Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 37 
A jo uzletember
  2007-10-08 23:57:33, hétfő
 
  A jo uzletember



Egy boltos magyaráz az inasának:
- Az ember nem azzal csinál üzletet, amit a vevő akar, hanem
azzal, amit azon kívül elad neki. Rögtön megmutatom a következő vevőnél.
Bejön egy nő:
- Jó napot, egy speciális függönymosószert kérnék.
- Parancsoljon. És itt van hozzá egy flakon üvegtisztító.
- Minek az üvegtisztító?
- Ha már a függönyök tiszták, akkor az ablakoknak is ragyogniuk
kell!
- Teljesen igaza van, köszönöm szépen!
A boltos az inasához:
- Na látod, így kell ezt csinálni, most te jössz.
Bejön egy nő:
- Jó napot, egy doboz tampont kérek.
Az inas kirakja a tampont az asztalra - és mellé rak egy
üvegtisztítót.
- De hát nem kértem üvegtisztítót, minek az?
- Most úgysem tud dugni, legalább van ideje ablakot pucolni...
 
 
0 komment , kategória:  Humor  
Előrehozott választásokat!
  2007-10-08 23:51:17, hétfő
 
  Csontos Gábor: Adjátok vissza a mandátumokat (A népszavazás eredménye nem old meg semmit!)





2007 október 08 - hétfő, 23:16
Előrehozott választásokat!

Mára már elfogadott tényként közli a média, hogy Magyarországon egyre mélyül a szociális válság. Abban is egyetértés található, hogy a válságot a jelenlegi MSZPSZDSZ kormány tevékenysége idézi elő. A szociális válság gyökere azonban nem csak politikai természetű, még ha a 'tényközlők' kizárólag erre szeretnék összpontosítani a társadalom figyelmét. A szociális válság előidézője az elmúlt 20 év ultraliberális gazdasági/pénzügyi folyamatainak mély beágyazódása a magyar társadalomba.

