|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 31
|
|
|
|
|
|
2007-10-31 23:36:54, szerda
|
| |
| |
Határozat a székely nép egységéről
Gyergyószék
2007. október 31. szerda 22:03
Tudatában annak, hogy Székelyföld autonómiája révén, a székely népnek, mint a
magyar nemzet részét képező eleven történelmi és
kulturális közösségnek az egysége és szabadsága valósul meg, hogy a kommunista
diktatúrában, az 1960-as majd 1968-as területi
átszervezésekkel önkényesen átrajzolt közigazgatási határok szétdarabolták
szülőföldünket, hogy népünket ne csak a szabadság de az
együvé tartozás intézményétől is megfosszák, hogy Székelyföld lakói együttes
erőfeszítéssel, egyetlen közigazgatási egységben élve,
hatékonyabban tudnának fellépni annak érdekében, hogy törvényesen megválasztott
önkormányzatukra a központi hatalom széles
hatásköröket ruházzon, és ez által megvalósuljon a Ditrói Székely Nemzetgyűlés
határozata:
"Székelyföldnek regionális szintű hatalmat akarunk, amelynek demokratikusan
létrehozott döntéshozó szerve van, és amely
széleskörű autonómiával rendelkezik a hatáskörök, valamint ezek demokratikus
gyakorlása terén, ugyanakkor rendelkezik a feladatok
teljesítéséhez szükséges eszközökkel."
Hivatkozva az Európa Tanács Parlamenti Közgyulésének október 3-án elfogadott
1811-es ajánlására, különösen annak a 17. és 29.1 pontjaira.
Annak érdekében, hogy előmozdítsa Székelyföld autonómiájának ügyét, és a
települési székely tanácsokat ennek érdekében
mozgósítsa,
Gyergyószentmiklós Székely Tanácsa, elfogadja a következő határozatot:
Kezdeményezzük Székelyföld megye létrehozását, amely a jelenleg hatályos
jogszabályok alapján jönne létre, Kovászna és Hargita
megyékből és a Maros megyéhez tartozó történelmi Marosszékből, azokból a
településekből, amelyeket a Székely Nemzeti Tanács
törvénytervezetének függeléke Székelyföld településeiként megjelöl, nyitva hagyva a
csatlakozás lehetőségét más települések számára
is.
A Székelyföld autonómiáját elutasító bukaresti hatalom, semmiképpen nem
mondhat nemet arra az igényünkre, hogy egyetlen
közigazgatási egységben akarunk élni. Székelyföld megye létrehozása, a Romániában
jelenleg hatályos jogszabályok alapján lehetséges,
és kizárólag a Székelyföld lakóinak az akaratán múlik.
A Székelyföldet, a Békás-szorostól a Küküllői dombokig, a Székely Mezőségtől a
háromszéki Kökösig, ne szabdalják szét többé
mesterséges, elválasztó határok!
Fontosnak tartjuk leszögezni, Székelyföld lakóinak teljes és tényleges
egyenlősége csak az államon belüli önrendelkezés, azaz
a Székely Nemzeti Tanács által elfogadott, és Románia parlamentje elé terjesztett
autonómia statutum törvénybe iktatása révén
valósulhat meg. Ez az a közös cél, amely felé fontos és nélkülözhetetlen lépés lehet
jelen határozatban kifejezett igényünk valóra
válása.
Felhívjuk a települési székely tanácsokat, a széki tanácsokat, hogy bocsássák
javaslatunkat közvitára, a Székely Nemzeti
Tanács pedig tegye meg a szükséges lépéseket a székely nép egységének és
szabadságának tényleges helyreállításáért.
Gyergyószentmiklós: 2007.X.30.
Gyergyószentmiklós Székely Tanácsa nevében
Rokaly József, elnök
www.figyelo.ro |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-31 23:06:52, szerda
|
| |
| |
Nemzeti Liberális Platform>>Tóni beszól
Rogán Antal V. kerületi polgármester, 2007. október 25-én csütörtökön, úgy érezte, meg kell szólalni a másnapra meghirdetett hídblokád ügyében. Rosszul érezte. Intőjel lehetett volna a számára, hogy miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc szavakban távol tartotta magát az eseménytől, magyarán csöndben volt. Csak a rendőrkapitány, no meg Rogán Antal beszélt, az előbbi kötelességből, az utóbbi, csak úgy önszántából.
Belváros-Lipótváros első számú közjogi méltósága egyenesen a legfőbb ügyészhez fordult egy látszólag logikus vamzerkedéssel: semmilyen politikai cél érdekében sem szabad törvénytelen eszközöket alkalmazni. 2007. március 1-én délelőtt 10 órakor a Greenpeace aktivistái egy 120 négyzetméteres "Klímariadó: zöld energiát" feliratú molinót feszítettek ki a Lánchídon a Duna felett. A hidat a rendőrség egy óra múlva műveleti területté nyilvánította, a városban komoly közlekedési dugó alakult ki. Rogán Antal még sem érezte úgy, hogy kinyilvánítsa magasröptű tézisét: semmilyen politikai cél érdekében sem szabad törvénytelen eszközöket alkalmazni
De a lényeg nem is itt van. Az egyik Rogán személyét érintő lényeg: szereplése, gondolkodásmódja - innét, jobbról nézve - egyre ellenszenvesebb, s tipikus példája annak, hogyan lehet valaki narancsos úton mandarinná, nevezhetjük őt, hasonlóan Kókához, stílustalan parvenünek. Bízunk benne, hogy az orbáni polgári-értékrend vízióban nem a rogáni létforma az etalon.
