
A dolgok azonban bonyolultabbak ennél, és mivel a kormányzás mostanra nagyjából válságosra fordult, nem ígérkezik haszontalannak a pontos válaszadás.
Kezdjük a kályhánál. A magyar választók 2006 tavaszán az MSZP és az SZDSZ koalícióját juttatták többséghez az új országgyűlésben, és ezen felhatalmazás birtokában a két párt koalíciós kormányt alakított, élén a korábbi miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel.
A kormányalakítás dátuma: június 9. Megjegyzendő, hogy aznap volt a focivébé nyitómeccse, amely eseménysorozat elvonta sok millió választó figyelmét a parlamenti eseményekről. Pedig az ő bőrükre ment a játék, a Gyurcsány-kormány derekas médiasegédlettel szépen, csöndben átnyomta az első megszorító törvénycsomagot.
Megkezdődött a négy- vagy ha tetszik, másfél-két évnyi hazudozás számláinak a törlesztése.
Ám a hazudozás tényéről akkor senki sem tudott!
Kivéve az MSZP országgyűlési képviselőcsoportját. Nekik ugyanis részletesen beszámolt Gyurcsány Ferenc Balatonőszödön, a frakció alakuló összejövetelén.
A főbűnös tehát - demokrácia van! - nem egyedül Gyurcsány Ferenc, hanem vele együtt az MSZP összes képviselője, aki tudatában annak, hogy egy monstre hazugságfolyam eredményeképpen állt elő a helyzet, mégis megválasztotta Gyurcsányt és kormányát. Egy, azaz egyetlen képviselő sem volt az MSZP-frakcióban, aki kiállt volna az igazság mellett!
Szeptember közepén aztán megismerhette az egész ország az igazságot. Az egész lakosság, közte az SZDSZ képviselői. E naptól fogva az SZDSZ-frakció tagjai nem hivatkozhattak és hivatkozhatnak semmire sem. Ők is a bűn pártolóivá lettek.
A választók október 1-jén mondtak véleményt a hazudozásfolyamról: az MSZP történetének legnagyobb vereségét szenvedte el aznap.
És a népakarat világos kinyilvánítása után az MSZP- meg az SZDSZ-frakciónak módjában állt volna visszazökkenteni az országot a morális vágányra.
Gyurcsány Ferenc ugyanis bizalmi szavazást kért maga és kormánya ellen. Ha nem kapta volna meg a többséget, le kellett volna mondania.
2006. október 6-án délután háromnegyed három és három óra között az MSZP és az SZDSZ összes képviselője igennel szavazott a Gyurcsány-kormányra.
Csak Toller László és Világosi Gábor nem voksoltak, előbbi mert kómában feküdt a kórházi ágyon, utóbbi mert éppen elnökölte az ülést. Ne legyen illúziónk, ők is igennel szavaztak volna, ha tehették volna.
Összesen 207 igen hangzott el a név szerinti szavazáson. 187 szocialista, 19 szabad demokrata, valamint az álfüggetlen Gyenesei István mondtak igen a hazudozás országos politikájára. Ez a 207 név örök időkre ott sorjázik az országgyűlési jegyzőkönyvben. Ők 207-en (206-an plusz maga Gyurcsány) örökre felelősek Magyarország kisiklatásáért.
Mint tudjuk, megjavulni sosem késő. Ebben egyetért a kereszténység és minden valamirevaló etika.
Ez a 207 ember mostanra végigélhette azt, amit gyerekfejjel hittanórán vagy kamaszként irodalomórán, esetleg a színházban meg kellett volna tanulnia. Hogy minden hazugsággal ugyanaz a baj: feltépi a világrendet. Összezavarja a harmóniát.
Nincs, nem jöhet új, épülő jövő Gyurcsány Ferencék másfél-két évnyi hazudozásából.
Most már a többség többsége is kezdi belátni ennek a kőkemény (bár nem marxi) igazságot. Sokat levon a hitelükből, hogy a saját egzisztenciájuk fogyatkozása világosította meg az elméjüket.
Most már csak egy icipici bátorság kellene, hogy eljussunk a szomorú országrontó történet végére: le kell mondatni Gyurcsányt és kiírni az új országgyűlési választásokat.
