Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/23 oldal   Bejegyzések száma: 224 
Filmek Wass Albertről
  2007-08-31 01:45:38, péntek
 
  A falu gyermekei

Wass Albert író nem véletlenül fordult nagy szeretettel a gyermekek felé, hiszen bennük látta a jövőt, fontosnak tartotta felkarolásukat, megsegítésüket. Hamburgban élő fia ezért hozta létre azt az alapítványt, amelynek segítségével felépítette és működteti az erdélyi Holtmaroson a magyar árvaházat. Amikor a helybeli lelkész és felesége munkához látott, ügyes előrelátással megnyerte a falu lakóit is ügyüknek. A Tulipán házban élő kicsik a faluból kaptak keresztszülőket, akik hétvégén és az ünnepeken otthonukban látják vendégül ezeket a gyermekeket. A film nézői maguk is meggyőződhetnek arról, milyen szeretetközösségben élnek a falu és az árvaház lakói.



Link


Wass Albertről-Kikötő


Link


Wass Albert:Üzenet haza;Elmondja Sinkovits Imre :


Link


Wass Albert:Magyar cirkusz; Elmondja Bubik István


Link


Orbán Ferenc:Ha visszatérek-Wass Albert megzenésített verse:


Link


Honlapajánló:


Link
















II. vh-s kitüntetései (800x600)
A fotót Lukács Éva, a Wass-család képviselője bocsátotta rendelkezésünkre.
 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/PRÓZA  
Beszélgetés Wass Endrével
  2007-08-31 01:26:06, péntek
 
  Wass Albert fia, gróf Czegei Wass Endre az édesapjával kapcsolatos emlékeiről, legendákról, mítoszokról beszél az Amikor megismertem édesapámat... című filmben.


Link




 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/PRÓZA  
Wass A.:A funtineli boszorkány
  2007-08-31 01:21:05, péntek
 
  A film Wass Albert egyik legkimagaslóbb regényének nőalakjáról, a funtineli boszorkányról szól a ma is élő leszármazottak elbeszélése nyomán. Századok találkozása a Maros völgyében, a Bisztra patak és az Urszu barlang vidékén, amely még mindig háborítatlanul őrzi a régmúlt emlékeit, hagyományait. A filmben időutazáson keresztül ismerhetjük meg a funtineli boszorkány sorsszerű életét, történetét.


Link





Funtineli mező
 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/PRÓZA  
Wass Albert,a látó ember
  2007-08-31 01:14:59, péntek
 
  Halála előtt nem sokkal keresték fel a film készítői az Amerikai Egyesült Államokban lévő lakásán az írót, aki mesél életéről, műveiről, erkölcsi hitvallásáról. A portréfilmben nemcsak Wass Albertről, hanem a korabeli erdélyi irodalmi életről, kortársakról is érdekes adalékok hangzanak el. Színészek mellett ő maga is előadja néhány jelentős versét.



Link





 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/PRÓZA  
Hazugságok Wass Albertről
  2007-08-31 01:10:53, péntek
 
  Tények, mítoszok, hazugságok Wass Albertről

Miért nyilvánították Romániában háborús bűnösnek Wass Albertet, és hogyan áll most az író rehabilitálásának ügye? A kolozsvári és a budapesti stúdió vendégei nyilatkoznak az író műveinek magyarországi és erdélyi olvasottságáról, az életével kapcsolatos legendákról, arról, hogy Wass Albertről lehet-e szobrot állítani Erdélyben. Neves írók, irodalomtörténészek segítségével az életmű valódi irodalmi értékeit elemezzük.



Link



 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/PRÓZA  
A Magyar Gárda cselekedetei
  2007-08-31 01:02:24, péntek
 
  A Magyar Gárda frissen felavatott gárdistái az ország több pontján
elkezdték a nemzetet szolgáló missziójukat. A Gárda alapító nyilatkozata a
gárdisták kötelességévé teszi a magyar kultúra és történelem emlékeinek
ápolását, s ennek szellemében Budapesten, Szarvason és Szegeden már
példamutató eredményeket tud felmutatni hagyományőrző egyesületünk.