Ha a polgári demokrácia fontos pillérének tartjuk a szólás- és véleményszabadságot, s ezek eredőjeként a gyülekezési szabadságot akkor a "szabad-e tüntetni engedély nélkül" kérdésre egészen más választ kell adnunk, mint Rogánnak. A demokráciát vagy érzi valaki, vagy nem. Aki nem érzi annak szabály kell, leírás, állásfoglalás, törvény és határozat, bár így sem biztos, hogy érti a lényeget, érzi a demokráciát (lásd Gyurcsány Ferenc öntörvényű demokrácia felfogása). Grespik László a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kurátora a napokban ismertette a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2007. július 17-én született jogerős ítéletét, mely szerint "a gyülekezés szabadságának aránytalan korlátozását jelenti, ha arra hivatkozva oszlatnak fel egy demonstrációt, hogy az nem volt bejelentve". Ehhez nincs mit hozzátenni.
Rogán vamzerekedése mögött egy kicsinyes Fideszes betartást látok. Ez a betartás lényegében az első hídi csata óta nyilvánvaló. A 2002-es választások utáni szavazatok újraszámlálást követelő tüntetéstől a Fidesz elhatárolódott, holott akkor még teljesen egyértelmű volt, érte tüntetnek, nem ellene. Ha végignézzük az elmúlt évek nem-Fideszes eseményeit, mindig feltűnt egy narancsos ember (Orbán, Kövér, Deutsch-Für, Szijjártó), aki a baloldal (fel)kérése nélkül is elhatárolódott, vagy egyszerűen csak hülyézett. Az "egy akol a jó akol" szellemében a Fidesz minden elkövet, hogy konkurense ne jelenhessen meg a jobboldalon. Rogán Antal is nyilván úgy gondolja, hogy ha a társadalmi elégedetlenség levezethető az un. szociális népszavazás aláírásgyűjtő íveinek szignózásával, akkor minek tüntetni?
Átmeneti időkben élni rossz, mert az ember nem tudja merre felé is visznek az események, s hajlamos azt hinni, nem is történik semmi. A mai magyar társadalmi közhangulat egyre erőteljesebben beszél az összefogás szükségességéről, pontosabban ennek egyelőre a negatív nyomata jelenik meg: birka nép, áruló értelmiség, meddig tűrjük, majd a téli gáz- és villanyszámlák után, ha majd feléli mindenki a tartalékát stb. Ám, hogy jelentős változások történnek velünk azt érdemes észre venni: az október 26-i hídblokád véleményem szerint, több szimpatizánst szerezett, mint ellenséget. S példát láthattunk arra, hogy verekedés, összecsapás nélkül is lehet eredményt elérni. A polgári engedetlenség csatát nyert.
Rogán Antalnak akkor lenne igaza, ha pártja, a Fidesz képviselné a választók akaratát, s Gyurcsány Ferenc kormányát leváltaná - hevenyészett fordításban a tüntetők által kiáltozott "Gyurcsány takarodj!" ezt jelenti -, s nem asszisztálna ehhez a kormányzásnak csúfolt ámokfutáshoz. Mert minél tovább asszisztál, annál inkább cinkosává válik hatalomnak, cinkosává egy olyan politikának, amelyik akár célul tűzte ki, akár nem, de romhalmazt "csinál" ebből az országból. Demokráciában nemcsak kormányt, hanem ellenzéket is választunk, s ahogy kormánynak, úgy az ellenzéknek is megvannak a maga kötelességei.
Lehet, hogy sem a Fidesznek, sem Rogán Antalnak nem tetszik, hogy konkurensek mozgolódnak a jobboldalon, de az egy minimális elvárás a demokráciában, hogy ezeket a mozgalmakat, ha nem is támogatja, de legalább növekedésüket ne gátolja. A sok gáncsoskodásnak, bekebelezésnek ugyanis súlyos ára lesz, egyszer meg fogjuk kérdezni, hogy a csudában lehet az, hogy csak az Ellenzéki Kerekasztal Tárgyalásokon résztvevő pártok jutnak hatalomra, jutnak be a parlamentbe? Nincs itt a háttérben egy titkos megállapodás? Ami különös, az különös.
Mohácsi-Gulyás István
http://www.udk.hu/index.php?subaction=showfull&id=1193580939&archive=& ;start_from=&ucat=1,57& |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-31 23:03:35, szerda
|
| |
| |
Trianon és a háttérerők:
Október 31: 89 éve ezen a napon nevezte ki IV. Károly, az utólsó 'magyar' király Károlyi Mihályt miniszterelnöknek, kinek emberei ezen a napon ölték meg Tisza Istvánt
Tisza István meggyilkolásáról - az 1918. okt. 23-án ellenkormányként megalakult Károlyi vezette un. Magyar Nemzeti Tanácsban - október 27-én döntöttek. A gyilkosságra való felbujtó tevékenységet a Károlyi közvetlen környezetéhez tartozó: Kéri Pál, Friedrich István, Csernyák Imre, Fényes László szervezte. Október 31-én sötétedéskor a gyilkos banda a Károlyi párt főhadiszállásáról, az Astoriából indult 2 kocsival a Hermina úti Tisza rezidencia elé Kéri Pál irányításával.
