Regisztráció  Belépés
migova.blog.xfree.hu
" Aki sosem követ el hibát, általában semmit sem csinál " Spevi Éva/migova
1953.06.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/56 oldal   Bejegyzések száma: 553 
Mindenkinek :)))
  2007-04-30 18:55:49, hétfő
 
 








 
 
0 komment , kategória:  Üdvözlés  
Edouard Mane 1883.04.30.
  2007-04-30 18:35:01, hétfő
 
  Edouard Manet 1832. január 23 - 1883. április 30. Párizs

a modern piktúra nagy alakja.





Rossz tanuló volt, egyedül a rajzórák iránt mutatott érdeklődést. Minisztériumi tisztviselő apja jogra akarta küldeni, ám ő inkább egy hajóra szegődött. 1850-ben szülei engedtek neki, s Thomas Couture akadémikus festő tanítványa lett. Felfogásuk igen különbözött, de Manet sokat tanult tőle a rajz elemeiről és a festés technikájáról. 1856-ban nyitotta műtermét, emellett a Louvre-ban Tiziano, Velázquez és Goya festményeit másolta, majd utazásokat tett Hollandiában, Németországban és Itáliában.

Lola de Valence című képéről Baudelaire írt verset, a költőt többször lerajzolta, a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi a Baudelaire szeretője című képét.

A Salon 1863-ban visszadobta a Reggeli a szabadban című festményt, így a korszakos művet a Visszautasítottak Szalonja mutatta be. Bár a képet Giorgione és Raffaello ihlette, a két felöltözött férfi és a meztelen nő együttese óriási botrányt kavart. A közönség nem értette a hármuk közötti kapcsolatot, miként azt sem, mi a meztelenség funkciója, s hogy életkép-e, vagy allegória a festmény.

Manet 1863-ban megnősült, majd barátja, Degas példájára lóversenyre kezdett járni, ez ihlette A longchamp-i versenyt. Az 1865-ös Salon kiállításán mutatta be az Olympia című képét, amely vihar kavart.





Az 1870-es évektől festészete elfogadottá vált, Émile Zolát megragadta Manet realizmusa, írásai a képek provokáló jellegét emelik ki. Manet megfestette Zola arcképét, ezen az Olympia is látszik. Az 1870-71-es porosz-francia háborúban hadnagyként jelen volt Párizs ostrománál, s bár műtermét szétdúlták, képeit sikerült megmentenie.

1874-től évekig együtt dolgozott Claude Monet-val a Szajna partján. Ez Manet impresszionista korszaka, a Csónakban, az Argenteuil és a Monet csónakban című alkotások a plen air modorában készültek, a képek kivágása újszerû és meghökkentő. Manet jóban volt a többi impresszionistával, mégsem vett részt kiállításaikon, képeit a Salonnak küldte.

A La Vie Moderne folyóirat 1880-ban kiállítást rendezett Manet műveiből, a Salon 1882-ben mutatta be A Folies-Bergeres bárja című, utolsó nagy művét. Manet-t ekkor már szifilisz és lábszárfekély kínozta, bal lábát amputálni kellett, s jobbára csendéleteket festett. 1883. április 30-án bekövetkezett halála után egy évvel az École des Beaux Arts Manet-kiállításán műveit Zola mutatta be.

Életútja a zseniális művészek szokványos sorsa: képeit, művészi törekvéseit évtizedekig teljes meg nem értés fogadta. Életműve átmenet Courbet realizmusa és az impresszionizmus között, saját korát és annak eseményeit festette, a megszépítetlen és erkölcsi tanulság nélküli valóságot. Festészete nem a pillanatnyi látványt rögzíti, nem is utánoz, a megismerés révén ábrázol. A klasszikusok formai zártságát megtartva mutatta be környezetét, a nagyvárosi életet.









másik nagy botrányt kavart műve: Ebéd a szabadban

Mindkét mű nagy feltűnést keltett az akkor induló impresszionista festők között, bár a művész akkor még nem vállalt közösséget velük.





Édouard Manet volt az, aki munkásságával, újszerű látásmódjával utat mutatott fiatalabb festőknek. Felfedezte, hogy a vizuális jeleknek megvan az önmagában megálló rendje.





Sohasem dolgozott az impresszionizmus munkamódszerével, és szívesen használt feketét. Utolsó éveiben születtek azok a festmények, amelyek az impresszionizmus hatását mutatják.