Rendbe hoztuk az Árpád emlékhelyet Zugló és Rákospalota határán

A zászlóbontás után egy nappal, a Magyar Gárda zuglói tagjai és a Jobbik
Zuglói Szervezete közösen, a Zugló és Rákospalota határán található romos
Árpád emlékművet hozta rendbe, és vállalták fel az évek óta elhanyagolt,
romos állapotban, gazzal benőtt Árpád emlékmű folyamatos gondozását.

Gárdisták tisztítják két napon át a szarvasi temetőt

A Magyar Gárda szarvasi tagjai és szimpatizánsai erős rendőri
biztosítással tisztították meg a helyi evangélikus temető egyes részeit a
temetői hulladéktól. A város evagélikus lelkészével történt egyeztetés után
állapodtak meg abban, hogy két napon át segítenek a temető rendbetételében.

Szegedi hadisírgondozás

Dr. Szabó László a Szögedi Védegylet nevében fölkérte a Magyar Gárda
tagjait, hogy Szegeden gondozzák a város történelmi emlékeit. A csongrád
megyei gárdisták erre válaszul felajánlották, hogy az első és második
világháborús hadisírokat és emlékműveket fölkeresik, és ha szükséges, méltó
módon megtisztítják azokat, és igyekeznek azokat helyreállítani.

Szabó Gábor, alapító tag
Magyar Gárda Egyesület


Gárdisták tisztítják két napon át a szarvasi temetőt






Szerdán reggel a Magyar Gárda szarvasi tagjai és szimpatizánsai erős rendőri biztosítással tisztították meg az evangélikus temető egyes részeit a temetői hulladéktól. Az lelkésszel történt egyeztetés után megállapodtak abban, hogy két napon át segítenek a temető rendbehozásában.
A fiatalok megjelenése láttán csodálkoztak a temetőbe látogató szarvasiak és az ott dolgozó munkások, hiszen a médián keresztül teljesen másként képzelték el a Magyar Gárdát. Többen kijelentették, hogy megváltozott a véleményük a gárdáról. ,,A média érdeklődésével és a rendőrség megjelenésevel, valamint járőrözésével kísért munka csütörtökön reggel folytatódik, és délután be is fejeződik" - mondta el Samu Tamás Gergő, a Jobbik helyi vezetője.






Rendbe hozták az Árpád emlékhelyet Zugló és Rákospalota határán





A Magyar Gárda zászlóbontása után egy nappal, a Gárda zuglói tagjai és a Jobbik Zuglói Szervezete közösen, Zugló és Rákospalota határán található romos Árpád emlékművet hozta rendbe.

A Jobbik és a Magyar Gárda elvi és gyakorlati Így nézett kiÍgy nézett kicélkitűzései közé tarozik, hogy ápoljuk a magyar kultúrát és történelmünk emlékeit, emlékhelyeit. Éppen ezért döntöttünk úgy hogy az évek óta elhanyagolt, romos állapotban, gazzal benőtt Árpád emlékművet ezentúl gondozásunk alá vesszük.

Így nézett ki:






Ilyen lett:





Továbbá kezdeményezzük a dicsőséges pozsonyi csata 1100 éves évfordulója, és az Ilyen lettIlyen lettÁrpád emlékév alkalmából egy zuglói emlékhely létrehozását. Ezt a szándékunkat az ősszel terjesztjük a Zuglói Önkormányzat elé.





Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
A berlini fal első áldozata
  2007-08-31 00:45:45, péntek
 
  A berlini fal első áldozata

1961. augusztus 24-én meghalt Günter Litfin, a berlini fal első áldozata. A szabó fiú már egy ideje Nyugat-Berlinben dolgozott, és éppen akkortájt akart végleg odaköltözni, amikor felhúzták a berlini falat.

A hidegháború legismertebb szimbóluma az 1961-ben felépített berlini fal. Noha a nyugatnémetek 1952 óta korlátozták az NSZK-ból az NDK-ba történő utazásokat, a két ország közti végérvényes szakítást a Berlint kettészelő fal felhúzásával a keletnémetek idézték elő.