Nincs itt más kigázolás, mondhatjuk Katona Józseffel. Talán a kormánypártokban felülkerekedik a józan ész, és mielőbb levonják ezt a nyilvánvaló következtetést.
A magunk részéről szívből szurkolunk nekik.
(Bognár Eleonóra)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-17 21:04:24, szerda
|
| |
| |
Kilobbizták a bankok, hogy ne adózzanak
Egy "malőr" folytán a szocialista képviselők egy része leszavazta társaiknak azt a módosító indítványát, amivel a számított érték alapú ingatlanadó bevezetésétől lényegében elállnának. Körvonalazódik, hogyan változhat az adócsomag.
Utoljára frissítve: 2007. október 17., 21:01
Sikerrel jártak a bankok, megúszták, hogy jövőre a céltartalékok után is adót fizessenek. A kabinet egy hónappal ezelőtt nyújtotta be az Országgyűléshez a jövő évi adócsomagot, amelynek részeként a céltartalék növelte volna a hitelintézeteknél is az adóalapot, vagyis elvonás sújtotta volna az európai összehasonlításban amúgy igen nyereséges magyarországi bankokat.
20-30 milliárd a bankoknál marad
Egészen pontosan a pénzügyi szolgáltatásból, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre elszámolt értékvesztés összege és a vélhetően nem megtérülő hitelekre, befektetésekre képzett céltartalék növelte volna a bankok és a befektetési vállalkozások társasági adóalapját. Vagyis a megképzett céltartalék után 16 százalékos társasági adót kellett volna leróniuk.
A feltételes mód azért indokolt, mert az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén kiderült, a kabinet elállt ettől a szándékától, sőt, a koalíciós képviselők (legalábbis a bizottságiak) sem akarják kivívni a bankok haragját. Így szinte borítékolható, hogy a parlament a november közepi zárószavazáson is változatlanul hagyja a mai szabályokat, és így a bankok megmenekülnek attól, hogy a céltartalékuk után - szakértői becslések szerint - befizessenek a büdzsébe 20-30 milliárd forintot.
Az adócsomaghoz benyújtott módosító indítványokat tárgyaló gazdasági bizottság ülésén más korrekciók is körvonalazódtak. Így például a pénzügyminisztériumi adóügyi szakállamtitkár minapi jelzésének megfelelően megteremtik a lehetőségét, hogy jövőre már magasabb büntetéssel sújtsa az APEH a szándékos adócsalókat, mint az adószabályokat nem készakarva megsértő céget, magánszemélyt, szervezetet. A kabinetet képviselő pénzügyminisztériumi főosztályvezető és a koalíciós honatyák is támogatták azt a módosító javaslatot, amely előírná, hogy a mulasztási bírság megállapításánál a körülményeket továbbra is mérlegelheti a revizor, ám az adóhivatalnak az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot kell kiszabnia. Ezzel kívánják megteremteni a megkülönböztetést.
Nem ismerik társaik indítványát
Az ülésen regisztrálhattunk meglepő fejleményeket is. A sor elejére kívánkozik, hogy a gazdasági bizottságban ülő koalíciós képviselők nem olvasták szocialista társaik indítványát és nem támogatták azt. A szocialista frakció nemrég úgy döntött, eláll a számított érték alapú, mindenkire kivetendő ingatlanadótól. Az adócsomagban az szerepel, hogy ha az önkormányzat ingatlanadót akar kivetni, két év múlva csak úgy járhat el, hogy a lakások után a számított érték fél, más ingatlan esetében másfél százalékát szedi be. A helyhatóság mai, négyzetméter alapú adóztatási lehetősége megszűnne.
Az MSZP-frakció azonban meghátrált, és a minap elhatározta, hogy meghagyja a mai rendszert is, vagyis az önkormányzat választhat a négyzetméter és a számított érték alapján történő adóztatás között. Előbbi (a 900 forint/négyzetméter adómérték miatt) jóval kisebb terhet róna az adóalanyokra, vagyis ezzel a lépéssel a szocialisták kihátrálnának az általános, számított érték alapján kivetendő ingatlanadó bevezetése alól.
