|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
|
|
2007-11-10 20:40:07, szombat
|
| |
| |
MTI 2007. november 10. 17:15
Kövér: elvesztek a nemzetpolitika illúziói
A rendszerváltás óta a nemzetpolitika folyamatos illúzióvesztésének vagyunk tanúi és ebben az EU-s csatlakozás sem segített - jelentette ki Kövér László Esztergomban a Fidelitas országos választmányának ülésén szombaton. A politikus szerint az államigazgatásban új alapokról kellene újjáépíteni a nemzetpolitikát, miután az MSZP-SZDSZ koalíció "megtette azt a szívességet, hogy eltakarította azokat a szervezeteket, melyeket mi is meghaladottnak gondoltunk" - jelentette ki a szónok, a Határon Túli Magyarok Hivatalát és a közalapítványi rendszert említve. Kövér László szerint miniszteriális szintű szervezetre lenne szükség, mely egységes nemzetpolitikát valósítana meg. "Azt gondoltuk, hogy az Európai Unió tagállamaként egyes kormányok nem tehetik meg mindazt, amit uniós területen kívül talán még bátrak voltak megtenni. Sohasem gondoltuk volna, hogy az Európai Unió keretei közé beengedett Szlovákia ... félfasiszta kormányzattal fog dicsekedni, és ezen félfasiszta kormányzat intézkedéseit az Európai Unió cinkos hallgatása övezi" - jelentette ki a Fidesz országos választmányának elnöke.
A politikus szerint a nemzetellenes intézkedésekért a magyar kormánynak nem kell a szomszédba mennie, hiszen "2006 tavaszán intézményes eszközökkel, összeesküvésszerűen megfosztotta az állampolgárok millióit a szabad választás lehetőségétől, majd október 23-án a saját népe közé lövetett, mint éppen ötven évvel korábban" - fogalmazott Kövér László, aki szerint az EU csatlakozásnak annyi haszna volt, hogy már nem ólommal, csak gumilövedékkel lőttek.
http://www.gondola.hu/hirek/54756
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-10 20:19:36, szombat
|
| |
| |
2007-11-10 18:56
Trianon emlékmu: felsobb utasításra nem mondhatott beszédet
Felsobb utasításra nem mondhatta el beszédét Ravasz István, történész, a
Hadtörténeti Múzeum igazgatóhelyettese egy XVII. kerületi Trianoni-emlékmu
átadásán.
Az ünnepség elott jelentette be az alezrdes, hogy felsobb utasításra nem
mondhatja
el beszédét. A katonai tiszteletadás is elmaradt, miután azt feletteseik a
Magyar
Tartalékosok Szövetsége Hagyományorzo Egyesületének is megtiltották. A helyi
cserkész csapat pedig csak civilben vett részt az avató ünnepségen hasonló
okok
miatt. A letiltások okára a szervezok nem kaptak magyarázatot. Az emlékmuvet
a régi
fényképek alapján közadakozásból építették újjá.
hírTV |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-10 20:11:10, szombat
|
| |
| |
Külföldi feketemunkások építik Kóka villáját
(Cs.Zs.) 2007-11-10 19:29:14
Az ellenőrök feketemunkásokat találtak Kóka János gazdasági miniszter villájának építkezésén - értesült az Index hírportál.
Egy embert a rendőrök vittek el, mert körözés alatt állt. Több román állampolgárságú munkásról pedig kiderült, hogy szerződés nélkül dolgoznak. Az építkezést szervező cég képviselője azt mondta a hírportálnak, hogy ők csak bejelentett munkaerővel dolgoztatnak, a szabálytalanságot az alvállalkozók követték el.
(MR) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-10 19:18:50, szombat
|
| |
| |
Izraeli katonák kegyetlenségei
2007-11-09
Nufar Yishai-Karin,
a jeruzsálemi héber egyetem pszichológusa a közelmúltban elbeszélgetett 21 izraeli katonával, akik őszintén megvallották neki a palesztinok ellen elkövetett bűncselekményeiket.
