Regisztráció  Belépés
migova.blog.xfree.hu
" Aki sosem követ el hibát, általában semmit sem csinál " Spevi Éva/migova
1953.06.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/64 oldal   Bejegyzések száma: 633 
Áldott szédület
  2007-05-31 12:52:21, csütörtök
 
 



Pilinszky János: Áldott szédület

A fény homályt, az árnyak mélye fényt szül,
szorong a száj, remegve egyre szédül,
mint szélhimbálta, imbolygó virágban
a léha szív, és mintha súlyos áram
érintené, alél a test, s a szem már
a drága szempár csak mereng a csöndben,
mint ismeretlen tengerfenéknek alján
két gyöngyszem.

Két árva gyöngy, amely csodál s csodás,
míg oldja-bontja zászlóját a láz,
hogy mint a szél, a szálló angyalok,
sehol se, mégis mindenütt vagyok,
hogy szinte már szeráfi lendülettel
csak szárnyalok, mint száll az illó ihlet,
mint angyalok, kik parttalan terekben
keringnek.

S már nem lehetne könnyed metszeten
se lágyabb, mint most lágy a szám s kezem,
az idegekben érlődő halál
árnyalja kezem tartását s a szám.
S oly lágy az ív is, mellyel mélyre hajtom
ájult fejem, s hagyom, hogy égi láz
égessen át, hogy csontomig lehasson
a varázs.

A drága, drága révülés, amelyben
mi fájt és mart és sajgott, elfelejtem,
hogy társtalan, hogy csupa seb vagyok,
mint csillagok közt hulló csillagok!
Csak mély verése ér most, mint a tenger,
a mély örömnek, nincs szívemben jajszó,
ha sírok is, mint sír a tengerekkel
a kagyló.

Csak zümmögöm nevednek halk zenéjét,
és máris részeg tőled minden érzék,
kit oly hiába, nyugtalan kerestem,
hozzám találsz az áldott szédületben,
hogy többé semmi - ugy-e - nem szakít szét?
mint rím a rímbe lelkünk úgy hatol
egymásba, egymásnak felelve, mint két
tiszta sor!
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Itt a két kezem
  2007-05-31 12:12:39, csütörtök
 
 




 
 
0 komment , kategória:  Zenék, Dalszövegek  
Az Isten itt állt a ..........
  2007-05-31 12:10:51, csütörtök
 
 



József Attila: (AZ ISTEN ITT ÁLLT A HÁTAM MÖGÖTT...)

Az Isten itt állt a hátam mögött
s én megkerültem érte a világot
...... ........... ........... ........... ...........
...... ........... ........... ........... ...........

Négykézláb másztam. Álló Istenem
lenézett rám és nem emelt föl engem.
Ez a szabadság adta értenem,
hogy lesz még erő, lábraállni, bennem.

Ugy segitett, hogy nem segithetett.
Lehetett láng, de nem lehetett hamva.
Ahány igazság, annyi szeretet.
Ugy van velem, hogy itt hagyott magamra.

Gyönge a testem: óvja félelem!
De én a párom mosolyogva várom,
mert énvelem a hűség van jelen
az üres űrben tántorgó világon
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Tintoretto
  2007-05-31 11:50:58, csütörtök
 
 



1594 Május 31. (413 éve történt)
Velencében meghalt Tintoretto (eredeti nevén: Jacopo Robusti) itáliai festő, aki a manierizmus egyik kiemelkedő alakja volt.

A velencei reneszánsz jeles alakja, Jacopo Tintoretto festőművész 1594. május 31-én távozott a földi világból.
A Robustiként 1518. szeptember 29-én, Velencében született művész kelmefestő (olaszul tintore) foglalkozású apjáról változtatta át családnevét Tintorettóra.
Noha megfordult Rómában és Mantovában, életét mindvégig Velencében élte.
Mesterei nem kisebb művészek, mint Veronese, Bordone és Tiziano voltak.
Utóbbitól a színkezelést tanulta, aki azonban hamarosan megvált tanítványától.
Az ifjú Tintoretto az alakok formálását Michelangelótól leste el, de stílusára toszkán és bolognai mesterek is hatottak.
Harminckilenc évesen festette Szent Márk csodája című képét, amellyel megalapozta hírnevét.
Képein a manierizmus stílusjegyei, a képzeletgazdagság és a meglepő perspektívák fedezhetők fel.
Számos biblikus témát festett meg.
Életművének csúcsa az 1576 és 81 között festett, erős vallásos hitet sugárzó harminc mennyezetfreskója a San Roccóban.
Tintoretto nagy sikereket ért el, de mindhalálig lázasan dolgozott, műveiért pedig alacsony honoráriumot kért.
1555-ben kötött házasságából nyolc gyermeke született, közülük három festő lett, akik az atyai műhelyben dolgoztak.
Tintoretto igen termékeny festő volt, és bár művészetét a klasszicizmus kora kevéssé értékelte, ma a kései reneszánsz kiemelkedő alkotójaként tartják számon.
Erőteljes festőiségével, mediterrán színvilágával a manierizmus legjelentősebb képviselőjének tekintik.
A budapesti Szépművészeti Múzeumban több képe is látható, a legfontosabb közülük a Krisztus Emmausban.



Mennyit ér egy kép - ha nő festette?





Sokáig úgy gondolták, hogy ezt a képet Tintoretto festette, ezért hát nagy becsben tartották, és minden kritikus dicsérte. Csak az 1920-as években találták meg a képen Tintoretto legidősebb lányának, Marietta Robustinak a monogrammját. A képet azóta nem tartják sem olyan jónak, sem olyan értékesnek, mint amikor úgy hitték, hogy az apa készítette. Pedig ugyebár a festmény maga nem változott. A reneszánsz idején nők nem tanulhattak festészetet, vagy szobrászatot, mivel azt nem tartották illőnek. Marietta is csak azért tanulhatott, mivel apja házában élt, a mesterek és egyéb tanítványok között. Egyébként nem sok képét ismerjük, ám azok színvonalából sejthető, hogy ez a tehetséges lány nem ezekkel kezdte a pályafutását. Valószínű, hogy mint a többi segéd, ő is bedolgozott apjának, és sok-sok Tintoretto kép viseli az ő keze nyomát. Ezt erősíti az a tény is, hogy halála után hirtelen nagyon erősen visszaesik a Tintoretto-műhely gyorsasága. Ezt persze egyesek úgy magyarázzák, hogy az apa a gyász miatt nem tudott már annyit dolgozni.
De sokkal valószínűbb, hogy egyszerűen nagyon is hiányzik Marietta dolgos keze a műhelyből.