Egy ilyen javaslatot be is nyújtott öt szocialista honatya, azonban a gazdasági bizottság tagjai nem támogatták a mai rendszer továbbélését lehetővé tevő indítványt. A kormánynak pedig esze ágában sem volt elállni az eredeti szándékától, tehát a kabinetet képviselő tisztségviselő sem támogatta a javaslatot.
A beharangozott kisadók
Persze még van módjuk a szocialistáknak a korrigálásra, például a jövő heti költségvetési bizottságban. Ha ott legalább a bizottság harmada támogatja a felpuhítást jelentő indítványt, arról az Országgyűlés szavazni fog november elején és közepén. Akkor dől el a kérdés.
Még folynak az egyeztetések - ezzel indokolta a kormányt képviselő tisztségviselő, hogy a kisadók beharangozott, ám a munkaadók és munkavállalók érdekképviseletei által hevesen támadott összevonásától egyelőre nem állt el a kabinet. Ezzel egyetértett a szocialista gazdasági bizottsági tagság is, és amikor lesz megállapodás, azt beemelik a törvénybe. Szinte borítékolható, hogy a kisadók összevonásától eláll a koalíció.
(Index)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-17 20:59:07, szerda
|
| |
| |
Döbbenetes alku az egészségünkről
szerda, 2007. október 17.
Ez egyszerűen nem lehetne igaz!
Hihetetlen és elképesztő dokumentum az MNO-on. EZ több mint döbbenetes. A szélsőneoliberális gyurcsányi tolvajbanda úgy adja át egészségügyünket, és egészségünket magánbefektetőknek, hogy azok csak nyerjenek mindenkin!
Bohóckodnak pontokkal meg népszavazásokkal, miközben titokban a jövőnket adja el gyurcsányi és tolvajbandája.
"Tízpontos kritériumrendszert állítottak össze a biztosítótársaságok, szerintük ezek teljesülése szükséges ahhoz, hogy beszálljanak az új egészségbiztosítási rendszerbe. A lapunk birtokába került dokumentumban az áll, hogy szeretnék, ha az állam garanciát vállalna a pénztáraknak juttatott fejkvóta (azaz a bevétel) és a szolgáltatások (azaz a fő kiadások) egyensúlyára. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy ha a betegellátásért az egészségügyi szolgáltatóknak juttatott kifizetések - beleértve az előírt tartalékok változását is - meghaladnák a járulékbevételek 92 százalékát, akkor azt az állam utólag kiegészítené, kipótolná. Azaz garantált nyereséget biztosítana. A második kritérium az, hogy a kiadások féken tartása érdekében fel kell állítani egy olyan bizottságot, amely a várható életév nyereség és a ráfordítás arányában eldönti, hogy melyek azok az ellátások, amelyeket az adott évben a társadalombiztosítás finanszíroz a betegeknek. Azt ugyanis egyetlen ország sem engedheti meg magának - olvasható az anyagban -, hogy az emberek minden terápiához korlátlanul hozzáférjenek. Egy másik feltétel azt rögzíti, hogy a fejkvótaszámításhoz minden olyan szempontot figyelembe kell venni, amelynek hatása van a betegellátás költségeire.
A vállalatirányítási jogokról azt írják, hogy a felügyelőbizottságot az állam, az igazgatóságot pedig a biztosító adná, s ezt a társasági szerződésben rögzítenék. Felvetik azt is, hogy a kisebbségi tulajdonos szavazatelsőbbségi részvényt kapjon, vagy az állam szavazati súlya legyen kisebb. De megoldást jelenthet szerintük az is, ha többszörös szavazati jogot biztosító részvényt kapnának. A biztosítók tényleges cselekvési szabadságot szeretnének. Ez az előbb említett vállalatirányítási jogon túl azt jelenti, hogy szabadságot kapnának a szolgáltatókkal való szerződéskötésben, a minőség ellenőrzésében, a protokollok terén, a betegirányításban és abban, hogy ezek be nem tartása esetén milyen szankciókkal élhetnek. Érdemi szerepet szeretnének a finanszírozási rendszer alapját jelentő pontrendszerek karbantartásában is. A hatodik feltétel szerint az államnak a költséghányadban kellene elismernie az általuk elvégzett többletfeladatokat, például az ügyfelek írásbeli tájékoztatását, vagy a szolgáltatók rendszeres minősítését. Egy következő pontban leszögezik, hogy a nyereségkivétel korlátozását csak egy bizonyos mértékig tartják elfogadhatónak. Ilyen lehet szerintük például három évig az osztalékfizetés tilalma, de a későbbiekben már az ebben az időszakban felhalmozott eredmény terhére is lehetne osztalékot fizetni. Leszögezik azt is, hogy a kezdeti három év után egy adott esztendőben a nyereség legfeljebb 25 százalékának felhasználását szabályozhatnák ,,központilag", azt a részt például kötelező tartalékképzésre vagy egészségfejlesztésre költenék.