Manet munkásságán túl megvolt még egy előfeltétele az új stílus kialakulásának: egy tehetséges művészekből álló festőcsoport megszületése. Tagjai péntekenként a párizsi Guerbois-kávéházban jöttek össze, itt volt többek között Manet, Monet, Pissarro, Degas, és a híres fényképész, Nadar. Ezek a művészek szinte mind elkötelezett hívei voltak a plein air törekvéseknek. A szabadban festés nem az ő gondolatuk volt, de az impresszionisták vitték végig a legnagyobb művészi eltökéltséggel. A 60-as évektől nem csak tájképeket festettek, hanem figurális plein air kompozíciókat is, szabadtéri jelenetekben ábrázolták a kortársak életét. Bár a plein air a természethez, a tájhoz kapcsolódott, a festők kezdték felfedezni a világvárossá alakuló Párizs varázsát is.









Gyorsította az impresszionizmus fejlődését a fényképészet fejlődése is. A pillanatfelvétel, az újszerű rögzítésmód foglalkoztatta őket.

Claude Monet: Impresszió, a felkelő nap (1872)Csoporttá szerveződésüket gyorsította, hogy a hivatalos Szalon nem adott lehetőséget a megmutatkozásra, márpedig egy művésznek létkérdés volt egy kiállításon való szereplés. Első kiállításuk 1874-ben volt, ahol bemutatták Monet Impresszió, a felkelő nap című képét. A csoport innen kapta a nevét. Az elsőnél is nagyobb vihart kavart az 1876-ban megrendezett második kiállítás, a közvélemény csak a 80-as évek második felétől kezdett megbékélni az impresszionistákkal, amikor már újabb csoportok megjelenése borzolta a kedélyeket. Nyolcadik, egyben utolsó kiállításuk 1886-ban volt.




 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
63 éves lenne Szécsi Pál
  2007-04-30 16:58:12, hétfő
 
 



Szécsi Pál (1944. március 20. - 1974. április 30.) magyar táncdalénekes.

1967-ben a salgótarjáni amatőr versenyen megnyerte az énekesek versenyét, ugyanebben az évben a Táncdalfesztiválon a Csak egy tánc című dallal második helyezést ért el. Tagja lett a Rádió Tánczenei Stúdiójának.

A hányatott gyermekkor után jött hirtelen sikerrel Szécsi Pál lelkileg sosem tudott megbirkózni. Nagy szerelme volt a tragikus sorsú színésznő, Domján Edit, akit egy másik nőért mégis elhagyott, s akinek haláláért aztán önvád marcangolta. Problémái elől többször akart a halálba menekülni, de az utolsó pillanatban mégis mindig meggondolta magát, segítséget kért, s megmentették. Harmincéves korában végül megölte magát.

1944. március 19-én (egyes források szerint március 20-án) született Budapesten Szécsi Pál táncdalénekes és szövegíró. Édesapja, Szécsi Ferenc nyelvészkutató volt, édesanyja külkereskedelmi levelezőként dolgozott. A család harmadik gyermekeként született kisfiú még egyéves sem volt, amikor édesapját 1945 januárjában agyonlőtték.

Az özvegyen maradt édesanya gyermekeit előbb nevelőszülőkhöz adta, majd 1956-ban Ausztrián át az Egyesült Államokba disszidált.
Legnagyobb lánya Bécsig még anyjával mehetett, aki azonban otthagyta a pályaudvaron. A két kisebb, Kati és Pali Magyarországon maradt.

Pali állami gondozásba került egészen 16 éves koráig. Ezután segédmunkásként dolgozott az Athenaeum Nyomdában, kabinos volt a Palatinus strandon, raktáros a divatintézetben. Felfedezése a véletlennek és egy vállalati bulinak volt köszönhető: ez utóbbin felfigyeltek a jóképű, jó mozgású fiatalemberre, akiből hamarosan az egyik legkeresettebb manöken lett. Ezt követően megpróbálkozott az énekléssel, s énekesként is befutott.





Szupersztár

1967-ben a Salgótarjánban megrendezett amatőr fesztiválon megnyerte az énekesek versenyét, s még ugyanebben az évben a Táncdalfesztiválon is sikert aratott, második helyezést ért el a Csak egy tánc volt című dallal. Később a Rádió Tánczenei Stúdiójának lett a tagja. Megjelenése, fiús-férfias charme-ja és nem utolsó sorban szép hangja pillanatok alatt az egyik legnépszerűbb férfi előadóvá tették.