A gyilkosok nevei: Pogány József és Horváth-Sanovics Sándor. A lövéseknél jelenlévő tettestársak: Dobó István, Sztanyovszky Tibor. Többen - Kéri, Csernyák, stb. - az akció biztosításában vettek részt. A gyilkosságot követő napokban Horváth-Sanovics és Dobó Károlyi Mihály mellett teljesített testőrszolgálatot. A Károlyi kormány a gyilkosoknak több tízezer koronát(korona volt a pénzünk) fizetett ki állami kasszából és minden módon akadályozta a hatósági nyomozást.
Az 1918. okt. 31-én megalakult Károlyi kormány hadügyminisztere Linder Béla november 1-én kijelentette: kitört az örök béke, ezért soha többé nem kíván katonát látni és feloszlatta a magyar hadsereget. Miközben Pádovában folytak a fegyverszüneti tárgyalások Linder körtáviratban rendelte el az azonnali fegyverletételt, utasítása szerint a magyar csapatoknak fegyvereiket hátrahagyva kellett a frontokról hazatérniük. Tudni kell, hogy ekkor antanthatalmak nem voltak az ország területén. A cseh, román és szerb állam vérszemet kapott azon, hogy Károlyi kormány lényegében feloszlatta magyar hadsereget. Elkezdtek mozgósítani és hamarosan - a hátrahagyott fegyverzetteket is felhasználva - egyre nagyobb magyar területeket foglaltak el.
Ha nem jött volna létre a puccsista Károlyi kormány, vagy ha már létrejött, de nem oszlatta volna föl a hadsereget, akkor, bárha a történelmi Magyarország nem is maradt volna meg teljes egészében, de a képtelen trianoni csonkítás sem következhetett volna be. A Károlyi kormánynak és a mögötte állóknak azonban ez volt a feladata: a történelmi Magyarország szétverése.
Emlékezzünk csak Kossuth Lajos Kasszandra jóslatára: Kossuth 1867 májusában Deák Ferenchez írott nyílt levelében a történelmi Magyarország felbomlását jósolta, amennyiben sorsát a halálra ítélt Habsburg Birodalomhoz kötik. Levelét Kasszandrára való hivatkozással fejezte be, innen az elnevezés(Kasszandra a trójai Priamosz király lánya volt, akit Apollón megtanított a jóslás művészetére, de azzal átkozott meg, hogy senki ne higgyen neki.).
Kossuth 1852-ben(?) belépett a szabadkőműves páholyba. Feltevésem szerint beleláthatott a világot irányító háttérerők szándékába, melyet erre az időszakra így fogalmaztak meg: a trónok és az oltárok lerombolása. Tehát Kossuth megismerhette a katolikus Habsburg császárság lerombolásának tervét. 50 év múltán Trianonban megismertük mi is.
ÚDK javaslat: A történelem és a politológus oktatásban meg kell jeleníteni a háttér erők hatását is. Ugye azt nem gondolhatja senki komolyan, hogy IV. Károly minden hátsó nyomás nélkül nevezte ki Károlyit! Ugye megengedik nekem azt a feltételezést, hogy itt az oltárok és a trónok ledöntésének szabadkőműves programja valósult meg? Költői kérdés: Trianon és az 1990-es rendszerváltás háttérerői között van folyamatosság?
Bégány Attila/ÚDK
Utóirat: A Parlament mellett ma is áll Károlyi Mihály szobra, mégpedig Tisza István egykori szobra helyén. A 'rendszerváltáskor' fel sem merült, hogy Károlyi szobra is a szoborparkba kerüljön. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-31 19:50:52, szerda
|
| |
| |
Egy férfi egy hotel bárjában megismerkedik egy idősebb, de elég csinos nővel. Iszogatnak, beszélgetnek, kiderül, hogy a nő már 55 is elmúlt. Úgy 3-4 pohár ital után közelebb hajol a nő a férfihoz, és a fülébe súgja:
- Próbáltad már hármasban? Mit szólnál egy anya-lánya pároshoz?
- Még soha, de nem volna ellenemre a dolog! - feleli izgatottan a férfi.
- Nos, akkor ma este szerencséd van. Gyere velem!
Felmennek a nő szobájába. Belépnek az előszobába, a nő felkapcsolja a villanyt és beszól:
- Mama, nézd csak, kit hoztam!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-31 19:42:44, szerda
|
| |
| |
A nemzeti érdek támogatása az egyház számára jó ügy
Tőkés László független EP-jelölt, református püspök a politikai csatározás demagógiájáról, az ismétlődő egyházellenességről, és a romániai magyarság önrendelkezési reménységeiről
- 2007-ben az Európa parlamenti választás kampánya sok bizonytalanságot, kételyt, megválaszolatlan kérdéseket sorakoztat fel az erdélyi magyarok előtt. Miközben tömegek ábrándultak ki az RMDSZ-ből, sokan mégis attól félnek, hogy beválik az RMDSZ előrejelzése az összefogás elmulasztásáról, tehát senki nem fog bekerülni az Európa Parlamentbe. Áthidalható-e a magyar választókban megfogalmazódó dilemma?