A nyolcadik pontban azt kérik, hogy a pénztáraknak legyen hozzáférésük a betegirányításhoz szükséges összes adathoz, nemcsak a szolgáltatóknál, hanem az Egységes Nemzeti Kockázatkezelési Alapnál tárolt információkhoz is. A következő kritérium szerint számukra is kedvezően kellene módosítani a kiegészítő egészségbiztosításra vonatkozó adójogszabályokat. Azt szeretnék, ha a csoportos egészségbiztosítások díját a munkáltató költségként írhatná le. Politikai garanciát kérnek végül a rendszer stabilitásához. Ez szerintük úgy valósulna meg, hogy az állam pénz-visszafizetési garanciát vállalna arra az összegre, amelyet a nemzetközi pályázaton nyertes befektető vételár, befektetett tőke, vagy pályázati pénz formájában ,,betett" a rendszerbe az új vállalatok indulásáig, ha úgy döntenének, hogy öt éven belül értékesíteni kívánják tulajdonrészüket."
http://www.mno.hu/portal/523131 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-17 20:48:53, szerda
|
| |
| |
Kedves Aaagnes...!!
Mostanában, kényszerből, sokkal többet nézek televíziót, mint amennyit szeretnék.
Mert folyik ez a társadalmi vita, ami ugye két hét? Szóval eleve komolytalan.
Azt szeretném mondani, hogy kegyed nem lehet olyan hülye, hogy elhiszi azt a szuahéli népmesét, amit ebben az országban gyakorlatilag senki más, sem szakember, sem átlagpolgár (akiknek a véleménye önnek valószínüleg nem nagyon számít) nem hisz, sőt a szakemberek egybehangzóan cáfolják, minden lehetséges fórumon. Észérvekkel. Tudósok.
A "társadalmi vita" hevessége, ahogyan ön ezt a cirkuszt merészeli nevezni, arra utal, hogy a társadalom nem akarja az önök kis mocskos politikai alkuját lenyelni.
Inkább a nehezebb, de lassabb utat választaná.
Szóval kíváncsi vagyok, hogy mi olyan fontos a kis csoportnak, amihez ön is tartozik, hogy tűzön-vízen át, minden és mindenki ellenében el akarja adni az egészségügyet, akkor is ha az egész magyar közakarattal szemben kell ezt a kormánnyal szövetkezve megtennie? Miféle kormányzás ez egyáltalán?
Ha megmondja az igazat, el fogom hinni. Csak hagyjuk a drámát és a hurrát a sok várható jóról, meg a versenyről.
A verseny az egész világon győztest és vesztest, gazdagot és szegényt, uralkodót és kiszolgáltatottat eredményez, bár valóban hatékony. A győztes pedig mindent visz. Szeretne a győzteshez tartozni? Ugye erről van szó?
De szabad-e életeket áldozni a hatékonyság oltárán? Mikor minden politikus tudja, hogy mi nem ezt akarjuk.
Szabad-e szétrúgni a maradék egészségügyet, csak azért, mert az SZDSZ, egy törpe párt, amelyik székre állt, ordítozva megígérte ezt valakiknek. Valahol...
Szabad-e demokráciában a törpe kisebbségnek semmibe venni az elsöprő többség tiltakozását?
Szabad-e jogalkotási diktatúrát játszani? Orvos részt vehet-e ilyesmiben? Ön orvos-e még?
Vagy már csak egy szerencsétlen, szürkülő, akklimatizálódó politikus...
