|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 26
|
|
|
|
|
|
2007-10-19 22:46:56, péntek
|
| |
| |
Magyar testvéreink!
Október 21-én, 15.00 órakor tartjuk a Magyar Gárda második országos avatási
ünnepségét a Hősök terén. A rendezvényen megyénként 20-30 gárdista tesz
majd esküt a Szent Koronára, így az 56 alapító gárdista mellé most több
százan csatlakoznak.
Az eseményen a Magyar Gárda Egyesület alapítói mellett neves közéleti
személyiségek mondanak köszöntőt. Fellép tanítványaival Dévai Nagy Kamilla,
valamint a Szilaj Dobosok is.
A Gyurcsány-kormány közben a háttérben - jogi-, politikai- és
médiaeszközökkel - egész pályás leszámolásba kezdett a Magyar Gárda ellen.
Mi azonban nem hátráltunk meg, és nem is fogunk. Ott leszünk több száz
gárdistával a Hősök terén. Nagyon fontos, hogy ne maradjunk egyedül; ahogy
a budai Várban, most is több ezer szimpatizáns legyen velünk. Tudjuk, hogy
a határon túlról érkeznek majd magyar testvéreink. Kérünk ezért mindenkit
idehaza is, hogy jelenlétével emelje az esemény rangját, legyen október
21-e ugyanolyan emlékezetes és történelmi jelentőségű nap, amilyen az első
avatás volt augusztus 25-én.
Mutassunk erőt! Mert mindannyian gárdisták vagyunk!
Szebb jövőt!
A Magyar Gárda Egyesület nevében
Vona Gábor |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-19 20:49:42, péntek
|
| |
| |
Új csomaggal áll elő Gyurcsány?
2007-10-19. 12:38:41
Gyurcsány Ferenc "tisztasági csomagja" után már készül az új közjogi programkosár is, demokrácia- csomag néven - tudta meg a Népszabadság.
A lap értesülései szerint az új közjogi csomagnak két alappillére lesz: a főállású képviselőség és a kisebb parlament. A demokráciacsomag nevet viselő kosár pilléreit egy a polgármester-képviselőkből álló csoport dolgozza ki, a kabinet alkotmányjogi szakértőinek segítségével - idézi a Népszabadságot a hirado.hu.
Egyes elemzők egyébként nem zárják ki annak lehetőségét, hogy Gyurcsány Ferenc eredetileg taktikai megfontolásból hagyta a hétpontos csomagban a főállású képviselőségre vonatkozó indítványát. Egészen pontosan azért, hogy ha ebben az ügyben hátralép, addig a pártfinanszírozás kérdésében "megszoríthatja a gyeplőt", és teljes támogatást kap. Valamit valamiért...
[Forrás: http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=348814&place=] |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-19 20:46:38, péntek
|
| |
| |
Fasizmussal bélyegeznek
2007-10-18 17:09 Barikád.hu
A kormánykörök és segédegyleteik, a balliberális médiumok és közszereplők, valamint ezek sokfajú, liberális és/vagy baloldali szerveződései fokozott, nagyüzemi méretű antiszemita-fasiszta kampányba kezdtek. Ennek részeként nemcsak a Jobbikot és a Magyar Gárdát rágalmazzák hamisan a kirekesztés történeti stigmáival most már folyamatosan, hanem bárkit és mindenkit, aki ellenzékiségét láthatóan kifejezésre juttatja: gazdákat, tüntetőket, közéleti szereplőket, politikusokat, vagy akár elhunyt íróinkat. Lassan egy egész ország minősíttetik zászlóstul, címerestül fasisztának, szélsőséges csőcseléknek - ördögi, náci módszerességgel álcául, félrevezetésként az álliberális kormánydiktátorok pénzben behajtott rablózsákmányolásai, ún. ,,reformjai" leplezésére. Így addig is, míg hazánk és a külföld egyaránt nagyítóval keresi a náci veszélyt, nem figyel arra, mit is csinál a Magyar Köztársaság kormánya, ami miatt a nem olyan rég még gyarapodó magyar állam mostanra az Európai Unió lyukas zsebe, korrupt pénznyelője, a negatív statisztikák országa lett.
Nem nézhető el ez, a mondjuk ,,kommunikációs" módszer azonban a még oly annyira kiélezett politikai harcok esetében sem, mint amelyek hazánkat dúlják, és nincs az a jó reform, ami megengedhetne ilyen eszközöket! Legalábbis plurális demokráciákban. S nem lenne szabad a vezetés közelébe olyan alakokat engedni, akik nem kormányoznak, hanem diákcsíny-cinizmussal valósítják meg önmagukat a hatalomban. Nem jó, ha a személyiség teng túl bármely ügy bármely bajnokában: hitének kell zubognia, nem természetének. De a Gyurcsány nevű természete, kormányzása - mániákus. S ezért sokaknak, külföldön a magyarok is egyszerűen - mániákusak. Vagy fasiszták, ahogy a Gyurcsány nevű mondta...
Ha valaki őrült, tán nem tehet róla. Ha a Gyurcsány nevű őrült - emberként joga van hozzá. De nem vezetőként! Hiába is nézné el Gyurcsány nevűnek bárki elméje spontán megszólalásait, sajnos a Gyurcsány nevű jelenleg hivatalos pozícióban van, miniszterelnök, a kormány feje. A miniszterelnök pedig országos főember, és nem mondhat akármit. Mert annak a levét egy egész ország, a hazánk issza meg. Egy kormány szavának 2007 uniós Európájában súlya van, következményekkel jár - még akkor is, ha az csak a hazudós magyar kormány ,,őszödi böszmesége"... Mert ha rólunk, magyarokról itthon le is peregnek a gyurcsányi ,,kommunikáció" durvábbnál durvább esetei szomszédaink, partnereink figyelmét nem kerülik el pl. a rendszeresen világgá kiáltott magyarországi fasiszta veszélyek sorozatos fenyegetései, vagy a változatos hazugságbeszédek, az egyes nemzetközi korrupciós lebukások, sorozatos adat-, és statisztika-hamísítások, a valótlan jelentések...
És ennek megfelelően viselkednek is velünk. Amilyen az ,,Adjon Isten!" - tartja bölcsen a magyar népnyelv, s ha a Gyurcsány nevű a magyarok fasisztázásával mond Európának ,,Adj' Istent", Szlovákia rögtön elsőként a Benes dekrétumokkal, a magyarok fasisztázásával fogadja, köszön vissza... Hát ezért ömlik zavartalanul az osztrák szenny a magyar Rábába! Hát ezért bátrak egyesek Németországból hordani százszámra szemétbálákat! Hát ezért terrorizálják a magyarokat ma is a Vajdaságban! Ezért lehet hát az is, hogy a szlovák állam soviniszta vezére kisszerű, magyarellenes bosszúhadjáratot vív vélt nemzeti sérelmei okán a modern EU-demokráciában - ijesztő, világháborús árnyalakot vetve a Kárpátokra. Soha ilyen erőtlen, kilátástalan helyzetben nem volt hazánk, még háborús időkben sem! S mindez köszönhető a régi-új, MSZP-SZDSZ vezetésnek.
A balliberálisok hamis vádjai az ellenzéki, magyar érzelmű emberek halmazán túl megrágalmazzák a magyar nemzet egészét is, amikor jelképeink bélyegzik meg és ítélik el. Az ellenzéki politika méltóságán túl megalázzák a magyar állampolgárok közösségét is, amikor bolsevik dőreséggel minősítik a kormány ellen tüntetőket szélsőjobboldalinak. Magyarország tisztességén, minden magyar igazságérzetén ejtenek a politikai sárdobálók működésükkel szégyenfoltot: mert nemcsak az ellenzéket nyomják el, hanem a társadalom egészét csalják meg nyilas-közbeszédjük félelemmel diktált, társadalom-ellenes hangulatával.
