Regisztráció  Belépés
orsi1.blog.xfree.hu
"...az igaz embert egyedül az idő mutatja meg, míg a hitványra első percben ráfigyelsz. " --------- "A problémák azért vannak, hogy megoldjuk ... S. Orsi
1967.12.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/34 oldal   Bejegyzések száma: 331 
Autóverseny a Mátrában
  2007-06-30 16:35:59, szombat
 
  Nos, ha már itt lakom, készíttettem néhány képet a versenyről... Mivel én nem nagyon szeretem (már, mert gyerekkorom óta van ez a verseny, lévén már vagy a 30. a mostani...) ezért nem én fotóztam...

Egy autó a sok közül:




itt meg már visszafelé jönnek az egyik futam után a rajtnál (van hang, a kék pólós copfos leányzó az enyém, és nem nagyon zavarja a nagy hangerő egyébként ):




Ez meg egy meseszép defekt:




Még néhány kép van a képtáram egyik mappájában, remélem később vagy holnap még lesz. Ha kíváncsiak vagytok itt megnézhetitek (sok más kép is van ebben a mappában, nem csak ezek): Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
S kiket egyformán...
  2007-06-30 15:36:47, szombat
 
  S kiket egyformán ver a zivatar, egyformán süssön azokra a nap is.

Magyar örökségünk
 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert idézetek  
Aki nem ád...
  2007-06-30 15:35:22, szombat
 
  Aki nem ád kalácsot, ne is adjon tanácsot.

Tavaszi szél
 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert idézetek  
Éles kés...
  2007-06-30 15:33:53, szombat
 
  Éles kés az emlékezet.

Csaba
 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert idézetek  
Csak a levett kalap kötelez...
  2007-06-30 15:32:47, szombat
 
  Csak a levett kalap kötelez. A levett kalap azt jelenti, hogy az illető nem tartozik a kiváltságosak társadalmába, azt jelenti, hogy az illető idegen, azért jött, mert szüksége van valamire.

Farkasverem
 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert idézetek  
Nem gondoltam volna...
  2007-06-30 11:52:01, szombat
 
  ... hogy ilyen sokan olvassák majd a blogomat mikor elkezdtem... Persze vannak, akiknek jóval több a látotgatottsága, ahogy én is olvasgatom a többiekét, de nem az számít... hanem látni, ki mivel foglalkozik, kit mi érdekel.... és annyira sok dolgot lehet tanulni, és sok olyan is van, amit talán az életkor különbözősége miatt nem fogad el a másik. Én minden esetre örülök, hogy itt lehetek.. köszönet érte Lénának, aki meghívott ide.

Ezzel az idézetes képpel szeretném megköszönni mindenkinek a látogatását



 
 
1 komment , kategória:  Általános  
Magyarország barlangjai 4.
  2007-06-30 11:27:04, szombat
 
  Az aggteleki Baradla-Domica-barlangrendszer 2.