- Kérdésére egy történelmi és erkölcsi vonatkozású választ adnék. A történelmi összefüggésben megemlítem a Magyar Népi Szövetség esetét: az MNSZ kísértetiesen hasonló frazeológiával bíztatta az erdélyi magyarságot egységre olyan körülmények között, amikor politikája nagy mértékben hitelét veszítette. A legkirívóbb eset az volt, amikor a Százak Tanácsa megszavazta, hogy Észak-Erdély kerüljön vissza Romániához, és mindössze két MNSZ-képviselő szavazott ellene. Márton Áron és kortársai felemelték szavukat e megalkuvó politikai irányzat ellen, a Magyar Népi Szövetség mégis váltig egységre buzdította a kiábrándult magyarságot. Később nyilvánvalóvá vált, hogy a Magyar Népi Szövetség mögött a román nagypolitika, a Román Kommunista Párt állt. Az RMDSZ mostani magatartása engem nagymértékben arra az időszakra emlékeztet. Az RMDSZ politikája lényegében a román nemzeti érdekeknek van alárendelve. A Markó Béla vezette RMDSZ a román uniós csatlakozást abszolút prioritásnak kiáltotta ki, és ennek oltárán feláldozta a sajátos magyar nemzeti érdekeket, a közösségi önrendelkezés ügyét, amely egyébként nyugodtan belefért volna az uniós csatlakozás nagy csomagjába. Erkölcsi megközelítésben a mindenáron való egység mennyire indokolt? A totalitárius rendszerek oldalán kialakuló egységet a XX. században már megszokhattuk. Legutóbb a nemzeti érdek rovására kialakított kötelező egységet tapasztalhattuk meg a kommunizmusban. Az RMDSZ-egységnek a kommunista egységhez hasonló íze van, ez a posztkommunista egység. A mindenáron való egység hirdetése puszta demagógia, ha nem esik egybe a nemzeti érdekekkel. Egyik fórumunkon egy volt RMDSZ-es SZKT-tag, Murvai Miklós azt mondta, hogy az RMDSZ összetévesztette a célt az eszközzel. Az egység nem lehet öncél, hanem eszköz a politikai céljaink elérésére. Ha politikai céljainkat elvétjük, egyenesen erkölcstelen egységre buzdítani a magyarságot.
- Többen is keményen bírálják Orbán Viktort, amiért aktív szerepet vállal az ön választási kampányában. Egyes kommentárokban azt olvastam, a rendszerváltás óta példa nélküli, hogy magyarországi politikus ennyire elkötelezze magát határon túli választási kampányban. Hogyan fogadja ezeket a bírálatokat?
- Ez demagóg vád. Az RMDSZ mindvégig rendelkezett valamennyi magyar kormányzat támogatásával, jelenleg pedig, 2002 óta alig leplezett politikai támogatást kap az MSZP-től, az SZDSZ-től, a kormánypártok részéről. Egészen visszataszító volt a 2003-as szatmárnémeti kongresszus, ahol az RMDSZ mellett felsorakozott Kovács László, Adrian Nastase, Medgyesy Péter. A kongresszus megtapsolta a rossz emlékezetű Adrian Nastase miniszterelnök autonómiaellenes megnyitó beszédét. Egészen időszerű példa: miközben az RMDSZ tagja az Európai Néppártnak, az MSZP és az SZDSZ frakciója is Markó Bélát és az RMDSZ-t támogatja az EP-választáson.
Basescu elnök státusáról szóló népszavazáson az RMDSZ szembe ment az Európai Néppárt politikájával, az RMDSZ vonatkozásában tehát nagyfokú ideológiai zűrzavar uralkodik. Nem hiszem, hogy az RMDSZ valakinek is a szemére vethetne bárminemű beavatkozást, amikor ő maga nem volt rest a Néppárttal szembeni erőktől politikai segítséget kérni. Az Európai Unióban az egyes külföldi pártok politikai támogatást nyújtanak tagpártjaiknak, az oldalukon lévő politikai erőknek. Ilyen értelemben, ha a Demokrata Párt választási kampánynyitóján jelen van Wilfried Martens, akkor elvi szinten semmi akadálya nincs annak, hogy bármelyik külföldi párt valamelyik hazai pártot támogasson. Nem hiszem, hogy magyar-magyar viszonylatban helytálló lenne a külső beavatkozás vádja. Ez az jelentené, hogy a magyarok a saját belügyeikbe avatkoznak be. Nemzetben gondolkozva itt élesen körvonalazódnak az egyes politikai irányvonalak: ilyen értelemben nem a néppárti Fidesz távolodott el az RMDSZ-től, hanem az RMDSZ távolodott el a néppárti értékektől. Én ma hűebben képviselem az RMDSZ programjában levő háromszintű autonómiakoncepciót, mint maga az RMDSZ, amelyik több pontban elfeledkezett saját programjáról, és az erdélyi magyarság nemzeti érdekeiről.