Ráadásul a kormány a legalapvetőbb feladatait sem képes ellátni; működése merő PR-lavírozás, egyik napról a másikra élő sajtóevickélés. A kormányzat önmagával viaskodik, szakértelem, szolidaritás vagy legalább a minimális felelősség helyett mindössze a sarki uzsorás behajtó ösztöne diktálta pénzpolitikát gyakorolva üzletelget, és ,,megreformál". Nemhogy nincs társadalmi igazságosság, de totális az igazságtalanság és a méltánytalanság.
Nem funkcionál a tradicionális nemzeti önvédelem, mert megsemmisítették kereteit, és a szellemisége, gondolatisága pedig a politikai közgondolkodásban a mai napig marginális helyre kényszerül - a kommunisták szélsőséges nemzet-irtózatának köszönhetően. A nemzeti gondolat ma is bemocskolva, meghamisítva, a ,,szélre" száműzve kénytelen mind radikálisabban létezni. Ez a tény legékesebb bizonyítéka annak, hogy a régi kommunisták mai kormányzása az új liberálisokkal csak nevében ,,szociálliberális", a valóságban pedig antiszociális, szélsőliberális.
Az SZDSZ társadalompolitikáját a legőszintébben például Fodor Gábor miniszteri ,,szarozása" minősíti, amit egyéb más jelzőkkel együtt az utcán liberális ajándékba kapott egy hozzá túl közel merészkedő, hajléktalan hazánkfia. Az őszinteség követelményét nem felejtve, a hazai liberalizmus eredményei, valamint az SZDSZ nevű párt 17 éves hozzáállása a társadalmi felelősséghez és szolidaritáshoz lemérhető abban, hogy mik napjaink fiataljainak életlehetőségei és kilátásai a jövőre. Így ma mintaként olyan liberális trendek, franchise életmódok állítódnak, amelyek egy életen át fogyaszthatók. Divat a versenyszerűen űzött szingliség, vagy a melegtársadalomban, ,,más"-ként lét, az ,,extrém" szellemiség. Közben a szürke tömegek trendje, hogy sodródni kénytelenek a szekták és az abortuszok között, eladósodottan, deviáns szokásrendszerek közt vergődve, vagy megelégelve a hazai hontalanságot, új kitántorgott magyarként letelepedve más országokban.
S a társadalom, amelyből már nemcsak kiveszejtik, de egyenesen kiirtják a hagyomány-közösségen alapuló szolidaritást, a nemzetet és a megtartó erejű tradíciókat, egyre ,,atomizáltabbá válik", vagyis darabjaira porlik. Nincs egy fix pont, ahová igazodni lehetne, helyette van rengeteg kis alternatív pontocska. S még a legelemibb értékeink, mint pl. a tisztesség vagy a becsület kötelező hagyományai is üressé lesznek a tisztességtelen, becstelen vezetők idején. A törvények tisztelete, a normakövető, rendezett életmód követelménye is semmivé lesz a társadalom erre fogékony szegmenseiben: a kormánybűnözés erősödése így eszkalálja a cigánybűnözést, a társadalom legfelső és legalsó rétegeiben más-más, de lényegüknél fogva hasonló farkastörvényeket követve.
A társadalom csendes többségének egyre erősödő tiltakozó hangja nem hallatszik el a vezetésig, amely csak itt-ott mutatja meg magát egy-egy érzelmes coming out-hatású tévés önvallomás erejéig, hogy aztán annál gyorsabban siessen vissza a kordonnal őrzött hatalom közpénzzel tartott bástyái mögé. Mert a félelemkeltő vezetés fél. Mert a hazug vezetés gyáva. Mert mindig a félelmet keltők félnek a legjobban, s a hazudni legbátrabbak pedig a leggyávábbak.
A félelem a néptől nemzetharagot és erőszakos társadalom-ellenességet szül (ld. a kommunista diktatúrák), amely - az elhíresült miniszterelnöki fordulattal summázva - e sértett, nárcisztikus politikai hisztiben sűrűsödik össze: ,,Akinek nem tetszik, el lehet menni Magyarországról! Itt lehet hagyni bennünket!". Legalább ezt az egyet őszintén mondta volna, s jó példával járt volna elől...
Jónás Levente
(Nemzetőr) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-19 20:42:18, péntek
|
| |
| |
Megemlékezés Horthy Miklós Budapestre történő bevonulására
2007-10-16 09:14 Barikád.hu
Megemlékezés lesz vitéz nagybányai Horthy Miklós Budapestre történő bevonulásának emlékére. A megemlékezés Kenderesen, 2007. november 16-án, 15 órakor kezdődik a Főméltóságú Úr családi nyughelyénél.
Az ünnepség után a résztvevők a megemlékezés és tisztelet koszorúit és virágait helyezhetik el Horthy Miklós nyughelye előtt.
A program:
-A Himnusz és a Székely Himnusz eléneklése
-Bogdán Péter, Kenderes város polgármesterének megnyitója
-Isten áldja meg a magyart- dal a Pálfai Népdalkör előadásában
-Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnökének ünnepi beszéde
-Boldogasszony anyánk - a Pálfai Népdalkör előadásában
-Világhy József, a Horthy Miklós Történelmi Társaság elnökének megemlékezése
-a dunaújvárosi Nemzeti Polgári Kör irodalmi előadása
-Visy Imre, a Trianon Társaság ügyvezető elnökének beszéde
-A Halló magyar című dal Pálfai Népdalkör előadásában
-Lokodi Ferenc, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnökének beszéde
-Uram áld meg - dal a Pálfai Népdalkör előadásában
-Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, valamint a Magyar Gárda Egyesület elnökének beszéde
-a Szózat eléneklése.
barikád.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-19 20:23:11, péntek
|
| |
| |
Visszahívható képviselőket
Közel egy évvel ezelőtt szembesült az ország közvéleménye a balatonőszödi beszéd által, hogy a második Gyurcsány-kormány tudatosan elkövetet nyílt politikai hazugságoknak köszönheti politikai hatalmát. Gyurcsány Ferenc a balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülése óta egy lebukott hazudozó, aki törvénytelen hatalmának biztosítása érdekében a legalapvetőbb demokratikus normákat semmibevéve bármilyen eszköz alkalmazására képes. A lebukást követően az erkölcsi normák értelmében a kormányfőnek azonnal távoznia kellett volna, nem pedig rendőri brutalitást alkalmaznia a véleménynyilvánítás jogával élő polgárokkal szembe. Mivel a kormány nem egyszemélyes és Gyurcsány Ferenc mindvégig többes első személyben beszélt ez azt jelenti, hogy a két kormánypártnak, amely közreműködött a történtekben szintén meg kellett volna válnia a hatalmától. Ehelyett a két kormánypárt hatalomhoz való ragaszkodása az országban soha nem tapasztalt erkölcsi, politikai és gazdasági válságot idézett elő, amelynek mértéke napról napra egyre súlyosabb.
A jelenlegi inlegitim állapot felszámolására, hogy a jövőben még egyszer ne furdulhasson elő az a helyzet, hogy egy olyan kormányzat irányítja hazánkat ami ellentétes politikai felhatalmazásával több civil szervezettel egyetértve egyetlen lehetőség kínálkozik a képviselők visszahívhatóságának bevezetése.
A világ számos országában alkotmányos jog az államfő vagy az elnök visszahívása. A visszahívás a közvetlen demokrácia - népszavazás, népi kezdeményezés, visszahívás - egyike. Mégis a legkevésbé elterjedt. A törvényhozók ugyanis nem szívesen korlátozzák saját lehetőségeiket. Természetesen száz ember bizalomvesztése meg kevés a változáshoz, de meghatározott számú választópolgár aláírásával már kezdeményezhető a képviselő hivatalból való eltávolítása. Ezután arról szavaznak, hogy távozzon-e az érintett posztjáról és ha igen akkor ki üljön a helyére.