Tintoretto: Szent Márk megmenti a szaracént a hajótöréstől (1562; olaj, vászon )




Tintoretto (1518-1594): Szent Miklós (olaj, vászon)




Tintoretto: Sírbatétel (1592-1594; olaj, vászon)




Tintoretto: Jézus a Galileai-tengernél

 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
Lóránt Gyula az Aranycsapat ..
  2007-05-31 11:13:28, csütörtök
 
 



1981 Május 31. (26 éve történt)

Görögországban meghalt Lóránt Gyula, az Aranycsapat középhátvádje.

Lóránt (Lipovics) Gyula (1923)


Eredeti neve: Lipovics Gyula. A Kőszegi SE, a Szombathelyi FC, a Nagyváradi AC, a Nagyváradi Szabadság SK, a Vasas SC, majd a Budapesti Honvéd középhátvédje, 1948 és 1955 között 37 alkalommal öltötte magára a címeres mezt. Tagja volt az 1952. évi olimpiai tornán arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet szerzett magyar együttesnek. Az Aranycsapat gránitkemény középhátvédje hosszú utat tett meg a hármas számú mezig. Sokáig csatárt (többnyire jobbszélsőt), majd fedezetet, azután szélsőhátvédet játszott. Végül a védelem tengelyébe állt, és annak valódi pillérévé vált. A válogatottban - két mérkőzés kivételével, amikor jobbhátvéd volt - már állandóan a középhátvéd helyén szerepelt. Ragyogó fizikai felépítése, mintaszerű állóképessége jelentette azt az alapot, amelyre labdarúgó-tulajdonságai épültek. Kitűnően helyezkedett, biztosan szerelt fejjel és lábbal, nagyszerűen rúgott. Ütemérzéke, taktikai érettsége és fegyelmezettsége szintén kifogástalan volt. A legnehezebb helyzetekben is feltalálta magát. Talán gyorsasága maradt el némileg erényei mögött, de ez csak ritkán tűnt fel. Küzdőképessége ellen sem lehetett kifogás. Játékának keménysége azonban néha átlépte a megengedett határt. Pályafutásának csúcsát a helsinki olimpia idején érte el. Legjobb játékát a döntőben, 1952. augusztus 2-án, a Jugoszlávia elleni mérkőzésen (2:0) nyújtotta. Visszavonulása után 1962 augusztusa és 1963 áprilisa között a Bp. Honvéd edzője volt, majd az Oroszlány együttesét irányította. 1963. decemberében külföldre távozott, a Német Szövetségi Köztársaság hét első osztályú csapatánál kapott szakvezetői megbízást. Sikeres edzői pályafutásának állomásai: SV Rheydt, 1. FC Kaiserslautern, MSV Duisburg, 1. FC Köln, Kickers Offenbach, PAOK Szaloniki (csapatával görög bajnoki címet nyert), Eintracht Frankfurt, Bayern München, Schalke 04. Öt év után visszatért korábbi edzői sikerének színhelyére, Szalonikibe, ahol a következő év tavaszán a PAOK kispadján érte a halálos szívroham...

1949. október 16.
Magyarország - Ausztria 4:3 (3:2)


1949. október 30.
Magyarország - Bulgária 5:0 (1:0)


1949. november 20.
Magyarország - Svédország 5:0 (2:0)


1950. április 30.
Magyarország - Csehszlovákia 5:0 (1:0)


1950. május 14.
Magyarország - Ausztria 3:5 (2:2)


1952. június 15.
Magyarország - Lengyelország 5:1 (5:0)


1952. június 22.
Magyarország - Finnország 6:1 (2:0)


1952. július 15.
Magyarország - Románia 2:1 (1:0)


1952. július 21.
Magyarország - Olaszország 3:0 (2:0)


1952. július 24.
Magyarország - Törökország 7:1 (2:0)


1952. július 28.
Magyarország - Svédország 6:0 (3:0)


1952. augusztus 2.
Magyarország - Jugoszlávia 2:0 (0:0)


1952. szeptember 20.
Magyarország - Svájc 4:2 (2:2)


1952. október 19.
Magyarország - Csehszlovákia 5:0 (4:0)


1953. május 17.
Magyarország - Olaszország 3:0 (1:0)


1953. július 5.
Magyarország - Svédország 4:2 (1:1)


1953. október 4.
Magyarország - Csehszlovákia 5:1 (4:1)


1953. október 11.
Magyarország - Ausztria 3:2 (0:0)


1953. november 15.
Magyarország - Svédország 2:2 (0:0)


1953. november 25.
Magyarország - Anglia 6:3 (4:2)


1954. április 11.
Magyarország - Ausztria 1:0 (1:0)


1954. május 23.
Magyarország - Anglia 7:1 (3:0)


1954. június 17.
Magyarország - Dél-Korea 9:0 (4:0)


1954. június 20.
Magyarország - NSZK 8:3 (3:1)


1954. június 27.
Magyarország - Brazília 4:2 (2:1)


1954. június 30.
Magyarország - Uruguay 4:2 (2:2, 2:2, 1:0 (hosszabbítás))


1954. július 4.
Magyarország - NSZK 2:3 (2:2)


1954. szeptember 19.
Magyarország - Románia 5:1 (3:1)


1954. október 10.
Magyarország - Svájc 3:0 (2:0)


1954. október 24.
Magyarország - Csehszlovákia 4:1 (1:0)


1954. november 14.
Magyarország - Ausztria 4:1 (1:1)


1954. december 8.
Magyarország - Skócia 4:2 (3:1)


1955. április 24.
Magyarország - Ausztria 2:2 (2:2)


1955. május 11.
Magyarország - Svédország 7:3 (4:2)


1955. május 15.
Magyarország - Dánia 6:0 (3:0)
 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
Bozsik József Aranycsapat....
  2007-05-31 11:06:25, csütörtök
 
 



Link

1978 Május 31. (29 éve történt)
Meghalt Bozsik József futbalista, a Kispesti Honvéd és az Aranycsapat egyik kulcsembere, százszoros válogatott.