Én... én sajnálom önt.
Fogadja őszinte részvétem. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-17 20:40:54, szerda
|
| |
| |
(Cs.Zs.) 2007-10-17 13:12:21
Demokrata-cikk: Kebelbeli öböl-buli
Hivatali visszaélés és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés
gyanújával tett feljelentést a budapesti Lágymányosi-öböl eladása ügyében egy XI.
kerületi fideszes önkormányzati képviselő. A Fővárosi Főügyészség hűtlen kezelés
alapos gyanújával elrendelte a nyomozást ismeretlen tettes ellen. A területet
Leisztinger Tamás szocialista kötődésű milliárdos szerezte meg az önkormányzattól,
majd jelentős haszonnal túladott rajta. Ha az ügyben netán elmarasztaló ítélet
születik, az példaértékű lehet hasonló esetekben.
A Kopaszi-gát Budán, a XI. kerület egyik legszebb részén található. Valamikor kis
víkendházak, kifőzdék sorakoztak a gáton, később a kommunista iparosítás jelentős
környezeti károkat okozott. Az utóbbi évtizedekben szomorú látványt nyújtott a gát,
illetve a Lágymányosi-öböl budai partszakasza, és remény sem volt arra, hogy
valaha regenerálják a területet. Ezért jött létre jó néhány évvel ezelőtt az Öböl
XI. Kft., melynek célja az volt, hogy önkormányzati és magántőke bevonásával
újraélesszék az öböl környékét, hiszen ez jelentős bevételi forrást is jelenthetne
a helyhatóságnak. Ebbe a kft.-be szállt be Leisztinger Tamás egyik cége, az Eravis Rt.
A tervek szerint az öböl rekonstrukciója mellett irodaházat, szállodát építenek, és
vízi élményparkot is létrehoznak itt. Mindez szép és jó, azaz csak lett volna, ha
az önkormányzat nem adja el a kft.-beli részesedését igen olcsón, mindössze másfél
milliárd forintért a szocialista milliárdosnak, aki aztán jelentős haszonnal adta
el a vagyont portugál befektetőknek.
A történet 2003-ban kezdődött. A szocialista-liberális vezetésű XI. kerületi
önkormányzat ekkor hozta létre az akkor még százszázalékosan helyhatósági tulajdonú
Öböl XI. Kft.-t, kiválva a Buda-Hold-Kft.-ből. Ezután keresett társat ahhoz a
tervéhez az önkormányzati cég, hogy a Lágymányosi-öböl területét rendbe hozza. E
terület fele azonban vízfelület, másik fele pedig közpark besorolású, néhány
százalékos beépíthetőségi szinttel. A környező telkeket akkor már Leisztinger Tamás
birtokolta, így némiképp kényszerhelyzet is volt, hogy az önkormányzat a
szocialista milliárdossal közösen hozza létre az Öböl XI. Kft.-t. A helyhatóság az
általa tulajdonolt 36 hektáros területet apportálta a cégbe. Ennek a területnek
körülbelül fele víz, a másik fele pedig vízpart. Ezt a 36 hektárt mintegy másfél
milliárd forintra értékelte egy értékbecslő, különös módon már azután, hogy a
szocialista-liberális többségű testület döntött az ügyletről. Ez sem szokványos
dolog. Ennél is meglepőbb azonban, hogy a cégben fele-fele arányban lett tulajdonos
az önkormányzat a maga 36 hektárjával és Leisztinger Tamás az általa birtokolt
telkekkel, amelyek azonban mindössze 8,5 hektárt tettek ki. Vagyis a közös cégben
ugyanannyit ért 36 hektár, mint 8,5. Leisztinger beszállása oly módon történt, hogy
százezer forintért vásárolt üzletrészt, majd másfél milliárdos tőkeemelést hajtott
végre. Ugyanakkor az önkormányzat ebből a másfél milliárdból vásárolta meg a
kérdéses 8,5 hektárt, vagyis Leisztinger
visszakapta a pénzét, miközben ötven százalékban tulajdonostárs maradt, a
helyhatóság pedig hozzájutott egy területhez.
