|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 29
|
|
|
|
|
|
2007-11-03 23:28:55, szombat
|
| |
| |
Háború, hadüzenet nélkül
2007-11-03. 23:09:53
November 4. vasárnap
1956. november 4-e súlyos tragédiával köszöntött ránk. Hajnali 4 órakor megkezdődött a második szovjet intervenció.
Mivel a szuezi történések időben egybeestek a magyar forradalommal, az meghatározta a mi sorsunkat is. Az amerikai diplomácia többször is a szovjet vezetés tudomására hozta, hogy a szovjetek szabad kezet kapnak a magyar kérdésben. A szovjet vezetés a támadás ,,legalizálásához" megszerezte a Varsói Szerződés tagállamai vezetőinek egyetértését.
Majd speciális osztagokat hoztak létre KGB-s vezetők - Szerov, Grebenyik, Zirjanov, Korotkov - irányításával.
A “Forgószél"( Vihar) hadművelet a “Mennydörgés" (Grom) jelszóval indult.
Magyarországot és a fővárost teljesen körbezárták. A 3-án késő este, Tökölre - a szovjet csapatok kivonulásáról - tárgyalni menő magyar katonai küldöttséget letartóztatták.
A feladat: a magyar szabadságharc eltiprása, a kormány elfogása volt, az esetlegesen ellenálló magyar honvédség lefegyverzése, valamint letartóztatások, deportálások.
A cél:Magyarországot megtartani a szovjet hatalmi övezetben, és a Moszkva által kinevezett törvénytelen kormányon keresztül irányítani.
A Szabad Kossuth és Petőfi Rádió derűs napkezdését 05.20 h.-kor tragikus szózat szakította félbe.
"FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM!
Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyílvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt.
Csapataink harcban állnak! - A kormány a helyén van! -
Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!"
A Himnusz és a Szózat felcsendülő hangjai ritkán voltak ilyen aktuálisak. A jelentést több nyelven is megismételték. Nagy Imre szózata hangszalagról került adásba.
A fővárosban a hatalmas méretű - 5 hadosztállyal támadtak - szárazföldi, páncélos támadás mellett a légierőt is bevetették. Tankokkal, aknavetőkkel lőtték a várost. Megszállták a repülőtereinket, bevonultak a vidéki városainkba, körülfogták a fővárosunkat, ahová több irányból törtek be. Háború kezdődött, hadüzenet nélkül. A szovjet csapatok rommá lőtték a fővárost, iszonyatos háborús pusztítást végeztek, mindenütt, amerre jártak. Az elfogottakat vagy agyonlőtték vagy deportálták a Szovjetunióba.
A Néphadsereg vezetése ebben a válságos helyzetben elárulta a hazáját és a népét. Megtiltotta a katonaságnak, hogy védjék az országot.
A hadsereg vezetés nélkül maradt, mert a honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök szovjet fogságba kerültek. Király Béla vezérőrnagy értesítette Nagy Imrét a támadásról. Nagy Imre kétségbeesetten hívta Maléter Pál honvédelmi minisztert, Kovács István vezérkari főnököt, a katonai küldöttség Tökölre ment tagjait a rádió hullámhosszán, hogy haladéktalanul jöjjenek és vegyék át hivatalaik vezetését, mert nem volt tudomása a Tökölön történtekről.
Mivel az egész országban a másnapi békés újrakezdésre készültek, a katonatisztek jelentős része szabadságon volt, otthon. A laktanyákban lévőket legtöbb helyen komoly tűzerővel lerohanták a szovjet csapatok. Hajnali 4 és 5 óra között Budaörsön a szovjetek egy órán át lőtték a Petőfi laktanyában lévőket.
Ebben a válságos helyzetben hajnali 5 és 6 között "A Honvédelmi Minisztériumban tartózkodó Janza Károly altárbornagy, Uszta Gyula, Váradi Gyula, Kovács Imre vezérőrnagyok megtiltották az ellenállást. A Honvédelmi Minisztérium főcsoportfőnökségei, csoportfőnökségei, főnökségei, valamint az Országos Légvédelmi Parancsnokság ennek értelmében a tűzszüneti parancsot továbbították alárendeltjeik felé." Vagyis megtiltották a katonaságnak, hogy védjék az országot. Sőt Uszta még aznap Szolnokra távozott.
November 5. hétfőn Grebenyik már kiadta 1.sz. napiparancsát, melynek értelmében a fővárosban mindenki köteles a megszálló szovjeteknek engedelmeskedni, különben statáriális eljárás érvényesül. Ennek az 1.sz. parancsnak alapján születnek meg a vidéki városokra vonatkozó azonos parancsok. A parancsot másnap írott formában közzétették.
A lakosság tájékoztatása
A rádióból 06.24 perckor az Associated Press közléséből értesültünk arról, hogy az Egyesült Államok vasárnap korán reggel kérte az ENSZ Biztonsági Tanács tartson rendkívüli ülést, és foglalkozzék az újabb szovjet támadással. Az ülést vasárnap 7 óra 45 percre hívták össze.
Nagy Imre rádiószózatát követően a Szolnoki Rádió tudatta az ország népével a Kádár-kormány megalakulását. A november 1-én Parlamentből "eltünt" Kádár János 3 nap múltán így tért vissza a Szovjetunióból, és attól sem riadt vissza, hogy táviratban kérje az ENSZ főtitkárától, hogy a BT vegye le a magyar kérdést a napirendről.
A magát "Forradalmi Munkás-Paraszt kormány"-nak nevező Kádár-kormány külön rádióadóval is rendelkezik. Münnich Ferenc tudatja Apró Antal, Kádár János, Kossa István és a maga nevében, hogy 1956 november 1-én kiléptek a Nagy Imre kormányból, és új kormányt alakítottak "a fasizmus fenyegető veszélye és azok népgyilkos bandái ellen." /
Ez a szovjetek által megalakított bábkormány - majd a szolnoki szovjet páncélosok védelme alatt - csak november 7-én merészkedik fel Budapestre.
A Magyar Írók Szövetsége a világ íróihoz és tudósaihoz segélykiáltást intézett.
Nagy Imre 43 társával a Jugoszláv Követségen kapott menedéket, ahová hajnalban érkeztek meg.
Bibó István, a Nagy Imre-kormány államminisztere, aki a Parlamentben egyedül maradt, az ország népéhez intézett kiáltványt kormánya nevében.
A november 4-i rádióadások hűen tükrözik az országban uralkodó állapotokat.
A magyar rádióadások rendszertelenek. Van, hogy ismeretlen amatőr adókon továbbítják a híreket, természetesen több idegen nyelven is. Segélykiáltások mind a nagyvilághoz. Érdemes megismerkedni velük.
08.30 h.Itt a dunapentelei Nemzeti Bizottság Szabad Rádiója a 36 méteres rövidhullámon!
"A hitszegő megszállók megtámadták Budapestet és több más vidéki városunkat. Pécsett, Székesfehérváron, Dunaföldváron, Veszprémben áll a harc. A magyar honvédek egy emberként állnak ellent a betolakodóknak és az utolsó csepp vérükig kitartanak a magyar forradalom szent ügye mellett. Nemzetünk helyzete tragikus, de nem reménytelen. Légvédelmi tüzérségünket minden vonalon bevetették. A harc a betolakodók ellen mindenütt áll.