Túraútvonalak a Baradla-Domica-barlangrendszerben





A barlang különböző szakaszaiban nagy idegenforgalmi látványosságot jelentő túraútvonalakat alakítottak ki, kényelmes betonozott sétautakkal és pompás elektromos reflektorvilágítással. Az aggteleki középtúra keretébe és a Domica bejárásába még csónakutakat is beiktattak. A barlang belsejében már kb. hét kilométerre tehető a villanyvilágítással bemutatott részek összes hosszúsága. Ezeket az útvonalakat csak vázlatosan ismertetjük, hiszen a barlangról megjelent könyvekben és útikalauzokban közkézen forognak a részletes túraleírások.
Barlangtúra Aggteleken. Az aggteleki 50 m-es sziklafal tövében nyíló természetes barlangbejáraton indulunk el a föld alá. A bejárati lépcsősoron lefelé haladva előbb egy kupola boltozatú sziklaterembe jutunk, majd egy szűk, de rövid folyosószakaszon átsétálva, a Csontház kőtörmelékkel és barlangi agyaggal erősen feltöltött csarnokába érünk. A hely nevét arról a 13 épségben kiásott, zsugorított temetkezési móddal eltemetett történelem előtti csontmaradványról és kősírról nyerte, amelyeket a Nyáry-féle ásatások hoztak felszínre 1876-ban.
A Csontházból a kiépített út az Acheron-forráshoz vezet, amely egy nagy fekete, kormos mennyezetű és talajú sziklaüregben van. Cserépedények, csontok itt is nagy számban lelhetők a nedves, ragadós fekete agyagtalajban.
Áthaladva az Acheron medrének első hídján, jobbról hatalmas méretű sziklatömbökből álló, teremfelszakadás útján keletkezett barlangi omladékhegyet figyelhetünk meg. A néha ház nagyságú kőtömbök felületét vastagon lepi be a koromlerakódás. Az omladék keletkezése tehát már igen régi eredetű.
Rövidesen igen erősen kiszélesedik a barlang. Jobb kézre a tágas üregbe csaknem 70 m-re elláthatunk. Ide torkollik a Róka-barlang, amelyben a biológiai kutatólaboratórium működik. A betonúton maradva színes cseppkőképződményeket figyelhetünk meg, például a Teknősbékát, felette a szárnyait széttáró Sast és a két Fácánt, tőlük jobbra pedig a Szószéket.
A követett folyosó keskennyé, de magassá válik. Betonutunk mindkét oldalán patakvíz tükre csillog. A vízben időnként még láthatunk vakrákokat. A szép sziklasikátor rövidesen kitágul, s a betonút kétfelé ágazik. A bal oldali elágazás a Fekete-terembe vezet, mi azonban a vízpartot követjük, s alulról kerüljük meg a Fekete-termet. Ez az alsó Acheron-folyosó megkapó élményt nyújt. A patak víztükrén egészen sajátosan kétszereződnek meg a sziklaboltozat fantasztikus kulisszái.
Pár lépéssel tovább a Táncterem alsó végébe jutunk be, ahol az eddig követett Acheron medrébe bal oldalról a Styx-patak torkollik. A középtúra utasai itt alkalmanként csónakba szállva behajózzák a nagyszerű Barlangi-tavat. A tekintet több száz méterre kutatja a föld alatti tó fölé boruló cseppkőterhes tarka sziklaboltozat végét, balra pedig a Táncterem széles betonfenekű csarnokában gyönyörködhetünk. Ezernél több vendég kényelmes ülőfogadására alkalmas színházi csarnokot képeztek ki ezen a helyen a barlangi hangversenyek számára. A Táncterem ugyanis szinte egybeolvad a kissé magasabb helyzetű Hangversenyteremmel, amely különleges akusztikájáról ismert.