Érdemes lenne visszamenni 1988/89-90-be, s aprólékosan elolvasni a fősodrású lapok gazdaságpolitikai híreit. A közgazdasági mantra, amit állandóan sulykoltak, nem szólt másról, mint a dereguláció és a piacnyitás áldásos tevékenységéről. Ez a közgazdasági filozófia erőteljesen sugallta, hogy a minden állami (közigazgatási) korlátok nélküli, beözönlő külföldi tőke rövid idő alatt megteremti azt a Magyarországot, amelynek életszínvonala Ausztriával mindenképen, a későbbiekben Németországgal vetekszik majd. Miközben, alig két-három év alatt gyakorlatilag felszámolódott másfél millió munkahely, s velük együtt szakirányú termelő ágazatok (busz-tehergépkocsigyártás, szerszámgépipar, elektronika, számítástechnika, stb.). A magyarországi, évi 11 milliárd US$ forgalmat lebonyolító piac teljesen a nyugati, javarészt európai uniós multinacionális cégek irányítása alá került (Lóránt Károly). Nagyon nehéz felfogni azt, hogy egy belső termelő kapacitás a maga szakmai tapasztalataival, gyakorlatával, és az azon nyugvó export és belpiac elvesztése mit is jelent a mindennapi életben. Hiszen, csak a számadatok mögött rejlő magyar termelői, s a magyar termelés mögött létező munkahely, foglalkoztatottság számsorai sokak számára nem mond semmit. Pedig, mai bajaink egyik leglényegesebb problémája ez, hogy alig található már tényleges magyar tulajdonú termelő(!) egység. A magyarországi székhelyű, de nem magyar állampolgárságú (nemzetiségű) tulajdonos tulajdonának minden jellegű hozadékát (különösen az EU-s csatlakozás óta) szabadon kivihetheti (repatriálhathatja) az országból. Nem kötelező visszaforgatni, s (külföldi) tulajdonosától ez nem is várható el. Ha csak piacot vásárolt (lsd. Danone-Győri Kekszgyár), felszámolhatja a termelést, az ott dolgozók elbocsátásáról pedig egyszerűen értesíti a Munkaügyi Hivatalt, s kész. Miközben, magát a megszerzett piaci részesedését is eladhatja a magasabb árat kínáló új (általában külföldi) vevőnek. Az elbocsátott foglalkoztatottak pedig azt csinálhatnak, amit akarnak. Miközben nem csak egyéni egzisztenciák mennek tönkre a közép-hosszú távú munkanélküliség következtében (fizikai, lélekromboló), a család anyagi jellegű kényszerelkötelezettségeit (élelmiszer, lakásfenntartás, iskola, ruházkodás, stb.) sem lehet a nevetségesen alacsony, a minimálbért nem meghaladó munkanélküli segélyből (politikailag korrekt beszédben: 'álláskereső támogatás") fedezni. A munkanélküli (és családja) fogyasztása beszűkül, létfenntartása veszélybe kerül (a közületi /sok esetben szintén külföldi érdekeltségű/ számlaküldőket nem érdekli fogyasztójuk anyagi állapota). A fogyasztás drasztikus beszűkítése közvetlenül érinti azokat a szolgáltatókat is, akik, addig, a termelésben foglalkoztatott fogyasztásából éltek. Vagyis, ők is rákényszerülnek kiadásaik csökkentésére. (Példálózzunk tovább az eltűnő félben levő sarki mindenes, élelmiszer kisboltokkal, vagy kisiparossággal, bár az utóbbinak más okai is vannak. Többek között a termelés kihelyezése Kínába, s a multinacionális kereskedőláncok révén onnan exportált olcsó, silány árudömping miatt.) Minden újabb felszámolt, magyar tulajdonú termelés, szolgáltatás már nem adózik, miközben növekszik az állami feladatok elvégzéséhez (közigazgatás, oktatás, társadalombiztosítás, egészségügy, stb.) is szükséges, a társadalom egészére kiszabott, de csak az aktív foglalkoztatottaktól beszedhető adók, járulékok. S a kör bezárult. A korrupció növekedése, a politikai, a gazdasági klientúrák, ezek agitációs propaganda imázsát (társadalmi képét) megrajzoló értelmiségi, sajtó (s egyéb ,,munkások") holdudvarának kiépülése, a bűnözés, a kábítószer fogyasztás, a prostitúció és a pornográfia, a homoszexualitás már majdnem nyílt propagálása, a gyerek-család vállalásról való ,,lebeszélés", az abortuszok magas száma, a gyerekgyilkosságok, növekvő számú hajléktalanság hátterében egy brutálisan egyszerű, iszonyúan kifinomult eszközökkel végrehajtott, teljes körű, Magyarország gyarmatosításának politikája áll. Kiépült a majdnem állam nélküli (SZDSZ: az állam rossz tulajdonos) fogyasztói (büntethetetlenül és kíméletlenül kifosztható) piaca a globális tőke korlátlan érvényesülésére. (Még egyszer leírom: a magyarországi fogyasztói piac évi 11 milliárd US$-os nagyságot jelent.) A megmaradt állami funkciók a helyi benszülöttek fékentartására, s a kiszivattyúzható tőke folyamatos biztosítására korlátozódhat. (A ,,szabad tőkeáramlás" dogmája tulajdonképpen ezt a folyamatot jelenti.) És a helyi irányítói réteg kontraszelektálására. Amelynek feladata a tőkekiszivattyúzás biztosítása a nyugati tőketulajdonos rezidensek számára. (Ismét egy jellegzetes példa: a három földi TV csatorna kiemelt személyzetének körforgása. Ma az egyikben tűnnek fel, holnap a másikban, holnapután a harmadikban. Mi teszi őket ennyire különlegessé? Kevésbé szakmai tudásuk, mint személyes kötődöttségük a neoliberális kontraszelektált réteghez. Ugyanazt az elvi hozzáállást képviselik. S ezért nem lehet lényeges, eltérő véleménykülönbség a hivatalos kommunikáció területén. A 'politikai korrekt beszéd' határain kívül minden szélsőséges. S az, hogy mi a 'politikai korrekt beszéd', az a kontraszelektált réteg bizományába tartozik.)
Természetesen a fentiekben leírtak már köztudottak, hiszen sokan, sok helyen, szintén mantra szerűen ismételgetik ugyan ezt. (Ahogyan én is!)
Magyarország stratégiai vereséget szenvedett (Pozsgay Imre). A háttér alkuk következtében ('4 igenes népszavazás'; MDF-SZDSZ Paktum: gyökere az id. Bush USA, és Gorbacsov szovjet, exelnökök máltai kiegyezése). Amelynek egyik következménye egy olyan, több országgyűlési cikluson átívelő (megélhetési) politikai réteg kialakulása lett, amelyet saját maguknak megszavazott privilégiumok tartanak össze, s amelyekről nem akarnak lemondani, még ha az, az ország teljes elpusztulásához vezet is. Fel lehetne tenni azt az egyszerű kérdést, hogy vajon milyen kiváló emberi és vezetői tulajdonságokkal rendelkeznek azok a pártlistán bekerült képviselők, akik, immár ki tudja hányadik országgyűlési időszakukat töltik ki? Akik, ugyanakkor, rendre, csúfos eredménnyel elbukják az egyéni megmérettetést? Vajon milyen érdekeket képviselnek azon képviselői mandátumok birtokosai, akiknek pártjai kizárólag a pártlistákon elért 5%-os parlamenti küszöböt lépték át?
A jelenlegi társadalmi környezet fenntartásában jelentős szerepet játszik a pártközpontú elituralom, amely kizárja a civiltársadalom beleszólását a közügyek intézésébe (Gazsó Ferenc szociológus). A pártközpontú elituralom szerves része a magyar társadalom vezetésére hivatott politikusi réteg legszemérmetlenebb cselekedete, az álláshalmozás fenntartása. Nem lehet indok a politikusi álláshalmozásra az, hogy egy polgármester csak abban az esetben képviselheti legjobban települése érdekeit, ha egyben országgyűlési képviselő, bizottsági tag is. (Hiszen, akkor a magyar országgyűlésben csak Leonardo da Vinci típusú polihisztorok ülnek. Akik mindenhez, a legmagasabb emberi tudásszinten értenek. S másodpercek töredéke alatt képesek eldönteni azt, hogy mi jó az országnak, s azon belül mi a legmegfelelőbb településüknek.) S nem lehet semmilyen indok a politikusi álláshalmozásra egy olyan szociális-gazdasági környezetben, ahol a társadalom immár egy harmada a létszegénység küszöbe alatt él, s csak iszonyú össztársadalmi (nem csak anyagi, hanem szociális-pszichológiai) eszközök igénybe vételével lehet ezt a társadalmi réteget kiemelni önfenntartási létének feladásából.
Az elmúlt 17 év óriási idő egy generációváltáskor. A felbukkanó, kiutat kereső javaslatok részleteiben, vagy akár egészében elfelejteni látszanak azt, hogy rosszul megválasztott agitációs propagandával nem lehet egy generációváltás előtti társadalmat a végletekig lelkesíteni. Olyan megfoghatatlan célokért, amelyek megvalósítása figyelmen kívül hagyják a mindenkori helyzetet. A Fidesz népszavazási kezdeményezése, a történelmi összefogás a középosztály és a leszakadásra ítélt szegények társadalmi rétege között a maga összességében talán helyes is lehetne, ha a Fidesz-KDNP frakciószövetség a két párt vezetésével egyetemben a maga nevében drasztikus cselekedetre szánná magát. Ki lehet ugyan mondani, hogy a 2006-os országgyűlési választásokon győztes MSZPSZDSZ kormány erkölcsi értelemben illegitim! Ki lehet mondani azt is, hogy ugyanez kormánykoalíció győzelme hazugságokra (Öszöd) épült! Figyelemmel lehet kísérni a Szonda-Ipszosz/Tárki-Századvég közvélemény kutatásait..."hogy ha most vasárnap lennének a választások, akkor...", meg a népszerűségi lista alakulását, attól még érdemben az ország szocio-gazdasági helyzete nem javul. Ki lehet mondani, hogy az ország vezetésében vis major (váratlan, rendkívüli állapot) áll fenn. Csak egyet nem szabadna figyelmen kívül hagyni: a dübörgés helyett a Titanic hajó hullámsírba szállásának hangjai immár mélytársadalmi méretekben hallatszanak.
A Fidesz-KDNP parlamenti ellenzéknek egyetlen, hathatós lépése lehet, hogy, egyrészt maguk mellé állítsák a polarizálódott (atomjaira hullott) jobboldalt, és ezzel meg-visszaszerezzék a teljes jobboldali elkötelezettségű több milliós szavazó tömeg feltétlen támogatását. Másrészt, a jelenlegi kormánykoalíciót támogató tömegek bizalomelnyerését szintén meg lehetne valósítani.

Vissza kell adnia az összes mandátumát a Fidesz-KDNP frakciószövetségnek, és ezzel egy időben minden törvényes eszközt meg kell mozgatni egy előrehozott országgyűlési választások kiírásáért. Ez az egyetlen olyan lépés, ami az ország, a magyar társadalom érdekét szolgálná. Ha az életvitelszerű megélhetési politikusságot az ország érdekei elé helyezik, akkor teljesen mindegy, hogy 2010-ben ki kerül hatalomra.