Magyarok! Ne hagyjátok, hogy az orosz csapatok drága hazánkban mészároljanak! Vonuljatok fegyverbe és álljatok egy emberként a haza védelmének szent ügye mellé. Még áll a harc, de győzni kell, mert ezt követeli minden becsületes magyar hazafi. Dunapentele helyőrsége az utolsó emberig kitart. Halál a szovjet megszállókra!" 22./
12.23h. Egy ismeretlen magyar adó.
"Figyelem! Figyelem! Figyelem! Felhívás az ENSZ szervezetéhez!
Szovjet tankok százai támadják a magyar fővárost! Segítséget kérünk a magyar forradalomnak! Figyelem! Figyelem! Figyelem! Szovjet harckocsik támadják a magyar fővárost!
Kérünk segítséget az egész világtól!Figyelem! Figyelem! Figyelem!
Mindenkinek! Mindenkinek! Mindenkinek! Szovjet harckocsik támadják a magyar fővárost!
A világ segítségét kérjük.!
13.12 h. Figyelem! Figyelem! Figyelem! Felhívás az ENSZ szervezetéhez!
Ma reggel fél három órakor az orosz csapatok általános támadást intéztek a magyar nép ellen. Kérjük az ENSZ szervezetét, hogy azonnal küldjön segítséget Magyarországnak! ENSZ-ellenőröket kérünk a Dunántúlra!
A világ becsületes millióihoz fordulunk: Segítsetek! Segítsetek! (Független Szabad Magyar Adó)
13.03h. Ismeretlen adó
... Újra és újra a világ lelkiismeretéhez fordulunk! A kulturvilág nem nézheti tétlenül azt a borzalmas pusztulást és öldöklést...
...a világ szabad nemzeteihez! Fejtsetek ki minden erőt a szabadságharcunk megsegítésére! ...Az utolsó csepp vérünkig harcolunk. A magyarok istene velünk van.
13.51 h.Az utolsó magyar rádióállomás (olasz nyelven)
Ma reggel 2 óra 30-kor szovjet katonák megtámadták a magyar nemzetet. Kérjük az ENSZ-t , hogy azonnal küldjenek fegyveres segítséget. Kérjük segítsék azonnal a magyar népet fegyveres csapatokkal... Lehetséges, hogy rövidesen megszünnek adásaink és nem hallhatják többé. Csak akkor hallgatunk el, ha megölnek bennünket.
Mi vagyunk az utolsó szabadon maradt rádióállomás. Ma reggel 3.30 órakor a szovjet csapatok általános támadást intéztek a magyar csapatok ellen. Nem tudjuk, mikor gyilkolnak le bennünket.
Fenti közleményt több nyelven ismétlik folyamatosan.
Figyelem! Figyelem! - Nem megerősített értesüléseink szerint csehszlovák harckocsik is beavatkoztak a harcokba." 23./
16.20 h. Itt a Szabad Magyar Rádió beszél! CSOKONAI RÁDIÓ!
"....Figyelem! Figyelem! Következik a bejelentés! Közöljük azokat a bejelentéseket, amelyeket kérünk azonnal elküldeni az ENSZ-hez.
Először:A szovjet katonai hatóságok bejelentették, hogy rövidesen bombázni fogják Budapestet. (Megismétlik)
Másodszor: Kérjük a Szabad Európa Rádiót, azonnal közvetítse, illetve küldje az ENSZ főtitkárához alábbi üzenetünket: Figyelem! Figyelem! Felhívás az ENSZ főtitkárához!
Az egész magyar nép nevében szólunk Önhöz. Két héten belül másodszor törnek hazánkra szovjet csapatok. Embert és nemzetünk értékeit nem kímélve, hadszíntérré változtatták hazánkat.
Első alkalommal a néptől idegen kormány hívására avatkoztak belügyeinkbe, melyet a magyar nép fegyverrel a kezében határozottan visszautasított. Fegyveres harccal elértük, hogy Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki a magyar nép legfőbb óhaját, a semlegességet és függetlenséget bejelentette. Ezzel az egész magyar nép Nagy Imre mögé állt és áll jelenleg is. Bár a semlegességet csak két napig hirdettük, mégis elvárjuk az egész világtól, hogy ezt tiszteletben tartsa.
Kormányunk a Varsói Szerződést felmondta, a szovjet vezetők a csapatok kivonásáról tárgyaltak. Vádoljuk a Szovjetuniót:
1. külső fegyveres támadással,
2. a kivonulásról tárgyaló Maléter hadügyminiszter és kíséretének elfogásával,
3. az egyedüli törvényes magyar kormány, a Nagy Imre-kormány elfogásával és fogva tartásával.
Mint az egyetlen szerv, mely a magyar kormány hivatalos álláspontját képviseli, kérjük hazánk nevében, hogy az ENSZ minden lehetséges eszközzel hozzon végleges és megdönthetetlen határozatot az egyszer már kivívott szabadságunk visszaállítására és biztosítására."
Most közöljük az ENSZ tagállamainak képviselőihez szóló üzenetünket. 24./
November 4-e és az azt követő néhány nap története
Budapest, a Hős város
A teljesen körbezárt fővárosba több irányból tört be a támadó szovjet haderő.
A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola nemzetőrségét a Ménesi úton reggelre körbezárták, így délutánra feloszlott a csoport.
Az ELTE nemzetőrségének egy része a Jogi kar Szerb utcai épületében lévő fegyveresekhez csatlakozott és itt maradt november 6-áig.
A szovjet haderő célirányosan elfoglalta a HM és BM épületét.
Körülzárta a Parlamentet, nyilvánvalóan a kormány elfogásának szándékával. Grebenyik vezérőrnagyot és kíséretét az ott lévő Dobi István és csoportja fogadta. Nagy Imre és a kormánytagok már a Jugoszláv Nagykövetségre távoztak.
A Parlamentet őrző katonák sírva tették le a fegyvert. A szovjetek megszállták a teljes épületet.
Dél-Pest védelmét Mecséri János alezredes parancsnoksága alatt álló esztergomi hadosztály katonái biztosították (51. légvédelmi tüzérosztály). Állásaikat már november 2-án elfoglalták a Juta dombon és környékén, valamint Soroksáron.
4-én a hajnali órákban Dani Ernő, a légvédelmi tüzérezred 1.sz. ütegének parancsnoka, a szovjetek elleni harcok hírére csatlakozott a Juta-domb védőihez az ezred más alegységparancsnokaival együtt. Parancsnokként kijelölte a tüzelőállásokat, közölte, hogy felveszik a harcot a szovjetek ellen. 10 óra körül Budapest irányából egy szovjet páncélos menetoszlop közeledett, Dani hadnagy kiadta a tűzparancsot. Több szovjet járművet megsemmisítettek, több szovjet katona életét vesztette és megsebesült. Az itt elesett szovjet katonákért a Mecséri János ezredes és társai perben - szovjet kérésre -rendkívül súlyos ítélet született. I. fokon11 halálos ítéletet, egy életfogytiglant 30 esetben 10-15 évig 10 esetben 1-5 évige terjedő börtönbüntetést mondtak ki a Juta-dombon harcoló hivatásos katonákra. Dél körül többen elmentek, lövegeik Soroksáron a Templom térre és Kőbányára kerültek. Az itt maradók november 5-ig kitartottak.