A Hangversenyteremben egyébként - mint azt az itt végzett régészeti kutatások feltárták - rendszeresen laktak a történelem előtti korok emberei. Cölöpházakat és cölöpökre épített ágyakat készítettek, és rendszeresen tüzeltek ebben a barlangszakaszban. Primitív cölöpkunyhóik oszlopainak szenesedett maradványait és a már kikorhadt oszlopok lyukait fel is tárták a régészek a barlang agyagtalajában, amely itt erősen kormos az elszenesedett növényi maradványoktól és hamutól. A feltárt tűzhelyeket megpörkölt, égett csontmaradványok tanúsítják a sok ezer éves lakomákat, sőt a Baradla lakóinak kannibalizmusát is.
A Hangversenyterem sztalagmitkolosszusai (Csiszolt oszlop, Őskohó) között elhaladva jutunk be a barlang egyik legnagyobb és legszabályosabb kupola boltozatú termébe, a Fekete-terembe, melynek cseppkőképződményei közül a legérdekesebb a Télapó és a 13 m magas, ugyanolyan átmérőjű Óriáscseppkő.
Mesterségesen tört, rövid folyosószakasz vezet át a színpadszerű panorámájú Tigris-terembe, melynek névadója a terem mennyezetén látható tigris formájú sziklaalakulat. A gazdag sztalagmitoszlopok közül kiemelkedik a Széchenyi-oszlop. Fekete, korom lepte felületére a frissebb, újabb vízszivárgások már vékony, fátyolszerűen áttetsző cseppkő leplet szőttek.
Alacsony, víz vájta folyosón haladunk tovább. Rövidesen azonban egy óriási csarnokba jutunk. A barlang cseppkövekben legdúsabb, talán legszebb terme áll előttünk, az évszázados őserdő vadonjára emlékeztető Oszlopok-csarnoka. A vaskos cseppkő törzsek rengetege annyira sűrű, hogy az üreg valódi nagyságát e csillogó kőcsodák erdejétől át sem tekinthetjük. A központi betonozott térség jobb oldalán az Aradi 13 vértanú emlékoszlopsora emelkedik. Számtalan vaskos, fekvő cseppkő oszlop vonja magára a tekintetet. Ezekről Raisz Keresztély még azt hitte, hogy az egykori látogatók döntötték halomra. A feltételezett vandalizmus láttán való szomorkodásában ,,Palmira omladékai"-nak nevezte el a termet. Erről azonban itt szó sincsen. A folyamat természeti jelenség: e cseppkövek növekszenek, idővel leszakadnak vagy felborulnak, elpusztulnak, s romjaikon újabbak épülnek.
A vezető megüti a Jósnő sztalagmitját. Hosszan búgó, mély kondulása figyelmet érdemel. A képződmény aljában folytatódó cseppkőbekérgezés valamikor agyaghalmot vont be. Az agyagot a kemény kéreg alól idővel kimosták a vízfolyások, s helyén üreg, mélyen rezonáló természetes hangszekrény keletkezett.
Az Oszlopok-csarnokának felső részében is hatalmas cseppkő alakzatok nőttek. A karcsú Egri minaret tűnik legelőször szembe, mögötte pedig a jókora Szomorú-fűz. Elhagyjuk Egervár ostromát, majd letekintünk a szép panorámájú Kilátóból.
A Kilátótól meredek lépcsősoron ereszkedünk alá a Felszabadulás-ágba, ahol ugyan a barlang méretei kisebbekké válnak, a cseppkő díszek azonban dúsabban jelentkeznek, mint a már látott szakaszokban. Előbb a Tarpataki-vízesés köti le figyelmünket, majd a Tordai-hasadék. Ezután a Felszabadulás-ág Díszterme, illetve a túraútvonal legutolsó ürege, a Csipke-terem következik, amelynek finom csillogású mennyezeti cseppkő csapjai ékszerként ragyog¬nak a rejtett reflektorfényben. Innen rövid robbantott tárón át érünk ki a felszínre.
Barlangi rövid túra Jósvafőn. A Baradla jósvafői bejárata egy mesterségesen tört vízszintes alagút, amely 122 m után torkollik bele a Baradla jósvafői Labirintusába. A föld alatti folyómeder egykori vízfolyási irányával szemközt haladunk, de egyelőre még nem találkozunk cseppkőképződményekkel. Az erősen réteges, agyagos, palás réteglapokkal változatos felépítésű, helyenként dolomitos kőzetben ugyanis a cseppkőképződés feltételei nincsenek biztosítva.