Olyan slágereket énekelt, mint a Kék csillag, az Egy szál harangvirág, a Kismadár, a Két összeillő ember, a Talán sok év után, a Kósza szél, A távollét, az Adagio, a Bús szívvel énekelni, a Gedeon bácsi, a Mint a violák, a Carolina és az Én édes Katinkám. Szívesen énekelt világslágereket, amelyek magyar szövegét ő írta.

A lengyel kapcsolat

Megpróbálkozott a külföldi karrierrel is. Németországban Paul Moro néven adták ki lemezét, de ott nem sikerült befutnia. Itthon énekesként sikert sikerre halmozott, ám magánéletében fellángolások és csalódások, szárnyalások és zuhanások váltakoztak. Rövid ismeretség után - szinte alig értették egymást - feleségül vett egy Grazyna nevű lengyel manökent, akivel rögtön Lengyelországba ment, de igen hamar hazaköltözött.


Végzetes szerelem





Nagy szerelme volt a tragikus sorsú színésznő, Domján Edit, akit egy másik nőért mégis elhagyott, s akinek haláláért aztán önvád marcangolta. Megpróbálta felvenni a kapcsolatot édesanyjával is, de ő elzárkózott a viszontlátástól.

A hányatott gyermekkor után jött hirtelen sikerrel Szécsi Pál lelkileg sosem tudott megbirkózni. Problémái elől többször akart a halálba menekülni, de az utolsó pillanatban mégis mindig meggondolta magát, segítséget kért, s megmentették. 1974. április 30-i kísérlete az utolsónak bizonyult: véget vetett életének. Mindössze 30 éves volt ekkor. Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik.





Szécsi Pál mítosza ma is él, annak ellenére, hogy dalai ritkábban szólnak. A hírek szerint Sándor Pál rendezésében a filmvásznon is megjelenik majd a rajongói által csak Palikaként emlegetett művész legendás alakja.






Budapest - Domján Edit (†40) és Szécsi Pál (†30) halálukban forrtak össze legendává. Pedig a szerelmük csak tíz hónapig tartott. Mindketten önkezűleg vetettek véget életüknek. Sokan hitték, hogy egymásért haltak meg, de nem így történt. A Blikk megpróbálta kideríteni, hogy ki miatt végeztek magukkal.

Domján Edit már tizennyolc évesen kijelentette, hogy csak negyven évet vállal az életből. Nem akar öreg színésznő lenni - hangoztatta. Aztán találkozott Szécsi Pállal, éppen halála évében. Beleszeretett. Szécsi azonban nem viszonozta igazán Domján érzéseit. A kapcsolatuk alig tíz hónapot élt meg. Domján Edit meg akart halni. Hosszan készült erre a végzetes lépésre. Hiába várták a karácsonyi ajándékkal legkedvesebb színésztársai 1972. december 26-án. Mensáros László, Nagy Anna, Bálint András és a színház titkára, Taub Pál taxiba vágták magukat. Amikor senki sem nyitott ajtót, belestek a kulcslyukon. Egy lógó testet láttak.

- Hívták a rendőröket - emlékezett vissza Komáromi Tibor, az egykori gyilkossági főnyomozó, aki később a Szécsi Pál halálával kapcsolatos vizsgálatot is vezette. - Meg akart halni. A két könyökhajlatában ott voltak a zsilettpenge nyomai. Fel akarta vágni az ereit, de valószínűleg nagyon fájhatott neki, és abbahagyta. Az akasztását is bebiztosította. Kezeire egy hurkot erősített, talán attól tartott, hogy leveszi a nyakáról a kötelet.
Éppen a halála napján volt 40 éves. Mint Komáromi elmondta, a lakásban talált személyes tárgyakat átadta Domján volt férjének, Kaló Flórián színésznek, egy kötetnyi levelet pedig visszajuttatott írójának, hiszen akik ismerték Domjánt, tudták, hogy igazi szerelme egy népszerű színész volt.





Éppúgy, ahogyan az 1974. április 30-án elhunyt Szécsi Pál is mást szeretett. Egy, a zenészvilágban ismert személy feleségét. Az már soha nem derül ki, hogy valóban meg akart-e halni, hiszen előtte nyolcszor kísérelt meg öngyilkosságot, de mindig felhívott valakit, így megmentették.