A közös cég küldetése az volt, hogy a gátat és környékét regenerálja, és ott üdülő-
és szórakozóövezetet hozzon létre. Ez részben már meg is történt, csakhogy az
önkormányzat két részletben eladta a maga tulajdonrészét Leisztinger Tamás cégének.
2004 decemberében, majd tavaly év végén szabadult meg a helyhatóság a
tulajdonrészétől, összesen mintegy 1,85 milliárd forint értékben. Igaz, egyetlen
százalékban tulajdonos maradt. Nem érdektelen, hogy ezt csak az MDF támogatásával,
jelesül Fodor Vince alpolgármester szavazatával sikerült megtenni. A kerületben
ugyanis Dávid Ibolya pártja biztosítja a szocialista-liberális többséget. Hozzá
kell tenni ugyanakkor azt is, hogy a Leisztinger-cég bevonását a projektbe több
fideszes kerületi képviselő is támogatta. A helyhatóság szerint mindez...
(A teljes cikk a Demokrata október 18-i számában olvasható) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-17 20:36:20, szerda
|
| |
| |
Pszichiátria
dr. Szilágyi Júlia pszichiáter levele
A levelet dr. Szilágyi Júlia pszichiáter küldte. Mellékesen a Nagy Imre társaként
kivégzett Szilágyi József lánya, és mintegy másfél évtizedig a Lipóton dolgozott, s
most is igyekszik menteni a menthetetlent.
Elmondom tegnapi kalandomat a hatalommal. Göncz Kingát kértem meg, hogy segítsen,
hátha szóba áll velünk valaki a magas minisztériumban, hogy legalább a maradék
beteget és a kórrajzokat, meg a könyvtárat ki lehessen menekíteni Lipótról. Kinga
hajlandó volt közbenjárni, hogy fogadjon minket Kincses Gyula államtitkár. Nekem
kellett volna a találkozót megszervezni. Ezért aztán hivogattam az államtitkár
titkárságát. Valamikor délután, miután látták, hogy nem adom fel, bekapcsoltak
hozzá, aki azt mondta nekem a telefonba, hogy ő Göncz Kinga kedvéért (sic!)hajlandó
lett volna fogadni minket, de amikor megemlítette ezt Horváth Ágnesnek, akkor a
miniszter asszony megtiltotta neki, hogy a pszichiáterekkel tárgyaljon.
Hát ennyi... lehet terjeszteni!
Üdv. Juli |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-17 20:32:39, szerda
|
| |
| |
Jack Corn: Filmezzük a rendőröket!
2007-10-17 15:53 Barikád.hu
A közterületen való filmezést és fényképezést Magyarországon nem tiltja semmilyen törvény vagy rendelet. Ne csak a rendőrök kamerázzanak, hanem a felvonulók is filmezzék a rendőrök arcát, mozgásukat, minden lépését, a járműveiket, azok rendszámát, ha lesz, az azonosító számaikat, minden cselekedetüket. Filmezzék a rendőröket az utcáról, a kapualjakból, a felüljárókról, az emeleti ablakokból, a kukákon állva, mindenhonnan.
Charles Haight, New York City egyik szövetségi bírója megtiltotta a város rendőrségének, hogy előzetes engedély nélkül videófelvételeket készítsenek, vagy a térfigyelő kamerák felvételeit bármilyen módon felhasználják a bejelentett és engedélyezett tömegtüntetések résztvevői ellen.
New York államban a rendőrök általi filmezés engedélyezésének kötelezettsége alól csak azok az utcai tüntetések kerülnek ki, amelyeken a rendőrség bizonyítékok bemutatásával előzetesen alá tudja támasztani, hogy erőszakos cselekmények várhatók. Ebben az esetben az eljáró bíró egyszeri írásbeli engedélyt adhat filmfelvételek készítésére, de a tüntetést még egy ilyen "fenyegetettségi" állapotra való hivatkozással sem lehet betiltani. Az engedélyt minden napra külön kell megkérnie az Egyesült Államok legnagyobb, közel 40 ezer egyenruhás és civil alkalmazottat foglalkoztató new yorki rendőrkapitányságának.