- Az Európai Néppárt háza tájáról több ellentmondó nyilatkozat hangzott el a pártok és a független jelölt támogatásával kapcsolatban. A romániai magyar választó számára jelent-e valamiféle üzenetet, bíztatást az, ha a Néppárt elnöke személyesen megnevezi, hogy kit, vagy kiket támogat?
- A formális szabályszerűség szerint a pártok a saját tagpártjaikat támogatják választási küzdelmeikben. Ennek jelentősége van. Gondoljunk a szlovákiai SMER-re, amelynek tagságát felfüggesztette a szocialista frakció, vagy a Néppártra, amelyik elítélte az RMDSZ-t, amikor a Basescu leváltását szorgalmazó kampányban az RMDSZ a másik néppárti taggal, a Demokrata Párttal szemben vonult fel. Ami formálisan érvényes, az egy bizonyos politikai, erkölcsi értékrend összefüggésében érvényét veszíti. Wilfried Martens írásbeli, majd szóbeli megnyilatkozásaiból azt érzem, hogy a Néppárt hitelesebbnek tartja álláspontomat, politikámat (a Néppárt közvetlen barátjaként minősíti személyemet), miközben az RMDSZ gyakori elhajlásait, a Szociáldemokrata Párttal való elvtelen közreműködését nyíltan vagy burkoltan visszautasítja. Ebből adódik az ellentmondás a Néppárt különböző megnyilatkozásaiban. A Néppárt végső üzenetét úgy foglalnám össze, hogy bátorítja az értékelvű politizálást, és elutasítja az ezen értékektől való RMDSZ-elhajlást. Formálisan támogatja az RMDSZ-listát, ugyanakkor az én jelöltségemet is támogatólag veszi tudomásul.
- Kampányának egyik fő vezérfonala a romániai magyarság önrendelkezési törekvése, a többszintű autonómiakoncepció. Az elvi kinyilatkozásokon túl milyen reális esélyt lát arra, hogy az Unióban is visszafogottan kezelt önrendelkezés gondolata számunkra kedvező fordulatot vegyen?
- Egy kisebbségvédelmi rendszer kialakításának a szüksége egyre erősödő igényként mutatkozik meg az Európai Unióban, illetve az Európai Unióval szemben. Annak mintájára, ahogy az Unió a kereskedelmet, a gazdaságot, a környezetvédelmet szabályozza, egy ilyen rendszer kialakulásában helyet kell kapniuk a kisebbségi kollektív jogoknak, a kisebbségi önrendelkezés kérdésének. Értesülésem szerint már elindult az ilyen irányú együttműködés az Európa Tanács és az Európai Unió között. Nem egy esetben az Európai Unió az Európa Tanács előírásait veszi figyelembe a kisebbségi kérdések megítélésében, ugyanakkor az Uniónak létezik egy regionális együttműködési struktúrája, amely önként kínálkozik a régiókban megvalósuló területi autonómia kezelésére. Én politikai igényekről, és a politikai célok szintjén beszélhetek erről. Az Európai Unióban léteznek jól működő autonómiaformák, ilyen előzmények alapján tehát az a természetes, ha rendszerbe foglalják az autonómia lehetőségét, és létrejöttének feltételeit. Ez az Európai Unió, illetve az Európa Parlament nagyformátumú politikai célkitűzése lehet. Ideje hozzálátni az autonómia kodifikálásához.
- Kampányának főbb helyszínei az egyházi gyülekezetek. Milyen mértékben támogatja egyháza, illetve a lelkipásztorok az ön választási küzdelmét?
- Az Európa parlamenti választások kérdése kifejezetten a politikai szférába tartozik, és az egyház nem politikai közszereplő. A közélet erkölcsi szereplője lehet. Nem várhatom el, de ez nem is szándékom, hogy az egyház politikai akttorként nyilvánuljon meg. Ettől a saját egyházkerületemben is tartózkodtam. Az egyházra nem tudom rászervezni a választási kampányt, viszont az egyházat meg lehet szólítani. A maga testületeiben az egyház megfogalmazhatja álláspontját, és eljuttathatja üzenetét az egyház tagjaihoz, híveihez. Erkölcsi alapú támogatást nyújthat, viszont ez a fajta támogatás szembe találja magát a politikai kampánytevékenységgel, vagy az egység féltése nevében egy demagóg, erkölcsi típusú érveléssel. Egyfajta zavarodottság mutatkozik az egyházban: egyesek azzal érvelnek, hogy az egyház nem vállalhat politikai szerepet. (Ezt különben előre is bocsátottam). Erkölcsi természetű politikát azonban folytathat egy jó ügy, a nemzeti érdekek támogatásához.
- Ön nemrég nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy sok gyülekezetet az RMDSZ hivatalosságai pénzosztással próbálnak lekenyerezni. Az RMDSZ válaszában azt állította, hogy mindig is szívén viselte a gyülekezetek anyagi boldogulását, és kormányzati tényezőként most többet tehet ennek érdekében. Véletlen egybeesés a gyakori pénzosztás, vagy ez is a kampány szerves része?