Az esztergomi katonákon kívül a Juta-dombon harcoltak a XX. kerületi nemzetőrök is, akik Kálmán Béla főhadnagy vezetésével november 10-ig tovább harcoltak és küzdöttek.
A Juta-domb történetéhez tartozik, hogy Maléter ezredest és a küldöttséget Tökölről szovjet katonai konvojjal a csepeli hídon át, vitték tovább. A hídnál viszont nem Pest, hanem a Juta-domb felé fordultak, ahol tüzet nyitottak rájuk. A szovjet ezredest, aki Maléterrel egy kocsiban volt, eltalálták. A konvoj tovább ment. Csak 20 évvel később tudták meg, hogy arra a csoportra nyitottak tüzet, mely az elfogott katonai küldöttséget és kíséretét szállította. A történtek miatt Maléter Pált és társait délután helikopterrel vitték Tökölről Mátyásföldre.
Kőbányán a szabadságharcosok és a légvédelmi tüzérezred katonái 6 löveggel védték a Jászberényi és Kőbányai utat, a Zalka Máté (Liget tér) teret, a Kőbánya-alsó pályaudvar környékét, az Élessarkot és a Csajkovszkij parkot. 13 órakor az Élessaroknál támadó 4 szovjet harckocsiból hármat kilőttek. Kőbánya még napokig tartotta magát, és utolsó előttiként vérzett el a fővárosi harcokban.
Csepelen reggel kezdődtek a harcok. A szovjetek a légvédelmi tüzérek több állását elfoglalták, de a csepeliek nem adták fel. Felkészültek a harcra, miután délután kilőttek egy tankot és egy harckocsit, Csepel központját nehéztüzérséggel lőtték a támadók. Majd a Királyerdőben Kovács Sándor főhadnagy vezette kisebb csoportnak sikerült egy lőszerszállító kocsit felrobbantani.
A Széna tériek délelőtt harcoltak, de nem bírva a túlerővel visszavonultak.
Óbudán, a Schmidt-kastélyban Pércsi Lajos őrnagy és Erdős Ferenc hadnagy vezetésével közel százan készültek fel a védekezésre, köztük növendékek és gyerekek.
A Váci úton a Rákos pataknál újpestiek és angyalföldiek támadják a szovjet páncélosokat.
Számottevő ellenállás volt a VII. kerületben. A Royal Szálló szabadságharcosai nagy veszteségeket okoztak a szovjeteknek. Itt harcoltak a Rákóczi katonai középiskolások is, akiknek további sorsa máig ismeretlen.
Itt ferdeszemű szovjet deszantosok özönlötték el a körúti részt, és a kiterelt, fegyvertelen szabadságharcosokat, bár már ellenállást sem tanúsítottak, halomra lőtték.
A Steiner-csoport a Tanács épületében harcolt, majd onnan a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumba mentek, ahol a többi kerületi csoporttal együtt folytatták az ellenállást.
A New York Kávéház védői két napig tudtak kitartani.
A Baross téri csoport tagjai, miután Nickelsburg László és többen a közeli Péterfy Sándor utcai kórházba mentek, Balogh László vezetésével estig folytatták a harcot.
A Garay utcában is szembeszálltak a megszállókkal.
A VIII. kerületi csoport a rendőrkapitányságon vette fel a harcot Újvári József vezetésével.
A Rákóczi téri csoport még 2 napig tartotta a frontot.
IX. kerületben a Ráday utcai csoport a Ferenc körút 18. sz. házból, a Tompa utcaiak a Díjbeszedő Vállalat épületéből veszik fel a harcot.
A Tűzoltó utcai és Ferenc téri csoport tagjai jelentős ellenállást fejtettek ki a Nagyvárad tér környékén, az Örökimádás-templomnál az Üllői úton, a Mester utcában, a Hámán Kató úti (Haller u.) templomnál, a Ferenc téren.
A Corvin köz és környékén a szabadságharcosok súlyos harcokat vívtak az Üllői úton, a Práter utcában, a Kisfaludy utca, Vajdahunyad utca környékén. Súlyos veszteségeket okoztak a szovjet csapatoknak, de sajnos a szabadságharcosok közül is sokan az életüket vesztették.
XIV. kerületben, Zuglóban a Thököly út 44-ben alakították ki az ellenállás központját. Több páncélost sikerült kilőniük az éjszaka folyamán.
Rákospalotán és Rákoscsabán is szembeszálltak a megszállókkal.
A XVIII. kerületben a Béke téren harcoltak a szabadságharcosok a szovjet haderő ellen.
Kispesten és Pestlőrincen közel 130 szabadságharcos november 9-éig harcolt.
Soroksáron megtámadták az átvonuló szovjeteket.
A Határ úton a pesterzsébetiek napokig tartották még az állásaikat.
A fegyveres ellenállás legtovább Csepelen (11-e) tartott, ahol a szovjet légierőt is bevettették.
A fővároson kívül a következő városokban volt ellenállás
- Szolnokon 4-én a szovjetek megszállták a magyar laktanyát
- Békéscsabán a nemzetőrség és honvédség alakulatait tűzharban lefegyverezték
- Dunaföldváron a légvédelmi tüzérezred technikai állomását szétlőtték
- Fehérváron a főbb objektumokat elfoglalták reggel, 4 és 5 óra között
- Sárbogárdon éjjel 3.30-kor a gimnáziumra géppuskasorozat lőttek
- Szombathelyen reggel 4-kor szovjetek ÁVH-sok segédletével letartóztatták a Nemzeti Bizottság tagjait, a középületeket megszállták.
- Izsákon 4-én 3 ókor tüzet nyitottak a magyar 7. hadsereg karhatalmi részlegére, majd felszólították őket, hogy tegyék le a fegyvert. Nem tették le a fegyvert, végül 2-3 nap múlva az intézet állománya megtarthatta fegyverét, és a raktárakat tovább őrizhette.
- Kaposvárott 35 harckocsival elfoglalták a börtönt és PB székházát.
- Miskolcon a diákszállóban lévő nemzetőrök harcoltak, amíg erejük engedte.
A Nagykovácsi térségében harcoló nemzetőröket, valamint a közeli laktanyában meghúzódó kb. 1200 magyar katonát repülőgépekkel verték szét a szovjetek.
Komoly harcok dúltak Dunapentelén, ahol 6-án 18 órakor a szovjet parlamentereknek azt a választ adták, ha megtámadják a várost, védekezni fognak. 7-én 14.30-kor már aknavetőkkel lőtték a körbezárt várost. A közel félórás tüzérségi csapást 8 MIG 17-es repülőgép támadásával fejezték be. Így 16.30-ra a körbezárt város védelme összeomlott.
Súlyos harcok voltak Dorog, Tatabánya, Pécs környékén november 10-11-ig, ahol a hegyekbe húzódtak vissza a szabadságharcosok.
Harcok voltak Záhonyban, Székesfehérvárott, Zalaegerszegen, Komáromban, Békéscsabán, Kaposvárott, Szegeden, Dunaföldváron, Miskolcon, Szolnokon, Veszprémben. Kalocsa és Győr környékén.
November 9-én szovjetek és magyar karhatalmisták Tarjánnál megtámadták és lemészárolták a menekülő corvinisták egyik csoportját. Nagyon sok áldozat volt.