Haight bíró két megtörtént esettel támasztotta alá a döntését: az egyik 2005 decemberében történt, mikor a hajléktalanok helyzetének javításáért békésen tüntető pár száz fős tömeg Michael Bloomberg new yorki főpolgármester házához vonult. A másik kilenc hónappal előtte zajlott a város feketék lakta Harlem városrészében, mikor a jobb élet- és lakáskörülményeket követelő emberek tábláikat magasra tartva, véleményüket hangosan skandálva körbe-körbe sétáltak a városrész elhanyagolt és piszkos utcáin. A szervezők a tüntetéseket előre bejelentették, rendbontás egyik esetben sem történt, a tömeg időben szétoszlott, de a rendőrök mégis filmre vették a résztvevőket.
A szövetségi bíró az 51 oldalas sűrűn gépelt indoklásában emlékeztetett arra, hogy a tüntetők a turistákhoz hasonlóan közterületen akkor és azt fényképeznek, amit akarnak, és az adófizetők pénzéből fenntartott és az állampolgárok védelmére hivatott rendőrök munkája a közvélemény megelégedésére a teljes nyilvánosság előtt kell hogy történjen.
Érdemes felhívni a hazai közvélemény figyelmét két fontos dologra: a közterületen való filmezés, fényképezés és a símaszkban vagy az arcot eltakaró kendőben való utcai felvonulás Magyarországon sem ütközik semmilyen szabályba, rendeletbe vagy törvénybe, és a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek használata - tehát a magyar címer, a piros-fehér-zöld színű nemzeti zászló és az árpádsávos lobogó - az 1995. évi LXXXIII. törvény 11. paragrafusának első bekezdése szerint védett módon történő kifejezése a magyar nemzethez való tartozásnak, így értelemszerűen a közterületeken történő használata nem büntethető.
Egy, a közelmúltban jogerőre emelkedett magyarországi legfelsőbb bírósági ítélet értelmében akkor jogszerű egy rendőri intézkedés, ha indokolt, szükséges és arányos, ha nem ilyen, akkor a rendőrség a személyes szabadság megsértése miatt kártérítésre köteles. Ezzel ez a jogerős ítélet elvi iránymutatást adott a jogsérelmet szenvedettek részére: a magyar rendőrség köteles helytállni az emberi méltóságot és személyes szabadságot korlátozó jogellenes rendőri intézkedésekért még a szabálysértési eljárások esetében is.
Ez a felülvizsgálati ítélet tehát végképp eldöntötte a hazai joggyakorlatban azt a kérdést, hogy az alkotmány LV. paragrafusának 3. bekezdésének megfelelően a szabálysértés gyanújával elfogott, előállított és/vagy őrizetbe vett, de utóbb felmentett, tehát törvénytelenül fogva tartott áldozat részére anyagi és erkölcsi kártérítés jár.
A tavaly őszi véres rendőrterrorról készült videók és fényképek nagy részét a hazai média hivatásos munkatársai és a rendőrök készítették, az utcai térfigyelő kamerák felvételeit a Magyar Rádió és a börtönök udvarán és fogházak folyósóin készült zártláncos videófelvételekkel együtt manipulálták, letagadták, titkosították vagy megsemmisítették, így ezek nagy része a mai napig nem került a nyilvánosság elé.
Azt nem várhatjuk, hogy sokszor a Gyurcsány-féle kormány marionett bábujaként táncoló ügyészségek vagy a bírói kar bármely tagja a new yorkihoz hasonló rendeletet hoz a magyarországi tüntetők rendőrség általi fényképezése ellen. Ezért nem csak célszerű, hanem hasznos, sőt perdöntő lehet, ha az elkövetkező hetekben várható tüntetések és tömeggyűlések alkalmával a szervezők és résztvevők egyaránt visznek magukkal fényképezőgépeket és videókamerákat.
A tavaly októberi véres rendőrterror fényében a tüntetők símaszkos utcai felvonulása kívánatos és érthető. Ha a jelenleg regnáló magyarországi rezsim megteheti, hogy a felvonuló tömeget azonosító szám nélküli álarcos rendőrökkel támadja meg, és az ezt határozottan tiltó hazai és uniós szabályokat minden következmény nélkül megsértheti, akkor a tüntetők az egyébként semmilyen törvényi tiltásba nem ütköző símaszkban is felvonulhatnak a tüntetéseken, a kamerázó rendőrök példáját követve ők is videóra vehetik a rendőri akciókat és önvédelemből eltakarhatják az arcukat.