A leereszkedő vasfüggöny ellen hiába tiltakozott több százezres tömeg, élén Konrad Adenauer szövetségi kancellárral, a keletnémetek könyörtelenül leállították a Kelet-és Nyugat-Berlin között zajló forgalmat.

Annak ellenére, hogy a belső határt szigorúan őrizték, többen megpróbálkoztak a szökéssel. A berlini fal első áldozata a 24 éves korában elhunyt Günter Litfin volt. A szabó fiú már egy ideje Nyugat-Berlinben dolgozott, és épp akkortájt akart végleg odaköltözni, amikor felhúzták a berlini falat.

Günter 1961. augusztus 24-én a Humboldt kikötőnél próbált átszökni, a szemfüles határőrök azonban a híd alatt úszó barnakabátos fiút nyomban észrevették. ,,... 16 óra 15 perc körül egy ismeretlen férfi a Spree folyóban a nyugati szektor felé úszott... Miután a személy nem reagált a felszólításokra, figyelmeztető lövéseket adtunk le, de a férfi csak tovább úszott. Ezt követően P. elvtárs célzott lövéseket irányzott rá, és a demokratikus Berlin partjaitól 10 méterre úszó ismeretlen fekete nadrágos, 25 év körüli férfi elsüllyedt a vízben"- áll a tragikus esetről szóló hivatalos jegyzőkönyvben.




Günter Litfin, Ida Siekmann, Roland Hoff, Rudolf Urban, Olga Segler, Bernd Lünser, Werner Probst, csak néhány név a berlini fal áldozatainak 133 fős hivatalos listáján. A tényleges áldozatok száma azonban ennél valószínűleg lényegesen nagyobb
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
Az állatok kizsákmányolása
  2007-08-31 00:35:48, péntek
 
  AZ ÁLLATOK KIZSÁKMÁNYOLÁSÁNAK FORMÁI


Antropocentikus világunkban az állatok kizsákmányolásának és megbecstelenítésének számtalan és változatos módja létezik Ebben a fejezetben igyekeztem bemutatni ezeket a formákat, érinteni minden olyan területet, amelynek főszereplői és szenvedő alanyai maguk az állatok.


Az állatkísérletek



Az orvosi, pszichológiai, hadi, szépségipari és még végetnemérően sorolható állatkísérletek igazi horrort jelentenek az állatok minden fajtájára. A csonkoláson, az elektromos ingereken és kémiai beavatkozásokon keresztül az agy bizonyos eltávolításáig minden rémség ide tartozik. A legnagyobb méretekben az orvosi és hadi valamint a ,,szépségipar" tesztel állatokon ( a kozmetikai termékekkel végzett toxikológiai teszteket Magyarországon 1999. január 1-től betiltották!1 ). Az ilyenforma cselekedetek az állatokon elkövetett terror legbrutálisabb aktusa kétségtelenül. Annak az egyoldalú és egyenlőtlen háborúnak, amelyet az ember az állatok ellen vív ez az epizódja leginkább a világháborús haláltáborokra emlékeztet. A hasonlóságok teljesen nyilvánvalóak: ennek a háborúnak is vannak börtönei, börtönőrei, kínzókamrái, vannak krematóriumai és beteges elméi, akik festékeket injekcióznak áldozataik szemébe, van üvöltés, fájdalomtól elcsukló hang, könyörgő szemek, tehetetlen düh, érzéstelenítés és higénia nélkül felnyitott testek, megfertőződött, daganatoktól roncsolt szervek, kegyetlen és felháborító pusztulás! Eme fejezetben sajnos a teljesség igénye nélkül igyekszem összefoglalni a toxicitási teszteket, az orvostudomány, a rák és az AIDS kutatás állatkísérleteit, a hadseregben az oktatásban és a viselkedéskutatásban zajló vizsgálatokat.

A toxicitási tesztek



A nem orvostudományi célú kutatási állatkísérletek közül a rutin toxicitási tesztek száma a legmagasabb. Magyarországon is ez az a legtöbb állati életet követelő területe az állatkísérleteknek, legalábbis a jelen pillanatban rendelkezésre álló adatok alapján erre lehet következtetni.