A színésznő volt férjétől búcsúzott
Lehetséges, hogy mind a ketten lefekvéshez készülődtek. Domján Edit fehér hálóingben akasztotta fel magát. Előtte még búcsúlevelet írt Kaló Flóriánnak. Szécsi Pál bordó pizsamában feküdt a szőnyegen, amikor a már halott énekesre rátaláltak. Ő nem búcsúzott el senkitől. Lehet, hogy az est sötétje, a magány is közrejátszott abban, hogy eldobták az életüket.





Nagyon fiatalon, mindössze 30 évesen hunyt el, életének sajátkezűleg vetett véget.

Szécsi Pál táncdalénekes sírjára a fanatikus hölgyrajongók évekig vittek
pl. befőttet, sokan a sír mellett akartak éjszakázni.





Legnépszerűbb dalai:

Egy szál harangvirág, Gedeon bácsi, Karolina.


Lemezei
1971. - Hagyjuk szívem; Hungaroton-Pepita
1973. - Egy szál harangvirág; Hungaroton-Pepita
1976. - Violák; Hungaroton-Pepita
1983. - Felettünk az ég; Hungaroton-Pepita
1985. - Egy szép régi dal; Hungaroton-Pepita
1988. - Csak egy tánc volt (válogatás); Qualiton
1989. - Tárd ki ablakod (válogatás); Hungaroton-Gong
1992. - Mint a violák (válogatás); Média
1992. - Két összeillő ember (válogatás); Hungaroton-Gong
2003. - Ha álmodni tudnál (válogatás); Aréna



Link





Link
 
 
1 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
Április 30.
  2007-04-30 16:14:35, hétfő
 
 



Események
1711 - A szatmári békeszerződés értelmében - melynek végleges szövegét április 29-én fogadták el a Károlyi Sándor kuruc főparancsnok és Pálffy János császári tábornagy által vezetett hosszas tárgyalások után - a kuruc hadsereg a nagymajtényi síkon leteszi zászlóit a császári hadsereg előtt, és fegyvereit megtartva hazaoszlik.
Károlyi Sándor, a kuruc hadsereg főparancsnoka, és Pálffy János császári tábornagy, főparancsnok Szatmár városában megkötik a Rákóczi-szabadságharcot lezáró békeszerződést.

1789 - George Washington lesz az Egyesült Államok első elnöke.
1876 - A budapesti Margit híd felavatása.
1969 - Alexander Dubcek helyett Gustav Husák lesz a Csehszlovák Kommunista Párt első titkára.
1993 - A CERN bejelenti, hogy a Világháló mindenki számára szabad és ingyenes.

Születések

1664 - II. (Stuart) Mária, Anglia, Írország és Skócia királynője (+ 1694)
1777 - Carl Friedrich Gauss német matematikus, fizikus, csillagász (+ 1855)
1812 - Kaspar Hauser, Bonaparte Napóleon állítólagos unokája (+ 1833)
1870 - Lehár Ferenc zeneszerző, katonakarmester, operettszerző (+ 1948)
1883 - Jaroslav Haąek cseh szatírikus író, a ,,©vejk" szerzője (+ 1923)
1890 - Lakatos Géza honvéd vezérezredes, magyar miniszterelnök (+ 1967)
1912 - Fényes Szabolcs magyar zeneszerző, színigazgató (+ 1986)
1916 - Claude Shannon amerikai matematikus, az információelmélet megalapítója (+ 2001)
1929 - Klausjürgen Wussow német színész
1946 - XVI. Károly Gusztáv svéd király
1949 - Linda Lovelace (sz. Linda Susan Boreman) amerikai színésznő (+ 2002)
1950 - Valló Péter magyar színész, Kossuth-díjas rendező
1953 - Klampár Tibor magyar asztaliteniszező
1956 - Lars von Trier dán filmrendező
1965 - Adrian Pasdar, amerikai színész

Halálozások

1671 - Zrínyi Péter horvát bánt ( 1621), Frangepán Ferencet ( 1620 körül)
és Nádasdy Ferenc országbírót ( 1625) kivégzik Bécsújhelyen
1857 - Mednyánszky Sándor Cézár római katolikus pap, az 1848-49-es
forradalom és szabadságharc tábori főlelkésze ( 1824)
1864 - Hajnik Pál ügyvéd, politikus, 1848-as belügyi tanácsos,
majd országos rendőrfőnök ( 1808)
1883 - Édouard Manet francia impresszionista festő ( 1832)
1930 - Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij szovjet-orosz költő ( 1893)
1945 - Adolf Hitler német diktátor, a III. Birodalom vezére és kancellárja, a Führer ( 1889)
1974 - Szécsi Pál táncdalénekes (öngyilkosság) ( 1944)
1983 - Muddy Waters (er. McKinley Morganfield), amerikai blues-zenész ( 1915)
1985 - Török Sándor író ( 1904)
1994 - Roland Ratzenberger osztrák autóversenyző, Forma-1-es pilóta ( 1960)
1996 - Keresztury Dezső irodalomtörténész ( 1904)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Bródy János: Nem kérek áldást
  2007-04-30 15:30:15, hétfő
 