Magyarországon a rendszerváltozás óta több kísérlet volt még az Országgyűlésben is arra, hogy bevezessék a visszahívhatóság intézményét. A kezdeményezés élharcosai kisgazdák voltak, de az akkori hatalmi viszonyokat figyelembe véve esélyük se volt a sikere. Elfogadhatatlan, hogy a népnek csak képviselő - állítási joga van, de vissza már nem hívhatja az általa választottakat. Még abban az esetben sem, ha nem tesznek eleget választóiknak tett ígéreteiknek. Pedig a demokrácia legnagyobb előnye az lenne, hogy vérrontás nélkül meg lehetne szabadulni egy nem kívánt kormánytól, a visszahívhatóság intézménye ennek érvényesülését biztosítaná.
A jelenlegi magyar alkotmány bebetonozza a képviselőt négy évre a székébe. Ez alól egy kivétel létezik, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel személyével szemben és emiatt felfüggesztik mentelmi jogát és a bíróság jogerősen elítéli. Ilyen esetben meg kell válnia a mandátumától.
De itt most az a kérdés, hogy mi lesz azzal a választóval, aki a képviselő által meghirdetett konkrét programra szavazott, ám ebből nem valósul meg semmi, sőt az ellenkezője történik? A képviselő ilyen helyzetben a hazai gyakorlatot figyelembe véve, magyarázkodik a környezetében, hogy ő képviselné a helyiek érdekeit, de az nem egyezhető össze a pártérdekekkel?
Azonban hozzátartozik az a igazsághoz, hogy az alaptörvény módosításával és a visszahívhatóság intézményének bevezetésével óvatosan kell bánni. A társadalom bizalomvesztésének legfőbb oka, hogy a parlamenti többség választási ígéreteivel ellentétes cselekedett hajt végre. Ennek orvoslása lehetne a képviselők visszahívhatóságának intézménye. A választók felruházása a ciklus közbeni számonkérés jogával számos súlyos következménnyel is járhat. A kormányzat cikluson belül törvényszerű, hogy bizonyos időszakban - például egy nemzetközi gazdasági válság begyűrűzése az országban - elégedetlenséget gerjeszt a kormány többséggel szemben. Másrészt a mindenkori ellenzék a médiumok segítségével levezényelt és jól felépített kampánnyal elérheti azt, hogy a választók visszahívják a kormánypárti politikust még akkor is, ha netán jól végezte a munkáját. Ennek alapján állítható az, hogy a visszahívhatóság csak szigorú szabályozással működhetne céljának megfelelően, mert ellenkező esetben fordítva is elsülhet.
A visszahívás csak megfelelő szabályozás mellett működhet. Ha az egyéni képviselő a választási programjában ígértektől eltér, akkor választókerületének polgárai visszahívhatják. Ha például a kampányban megígérte a választóinak, hogy nem támogatja a tandíj bevezetését, de az Országgyűlésben mégis megszavazza azt, megbízói a választok leválthatják.
A visszahívhatóság érvényesülése esetén a választók kezdeményezésének helytállóságáról a helyileg illetékes választási bizottság lenne jogosult dönteni. Ebben az esetben a jognak biztosítania kell a képviselő számára a védekezés és a jogorvoslat lehetőségét. Annak érdekében, hogy csak tényleg indokolt esetben lehessen visszahívni a képviselőt, a választópolgárok ötven százalék plusz egy szavazathoz kell kötni a szavazás érvényességét és eredményességét. E megkötéssel csak abban az esetben fosztanák meg a mandátumától a képviselőt, ha a választóinak valóban széles köre elégedetlen. De indokoltnak tartjuk moratórium bevezetését a képviselői munka zavartalansága érdekében. A moratórium a választók utáni és a választások előtti egy évre szólna, amelynek értelmében ebben az időben ne lehessen képviselő visszahívhatóságát kezdeményezni.
A helyzet bonyolultabb, ha a képviselő pártlistáról jutott be a Országgyűlésbe. Ebben az esetben ugyanis a jelölő szervezet helyezi el a kötött lista valamelyik helyén az illetőt. A párt parlamenti frakciója pedig parlamenti és bizottsági tisztségekbe helyezheti. Kinek engedelmeskedik ilyenkor a képviselő? Pártjának, frakciójának vagy a lakhelyén lévő választóinak? Ezt a bonyolult helyzetet leegyszerűsítené, ha a frakció nem zárhatná ki a képviselőket. Ezt csak az őt delegáló párt kezdeményezhetné a választási bizottságnál vagy a bíróságnál. A kizárás okát a pártnak kellene bizonyítania azzal, hogy a képviselő lényegesen eltér a szervezet választási programjától. Ha az illetékes ítélőszék szerint is ellentétes a képviselő munkája a párt választási ígéretével, akkor megfosztaná mandátumától.
Ha pedig ennek fordítottja következik be és a képviselő kitart a pártigeretek mellett, a frakció viszont köpönyeget fordít, ahogy az MSZP, akkor a képviselő megtarthatná a mandátumát. A visszahívhatóság bevezetését követően a bíróságoknak politikai jellegű döntéseket kell hozniuk, amit ellenérvként szoktak felhozni. Csakhogy ma is ezekre a szervekre hárul a pártból való kizárás felülbírálta vagy a választmány újbóli összehívásának elrendelése, ami szintén politikai következményekkel jár.
A jelenlegi hazai közállapotok felszámolása és a politikai közbizalom helyreállítása érdekében szükségesnek tartjuk a képviselők visszahívhatóságára vonatkozó alkotmánymódosítást! Ha ezt biztosítjuk akkor a jövőre nézve biztosítva legyen a választoknak a joga, hogy megvonják a bizalmat egy olyan kormányzattól, amely tudatosan elkövetett nyílt politikai hazugságok következtében került hatalomra.
Budapest, 2007. október 19.
Harangi Fülöp sk.
Kisgazda Polgári Kör - KPK
elnöke |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-19 20:22:23, péntek
|
| |
| |
Andrássy út: "Itt nem miniszterelnöki beszédről van szó"
2007. október 19. 13:34 Konopás Noémi - MNO
A Szabadság térre bejelentett egyik tüntetéssel indokolják a hatóságok azt, hogy az Andrássy utat példátlan módon, hat órával Gyurcsány Ferenc hétfői, operaházi beszéde előtt lezárják. A rendkívüli intézkedések miatt még a gyalogosforgalom is szünetel.
"Kijárási tilalom" az Andrássy úton a Gyurcsány-beszéd alatt
A Szabadság téren a Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) tart rendezvényt október 22-én. A szervezők tájékoztatása szerint az esemény után átvonulnak az Operához, akkor is, ha nem lesz engedély.
A korábbi események, amikor tüntetők végigvonulgászták a fél várost, indokolják a lezárásokat" - így indokolta az MNO megkeresésére Kardos Imre, a Köztársasági Őrezred parancsnokhelyettese az október 22-én, az Andrássy úton már a kora délutáni óráktól életbe lépő, példátlan intézkedéseket. Mint arról lapunk korábban beszámolt, a 20 órakor Gyurcsány részvételével az Operában kezdődő rendezvény miatt már 14 órakor hermetikusan lezárják az Andrássy út érintett szakaszát és a környező utcákat; a gyalogosok közül csak a helyi lakosokat engedik be igazoltatás után. A Magyar Nemzet úgy tudja, "haza is kísérik" az ott lakókat; a lezárásokban az IN-Kal Security 2000 is részt vesz.
Kardos költői kérdésnek nevezte érdeklődésünket, mi indokolja az abszurdnak tűnő intézkedést, hogy egy Szabadság téri tüntetés miatt a szomszédos városrészben egész útszakaszokat lezárjanak. Megkérdeztük, hogy az elmúlt 15 évben volt-e arra példa, hogy ekkora útszakaszt zárjanak le, a járókelők elől is elrekesztve hat órával az esemény előtt egy miniszterelnöki beszéd miatt. Kardos kijelentette: "Természetesen itt nem miniszterelnöki beszédről van szó, hanem egy védett vezetők részvételével folyó programról. Ilyen számtalan esetben történt, nemzetközi tanácskozások alkalmával nagyon sokszor lezártuk az utakat, és ezután is megtesszük, amikor veszélyeztetett körülmény merül fel, és ezt szakmailag indokoltnak látjuk. Tavaly, az 50. évforduló alkalmával is így történt."