- Az RMDSZ nem csak ilyenszerű pénzosztással vesz részt a kampányban, hanem a gyülekezeteket is felhasználja kampánya színteréül. A pénzosztás az egyház autonómiájának a sérelmével történik. 2000-ig ez a rendszer úgy működött, hogy az egyház a kerületnek szánt támogatást megkapta az államkasszából, és azt maga osztotta el. Igaz, ekkor kevesebb pénzt kaptunk. 2000-tol egyre gyakrabban sértették meg az egyház belső elosztási rendszerét a kijárásos, eseti pénzelosztás módszerével. Ilyenkor figyelmen kívül hagyták az egyház autonómiáját: egyes képviselők, szenátorok, önkormányzati képviselőink közvetlen módon juttattak pénzt a gyülekezeteknek. Később kiderült: az egyház költségvetését, állami támogatását kurtították meg ezekkel a pénzekkel. A gyülekezet rendszerint úgy kapott, vagy úgy kap pénzt, ha a lelkész lojális a pénzosztó RMDSZ-hez. Az a fura helyzet állott elő, hogy nem csak az egyház autonómiája szenvedett sérelmet, hanem a mi választottaink a mi pénzünkön igyekeztek bennünket megvásárolni. A gyülekezetek, az egyházközségek nagy szükségükben nem egyszer engedtek a kísértésnek. Amikor éppenséggel kormányon van, az RMDSZ a kormánytámogatást is megszerezi az ilyen módszerekhez. A másik kirívó kampányfogás az egyház kebelében történő közvetlen kampányolás. Különösképpen Bihar megyében az RMDSZ aktivistái, képviselői, szenátorai, kormánytisztviselői sűrűbben látogatják gyülekezeteinket, mint az egyházkerületnek, az egyházi hatóságoknak, az egyházmegyéknek a képviselői. Ha két fedőt összeütnek egy gyülekezetben, és valami pénz adnak, rögtön ott teremnek az RMDSZ aktivistái, ünnepi beszédeket mondanak. Már-már tragikomikus, hogy egy hónap alatt két halottasházat, ravatalozót avattak fel. Az asszonyvásári ravatalozó felavatásán az RMDSZ kormányzati szinten képviseltette magát egy államtitkárral, egy parlamenti képviselővel, és egy megyei tanácsossal, az RMDSZ ügyvezető elnökével. Valósággal kárt tesznek az egyházban: a jó ízlést, a kegyeletet sértő módon kampányolnak. Nagyváradon ez a gyakorlat odáig fajult, hogy a négy történelmi egyház képviselőjét, többek között Tempfli József püspököt és Veres Kovács Attila volt püspök-helyettest fizetett hirdetésben vetették be kampánycéljaikra.
- Ellenfelei szóvá teszik, hogy a kampány idejére önnek le kellett volna mondania püspöki székéről. Ezt az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor is kijelentette...
- Erre nézve nem létezik az egyházban szabályozás. Ezt legfennebb úgy foghatjuk fel, mint Kelemen Hunor személyes igényét. Nem tudom, mire alapozza ezt: református emberként fogalmazza meg, vagy mint erkölcscsősz? Az igény szerfelett képmutató. Példának okáért egyik jelöltjük a kampány ideje alatt Adorjáni püspök evangélikus templomában prédikál Kolozsváron. Úgy látszik, Kelemen Hunor kettős mércével mér. A lényeg mégis az, hogy ilyen esetekre nincs szabályozás.
- Nem tart-e attól, hogy püspökként történő politikai szerepvállalása miatt az egyházat az eddiginél is több támadás érheti?
- Az egyház és politikum mai viszonya nagymértékben emlékeztet Márton Áronnak a Magyar Népi Szövetséggel való szembenállására. Gondoljunk csak a januári, februári időszakra, amikor az 1989 óta eltelt időszak legdurvább egyházellenes kirohanásait olvashattuk a romániai magyar sajtóban. Különösen a református egyházat érte kemény támadás, de az unitárius egyházat sem kímélték. Annak idején Márton Áron és kortársai megfogalmaztak egy méltán híressé vált dokumentumot a párizsi béketárgyalókhoz Észak-Erdély ügyében. Akkor nem csupán a román nacionalista sajtó részéről, hanem a Magyar Népi Szövetség oldaláról is beindult egy kíméletlen egyház- és Márton Áron ellenes hadjárat, egyházellenes propaganda. Ez arra vall, hogy az egyházra csak addig van szüksége a magyar érdeket kisajátító politikai erőknek, ameddig felvonulási területükként és vazallusukként tudják használni. Abban a pillanatban, amikor az egyháznak a magyar uralkodó politikától eltérő álláspontja van, az egyház útjukban áll. Nem átallják az egyházat sem feláldozni. Szilágyi Zsolt kampányvezető egyik beszédében találóan fogalmazta meg, hogy a magyar identitás legfőbb tartóoszlopát, bázisait képezik a történelmi magyar egyházak. Megéri-e pillanatnyi politikai érdekből feláldozni az egyházakat?
- November 25-én eldől, hogyan tovább. Az erdélyi magyar közélet politikai szereplői minden bizonnyal újra asztalhoz fognak ülni. Ön szerint milyen esélye van a hosszabb távú kiegyezésnek, közös tervek és feladatok felvállalásának?