 



Bródy János: Nem kérek áldást


Kedves jó atyám, kérlek, figyelj most reám, ha lehet
ne gyújts rá, mer' a sok dohányzás nem tesz jót neked
A kezed már-már láthatón remeg
én féltelek

Olyan szépen mondtad el, ahogy egy szentbeszédben kell
elmondani, mitől szebb a rózsa, mint a mákvirág
hogy én, bolond gyerek, nem hallgatok rád
csak jót akarsz, és így tovább

Én nem kérem tőled az áldást
és nem kell nekem szentbeszéd
És ez nem jelenti azt, hogy gyűlölöm
azt éppen nem... csak azt, hogy
Nem kérem tőled az áldást
és nem kell nekem szentbeszéd
Hiszen én is tudok áldást osztani
és szépeket mondani

Hogy én mit gondolok, azt már úgysem tilthatod
de hát létrehoztál, felneveltél s így most mondhatod
Hogy neked hálával, hűséggel tartozom
bár nem tudom

Inkább hagyd meg nekem, hogy az én életem
ma már úgy élhessem jól vagy rosszul, ahogy jó nekem
És ha nem tetszik, hát mondhatsz véleményt
mint jó barát... ez épp elég

Én nem kérem tőled az áldást...

 
 
2 komment , kategória:  Zenék, Dalszövegek  
Bródy János: Nem történt semmi
  2007-04-30 15:16:24, hétfő
 
 



Bródy János: Nem történt semmi


Mikor a földön járni kezdtem, s buzgón kerestem a helyem,
Gyakran kerültem padlóra, és bevertem a fejem.
Szóval azt is mondhatnám, hogy nem ment minden simán,
De mindig megvígasztalt engem az édes jó anyám.

Nem történt semmi, ne sírj hát, édesem,
Felejtsük gyorsan el, nem történt semmi sem!

A lány, akit szerettem, bár lehet, hogy ostobán,
Így vigasztalt engem egy őszi délután.
Tudod, én színésznő vagyok, s csak játszottam veled,
Jó voltál a nyáron, de most már jobb lesz nélküled.

Nem történt semmi sem, váljunk el csendesen,
Felejtsük gyorsan el, nem történt semmi sem!

Egy atyai jóbarátom szelíden oktatott,
Mi bennem nyolc napon túl is mély nyomot hagyott.
S mivel használható ember belőlem faragni nem tudott,
A vizsgák után vigaszként csak annyit mondhatott:

Nem történt semmi sem, tévedtünk, azt hiszem,
Felejtsük gyorsan el, nem történt semmi sem!

És azzal vigasztaltak, mikor a türelmem elfogyott,
Hogy nem tarthat már sokáig ez a szűkös állapot,
De bocsássátok meg nekem, hogy rezignált vagyok,
Hiszen a szám és sajnos a szívem is már félig elkopott.

De nem történt semmi sem, nem történt semmi sem,
Felejtsük gyorsan el, nem történt semmi sem!
Nem történt semmi sem, én mégis azt hiszem,
Nehéz lesz felejteni, hogy nem történt semmi sem.


 
 
2 komment , kategória:  Zenék, Dalszövegek  
Bródy János: Néma szerelem
  2007-04-30 15:10:29, hétfő
 
 



Bródy János: Néma szerelem


Árnyékkép, én hívlak
Hát jöjj el, jöjj hozzám

Kék, zöld szín és forrás
Óh, játssz, játssz, játssz nekem

Néma szerelem, egy hópehely a kezeden
Néma szerelem, egy sápadt fény a szemeden

Én voltam a néma
De most már azt is látom
Igazán, komolyan ugyanígy érzel
Ne siess, ne szaladj
Várj még, rám várj
Csak rám, énrám
Még várj
Igen

Árnyékkép, ne szállj el
Még várj, úgy kérlek én

Kék, zöld szín és forrás
Óh, játssz még, játssz velem

 
 