A toxicitási teszteket egy-egy új vagy valamilyen mértékben megváltoztatott termék veszélyességének vagy ártalmatlanságának megismerésére alkalmazzák. A termékek lehetnek az iparban, a mezőgazdaságban felhasznált anyagok, például az elektronikai eszközök forrasztásához felhasznált anyagok, festékek, kenőanyagok, növényvédő szerek, műtrágyák, mosószerek, lehetnek élelmiszer adalékanyagok, színezők és ízfokozók, de lehetnek gyermekjátékok alapanyagai vagy mondjuk papír zsebkendő, és nem utolsó sorban kozmetikumok, szappanok, krémek, fogkrémek, körömlakkok és még tovább, oldalakon keresztül sorolható dolgok.


Az alkalmazott kísérletek



Az első olyan tesztekre, amelyekben szándékosan állatokat mérgeztek meg, hogy egyes toxikusnak vélt szer emberre való veszélyességét kimutassák, valószínűleg az első világháború vegyi fegyvereinek a kifejlesztése során került sor. Ezen kísérletek eredményei voltak a könnygáz, a mustárgáz, a karbonilklorid és később a szarin. A toxikológiai vizsgálatok ebben az időben kezdődtek és azóta is töretlenül alkalmazzák őket. Magyarországon a toxikológiai és minőségellenőrző intézetekben valamint a gyógyszeripari vállalatok saját laboratóriumaiban továbbá néhány bedolgozó egyetemen.

Állatokon alkalmazott toxicitást elemző tesztek különfélék lehetnek, egyben azonban mindegyik közös: az állatoknak szükségtelenül és igazságtalanul szörnyű szenvedést okoznak, aminek csak pusztulásuk vet véget. A tesztek kegyetlenségét fokozza, hogy azokat érzéstelenítés vagy a kialakult tünetek bárminemű kezelése nélkül végzik, mivel az befolyásolhatná a kísérlet eredményét.


Az állattesztek eredményeinek emberre való alkalmazása ma már általánosan vitatott



Mivel az állatok és az ember szervezete, biológiai felépítése (bélrendszer, idegrendszer, stb.) nagymértékben különbözik, ezen kísérletek eredménye erősen megkérdőjelezhető. A fizikai felépítésben rejlő ellentétekkel kapcsolatban megjegyzendő, hogy például a nyúlnak az emberrel ellentétben pislogóhártyája, belső szemhéja is van, ami eleve egy óriási különbség.

A pontos eredmények érdekében a tesztkörülményeket a valóságnak megfelelően kell kialakítani, azaz ha egy tesztanyag emberre gyakorolt toxicitását karjuk mérni, mivel végül az ember használja azt, akkor a kísérletet emberen kell elvégezni. Mai modern technológiákat alkalmazva ez már veszélytelenül elvégezhető.

1981-ben neves tudósok találkoztak a svédországi Uppsalában, hogy az állatkísérletek tudományos használhatóságáról értekezzenek. A tudományos tanács az állatkísérleteket, óvatosan fogalmazva ,,majdnem teljesen felesleges eljárások"-nak minősítette


Az állattesztek pontatlanok, eredményeik félrevezetők



Időnként botrányt kavarnak a már forgalomban levő gyógyszerek vagy élelmiszeradalékok, stb. káros hatásai. Mivel vannak olyan mérgező anyagok, amelyek az állatokra hatástalanok, de az emberben súlyos betegségek forrásaivá válhatnak és olyanok is, amelyek csak az állatokra vagy csak bizonyos fajtákra hatnak, de az emberre veszélytelenek. Így miután más módszerekkel bizonyították, egynémely előzőleg állatokon tesztelt és biztonságosnak nyilvánított termék, pl. gyógyszer emberre nézve károsító hatását később laboratóriumi állatokon képtelenek voltak produkálni a mellékhatást.