- Amikor szeptember 6-án felálltunk a tárgyalóasztaltól, abban egyeztünk meg, hogy a tárgyalások már eddig is hasznosak voltak, közeledtek az álláspontok. A tárgyalást folytatnunk kell az Erdélyi Egyeztető Fórum létrehozásához. Mi már akkor javasoltuk a folytatást, de ettől az RMDSZ az utolsó pillanatban állt el. Nem volt hajlandó aláírni, amiben megegyeztünk. Véleményünk szerint nem a közös listán való indulástól függ az, hogy miben értünk egyet vagy sem. Úgy látszik, konjunkturális megfontolásból döntött az RMDSZ a tárgyalások megszakításáról. Most már a választások utáni, vagy az RMDSZ utáni időszakra kell gondolnunk. Meg kell fontolnunk, hogy miképpen haladunk tovább. Kár volna olyan helyzetet kialakítani, ami politikai vákuumhoz hasonlítható, hogy teljesen szétessen az, ami megvan: az infrastruktúra, ha úgy tetszik, az elért eredmények, a kapcsolatrendszer... Nagyon oda kell figyelnünk az Európa parlamenti választás utáni időszakra.
Makkay József
(Erdélyi Napló) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-31 19:41:42, szerda
|
| |
| |
Mécsesek és csend
Kedves Mindannyian, akik eljönnek majd a budapesti Kossuth térre november 4-én 18 órára mécseseikkel!
Alább olvasható Fáber Károly gyönyörű elgondolása az 1956 db mécsesről, melyeket 1956-os szám kialakítására viszünk majd oda.
Magam részéről a kegyelet iránti köteles és illő tisztelettel szeretném kiegészíteni ezt a kérést.
Tegyük ezt kivételes és nagyon emelkedett lelkiállapotban. Úgy értem hang nélkül.
A gyásznak, a bánatnak, az emlékeknek főhajtás és könnyek járnak.
Hiábavaló fecsegés ne törje meg a néma csendet! A síri csendet.
Aki ezt megszegi, gyanússá válhat, nem odavaló.
Túl sok mostanában az idegen spicli, meg a provokátor.
Mécsesek és csend kísérjen minden feltoluló emléket.
Csak gratulálni lehet az ötlethez!
Kivételes alkalom lesz, és ha rajtunk múlik kivételesen méltóságteljes.
A mécsesek fénye pont elég lesz.És a megvigyázott, nem felejtő síri csend.
Lengyel Károly
--------------------------------------------------------------------------------
Gyűjtsünk, Gyújtsunk Gyertyákat!
1956. november 4-én a szovjet csapatok megszállták Magyarországot. Szerte foszlott a szabadság, a függetlenség lehetősége, a hazaáruló erők hatalmi pozíciójuk visszaállításával újabb évtizedekre elnyomás alá helyezték a magyar népet.
Magyarországon most is hasonló a helyzet. Fegyverek helyett diktatórikus jogtalanság, magyarul beszélő idegenek, és hazaárulók rombolják országunkat. Az agymosott janicsárok védelmezik a diktatúrát, és annak intézményeit, a magyar nép a reális információk hiányától, bérrabszolgaságtól, ellehetetlenítéstől és kizsákmányolástól szenved.
Emlékezzünk a nemzeti ellenállás '56-os hőseire, gondoljunk a megkínzott, kivégzett hazafiakra, és beszéljünk a több, mint egy éve tartó újabb forradalom eseményeire. Mindenkit kérünk, november 4-én 18.00 órától hozzon mécseseket a Kossuth térre, és rakjuk ki az 1956-os évszámot 1956 mécsesből, az emlékezés lángjaival!
Fáber Károly
Rendszerváltó Fórum |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-31 19:30:05, szerda
|
| |
| |
Gyorsabban fogyunk
2007. október 29., 10:19 FigyelőNet, MTI
Az év első nyolc hónapjában kevesebb gyermek született és több lakos halt meg, mint az előző év azonos időszakában, így a természetes fogyás nagyobb mértékű volt, mint 2006 januárja és augusztusa között - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A házasságkötések száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva több mint 8 százalékkal volt alacsonyabb. A népesség becsült lélekszáma az időszak végén 10 053 ezer fő volt. Az előzetes adatok szerint 2007 első nyolc hónapjában 64 410 gyermek született és 89 079 lakos hunyt el.
A születésszám havonként jelentős ingadozásokat mutatott: januárban, februárban és májusban kismértékben meghaladta az előző évit, a többi öt hónapban viszont számottevően elmaradt attól. Ennek következményeként az első nyolc hónapban mintegy 1700-zal (2,6 százalékkal) kevesebb újszülött jött világra, mint egy évvel korábban.
A halálozások száma csak három hónapban volt alacsonyabb a múlt évinél, a többi öt hónapban viszont meghaladta azt. A legjelentősebb ingadozás június és július hónapokban volt. A júniusi 9,5 százalékos csökkenést követően júliusban - feltehetőleg a tartós kánikula következtében - 6,3 százalékkal emelkedett a halálozások száma az előző év azonos hónapjához képest. Összességében az év első nyolc hónapjában csaknem 1200-zal (1,3 százalékkal) többen hunytak el, mint 2006 azonos időszakában.
A házasságkötések száma június kivételével az időszak valamennyi hónapjában elmaradt az előző évitől, a trend továbbra is határozottan csökkenő. A legtöbb házasságot a nyári hónapokban kötik, így feltűnő a július-augusztusi 11 százalékos csökkenés, azaz az előző év azonos hónapjaihoz képest 1464-gyel kevesebb házasságkötés. 2007 január-augusztusban összesen 28 884 házasságkötés történt, csaknem 2600-zal (8,2 százalékkal) kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.
