Belépés
furaila.blog.xfree.hu
"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!" BMI ******
2005.10.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Karácsonyi jelképek
  2007-12-26 20:55:48, szerda
 
  A karácsony

Az egyik, népi hagyományainkban leggazdagabb ünnepkör karácsony: dec. 25-26. Az egyház ezeknek a szokásoknak egynémelyikét egyenesen megszentelte és a vallás ünnepei közé beiktatta, másokat hallgatólagosan elnézett, ismerve fontos funkciójukat a nép életében.
Az óegyház döntése óta a karácsony hangulatban, jelképekben, népszokásokban, egyént, családot, társadalmat átjáró ihletésben egyre gazdagodott.


A jelképek élén a BETLEHEMI CSILLAGOTkell mondanunk, amely ott ragyog, hívogat és utat mutat a magyar református templomtornyokon.

Az ALMA, amely az ókori szimbolikában Isten hozzánk hajló szerelmének, magának a Kisdednek a jelképe. Bizonyságul szóljon a népi versike:
"A kis Jézus arany alma,
Boldogságos Szűz az Anyja."

A DIÓ is ősi Krisztus-jelkép: a Megváltó anyja méhében, majd a sziklasírban rejtőzött, hogy utána az embereknek karácsonyi üdvössége, majd húsvéti eledele és öröme lehessen.

A legelterjedtebb karácsonyi jelkép a KARÁCSONYFA. (Mai formájában német-protestáns eredetű.)

A KARÁCSONYFA, Krisztus Urunkat jelképezi:
- gyertyái arra emlékeztetnek, hogy a halál árnyékának völgyében fény ragyogott fel jövetelével;
- édességei arra, hogy elhozta számunkra a bűnbocsánatot;
- örökzöld levelei, pedig arra, hogy örök életet ajándékoz.

A magyar karácsony hangulatához hozzátartozik, hogy a karácsonyfán legyen SZALONCUKOR, és karácsonykor legyen hó, legyen ,,FEHÉR" a karácsony.

A már említett karácsonyi szokásokon kívül még számosat lejegyeztek jeles folkloristáink.
Például Bálint Sándor (1904-80), aki egy életen át kutatta a keresztyén ünnepek néprajzát.
Szerinte ez a gondolat, hogy: "az élet forrása megnyílt ez éjjel", a karácsony lényegére utaló hasonlat.

Ez a FORRÁS nem más, mint a kútból, forrásból karácsony éjjelén frissen merített víz.
Ehhez kapcsolódó népszokás legősibb formáit találhatjuk például, a Bereg megyei Fornoson, ahol a falun kívüli kúthoz mentek a fonóban gyülekező leányok és legények éjféltájban.
Fenyőkoszorúkkal díszítették a kutat. Aki éjfél után elsőnek oldotta föl a guzsvesszőt, az merítette azt az aranyvizet, "amelyben Jézus fürdött".

Tornyospálcán, karácsony éjfelén viszik az eladó lányok a jó kútról az ARANYVIZET, hogy reggel abban mosdván, szépek legyenek.

Kissárréten azt tartják, hogy éjjel 11 és 1 óra között aranyos víz folyik a Kőrösön.
Ha ebből iszik a jószág, "nem áll beléjük nyavalya".

Az őrségi Kercavidék reformátusai is fenyőágakkal díszítik a kutat, s karácsony és újév reggelén olyan VIZET isznak, amelyet éjfélkor merítettek.

Úgyszintén ősi szokás SZALMÁT helyezni az asztal alá. Ez a betlehemi istálló idézése, noha a kutatók szerint ősi pogány vegetációs vonatkozása van.


Karácsony másodnapján, Szent István (dec. 26.) napjához kapcsolódik az egyik legnagyobb múltú magyar szokás, a REGÉLÉS, REGÖLÉS.
A nyelvtudomány megállapítása szerint a REGEK a középkorban királyi, főúri mulatságok lehettek, melyeken a regősök mulattatták uraikat.

A szó maga összefügg a sámán révülését jelentő szóval, így feltételezhetően, legalábbis részben a honfoglalás előtti időkig követhető, míg másik oldalról a különféle európai alakoskodó játékokkal tart kapcsolatot.
A REGÖLÉS szokását a Dunántúlon, főleg annak nyugati felében, továbbá Székelyföld egyes részein a múlt században még csaknem kétszáz községben ismerték.
Gyerekek, fiatal legények főleg állatbőrbe öltözve járták a falut. Félelmetesen hangzó láncos botjukat rázták, s köcsögdudájukkal nagy zajt csaptak és házról házra járva ilyen szöveggel köszöntöttek:
"Megjöttünk Szent István szolgái,
hideg, havas országból,
elfagyott kinek a füle,
kinek a lába,
a kendtek adományából
akarjuk meggyógyítani.
Mondjuk-e, vagy nyomjuk?"

Ha a ,,mondásra" engedélyt kaptak a ház gazdájától, akkor kezdenek bele az énekbe:
"Itt is keletkezik,
Egy csodató,
Aztat körülveszik
csodatevő szarvasok.
Ezer ága boga,
Ezer misegyertya
Gyulladva gyulladjék,
Altatva aludjék
Az új esztendőben!
Adjon az Isten ennek a gazdának
Egy hold földön száz mérő buzát!
Régi rejtem, régi rejtem
Sej, regü rejtem!...! (Nyögér, Vas m.)

A második részben a legények és leányok kerülnek sorra, akiket ÖSSZEPÁROSÍTANAK - ÖSSZEREGÖLNEK. Akikre így sor kerül, azokról azt tartják, hogy a KÖVETKLEZŐ FARSANG UTÁN ÖSSZEHÁZASODNAK.


Az aprószentek-napi (dec. 28.) korbácsolás a régi egyházi eredetű szokások közé tartozik, egészen az ókorig követhetjük nyomát. Ilyenkor a gyerekeket megvesszőzték, annak emlékére, hogy Heródes király a kisdedeket megölette.
Egy XVIII. századi feljegyzés írja Erdélyből: "Ezen a napon gyermekecskéket jó reggel vesszővel megütögetik az Atyák vagy mások, annak emlékezetére, hogy gyermekek szenvedtek a Krisztusért..."

(A régi magyarok az újévet kiskarácsonynak nevezték. Az óegyház a karácsony nyolcadába emléknapokat iktatott: dec. 26. István diakónus emlékezete, harmadnapra János evangélista emléknapját, negyednapra az Aprószentek ünnepét.)
BMI
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2007.11 2007. December 2008.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 176 db bejegyzés
e év: 2982 db bejegyzés
Összes: 7719 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 78
  • e Hét: 701
  • e Hónap: 3827
  • e Év: 35557
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.