Fata viam invenient (A Sors megtalálja a maga útját)

Csontos Gábor politológus

(R-F.E)


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Minden negyedik felnőtt magyar
  2007-10-08 23:34:57, hétfő
 
  Minden negyedik felnőtt magyar lakos el van adósodva

2007-10-08 13:09 Barikád.hu


Hétfőn nyújtja be a parlamentnek a banki szolgáltatások megújítására szóló indítványát a Fidesz. Ebben egyebek között az áll, hogy megszüntetnék az uzsorakamatot. Az előterjesztés figyelmeztető jelzéseket tetetne a reklámokra, maximálná az előtörlesztés költségét, és bevezetné a szociális bankszámlát.

"Magyarország felnőtt lakosságának 22,5 százaléka adós. Az általuk felvett fogyasztási hitel meghaladja a bruttó nemzeti össztermék negyedét, hatezermilliárd forintot tesz ki. Az eladósodottak száma a közeljövőben csak nőni fog" - mondta lapunknak Koszorús László. A fideszes politikus szerint 2008-ra a növekvő adósságok miatt a társadalmi szerkezet teljesen átalakul: a középréteg alsó szintjén élők az alsó rétegbe csúsznak. Ők már ma is hitelből vásárolják lakásukat, autójukat, híradástechnikai berendezésüket, sőt hitelből törlesztik a hiteleiket is.

Koszorús szerint az emberek nincsenek tisztában a havi törlesztőrészletük nagyságával, és a teljes hiteldíj-mutatójukkal (thm) sem. Ezért is "dől be" sok hitel - mondta.

A Fidesz nyolcpontos indítványában szerepel, hogy a hitelreklámokon jelezni kellene: "Önnek a hitelt, kamatait és egyéb járulékait is törlesztenie kell!" Koszorús megerősítené a Gazdasági Versenyhivatal jogosítványait a félrevezető hitelreklámokkal szemben.

A politikus kifejtette: meg akarják szüntetni az uzsorakamatot, mert megengedhetetlen, hogy van olyan bank, amely személyi kölcsönt 37,87 vagy 473 százalékos thm-mel kínálja. (Ez utóbbi esetén százezer forint hitel után több mint a négyszeres díjat fizetteti vissza a bank.) "Szükség van a kamat maximalizálására: a hitelek thm-je ne haladja meg a jegybanki alapkamat háromszorosát, függetlenül a kockázat mértékétől, a futamidőtől és a hitelösszegtől" - magyarázta Koszorús.

Kezdeményezik, hogy széles körű ingyenes hitel-ügyintézői tanácsadást nyújtsanak a hitelfelvételkor közreműködő közjegyzők. A szerződés csak azután emelkedhetne jogerőre, ha igazolják, hogy az ügyfél megkapta a szükséges tájékoztatást. Megengedhetetlen, hogy a korábban törlesztett hitel miatt a bank a kifizetett pénzen kívül hatalmas kezelési költséget is felszámít. El akarják érni, hogy a hosszú lejáratú hitelek esetén az előtörlesztés költsége ne haladhassa meg a hitelösszeg másfél, rövid lejáratúaknál három százalékát.

Kezdeményezik, hogy a lakáshiteleket valamilyen okból nem törlesztőknek egy évig értékesítési jogot kell biztosítani a jelzálogára vagy fedezetére, és akkor lépne életbe, ha a tulajdonos magasabb áron tudja értékesíteni, mint a bank.

A fideszes politikus szerint szükség van a szociális bankszámla intézményére is. A szociális számlacsomag alapján a rászorulók ingyenesen kapnák a bankszámlát, a havi számlavezetést és a bankkártyát.

Az ellenzéki párt ezenkívül törvényben korlátozná a bankkártyaterminálok üzemeltetői és kereskedői jutalékát, amely most akár a forgalom három százaléka is lehet. Koszorús szerint tarthatatlan, hogy egy elégedetlen banki ügyfélnek a szolgáltató váltásakor új bankszámlát kell nyitnia. Úgy véli, hogy akárcsak a mobiltelefon-társaságoknál, a bankoknál is érvényesíteni kellene a számhordozhatóságot.

Lénárd Mariann, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének főtitkára a Fidesz javaslatairól elmondta, hogy többségükkel egyetértenek, s néhány ponton tovább is mennének.

Az egyesület véleménye szerint a hitelfelvevők többnyire tudják, hogy a banktól felvett hitelt kamatokkal és díjakkal együtt vissza kell fizetniük. A megtévesztő reklámokkal kapcsolatban azt tartanák fontosnak, hogy a reklámokban a bankok tüntessék fel, hogy az nem ajánlat, hanem csak figyelemfelhívás. A kamatok maximalizálása ügyében az egyesület úgy véli, hogy az uzsorakamat ma is tiltott.

"Szerintünk a thm-mel kellene foglalkozni, mert az jelenleg nem tölti be a feladatát" - mondta a főtitkár. Minden bank másként számolja, sokszor nem tartalmaz minden díjat, mint például a hitelfolyósítási- és a hitellezárási díj, ez más országokban ismeretlen fogalom. Az egyesület álláspontja szerint rugalmasabbá kellene tenni a szerződésmintákat, lehetőséget adva rá, hogy a hitelfelvevő is kérhesse a módosítást.

Ami pedig a hitelfedezetek éves értékesítési jogát illeti, az egyesület szerint ennél még többet segítene a végrehajtási törvény módosítása, mert a jelenlegi rendszerben a végrehajtás csak mélyen áron alul valósul meg, s ez esetben a pénzintézet sem jut maradéktalanul a kintlevőségéhez. A szociális bankszámla intézményének bevezetésére lehetne szorítani a pénzintézeteket, de jelenleg ezt a lakosság nem igényli. Szükség lenne a pénzügyi kultúra fejlesztésére, a fiatalok körében a pénzügyi alapismeretek oktatására.

Végezetül a bankszámlaszám hordozhatóságáról az érdekvédők főtitkára elmondta, hogy jelenleg nem ezt tartja a legsúlyosabb gondnak, de ha a többi problémás kérdésben sikerül megoldást találni, akkor erre is sor kerülhet.

(Magyar Hírlap - Echo TV - barikád.hu)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Bajnai Zuschlag modellje
  2007-10-08 23:27:52, hétfő
 
  Bajnai Zuschlag modellje

2007-10-08 10:53 Barikád.hu


A kör újabb tagja. Most ő fog hetekig magyarázkodni, reggel, éjjel meg este?A kör újabb tagja. Most ő fog hetekig magyarázkodni, reggel, éjjel meg este?Több kormány közeli cég, köztük Bajnai Gordon két korábbi érdekeltsége is százmilliós összegben kapott megbízást a miniszter által felügyelt Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. Az uniós közpénzekkel kapcsolatos kommunikációt, hárommilliárd forint értékben, részben ismét olyan cégekre bízták, amelyek a balliberális elithez kötődnek.