A Haaretz című izraeli újság közzétette a bátor pszichológusnő jelentését. A megdöbbentő esetek még a 90-es években történtek ugyan, azonban a megszállt területeken a helyzet azóta inkább csak rosszabbodott. A ,,terrorellenes háború" örve alatt ugyanis szinte bármilyen aljasság elkövethető. Az ügy kisebbfajta vihart keltett Izraelben - bár valószínűleg semmiféle következménye nem lesz. Nem állítanak bíróság elé senkit, és a jogfosztott palesztinok elnyomása sem fog enyhülni.
A pszichológusnő írásában leszögezi: ,,A katonák többsége, akikkel elbeszélgettem, egy idő után élvezni kezdte az erőszakot...Tetszett nekik a rombolás és a káosz. Élvezték a hatalom ízét és a veszélyt". Az egyik katona pedig a következőket mondta: ,,Szeretem a káoszt...Egy idő után, ha nem történt semmi rendkívüli esemény, kezdtem rosszul érezni magam. Olyan ez, mint a drog". ,,A legfontosabb az egészben - mondta egy másik katona -, hogy akció közben nem vonatkozik rád semmilyen törvény és szabály. Te magad vagy a törvény. Mindenben te döntesz." Az interjúalanyok elképesztő történeteket meséltek el. Az egyik alkalommal izraeli katonák egy páncélozott járműben haladtak, amikor egyikük belelőtt az út szélén békésen álldogáló 25 év körüli palesztin fiúba. A golyó a hasán találta el. Azonban a katonák nem álltak meg, mentek tovább. Egy másik alkalommal egy palesztin asszony egy fatuskót dobott az egyik zsidó katonára. Aki aztán teljes erővel a nő lábai közé rúgott. ,,Összetört ott minden - mondotta - aligha lesz neki valaha is gyereke. Legközelebb nem fog rám dobálni semmit. És amikor egy másik nő leköpött - folytatta ugyanez a ,,hős" hadfi -, a fegyveremmel az arcába csaptam egy hatalmasat. Most már nincs neki semmije, amivel köpni tudjon." Mások a foglyul ejtett palesztinokkal szembeni kegyetlenkedések módjait ecsetelték. Az egyik beszámoló szerint vérfagylaló hidegben szállították a foglyokat egy buszon. Az egész út alatt őrzőik ütlegelték őket, majd a katonák leszálltak, és vizet locsoltak a szerencsétlenekre a jármű ajtaján és ablakain keresztül.
Ráadásul a beszámolók szerint a kegyetlenkedéseket a feljebbvalók nem csupán elnézték, de sok esetben elő is segítették. Az egyik interjúalany elmesélte, hogy a Gázai övezetben található rafahi támaszponton teljesített szolgálatot, amikor egy új parancsnok érkezett az alakulatukhoz. Az első alkalommal, amikor járőrözni mentek, éppen kijárási tilalom volt érvényben a környéken. Sehol nem lehetett látni senkit. Csak egy 4 év körüli kisfiú ült az út mellett, és játszott a homokban. Várat épített. Az egység parancsnoka váratlanul futni kezdett a gyerek felé. Megragadta őt. ,,Megőrülök, ha nem mondhatom el az igazat" - mondotta a hátborzongató esetet elmesélő katona. ,,A tiszt eltörte a kisfiú kezét a csuklójánál, majd eltörte a lábát is. Majd belerúgott a gyomrába, háromszor is, aztán otthagyta. Mi pedig a döbbenten, kétségbeesetten álltunk ott."
Az eseteket nyilvánosságra hozó pszichológusnő szerint a túlkapások magyarázata főként a katonák hiányos kiképzésében rejlik. A besorozottak sok esetben nincsenek tisztában azzal, feljebbvalóik mit várnak el tőlük. Megfigyelhető az is, hogy minél tovább tartózkodik valamely egység a megszállt területeken, tagjai annál inkább hajlamosak lesznek az erőszakos cselekmények elkövetésére. Az izraeli hadsereg szóvivője a jelentés nyilvánosságra kerülését követően azt mondta, ha bármelyik katona is megsérti a hadsereg szigorú etikai normáit, ügyét kivizsgálják, és ha bűnös, felelnie kell tetteiért. Hozzátette még, hogy az utóbbi években sokkal kevesebb visszaélés történik a megszállt területeken, mint korábban. Bár csak így lenne. Az Kétségkívül dicséretes, hogy ez a jelentés egyáltalán nyilvánosságot kapott, és beszédtéma Izraelben. Még jobb lenne azonban, ha a zsidó állam hadserege felhagyna egy másik nép elnyomásával és terrorizálásával. Ha kivonulnának a jogtalanul elfoglalt területekről. Ha ez megtörténne, az izraeli katonák kegyetlenkedéseitől sem kellene senkinek tartania.