Bozsik "Cucu" a kispesti grundon kezdte focista pályafutását, majd a háború után, 22 évesen lett a Budapesti Honvéd labdarúgó-csapatának tagja.
1943. és 1962. közöt 447 bajnoki mérkőzésen játszott, pályafutása során 11 gólt lőtt a nemzeti válogatott tagjaként.
1952-ben az Aranycsapattal olimpiai bajnok lett, és játszott az "évszázad mérkőzésén" is, az angolok ellen vívott legendás meccsben.
Az ötvenes évek első felében Bozsikot tartották a világ legjobb jobbfedezetének, Magyarország történetének ő az egyetlen labdarúgója, aki elérte a százszoros válogatottságot.
Sok társával ellentétben 1956-ban nem emigrált, és 1962-ig, az Uruguay elleni mérkőzéssel befejezett pályafutásáig hazai színekben, itthon játszott.
A Honvédnak nem csupán játékosa, de futballszakosztályának vezetője, majd a klub elnöke is volt.





Zakariás József (jobbra, Bozsik Józseffel




Bozsik Péter az Aranycsapat legendás játékosának, Bozsik József fia

 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
II. Géza magyar király
  2007-05-31 10:59:11, csütörtök
 
 



1162 Május 31. (845 éve történt)

32 éves korában meghalt II. Géza magyar király, akinek kezdeményezésére telepedett meg a ciszterci és a johannita rend Magyarországon. Székesfehérváron temették el.

II. Géza (Tolna, 1130. - 1162. május 31.). 1141-1162-ig Magyarország királya az Árpád-házból. II. Béla és Ilona (I. Uros szerb nagyzsupán lánya) első gyermeke. Székesfehérvárott, apja mellett temették el.

II. Géza
Magyarország királya

II. Géza
Uralkodása 1141-1162

Koronázása 1141

Születése 1130
?
Halála 1162. május 31.
?
Előző uralkodó II. Béla

Következő uralkodó III. István

Dinasztia Árpád-ház

Apja II. Béla

Anyja Ilona




"Képes Krónika": II. Géza koronázása

Trónralépése
1141. február 13-án meghalt apja, II. Béla. Béla és a hozzá hű főurak eddigre kiirtottak minden főurat, aki bármely trónkövetelőt támogathatott volna, ezért nem volt akadálya, hogy legidősebb fiát, Gézát már három nap múlva 1141. február 16-án királlyá koronázzák Székesfehérváron. Géza ekkoriban 11 év körüli gyermek volt, ezért uralkodása első éveiben nem lehetett képes arra, hogy önállóan uralkodjon. A királyi tanács közreműködésével Ilona anyakirályné és testvére, Belos, azaz Géza anyai nagybátyja irányította az országot. Belos másfél évtizeden át meghatározó alakja volt a magyar politikának az egyik legmagasabb tisztséget a bánit megszerezve.


Borisz elleni harca
1132 és 1145 között a források nem szólnak Borisz holtartózkodásáról, aki Könyves Kálmán állítólagos fia volt, de Kálmán nem ismerte el annak, mégis Kálmán halála után trónkövetelőként lépett fel. 1139-ben Kijevben meghalt anyja, Eufémia, s ő ezután 1145-ben Bajorországban jelent meg a II. Vladislav cseh herceg kíséretében, hogy III. Konrád német királytól kérjen segítséget trónja visszaszerzése érdekében. 1146-ban Borisz német és osztrák zsoldosokkal meglepetésszerűen elfoglalja Pozsonyt.

Korábban II. István és II. Béla jó kapcsolatot ápolt nyugati szomszédaival, 1140-ben azonban meghalt Sobeslav cseh uralkodó, s fiát - akit szintén Vladislavnak hívtak - mellőzték a trónutódlásban. Znojmói Konrád - akit rokoni kapcsolatok fűztek Gézához - fellázadt az új herceg ellen, s feltehető, hogy Géza őt és Sobeslav fiát támogatta. II. Vladislav ezt bosszulhatta meg azzal, hogy Borisz magyar trónigényét felkarolta. Ekkoriban módosult III. Konrád politikája is, miután jelentősen enyhült a Welf-Stauf-ellentét. Zsófia, II. Béla lánya, Konrád fiának, Henriknek a jegyese volt korábban, de az új helyzetben a jegyesség már nem volt fontos és méltatlanul bántak Zsófiával, aki végül belépett az admonti bencés apácakolostorba. A magyar udvart ez a bánásmód nagyon felháborította, s csak Zsófia kérésére nem tettek ellenlépéseket. Közben Konrád világuralmi terveket szövögetett, amihez a szomszéd uralkodóktól feltétlen engedelmességet követelt, amire Géza nem volt hajlandó. Konrád ezért szívesebben látott volna Borisz személyében egy engedelmes magyar királyt.

Géza nagy sereggel, íjászokkal, hadigépekkel vette ostrom alá Pozsonyt, mire a németek tárgyalni kezdtek és 3000 font (ti. ezüstmárka) ellenében átadták a várat és elvonultak. Gézát vitézsége miatt lovaggá ütötték, aki ellencsapásra készült. Kapcsolatba lépett Konrád ellenfelével, VI. Welf herceggel és anyagi támogatást nyújtott neki. szeptember 11-én a Lajta menti csatában legyőzte Jasomirgott Henrik osztrák őrgrófot, osztrák-bajor seregét teljesen szétverve. A német-magyar viszony hosszú időre ellenségessé vált, a német bosszú csak a kereszteshadjárat miatt maradt el.