Utunk szerpentinezve kanyarog a különböző korú sziklaomlások termet kitöltő kőzethegyein.
A Vetődéses-terem sziklafalában hatalmas hegymozgás csúszási síkja, vetődése látszik, tövében pedig egy mély barlangi víznyelő. A Fekete-teremtől megváltozik a hegységet alkotó kőzet: az erősen rétegzett, agyagos alsó kőzetsorból a hegység fő tömegét képező fiatalabb triász korú ,,wettersteini" mészkőbe jutunk. Innen kezdve már a cseppkő alakulatok is megjelennek.
Az első említésre méltó cseppkő az út jobb oldalán álló Cseppkőország-határköve, a másik oldalon pedig a Megfagyott vízesés.
A Kaffka-teremben már rengeteg cseppkövet látunk. A Zápfog, a Búboskemence, a Medúzák, a Sziámi ikrek, a Tintahal, a Pálmalevelek, a Krokodilszáj, a Hentesüzlet, az Esküre emelt kéz, a Halászbástya és az Atlasz oszlopa a legszebbek.
A jósvafői barlangszakasz színei sokkal változatosabbak, mint az aggteleki rész képződményeié. A cseppkövek ugyanis itt még eredeti, kormozatlan fényükben ragyognak, bár a reflektorok fényudvarában egyre több zöld moszat, moha, sőt páfrány is megjelent az utóbbi időben, amelyek sok kárt tesznek a barlang képződményeiben.
A Kaffka Péter által 1922-ben feltárt alacsony átjáró után a Színpad következik. Vass Imre 1825-ben Aggtelek irányából eddig jutott el a Baradlában.
A Színpad a már bejárt jósvafői barlangrész legdúsabb képződményű terme. A színes cseppkő Szereplők felett a mennyezeten ezerszámra függenek a jóval fiatalabb sztalaktitok.
Egy ferde, sík mennyezetű szakadékterem után keskeny csigalépcsőkön emelkedik felfelé az út, s egyszerre egy roppant méretű, beláthatatlan végű csarnokban találjuk magunkat. Az Óriások-terme a barlang legnagyobb, teljes egészében áttekinthető csarnoka. Hossza 200 m, szélessége 70 m, a magassága pedig 41 m. Égnek meredő hatalmas sztalagmittörzsek emelkednek itt a lenyűgöző méretű föld alatti térség kupolája felé.
A Korinthoszi oszlop nyolcméteres sztalagmitja mellett elhaladva, nemsokára újabb cseppkőóriás mellé érünk. A rég kidőlt kolosszus neve: Zeppelin. Oldalán, mióta fekszik, újabb sztalagmitok nőttek. A Pisai ferde torony több méteres átmérőjű törzse viszont legalább 17 ezer év óta áll ferdén, amint a tetején nőtt egyenes állású, kisebb képződményekből ez kiszámítható. A Sorompó után levő útelágazást elhagyva, rövidesen az egyik legszebb cseppkőképződmény, a Kínai pagoda előtt állunk. Kevéssel utána az Oroszlánfej, a Női lovasszobor és az Anya gyermekével a terem legfeltűnőbb cseppkő figurái.
Az Óriások-termében tett körsétánk az Ősember kútja mellett ér ismét vissza a már bejárt útra, ahol túránkat a jósvafői kijáratig visszafelé haladva, felejthetetlen benyomásokkal gazdagon fejezzük be.
Jósvafői középtúra a Vörös-tói bejárattól. A barlangrendszer ez idő szerint kétségtelenül legszebb és legváltozatosabb túraútvonala a jósvafői középtúra, amely útismétlés nélkül járja végig a cseppkőbarlang jósvafői oldalának teljes villanyvilágítással ellátott szakaszát mintegy két kilométer hosszúságban. Ez az útvonal magába foglalja a jósvafői rövid túra látnivalóit is, de elvezet a világ egyik legnagyobb cseppkőóriásához, a Csillagvizsgálóhoz, és bemutatja a Styx sziklamedrének és belső barlangi víznyelőinek a barlangkutatókat hősi erőfeszítésekre sarkalló titkait is. S a legmeglepőbb az, hogy a jóval több látványosság ellenére, mégsem nehezebb és fárasztóbb a végigjárása, mint a jósvafői rövidtúra-útvonalnak. Ahogy mondani szokták: a legkisebb erőráfordítással a legtöbb érdekeset ezen a barlangtúrán lehet látni.