Zábori László
forrás: www.althir.org
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-10 18:49:13, szombat
|
| |
| |
2007-11-10 17:19
Karsai: Meg kell akadályozni, hogy egy egyszázalékos párt bezárja a
vasútvonalakat
Mintegy 200-an tüntettek Orosházán a vasúti szárnyvonalak megszüntetése
ellen. A demonstráción ellenzéki és kormánypárti politikusok közösen
tiltakoztak. Battonya szocialista polgármestere, Karsai József kijelentette:
összefogás kell ahhoz, hogy megakadályozzák, hogy egy egyszázalékos párt
bezárja a vasútvonalaikat.
Az orosházi vasútállomás elotti térre az önkormányzat és az orosházi
kistérségi
társulás hirdetett demonstrációt. A települések vezetoi a mostani
körülmények
között nem támogatják, hogy a vasúti mellékvonalakat a jövoben az állam
helyett az önkormányzatok muködtessék, szerintük a gazdasági tárca csak a
felelosséget szeretné elhárítani magától. Az itt élok tiltakozását támogatta
több vasutas szakszervezet is.
Karsai József, a térség szocialista országgyulési képviseloje Bibó István
szavaira emlékeztetett, amikor arról beszélt, hogy a polgármestereknek össze
kell fogniuk a gazdasági tárca és annak szabad demokrata vezetése ellen.
Én azt hiszem, hogy a demokrácia alapja, hogy nem félünk. Nem félünk ide
eljönni ellenzéki képviselokkel, polgármesterekkel. Együttesen ki kell
állnunk és meg kell tegyünk minden olyan intézkedést nekünk, akik a tuzhöz
közelebb vagyunk, ne tehesse meg egy egyszázalékos pártnak egy embere, hogy
bezárja a vasútvonalakat." - mondta Karsai.
A tervezett vasúti szárnyvonalak bezárása legsúlyosabban az egyébként is
elmaradott dél-békési régiót érinti. Itt összesen hat mellékvonalat szeretne
szüneteltetni a tárca, ezzel 120-130 éve muködo vonalakon állna le a
személyszállítás.
hírTV |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-10 16:19:26, szombat
|
| |
| |
Szilvásy meghátrál: sajtótitkára nyilatkozott KGB-ügyben
2007-11-10 11:50 Barikád.hu Belföld
A Laborc-üggyel kapcsolatban a barikád.hu munkatársa, Varjú Frigyes nyolc
kérdést juttatott el Szilvásy Györgyhöz. A polgári nemzetbiztonsági
szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter válaszát sajtótitkárán
keresztül
juttatta vissza hozzá.
Kérdések Szilvásy Györgyhöz
1. Miniszter úr, tud-e arról, hogy titkosszolgálati csatornán figyelmeztetés
érkezett Budapestnek címezve Washingtontól vagy más NATO-tagállamtól
Laborc Sándor foigazgatói jelölése miatt?
2. Folyt-e a pénzfelhasználásra vonatkozó belso vizsgálat annál a libanoni
és
ciprusi azóta felszámolt fedovállalkozásnál, amelyet Laborc Sándor
irányított? A lezárult fegyelmi vizsgálat valóban megállapította-e Laborc
felelosségét? Ha igen, az ügy miért nem került a katonai ügyészség elé?
3. Miért szerelték le Laborc Sándort az Információs Hivataltól?
4. Mi az oka annak, hogy az Információs Hivatalból eltávolított Laborc
Sándort
néhány év múlva a Nemzetbiztonsági Hivatal foosztályvezetojévé nevezte ki a
Moszkvából hazatéro és azóta elhunyt Zsohár István NBH-foigazgató?