1147-ben a második keresztes hadjáratra induló III. Konrád német király átvonult Magyarországon. Borisz vele akart tartani, de Konrád megtagadta ezt, nehogy a keresztes hadjárat veszélybe kerüljön. Nemsokkal később VII. Lajos francia király vonult át Magyarországon, akit Géza nagyon szívélyesen fogadott és felkérte, hogy tartsa keresztvíz alá újszülött fiát, Istvánt. Lajos seregében bújt meg a trónkövetelő Borisz. Géza kérte kiadatását, amit Lajos megtagadott és magával vitte Bizáncba - ahol, mint a bazileusz rokonától, jó szolgálatokat várt tőle, - ezzel meghiúsítva Borisz terveit is. 1148-ban egyébként Damaszkusz sikertelen ostromával a keresztes hadjárat véget ért.





Halicsi hadjáratai
Vlagyimirko przemysli fejedelem, II. István és II. Béla szövetségese egymás után hódította meg szomszédait és 1141-ben megalapította a halicsi fejedelemséget. Vszevolod kijevi nagyfejedelem mindezt féltékenyen nézte és elhatározta, hogy meghódítja Halicsot más orosz fejedelmek és a lengyel uralkodó szövetségében. Vlagyimirko Gézához fordult segítségért, aki Belus bán vezetésével seregeket küldött neki, megmentve őt a bukástól, de Vlagyimirko engedelmesseget kellett hogy fogadjon Vszevolodnak.

Megromlott nyugati kapcsolatok ellensúlyozására lengyel és orosz földön keresett újabb szövetségeseket. 1146 őszén feleségül vette a volhiniai Vlagyimir fejedelmének, Izjaszláv Msztyiszlavicsnak - aki augusztus óta már a kijevi trónt is birtokolta - a nővérét, Eufroszinát, akitől idővel négy fia (István, Béla, Géza, Árpád) és négy lánya (Erzsébet, Odola, Ilona, Mária) született. Izjaszláv 1147 nyarán a konstantinápolyi pátriárka megkerülésével saját jelöltjét választotta meg kijevi metropolitának az orosz egyház élére, amivel kihívta Bizánc haragját, aki ellenfelét, Jurij Dolgorukij szuzdali fejedelmet kezdte támogatni a kijevi trón megszerzéséért. Közben Vlagyimirko halicsi fejedelem kijevi és volhíniai területeket foglalt el. Ezzel kialakulóban volt két egymással rivalizáló fejedelmi koalíció, a szuzdal-halicsi és a volhínia-szmolenszki csoport.

Géza már 1148-ban sereget küldött apósának, Izjaszlávnak Csernyigov elleni hadjáratához, ez azonban még nem állt kapcsolatban a csoportok küzdelmével. Mutatja ezt, hogy Jurij Dolgorukij és Vlagyimirko is távol tartotta magát ettől a küzdelemtől. 1149. augusztus 23-án azután, a kijevi nagyfejedelmet elűzi trónjáról a szuzdali fejedelem. Apósa segítséget kér tőle, az év végén ezért csapatokat küld neki. Ő maga nem mehetett, mert ekkor már a Balkánra is figyelnie kellett, ahol 1149 őszétől a szerbek harcban álltak Bizánccal. Ezért a magyar csapatok Vlagyimirból vissza is fordulnak, Izjaszláv pedig 1150-ben a nomád úzok segítségével foglalja vissza Kijevet, de a nyáron Jurij Dolgorukij halicsi támogatással ismét elveszi tőle, ezért Izjaszláv megint Gézához fordul.

1150 őszén Géza az országos magyar haderővel vonul a halicsi Vlagyimirko ellen, aki Przemysl várába zárkózik, de I. Mánuel bizánci császár pusztító szerémségi betörése miatt kénytelen Magyarországra visszatérni. 1151 elején ismét jelentős, tízezer fős sereget küld apósának, amivel Izjaszláv Kijev alá vonul, amit Jurij Dolgorukij harc nélkül felad. Hmarosan azonban a szutdali és halicsi fejedelem újabb akcióba kezd, ekkor Izjaszláv a fiát, Msztyiszlávot küldte Gézához segítségért. Mire azonban az megérkezik, Izjaszláv már legyőzi Jurij Dolgorukijt, ezért a magyar sereg óvatlanná válik, mulatozással tölti estéit. Ezt kihasználva egy hajnalon Vlagyimirko lemészárolja a holtrészegen fetrengő magyarokat. Izjaszláv újra elküldi fiát Gézához, hogy ő maga jöjjön, két oldalról bekerítve ezzel a halicsi fejedelmet. 1152-ben Géza ismét a teljes magyar haderővel (72 megyei és az udvari sereg) megy a halicsi fejedelem ellen. Hadai a San folyó környékén találkoznak Izjaszlávval és Przemysl közelében súlyos vereséget mérnek Vlagyimirkóra, aki sebesülten Przemysl várába húzódik, s onnan követeket küld a magyar királyhoz, hogy sok ajándék kíséretében emlékeztessék, mennyi jót is tett ő Géza vak apjáért, amikor a lengyelekkel is harcolt érte. Géza végül is nem teljesítette a kijevi fejedelem azon kívánságát, hogy Vlagyimirkót fosszák meg tartományától, de a kompromisszumos béke értelmében vissza kellett adnia az Izjaszlávtól elragadott területeket, és köteleznie kellett magát, hogy a jövőben Izjaszláv szövetségese lesz. Ezzel Géza egészen 1165-ig visszanyerte Halicsot, mint szövetségest Bizánc elleni harcához, és többet nem avatkozott az orosz fejedelmek ügyeibe, bár lett volna alkalma rá.


Bizánc elleni háborúi
A 12. század közepén Európát valósággal kettéosztották a politikai-katonai szövetségek küzdemei. Egyik oldalon állt a két császár szövetsége I. Mánuel bizánci császárral, III. Konrád német királlyal (akit nem koronáztak német-római császárrá), a Velencei Köztársasággal, a másikon pedig a francia-normann szövetség II. Roger szicíliai normann uralkodóval, VII. Lajos francia királlyal, III. Jenő pápával, VI. Welf német herceggel, II. Uros raskai szerb nagyzsupánnal és a természetes módon ide tartozó Géza magyar királlyal. Az orosz fejedelmek megosztottak voltak a két szövetség között, a Bizánccal szövetséges szuzdal-halicsi csoport és a magyar szövetséges volhinia-szmolenszki csoport harcolt a kijevi nagyfejedelmi címért, az utóbbi pedig még az orosz egyháznak a konstantinápolyi pátriárkától való függetlenségéért is.