A hatvanas évek elején ennek, az állattesztek hamis eredményeiből származó tévedésnek anyák és gyermekek estek áldozatul. A világ számos országában születtek gyermekek végtag nélkül vagy fejlődésükben erősen visszamaradva azoktól az anyáktól, akik terhességük alatt bizonyítottan a Thalidomide nevű nyugtatót szedték. Ez az utóbb betiltásra került gyógyszerkészítmény a hagyományos toxikológiai vizsgálatokkal tesztelték, mégis később kiderült, hogy az emberi magzatban deformációt okoz.



A tesztek már csak azért sem helytállóak különösen a hosszú távon emberek által fogyasztott termékek, pl. ételszínezékek és egyéb adalékanyagok esetében, mert az ember másképpen reagál majd egy hosszú távú, folyamatos, kis mennyiségű és koncentrációjú szer adagolására, mint egy kísérleti állat az egyszeri, de legalábbis rövid lefolyású vizsgálatok során kapott nagy mennyiségű, erős koncentrátumokra.

Ha ez mind igaz, akkor miért alkalmazzák mégis világszerte - merülhet fel jogosan a kérdés mindannyiunkban. Az egyik lehetséges válasz, mint oly sok más esetben: az üzlet. A tesztek elvégeztetésével a cégek a vásárlók biztonságának ellenében leginkább a saját maguk érdekeit akarják védeni, hiszen termékük egy esetleges, előre nem jelzett mellékhatásával szemben a legbiztosabb alibi, hogy ők elvégezték-elvégeztették a ma elérhető ,,biztonsági előírásokat". Továbbá vásárlóikat - akik általában nagyon megbíznak a modern tudomány eredményeiben - próbálják biztosítani, hogy termékük biztonságos. Sokak számára pusztán a ,,Klinikailag tesztelt" felirat látványa és a tudat, hogy ellenőrzés folyik, már garanciát jelent.

Az esztelen kísérletezgetések a tények és a tiltakozások ellenére viruló üzletként tovább folytatódnak, már csak azért is, mert azok, akik bevezethetnék az alternatív technológiákat, anyagilag érdektelenek a kísérletek folytatásában.

Néhány teszt: Draize-féle irritációs tesztek

Az úgynevezett Draize-féle (a feltaláló, az amerikai dr. J. H. Draize neve után) irritációs tesztben a kísérletet végző személy egy teljesen tudatánál levő - mozgásában korlátozott állat - többnyire albínó nyúl, csipeszekkel kipeckelt szemébe cseppent különböző oldatokat, pl. sampont vagy körömlakkot (8. kép). A kísérleti állatot lekötözik, vagy a nyulak esetében egy erre a célra kialakított kalodába zárják, amelyből csak az állat feje lóg ki, ill. csak a nyakát tartja (nyakkaloda). A kísérlet közben előfordulhat, hogy a szereket elkerülni akaró állat kétségbeesett kapálódzásában a nyakát töri.










A teszt rendkívüli fájdalommal jár, hiszen a szem az érzékszervek közül a leginkább érzékeny. Még az igen enyhén maró vagy akár a teljesen semleges szerek is igen erős kínnal járnak, mert minden ,,nem oda való dolog" testidegen és a szervezet tiltakozását váltja ki.

A tesztanyagok szembe juttatását követően bizonyos intervallumokban, 12, 24, 48 óra, stb. a kísérletet végző személy feljegyzi a szem finom szövetei roncsolódásának a mértékét, amely lehet ödéma, bevörösödés, fekélyképződés, bevérzés vagy vakság.

A károsodás fokát egy irritációs skálán személyes becslések alapján határozzák meg. Ebből adódóan ugyanazzal a szerrel más laboratóriumban más és más eredményt kaphatunk.

Neves toxikológusok is egyet értenek abban, hogy a Draize-tesztek ,,durvák és pontatlanok, mert pusztán a megfigyelésen alapszanak".

Különös, hogy a legsúlyosabb kritikák magából az iparágból erednek. 1971-ben az Esso Orvosi Kutató Részlege és egy másik cég által kezdeményezett vizsgálat kimutatta, hogy a Draize teszt nem hiteles. A huszonöt laboratóriumban lefolytatott megfigyelés alapján a tanulmány rendkívüli eltéréseket fedezett fel mind a teszteredményekben, mind pedig a kísérletet levezető személyek esetében, akik a nyulak reakcióit felbecsülték. Végül kijelentették, hogy a ,,procedúra nem lehet mértékadó alapja semminemű új szabályozásnak".