5. Van-e szakmai magyarázat arra, hogy miért haladt olyan szokatlanul
gyorsan Laborc Sándor az NBH ranglétráján?
6. Nem sokkal azután, hogy muveleti igazgatóvá nevezték ki, Laborc Sándor
lett az NBH megbízott foigazgatója. A végleges vezeto megérkezése elott mi
indokolta, hogy a tábornok leváltotta szinte valamennyi felso vezetot és
teljes
egészében átalakította az addig eredményesen muködo hivatali struktúrát?
7. Miniszter úr, nem tartja-e kockázatosnak nemzetbiztonsági szempontból,
hogy egy KGB-egyetemet végzett és szerteágazó KGB-s kapcsolatokkal
rendelkezo vezeto irányítsa az NBH-t?
8. A rendszerváltás óta egyetlen kormány sem nevezett ki olyan foigazgatót
az
NBH élére, aki Moszkvában tanult. Mi indokolta most a váltást?
A titokminiszter válasza
Tisztelt Varjú Frigyes!
Az Ön által feltett kérdések egy része szigorúan titkos államtitokkörbe
tartozik,
ezért azokra semmilyen formában nem tudunk válaszolni akkor sem, ha a
válaszok megerosítenék az eddigi hivatalos álláspontunkat.
Ami Laborc Sándor távozását illeti: téves az Ön kérdésébe foglalt állítás,
amely szerint ot az Információs Hivatalból "eltávolították". Laborc Sándor
esetében fegyelmi eljárás sem volt. Az Információs Hivatalból közös
megegyezéssel távozott 2000. december 31-én, majd 2001. január elsejével
vezeto pozíciót kapott, az APEH Bunügyi Igazgatóságának információs
igazgatóhelyettese lett. Ugyanezt a pozíciót töltötte be, amikor 2003.
január
1-jével ezt a tevékenységet az APEH-tol az ORFK Pénzügyi Nyomozó
Igazgatósága vette át. Laborc Sándor több mint fél éve a Nemzetbiztonsági
Hivatal megbízott foigazgatója, munkájával kapcsolatban nem merült fel
kifogás. A Nemzetbiztonsági Hivatal átszervezését szakmai elotanulmányok,
konzultációk alapján végezték, a munkában részt vett a hivatal korábbi
vezetése, valamint a Nemzetbiztonsági Iroda is. Az Országgyulés
nemzetbiztonsági bizottságát Szilvásy György miniszter és Laborc Sándor
megbízott foigazgató részletesen tájékoztatta az átszervezés céljairól, az
új
struktúráról. Minderrol a sajtó is részletes tájékoztatást kapott a
minisztertol.
További kérdései az Ön véleményét fejezik ki és nincsenek összhangban
(vagy: nincsenek köszöno viszonyban) a tényekkel.
Üdvözlettel:
Dora Tóth Andrea
Sajtótitkár
Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Irányító Tárca Nélküli Miniszter
Titkársága
barikád.hu
JobbINFO: http://jobbinfo.tvn.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-10 16:14:36, szombat
|
| |
| |
Techet Péter: Mese a jó alkotmányról
2007-11-10 13:47 Barikád.hu
Az ország válságban van. A kormány pedig még mindig a helyén. Egy
miniszterelnök elhazudta a választást, majd ígéreteit megszegve kíméletlen és
átgondolatlan reformokba kezdett, melyek végleg zárójelbe tehetik az
Alkotmány preambulumában még célként megfogalmazott szociális
piacgazdaságot. Eközben ezrek, néha tízezrek vonulnak utcára, s némelyek
közülük vakon, megverve, megalázva térnek haza. A rendőrség tömegbe
lövet, jogtalanul lezárhatja a Kossuth teret, s a bíróságok képtelenek időben
jogorvoslatot nyújtani a rendőrségi túlkapásokkal szemben. Az igazságügy-
miniszter és a kormánypárti többség a gyülekezési jog antidemokratikus
korlátozását követeli. Az utcákon az autonóm jobboldali csoportok a polgári
engedetlenség passzív és a kváziforradalom aktív módján lépnek fel az
illegitimmé vált hatalommal szemben, a parlamenti ellenzék viszont az
alkotmányos kereteken bévül maradva is csak egyéves huzavona után tud
népszavazást kezdeményezni.