Összességében 3,080 milliárd forint közpénzt költ el a kormányzat az Új Magyarország fejlesztési terv uniós forrásaival kapcsolatos kommunikációra. Erre a keretre négy közbeszerzési tendert írtak ki: médiavásárlásra és kreatív munkákra egyet-egyet, kettőt pedig, PR-tevékenységre - utóbbiak közül csak az egyikben hirdettek nyertest.

A médiavásárlásra kiírt, bruttó 1,665 milliárd forintos pályázat nyertese a MindShare Médiaügynökség Kft. Az egyik PR-pályázat 505,2 millió forintot kóstáló forrásain, több kommunikációs cég is osztozhat, többek között a Café Pr Kft. E társaságnak korábban a Kóka János és Bajnai Gordon által fémjelzett Webigen Rt. volt a tulajdonosa, jelenleg pedig résztulajdonosa a 2005-ig Wallis-érdekeltségű Café Reklám Kft.

Ismeretes, Bajnai Gordon önkormányzati miniszter a kormányzati szerepvállalása előtt a Wallis-cégcsoportnak volt a vezetője. A Café Pr jelenlegi tulajdonosai között találhatjuk még a Moana Vagyonkezelő Kft.-t, amely Cselik Tibor érdekeltsége. Cselik Magyar Bálint tárcavezetősége alatt az Oktatási Minisztérium Sulinova Kht.-jének volt az ügyvezetője. A 490 millió forint keretet tartalmazó kreatív tevékenységre kiírt közbeszerzésen négy nyertest hirdettek. Közöttük található a Café Reklám Kft., a Publicis Kft. és a Well Reklámügynökség is.

Már említettük, a Café Reklám a Wallishoz tartozott 2005-ig. A Publicis Kft.-nél pedig, Baráth Péter dolgozott kormányzati megbízása előtt, vezető munkatársként. Baráth Péter Baráth Etele szocialista képviselő fia, jelenleg Gyurcsány Ferenc kabinetjében ténykedik kommunikációs főigazgatóként. A Well Reklámügynökséget a rendszerváltás után alapította Erdős Ákos és számos balliberális újságíró, mint például Mester Ákos, Breuer Tamás, Bölcs István, ugyanakkor a cégadatok alapján már nem vesznek részt a cég működtetésében. Erdős Ákos érdekeltsége vásárolta meg korában Gyurcsány Ferenc Perfekt Rt.-jét.

(HírTV - MNO - barikád.hu)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ormos Mária a "bolognai folyam
  2007-10-08 23:11:12, hétfő
 
  Ormos Mária a "bolognai folyamat" haszontalanságáról és az európai kultúráról



Ormos Mária hosszú cikkben fejti ki az ÉS-ben, hogy a "bolognai" felsőoktatási szisztéma miért jelent zsákutcát Európában és milyen veszélyes következményekkel fenyeget. Történészi alapossággal elemzi az európai kultúra kialakulásának sajátos vonásait és a mai állapothoz vezető utat is. Az európai felsőoktatás résztvevői mindenütt tudják, hogy ez a modell használhatatlan, mégis megkérdezésük rájuk erőszakolták az uniós direktívát: ezzel is bizonyítva, hogy az Európai Unió vezető szervei súlyos demokratikus deficittel rendelkeznek.
A cikk nagyon helyesen mutat rá arra is, hogy az angolszász módszerek majmolása más kulturális alapok mellett nem sok jót ígér. Különösen fontos ebből a szempontból, hogy a közoktatás alacsony színvonala fokozhatja a jövedelmi helyzettől függő szegregáció további terjedését.

Részletek a cikkből:

...
A kérdés

Az európaiak és közöttük a magyarok büszkék a kultúrájukra. Büszkék az építészeti alkotásokra, a festészetre, az irodalomra, a zenére és azokra a tudományos és technikai sikerekre, amelyeknek évszázadokon át Európa volt a hazája.

Az eredmények különösen megsűrűsödtek abban az időben, midőn kibontakozott az ipari termelés, alakulni kezdett a polgári társadalom, majd szédítő fejlődés indult a gazdaság, a közlekedés, a kereskedés, a művészet és a tudomány minden területén. A továbbiakban e halmazatból csak a tanulás, oktatás, tudomány és a siker összefüggése kerül előtérbe. A kérdés, amelyet e cikkben szeretnék további beszélgetésre felkínálni, két elemből tevődik össze. Az első abban áll, hogy vajon a kapitalizmus váltotta-e ki a kulturális-tudományos felvirágzást, vagy éppen az európai kulturális sajátosságok alkották-e az egyik és talán a legfontosabb alapját a gazdasági és hatalmi felemelkedésnek? Előrebocsátom: a magam részéről azt gondolom, hogy a kettő interakcióban állt. A tudományos eredményekből mindenkor az hasznosult, amire a társadalom igényt tartott, ám a tudásalap és az eredmény alaposan befolyásolta a felhasználást, és új igényeket támasztott. A második kérdés a mára kialakult helyzetre irányul, és azt tartalmazza, hogy vajon az európai civilizáció megtartotta-e korábbi dinamizmusát, vagy - ellenkezőleg - a tudás és a kultúra adott állapota baljós jövőt ígér a kontinensnek.
...
Az amerikai oktatási rendszer erényei és hibái

Mi lehet ennek az oka? Az 1960-as években az USA-ban sokan, és már nemcsak szakemberek, de politikusok is felfigyeltek arra, hogy valami nincs rendben az oktatási rendszerben. Útjára indult egy nagy volumenű vizsgálat, amely - többek között - azzal a lesújtó eredménnyel zárult, hogy az amerikai populáció mintegy harmada funkcionális analfabéta. A probléma több gyökerű volt. Részben abban állt, hogy a gyerekek jó része nem járt vagy nem rendszeresen járt iskolába, részben pedig a tanítás módozataiban volt kereshető (pedagógiai kérdések), ami viszont a tanítók, tanárok képzési rendszeréhez, vagyis az egyetemi szférához vezetett el. Több évig tartó elemzések és viták végén kimondták, hogy a rendszer rosszul vizsgázott. Ezt követően az amerikai államok hallatlan erőfeszítéssel és nagy összegek bevetése árán bevitték, sőt bekényszerítették az afrikai-amerikai gyerekeket és más, addig kimaradtakat az iskolákba, és el is érték, hogy létrejött egy afrikai-amerikai középréteg, sőt számos képviselőjük megjelent utóbb az elitek körében is. Jelentős lépések történtek az oktatási módszerek megújítása érdekében is, valamint azért, hogy a felsőbb tanulmányok felé vezető ajtókat tágabbra nyissák. Az egyetemi tömegoktatást elsőként az USA-ban valósították meg.