1986 februárjában Johns Hopkins a Center for Alternatives to Animal Testing (Központ az Állattesztek Alternatívájáért) munkatársa kijelentette: ,,A Draize teszt nem tükrözi megfelelően az emberen létrejöhető irritáció fokát!"



Halálos dózis teszt (LD 50, letális dózis teszt)



Az akut mérgezés vagy halálos dózis tesztet annak megállapítására eszközölték ki, hogy mennyi az a szervezetbe juttatható anyagmennyiség, amennyitől a vizsgálatban részt vett tesztcsoport egyedeinek a fele elpusztul. Innen az elnevezés is: halálos dózis 50 (LD-50). Ezt az igen elterjedt tesztet kb. 1927 óta használják.

A teszt folyamán az esetek többségében egy tömlőn keresztül különféle szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagot, pl. arcpúdert vagy más kozmetikumot, vegyszereket, műanyag alapanyagot erőszakolnak az állatok gyomrába. A folyamatot ezért kényszeretetésnek is nevezik. Máskor a szereket a gyorsabb felszívódás érdekében a bőr alá fecskendezik, ill. a légnemű anyagok esetében gázkamrában vagy gázmaszkkal hosszan, akár több órás időtartamig is az állatokkal kényszerlélegeztetik.

A kényszeretetésnél a tesztelt anyagok a mérgező, maró és egyéb roncsoló hatásától, valamint a szervezetben okozott mérgezéstől eltekintve sokszor pusztán az anyag mennyisége is halált okoz. Máskor az állat a kiöklendezett szertől fullad meg, amitől apró szervezete szabadulni próbál. Kényszeretetésnél belvérzés és a tömlő okozta sérülések is megfigyelhetőek.

A kísérletben általában rágcsálókat: patkányokat, egereket és nyulakat, valamint nagyszámú kutyát és macskát, ritkábban majmokat használnak fel. Meg kell jegyezni, hogy a laboratóriumokban használt patkányoknak semmi közük az oly sokakban feleslegesen undort keltő ,,csatornapatkányokhoz".

Ez a teszt az egyes szerek toxikusságának meghatározására eleve megbízhatatlan eredményt ad, hiszen az egyes állatfajok sajátosságaitól, sőt, a fajon belül az egyes egyedek fizikai állapotától, korától, nemétől, is nagyban függ. Például a nikotin az ember számára már 0.9 mg/kg-os adagban halálos, de egy kutyának 9.2 mg/kg, egy galambnak 75 mg/kg, egy patkánynak pedig 53 mg/kg a halálos adag. Ilyen alapon a toxicitási vizsgálatok eredményét, főképpen azok emberre való alkalmazását akár jóslással is előre jelezhetnénk.



Teratológia



Kényszeretetéses eljárással történnek a teratológiai tesztek is, bár ezek célja nem a halálos dózis megállapítása, hanem a toxicitás finomabb következményeinek a felderítése. Itt a tesztanyagok koncentrációja és mennyisége az LD tesztben alkalmazottakhoz képest kisebb, viszont időtartamát tekintve sokszorosan meghaladja azt.

Maga a tudományág elnevezése a teratogén görög eredetű szóból származik. Teratosz jelentése szörny, génész jelentése pedig születés. Mindez a toxikológia területén arra utal, hogy ők maguk kárhoztatják ezeket a szánalomra méltó állatokat születési deformációra.

A vizsgálatok kényszeretetett majd mesterségesen megtermékenyített nőstényeken alkalmazzák. Mielőtt az anya megszülhetné utódját, utódjait, széndioxid gázzal megfojtják, amelyet a magzat kioperálása és felboncolása követ. A magzatnak a beetetett anyag miatti fejlődésének hibáiból például a csontjainak a torzulataiból következtetnek a mellékhatásokra. Az ilyen vizsgálatokat, de más vizsgálatokat is veszélyes és fájdalmas ellenőrző vizsgálatok, így például a szemüregből vagy a szívből való vérvétel, gerinccsapolás, vizeletvétel, stb., teszik az állatok számára még elviselhetetlenebbé.