1148-ban Thesszaloníkiben Mánuel és III. Konrád egyezményt kötött, hogy közösen megdöntik Roger szicíliai uralmát. Mánuel 1149-ben seregeit összevonta a Nyugat-Balkánon mire működésbe lépett a francia-normann szövetség. II. Uros - aki I. Uros fia, Ilona anyakirályné és Belus bán tesvére, azaz Géza nagybátyja volt - fellázadt a bizánci uralom ellen. Géza csapatokat küldött megsegítésére. Szeptember végén Mánuel Szerbia ellen vonult, de nem tudta legyőzni a hegyek közé húzódó Urost, végül az időjárás miatt hazatért.

1150 őszén Mánuel nagyszabású hadjáratba kezdett, s a szerbek etúttal vállalták az összecsapást. Az előző évinél erősebb besenyő-káliz-magyar etnikumú királyi csapatok támogatták őket Bágyon ispán vezetésével, miközben Géza maga az országos haderővel Halicsban volt. Mánuel Észak-Szerbiában a Tara-patak mellett nagy győzelmet aratott a szerb-magyar sereg felett. A csatában Bágyon kardjával arcon vágta Mánuelt - akit a leboruló és mélyen behorpadó rostély megvédett, de megsebesített, a bazileusz pedig levágta az ispán kezét. A vesztes csata után Uros hűbéreskütt tett a Mánuelnek. Mánuel ezután hadüzenetet küldött Gézának és és serege Belgrádnál fatörzscsónakokon átkelt a határfolyón, a Száván. Hadainak egy része elfoglalta Zimonyt, másik része teljesen kifosztotta a Szerémséget, az ott lakók tömegeit áttelepítve a birodalom területére. Egy másik seregrész Borisz vezetésével a Temesközt dúlta fel. Először Belus bán érkezett meg egy magyar sereggel, de nem vállalta egyedül a harcot, végül Géza Halicsból a teljes haderő élén. Ekkor a bizánciak visszavonultak és az 1151 elején kötött fegyverszünettel egyelőre befejeződtek a harcok.

Borisz ismételt feltűnése miatt Géza biztosítani akarta a trónutódlást, ezért 1152-ben maga mellé vette idősebb fiát az 5 éves Istvánt társuralkodóként, öccseit, Lászlót és Istvánt pedig hercegi ellátmánnyal látta el. Úgy ítélte meg, hogy egyelőre nem érdemes folytatni a Bizánc elleni közvetlen konfrontációt, és Mánuelnek sem volt egyelőre fontos Magyarország, s így Borisz trónigényének támogatása, mert Itáliában volt érdekelt.

1152 februárjában azonban meghalt III. Konrád és helyére a német trónon fia, Barbarossa Frigyes került, aki a júniusi regensburgi birodalmi gyűlésen felvetette Magyarország hűbéri alávetésének tervét. Ez azonban megbukott a német fejedelmek ellenállásán, akik inkább a Welf-Stauf-ellentét megoldását szerették volna. Jasmirgott Henrikkel Gézának 1151-ben személyes találkozón szerencsére sikerült addigi ellentétét elsimítania. Frigyes a római császárok utódaként nem ismerte el Mánuel császári címét, s Itálián nem volt hajlandó megosztozni vele, amivel véget ért a két császár szövetsége, s a nemzetközi viszonyok alaposan átrendeződtek, VII. Lajos francia király végleg lemondott arról, hogy Bizánc és a mohamedánok ellen kereszthadjáratban vegyen részt.

Ebben a helyzetben Géza elérkezettnek látta az időt, hogy megbosszulja Mánuel korábbi dúlását. 1153-ban meglepetésszerűen akart támadni, ezért a Dunához vonult, de Mánuel idejében értesült szándékáról, s ő is megjelent a Dunánál, mire Géza kezdeményezésére békét kötöttek. Ennek értelmében tízezer 1150-ben bizánci kézre került hadifogolyért váltságdíjat fizetett, a többiek, s a Szerémség elhajtott lakosai pedig váltságdíj nélkül hazatérhettek. A nyugalom azonban nem állt helyre, mert Géza főleg Belus bánra hallgatva kapcsolatba lépett II. Urossal, mire 1154-ben Mánuel megkezdte egy újabb magyarországi hadjárat szervezését, de végül a király és a császár követeinek sikerült Szófiában megegyezniük, s a császár kényszerítette a szerb fejedelmet, hogy szakítsa meg kapcsolatait a magyar királlyal.

1154 szeptemberében Barbarossa Frigyes megkezdte itáliai hadjáratát, hogy ott felszámolja a normann uralmat. Mivel Itáliára Bizánc is igényt tartott, ezért Mánuel is megkezdte saját itáliai hadjáratána szervezését. Ekkor érte őt teljesen váratlanul Géza támadása, aki titokban megegyezett Mánuel unokatestvérével, Andronikosz Komnénosszal, Belgrád, Barancs és Nis bizánci helytartójával, hogy ezen területek magyar kézre adása fejében segítséget nyújt neki a bizánci császári korona megszerzéséhez. Géza ősszel átkelt a Dunán és ostrom alá vette Barancsot, időközben azonban Andronikoszt lefogták és Bizáncban börtönbe vetették. A megegyezés ezzel meghiúsult, ezért Géza visszavonult.

1155-ben Mánuel bosszút akart állni, a birodalmi sereg élén a Dunához vonult, s a görög flotta is felhajózott a Dunán. Géza azonban felkészülten várta, szintén a Dunához vonult. Hosszas tárgyalások után Géza javaslatára 5 éves békét kötöttek az összecsapások előtti status quo alapján, ami végül lezárta Géza idejére a magyar-bizánci háborúkat. 1156-ban Mánuel még szövetséget ajánlott Barbarossa Frigyesnek Magyarország ellen annak felosztása érdekében, de Frigyes elutasította, mert semmilyen módon nem akarta támogatni Bizánc terjeszkedését.




