|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
|
|
2007-10-21 21:53:48, vasárnap
|
| |
| |
Víg Éva
Altató
Ringató lágy dallamokba
takargatnálak,
puha, selymes, hűs szavakkal
altatgatnálak.
Forró csókkal szemeidet
megpecsételném,
gondfelhőket a lelkedről
ellibbenteném.
Képzeletből álmot szőnék
éjszakáidra,
s ha tehetném enyhet adnék
bús vágyaidra. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek,idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-21 19:37:28, vasárnap
|
| |
| |
Tóth Árpád
A NAP VÖRÖS ARANYBAN...
A nap vörös aranyban, gőggel alkonyul,
Körül a felhők hódolata gyúl,
De fellebb
Lomhább, búsabb s fenségesebb
A felleg.
/részlet/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek,idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-21 15:49:19, vasárnap
|
| |
| |
Vándor roskad le az útszél kövére.
Bot a kezében. Bárcsak célhoz érne!
De nem megy tovább! Hogyan érje el,
ha olyan nehéz terheket cipel?
Amikor indult, erős volt és boldog.
Azóta annyi minden összeomlott.
Szívében ott a kérdés szüntelen:
Mért lett ilyen az út, én Istenem?!
Ahogy így töpreng, kicsordul a könnye,
és leperdül az útszéli göröngyre.
Aztán elcsendesedik. Lehet-e
ilyen csüggedt, ha Isten gyermeke?
Magasba emeli tekintetét.
Ott majd megérti, amit itt nem ért.
Fogja botját, és indul vánszorogva.
Mintha a domboldalon kunyhó volna!
Odaér. Bemegy. Fáradtan lefekszik.
Elég volt már a vándorlásból estig.
Soká eltöpreng még a bajon, hiányon,
míg végre lassan elnyomja az álom.
S magát álmában is vándornak látja,
útban a távol mennyei hazába.
A mennyei város ragyog feléje.
Oda igyekszik, siet, hogy elérje.
Kezében vándorbot, vállán keresztje.
Vállára azt maga Isten helyezte.
Siet örömmel. Föl! Előre! Föl!
A messzi cél, mint csillag, tündököl.
Hőség tikkasztja. Keresztje teher.
Útközben néha pihennie kell.
Kedves ház kínál pihenést neki.
Súlyos keresztjét ott leteheti.
S ahogy továbbindulna, mit vesz észre?
Tekintete ráesik egy fűrészre.
"Olyan súlyos keresztet cipelek.
Jobb, ha belőle lefűrészelek" - mondja magában.
"De jó, hogy megtettem!
Sokkal könnyebb!" - sóhajt elégedetten.
Siet tovább. Mindjárt elfogy az út,
s eléri a ragyogó gyöngykaput.
Ó, már csak egy patak választja el!
Jön-megy a partján, hídra mégse lel.
De hirtelen eszébe jut keresztje:
A túlsó partra az most híd lehetne.
Jaj, nem ér át! Hiába próbálgatja:
hiányzik a lefűrészelt darabja.
"Mit tettem!" - kiált kétségbeesetten.
"Most a cél közelében kell elvesznem,
mert keresztemet nehéznek találtam!"
S ott áll a parton keserű önvádban.
Azután új vándort lát közeledni,
s mert keresztjéből nem hiányzik semmi,
mint hídon, boldogan indulhat rajta,
hogy átjusson békén a túlsó partra.
"Rálépek én is!" Reménykedni kezd:
az ismeretlen, idegen kereszt
hátha átsegíti. Rálép, de reccsen
lába alatt. "Jaj, Istenem, elvesztem!
Uram, segíts!" Így sikolt, és felébred.
Még a földön van. Előtte az élet.
Csak álom volt a kín, a döbbenet.
"Megváltó Uram, köszönöm Neked!
Keresztemet Te adtad, ó, ne engedd,
hogy egy darabot is lefűrészeljek!
Amilyennek adtad, olyan legyen!
Te vezetsz át a szenvedéseken.
A Te kereszted szerzett üdvösséget,
de mivel az enyémet is kimérted,
Te adj erőt és kegyelmet nekem,
hordozni mindhalálig csendesen!"
Kemény a harc, nehéz a kereszt terhe.
Nem bírom már! - sóhajtod csüggedezve.
De tarts ki! Egyszer meglátod, megérted,
hogy a keresztre miért volt szükséged.
(ismeretlen szerző)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek,idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-21 11:15:21, vasárnap
|
| |
| |
Hű asszony blues
Nem vagyok elég erős,
Tudom, nem vagyok hős.
Adj békét és erőt
És egy szelíd szemû nőt !
Aki nem vádol, ha szól,
És megvéd magamtól,
Ha gyengülök és félek,
Ha már nem hiszek, csak élek.
(Hobo) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek,idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-21 10:35:26, vasárnap
|
| |
| |
Chrobacsinszky Eszter:
Bon voyage
Az utolsó pohár. Láttam a szemedben
Egy ezüstszikrát, ami addig ismeretlen
Módon intett - búcsút? Mindegy volt.
Italod vége az asztalra borult.
Mintha ezer mérföldnyire szólna
Az a dermesztő, vészjósló sziréna.
Neked már minden múlt. Mind semmi.
Rád nézek. Suttogok: ,,Bon voyage, mon ami."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek,idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-21 10:28:00, vasárnap
|
| |
| |
Kocsis Gábor:Kőforgács
Hétfő vastag kötelet fon.
Kedd sárkányt erget.
Szerda mint a borjú bámul
pilledt szárnyú délutánbul.
Csütörtök a hídra lép,
pénteken ez nem elég,ingatta nagy vízfejét.
Szombat szörnyű árkot ás,
vasárnap:föltámadás. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek,idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-21 09:26:33, vasárnap
|
| |
| |
ADY ENDRE :
A MESE MEGHALT
Mese-zajlás volt. Még élt a Mese
S egy tavaszon én valakire vártam.
Mese-zajlás volt. Zajlott, sírt a vágyam,
Parthoz sodort egy illatos mesét,
Parthoz sodort egy kósza asszony-árnyat.
Hol szedte? Merre? Nem tudom, de szép,
Új mese volt ez s az árny csodasápadt.
Mindig szerettem árnyat és mesét:
A legszebb mesét és a legszebb árnyat
Egy babonás tavaszi éjszakán
Addig kérleltem, míg életre támadt.
Mese-zajlás volt. Még élt a Mese.
Mese-zajlás volt. Meghalt a Mese
Ugyanez éjjel. Bénán, félve, fázva,
Élő mesére s élő asszonyára
Riadtan néztem. Nem az én mesém.
És ez az asszony, ez a csodasápadt?
Ez Minden-asszony, ez nem az enyém.
Tolvaj a lelkem, idegen csodákat,
Idegen árnyat terem és mesét:
A mese régi s rizsporos árnyat
Kérleltem egy tavaszi éjszakán;
Mikor a vágyam utolszor megáradt.
Mese-zajlás volt. Meghalt a Mese.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek,idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-21 06:54:42, vasárnap
|
| |
| |
Lugosi Lou
A reggel
Macskás léptekkel
Bejő a reggel,
Elém oson.
Nem zavarom.
Leül a konyhakőre,
Fény lesz belőle,
Egy perc alatt.
Felkelt a Nap. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek,idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
2007. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
351 db bejegyzés |
| e év: |
1292 db bejegyzés |
| Összes: |
12857 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 181
- e Hét: 1861
- e Hónap: 2959
- e Év: 29087
|
|
|
Offline