"Nincs szó túlbiztosításról, a nemzetközi gyakorlatban is van példa arra, hogy néhány órára nemcsak az autósok, de a gyalogosok elől is lezárnak egy-egy útszakaszt" - mondta Tafferner Éva, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Ismert: a rendszerváltás óta számos alkalommal fordult elő, hogy a Magyar Köztársaság kormányfője (esetleg más magasrangú személyiségek kíséretében) felszólal nemzeti ünnepünkön. Mindezidáig példátlan, hogy a nemzet egységét prezentáló, kizárólag hazai vezető politikusok által fémjelzett ünnepség a választópolgárok kirekesztésével kerüljön megrendezésre. Az ellentmondásos körülmények között lezárt Kossuth téren 1996-ban mintegy 56 külföldi állam- és kormányfő jelent meg, az Operaházban ilyen körülményekről nem beszélhetünk. Forgalmas belvárosi útszakasz ilyen mérvű lezárása a pártállami időkben sem igazán volt példa.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-19 19:45:57, péntek
|
| |
| |
Csapó Endre
Ötvenhat a felelôsség hínárjában
Megjelent a Magyar Élet 2007. október18-i számában
Azon az ôszön egész történelmünknek egyik kimagasló jelentôségû eseménye
zajlott le, amely mindössze 13 napot foglal el a remény fellobbanása és a
nemzet újabb térdrehullása között. Még sokáig tart, amíg megfogalmazható a
történelmi mérleg az esemény értékei és ártalmai között. Az eseménynek
nemcsak hazai vonatkozási vannak, hanem nemzetközi következményei is. Ami a
hazait illeti, a Rákosi éra és a Kádár éra ártalmainak egybevetése ad okot a
mérlegelésre - nyertünk-e, és ha igen, mit a cserével? (A lelki ellenállást
utóbbi nagyobb mértékben megviselte.) Ami a nemzetközi következményt illeti,
a kiinduló tétel, hogy a magyar forradalom közvetve hozzájárult a
Szovjetunió összeomlásához. Jó kérdés: tudjuk-e ezt magunk számára
értékesíteni? Még jobb kérdés: értékelike olyan fórumokon, ahol a világ
sorsát intézik? Esetleg elgáncsoltunk egy folyamatot, ami miatt egy terv
törést szenvedett?
Érdemes foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, hiszen a magyar forradalom, és
fôleg annak tragikus kimenetele valóságos szökôárként zúgott át a világ
közvéleményében, váratlanul, olyan izgalmakat terítve az eseménytelen
napokra, ami aktualitást adott egy régóta nyomasztó aggodalomnak: a
Szovjetunió botrányos jelenléte Közép-Európában.
Magyarország november 4-i szovjet lerohanása mint valami lángfelhô, ami
hirtelen világossá teszi az addig homályban volt dolgokat: a világ ráébredt
a szovjet valóságra. Szükséges visszaidézni az elôzményeket, az 50-es évek
viszonyait. Európa még a romeltakarítással foglalkozik, nyugati részén is
megvolt a politikai ,,tisztogatás", a baloldaliak átveszik a gazdasági és
politikai pozíciókat, Franciaországban és Olaszországban a legnépesebb a
kommunisták pártja. Az érvényesülés mindenütt az ,,ellenállóké". Vajmi
keveset törôdnek a világ dolgával, tudomásul veszik a földrész keleti
felének sorsát, legfeljebb örülnek a szerencséjüknek, hogy szabadon élnek.
Amerika népe egészen másként viselkedik. Egyre érzékenyebb az eseményekre,
egyre türelmetlenebb kormánya politikája iránt. Az akkor még puritán
protestáns társadalom nem tudja feldolgozni a kommunizmus elôretörését, a
szovjet európai terjeszkedését, a nagy barátkozást Moszkvával, és országon
belül a kommunisták térnyerését. Nyilvánosságra kerül a kormányzat szerepe
abban, hogy a hirdetett felszabadítás helyett Európa teljes keleti fele,
elôzetes megegyezés szerint, egy másik diktá-tor, Sztalin birodalmává lett,
hogy Kínában a nemzetieket Amerika cserben hagyta, az elsô vietnámi háborút
is és a koreai háborút is úgy irányították, hogy - miként Németországgal
tették - ott is maradjon egy-egy fél ország kommunista országként.
Szenátusi vizsgáló bizottság foglalkozott az amerikai adminisztrációban
teret nyert kommunistáknak és titkos szimpatizánsoknak a politikára kiható
tevékenysége kivizsgálására, ellenôrzésére. A vizsgálódás bizonyult
gyengébbnek, de a politikai részleg jobbnak látta teljesen átszerelni
tevékenységét olyképpen, hogy a közvélemény megnyugodjon, de az irányzat
lényegében megmaradjon. Meghirdette a szembenállást a kommunizmussal, de
óvakodott bármit is tenni a Szovjetunió ellen. A mákonyos recept a
hidegháború volt, amelynek során az Egyesült Államok a szabadság bajnokaként
tetszelegve, tétlenségével meghosszabbította a Szovjetunió létét, annak
végelgyengüléséig.
Magyarország ennek a káprázatnak lett áldozatává 1956-ban.
Mindezt egy Sydneyben elhangzott elôadás kapcsán említjük. A Deák Kör
vendégelôadója szeptember 15-én Philip Skardon úr volt, az amerikai
kémszervezet, a Central Intelligence Agency politikai elemzôje, aki a magyar
'56 és Szuez '56 szoros kapcsolódásával foglalkozott. A CIA szolgálatában
eltöltött ideje elôtt újságíróként dolgozott a Szabad Európa (National
Committee for Free Euro-pe) New York-i központjában. Elôadásának címe:
America's Obligation to Hungary during the Events of 1956.
Az elôadás 19 oldalt elfoglaló anyagával érdemes lenne foglalkozni
történészi szakszerûséggel, de ebben a keretben csak néhány megállapítására
tudunk figyelmet fordítani. Legfôbb állítása, miszerint a magyar forradalom
feltételezhetôen tervezett és idôzített volt, és ilyen vonatkozásban hozható
kapcsolatba az angolok szuezi ,,agresszivitásával".
Egy üzenettel támasztja alá ezt az állítását, amit a budapesti brit követség
küldött Londonba október 24-én délelôtt, azt követôen, hogy megtörtént az
oroszok támadása a budapesti fegyveres felkelôk ellen, ami ,,a felkelés
leverésének kezdete". Az üzenet jelzés volt London részére, hogy az Egyiptom
elleni katonai akció elindulhat ,,on a greatly stepped-up bases", miután a
magyarországon kialakult helyzet hasznosan eltereli a szovjet erôket a
Közel-Kelettôl. Meglátása szerint a két krízis egymástól nem különálló,
hanem szorosan egybekapcsolódó, összefüggô. Ha a franciák és fôleg az
angolok nem törekszenek szuezi érdekeiket fegyveres megoldással
érvényesíteni, nagy valószínûséggel a magyar felkelés soha nem jön létre.