Az útvonal a barlangrendszer 1890-ben megnyílt és az 1960-as években korszerűsített, villanyvilágítással és csúszásmentes lépcsőkkel, betonozott sétautakkal kényelmessé tett mesterséges Vörös-tói-bejáratnál kezdődik. Ez a barlangbejárat Jósvafő és Aggtelek községek között, a karsztfennsíkon található. A lépcsősoron leereszkedve egy-két perc után beérkezünk a Fő-barlangba, amelyet a Fő-ág 4750. m-énél érünk el. A szabadon belátható óriási, természet alkotta sziklaalagút, alján a Styx kavicsos patakmedrével, lenyűgöző látvány. Ha szerencsénk van, a patak vize kitölti a medret, és ilyenkor a rohanó, helyenként habszigeteket forgató alvilági folyó zúgása még csak fokozza a rejtett reflektorok fényözönében csillogó kristályok és sziklaalakzatok pazar varázslatát.
A betonutat a vízfolyás irányában haladva követjük. Mindenütt szorosan a patak partján haladunk. Gyakran kelünk át hidakon. A kanyargós sziklaboltozatok és egymásba fűződő csarnokok mennyezetéről színpompás sztalaktitok csüngenek. Előbb az Éjjeliőr (4762 m), majd az Elefánttalp, Halszárító (4880 m), Halászbárka, Polip az Alabástrom-szoborral (4980 m), Díszterem, Egri nagyorgona (mellette egy szép triász kori kövült tengeri liliom látszik a kőzetben), Méhkas, Kőhegy (5120 m), Tejút, Eke, Siegmeth-pihenő, Tompa és Vörösmarty oszlopai, Lefátyolozott menyasszony (5203 m), Eszkimó kunyhó (5220 m) és a Raisz-oszlop következnek. Az 5280. méternél jobbra egy tágas, boltozatos folyosóelágazás torkolata csat¬lakozik. Az oldalág neve Arany utca. Az 1959-ben végzett feltáró ásatásaink óta kb. 200 m hosszúságban ismeretes folyosó sok érdekes és még megfejtetlen kérdés kulcsa. Torkolatának elhagyása után betonutunk rövidesen elágazik (5291 m). A felfelé vezető lépcsősorok az egész Baradla, sőt talán a Föld egyik legnagyobb méretű és legpompásabb sztalagmitóriásához, a Csillagvizsgálóhoz (5342 m) vezetnek. A színes kristálytorony magassága közel 25 m, súlya pedig 911 tonna. Tetején érdekesen helyezkedik el egy nagyobb cseppkő gömb. Az egész alakzat a Gellért-hegy nevű - régi beomlásból keletkezett - szikla- és agyagdomb tetején áll, s az óriáscseppkő fölé egy jól elkülönült, 30 m magas kupolaboltozat feszül.
A Csillagvizsgáló után ismét a patakmeder partján folytatjuk utunkat. A Sárkányfej után következnek a Magyarok bejövetele a Feszty-körképről, majd a Cseppkőkápolna és az Irhabunda következik.
Kevéssel ezután a folyosó ismét kitágul, s a barlang egyik legtökéletesebb alakutánzó cseppkövét, a Papagájt láthatjuk.
További utunkon a folyosó ismét keskenyebbé válik. A bal oldali sziklafalak mentén gazdag cseppkövesedés kísér. Jobbra feltűnik a Madárijesztő csonkja és a Csipkés kút hófehér sztalagmitdombja. A Mozdony sztalagmitkolosszusa egy nagyon régen ledőlt óriáscseppkő. Vízszintesen fekvő törzsére újabb sztalagmitgyertyák nőttek. Később azonban a patak ismét újabb oldalára billentette. Így ma már a törzsére nőtt másodlagos kőgyertyák helyzete sem függőleges.