Fontos tudni azt is, hogy a magyar rendőrség minden törvényi alap nélkül veszi filmre a gyülekezési- és szólásszabadsággal, tehát a legalapvetőbb demokratikus jogaikkal élő embereket, és utána ismeretlen ideig őrzi és/vagy használja fel a felvételeket.
Ne csak a rendőrök kamerázzanak, hanem a felvonulók is filmezzék a rendőrök arcát, mozgásukat, minden lépését, a járműveiket, azok rendszámát, ha lesz, az azonosító számaikat, minden cselekedetüket Filmezzék a rendőröket az utcáról, a kapualjakból, a felüljárókról, az emeleti ablakokból, a kukákon állva, mindenhonnan.
Ezzel a száz százalékig törvényes, egyszerű és hatásos, az Európai Unióban és Amerikában már régen jól bevált módszerrel szükség esetén cáfolható a magyar rendőrség egyoldalú, félrevezető vagy hamis beszámolója az eseményekről, a valósághoz hűen lehet tájékoztatni a hazai és nemzetközi közvéleményt a történtekről és több egyértelmű bizonyítékhoz jutnak az érdekvédő szervezetek a magyar és nemzetközi bíróságok előtt a rendőri brutalitások és túlkapások miatt indítandó újabb személyiségi jogi és kártérítési perekben.
A hazánkban is életbe léptetett uniós alkotmány XX. paragrafusának értelmében, ha az Európai Unió polgárainak a saját állama nem tudja megfelelően biztosítani a védelmét, akkor kérheti azt bármely EU tagállam kormányától, így ebben az esetben is jó szolgálatot tehetnek a fényképek és videofelvételek.
A szocialista párthoz és a mindenkori szocialista-liberális kormányokhoz irritálóan és alázatos módon módon hűséges magyar rendőrség 1989 után is számtalan alkalommal bizonyította, hogy soraikban sok bűnöző szolgál, a különféle hivatások között a legmagasabb bűnelkövetési arány a rendőrségnél tapasztalható és hogy a magyar rendőrök egyszerűen képtelenek jogállami módon a polgárok szabadságjogainak tiszteletben tartásával eljárni.
Nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy az igazság és a nyilvánosság az a két dolog, amitől ez a rendőrségi és korrupciós botrányokban fulldokló hitelét vesztett magyarországi kormány és a súlyos mentális gondokkal küzdő vezetője a legjobban tart. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-17 19:51:19, szerda
|
| |
| |
Alapító nyilatkozat módosítása
2007. október 16.
(...) A Magyar Gárda a következő feladatokat tűzi maga elé:
* A besorozott és felesketett gárdisták fizikai, lelki és szellemi képzése és önképzése, hogy feladataikat példamutató hatékonysággal, kellő erővel, céltudatossággal és alázattal hajthassák végre.
* Ápolja a magyar kultúrát és történelmünk emlékeit, adja tovább a felnövekvő generációk épülésére.
A Fővárosi Főügyészség felszólamlására a Magyar Gárda Egyesület alapító tagjai a Magyar Gárda alábbi feladatait felfüggesztették:
* Aktívan vegyen részt katasztrófa-elhárításban, rend- és polgárvédelmi feladatokban.
* Karitatív és szociális missziók támogatása és szervezése.
* Rendkívüli helyzetben a nemzeti önvédelem erősítése.
* Része vagy gerince kíván lenni a majdan felállítandó Nemzetőrségnek.
Az Egyesület kéri a Magyar Gárda tagjait, hogy az esetlegesen szükségessé váló katasztrófa-elhárító, polgárvédelmi, karitatív, szociális és az egyéb itt felsorolt tevékenységeket csak magánemberként végezzék. A felfüggesztés addig marad hatályban, ameddig a Bíróság az Egyesület módosított alapszabályát jogerősen bejegyzi. (...)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
2007. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
695 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1307
- e Hét: 7059
- e Hónap: 10804
- e Év: 164300
|
|
|
Offline