E procedúrának azonban megvolt az ára. A rendszer egészének a színvonala lefelé tendált, amiből csak egy-egy szirt emelkedett ki. A széles rétegek által elérhető képzések alacsony eredményességgel működtek, amelyekből a továbbjutás nehézzé vagy úgyszólván lehetetlenné vált. Az átlagiskola átlagnövendékeinek jó része továbbra sem tanult meg tisztességesen írni, olvasni, számolni, és az iskolát elhagyva könnyen visszacsúszott a tudatlanság állapotába. A gyereket olyan elitóvodába és iskolába kellett járatni, ahonnan egyáltalán út nyílt a Harvard vagy más neves, megbízható diplomát nyújtó egyetem felé. Aki viszont ezt nem tehette meg, és ilyenekből áll a társadalom óriási többsége, az be kellett, hogy érje az alacsony színvonalon működő intézményekkel és képzési formákkal. A szintek süllyedése miatt - minden erőfeszítés és pénzáldozat ellenére - viszonylag hamar újratermelődött a nagymértékű funkcionális analfabétizmus.

Az alacsony tudásszintet nyújtó képzéseknek a csúcsát a Bachelor (érettségi) diploma megszerzése jelenti, amely négyéves egyetemi tanulmányt követően szerezhető meg. (A BA a Bachelor of Arts rövidítése, amely a humán és társadalomtudományokat fogja át, míg a természettudományok esetében többnyire BS, Bachelor of Science diplomát adnak ki.) Az elnevezés óhatatlanul sugallja, hogy ez a képzés mintegy a pótlására vállalkozik mindannak, amit a középiskola elmulasztott. Összességében a rendszer azt eredményezi, hogy a négy év alatt elsajátított tudás az esetek nagy részében nem nyújt felhatalmazást semmilyen szakmai munkára. Ennyi idő alatt, a pótlásokra is szánva egy-két évet, sokféle munkára ki lehet képezni embereket, de matematikussá, biológussá, történésszé vagy szociológussá biztosan nem. A BA vagy a BS megszerzése tehát félkész felnőtteket jelent, akik közül viszont már csak kevesen tudnak továbbmenni a mesterfokozat (MD, Master's Degree) megszerzése felé. E rendszer súlyos hátrányain segít egyfelől az USA rendkívül széles munkapiaca, amely e nagy alulképzett rétegnek mégis kínál némi esélyt az elhelyezkedésre az igénytelen munkák körében, illetve a kiterjedt ösztöndíjrendszer, amely a kiemelkedően tehetséges és dolgos diákokat hozzásegíti, hogy tanulmányaikat folytathassák, és értékesebb diplomát szerezzenek.

A kérdés további súlyos problémáját alkotja azonban a képzés egészének inkoherenciája. A mesterképzés két éve alatt ugyanis a fent vázolt ingoványos talajra kellene építeni azt a szakképzést, amelynek eredményeként előáll a valódi biológus, szociológus és a többi szakember. Két év alatt azonban egy-egy szaknak legfeljebb egy szeletét lehet teljes mélységében elsajátítani. A szakokat tehát fel kell szabdalni vagy keresztben, vagy hosszában, ami azt eredményezi, hogy miután a tudás szilárd alapjai nem jöttek létre a zavaros alsófokú képzés keretében, a mesterképzés során csőlátású "mesterek" kerülnek elő, akiknek a tudása nemcsak nem öleli fel a szak egészét, de még csak be sem kapcsolódik abba szervesen, sem - még kevésbé - a társtudományok világába. Míg a való világban ez történik, másfelől viszont a tudományos érdek és igény megköveteli, hogy az egyes szakmák művelői átlépjék saját szakmájuk határait, és fel tudják használni a szomszédos tudományágak módszereit és eredményeit. A tapasztalat azt mutatja, hogy erre csak a nagyon széles és nagyon alapos ismeretekkel rendelkező tudósok képesek, és egy szomszédos tudomány eredményes alkalmazása saját szakterületükön tőlük is jelentős időt igényel. Ilyesmit, vagyis interdiszciplináris szemléletet és kutatást lehetetlen elvárni azoktól a fiataloktól, akik saját szakmájuknak is csak egy kis szeletét ismerik.
...
Nincs olyan egyetemi tanár Magyarországon, Németországban, Franciaországban, Olaszországban (máshonnan nincs személyes információm), aki ne panaszolná a jelentkezők alkalmasságának rendszeres romlását. Az egyetemi oktatók legodaadóbb része ideje jó részét tölti azzal, hogy helyesírást, jegyzetelést, szövegszerkesztést, logikai összefüggésrendszert stb. tanít, a dolgozatokat egy középiskolai tanár lelkiismeretességével javítgatja, és "beszédértelem" gyakorlatokat tart. De nagy akadályokba ütközik. A hallgatók ugyanis kétségbeesnek, ha egy hét alatt, mondjuk, húszoldalnyi szöveget el kell olvasniuk. Rimánkodnak egy szerintük túlságosan átfogó téma leszűkítéséért, mert a kitűzött cím megoldása érdekében több forrásművet is a kezükbe kellene venni. Elmondhatjuk, hogy ma már Európában is tömegoktatás folyik, de ennek a színvonala ijesztően alacsony, egyre romlik, és a tömegből a leendő elitet mind nehezebb kiválasztani.
...
Zsákutca a felsőoktatásban

Mit hoz magával az úgynevezett bolognai megegyezésen alapuló 3+2 éves felsőoktatási rendszer, amelyet az EU Amerikától vett kölcsön? Nem ismétlem el azokat a hátrányokat, amelyeket e rendszer állítólagos szülőhazájával kapcsolatban már leírtam, hanem csak az eltérésekre, valamint a pluszként jelentkező problémákra térek ki. Először is: az amerikai négy évet Bolognára hivatkozva Európában - hibásan - többnyire háromra cserélték, és mindenki tudja, aki valaha is tanított bármilyen szinten, hogy a három év nem azonos a néggyel.

Továbbá: az amerikai és az európai alaphelyzet között több nagy különbség áll fenn. Az egyik abban áll, hogy a széles és változatos amerikai munkaerőpiaccal szemben Európa egyetlen országában sem lehet hasonlóról beszélni, még ha az egyes országok fejlettségétől és nagyságától függően e téren nagy eltérések vannak is. Noha az európai országok az egységes munkaerőpiac kialakítására törekednek, ez a folyamat egyelőre nem realitás, hanem inkább csak remény. Míg az USA-ban van halvány remény arra, hogy a BA-papírral rendelkező fiatal szerez valamilyen gyenge színvonalú munkahelyet, erre Európában sokkal kevésbé esélyes. Ez az okirat ugyanis nem hatalmaz fel semmire. A bolti eladótól a fodrászon át a dadusig és a tanítóig másfajta képzést és oklevelet követelnek meg, olyasmit, amit a BA nem tartalmaz.

