Regisztráció  Belépés
matahari51.blog.xfree.hu
Egy művész a festményeivel megtanított arra, hogy lássam a naplementét. A Mester tanításával arra oktat, hogy lássam minden pillanat valóságát. Hogy megérts... Gellér Erzsi
1951.06.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 34 
Ne álmodozz..
  2007-07-31 18:45:50, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Lassú tánc
  2007-07-31 18:34:01, kedd
 
  LASSÚ TÁNC

Nézted valaha a gyerekeket játszani a körhintán?
Hallgattad, amint az esőcseppek földet érnek tompán?
Követted szemeddel egy pillangó szeszélyes röptét,
Nézted a tovatűnő éjben a felkelő nap fényét?
Lassítanod kéne.
Ne táncolj oly gyorsan.
Az idő rövid
A zene elillan...

Átrepülsz szinte minden napodon?
S mikor kérded: "Hogy s mint?"
Meghallod a választ?
Mikor a nap véget ér, te ágyadban fekszel,
Tennivalók százai cikáznak fejedben?
Lassítanod kéne.
Ne táncolj oly gyorsan.
Az idő rövid..
A zene elillan...

Szoktad mondani gyermekednek, "majd inkább holnap"?
És láttad a rohanásban, amint arcára kiült a bánat?
Vesztettél el egy jó barátot, hagytad kihűlni a barátságot,
Mert nem volt időd felhívni, hogy annyit mondj: "Szia"?
Lassítanod kéne.
Ne táncolj oly gyorsan.
Az idő rövid.
A zene elillan.

Mikor oly gyorsan szaladsz, hogy valahová elérj,
Észre sem veszed az út örömét.
Mikor egész nap csak rohansz s aggódsz,
Olyan ez, mint egy kibontatlan ajándék.. melyet eldobsz.
Az Élet nem versenyfutás
Lassíts, ne szaladj oly gyorsan
Halld meg a zenét
Mielőtt a dal elillan.




 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Június
  2007-07-31 18:30:38, kedd
 
  Június

Június van, nyár megint,
Bárányfelhő rámtekint.
Felhevít a nyári nap,
Nem fázunk az ég alatt.

Forró lett az aszfalt már,
Rá sem száll a kismadár.
Vízparton jó ilyenkor,
Felfrissülni valahol...

Kifeküdni napsugárba,
Lebarnulni, bronzbarnára.
És időnként kacsamódra,
Lubickolni be a tóba..!

Estefelé a bográcsból,
Száll az illat közel, s távol.
Füstölög a farakás,
Izzik, lángol a parázs.

Feljönnek a csillagok,
Míg pörkölttel jól lakok.
Jól esik rá habzó sörünk,
Issza is baráti körünk!

Langy-meleg a nyári este,
Sugárzik az ember teste.
Ha felpirult a víz mellett...,
De a napfény nagyon kellett!
Világos lett a világ,
Rövidek az éjszakák.
Sokkal többet fenn vagyunk,
Télen úgyis alhatunk!

Az álom is elkerül,
Az ember csak szenderül...
Jobb ilyenkor kéz a kézben,
Andalogni nyári éjben...

Mily gyönyörű hónap ez,
S ha enyhe szél lengedez,
A sűrű lomb bólogat...
Ki is jár a hódolat!





 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Könyörgés
  2007-07-30 18:40:12, hétfő
 
 




Akasa: Könyörgés



Én láttalak magadba bújva.
Éjszaka jött,
te kezdted újra.
Böröd alatt meglapulva;
összevizezted a párnát.
Mert minden gyertya végig ég,
s mi eltört, ragaszthatatlan.
De minden csodás ami létezik...
Végül mégis felfoghatatlan.
Én belőled vagyok egy darab.
Vagy Te vagy bennem egy rész?
Így leszünk ketten eggyek.
Siratnivaló Egész.
Istent teremtek vágyaimból!
Verset! Tarkónlőtt álmaimból.
De most meginog szavamtól a rend.
/ Angyalom itt volt,
de már hazament./
Csak hozzád jussak el Szerelem!
Őrülten!
Elégve!
Csak addig kibírjam valahogy!
Add Uram, ott az Égbe´!
Csak hozzád jussak el Szerelem!
/Vakon is, de a Fénybe!/
Csak addig kibírjam valahogy.