Ezt követően szélesen kitágul a barlang alagútja. Az asztal, sőt helyenként ház nagyságú, fekete sziklákkal teleszórt folyómeder fölé boruló sziklatető magassága egyre fokozódik, de a folyosószélesség is tekintélyes, helyenként 20 m-nél is több. Rövidesen véget ér a patakmeder. Eljutottunk az út bal oldalán tátongó Óriás-termi víznyelőhöz. Ez a hely a Baradla legnagyobb, a patak áradása idején ma is működő belső víznyelője. Az Aggtelek felől néha több méteres vízállásmagassággal rohanó barlangi árvizeket félelmes sziklatorka vezeti le az Alsó-barlang folyosójára. A nyelőt, a sziklatömbök között lebújva, mintegy 45 m-ig sikerült követni, a további utat azonban már járhatatlan sziklaomlások rekesztik.
A víznyelővel átellenes barlangoldal meredeken és nagyon magasra, egészen a Meseországig emelkedik. Ezen a síkos agyaglejtőn 1825-ben Vass Imre emberi csúszásnyomokat talált, majd a meredek oldalában egy mezítlábas talpaktól kitaposott gyalogösvényt. Az vezette őt be az Óriások-termébe, körülbelül ugyanazon a nyomvonalon, ahol a mai betonút is halad. A továbbiakban mi is csatlakozunk - természetesen ellenkező irányból - a jósvafői rövid túra korábban már ismertetett útvonalához, amely az Óriások-termén, a Színpadon, a Kaffka-termen, a Vetődéses-termen át vezet végig bennünket a jósvafői mesterséges barlangkijárathoz.
Barlangtúra a Domicában. A Domica bejárati vasajtaja után a folyosó az Előtér (Predsien) termébe vezet, ahol a látogatók figyelmét leginkább az ősrégi tűzhelynyomok kötik le. A terem alján vörösre égetett agyagot, kormot, faszén- és hamumaradványokat látunk. Az agyagon nőtt félméteres sztalagmit a tűzhelyek ősi eredetét jelzi: a csiszolt kőkorszakbeli, bükki kultúrájú embertől származnak. Ez a törzs a barlangot kb. 5000 évvel ezelőtt lakta, és az Előtérbe a mai vasajtó feletti kürtőn keresztül jutott be.
Az Előtérből a cső alakú Bejárati-folyosó (Vstupná chodba) vezet tovább északi irányban. A legfigyelemreméltóbb a Tizenegy láng terme nevű mellékág, amelyben 11 ősrégi tűzhelyet tártak fel. Körülöttük mindenütt kikorhadt cölöpök lyukaira akadtak.
A Tizenegy láng terméből lépcsőkön juthatunk le két egymás mellett álló, nyolc méter magas és három méter átmérőjű óriáscseppkőhöz: Sámson-oszlopaihoz. Mellettük 20 m magas, vöröses színezetű cseppkő zuhatag van. Ez azonban matt fényű, megszűnt már rajta a vízszivárgás. A Sámson-oszlopai alatti lejtőn agyaglépcsők nyoma látható. A Domica prehisztorikus embere készítette, hogy a távolabbi termekbe, főleg a Misztérium-dómjába, a Teraszokhoz, a Bátrak-termébe és a Szűz-folyosóba járhasson vízért és az edények készítéséhez szükséges agyagért.
Hamarosan a barlang felfedezőjéről, a Jan Majkóról elnevezett dómba érünk. A 40 m magas termet a Styx két részre osztja. A mésztufaüledék kaszkádos, teraszos mésztufagátakat alkot, amelyek kis tavakat képeznek (Római-fürdő). A legtöbb látogató figyelmét a Styx-patak ősrégi meanderei, kanyarulatai kötik le. Ezeket ma a mennyezet magasságában látjuk a sziklába vájódva.
A Majkó-dómjába más úton is eljuthatunk. Ha az Előtérből észak helyett nyugati irányba mennek a látogatók, egy mesterséges altárón keresztül az Őserdő nevű terembe jutnak. Ez a terem cseppkövekben leggazdagabb része a Domicának, főleg azért, mert a neolit kori ember nem ismerte.
Továbbhaladva a Koncertterembe érünk, amelyet a Barokk-oszlopnak elkeresztelt hatalmas cseppkő támaszt alá. Ezután egy kisebb terembe, a Japán házba jutunk, amelyet tető alakú kéregcseppkő lapok jellemeznek. A Pálmaligeten keresztül sárgáskék színű, egészen a mennyezetig érő cseppkő oszlop kíséri a látogatót.