Ugyanakkor feltehetô, hogy Nagy Imre reformer társaival sikerrel elérte
volna szándélait, egyrészt több szabadságot a magyaroknak, másrészt
megnyerhette volna ugyanazt a függetlenséget, amit Ausztria kapott, híd
szerepét Kelet és Nyugat között. Általános véleménnyel szemben állítja, hogy
a felkelés nem volt elkerülhetetlen vagy öngyulladó (spontán), mint azt
egyes történészek állítják. ,,Mondhatjuk, hogy a felkelés tervezett és
támogatott volt kívülrôl és belülrôl egyaránt. Így a magyar hadsereg
magasabb körei beavatottak voltak továbbá a budapesti rendôrség vezetô
tisztjei Kopácsi Sándor rendôrfônök utasításait követték. Nem csak katonai
személyiségek osztogattak fegyvert civil tüntetôknek, de a rendôrök sem
léptek fel ellenük. Mondhatjuk, hogy a rend fenntartásáért felelôs szervek
kivonták magukat a felelôsség alól, feltehetôen szervezett alapon, mi által
a kormánynak nem volt más lehetôsége a rend helyreállítására, mint az
országban állomásozó Vörös Hadsereg bevetése. Így került sor fegyveres
összetûzésre október 24-én, és ezt követôen még délelôtt jelentette a
helyzetet a brit képviselet Londonnak, hogy ez volt a felkelés
megvalósulása. A követségi üzenet jelezte London részére, hogy az Egyiptom
ellen tervezett katonai mûvelet teljes gôzzel indulhat; mert a magyarországi
helyzet eltéríti a szovjet erôket a Közel-Kelettôl. Rövidesen újabb üzenet
jött Budapestrôl, már súlyos harcokról, ami megérlelte a végsô elhatározást
a Párizs melletti Sevresben tanácskozó brit, francia és izraeli delegáció
részére. Ez volt az Egyiptom elleni szervezett agresszió elsô lépése, amit
követett az izraeliek Sinai elleni inváziója október 29-én, és a brit és
francia bombázás egyiptomi katonai állások ellen október 31-én. A bombázás
alkalmasint elterelte a világ figyelmét Magyarországról, ami alkalmat adott
a szovjet vezetôknek elhatározni a második támadást, amihez további
csapatokat indítottak. Nézetem szerint a Szovjetunió nem határozott volna
november 4-ére támadást, ha a brit-francia bombázási kampány nem történik
meg."
Kilépve az elôadó fejtegetésébôl, nézzük az események sorrendjét. Nasser
egyiptomi elnök 1956 júliusában államosította a Suez Canal Company-t, amely
angol-francia közös vállalat volt. A CIA dollármilliókkal támogatta Nassert.
Emlékezzünk rá, mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió gyarmatellenes
politikát hirdetett már a huszas évektôl fogva, amit a II. világháború után
- a kétpólusú világhatalom idején - érvényre juttattak. Nasser a
Szovjetunióval kötött fegyvervásárlási szerzôdést gyapotért. Izrael október
28-án elfoglalta a Sinai félszigetet, Gázát, elözönlötte a csatornaövezetet,
amire a tervbe beavatott britek és franciák megjelennek békét csinálni,
ütközô zónát alkotva a csatorna körül.
Kissé részletesebb leírást találunk Jakus János tanulmányában (A
nagyhatalmak válságkezelési technikái az 1956. évi konfliktusokban.
Megjelent a Katonai Biztonsági Hivatal Szakmai Szemle c. lapjában 2006/2.)
,,A politikai szándékok egyeztetésén túl az izraeli haderô fejlesztésében
kiemelkedô szerepet játszottak a térségben pozícióvesztésre álló
nyugat-európai hatalmak. Különösen Franciaország kötött jelentôsnek mondható
izraeli fegyverszállítási üzleteket, amelyek keretében harci repülôgépeket,
harckocsikat és kisebb hajóegységeket szállított az Egyiptom elleni
fellépésben szövetségesévé vált közel-keleti országnak. Az Egyesült
Királyság katonai tanintézeteiben pedig a késôbbi hadmûveletekben kiemelkedô
teljesítményt nyújtó izraeli katonatisztek képzése folyt nagy intenzitással,
emellett pedig haditechnikai gyártási technológiákat is átadtak Izraelnek. A
három ország politikai és katonai elképzeléseinek végsô formába öntésére
1956. október 22-24. között a franciaországi Sevresben lezajlott
tárgyalásokon került sor. Ekkor konkretizálták és egyben végsô formába
öntötték, véglegesítették az Egyiptom elleni politikai, de mindenekelôtt a
katonai fellépésre vonatkozó terveiket. Ekkor született meg a döntés az arab
ország elleni katonai akció 1956. október 29-én történô megindításáról is.
Izrael állam kapcsolata az Egyesült Államokkal - az informálisan igen nagy
befolyással rendelkezô amerikai zsidó lobbin keresztül - stabilnak volt
mondható. Ezért az Egyesült Államok formálisan nem tett határozott lépéseket
Izrael tervezett katonai akciójának megakadályozása érdekében, ellenkezôleg:
részt vállalt a zsidó állam haderejének felfegyverzésében. Az USA -
Franciaország, de különösen az Egyesült Királyság esetében - diplomáciai
csatornákon keresztül egyértelmûvé tette európai szövetségesei számára, hogy
nem tud azonosulni a térségre vonatkozó terveikkel. Az Egyesült Államok
ugyanis komoly pressziót gyakorolt szövetségeseire annak érdekében, hogy
eltérítse ôket a fegyveres konfliktus kirobbantásától. A válság lezárását
követôen az USA döntô mértékben növelte befolyását a térségben, mindenek
elôtt a gazdag szénhidrogén kinccsel rendelkezô Szaúd-Arábiában és az
Arab-öböl menti országokban. A konfliktus kezdetén a fôszerepeket az
Egyesült Királyság, Franciaország, Izrael és Egyiptom játszotta, míg a
végkifejletben ezen országoknak meg kellett elégedniük a statiszta
státusával. Ugyanis a domináns szerepeket az Egyesült Államok és a
Szovjetunió vonta magához."
Láthatjuk tehát, hogy Mr. Skardon az elôadásában jelzett budapesti
üzenetnek, amit a brit követség küldött Londonba október 24-én délelôtt,
döntô jelentôséget tulajdonít, ami - mint kifejtette - ,,végülis
hozzájárult
a három ország hadi vállalkozása megvalósulásához, ami ha nem történik meg,
nem következett volna be Budapest október 4-i lerohanása." Ez az elmélet
egyik különlegessége volt az elôadásnak.
Ami viszont a tervezettséget, idôzítettséget illeti, gondoljunk bele - ki
tudott volna megtervezni olyan 13 napot, úgy ahogy az megtörtént? Amelyek
elején, október 22-én diákok szervezkedtek, nem többre, mint a másnapi
felvonulásra, amitôl valami olyant vártak eredményként, ami a lengyeleknek
sikerült. Igen, a felvonulások országszerte tervezettek voltak, és így vagy
úgy engedélyezettek is. De semmi egyéb, ami ezt követôen történt, nem is
lehetett tervezett. Az eseményeket három tényezô - tüntetôk, kormányhatalom,
orosz haderô - egymást cselekedetre késztetô lépése mozgatta elôre. A
fordulópontot a békés illetve véres megoldás között a hatalom követte el,
amikor lövetett az ÁVH-val, majd igénybe vette a szovjet katonaság
beavatkozását.
Valóban úgy volt, hogy a felkelôk számára megnyíltak a katonai
fegy-verkészletek, hogy a rendôrség nem utasította rendre a felkelôket, de
az nem valamiféle elôre szervezettség-bôl adódott, hanem a pillanat hozta
létre, az a felismerés, hogy a tüntetôk jó ügyet szolgálnak, és az a tény,
hogy a terrorista hatalom megdöntése közakarat volt. Nem kellett már
szer-vezkedni, adott volt a cselekvés lehe-tôsége. Ha valaha valami spontán
lehetett, a magyar forradalom volt az.
Gyakran felmerül a kérdés: volt-e, és ha volt szerepe az Egyesült
Álla-moknak a magyar forradalomban, miben nyilvánult az meg. A támoga-tásnak
három terepe lehetett: a hiva-talos amerikai politika, az amerikai politikai
propaganda, és harmadik-ként az ennek nyomán keletkezett elképzelések és
elvárások.
Végezzünk elôbb az utóbbival. Az amerikai támogatás feltételezése
Magyarországon, a lelkekben élô, meggyôzôdés-erejû bizakodás volt, miszerint
nem lehet, hogy Amerika, a szabadság klasszikus hazája és bajnoka végletekig
tûrje mindazt, amit a szovjet elkövet Magyarországon, és persze másutt is.