Bőr irritációs tesztek



Ebben a tesztben az állatok szőrét leborotválják, esetleg a bőrt is megkaparják a nyers felületig. Ezután a tesztelni kívánt anyagokat a bőrre ill. a bőrbe kenik és a sebet letakarják majd befáslizzák vagy begipszelik. A gipszelés célja, hogy a kínlódó állat ne tudja a szert letisztítani, miközben fájdalmától szabadulni kíván. A szert adhatják fecskendővel is a bőr alá, de használatos az izomzatokba vagy akár a végbélbe való injektálás is.

A tesztek eredményeképpen hólyagképződés, vérzés és különböző fekélyek képződése lép fel. Némely maró anyag - a nyers bőrön még a legenyhébb anyag is az - teljesen áteszi magát a szerencsétlen teremtmény bőrén elevenen égetve őket. Ezek után meghatározott idő múlva a sebek vizsgálatával és a hatásának feljegyzésével fejeződik be a teszt.



A tudomány áldozatai: Orvostudományi állatkísérletek különösen a rákkutatás területén



Az 1970-es években a világon mindenütt háborút hirdettek a rákbetegségek ellen. A fejlett országok lázas kutatásba kezdtek, dollármilliókat költöttek. Az USA-ban, a Nemzeti Rákkutató Intézet évente 2 milliárd dollárral gazdálkodik, az Amerikai Rákkutató Társaság pedig adományokkal duplázza meg éves költségvetését6. A befektetett pénzösszegek ellenére a rákháború vesztett csatának látszik, hiszen 1971 óta a rákbetegségek előfordulása 18%-al növekedett, a betegségek áldozatainak száma pedig 7%-al nőtt4.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az összes ismert rákfajta mintegy 90%-a megelőzhető, mégis a rákkutatásra szánt összeg egy százalékának alig egy negyedét költik megelőzésre. A klinikai kutatások bebizonyították, hogy a legtöbb rákot a dohányzás, a magas zsírtartalmú, magas állati proteintartalmú és mesterséges adalékanyagokat tartalmazó ételek fogyasztása okozza.

Dr. Frank Rauscher, rákkutató, az ACS RESEARCH (Amerikai Rákkutató Társaság) elnöke kijelentette, hogy ,,A rákmegelőzés alapvető kihívást jelent, mert ez a végső remény a rákbetegségek legyőzésében."6.

A Physicians Committee for Responsible Medicine (Orvosbizottság a Megbízható Gyógyászatért, USA) nevű, orvosokból álló szervezet, rákmegelőzést és nem az állatokon végzett rákkutatási eljárásokat kutatja, támogatja. A PCRM beszámolt róla, hogy ,,a magas zsírtartalmú táplálkozás összefüggésbe hozható a vastagbél, mell, prosztata, petefészek, méh, méhnyak és egyéb rákfajták kialakulásával. Ehhez valószínűleg hozzájárul az állati eredetű élelmiszerek igen magas zsírtartalma, de ettől eltekintve a bizonyítékok azt sugallják, hogy ezeknek a proteineknek önmagukban rákkeltő hatásuk van!" 4.

Dr. Irwin D.J. Bross rákkutató, a New York-i Roswell Park Memorial Institute biostatisztikai igazgatója, a rákról alkotott hiányos ismereteinket a megtévesztő állatkísérleteknek tulajdonítja:

,,Az emberi rákot gyógyító egyetlen gyógykészítményt vagy eljárást sem produkáltak az állatkísérletek... ezek csak félrevezették és összezavarták a kutatókat, akik az egérről az emberre próbáltak következtetni és egymás után áldozták fel az állatokat. Tudományos szempontból az állati modelleket alkalmazó kísérlet szélhámosság. Magunk között szólva, az élveboncolók maguk is beismerik, hogy az állati modellek nem használhatóak, de megrántják a vállukat és folytatják, mert úgy vélik, hogy semmi más sem működik."5.