A fegyveres ellenállást a szovjet túlerő leverte. Más eszközökkel, sztrájkkal, tüntetésekkel folytatódott az ellenállás, amit kegyetlen sortüzekkel toroltak meg. Ezreket hurcoltak el ismét a Szovjetunióba, közel 50 ezer magyart vittek itthon börtönökbe és internáló táborokba, majd koncepciós perek kapcsán százakat kivégeztek és közel 25 ezret bebörtönöztek. 200 ezer magyar elmenekült az országból.
A szovjet megszállást és megtorlást 3 karhatalmi ezred, majd a decemberben megalakult munkásőrség aktívan, különös kegyetlenséggel segítette. Majd a céljuknak megfelelően átalakították az igazságszolgáltatást.
Minek másnak nevezhetnénk ezt, mint tudatosan szervezett népirtásnak, azaz genocídiumnak. A magyarság ellen elkövetett genocídiumokról miért hallgatunk?
Orbán Éva, '56-ot kutató közíró
[Forrás: Orbán Éva,] |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-03 23:24:48, szombat
|
| |
| |
A részvételi demokrácia védelmében
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=138052
A modern demokráciákban az állampolgárok szerepével kapcsolatban lényegében kétféle felfogás létezik. Az egyik a képviseletre, a másik pedig a részvételre helyezi a hangsúlyt.
A képviseleti demokrácia hívei abból indulnak ki, hogy bár a hatalom a néptől ered, a népszuverenitás (Rousseau) mégis a választott képviselőkön, azaz a parlamenten keresztül valósul meg. Az állampolgárok képtelenek arra, hogy bonyolult, nagy államok működését, igazgatását, az ezzel kapcsolatos szakmai kérdéseket átlássák, ezért egyet tehetnek: olyan képviselőket választanak a döntéshozó szervekbe, akik hitelesen és megbízhatóan valósítják meg az ő elképzeléseiket és céljaikat. E modellben alapvető szerepet játszanak a választásokon létrejövő központi politikai intézmények, a parlament és a kormány, ezenkívül még a hatalommegosztás olyan intézményei, mint a köztársasági elnök, az alkotmánybíróság, az ombudsman, a független pénzügyi ellenőrző szervezetek stb., melyeknek vezetőit általában a parlament választja meg. A részvételi demokrácia hívei viszont abból indulnak ki, hogy bár a népszuverenitás képviselőkre, parlamentre és egyéb intézményekre való átruházása elkerülhetetlen, ez nem jelenti azt, hogy az állampolgárok képviseleti szervekkel kapcsolatos állandó ellenőrző funkciója, feladata megszűnne. Nem jelenti, hogy a képviselők megválasztása által tartósan elveszítenék azon jogokat, hogy az általuk átruházott hatalom, a parlament és utóbbi által választott testületek működésébe - megfelelő formákban és megfelelő esetekben - ne szólhatnának bele. E modellben alapvető szerepet játszanak olyan intézmények, mint a népszavazás, népi kezdeményezések, az önkormányzati autonómia elve, a második kamara léte, a nép által választott államfő, az erős érdekképviseletek rendszere, a civil társadalom szervezettsége stb.
Billegő elvi álláspont
A képviseleti és a részvételi demokrácia hívei közötti vita már jó ideje zajlik Magyarországon, de az elmúlt egy évben kifejezetten felerősödött. Ez utóbbinak oka döntően a Gyurcsány Ferenc nyilvánosságra jutott őszödi beszédére adott társadalmi reakció, amely immár egy éve változatos tiltakozási formákban ölt testet.
Mi az igazi tét? Hol húzódnak a valóságos frontvonalak?
Nos, az egyértelmű, hogy kormánykoalíció két pártja, a szocialisták és a szabad demokraták az elmúlt egy évben a képviseleti demokrácia meggyőződéses híveivé váltak. Ez azonban még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető erőteljes elvi alapállásnak. Gondoljunk csak arra, hogy 1989 őszén a szabad demokraták kezdeményezték a négyigenes népszavazást, az 1990. októberi taxisblokád idején kifejezetten a polgári engedetlenségi mozgalom mellé álltak, és követelték az Antall-kormány távozását, majd a Demokratikus Charta megalakításával már az általuk újraélesztett szocialistákkal együtt tartottak többezres demonstrációkat - a többi között éppen a Kossuth téren - a konzervatív kormány állítólagos antidemokratikus törekvései, fasizálódása ellen.
Ám jött 2006 szeptembere, Gyurcsány őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése, s az azt követő elementáris erejű társadalmi felháborodás, demonstrációk, tüntetések, a Gyurcsány-kormány távozásának, előre hozott választásoknak a követelése. Innentől kezdve a szocialisták és a szabad demokraták "elvi" álláspontja azonnal megváltozott. Azt hangoztatják (a melléjük felsorakozott MDF-fel együtt), hogy a magyar rendszerváltás képviseleti demokráciát hozott létre, s azok, akik az utcán fejezik ki véleményüket, vagy népszavazás útján kívánják a nép véleményét kikérni a kormánykoalíció eddigi tevékenységéről, "nem értik a demokrácia lényegét". A nép, a civil társadalom megszólítása és mozgósítása eszerint puszta demagógia, populizmus, akik pedig demonstrálnak, tüntetnek, azok lényegében véve fasiszták és antiszemiták, de feltétlenül rendbontók, randalírozók.
Felrúgott konszenzus
A képviselet versus részvétel kérdésében a Fidesz megosztott. Ennek sajátos okai vannak. A Fidesz azon rendszerváltó pártok egyike, amelyek létrehozták a fennálló alkotmányos modellt és gyakorlatot, melyben a közvetlen állampolgári részvételnek elvileg helye van, ám a gyakorlatban döntően és meghatározóan a képviselet alapintézményei viszik a pálmát. A Fidesz folyamatosan a parlament résztvevője, a legerősebb ellenzéki pártként bebetonozta magát a parlamenti-képviseleti struktúrába. Ennek következtében sokszor neki is ellenszenvesek az olyan civil szerveződések és társadalmi mozgások, amelyek esetleg a fennálló képviseleti modellt veszélyeztetik. De van egy másik irányzat - lényegében Orbán Viktorhoz köthetően -, amely a népszavazás kezdeményezésével a népszuverenitás, a közvetlen, részvételi demokrácia eszméjét rehabilitálni kívánja. Ez a felfogás abból indul ki, hogy az állampolgároknak a választás után nem kell négy évre visszavonulniuk magánszférába, ellenkezőleg: ha például azt tapasztalják, hogy egy választási eredmény nem korrekt módon, például a választók tudatos megtévesztése következtében jött létre, s ha azt tapasztalják, hogy az ilyen úton hatalomra jutott politikai erő a kormányzati ciklus alatt felrúgja a választások által kötött társadalmi szerződést, akkor joga, sőt kötelessége kifejezni véleményét és e véleménynek érvényt szerezni - például népszavazás formájában.