Sólyom László egy ilyen ország államfőjeként áll ki, s nyilatkozik morális
válságról, biztosítva egyidejűleg mindenkit arról, hogy az Alkotmány kiváló,
csak a nép és a vezetők nem érettek még meg hozzá. Sólyom László
gondolata, miszerint az Alkotmánnyal semmi baj sincs, a jobboldali
értelmiségbe is beivódott. Tegyük fel azonban annak kérdését, hogy lehet-e jó
egy olyan Alkotmány, amely védője szerint sem képes érvényesülni a
mindennapok világában?
Mint ismeretes, a jog mint szabályhalmaz nem konkrét valóság, hanem egy
normatív szféra része, amelynek létállapota, amint azt Hans Kelsen osztrák
jogfilozófus is megállapította, nem az érvényesülés, hanem az érvényesség.
Egy jogszabály, ha érvényes, létezik, függetlenül attól, hogy bárki alkalmazza-
e. A jog ugyanis ezen normativista felfogás szerint elválik a tények világától.
Vannak a tények, az élet, s van a jog. A jog célja ugyan, hogy ezt az életet
szervezze, alakítsa, tehát a tényeket formálja, de a jog léte nem függ a tények
milyenségétől. Magyarán az Alkotmány gyülekezési szabadságra utaló sorai
akkor is érvényesek, ha esetleg a rendőrök éppen tüntetők szemét lövik ki
gumilövedékkel, elvégre is az érvényességnek nem feltétele az érvényesülés
is. Igen ám, de mi értelme van egy ilyen jognak? És egyáltalán, jognak
ismerhetjük-e azt el, amely a Magyar Közlönyön kívül sehol másutt nem jelenik
meg, sehol sem hat a társadalomban? Ha Sólyom László szerint Alkotmányunk
pusztán azért szép, mert érvényesen ír elő bizonyos, valóban jogállami
rendelkezéseket, de ezek érvényesülésének elmaradását nem hajlandó az
Alkotmány hibájaként észlelni, nos, akkor az államfő igennel válaszolja meg a
kérdést. Az, hogy jogelméletileg egy meghaladott nézetet képvisel e
véleményével, akadémiai probléma, de mihelyt államfőként vallja mindezt, már
veszélyessé, mert valóságidegenné válhat a gondolat. Van egy államfőnk
tehát, aki megelégedetten veszi tudomásul, hogy az Alkotmány érvényes betűi
igen tetszetősek, s közben durcásan a nép szemébe vágja, hogy miért nem
igazítják életüket e halott betűkhöz.
De hogyan? Miként lehetne alkotmányosan megoldani a jelenlegi válságot, mit
mondanak erről a szép Alkotmány szép paragrafusai? Hogyan váltható le a
kormány, ha elveszti legitimitását, mit tehet a köztársaság elnöke, mit a nép,
és miként illik alkotmányos módon megvakulni egy tüntetés végére? Sólyom
László maga sem tudja ezen kérdésekre a választ, mert a problémák elől a
moralitás világába, azaz a jogon kívüliségbe menekül. Alkotmányunk ugyanis
alkalmatlan a jelenlegi válság megoldására. Sem a baloldalt zavaró
jelenségekre (autonóm jobboldali csoportok performanszai, szélsőjobboldali
jelképek és jelszavak megjelenése az utcákon, stb.), sem a jobboldalt
aggasztó, s jelentőségükben sokkal súlyosabb gondokra nem ad választ.
Általános kinyilatkoztatásai, a jogok egyszerű deklarálásai a semmiben
porladnak szét, homályos megfogalmazásai érvek és ellenérvek egyidejű
igazolására szolgálnak csak, és hiányos tartalma mindennel foglalkozik,
csupán a kivételes helyzetekkel nem. A jog pedig igazából ekkor jut szerephez.