A kérdéshez hozzátartozik még, hogy Európa számos országában, így Magyarországon is, a bolognai szöveget félreértelmezték. A szerint ugyanis az alsó foknak "legalább" három évig kell tartania, ami nyilvánvalóan nem zárja ki, hogy például négy vagy akár öt évig tartson. E kitételt nálunk úgy értelmezték át, hogy a képzésnek több tucat egyetemi szakon három évig kell tartania, és más lehetőség nem is létezik. Tették ezt talán annak tudatában, hogy az USA-ban a négyéves képzés jelentős részét a középiskolai hiányok pótlásának kell szentelni, ami azonban Európában nem áll fenn. Jóllehet egyesek szerint az amerikai középiskolai színvonalat nem lehet "alulmúlni", e feltevést mégis hibásnak mondhatjuk, mivel nagy lépésekkel úton vagyunk feléje. A jelenlegi trend végeredményben azt jelenti, hogy jelentős állami források felhasználásával, igencsak drága áron képezzük szerte Európában és hazánkban is a leendő diplomás munkanélküliek hadseregét. Hiába szólítja fel bárki a piacot, hogy készüljön fel e hadsereg befogadására, mert esze ágában se lesz, hogy ezt tegye.

További nagy különbség az amerikai és az európai ismeretalapokat illetően az egyik és a másik civilizáció időtartama miatt keletkezik. Ahhoz, hogy egy amerikai saját önismeretéhez eljusson, ahhoz, hogy magáévá tegye mindazt, amit az USA művészetekben és tudományokban szerfelett dinamikusan produkált, és hogy ebben a közegben biztosan mozogjon, körülbelül 250 év hozadékával kell rendelkeznie. (Kivételes kutatásokra és irányokra nem térek ki.) Egy európai viszont csak akkor őrizheti meg önazonosságát, és csak akkor értheti meg nemcsak a múltbeli, de akár a kortárs tudományok, valamint az irodalom, festészet, zene stb. alkotásait is, és csak akkor látja át, hogy valójában honnan is jutott oda, ahol most éppen áll, ha tudásába beöleli ennek az egésznek a lényegét. E mába érkező múlt összessége maga az európai kultúra, amely évezredek alatt halmozódott fel. Ha Európa nem akarja feladni a kincset, amelyet összegyűjtött, és amely - egykor - felemelkedésének legalább az egyik biztos alapjává vált, úgy ennek megőrzését a maga módján kell megoldania, és a nehézségek elől nem menekülhet el az egyszerű másolásába olyasminek, ami - a körülmények eltérései miatt - valójában nem is másolható.

A teljes cikk megtalálható:
http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0740&article=2007-1005-1 700-42RFHS

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A boldogtalan baloldaliság
  2007-10-08 23:09:10, hétfő
 
  A boldogtalan baloldaliság



Érdekes "kis színes" a HVG-ből...
(Nem a "kommunizmus gyermekbetegségéről" van szó...)

Bal-lélek



Politikai beállítottságtól függ, ki mennyire érzi magát boldognak - állapították meg dán kutatók az értékek világfelmérése (World Values Survey) több mint nyolcvan országot felölelő adatai alapján. Az 1981 óta négyszer elvégzett felmérés legutóbbi, 2001-es kötete 90 ezer ember válaszait tartalmazza négyszáz kérdésre a politikától a valláson át a korrupcióig, és azt a célt szolgálja, hogy a világ társadalomtudósai tetszésük szerint végezhessenek nemzetközi összehasonlításokat. Christian Björnskov, az Aarhusi Egyetem professzora és társai azokat az adatokat szűrték ki, amelyek szerint minél baloldalibbnak vallja magát valaki, annál boldogtalanabb. Még akkor is, ha neki magának jól megy a sora, elvégre a társadalmi egyenlőtlenségek akkor is bántják. A polgári, konzervatív érzelműek viszont a társadalmi egyenlőtlenségekben éppen ama felfogásuk megnyugtató bizonyítékát látják, hogy a tanulás, a szorgalom és a tehetség meghozza gyümölcsét - magyarázta Björnskov. Dániában és más olyan helyeken, ahol kisebb a szakadék szegények és gazdagok között, kisebbek a politikai különbségek is - hozott közhelynek tűnő példát saját hazájából a kutató, aki szerint további vizsgálatok tárgya lehet viszont az a tyúk-tojás kérdés, hogy az elégedetlenség szüli-e a baloldaliságot, vagy pedig a baloldali lelkiismeretért fizetendő ár-e a rossz közérzet.

www.hvg.hu (HVG október 5-i szám)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Gyurcsány 29%
  2007-10-08 21:27:48, hétfő
 
 
Gyurcsány 29%

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem tud belenyugodni, középszerűségébe. Igen
szerintem, Gyurcsány egy középszerű ember. Középszerű külsővel és
adottságokkal rendelkezik. Középszerű a műveltsége, az intellektuális
képessége, a fellépése, és a megjelenése is.

Ne tévesszenek meg bennünket, a PR akciók, ha ez az ember nem lenne az aki,
nem hiszem, hogy tömegek figyelmét tudná magára vonni! Észre sem vennénk,
mert nem keltene különösebb feltűnést, ha mint ahogy a többi sokmillió
középszerű embertársunk sem kelt. Mert középszerű ember, sok millió van még
ebben az országban és ezzel nincs is semmi baj.

Gyurcsánnyal többek közt az a baj, hogy nem tud belenyugodni,
középszerűségébe nagyon szeretne többnek látszani, mint aki valójában.
Állandó önigazolási kényszere van, ami miatt az előadásai sokszor hisztériás
rohamokba torkollanak, ezáltal saját magában és másokban is bizonytalanságot
kelt, így már önmagában is kételkedik.

Kommunikációs hiperaktivitása, megalomániája valószínűleg a
küldetéstudatának külső megnyilvánulása. Ennek a küldetéstudatnak az
igazolására hatalmas és jól fizetett kommunikációs csapattal veszi magát
körül. Szóvivők hada viszi a szavait, és a cél érdekében külföldi PR
szakembereket is alkalmaz. Mindannyian azon munkálkodnak, hogy Gyurcsány
Ferencet küldetéstudata szerint, mint nagy Reformert, és Országépítőt
vonultathassák be a történelembe! Akad azért egy-két nem elhanyagolható
tényező, ami Gyurcsányt és PR csapatát hátráltatja.