És ha eddig nem volt elég szovjet brutalitás a meggyôzéshez, ami most
(1956-ban) végbemegy, minden bizonnyal cselekvésre készteti az egész Szabad
Világot. A bajba jutott ember bízik abban, hogy szerencsésebb embertársai
megsegítik. Gondoljunk bele, van benne logika, egy szörnyû világháború után,
amiben a világ hatalmai, nagyok és kisebbek összefogtak az emberi szabadság
érdekében, mert azt veszélyeztetve hitték, most amikor a magyar népre a
szolgaság, terror, megaláztatás, kifosztás ideje jött el, nemcsak
fenyegetteségben, de valósággal is, nemde természetes követelés azon
szerencsésebb népekhez, amelyek békében élhetnek, hogy: Segítsetek! Hiszen a
népek szabadsága érdekében létrehozott háborús szövetséget megtartották a
béke biztosítására - hát nem az Egyesült Nemzetek Szövetségének
hátáskörébe
tartozik védelmébe venni a bántalmazottakat?
A Deák Kör amerikai vendége szólt errôl a kérdésrôl is. Méltatlankodva
említette, hogy Mindszenty egy általa idézett mondatában országát az USA és
egyéb hatalmak védelmébe ajánlja. (,,I ask for forceful and spee-dy defence
of my country from the USA and other powers.") ,,Ez katonai beavatkozást
jelent - mondja - a Nyugat és fôként az Egyesült Államok részérôl, azon az
alapon, hogy a Nyugat és az Egyesült Államok felelôsek Magyarországért elvi
alapon (as a matter of principle)". (Utalás arra az írásbeli nyilatkozatra,
amit Robert Murphy helyettes külügyminiszter utasítására írattak az amerikai
követségre menekült Mindszentyvel, november 4-én.)
Volt viszont a CIA szakértô elôadásában egy másik tétel, amirôl szólni kell:
,,Alleged abandonment by the West of Hungary in times of need over the
centuries was a major theme in the speech to the nation that Mindszenty had
delivered by radio the previous evening..."
Ilyen nyugatot vádoló mondat - bár helyénvaló lett volna - nem hangzott el
Mindszenty rádió szózatában, amit a parlamentbôl sugároztak november 3-án.
És máskor sem, hiszen ez volt az egyetlen rádió szózata a nemzethez. Jól
tudjuk, hogy éppen Mindszentyvel kapcsolatban vádak és hazugságok áradata
burjánzott. Az elôadó bizonyára ilyennel találkozott. Általánosan elterjedt
az is, hogy Mindszenty visszakövetelte az egyházi birtokokat rádió
üzenetében. (Eheti számunkban ismét közöljük a beszédet szó szerint, a 11.
oldalon.)
Történelmi forrásokból tudjuk, hogy: ,,November 4-én hajnalban Mindszenty
bíborost telefonon kérték, menjen azonnal a parlamentbe, ahol Nagy Imre
kormánya ülésezik. A parlament közelében észrevette, hogy orosz páncélosok
zárják körül az épületet. Nyomban megfordult és az amerikai követség egyik
szomszédjához tért be. Innen hívta fel telefonon az amerikai követet,
menedékjogot kérvén az amerikai követségtôl. A követ biztosította Mindszenty
bíboros számára a menedékjogot, a prímás pedig kíséretének védelme alatt pár
perc múlva elérte az amerikai követséget."
Visszatérve az Egyesült Államok szerepére vonatkozó elképzelések kérdésére,
tény hogy nem találunk vezetô amerikai politikusok részérôl olyan
kijelentéseket, amik közvetlenül utalnak Magyarországnak nyújtandó
segítségre, ilyen ígéretre, ha elszakadna a szovjet kötelékbôl, de bizony
volt olyan elnöki kijelentés, amibôl ilyen természetû ígéret kiolvasható. Az
általános felszabadulásra utaló megnyilatkozásoknak is volt reménytkeltô
hatása a vasfüggöny mögött. Tény azonban, hogy a Szabad Európa Rádió hamis
illúziókat keltô propagandát terjesztett évtizedeken keresztül.
Az elôadó említette, hogy ,,Az ún. rollback policy-t az Eisenhower kormányzat
alatt egyszer s mindenkorra elásták, Eisenhower soha nem szimpatizált ilyen
magabiztos politika-akciós stratégiával abban a régióban, és habár nekem úgy
tûnik, hogy Dulles érzése szerint a magyar felkelés valójában ennek a
gyakorlatnak a következménye, ezzel szemben én úgy látom, hogy külsô
provokáció idézte elô, amely Szuezhoz köthetô. In sum, events in Hungary
were the outgrowt of planning for Suez,"
,,The CIA did not incite the Uprising - hangzott az elôadáson - sem a Szabad
Európa Rádió, amely bár fôként CIA-alapítású volt, formális kapcsolatuk alig
volt, és semmilyen módon nem tekinthetô az amerikai kormány hivatalos
szócsöveként."
Amerika mindig is a különleges politikai képletek hazája volt. Az iszonyatos
pénzeket évtizedeken keresztül fölemésztô, kétes indíttatású Szabad Európa
Rádió noha kormány alapításában jött létre, önálló életet élt - most egy
tanulmányból idézünk (Canadian Journal of History, Radio Free Europe's
Impact on the Kremlin in the Hungarian Crisis of 1956) egy megállapítást: ,,
,,Hovatovább konfliktusok keletkeztek mind a Truman- mind az
Eisenhower-kormányzatban a lélektani hadviselés és burkolt mûveletek
(liberation and rollback) vonalán, pontosab ban a National Committee of Free
Europe és az US-kormány között. Míg Washingtonból egyértelmûen nyilatkoztak
annak fontosságáról, hogy a felszabadulás reménye életben maradjon a
rabnemzetekben, az elôvigyázatos külügyminisztérium inkább hajlott
elutasítani a felszabadítást, és a Fehér Ház óvakodott kifejezetten
hitelesíteni ilyen politikát. Jó néhány esetben megdöbbentették a Szabad
Európa Társaság cselekedetei a Külügyminisztériumot és a Fehér Házat.
Valósággal allergiát kaptak a Szabad Európa Rádió ostoba tréfáján, amikor
Bécsben a Magyarországra induló vonatokat ellátták Rákosi képét ábrázoló
WC-papírokkal."
Kialakulhatott volna más lelkületû politika is Amerikában, ha azt dobja fel
a politikai áramlat. Például Taft amerikai republikánus szenátor 1952
júniusában New Yorkban kijelentette, hogy: ,,Tántoríthatatlan híve vagyok
minden leigázott nép felszabadításának és az önrendelkezési jog legteljesebb
mértékben való alkalmazásának. Határozottan ellenzem az eddigi amerikai
állásfoglalást, a bolsevizmussal szemben negatív eszközökkel folytatott
védekezési módszereket. Dinamikus külpolitikát és aktív katonapolitikát kell
életbe léptetnünk, hogy ezzel visszaadhassuk Kelet-Európa népeinek
szabadságukat." Igaz, Taft szenátor ellenzékben volt, amikor ezt a beszédét
elmondta.
Még távol vagyunk a SZER propa-gandája szabadságküzdelmünkre tett hatásának
teljes megismerésétôl, de azt biztosra vesszük, hogy a SZER által
mondottakat a legkisebb re-ménysugárba is belekapaszkodó két-ségbeesettek
lelkületével a magyar nép - amikor csüngött a titkon hall-gatott rádióján -
minden szót szent igazságnak vett, és az elhangzottakat az Egyesült Államok
hivatalos állás-pontjaként fogadta.
Charles Gati Vesztett illúziók, Moszkva, Washington, Budapest és az 1956-os
forradalom címû kényvében mindjárt az elsô oldalon olvassuk: ,,Ami az
Egyesült Államok bizonyítványát illeti — kiderült [kutatásai során] hogy
sokkal rosszabb, mint valaha is gondoltuk volna. Az újonnan megismert tények
fényében jól látható, míly nemtelenül gondolkodtak és viselkedtek, amikor
életben tartották a magyarokban a reménykedést, ám a kisujjukat se
mozdították annak érdekében, hogy nekik bármiféle — katonai vagy diplomáciai
— segítséget nyújtsanak. (...) Most, öt hosszú évtized elteltével, amikor a
szakirodalmat tanulmányozom, és kutatom 1956 valaha titkos archívumait, csak
most ismerem fel, mennyire negatív szerepet játszott az Egyesült Államok a
forradalom alatt. Különösen sokatmondónak találom most, hogy Moszkva és
Washington egyformán valamiféle sikerként értékelte a magyarországi
forradalom elbukását."