Mindaddig, míg a normák érvényesülnek, azaz normális világ van, a jog
szerepe, értelme tényleg láthatatlan. A normalitás megbomlásakor vetül fény a
jog ősi okára, rendszerező és igazságteremtő funkciójára, ilyenkor bizonyul
egy jogrendszer alkalmasnak vagy alkalmatlannak célját betölteni. Ha a
magyar valóságot abnormálisnak ítéljük, s ebben talán - ugyan más érvekkel,
de - a Népszava olvasói ugyanúgy egyetértenének, mint a kuruc.infó
szerkesztői, akkor a Sólyom László által szerető féltéssel óvott jogrendszerünk,
s az azt elsődlegesen meghatározó Alkotmány igenis alkalmatlan dísznek
bizonyul. Mert nincs válasza arra, hogy miként normalizálódhatna jelenlegi
közéletünk, s
Sólyom László is csak jelképesen széttárja a kezét, midőn morálra hivatkozgat,
holott egy állam normális működésének biztosítására nem a morál, hanem a
jog hivatott elsődlegesen. A morál ugyanis csak belülről kötelez, s így
individuális, a jog viszont másokkal szemben is érvényesül. Ha jogunk olyan
szép és jó lenne, ahogy azt Sólyom László hirdeti, képes lenne önmagának
érvényt szerezni. De nem tud. Mert nincsenek meg hozzá az eszközei, s eleve
hiányos maga a tartalma is.
Mi a teendő ilyenkor? Carl Schmitthez, a kivételes állapot jelenségének
kutatójához kell visszanyúlnunk, s tán sok mindenre választ kaphatunk
műveiből. Ő írja, hogy ,,nincs olyan norma, amely a káoszra alkalmazható
lenne. Ahhoz, hogy értelmet nyerjen a jogrend, előbb a rendet kell
helyreállítani. Normális állapotot kell teremteni, és az a szuverén, aki
megállapítja, valóban normális állapot uralkodik-e." Aki ezt kimondja, a
szuverenitás alanya, és aki a szuverenitás alanya, az döntésmonopóliummal
rendelkezik, s döntése ugyanúgy jognak tekintendő, mint maga a norma. Nem
lehet nem felismerni az államfőben eme szuverenitás birtokosát. Sólyom
Lászlónak nem moralitásról kell beszélnie, mert erre minden járókelő képes,
nem egy rossz, mert hatékonytalan Alkotmányt kéne holmi presztízs
szempontokból védenie, hanem vállalnia kellene a jog lényegét, a döntést.
Bárhogy dönthet. Sem a jobboldal, sem a baloldal vágyai nem korlátozzák
ebben, de csak a szuverén döntésével térhet vissza a rend, s csak a rend
keretein belül bír értelemmel bármely jogszabály.
Alkotmányunk maga ugyan nem, de hézagai lehetőséget is adnának egy
határozottabb államfői fellépésnek. Hogy egy hézagos Alkotmány valóban jó-e,
s hogy hézagait érdemes-e kihasználni, már az államfőnek kell tudnia.
barikád.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-10 14:53:39, szombat
|
| |
| |
Oroszok a spájzban
Zord Gábor László
2007. november 10. 11:41
Magyar Nemzet
Sokszor hallani manapság vitákat arról, hogy Magyarország, e történelem óceánján hánykolódó apró dióhéj vajon az Egyesült Államok vezette nyugati világgal hajózzon, vagy az újjáéledő Oroszországgal összekacsintva manőverezzen, esetleg kövessen - egy még csak elméletben sem létező - közös európai uniós külpolitikát. Nabucco kontra Kék Áramlat, Putyin kontra Bush, és még sorolhatnánk a sok ellentétpárt, az egyiktől-másiktól remélt előnyöket, vélt belpolitikai hozadékukkal együtt.