Elsősorban az ország gazdasági helyzete, ami jórészt neki, és a
szocialistáknak köszönhető. Ha csak a legutóbb megjelent gazdasági elemzésre
hivatkozunk, már akkor is elkeserítő a helyzet. Az Economist gazdasági
szaklap szerint Magyarországon jelenleg gyakorlatilag nincs gazdasági
növekedés, sem GDP-ben, sem GNP-ben mérve! Az adóbevételek viszont
növekednek, ami ha nem a gazdasági növekedésnek köszönhető, bizony komoly
adóteher növekedés lévén jöhetett csak létre! Pedig 2006-ban az akkori
Gyurcsány kabinet megalkotott egy öt éves adócsökkentési törvényt.
Hihetünk-e tehát Gyurcsánynak, ha adócsökkentésről beszél?

A jelenlegi rossz gazdasági helyzet azonban nem zavarja Gyurcsányt abban,
hogy továbbra is az általa és PR csapata által kreált, már említett
szerepekben tetszelegjen! Neki a gazdasági helyzet csak papíron létezik,
pusztán számok formájában. Érzelem nélkül ír át számokat, von el
milliárdokat pl a 2008-as költségvetésben az önkormányzatoktól. Az érzelmi
harcokat ebben az esetben majd a jórészt jobboldali polgármesterek és
önkormányzati tisztviselők fogják megvívni helyette. A szocialisták körül
viszont sorra derülnek ki a szocialista klientúrának derűs kedvet hozó
milliókról a különböző mutyik, amik egészen az ő és minisztertársai székéig
vezetnek.

Morális, és erkölcsi szempontból Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a
középszerűségnél is lejjebb pozícionálja önmagát. Még Kisdobosnak, vagy
Úttörőnek sem lenne alkalmas, nem hogy miniszterelnöknek!

A kisdobosok 6 pontja: 4. A kisdobos igazat mond és igazságosan cselekszik.
Balatonöszöd!
Az úttörők 12 pontja: 4. Az úttörő gyarapítja és védi a � társadalom
értékeit. Nem ellopja, gyarapítja!

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Magyarországot az elmúlt három éves
Kommunikációzása alatt, az általa Orbán Viktor szemére vetett,
Nemigazországgá degralálta. Volt már a mi hazánknak jó néhány ilyen-olyan
miniszterelnöke, de ennyire megosztó, az ellenzék politikusaival, és
szavazóival szemben ellenséges személy még nem ült ebben a székben.
Összetartozunk, üvöltözte a Dunaparton!

De kivel is?

Az MSZP és az ő népszerűsége is a béka feneke alatt tanyázik. Pedig mindent
próbál elkövetni, hogy ezen változtasson. Nem sajnálja a fáradtságot, és van
olyan nap, amikor szinte az összes csatlós médiát végiglátogatja, és
szenvedélyesen vitatkozik meglátásom szerint sokszor saját magával, ugyanis
neki teljesen mindegy, hogy mit is állított akár az előző percben, képes a
legnagyobb vehemenciával az ellenkezőjét is bizonygatni. De nem sajnálja a
pénzt sem. Sok milliárdot fognak a közeljövőben elkölteni, hogy
megmagyarázzák azt, amit szerintem egy józanul gondolkodó, tisztességes
munkából élő emberkének nem igazán kell elmagyarázni!

Nem csinálnak semmit! Kormányzás helyett Kommunikációzás zajlik! Közben épül
Gyurcsány hőn áhított Reformer és Országépítő mítosza; ha máshol nem, a
saját fejében!

Ádám Mihály Tamás
Hírklub
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Orbán megint hazudott az erdél
  2007-10-08 21:17:14, hétfő
 
  Orbán megint hazudott az erdélyieknek: pártja cserbenhagyja Tőkést
2007-10-08. 19:29:38

A maradék, igen kevéske politikai hitelét is gyorsan felélő Orbán Viktor ismét hatalmas blöffel ültette fel azokat az erdélyi magyarokat, akik 2005 szeptemberi árulása után még hittek neki. Orbán szombati kijelentésével ellentétben független jelölteket (tehát Tőkés Lászlót) nem támogat az Európai Néppárt (EPP) - jelentette ki hétfőn Javier Jiménez, az EPP szóvivője.

"Nem ismerem Orbán Viktor (Fidesz-elnök) kijelentését, de annyit mondhatok: bármilyen választásról is legyen szó, az EPP csak azokat a jelölteket támogatja, akiket valamelyik tagpártunk jelöl" - nyilatkozta Jiménez.

Orbán - aki egyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) is magában foglaló EPP alelnöke - szombaton azt hazudta, hogy a néppárt támogatja Tőkés László független jelöltet a november végi romániai európai parlamenti választáson. Ez azt jelentené, hogy a néppárt az RMDSZ jelöltjeit és Tőkést is támogatná a romániai magyarok szavazatáért vívott küzdelemben.

Egyszerű képlet - a magyar érdek nem számít

Nagy Zsolt, az RMDSZ külügyi titkára elmondta: a néppárt az RMDSZ jelöltjeit támogatja majd a választásokon, ahogy eddig is tette. Nagy szerint az EPP számára "a képlet egyszerű", ugyanis vagy két RMDSZ-es képviselővel gyarapodik európai parlamenti frakciója, vagy eggyel sem. Az erdélyi magyarság érdekei szóba sem kerülnek. Mint, ahogyan az sem, hogyan fér össze a Néppárt állítólagos konzervatív világnézetével, hogy a '89-es forradalom lelkész-hősével szemben a szekus ügynökökkel teletömött, magyarországi ultraliberálisokkal és komcsikkal kiváló kapcsolatokat ápoló RMDSZ-t támogatják.

Nagy Zsolt szerint a néppárt vezetői valószínűleg nem hagyják majd szó nélkül Orbán Viktor "elhamarkodott" kijelentéseit. A Kuruc.info szerint az erdélyi magyarság sem...

(Stop - Kuruc.info)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szeghalom és a 38,1 %
  2007-10-08 21:13:34, hétfő
 
  Szeghalom és a 38,1 %


A Fidesz jelöltje nyerte az időközi önkormányzati választást tegnap a Békés megyei Szeghalmon.
Kovácsné Kincses Anikó a szavatok 61,9 százalékát kapta, míg szocialista ellenfelére, Mészáros Bélára a választók 38,1 tized százaléka voksolt.