A Pálmaligetből a Hasadék-folyosón keresztül és a Denevér-kürtő alatt a Husángok-termébe jutunk. Ez utóbbi a nevét a sok husángszerű, vékony és néhol három méter magas sztalagmittól kapta. Egy szűkebb folyosórész után az Indiai pagodák-termébe lépünk. A gazdagon díszített terem közepén nagyobb csoport csipkézett sztalagmit áll. A mennyezet térségét sárgás és rózsaszín cseppkő függönyök töltik ki. Közöttük nem ritka látvány egy-egy fejjel lefelé lógó alvó denevér.
Az Indiai pagodák-termében kettéválik az út. Bal felé lépcsők vezetnek a Bátorság-termébe és a Szűz-folyosóba. A Bátorság-termében egy, a neolit kori embertől itthagyott, ma már cseppkővel bevont agyagedényt találunk. Innen nyugat felé a Száraz folyosó fekszik, amelynek a végében, az agyagkitöltésben, a jégkorszakbeli barlangi medve (Ursus spelaeus) csontjait találták.
A Szűz-folyosó a Bátorság-termétől északnyugati irányban húzódik. Nevét a mennyezetről függő, hófehér, kebelszerű cseppkőképződményektől kapta. Hagyma és retek alakú, hófehér színű sztalaktitok is óriási tömegben borítják a mennyezetet. A cseppkő hagymák 2-4 cm átmérőjűek, csoportokban vagy egyedülállóan, jól kiemelkednek fehér színükkel a szürke mészkőmennyezetből. Gyakoriak közöttük a pajzs és dob alakú képződmények is.
A Szűz-folyosó csak 220 m hosszúságban van a nagyközönség részére kiépítve. Tovább, a Styx folyásával szemben, a régebben ismert Ördög-lyuk termeibe érnénk. A látogatók a Szűz-folyosóból egy száraz barlangbejáraton át térnek vissza az Indiai pagodák-termébe, és innen a régészeti lelőhelyeiről híres Teraszok-termébe. Egy további nagyobb teremben, a Misztérium-dómban ismét a neolit kori ember nyomaira bukkanunk. A dóm meredek, agyagos aljába vágott teraszok valószínűleg a neolit kori embertől származnak, és vagy az agyagbányászat maradványai, vagy lépcsőnek szolgáltak a Szent-folyosóba, melynek nyílása a terem bal oldali falában látszik. A Szent-folyosó hasadék mentén képződött, és falain geometrikus szénrajzokat fedeztek fel. A Szent-folyosót érdekes alakja, szénrajz díszítése és cölöpajtó nyomai alapján az archeológusok vallási szertartások helyének tartják.
A Misztérium-dómjából néhány lépcsőfok visz a már ismert Majkó-dómba. A Római-fürdő mésztufagátjai mögött van az első tó csónakkikötője. Mivel a barlangban szárazon nem lehet továbbjutni, a látogató itt hangtalan villanymotorral hajtott csónakokban folytatja az utat. A 100 m hosszú első tó szintjét egy gáttal duzzasztották fel. A tó másik végén a patak által teraszosan felépített mésztufagátakat pillantunk meg (Plitvicei-tavak). Innen lépcsőkön egy magas oldalágba vezet utunk, amely méltán megérdemli a Kincses-kamra nevet. Visszafordulva, a Styx folyása mentén a második, a Gyémánt-tó kikötőjébe érünk. Ennek a tónak a cseppkőképződményei túltesznek az eddig látottakon. A 600 m hosszú folyosót, amelyben a tó kanyarog, cseppkő függönyökkel és oszlopokkal tarkított színes kőzuhatagok borítják. A nevezetesebb díszítmények közül leginkább a Fehér-zuhatagot, a Tengeri polip nevű sokágú képződményt és a rengeteg sárgásrózsaszín, fénylő, függönyszerű képződményt kell megemlí¬tenünk. A tó végét a Virágos-kert zárja le. Ez a föld alatti terem 30 m magas és 10 m széles.
A tavat ismét gát zárja le. A barlang innen továbbfolytatódik a mintegy egy kilométer távolságban levő magyar államhatárig, illetve azon túl egészen a már említett magyarországi szakaszokig.