Amellett, hogy az ilyen viták eléggé szűk látókörűek, és nem tükrözik a megváltozott világ realitásait, művelői jól láthatóan nem tudnak szakítani a magyarok generációiba beoltott ,,aktuális nagy testvérhez igazodás" átkával. Magyarország mindenekelőtt! - ez lehetne a jótanács a hibás polémiában, annak részleteiben elmerülők számára. Ebből a régi-új kiindulópontból vizsgálva a helyzetet azonban minden leegyszerűsödik. Magyarország a felemás rendszerváltás nyomán a gyakorlatban nem nyerte vissza szuverenitását, régi kötelékei nem oldódtak el, azzal együtt sem, hogy de jure új szövetségeket (NATO, EU) kötött. Nemcsak a hazai kommunista pártnómenklatúra trónfosztása, felelősségre vonása maradt el, hanem velük együtt fennmaradt az a kapcsolatrendszer is, amely a megszálló Szovjetunió apparátusával összekötötte őket, s amelyen keresztül Moszkva akarata érvényesült itt. Ez a - jórészt titkosszolgálati - hálózat degradálódott, ami a szovjet összeomlásból, a jelcini züllésből, a biológiai lemorzsolódásból és a hazánkban bekövetkező nyugati (elsősorban amerikai) térnyerésből fakadt. Visszatekintve, sajnos, az is kijelenthető, hogy a két jobboldali kormány ,,nagytakarítási" kezdeményezései a rettentő belpolitikai ellenállás közepette összességében kevés eredményt hozhattak. Természetszerű, hogy az elhibázott amerikai nagyhatalmi stratégia nyomán egekbe szökő energiaárakból magához térő szovjet örökös, Oroszország most sorra feléleszti szunnyadó kapcsolatait. A rendszer feléled, a telefonok megcsörrennek, a bankszámlákra újra utalnak, s a nyájból időközben kitérteket a régivel jogfolytonos szigorú pásztor, az új Oroszország titkosszolgálata terelgeti ismét össze. Ki tudja, még vodkáspoharak is összekoccannak, régi történetek kerülnek elő - ha egyszer KGB, mindhalálig KGB, ugye, elvtársak? Mindez, persze, messze nem a putyini irányított demokrácia divatos, nyugati, neoliberális-neokonzervatív ostorozása, nem is Tom Clancy-regény, egyszerűen Oroszország történelmi beidegződéseiből, fenyegetettség-interpretációjából és persze új anyagi lehetőségeiből fakad. S ráadásul Moszkva szempontjai szerint akár még érthető is lenne, ha már azt tapasztalja, hogy a ,,terror elleni harc" és a ,,demokráciaterjesztés" címén benyomulnak érdekszférájába, és rakétavédelmi rendszerrel fenyegetik nagyhatalmiságának pilléreit. Csakhogy. Ha nem lenne világos, ez itt Magyarország, 1999 óta a NATO és 2004 óta EU tagja. A mindenkori budapesti kormánynak mindent meg kellene tennie, hogy megőrizze az ország szuverenitását, és betartsa szövetségesi kötelezettségeit - de facto. Hogy hivatalait, nemzetbiztonsági szerveit ne hálózzák be idegen titkosszolgálatok, azok soraiba ne férkőzzenek idegen elemek. S a sort persze lehetne folytatni: hogy ne tárgyaljon legfőbb szövetségeséről annak háta mögött Moszkvában, ne szállítsanak légterén át gúzsba kötött ,,terroristát", ne árusítsák ki stratégiai infrastruktúráját, ne egyirányúsítsák energiafüggőségét. Mint a Laborc-ügy is mutatja, a Gyurcsány-kabinet nem felel meg ezeknek az alapvető követelményeknek. Fanyar humorral csak azt kérdezhetjük, szándékosan, vagy készakarva? |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-10 14:29:31, szombat
|
| |
| |
Onody Gyula: Választhatunk?
A Gyurcsány-rezsimnek, és a ferdenyakú diktátornak egyszer vége lesz, megszabadulunk tőle is. Elfoglalhatja méltó helyét a magyarok által éltében - holtában szennyeskezű hóhérként, népirtóként emlegetett magyarországi kunbélák, rákosimátyások, kádárjánosok között. Igen ám, de felhalmozott örökségében térdig, nyakig járhatunk, amig a bűzlő reform-maradványoktól megszabadulunk.