Alkotmányba betonozva
Az igazi kérdés tehát az: le lehet-e váltani egy alkalmatlan és velejéig korrupt kormányzatot Magyarországon ciklus közben is, miként ez számos esetben megtörtént és megtörténik az európai - nemcsak nyugati, hanem közép- és kelet-európai - demokráciákban? A képviseleti demokrácia előtérbe állítása addig elfogadható, amíg az alkotmányos berendezkedés lehetővé teszi, hogy egy alkalmatlan kormány és kormányfő távozzon, amíg ezt az államfő és az ellenzék képes a képviseleti intézményeken belül megoldani. Ám nálunk nem ez a helyzet. Magyarországon a kormányok alkotmányosan bebetonozottak, ezért szükséges és elkerülhetetlen a részvételi demokrácia intézményeinek előtérbe kerülése. Csak ez hozhat vérfrissítést a megbénult és fogyatékos magyar demokráciába.
Fricz Tamás, politológus
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-03 23:21:30, szombat
|
| |
| |
A Vajdaság kálváriája
2007-11-03 23:09 Barikád.hu
A Vajdaság kálváriájaA Vajdaság kálváriájaA vajdasági magyarság helyzete a hivatalos közleményekkel ellentéteben semmit nem javult az elmúlt évek alatt. Sőt. Helyzetük napról napra tovább romlik. Az UNIOS tagságunk óta még áthidalhatatlanabb a szakadék köztük és az anyaország között.
Bozóki Antal az Árgus kisebbségi szervezet elnöke egy vitaindító dokumentumot fogalmazott meg a szerb hatalom felé a VMDP, az MPSZ továbbá 11 újvidéki, szabadkai, zentai, temerini és más községekből odaláérkező civil szervezetk képviselőivel, hogy miként lehetne javítani a vajdasági magyarok életén.
A dokumentum tartalmazza, hogy a továbbiakban Szerbia nem folytathat kisebbségi politikát. Ennek oka, hogy a vajdasági magyarság helyzete egyre lehetetlenebb. Minden valós problémát próbál a szerb vezetőség eltusolni. A felmérések szerint a legtöbb unkanélküli a magyarok közül kerül ki, mert hiányoznak a kisebbségvédelmi törvények, nincsenek megfelelő jogszabályok. Nincs lehetőség arra, hogy a magyar pártok demokratikus körülmények között induljanak választásokon, hogy képviseljék érdekeiket, hiszen a választói névjegyzék összeállítása teljességgel lehetetlen. Ez elsősorban Jelko Kaninnak az EP jelentőjének valótlan dokumentálásának köazönhető. Szerinte ugyanis minden rendben van...
A dokumentum kitér a kollektív háborús bűnösség eltérésére is, továbbá hangsúlyozza, hogy fontos lenne létrehozni a magyar oktatás autonomiáját, segíteni kell a tájékoztatás hitelességét, meg kell ismertetni a II. világháború végén történteket mindenkivel, és hangsúlyozza, hogy megilleti a vajdasági magyarokat a kettős állampolgárság. És ez így is van.
Nem a magyarok fektetnek komoly hangsúlyt arra, hogy sötétebben ábrázolják a tényeket, maguk a tények azok. Valós problémák vannak, ami ellen nem elég a hétköznapokban egyénként küzdeni, hanem törvényes lépésekre van ahhoz szükség, hogy valóban előre tudjanak lépni. Pontosan kell tudni, hogy mi történik, nem felvázolni valamit, ami a valóságtól messze van.
vajdasagma.info nyomán barikad.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-03 23:19:21, szombat
|
| |
| |
DURAY MIKLÓS: " SZLOVÁKIÁBAN HÉTKÖZNAPI FASIZMUS VAN "
A magyar - szlovák kapcsolatok az elmúlt időszakban, határon innen és túl meglehetősen elmérgesedtek az olyan ügyek kapcsán, mint amilyen Malina Hedvigé, vagy a Benes-dekrétumok kérdése. Erről beszélgetett a hírextra.hu Duray Miklóssal, a Magyar Koalíció Pártjának alelnökével.
Hogyan értékeli a jelenlegi szlovák-magyar viszonyt? Hogyan változott ez a viszony azóta, hogy az MKP már nincs kormányon?
Eléggé ingadozó a viszony, a pillanatnyi politikai helyzettől függ. Amikor pártunk 1998 és 2006 között kormányon volt, nyilvános magyarellenesség nem mutatkozott Szlovákiában, sőt 1945 óta először a közhivatalokban is lehetett magyarul beszélni. Kiderült, hogy egyre több hivatalnok tud magyarul beszélni, illetve egyre többen merik vállalni magyarságukat. A 2006-os kormányváltást követően azonban minden megváltozott. A hivatalokból a magyarok jórészét elbocsátották, ügyeket intézni magyarul gyakorlatilag nem lehet, és 2006 tavaszától egyre több a nyílt magyarellenes megnyilatkozás.
Ez a magyarellenesség csak a politikai körökben érezhető, vagy a mindennapokban, a szlovák emberek körében is tapintható?
A két dolog összefonódik. Van egy utcai, hétköznapi fasizmus is Szlovákiában, de teljesen egyértelmű, hogy ezek az érzelmek akkor lángolnak fel, amikor az országos politika részéről biztatást éreznek. Erre jó példa a 2006-os választások, amikor már a kampány során elkezdődött az utcai magyarellenesség, és egyre másra történtek olyan esetek, melyek az 1998 előtti eseményekre emlékeztetnek, gondolok itt például arra, amikor embereket azért bántalmaztak, mert magyarul beszéltek. Velem is megtörtént pár héttel ezelőtt a pozsonyi piacon, hogy egy esernyővel elkezdett ütlegelni két szlovák ember és a körülöttem állók csak nézték.
Az ilyen sajnálatos események, illetve konkrétan Malina Hedvig esete hogyan hatott a magyar és szlovák emberek kapcsolatára? Mennyire vált országos üggyé Malina Hedvig megverése?
A két nemzet kapcsolatára - gondolok itt a hivatalos és magánkapcsolatokra egyaránt - egyértelműen negatívan hatott a Malina Hedvig-ügy. Tulajdonképpen az ügy megítélésében kettéoszlott a társadalom Szlovákiában. Az egyik oldal azt hitte el, amit a kormányzat mondott, vagyis, hogy nem történt meg a verés, sőt ő maga okozta sérüléseit, míg a másik oldal elhitte azt, amit látott, meg volt győződve Hedvig igazáról. Felmérések szerint ennek az ügynek volt a legnagyobb visszhangja az országban. A médiában állandó téma volt.
Ön hisz Malina Hedvignek? Politikailag milyen következményei lehetnek az ügynek?
Nem vonom kétségbe a szavait, sőt meg vagyok győződve arról, hogy mindenben igazat mond. Az ő pártján állok, és természetesen az igazság pártján. Szlovákia nemzetközileg ismét kezd elszigetelődni még az Európai Unión belül is. Ennek okát pedig az olyan esetek szolgáltatják, mint amilyen például a Malina-ügy is. Európában ugyanis nem szokás az, hogy egy köztörvényes bűncselekménnyel szolidaritást vállal a kormány, mint ahogy az Szlovákiában történt.
Az MKP tud-e valamit tenni azért, hogy kiderüljön az igazság? Kiderülhet egyáltalán?