A Virágos-kertben a látogatók kiszállnak a csónakokból, és egy mellékfolyosón, majd a nemrégiben áttört 90 m hosszú alagúton át jutnak ki a felszínre.
A Baradla Fő-ágának hosszú túrájáról és a mellékágak különtúra-útvonalairól. A Baradlában Aggtelek és Jósvafő között rendszeresen vezetnek hosszú túrákat. Ezek keretében végigjárják a hét kilométeres kanyargós Fő-ágat. A séta kb. négy és fél-öt órát vesz igénybe, és természetesen a látogatóknak korábban fáklyákat, később pedig karbiddal, illetve petróleummal, benzinnel, gázzal, akkumulátorral stb. működő fényforrásokat kellett hurcolniuk, hiszen a Fő-ág jelentős szakaszai még ma sincsenek villannyal megvilágítva.
A mai modern idegenforgalmi berendezésekkel megkönnyített baradlai túraútvonalak végigsétálása útján nyerhető benyomások ezzel szemben sokkal gazdagabbak és maradandóbban pozitív hatásúak a látogatókra, hiszen időközben jelentős területen kiépült a föld alatti reflektorpark, ami ezerszeresre sokszorozza az azelőtt csak homályosan sejtett barlangterek minden természeti látványosságát.
A Baradla magyarországi mellékágaiban (Retek-ág, Törökmecset-ág, Róka-barlang, Meseország stb.) korábban sem volt idegenforgalom. Ezekben a barlangrészekben még turistaösvények és hidak sem épültek. Hasonlóan a régi hosszú túrához, a mellékágakba is csak különtúra formájában lehet ma eljutni annak, aki vállalni tudja az ezzel járó nehézségeket vagy tagja valamelyik barlangkutató csoportnak. A vállalkozók ezekben a barlangrészekben ugyanis helyenként sziklamászásra vagy hason kúszásra is rákényszerülnek az agyagos, csúszós meredélyeken, máshol pedig bele kell gázolniuk a patak hűvös habjaiba, nemritkán akár derékig is belemerülve a 10 °C-os hideg barlangi tavakba. Természetesen nagyon sok függ a változó magasságú vízállástól is. A valóságos kis expedíciónak számító különtúrák így csak megfelelő hozzákészüléssel valósíthatók meg, ám még akkor is mindig számolni kell azzal, hogy biztonsági vagy természetvédelmi okokból a barlangigazgatóság a különtúrákat korlátozhatja.
A Baradla hosszú túrájának és különtúráinak látnivalóit a barlangról írott útikönyvek és közkézen forgó egyéb kiadványok tartalmazzák, ezért e helyen részletesebb ismertetésüktől eltekintünk.



 
 
0 komment , kategória:  Magyarország barlangjai  
Az elmúlást ki soha...
  2007-06-30 11:19:34, szombat
 
  Az elmúlást ki soha nem csodálta,
akinek nincs délibábos álma:
Szegény a lelke, jaj, nagyon szegény...

Alkonyati rózsák
 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert idézetek  
Ki magasra néz...
  2007-06-30 11:18:11, szombat
 
  Ki magasra néz, nem látja meg a rögöt a lába alatt, s ki másra bízza földjét, elveszíti azt. Ami a legfontotsabb, akié a föld, azé az ország !

Kard és kasza
 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert idézetek  
Jó szomszédság
  2007-06-30 11:15:14, szombat
 
  Jó szomszédság: félgazdagság. A másik feliért magunk kell megdolgozzunk.

Kard és kasza
 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert idézetek  
     1/34 oldal   Bejegyzések száma: 331 
2007.05 2007. Június 2007.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 331 db bejegyzés
e év: 2186 db bejegyzés
Összes: 5812 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 657
  • e Hét: 7667
  • e Hónap: 25756
  • e Év: 73771
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.