Csak addig kibírjam élve


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szerelem
  2007-07-30 17:57:36, hétfő
 
  Amikor már feladtam minden reményt, túléltem a szerelmeket, megtaláltál, és olyan érzéseket keltettél életre bennem, melyek létezésében sohasem voltam biztos...Majd ismét felfedeztem magamban a jót és újra megtaláltam az elveszített, de az életben fontos szavakat...Elveszítettem a szeretlek, a bizalom, az örökre szavaimat és újakat még nem tudtam kitalálni helyettük. Vonásaid majd egyre mélyebben vésődnek belém. Kedvesen rám nézel, és olyan könnyedén mondod, hogy szeretsz, mintha ez lenne a legnyilvánvalóbb dolog a világon, és öröktől létezne. Nem megy majd nekünk minden egyből könnyedén.... Szépen, lassan csiszolódunk össze, de abban a pillanatban - mikor találkoztunk- úgy érzem, helyére zökkent a világ. Értelmet nyert az összes fájdalom és az összes elhibázott mozdulat. Elkezdek majd egy mondatot, és Te úgy fejezed be, ahogy én tenném. Elmondom az ötletem egyik felét és a másikat tőled hallom vissza. Ugyanazon őrültségeket műveljük majd, és ugyanolyan szenvedéllyel.

A Sors gondosan és alaposan sokszor a vérző húsig csiszolja majd lelkünket - míg végül pontosan összeillik.

Mámorító érzés lesz, de tudom, hitetlenkedni fogok. A fák nem nőnek az égig....Te azonban megfogod a kezem és a fa törzséhez vezetsz, érzem majd az évszázados ráncokat és a kezed melegét...élettel töltöd fel a kiégett szavaim...Hiszem, hogy ez így lesz.





 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A Zahír
  2007-07-30 17:31:14, hétfő
 
  Paulo Coelho A Zahir


Azon a napon, amikor az ember beengedi szívébe az igaz szeretetet, mindaz, ami jól el volt rendezve, összekuszálódik, és megrendül minden, amit helyesnek és igaznak tartottunk. A világ tehát akkor válik valódivá, amikor az ember megtanul szeretni -egészen addig csak hisszük, hogy tudjuk, mi a szerelem, de nincs bátorságunk szembenézi igazi valójával. A szerelem vad erő. Ha meg akarjuk zabolázni, elpusztít. Ha börtönbe akarjuk zárni, a rabszolgájává tesz. Ha meg akarjuk érteni, cserbenhagy és összezavar. Ez az erő azért van a Földön, hogy boldoggá tegyen, hogy közelebb vigyen minket Istenhez és felebarátainkhoz: ahogy ma szeretünk, az mégis sokkal több szenvedést jelent, mint nyugalmat.



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Tíz parancsolat
  2007-07-30 16:43:35, hétfő
 
 

Tíz parancsolat

- Töredék. -

I.

Én vagyok a Te távoli
társad és örökös barátod,
kinek kezét sose fogod meg
s igazi arcát sose látod.
Én is, mint te, egyazon úton
járok szüntelen körbe-körbe
s éjszakánként ugyanúgy nézek
önmagamba, e furcsa, görbe,
törött és fátyolos tükörbe.
De nem szabad velem törődnöd,
legfeljebb ints egy lenge búcsút
felém, ha más tájakra visz
ez a vidám és néha bús út,
mely annyi felé kanyarog,
mert szánalmasan gyönge, gyatra
vadász, ki másra is figyel,
mint az üldözött drága vadra:
célod, hogy rálelj önmagadra.

II.

Nevem hiába ne vegyed;
ha hallottad is egyszer-kétszer,
hullasd ki emlékezetedből,
mert hamis kincs az, talmi ékszer,
mely meddőn, hivalkodva csillog
s kevés örömöt szerez annak,
ki csillogásába merül,
mert hiszen csillagok is vannak,
sőt üstökösök is rohannak,
e mély, komorló éjszakában.
Virág vagyok a zordon, ében-
fekete idők belsejében,
fekete álmok erdejében
virág, csak egy a millió közt,
százezer álomból egy álom,
melynek értelmét nem találod,
melynek értelmét nem találom, -
jaj, életem és jaj, halálom.

III.
(Hiányzik)

IV.

Tiszteld az izzó szenvedést,
mely mindünket tisztára éget,
tiszteld a jóság glóriáját,
tiszteld a békés bölcsességet,
tiszteld a mártir szenteket,
a gyermeket, jámbor parasztot
és minden prófétát, aki
a sziklából vizet fakasztott,
habzó szépséget és malasztot,
tiszteld a költőket, akik
veled vannak bármerre mennél
s több életet adnak neked
tulajdon ember-életednél.
Hajts főt az írások előtt,
melyek sárgultan szakadoznak
s az ősi márványok előtt,
melyek lassanként repedeznek,
ódon kertekben porladoznak.

V.
(Hiányzik)

VI.

Addig nézz csurdé angyalokra
és addig nyalj szerelmi mézet,
amíg fekete fátyolával
be nem borít a bal enyészet,
örülj, örülj az ifjúságnak,
örülj, örülj az ifjú nőnek,
akinek csókjai nyomán
minden friss sarjak újra nőnek,
mint fű nyomán a friss esőnek, -
úgy zeng a szerelem szava,
mintha ezüst csengettyüt rázna, -
ki szeret, sohasem gonosz,
ki szívből csókol, nem parázna.
(De jól ügyelj: ha bűnnek nézed,
bűn is az, amire törekszel, -
ha gonoszat vélsz tudni arról,
hogy asszony karjaiban fekszel,
bizony gonoszat is cselekszel.)