Magyarország első ciszterci apátságát 1142-ben itt alapította II. Géza király.
A Nagyboldogasszony templom udvarán végzett ásatások eredményeit, az apátság maradványait a romkertben láthatjuk.

Viszonya Barbarossa Frigyessel, újabb trónviszályok
Láttuk, hogy Géza uralkodásának elején megromlottak a korábban jó magyar-nyugati kapcsolatok. Ennek oka volt a cseh trónutódlás kapcsán támadt ellentét, de III. Konrád prioritásainak változása is, miután a Welf-Stauf-ellentét enyhülése miatt már nem tartotta fontosnak fiának és Zsófiának, II. Béla lányának jegyességét, aki e miatt kolostorba vonult. Konrád, a cseh fejedelem és az osztrák őrgróf ezután támogatta Borisz trónigényét. A német király halála után utóda, Barbarossa Frigyes pedig javasolta a német birodalmi gyűlésnek Magyarország hűbéri alávetését, amit akkor a német fejedelmek elvetettek a belső ellentéteik miatt. 1156-ban pedig Mánuel bizánci császár javasolt szövetséget az 1155-ben Rómában császárrá koronázott Frigyesnek Magyarország felosztására, amit az csak azért utasított el, mert így sem akarta támogatni Mánuel hatalmi törekvéseit. 1156-ban Frigyes hercegi rangra emelte Jasomirgott Henrik osztrák őrgrófot. Az így létrehozott osztrák hercegség feladata a Magyarország elleni védelem volt.

Géza és a magyar udvar nagyon fenyegetőnek találta ezeket a fejleményeket, a két császár elleni kétfrontos harc lehetőségét, amiből a kiutat a nyugati viszony megjavításában látták. A fordulat 1157-ben következett be Dániel prágai püspök követjárásával, amikor cseh-magyar dinasztikus kapcsolat jött létre II. Vladislav cseh fejedelem Frigyes fiának és Erzsébetnek, Géza lányának a házasságával. Géza ugyanakkor segédcsapatokat ajánlott fel Barbarossa Frigyesnek annak készülő második itáliai hadjáratához.

Ezzel lezárult Géza látványos nagy akcióinak időszaka, aminek belpolitikai okai is voltak. 1156 végén egyik testvére, István, akit nem elégített ki a terület és hatalom nélküli hercegi ellátmény, trónigénnyel lépett fel, amiben Belus bán - aki ekkor a nádori tisztséget is birtokolta a báni mellett -, is támogatta. Az uralkodó osztály ismét frakciókra szakadt, amiben talán a Géza orosz és bizánci politikájával szembeni elégedetlenség is szerepet játszott. Géza meggyilkolását tervezték. Géza párthíveinek fellépése következtében előbb Belus, majd István is az ország elhagyására kényszerült, utóbbi Barbarossa Frigyes udvarába menekült. Frigyes itáliai tervei és az éppen javuló magyar-nyugati kapcsolatok miatt nem akart bonyodalmakat, és vonakodott támogatni Istvánt aki 1158-ban Bizáncba távozott. Mánuel császár örömmel fogadja Istvánt és a korábban Frigyesnek szánt unokahúgát, Máriát hozzá adja feleségül, azonban támogatást nem adott neki, mert keleti külpolitikája foglalta le erőit 1161-ig. Ezután 1158-ban Frigyes oldalán ötszáz magyar íjász is harcolt Itáliában.

1159-ben meghalt IV. Adorján pápa, s helyére III. Sándort választották, aki a pápai elsőbbséget hirdette. Ezért Frigyes nem ismerte őt el, ugyanis szakított a wormsi konkordátummal, s a késő római és a frank császárok mintájára maga nevezte ki püspökeit, akiktől hűbéri esküt követelt. IV. Viktor néven a bíborosok kisebb része révén ellenpápát állíttatott, s ezzel létrejött egy egyházszakadás, ami a legfontosabb európai kérdéssé vált. Az európai uralkodók többsége azonban félve a német császár világuralmi törekvéseitől Sándor pápa mellé állt.

Ez hatott Gézára is, aki István herceg törekvései miatt kivárt, amíg kialakulnak az európai frontok, majd ő is Sándor pápa mellé állt, biztonság kedvéért szövetséget kötve VII. Lajos francia királlyal egy esetleges német támadás esetére. Közben 1160 táján másik öccse, László is szervezkedni kezdett, s végül ő is Bizáncba távozott testvére, István herceg után. Géza, hogy országát Bizánc felé is biztosítsa, 1161-ben ismét ötéves békeszerződést írt alá Mánuel császárral.




II. Géza nagy pecsétje

Egyházzal kapcsolatos tevékenysége






1142-ben Cikádoron (Tolna vármegye, ma Bátaszék) megalapította az első cisztercita monostort Magyarországon.

Az 1150-es évek első felében igen feszültté vált a viszonya a római kúriával. Egyházi forrás arról panaszkodik, hogy a névlegesen is alig keresztény uralkodó nem engedte be országába a pápai követeket, akik az egyházi hűség és fegyelem megszilárdítása miatt akartak a barbár magyar földre utazni. Küldetésük azzal is kapcsolatban állhatott, hogy Géza nem akadályozta papjait ágyasok tartásával, amivel egyházi és világi törvényeket is sértett.

Az ellentétek fő oka azonban az lehetett, hogy a dalmát kérdésben a pápa Velence oldalára állt, s a magyarok dalmáciai uralmát igazságtalan hatalombirtoklásnak minősítette. IV. Adorján pápa az 1154-ben felállított zárai érsekséget egyházjogilag 1155 elején a gradói (velencei) pátriárka alá rendelte.

1161 nyarán megegyezést kötött a pápával annak követei révén. A kúria elfogadta, hogy a magyar egyházi vezetők csak királyi engedéllyel fellebezhetnek a pápához vitás ügyeikben, ő viszont arra kötelezte magát, hogy pápai hozzájárulás nélkül nem tesz le és nem helyez át püspököket. Végső soron itt Könyves Kálmánhoz hasonlóan lemondott az invesztitúrajog gyakorlásáról.