Azon kívül, hogy óhajtjuk az igazság kiderítését, nem sokat tudunk tenni. Cselekedni a rendőrség, és a kormánypolitika tud. Utóbbi főleg azzal, hogy nem akadályozza a nyomozást, mint ahogy eddig tette. Jelenleg ismét folyik a nyomozás, és a feltételezett gyanúsítottról, akire illik Malina Hedvig személyleírása, kiderült, hogy egy neofasiszta csoport tagja. Az a kérdés, hogy a politika meri-e vállalni a bűnösök bíróság elé állítását.
Milyen eszközei vannak Malina Hedvignek abban az esetben, ha a szlovák hatóságok nem derítik ki az igazságot? Fordulhat akár nemzetközi bírósághoz is?
A strasbourgi bírósághoz csak akkor lehet fordulni, ha túlságosan vontatott az eljárás, vagy ha születik egy vitatható, ámbár jogerős bírósági döntés. Ehhez azonban először végig kell járni az összes jogi utat Szlovákiában. Egy további lehetőség az ügy strasbourgi tisztázására, ha olyan gyanú kerekedik, mely szerint azért nem születik ítélet, mert Hedvig magyar.
Megvan a hajlandóság Hedvigben, vagy akár az ügyvédjében, hogy Strasbourgig vigye az ügyet?
Kérdés az, hogy ki mennyire fárad el az elkövetkezendő évek során, mert meggyőződésem, hogy még évekig is elhúzódhat az ügy.
Mit lehet tenni a szeptemberben ismét megerősített Benes-dekrétumokkal szemben? Lehet-e tenni egyáltalán valamit a felháborodáson kívül, vagy egyszerűen bele kell nyugodnunk ezek létezésébe?
A belenyugvás lehetősége nem csak erkölcsi, hanem biológiai is. A halott ember már mindenben megnyugodott, de az élő ember, ha erkölcsi lényként éli életét, akkor az igazságtalanságba belenyugodni nem tud. Meg tudja esetleg bocsátani, de amennyiben napirendre tér az igazságtalanság fölött, akkor lehetőséget ad, annak megismétlődésére. Arról van szó, hogy a civil lakossággal szemben születtek ezek a dekrétumok, ezért nem lehet hivatkozni a háború jogára, de a béketeremtés szándékára sem, mert a béketeremtés körülményei között a kollektív bűnösség elve nem szerepel, tehát minden jogi alapot nélkülöznek.
(hírextra.hu) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-03 19:03:37, szombat
|
| |
| |
Szili: ha az MSZP nem változtat, veszíteni fog
2007-11-03 18:12:12
A házelnök szerint nagy változtatásokat csak úgy lehet véghezvinni egy országban, ha abban a társadalom is partner.
Szili Katalin szerint ha az MSZP nem változtat, akkor elveszítheti a következő országgyűlési választást. Az Országgyűlés elnöke erről a Klubrádiónak adott interjúban beszélt szombaton.
A házelnök szerint nagy változtatásokat csak úgy lehet véghezvinni egy országban, ha abban a társadalom is partner, ellenére ezt nem lehet megtenni.
Arra a kérdésre, hogy a társadalom ellenére zajlanak-e a változások, azt válaszolta: ha ezt az emberek nem így éreznék, akkor nem 15 százalékon lenne az MSZP, hanem minimum harmincon.
"Attól féltem saját magunkat, hogyha ezt a stílust folytatjuk tovább, akkor a vége az lesz, hogy beleég a társadalomba, hogy velünk nem szabad folytatni" - vélekedett a szocialista politikus.
Szili Katalin zsákutcának nevezte, ha abba a hibába esnek, hogy küldetéstudattól vezérelve próbálják meg rákényszeríteni a társadalomra változásokat, mondván, hogy a modernizációt, a reformpártiságot csak ezzel tudják mutatni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy változtatni kell, a reformok kellenek, de meg kell találni azokat a baloldali értékeket, amelyek mentén az ezekkel járó áldoztok meghozhatók.
A házelnök fontos kérdésnek tartja, hogyan fogják visszaszerezni a társadalom bizalmát. Elfogadják-e majd tőlünk a jót, ha beérnek a reformfolyamatok? - tette fel a kérdést. Példaként 1998-at említette, amikor hiába volt már eredménye a változtatásoknak, a társadalom többsége ezt mégsem fogadta el.
Szili Katalin sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy néha az MSZP is "belecsúszik a populizmusba". Erre - mint mondta - jó példa a népszavazási kezdeményezés.
Úgy fogalmazott: a népszavazás - amelyre valószínűleg már csak jövőre kerülhet sor - "meg fogja rengetni a belpolitikát". Hozzátette: a beérkező nevetséges népszavazási kérdések, az íratlan, és az írott szabályok felrúgása miatt az emberek meg fogják büntetni a politikusokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy mostani adatok szerint a választók 40 százaléka nem menne el szavazni.
hirado.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-03 19:01:54, szombat
|
| |
| |
Kádár János Baráti Kör: ,,nyilas, fasiszta pribékeké" volt '56
http://lanchidradio.hu/printable/node/16682
A szovjet csapatok bevonulására, az 1956-os forradalom leverésére emlékeztek a Kádár János Baráti Kör tagjai a Fiumei úti nemzeti sírkertben. Az egykori állampárt tagjai, a munkásőrök és a volt ávósok következetesen ellenforradalomnak nevezték az '56-os eseményeket.
A rasszizmust sem nélkülöző szavakkal fogadták a Hír Televízió stábját, Kádár János Baráti Kör és a szélsőbaloldali Munkáspárt 2006 közös megemlékezésén a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.
A résztvevők közül többen tagjai voltak az egykori állampártnak, a forradalom leverése után alapított Magyar Szocialista Munkáspártnak, szolgáltak a Kádár-rendszer félkatonai szervezetében, a munkásőrségben vagy éppen a Rákosi-diktatúra Államvédelmi Hatóságában. Ők ma is felszabadítóként tekintenek az 1956. november 4-én bevonuló szovjet csapatokra, és forradalomnak tartják az 1917-es bolsevik hatalomátvételt.
A Kádár János Baráti Kör elnöke Moravcsik Attila bátor tettnek nevezte, hogy 17 évvel a rendszerváltás után Horn Gyula unokahúga, Havas Szófia szocialista országgyűlési képviselő a nyilasokkal merte azonosítani az '56-os forradalmárokat.
,,Végre egy ember akadt ebben a parlamentben, Havas Szófia, aki ki merte mondani, hogy '56 nem forradalom volt. És ezt az embert felszólítják, hogy azonnal mondjon le, kérjen bocsánatot. Kitől kérjen bocsánatot? Azoktól a nyilas, fasiszta pribékektől, akik felhasználva ártatlan embereket, suhancokat - akik jó balhénak tekintették. Ne mondja senki, hiszen ott voltam, láttam, hogy kik ezek az emberek", mondta Moravcsik Attila, a Kádár János Baráti Kör elnöke.
Az egybegyűltek Kádár János sírja és a Munkásmozgalmi Pantheon után az 1956-ban meghalt ávósok síremlékeit is megkoszorúzták.
Egy év múlva erre a vörösmárvány-táblára is koszorú kerülhet a Munkásmozgalmi Pantheonban. Eddig az MSZP Köztársaság téri székházában őrizték, de az új helyre már nem viszik magukkal a szocialisták. A felirat szerint a tábla a proletárhatalom védőinek állít emléket, akik életüket áldozták a pártért, amikor 1956 októberében - az ellenforradalmárok galád támadást intéztek a budapesti pártbizottság ellen.