(fidesz.hu)

Mészáros Béla elvtárs még mindig nagyon fontos a szeghalmiak szívében.
Ha lehetett volna, inkább éhen halnának érte ... mert Kádár elvtárs jólétet adott Szeghalomnak. A KISZ-titkárok, művezetők és tszcs-vezetők mehettek évente szakszervezeti beutalóval a Balcsira, a tehetősébbek átugorhattak Trabanton csehbe.

Volt ennél szebb élet???
Nem, nem hiszem!
Csak tudnám az elvtársak és elvtársnők miből gondolják, ha Mészáros Béla elvtárs Szeghalom polgármestere, ismét 3,60 Ft lesz a kenyér a 65.000,- Ft-os nyugdíj mellett???
Biztos Mészáros elvtárs szokta emlegetni, meg hát a Feri is sokat mondja: nagy a jólét, még nagyobb lesz!

Azért én félek ettől a 38,1 %-tól!!!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Biztosítói reform: itt a részl
  2007-10-08 21:10:43, hétfő
 
 
Biztosítói reform: itt a részletes koncepció

Népszabadság - Danó Anna - 2007. október 8.

Elkészült az egészségbiztosításireform-törvények részletes koncepciójával a szaktárca. A dokumentumot - amely a biztosítók lehetőségeit, valamint az egészségügyi szolgáltatókkal és a betegekkel való kapcsolatát írja le - várhatóan ma hozzák nyilvánosságra.

A kötelező egészségbiztosítás magánosításától százmilliárdos állami bevételt, a betegek számára jobb színvonalú ellátást, valamint az ellátórendszer további karcsúsítását reméli a szaktárca. A lapunk birtokában lévő dokumentumból kiderül: a pénztárak nagy szabadsághoz juthatnak a rendszer hatékony működtetése érdekében. Az egyetlen kemény korlát számukra, hogy miközben formailag csak engedményeket adhatnak a szolgáltatási csomagokban, nem költhetnek többet, mint amennyi a járulék fejkvótaalapú elosztása után rájuk jut. Ha mégis többe kerülne az ellátás, azt saját zsebből kell állniuk, az állam több pénzt nem ad.

A társadalmi vita előtt álló koncepció szerint a vegyes tulajdonú, állami többségű pénztáraknak a területelosztásnál legkevesebb kétmegyényi lakosságot kell megszerezniük ahhoz, hogy legalább 500, illetve legföljebb kétmillió tagjuk legyen. Azaz eleget tegyenek a piacra lépéshez szükséges szabálynak.
Az előírások következménye lesz, hogy hiába alapít az állam 2008 januárjában 22 (18 megyei és 4 fővárosi) pénztárat, 2009-ben csak 8-10 kezdi meg a működését. A pénztárak nyilvános árverésen licitálhatnak valamely terület lakosságának ellátására.

(A gyakorlatban az elvárt lakosságarány megszerezhető úgy is, hogy valaki egyszerre három megyét vesz a liciten, vagy csak egyet, és a piaci indulásához hiányzó pénztártagokra toborzással tesz szert.)

A megszerzett területi jog azonban az ott élőket nem kötelezi semmire, szabadon átjelentkezhetnek máshová. Aki viszont nem él ezzel a lehetőséggel, az a területgazda pénztár tagja lesz. A biztosítottakat a licit után névre szólóan is értesítik, hogy az első fordulóban melyik pénztár szerzett jogot az ellátásuk megszervezésére.

A készülő szabályozás megtiltja a betegek közötti válogatást. Vagyis tilos például egészségi állapotra vonatkozó adatokat gyűjteniük, és minden jelentkezőt fogadniuk kell a pénztáraknak. A közpénz felelőtlen költését akadályozná, hogy az állam a teljes járulékbevétel négy százalékában maximálná a működési költséget.

A biztosítók ugyanakkor meglehetősen sok joghoz juthatnak. Képviselőik ott ülhetnek majd azokon a fórumokon, ahol a szolgáltatások díját és az egy beteg után járó összeget meghatározzák. Ebben a bizottságban az államnak vétójoga lesz. Maguk dönthetnének arról is, hogy mely szolgáltatóval szerződnek és milyen eszközt alkalmaznak a kiadások féken tartására. Például meghatározhatják, hogy egy-egy betegséghez milyen terápia, milyen vizsgálati módszer tartozik. Azaz: sem az orvos, sem a beteg nem kérhet pusztán szeszélyből CT-vizsgálatot vagy a foghúzáshoz altatást, csak ha az szerepel a protokollban. Mint ahogyan arról is az adott pénztár dönt majd, hogy az országos alapdíjért vagy plusz-mínusz tízszázalékos árkülönbséggel vásárol például kardiológiai vagy sebészeti ellátást egy-egy intézménytől.

Az orvosok a jövőben csak a biztosító által szerződött intézménybe utalhatnak, kivéve, ha a beteg előzetes felmentést kapott biztosítójától e szabály alól. Ez esetben a pénztár átvállalhatja a magánorvos, illetve a területén kívüli kórházi számla kifizetését. A betegjogok és a működési szabályok betartása felett az Egészségbiztosítási Felügyelet és a Gazdasági Versenyhivatal is őrködne.

A koncepció szerint a rendszer indulásának első fél évében úgy kell tekinteni, mintha minden addigi közfinanszírozott egészségügyi intézménynek volna szerződése. Ezt követően viszont a pénztár szabadon dönt arról, kivel szerződik s kivel nem. E szabály alól kivételt csak az alapellátók jelentenek, mert valamennyi háziorvossal, aki csak egyetlen beteget is ellát, szerződniük kell. A szakrendelők, illetve a kórházak között viszont már válogathatnának.

A koncepció három ellátási csomagot különböztet meg: az alapcsomagban a mentést, a sürgősségi ellátást, a járványügyi ellátást állampolgári jogon biztosítják. A biztosítási csomagról a koncepció meglehetősen nagyvonalúan ír: e szerint lényeges szűkítés nem, csupán technikai (elavult terápiák módosítása) változás történhet - a jövőben is az jár tehát, ami eddig.

Ami egészen biztos: a gyógyszerár-támogatás a jövőben is egységes lesz. Vagyis minden patikában ugyanazon az áron juthatunk a készítményekhez, kivéve, ha az új biztosítók a betegek megnyerésére plusztámogatást adnak a receptek kiváltásához. Fontos szabály azonban, hogy a térítési díj - amit a beteg fizet a gyógyszerért - több nem, csak kevesebb lehet.

Az egészségbiztosítási rendszer átalakítása: az új egészségbiztosítási rendszer - a koncepció (Word formátumban) itt letölthető
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 37 
2007.09 2007. Október 2007.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 695 db bejegyzés
e év: 6477 db bejegyzés
Összes: 64003 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 336
  • e Hét: 1823
  • e Hónap: 12934
  • e Év: 166430
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.