0 komment , kategória:  Zenék, Dalszövegek  
Bródy János:Semmi sem tökélete
  2007-04-30 15:07:32, hétfő
 
 



Bródy János:Semmi sem tökéletes


A végtelenhez mérve semmi sem tökéletes
Az ember nyughatatlanul mégis mindig keres
Az örökös vándorút véget soha nem ér
S ha nincsen gyökerünk-elvisz a szél

Mindenkinek vannak különös vágyai
De felelősséggel tartozunk, ha számít ránk valaki
Lehet belőle száz is, az az egy többet ér
S ha elfelejtenéd, elvisz a szél

Jól csak a szívével lát az ember
Ami lényeges az a szemnek láthatatlan
Az igazságot átérzi a lelkünk
De te is tudod, hogy kimondhatatlan

A végtelenhez mérve szinte nem is létezünk
A csillagévek óráin egy perc az életünk
Az ember önmagában semmit sem ér
Ha nincsen barátunk-elvisz a szél

Jól csak a szívével lát az ember
Ami lényeges,az a szemnek láthatatlan
Az igazságot átérzi a lelkünk
De te is tudod, hogy kimondhatatlan

Minden sivatag egy kutat rejt valahol
S ha lelked mélyén rátalálsz már nem csodálkozol
Az ember ezen a Földön csak egyszer él
S ha nincsen barátod-elvisz a szél

 
 
0 komment , kategória:  Zenék, Dalszövegek  
Bródy János:Szabadnak születté
  2007-04-30 14:20:47, hétfő
 
 



Bródy János:Szabadnak születtél


Itt születtél ezen a tájon, itt ringatott az édesanyád
Itt indultál el az útra, s itt jártad ki az iskolát
Itt élnek a barátaid és itt találtad meg szerelmedet
A nagyvilágon e kívül nincs máshol helyed

Itt fogadtad szívedbe az Írást és a Gondolatot
Itt eszméltél magadra, és itt volt mindig az otthonod
S most itt mondják neked elvakult sötét lelkű ostobák
Keress magadnak máshol hazát

Ne törődj vele, hogy mit mondanak
Az vagy, akinek tartod magad
Még akkor is, ha szembe fúj a szél

Ne törődj vele, hogy mit mondanak
Az vagy, akinek tartod magad
Ne feledd el, hogy szabadnak születtél

Ne hagyd, hogy lelked mérgezzék a hazug előítéletek
Ne hagyd, hogy korlátok közé szorítsák szabad szellemed
Ha Kölcsey és Vörösmarty nyelvén szól az éneked
A nagyvilágon e kívül nincs máshol helyed

Tudom, hogy nehéz elfeledni mindazt, amit nem lehet
De ne add fel a szíved mélyén élő szép reményeket
Kárpátok gyűrűjéből szállj fel szabad madár
Érted is szól a harang már

Ne törődj vele, hogy mit mondanak
Az vagy, akinek tartod magad
Még akkor is, ha szembe fúj a szél

Ne törődj vele, hogy mit mondanak
Az vagy, akinek tartod magad
Ne feledd el, hogy szabadnak születtél

Sose feledd, hogy szabadnak születtél
 
 
0 komment , kategória:  Zenék, Dalszövegek  
Bródy János:Szabadság,szerele
  2007-04-30 14:16:33, hétfő
 
 



Bródy János:Szabadság,szerelem


Miért kérdezed, hogy mit tegyen
aki későn jött közénk
de sajnos már lélektelen
Mért kérdezed, hogy merre jár
aki elvakultan indult el
s most új csodára vár

Miért kérdezed, mi vár még rád
Tudod, hinni kell, hogy van remény
bár nincsenek csodák
Mért kérdezed, mi lesz a tét
A költő így felelne rá
ha köztünk élne még:

,,Szabadság, szerelem
e kettő kell nekem!"
Van-e más, amiben hiszel
ha már nem maradt semmi sem
,,Szabadság, szerelem
e kettő kell nekem!"
Visz az út valami felé
ami nem volt még talán sosem

,,Szabadság, szerelem...

Nincs új világ, a régi él tovább
De hinni kell, hogy van remény
bár nincsenek csodák
 
 
0 komment , kategória:  Zenék, Dalszövegek  
     1/56 oldal   Bejegyzések száma: 553 
2007.03 2007. április 2007.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 553 db bejegyzés
e év: 5139 db bejegyzés
Összes: 5249 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 506
  • e Hét: 2737
  • e Hónap: 25894
  • e Év: 173458
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.