Charles Gati (Gáti Károly) választott hazájának lelkes híve, neves
történész, Bush elnök tanácsadója.
Az Angliában élô Victor Sebestyen Twelve Days: The Story of the 1956
Hungarian Revolution címû, a Pantheon kiadó által megjelent könyv szerzôje,
számos angol újság munkatársa, a szovjet összeomlás körülményeinek
szakértôje, a magyar forradalom és szabadságharc történetérôl szóló számos
tanulmány szerzôje a szóban forgó témáról így nyilatkozott:
,,Az igazi gonosztevô nem is annyira a Szovjetunió, amely aligha
cselekedhetett másképp, hanem a CIA pénzelte Szabad Európa Rádió.
Bátorította a harcolókat, akik azt gondolhatták, hogy közeleg az amerikai
katonai segítség, Nagy Imrét a Kreml bábjaként ócsárolta, és buzdította a
lázadókat, hogy folytassák a harcot. A Szabad Európa Rádió felelôtlenül
bátorította a felkelôket." (The Independent, 2006. november 8.)
,,Amerika pedig, és elsôsorban a Szabad Európa Rádió, a maga tudatlansággal
vegyes cinizmusával olyan szenvedélyeket táplált, amelyek érdemi segítése
nem állt szándékában. A végkifejlet, állítja Gati, lehetett volna más is. A
több mint tizenöt éves rendkívüli kutatás és interjúkészítés eredményeként
született könyv rá döbbent bennünket arra, hogy milyen sokat kell még
megtanulnunk a hidegháború kulcsfontosságú eseményeirôl, és ami még
fontosabb, hogy hogyan lássunk hozzá." (Foreign Affairs, 2006.
november-december, az US Külügyminisztérium hivatalos szemléje.)
,,Az Amerikai Egyesült Államok finanszírozásával mûködtetett Szabad Európa
Rádió a magyarországi közvélemény egyik fô információs forrása volt ezekben
a napokban. A november 4-i szovjet támadást követôen a rádiócsatorna
folyamatosan kitartásra biztatta a fegyveres felkelôket és a Nyugat várható
katonai segítségérôl beszélt." 1956-os forradalom. (Wikipédia)
Összegezésként elmondhatjuk, jól tesszük, ha megismerjük részleteiben is
történelmünket, de álljon elôttünk mindig a tapasztalat, hogy a
nagyhatalmakkal szemben nem lehet igazunk, nincs beismerés, revízió,
jóvátétel, feloldozás. Már azért is hálásak vagyunk, ha utólag megértôen
meghallgatnak minket.
Csapó Endre korábbi írásai olvashatók a Hunsor honlapján:
www.hunsor.se/csapotudositasai/
továbbá 3 kötetben kapható a Püski Kiadónál. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-19 19:27:14, péntek
|
| |
| |
Franka T. Kerepes polgármestere
Döntött Kerepes: a pufajkás és Havas nem kívánatos személyek
2007-10-17. 19:53:15
A magyar közéletben eddig példátlan és bátor önkormányzati döntés született
a mai napon Kerepesen. A Pest megyei község képviselotestületének ülésén a
városatyák határozatot fogadtak el, mely szerint Horn Gyula, az 1956-os
forradalom leverésében jeleskedo terrorista-karhatalmista, késobb kormányfo,
és a forradalommal kapcsolatos gyalázkodó kijelentéseivel nemrégen
középpontba került Havas Szófia szocialista országgyulési képviselo nem
kívánatos vendégek Kerepesen.
A határozatban kimondják: a város nem látja szívesen a kommunista
politikusokat, és kérik, a jövoben kíméljék meg oket mindenfajta
látogatásuktól.
Az elmúlt hetekben nagy vihart kavart a hazai közéletben, hogy Havas Szófia
kijelentette: 1956 nem forradalom volt, hanem "börtönbol szabadult nyilasok
randalíroztak", akiket o nem tud tisztelni.
(barikád) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-19 19:22:53, péntek
|
| |
| |
Az alapelveket rúgja fel a kormány
2007. október 19., péntek 14:36 InfoRádió
Átgondolatlanok a jövő januártól életbe lépő új KRESZ-szabályok, amelyek miatt perek sokasága is indulhat - mondta az InfoRádiónak Kozma Péter ügyvéd. A szakember kifogásolja azt is, hogy az objektív felelősségi rendszer bevezetésével az alapelveket rúgják fel, vagyis nem az elkövetőt büntetik meg. Az ügyvéd hozzátette: a visszaeső gyorshajtók továbbra is száguldozhatnak majd az utakon, és a pénzbüntetés alól is ki lehet majd bújni. Összeállításunkban a német és a brit szabályozást is bemutatjuk.
A közlekedési morált és a baleseti statisztikát a jövő januártól életbe lépő új KRESZ-szabályok nagy része nem érinti - vélekedett Kozma Péter ügyvéd.
Kifejtette, hogy az elképzelések kizárólag a pénzbeszedést célozzák meg, és egyedül az ittas vezetőkre kiszabott bírságok emelése elfogadhatató.
Az ügyvéd kiemelte: a magyar jogban idegen az objektív felelősség elve, amely a kormány tervei szerint a gépkocsi üzembentartóját terhelné januártól a szabálysértések elkövetésénél. Kozma Péter szerint az objektív felelősség a közlekedési szabályok büntetési rendszerét ásná alá.
Eddig az volt az alapelv, hogy az elkövetőt kell büntetni, ám az objektív felelősségre vonatkozó szabályozás elvonatkoztat ettől - mondta a szakember. Hozzátette: nem lesz elrettentető erő, ha nem az kapja a büntetést, aki elköveti a szabálysértést.
Szakmailag átgondolatlan a kormány elképzelése, és perek sokasága indulhat emiatt - közölte Kozma Péter.
A közlekedési szabálysértéseknél a visszatartó erő a jogosítvány bevonása, de nyilvánvaló, hogy az üzemben tartóval ezt nem lehet megtenni, és nem lehet büntetőpontot adni neki - hangsúlyozta az ügyvéd.
Kozma Péter szerint a renitens vezetők ezek után is a közlekedésben maradhatnak. Eddig mindenki letagadta, hogy ő vezette volna az autót a szabálysértés idején, ám ezt követően is ezt fogják tenni - közölte.
Cikkünk folytatódik, lapozzon!
http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-156169 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-19 19:09:27, péntek
|
| |
| |
Mégis létezik a dokumentum, amelyre Mikola hivatkozott
2007. október 19., péntek 10:01 InfoRádió
A biztosítótársaságok még nem döntötték el, hogy belépjenek-e az
egészségbiztosítási piacra - mondta az InfoRádióban az egyik társaság
igazgatósági tagja. Paál Zoltán szerint a nyilvánosságra hozott
egészségbiztosítási reformról szóló törvénytervezet nem kelloen részletes
ahhoz, hogy dönteni tudjanak.
Paál Zoltán az egészségügyi szakemberekhez hasonlóan azt a nézetet vallja,
hogy olyan törvény született, amely kompromisszumot teremt ugyan a különbözo
politikai erok álláspontja között, ennek köszönhetoen azonban csak egy
átmeneti szabályozásnak tekintheto. Mint mondta, számos pont még
megoldatlan, vagy nem felel meg a kiinduló koncepciónak.
Igazi "öszvér megoldás" született, amelyben számos kérdés tisztázatlan.
Például az, hogy a kisebbségi tulajdonos mennyire szólhat bele a menedzsment
irányításába.
Nem világos az sem, hogy a biztosítóknak mely rendelointézettel kell
kötelezo jelleggel szerzodést kötniük, vagy az, hogy ha a biztosító
nyereséggel zár, akkor az összeg hány százalékát kell visszaforgatni az
egészségügybe.