A magyar társadalom II. Géza idején
Freisingi Ottó korabeli tudósítása csodálattal ír a király hatalmáról. A megyéket és ispánokat, mint grófságokat és grófokat említi, akiknek a beszedett jövedelmeknek csak az egyharmada marad meg, a többi a kincstárba kerül.

Becslések alapján ekkoriban a népsűrűséget 7 km/fő körülire tehetjük. Horvátország és Dalmácia nélkül az ország területe ekkor már 330 ezer km2 volt, aminek ketharmada lehetett lakott, azaz másfél millió lakossal számolhatunk. Ez mintegy 50%-kal több, mint az előző évszázadban. Sok betelepülő is érkezett, előkelő és közrendű is. Ekkor érkezett pl. a Héder és Wolfer testvérpár 40 páncélos kíséretében. Héder hamarosan udvarbíró, majd nádor lett, tőlük származik a híres Héder nemzetség. A betelepülők zöme azonban paraszt és kézműves volt. Szászok ekkor telepedtek le nagy számban Erdélyben Beszterce és Szeben vidékén.

Ekkoriban csak három igazán városias település volt az országban, Székesfehérvár, Esztergom és Óbuda. A népesség zöme falvakban élt, amelyeknek száma 9-10 ezerre tehető. Egy faluban 20-40 ház volt, amelyben átlag 5 fős családok lakhattak, azaz egy falu népessége nemigen haladhatta meg a 200 főt. Freisingi Ottó szerint tavasztól őszig az emberek szellős sátorban, míg télen a kb. 10 m2-es szalmával, náddal fedett veremházban laktak. Néhány helyen megjelent már a faház és a kőház is.

A népesség legnagyobb részét a teljesen nincstelen és jogtalan szolgák tették ki, akik elsősorban munkajáradékkal tartoztak uraiknak. Kevesebben voltak azok a szolgák, akik a birtokostól kapott földdel, állatokkal, szerszámokkal rendelkeztek, s terményjáradékkal tartoztak uruknak. Voltak ezentúl a költözési joguktól megfosztott szabadok és szabadon költözködő hospesek (vendégek, bevándorlók) is.

Magyarországon az ekés földművelés (búza, köles, rozs, árpa) jelentősége ekkoriban kezdte elérni az állattenyésztését (ló, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, baromfi). A földművelésre a vad talajváltó rendszer volt jellemző, amikor a területet kimerülésig hasznaálják, majd új területet törnek fel. Jelentős volt még a halászat, vadászat és méhészet.

A birtokosok földjei nem egy tömbben, hanem az országban elszórtan helyezkedtek el. Kétféle királyi birtok létezett. Az egyik a királyi udvarházak alkotta udvari szervezet birtokai voltak, ahol a földet szolga állapotú udvarnokok művelték. A másik a várbirtokok rendszere volt, ahol a várjobbágyok felügyelete alatt a különféle várnépek elsősorban katonai szolgálattal tartoztak a királynak. A király kezében volt ekkor a földek 75%-a, a világi nagyuraké 15%-a (elsősorban az udvarnokföldekből kaptak adományokat), az egyházé pedig 10%-a.

Egy megye 300-400 katonát tudott kiállítani, ehhez jött a főleg vendégek alkotta udvari katonaság, valamint a besenyő és székely könnyűlovasság. Az országos sereg legnagyobb létszáma így mintegy 30 ezer lehetett, ami abban a korban nagyon tekintélyes létszám volt.






 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
Centrál Kávéház
  2007-05-31 10:39:29, csütörtök
 
 



Kulturális programok a Centrálban / Kepes András vendégei ( '99, 2000, 2001 )

Újraindulnak nagysikerű programjaink a Centrál Kávéházban.

Vendégeink voltak


Gyönyörű az ötlet, gyönyörű az épület, gyönyörű a kávéház! Bár sikerülne az ötlet lényegét megvalósítani: egy asztalhoz ültetni a mindenkori "így" és "úgy" gondolkodót. Békességben.
Szeretettel, barátsággal
Göncz Árpád
1999. XII. 26.





Fínom az étel, fínom a hangulat, de jó lenne, ha a világ ilyen volna!
Köszönettel:
Kepes András
2001/04/13





Jó érzéssel töltöttem el egy szép varocsát és szellemes estét. A magyar vendéglátás és kávéházkultúra itt megtestesítődik.
Lukács János
2000 július 4.





Íme a példa - milyen csodálatos, ha valami így tud működni, mint nagyapáink idejében.
Cserhalmi György
2001. április 9.





Gratulálok mindenkinek, akinek eszét, ízlését és keze munkáját dícséri a ház. Gyógyszergyárakat, beruházásokat, pénzcsináló gépeket nem tud irigyelni az ember. De egy kávéházba belesajdúlhat a szíve.
Tisztelettel:
Orbán Viktor
2000. I. 26.





Bár nem éltem a két háború között, olvasmányaim révén úgy sejtem, hogy a "Centrál" a hagyományok hű ébrentartásával "visszaringat" egy már alig föllelhető Budapestbe.
Komoly vállalkozás, gratulálok:
Verebes István
2001. április





Egy álombéli sziget a felfordult "nemérteménmár" világban. Jó itt.
Rózsa György
Bp, "Centrál" KÁVÉHÁZ(!) 2001. június 19.





Van újra CENTRÁL Kávéház!
Évtizedek óta figyelem, hogy számtalan átalakítás után mi mindenné züllesztették ezt a régen oly patinás helyet, a minden múltat tagadó szemlélet.
Több mint háromnegyed évtized tisztelete munkál bennem - ha a faliképek régi törzsvendég író-nagyságaira tekintek - elismeréssel adózok mindazoknak, akik újrateremtették ezt a kávéházat.
...élvezhetem és ahogy látom a betérő vendégek is, e kedves figyelmet és kiszolgálást. Az ide betérő vendégek elismerő szavait, már többször olvastam az itt található napilapokban, folyóiratokban.
Személyemben örülök, hogy én ezt megérhettem. Kívánom, hogy ez a hely örömteli találkozóhelye legyen családoknak, barátoknak és a fiatalságnak. Számos külföldi vendégnek pedig reprezentálja az uigazi magyar vendégszeretetet.
Tóth József
egy mindennapi törzsvendég
Bp. 2001. IV. húsvét




 
 
0 komment , kategória:  Történetek, történések  
44 éve Fehérváron megszületett
  2007-05-31 10:18:45, csütörtök
 
 



1963 Május 31. (44 éve történt)

Székesfehérváron megszületett Orbán Viktor politikus, a Fidesz egyik alapítója, aki 1998-tól 2002-ig Magyarország miniszterelnöke volt.