(hírTV)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-03 18:59:39, szombat
|
| |
| |
2007-11-03 17:40
Kádárra és az ávósokra emlékezett a szélsőbal (+videó)
Egy nappal a szovjet megszállás évfordulója előtt a szélsőbaloldal Kádárra és az ávósokra emlékezett a Fiumei úti nemzeti sírkertben. A Kádár János Baráti Kör elnöke bátor tettnek nevezte, hogy 17 évvel a rendszerváltás után Horn Gyula unokahúga, Havas Szófia szocialista országgyűlési képviselő a nyilasokkal merte azonosítani az '56-os forradalmárokat.
Videók: http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=182753
Megemlékezés
A rasszizmust sem nélkülöző szavakkal fogadták a Hír Televízió stábját, Kádár János Baráti Kör és a szélsőbaloldali Munkáspárt 2006 közös megemlékezésén a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.
A résztvevők közül többen tagjai voltak az egykori állampártnak, a forradalom leverése után alapított Magyar Szocialista Munkáspártnak, szolgáltak a Kádár-rendszer félkatonai szervezetében, a munkásőrségben vagy éppen a Rákosi-diktatúra Államvédelmi Hatóságában. Ők ma is felszabadítóként tekintenek az 1956. november 4-én bevonuló szovjet csapatokra, és forradalomnak tartják az 1917-es bolsevik hatalomátvételt.
A Kádár János Baráti Kör elnöke Moravcsik Attila bátor tettnek nevezte, hogy 17 évvel a rendszerváltás után Horn Gyula unokahúga, Havas Szófia szocialista országgyűlési képviselő a nyilasokkal merte azonosítani az '56-os forradalmárokat.
"Végre egy ember akadt ebben a parlamentben, Havas Szófia, aki ki merte mondani, hogy '56 nem forradalom volt. És ezt az embert felszólítják, hogy azonnal mondjon le, kérjen bocsánatot. Kitől kérjen bocsánatot? Azoktól a nyilas, fasiszta pribékektől, akik felhasználva ártatlan embereket, suhancokat - akik jó balhénak tekintették. Ne mondja senki, hiszen ott voltam, láttam, hogy kik ezek az emberek", mondta Moravcsik Attila, a Kádár János Baráti Kör elnöke.
Az egybegyűltek Kádár János sírja és a Munkásmozgalmi Pantheon után az 1956-ban meghalt ávósok síremlékeit is megkoszorúzták.
Egy év múlva erre a vörösmárvány-táblára is koszorú kerülhet a Munkásmozgalmi Pantheonban. Eddig az MSZP Köztársaság téri székházában őrizték, de az új helyre már nem viszik magukkal a szocialisták. A felirat szerint a tábla a proletárhatalom védőinek állít emléket, akik életüket áldozták a pártért, amikor 1956 októberében - az ellenforradalmárok galád támadást intéztek a budapesti pártbizottság ellen.
(hírTV) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-03 18:56:22, szombat
|
| |
| |
Ha dől Isten háza (Gondolatok Besnyőn, a Halottak Napján)
http://fusz.hu/node/7033
2007.11.02.
A temető csendes. Igaz, kis falusi temető, ahol igazából nincsenek nagynevű emberek, nincsenek családi kripták, emlékművek. Csak az egyszerű sírköves által műkőből készített sírkövek. Itt-ott egy elferdült kereszt jelzi, hogy már az sem él, aki ez a hantot gondozta.
A régi temetőt feltúrták, a csontokat kidobálták, azt az egy-két kriptát, ami jelezte a múltat, igazolta az itt élők jogfolytonosságát, lebontották, mert nem volt pénz a helyreállításukra. A világhírű prof. dr. Bejczy Antal nagyszüleinek a sírja sincs már meg, hiába kereste az öreg tudós, amikor Amerikából hazajárt. Sőt! A plébánián is hiába kereste az anyakönyvi adatokat, a pap válaszra sem méltatta.
A ravatalozó előtti feszületről lelopták a fém-korpuszt, s a templom tetejét is bizony alaposan megtépázták a pénzügyminiszter - aki maga is színesfém-kereskedő volt - Veres János kollégái, hogy aztán fillérekért eladják a rezet. A templom június óta ázik, pedig minden magyarországi templomot hivatalosan biztosít az egyházmegye, azaz a püspökség. Csak a pap hozzáállása olyan, mint maga az ország vezetésének hozzáállása Magyarországhoz.
Már az is elég furcsa volt, hogy öt éve, a templom tatarozása után hatvan falusi embernek, akik Bejczy professzor adományából helyrehozták a falu templomát, még maga a pap sem mondta, hogy ,,na ti barmok jól tettétek, hogy három hónapig ingyen dolgoztatok az istenházán". Inkább ráhívta híveire a rendőröket, és följelentette a jegyzőnél a tatarozókat, akik a templomkertben akarták megünnepelni, hogy az akkor 105 éves templom a felszentelés évfordulójára készen lett, s régi pompájában fogadja azt a kevés - és egyre kevesebb - hívőt, akik ügyet sem vetnek a pap viselt dolgaira, mégis eljárnak még a misére.
Ma, a Halottak Napján, amint végigsétálok a falun a templomtól a temetőig, s vissza, furcsa érzések kerítenek hatalmukba, furcsa, kiábrándító gondolatok kavarognak bennem. Talán boldogabbak a halottak, mint mi, az élők... Hiszen az ő életükben még volt felelősségérzet, a pap még elment a pusztákba, ha kellett gyalog is, ha beteghez hívták, ha misézni, gyóntatni kellett, s az iskolákban, amelyeket a ,,kizsákmányoló" gróf tartott fönn akkoriban, szintén a pap tartotta a hitoktatást... Négy puszta négy iskolájában. Volt lelkiismerete az egyházfinak, s nem hagyták a templomot úgy pusztulni, mint ma, a Fejér megyei Besnyőn. Igen a templom pusztulása jár a fejemben, a tatarozás körüli botrányok, a sok munkás, akik az egyház vállveregetése nélkül haltak meg, s a tatarozás utáni cirkusz, amely miatt bizony sokan elhagyták a templomot - végleg, mert ,,ha ilyen a pap..."!
Ma a templomtatarozók sírjait látogatom meg... s kérdezem: odafönn hogyan fogadtak? Jócselekedetnek vették-e az ítéletkor, hogy három hónapot az istenházán dolgoztatok? Imádkoztok-e odafenn a papért, aki lelketlenül és olykor aljas módon viselkedett veletek szemben, s aki még köszönni sem volt hajlandó nektek, amikor misézni jött fél kilencre, noha ti már reggel hattól szépítettétek a besnyői Magyarok Nagyasszony plébánia falait. Mi a vélemény odafenn erről a papról, aki paptestvérét is följelentette, mert segített a templomfelújításhoz küldött pénz Amerikából való idejuttatásában? Hogyan vélekednek a fentiek arról a papról, aki ma bosszúból -mert nem ő kapta a tatarozásra a pénzt - nem törődik a filiája templomával, s hagyja az őszi esők duzzadt cseppjeit befolyni az 1897-ben, gróf Stockau Franciska grófnő által, a besnyőieknek építtetett szent helyre, ahol már június óta feketéllik a beázott fal, s lassan bedől a mennyezet is az oldalhajóban.