Azt pedig foleg nem tudják a biztosítók, hogy mekkora kockázatot vállalnak,
és ezért milyen nyereségre számíthatnak. Paál Zoltán cáfolta, hogy a
biztosítók garantált hozamot akartak volna.
Azt azonban nem szeretnék, ha a bevételeiket és a kiadásaikat is tolük
teljesen függetlenül határoznák meg, és így akár egy olyan helyzet is
kialakulhatnak, amikor a biztosítótársaságok tevékenységétol teljesen
függetlenül az egész ágazat veszteséges lehet.
Sosem kértek garantált hozamot
Azzal nem ért egyet, hogy az egyes biztosítók maguk dönthessék el, milyen
ellátást adnak meg a partnereiknek, és melyeket nem, arra azonban
lehetoséget akarnak kapni, hogy ellenorizzék: az ellátók betartják-e például
azokat az eloírásokat, szakmai protokollokat, amelyek alapján a
finanszírozást megkapják.
Elmondta azt is, hogy mindezek miatt a biztosítótársaságok még nem döntötték
el, hogy belépjenek-e az egészségbiztosítási piacra.
A tárca várhatóan áprilisban tartja a licitálást az egyes területekre, ezért
szavai szerint legkésobb márciusig kell dönteniük. Sokáig nem halogathatják
a dolgot, mert fél év kevés lehet ahhoz, hogy felkészüljenek erre a
feladatra.
Paál Zoltán megerosítette azt a lapinformációt, miszerint a nyáron
összeállítottak egy 10 pontos kritériumrendszert a belépéshez, de mint
mondta, ez csak egy szakétoi tervezet volt, és sokat változott az elkészülés
óta, így el sem küldték a tárcának.
Erro a dokumentumról Mikola István fideszes politikus beszélt a héten. A
kormány tagadta az igénylista létezését.
Hanganyag: Gál Ildikó
Részletek itt:
Titkos dokumentum jutott Mikola kezébe?
2007. október 17., szerda 14:36 InfoRádió
MeghallgatomLetöltömKinyomtatomElküldömBetuméret + -
A Fidesz alternatív javaslatot dolgozott ki az egészségbiztosítási rendszer
átalakítására, ezt hamarosan ismerteti a párt - mondta Mikola István
fideszes képviselo. Hangsúlyozta: kész szakmai koncepciójuk van arra, hogy
kormányzásuk esetén miként szüntessék majd meg a több-biztosítós rendszert.
A kormány emberéleteket veszélyeztet, ha a profitérdekelt magánbiztosítók
mellett teszi le a voksát az egészségbiztosítási rendszer átalakításakor -
véli Mikola István.
A fideszes egészségpolitikus közölte: minden alkotmányos módszert
megragadnak, hogy megakadályozzák a kormány jelenlegi koncepciójának
elfogadását.
Mikola István arra szólította fel a civil szervezeteket is, hogy tegyenek
meg mindent a tervezet jóváhagyásának megakadályozása érdekében.
Hozzátette: a Fidesz kidolgozott egy alternatív javaslatot az
egészségbiztosítási rendszer átalakításával kapcsoltban, és ezt hamarosan
nyilvánosságra hozza a párt.
Az ellenzéki politikus úgy vélte, hogy a kormányzat értékváltásra készül, a
szolidaritás helyett a profitérdekelt biztosítói érdekek mellett teszi le a
voksát.
Mikola István egy tízpontos javaslatot ismertetett, amely - szerinte - a
biztosítók hivatalos álláspontját tükrözi.
A politikus nem árulta el, hogy honnan származik az anyag, illetve hogy mely
biztosítótársaságok jegyzik, ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ezt most
mindenfelé fújja a szél.
Mikola István megerosítette, hogy amennyiben a Fidesz kerül kormányra, bármi
áron megszünteti a több-biztosítós rendszert, konkrét szakmai koncepciója
van ezzel kapcsolatban.
2
Szó nincs arról, hogy nyereségorientált biztosítók diktatúrája, rémuralma
következne be - jelentette ki Kökény Mihály, az Országgyulés Egészségügyi
Bizottságának szocialista elnöke.
Kökény Mihály kiemelte: az egészségbiztosítási reform kapcsán az ellenzék a
parlamenti demokrácia kereteit feszegeti. Mint mondta, Mikola István
semmilyen javaslattal nem állt elo a tekintetben, hogyan lehetne
végrehajtani az egészségbiztosítás reformját.
Mikola István olyan változásra mond nemet, amely megorzi a nemzeti
kockázatközösséget, a szolidaritást - szögezte le a szocialista képviselo.
Hozzátette: a rendszer az új pénztári szereplokkel elosegíti egy betegbarát,
betegközpontú finanszírozó létrejöttét.
Kökény Mihály szerint a Fidesz arra mond nemet, hogy legyen végre valaki,
aki orködik a betegbiztonsági szabályok betartásán.
Mint elhangzott, az MSZP olyan biztosítási rendszert akar, amelyben
fennmarad a kötelezo jövedelemarányos járulékfizetés, és egységes a
szolgáltatási csomag.
Kökény Mihály közönséges hamisítványnak" nevezte azt a dokumentumot, amelyet
Mikola István sajtótájékoztatóján kiosztott.
A tízpontos "Biztosítói álláspont" címet viselo dokumentum szerint akkor van
értelme az üzleti biztosítók bevonásának a rendszerbe, ha a létrejövo
biztosítókban meglesznek az üzleti döntéshozatal feltételei, meghatározzák
az "alapcsomag" tartalmát, ami azt jelenti, hogy az államnak ki kell
mondania: nem lesz teljes és korlátlan a hozzáférés a szolgáltatásokhoz, és
a társaságok piacra lépésének feltétele a rendszer kiszámítható és
elfogadható mértéku kockázata.
"A kormány ilyen dokumentumot soha nem kapott, ilyet valakik valahol azért
írtak, hogy zavart keltsenek" - fogalmazott Kökény Mihály.
Újságírói kérdésre elmondta: a pénztárak semmiféle garanciát nem kapnak arra
az esetre, ha a biztosítottak elhagyják.
3
Az Egészségügyi Minisztériumhoz semmilyen írásos feltételrendszer nem jutott
el a biztosítótársaságok követeléseivel kapcsolatban - mondta el a tárca
államtitkára.
"Általunk nem ismert, meg nem kapott dokumentumhoz nem tudunk viszonyulni,
nem tudjuk, hogy valós dokumentum-e, nem tudjuk, hogy mit tartalmaz. Ha
megkapjuk, majd mondunk róla valamit, ma ezt nem létezo dokumentumnak
tekintjük" - fogalmazott Kincses Gyula.
Az államtitkár közölte: a biztosítótársaságok nem határoztak meg
feltételeket a tárgyalások során, velük is ugyanúgy egyeztettek, mint más
szervezetekkel; írásos biztosítói anyagról pedig soha nem volt szó.
A politikus emlékeztetett: céljuk nem a biztosítók érdekeinek védelme, hanem
a biztosítottak érdekeinek a szem elott tartása. Éppen ezért a rendszer
egészét érinto kérdések továbbra is állami hatáskörben maradnak majd. A
biztosítóktól azt várják, hogy a szervezetbe másfajta muködési elvet, más
muködési kultúrát hozzanak.
Kincses Gyula hangsúlyozta: bár az elso koncepcióban az szerepelt, hogy a
biztosítótársaságoknak dönto befolyásuk lesz a döntéseket illetoen, mára ez
módosult.
"Ez így, hogy dönto befolyás, biztos, hogy nem igaz, a különbözo szintu
testületekben egy bonyolult egyensúly fog létrejönni" - szögezte le az
államtitkár.
A politikus elmondta: bár a kormány elso alkalommal tárgyalta a
dokumentumot, nem tud részleteket arról, hogy a kabinet mennyiben értett
egyet a tárca elképzeléseivel.
JobbINFO: http://jobbinfo.tvn.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 26
|
|
|
|
2007. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
695 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 297
- e Hét: 3399
- e Hónap: 14510
- e Év: 168006
|
|
|
Offline