Kiknek adunk, adhatunk megbízást a nagytakarítás irányítására, kik lesznek azok , akik nem csak felülről vezényelve és vigyázva nehogy bepiszkolják jólszabott parlamenti öltönyüket, hanem velünk együtt munkásruhát véve hordják el a szeméthegyeket? Választhatunk?
A globalizálók továbbra is igyekeznek szőrös, karmos mancsaikban tartani a Kárpát medencét, elprivatizált földjeinket, gyárainkat, javainkat , követelik az idegenszivűek által felvett ,és általuk elköltött tartozásainkat.
Kik, mely erő lesz az, aki a választások előtt világosan elmondja- felelősséggel vállalja a nemzeti-gazdasági ellenállás megszervezését szembeszállva a világuralomra törőkkel? Akiket szívvel-lélekkel támogathatunk?
Elég volt a plakátragasztó szerepből, elég volt a vállainkon felkapaszkodó, parlamentben pöffeszkedő senkiháziakból! A magyar nép tömegei súlyos napi túlélési gondokkal küzdenek, utolsó tartalékaikat élik fel, nem bírnak ki több -akár megszelidített, jólfésült- reformot.
A választásokon csak az vállaljon szerepet, aki tisztában van a feladat súlyával, aki a magyar nép megmaradásának, boldogulásának célját nem csak a zászlajára tűzi, hanem izzó vassal a szívébe is égeti-és ügyünket nem adja el holmi júdáspénzért.
Polgár Info
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-10 14:27:52, szombat
|
| |
| |
Leltárt kellene készíteni...
Abból kéne leltárt készíteni, mi véglegesen eltűnt:
Kohászat fellegvárai,
Diósgyor, Ózd;
Gépgyártás: az "Április 4. Művek",
(mely a volt Röck céggel egyenlő, igényes eröművi berendezéseket gyártottak stb.).
Csőszerelőipari Vállalat, 4500-5000 fős céget először (meghagyva a "nagy céget" oda pakolva a veszteséget) lezsugorították 450-500 fős (üzemi méretű) Rt-vé, mely még prosperált 2005-ig. Ez utóbbi valóban "eltűnt", a maga hihetetlen szellemi potenciáljával együtt. Egyébként eredetileg 7 üzemből állt, ebből egy kifejezetten gyártásra-, a többi - különböző profilú - szerelésre szakosodott.
Erőművek;
Gyógyszergyárak;
Szerencsi csokigyár;
Miskolci húskombinát stb.
Leninváros-, és Tiszapalkonya
--------------------------------------------------------------------------------
Tisztelt Listakészítők!
Mozart a Don Giovanni opera közismert "Leporello" ária hosszát nem tudta olyan hosszúra nyújtani, mint amilyen ez a lista lenne, ha lenne, s teljes lenne.
Villamosmérnökként nekem csak az alábbiak jutottak eszembe, de ez sem semmi:
Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT (Tungsram)
BHG Híradástechnikai Vállalat (volt Standard)
Orion Villamossági RT
Telefongyár RT (ma Siemens és csak Siemens termékeket forgalmaz)
Finommechanikai Vállalat (FMV)
Elektromos Méroműszerek Gyára (EMG)
Mechanikai Művek (MM)
Videoton RT (volt Vadásztöltény Gyár)
Akkumulátor és Szárazelem Gyár
Adócsőgyár
Híradástechnikai Kutató Intézet (HIKI)
Távközlési Kutató Intézet (TKI)
Műszeripari Kutató Intézet (MIKI)
Továbbá:
Ganz-Mávag Vagon és Gépgyár
Ganz Villamossági Gyár
Ganz Árammérő Gyár (Gödöllő)
Láng Gépgyár
Hajógyáraink
Cementgyáraink
MAHART
Erőműveink
És a lista a végtelenségig folytatható!
Tisztelettel Dobai Miklós, villamosmérnök
Polgári Hírszemle
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
2007. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
1008 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1393
- e Hét: 2880
- e Hónap: 13991
- e Év: 167487
|
|
|
Offline