VII.
(Hiányzik)

VIII.

Az igazság őre légyen
benned mindig az égi szellem,
hamis tanuságot ne szólj,
fiam, soha önmagad ellen;
ne hazudozzál önmagadnak,
tudd meg, ki vagy és mire vágyol -
ha útad szólit, ne marasszon
fiam, dunna és renyhe lágy toll:
keményen kelj a renyhe ágyból
s indulj a bátrak mosolyával,
zengő lélekkel, zsenge testtel,
mint aki mindent megmutat
s magában semmi bűnt se restell,
lépteit ingovány fölött is
titkos isten hatalma ója -
kinek van ugyan sok-sok bűne,
gyarló egész emberi... (olvashatatlan)
de mégsincs rejteni-valója.

IX.
(Hiányzik)

X.

Felebarátod ökre, háza
után kivánságod ne légyen:
ilyen szegénységekre vágyni
nagy szegénység és csúnya szégyen.
Orrodba édes illatot gyüjts,
szivedbe békét és mosolygást,
szemedbe fényt, hogy az utolsó
napon is tudj örülni folyvást
s eképpen szólj csak és ne mondj mást:
köszönöm, hogy tápláltatok,
hús, alma, búza, lencse, borsó!
Amint jó volt hozzám a bölcső,
tudom, hogy jó lesz a koporsó.
Ki most lefekszik, nem kivánta,
hogy földje legyen, háza, ökre,
de amit látott, gyönyörű volt
és véle marad mindörökre.
És övé marad mindörökre.




 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Távolból
  2007-07-26 20:38:55, csütörtök
 
 





TÁVOLBÓL
Kis lak áll a nagy Duna mentében;
Oh mi drága e lakocska nékem!
Könnyben úszik két szemem pillája,
Valahányszor emlékszem reája.

Bár maradtam volna benne végig!
De az embert vágyai vezérlik;
Vágyaimnak sólyomszárnya támadt,
S odahagytam őslakom s anyámat.

Kínok égtek a szülőkebelben,
Hogy bucsúmnak csókját ráleheltem;
S kínja lángi el nem aluvának
Jéggyöngyétől szeme harmatának.

Mint ölelt át reszkető karával!
Mint marasztott esdeklő szavával!
Oh, ha akkor látok a világba:
Nem marasztott volna tán hiába.

Szép reményink hajnalcsillagánál
A jövendő tündérkert gyanánt áll;
S csak midőn a tömkelegbe lépünk,
Venni észre gyászos tévedésünk.

Engem is hogy csillogó reményem
Biztatott csak, minek elbeszélnem?
S hogy mióta járom a világot,
Bolygó lábam száz tövisre hágott.

...Szép hazámba ismerősök mennek;
Jó anyámnak tőlök mit izenjek?
Szóljatok be, földiek, ha lészen
Útazástok háza közelében.

Mondjátok, hogy könnyeit ne öntse,
Mert fiának kedvez a szerencse – –
Ah, ha tudná, mily nyomorban élek,
Megrepedne a szive szegénynek!

(Pozson, 1843. május.) Petőfi Sándor
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Felhő és látóhatár
  2007-07-26 20:34:55, csütörtök
 
 




A felho nem tudja, miért éppen erre száll, s miért épp ily sebesen. Érzi a késztetést: most erre van az út. De az ég tudja az okot és a célt minden felho mögött, s tudni fogod te is, ha elég magasra szállsz, hogy túlláss a láthatáron.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Mert tiéd a világ
  2007-07-26 20:29:50, csütörtök
 
 



A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belole. Mert amikor bennünket elküldtek, az útrabocsájtó Hatalom így szólt: Rád bízok minden embert külön, kivétel nélkül mindenkit, segíts, adj enni, adj ruhát, mindenkire vigyázz úgy mint magadra, és ne hagyd a sötétségben elmerülni. Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg. Az egész világ a tiéd. Szabad vagy a kövektol az éterig. Ismerd meg, hódítsd meg, senki se tiltja, de jaj neked, ha magadnak tartod. Elbocsátlak téged is, mint mindenkit: felelos vagy minden emberért aki veled él, s el kell számolnod minden fillérrel, amit magadra költesz, minden örömmel amit magadba zártál, és minden boldog pillanattal, amit magadnak tartottál meg. Most eredj és élj, mert a világ a tiéd. Hamvas Béla
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 34 
2007.06 2007. Július 2007.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 34 db bejegyzés
e év: 278 db bejegyzés
Összes: 383 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 32
  • e Hét: 115
  • e Hónap: 738
  • e Év: 3967
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.