1982-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen kezdte meg jogi tanulmányait, ahol 1987-ben jogi doktori oklevelet szerzett.
1983-ban a Jogász Társadalomtudományi (1988-tól Bibó István) Szakkollégium megalapításában, 1984-ben folyóiratának, a "Századvég"-nek a megindításában és szerkesztésében vett részt.
1987-88-ban szociológusgyakornokként a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetének munkatársa volt és továbbképzéseket szervezett. 1988. 03. 30-án Deutsch Tamással megalapította a Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz), áprilisban a Soros Alapítvány által támogatott Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa lett.
Nagy Imre és mártírtársai 1989. júniusi temetésén mondott beszédével vált országosan ismertté, amelyben követelte a szovjet csapatok kivonását és a szabad választások megtartását.
Pártja képviselőjeként részt vett az alkotmánymódosítással foglalkozó albizottság munkájában.
Szeptembertől a Soros Alapítvány ösztöndíjasaként az oxfordi Pembroke College-ban tanulmányozta az angol liberális politikai filozófia történetét, de 1990. januárjában - a közelgő parlamenti választások miatt - megszakította ösztöndíját.
1990. áprilisában bejutott a parlamentbe a Fidesz Pest megyei területi listájáról, 1993. májusáig a Fidesz-frakció vezetője volt.
1990. és 1994. között az Interparlamentáris Unió magyar-latin-amerikai tagozatának elnöki tisztségét töltötte be.
1992. szeptemberében a Liberális Internacionálé mainzi kongresszusán alelnökké választották, majd tagja lett a végrehajtó bizottságnak is.
1993-ban megválasztották az újjászervezett Fidesz elnökévé, az 1994. évi országgyűlési választásokon a Fidesz Fejér megyei listáján szerzett képviselői mandátumot, 1998-ig az országgyűlés európai integrációs ügyek bizottságának elnöke, 1995. szeptemberétől novemberig a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának is tagja volt.
Az 1998. évi választások után, július 8-án a Fidesz-Magyar Polgári Párt, az FKgP és a Magyar Demokrata Fórum részvételével megalakult koalíciós kormány elnöke lett, tisztségét 2002. májusáig töltötte be.










 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
Dohánymentes világnap
  2007-05-31 09:46:29, csütörtök
 
  MÁJUS 31. - DOHÁNYMENTES VILÁGNAP

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1986-tól május 31-ét DOHÁNYMENTES VILÁGNAPpá nyilvánította, bízva abban, hogy a dohányzással kapcsolatos halál megelőzhető. Minden nyolcadik percben meghal valahol valaki a világban a dohány ártalmai miatt. Ezt megelőzendő a WHO különböző programokat, kampányokat, felhívásokat indított, s ennek jegyében tartják minden évben a dohánymentes világnapot is.






Link
Passzív dohányzás

Link
A dohányzásról való leszoktatás Dr. Horváth Éva

Anton Pavlovics Csehov: A dohányzás ártalmasságáról
(részlet)
Mai előadásom tárgyául, hogy úgy mondjam, azt a kárt választottam, amit a dohányélvezet okoz az emberiségnek. Jómagam is dohányzom, de a feleségem úgy határozott, hogy én itt ma a dohányzás ártalmasságáról tartsak előadást, ellenvetésről tehát szó sem lehet. Hát ha dohányzás, legyen dohányzás - nekem olyan mindegy, önöket pedig, igen tisztelt uraim, felszólítom, hogy előadásomat megillető komolysággal hallgassák meg, mert ellenkező esetben rossz vége lehet a dolognak.

Akit viszont elijeszt a száraz, tudományos előadásmód, vagy akinek nem tetszik a téma, az nem köteles meghallgatni





Vajda János: A jó egészség és a hosszú élet titka

(részlet)
Hogy az egészségre haszon általában
Nem igen van, sőt kár rejlik a pipában,
Orvosok vitassák, én csak annyit mondok,
Ha egy kicsit árt is, élvezetes dolog.

De ennek is megvan a maga mértéke.
Minden attól függ, hogy ezt jól megértéd-e?
Tüdőnek, gyomornak lehet ártalmára,
Használva Hűbele Balázsok módjára.

Minden élvezetnek általános kulcsa:
Az ember fölöttébb hosszúra ne nyujtsa.
Mint más egyebet is, vedd elő pipádat
Mindig akkor, ha már nagyon megkivántad.

Mert az orvosok is nem ok nélkül tartják,
A sok dohányzástól támad a szádban rák.
Ahol pedig ez van, ott minden hiába,
Ennek a gyógytárban nincsen orvossága





Nagy László: Apám

(részlet)
Nem akar semmit, nem szól semmit.
Könnyezhetek a pogány apámon.
Levegő is csak úgy kell neki,
ha átszívhatja dohány-parázson.

Nem oxigén az: forró számum,
belső világát járja sikongva,
nikotin hullik szerveire:
sivatag sárga pora a lombra.

Nikotin-ember, sóhajt, füstöl,
így emésztődik esztendők óta
s hamvadva néz a néma földre,
erre az öblös hamutartóra.



Link
Hányan leszünk?

"Dohányozni annyit jelent mint öngyilkosságot
követni el lassított felvételben"

Link
Gárdonyi Géza: Földre néző szem Égre néző lélek
Intelmek fiaimhoz



 
 
0 komment , kategória:  Történetek, történések  
     1/64 oldal   Bejegyzések száma: 633 
2007.04 2007. Május 2007.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 633 db bejegyzés
e év: 5139 db bejegyzés
Összes: 5249 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 636
  • e Hét: 636
  • e Hónap: 10096
  • e Év: 26951
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.