Ezer lakosra 9,6 élveszületés és 13,3 halálozás jutott. Az előbbi 0,3 ezrelékponttal alacsonyabb, az utóbbi 0,2 ezrelékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. A házasságkötési arányszám 4,3 ezrelékes értéke 0,4 ezrelékponttal maradt el az előző évitől.
A természetes fogyás mértéke a 2006 január-augusztusi 3,2 ezrelékről 3,7 ezrelékre nőtt. 2007 első nyolc hónapjában ezer élveszületésre 5,6 csecsemő halott jutott, így a csecsemőhalálozási arányszám 0,3 ezrelékponttal meghaladta az egy évvel korábbit. A születésszám csökkenése és a halálozások emelkedése következtében a természetes fogyás a 2006 január-augusztusi 21 783-mal szemben 2007 első nyolc hónapjában 24 669 fő volt.
A nemzetközi vándorlás becsült értékeinek pozitív egyenlege folytán az ország lakossága ténylegesen ennél kisebb mértékben, mintegy 13 000 fővel csökkent. Eszerint a népesség lélekszáma az időszak végén 10 millió 53 ezer fő volt - derül ki a KSH gyorstájékoztatójából.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-31 19:29:22, szerda
|
| |
| |
A társadalombiztosítás felmondására készül a kormány
2007. október 31., 15:51
Értékváltásra és a társadalombiztosítás felmondására készül a kormány - reagált Mikola István fideszes szakpolitikus a kormány egészségbiztosítással kapcsolatos törvénytervezetére.
Mikola István a parlament elé tegnap beterjesztett dokumentummal kapcsolatban azt mondta, hogy annak szövege a végrehajtási rendeletek hiányában "csupasz" és "nehezen értelmezhető".
"Hiába hangoztatja a preambulumban, hogy tömeges kockázatvállalásra épülő felelősségvállaló rendszerről van szó, ez nem az" - hangsúlyozta a politikus, aki szerint "a szándék azonban világos: értékváltásra készül a kormány és a társadalombiztosítás felmondására".
(fidesz.hu)
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-31 19:27:37, szerda
|
| |
| |
Bíró Ica: Norbi mindenre képes, de hogy Alexandra is?!
Felháborodva tiltakozik a TV2 Nagy Fogyás címu produkciója ellen a
fitneszszakma több képviseloje! Bíró Ica, Héder Éva és Kathus Attila
személyi edzo nem rejtette véka alá a véleményét a musorról. Szerintük
ugyanis a versenytechnika veszélyeztetheti a szereplok egészségi állapotát.
Sot akár tragédia is bekövetkezhet a musor ideje alatt.
http://www.storyonline.hu//index.php?id=49&cid=4175
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-31 19:22:14, szerda
|
| |
| |
Megnyomorított magyar vidék
A vidéket még mindig mélyszegénység sújtja, több mint 200 településen
nincs orvosi ellátás - hívta fel a figyelmet Turi-Kovács Béla napirend
előtti felszólalásában.
Az 1990-es években bekövetkezett fordulattól sokan reméltek pozitív
változást a szegénység területén.
Az elkövetkezett évek azonban messze nem ezt igazolták - szögezte le
Turi-Kovács Béla.
1982-ben még csak 9 százalék volt az átlagjövedelem alatt élők aránya, ez az
arány 1995-ben 35-40
százalék között volt, és az ezredforduló után sem javult a helyzet.
A fideszes politikus idézte Ferge Zsuzsa szociológust, aki azt mondta, hogy
a legszegényebbek közötti nyomor ma is a falvakban van, és nem a
városokban.
A képviselő hangsúlyozta: ma már egyre több közgazdász vallja,
hogy a globális kapitalizmus - mint fejlődési út - a világ jelentős része
számára csődöt mondott, az emberek százmilliói számára a nyomor
fenntartójává vált.
Turi-Kovács Béla szerint mindenkinek, az egész társadalomnak le kell vonni a
konzekvenciákat.
A Kisgazda Polgári Egyesület elnöke aláhúzta: még a tél beállta előtt
sürgős teendőkre van szükség.
Leszögezte: nem szabad csökkenteni a gázártámogatást, és szükség van a
tüzelők támogatására is.
A politikus kifejtette: szükség van élelmiszertámogatásra is, de ehhez össze
kell
állítani egy olyan kosarat, amely körébe tartozó termékek áfája nem
haladja meg az öt százalékot.
A képviselő hangsúlyozta: az idősek számára is elérhető egészségügyi
szolgáltatás kell,
és elfogadhatatlannak nevezte, hogy mintegy 200 kistelepülésen nincs
háziorvos.
Turi-Kovács Béla leszögezte: pr-tárgyalások helyett érdemi, többpárti
egyeztetésekre van szükség, ahol megoldásokat keresnek a magyarországi
nyomorúságra, szegénységre.
(fidesz.hu)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 31
|
|
|
|
2007. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
695 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1832
- e Hét: 5596
- e Hónap: 9341
- e Év: 162837
|
|
|
Offline