Öt év alatt sokan haltak meg azok közül, akik részt vállaltak e nagy munkában, s bizonyos vagyok abban, hogy Isten kedveltjei között vannak. S mi, akik élünk? Fájdalmas érzések, csalódottság és undor kavarog bennünk. Hiszen maga a pap gyűlölködik, akinek a szeretetet és a megértést kellene hirdetnie, akinek élete minden pillanatában híveire, egyházára és annak érdekeire kellene gondolnia, mint tette az öreg ferences, aki előtte látta el e falu egyházi szolgálatát. Fr. Debreczeni László Előd sírja mellett is megállok egy Miatyánkra. Ő a legvadabb kommunista világban is berezezte az oldalhajót, kifesttette a templom belsejét, s máig úgy emlékezik rá a falu népe, hogy a ,,Laci atya"... s mintha hallanám őt: - Ne engedd a templomot szétrombolni... De mit is tehetnék? Az eső esik, a templomba befolyik a víz, az egyházközségi tanács még a mozgásérzékelő lámpát sem engedte feltenni, amit az önkormányzat ingyen adott, hogy a további rézlopásokat megelőzzék... - mert a villany drága, és az ,,atya" nem engedi átfúrni a falat a vezetéknek...
Esteledik... a gyertyák megvilágítják a fejfákat, a nép hazamegy a temetőből, s minden elcsendesedik. Ünnep van ma a temetőben. A lelkek ünnepe, akik már nem vitáznak, nem veszekednek, akik boldogok, mert nem élték meg azt a pusztulást és pusztítást, amit ma egyház és állam egyaránt és közösen végez - itt Besnyőn is. A templom is sötétben áll már, nem látszik a hiányzó réz helye az oldalhajó tetején, s a kívülről a befolyt eső miatti belső feketeség sem rondállik a fehér falon... hiszen a templom mindig zárva van. Csak a külső szépség gyönyörködtet a félhomályban. A széppé varázsolt istenháza, Isten nagyobb dicsőségére...
Besnyő temploma, mint maga az egész ország... kívül még csodálatra méltó, de belül esőtől áztatott, rothadó tetőlécekkel, a beomlás veszélyével, a beázástól fekete belső falakkal. S akinek kötelező volna megjavíttatni, azt a gyűlölet nem engedi. Besnyő templomának sorsa és Besnyő papja voltaképpen keresztmetszete a mai Magyarországnak...
Elfújom otthon az asztali gyertyát, amely egész nap égett, hiszen zágoni, kovásznai eleink sírjához idén nem mehettünk világítani. És kinézek a templom gyönyörű sziluettjére... és közben eszembe jut a ferencesek himnusza, Tamás G. Alajostól. Halottak napján, estéli imaként ennek refrénjét dúdolom magamban, Szent Ferenchez fohászkodva: - ,,Ha dől Isten háza tartsd erős vállad, ha lankad a lelkünk, jöjj égő zsaráttal, Benned remél, s ím téged vár, az Egyház a hon, s a hű magyar nép"...
[Forrás: Stoffán György]
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-03 18:53:44, szombat
|
| |
| |
Pusztítják az erdeinket (vajon milyen származásúak az elkövetők?)
Turulmadár89, szo, 2007/11/03 - 17:43
Hiányos a törvénykezés, ezért ölthet ipari méreteket a falopás Magyarországon
- vélik az erdőtulajdonosok. A tettesek általában ismeretlenek maradnak, pedig néhol egész hegyoldalakat csupaszítanak le. Vásárló pedig mindig akad, hiszen a bűnözők a hivatalos árnál jóval olcsóbban kínálják portékájukat.
Az erdészeti szolgálat emberei rendszerint már csak a kivágás nyomait és fa hűlt helyét találják meg. Az ilyen esetek a fűtési szezon beindultával szinte mindennaposak.
,,Főleg azokon a területeken, amelyek lakott településekhez közel esnek és a legkisebb szállítási távolsággal, hogy úgy mondjam, hozzájutnak az emberek a faanyaghoz" - Luzsi József, a Magán Erdőtulajdonosok Országos Szövetségének elnöke.
A szakma által szociális fatolvajoknak nevezett elkövetőket ritkán sikerült tetten érni. Ha azonban mégis, akkor...
,,Az elkövetés mértékének megfelelően itt szabálysértés indul ellenük, nagyobb érték esetén bűncselekmény" - mondta Vízhányó László, a DALERD Zrt. erdészeti igazgatója.
Ez utóbbi kategóriába tartozik az illegális fakitermelés legújabb formája, amikor nehéz körülmények között élők nevére íratják az erdőt, majd kivágják. Ilyenkor a hivatal a tulajdoni lapon szereplő személyen próbálja behajtani a fa ellenértékét.
,,A legnagyobb probléma, hogy nem tudják behajtani a tulajdonosokon, hiszen nincs nekik olyan értékű vagyonuk, névleges tulajdonosok, teljesen mások állnak a háttérben" - vélte Luzsi József.
Az iparszerű erdőirtók által törvénytelenül kitermelt famennyiség a szakemberek szerint meghaladja a százezer köbmétert, a kár pedig a felújítás költségével együtt több százmillió forint.
(Duna TV)
http://szentkoronaradio.hu/node/18390 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-03 18:50:01, szombat
|
| |
| |
Bábolnai föld MSZP-s segítéssel külföldi kézen
2007-11-03 15:22 Barikád.hu
Egy spanyol érdekeltségű vállalkozó 240 hektár termőföldet vásárolt meg két vállakozó segítségével, adta hírül a MAGOSZ szövetségi igazgatója.
Az MSZP-s polgármesternek, Horváth Klárának természetesen nagy szerepe volt az üzlet megkötésében (aki mellesleg országgyűlési képviselő is). Persze a vállalkozók elmondása szerint "mindössze" annyi szerepe vot a hölgynek az ügyletben, hogy barátként, mint jogász elkísérte a vállalkozókat az üzletkötés helyszínére...
Állítólag a spanyol befektetőnek a 240 hektár földre, mint logisztikai központ helyszínére van szüksége.
A két "üzletszerző" még írásba is fektette, hogy a VIVAX Kft tőkéjéből és megbízásából jutottak a földhöz, amelyet terveik szerint majd ki szeretnének vonni a művelés alól, és ipari területként akarnak értékesíteni. Erre azért van szükség, mert termőföldet a jelent törvények szerint külföldi nem vásárolhat meg - mondta Budai Gyula, a MAGOSZ szövetségi igazgatója.
Az egyik vállalkozó, Farkas Sándor nyilatkozata szerint az üzlet törvényes. Ez valóban így van, viszont sem erkölcsösnek, sem etikusnak nem nevezhető!
A pályázat valóban kiírt pályázat volt, ahol a kikiáltási áron felül 26 millióval nyert Bujáki Gábor és Farkas Sándor, ezért ők kapták meg a föld tulajdonjogát.
Természetesen Horváth Klárát ezügyben nem lehet elérni.
barikad.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 29
|
|
|
|
2007. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
1008 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 801
- e Hét: 6553
- e Hónap: 10298
- e Év: 163794
|
|
|
Offline