Azok, akik az állatkísérletekből profitálnak, folyamatosan bizonygatják, hogy az állatok pszichológiailag hasonlítanak az emberekhez, vagy elég hasonlítanak az emberekhez, vagy elég hasonlóak ahhoz, hogy ami egy patkány, egér, kutya, macska vagy más állat szervezetébe megy végbe, az fog történni az ember szervezetében is. Azonban Dr. Edward Sharpe kémikus kutató rámutat, hogy a rákos daganatok, amelyeket állatokon találtak, teljesen különböznek azoktól, amelyeket emberekben figyeltek meg.

A legtöbb állati rák a csontban, a kötőszövetben vagy az izomban (szarkóma), amíg a legtöbb emberi rákbetegség az élő hártyában (karcinóma) keletkezik21, az állatok a kicsiny laboratóriumi ketrecekbe zárva, többszörösen manipulálva, vagy másképpen fájdalommal és stresszel gyötörve, meglehetősen gyenge alanyként szolgálhatnak az emberi rák tanulmányozásához. Ezeket az állatokat igen gyakran erős sugárdózisnak teszik ki, hogy rák fejlődjön a szervezetükben, vagy nagy mennyiségben olyan anyagokat kapnak, amelynek egy ember sohasem lenne kitéve.

Az Amerikai Rákellene Társaság volt elnöke, Dr. Marvin Pollard beismerte az állatkísérletekkel kapcsolatos problémákat. ,,Véleményem szerint túl sokáig támaszkodtunk az állatkísérletekre és túlságosan hittünk benne. Most azt gondolom, kezdjük felismerni azt, hogy ami egy állatban végbemegy, az nem szükségképpen alkalmazható az emberre."

A rákbetegség kezelésének ma rendelkezésére álló három módozata közül - sebészeti beavatkozás, sugárterápia vagy kemoterápia - egyik sem garantáltan eredményes. Ha a rák e kezelések után el is tűnik, még nem teljességgel bizonyos, hogy nem bukkanhat fel újra. Minthogy a sugár ill. kemoterápiás kezelések, egészséges és beteg szöveteket egyaránt besugároznak vagy megmérgeznek, következésképpen további rákot vagy elviselhetetlen mellékhatásokat okozhatnak. A tipikus mellékhatások a hányinger, a hajhullás, a súlyos fertőzések, vérző sebek a száj körül, íny és torokfájdalom, a hasi traktus vérzése ill. fekélyesedése13.

Mellrák miatt kemoterápiával kezelt nők klinikai vizsgálatában 42% egyféle gyógyszert kapott és 79% több gyógyszeres kezelést kapott beteg nyilatkozta, hogy olyan komoly mellékhatásokat tapasztaltak, ami teljesen felborította életstílusukat. A többféle gyógyszert fogyasztó páciensek 29%-a írta rá önként a kérdőívre, hogy a kezelés ,,elviselhetetlen" volt és még egyszer nem lenne képes végigcsinálni.

Rendelkezésre áll számos nem mérgező vagy sugárzó kezelés is a rákbetegek számára, egyik ilyen a táplálkozási kezelés (pl. a Rudolf Breuss-féle böjt). Sajnálatos módon ezekről a metódusokról gyakran elfelejtkeznek vagy elfojtják a lényegesen jövedelmezőbb, ,,tradicionális" terápiák prókátorai, vagyis azok, akik gyógyszerek előállításában ill. forgalomba hozatalában érdekeltek. Dr. Linus Pauling, egy kétszeres Nobel Díjas tudós kijelentette, hogy ,,a rákháború nagy részben csalás" és ,,20 éve egyetlen új elképzelést sem engedtek ebbe a kutatási rendszerbe az anyagi érdekeltségekkel bíró csoportok".

Dr. Hardin Jones (az orvostudomány és a pszichológia professzora a kaliforniai Barkeley egyetemen), miután évtizedeket töltött a rák túléléseinek statisztikái között, a következő és megdöbbentő konklúzióhoz jutott: ,,Kutatásaim bebizonyították, hogy az egyáltalán nem kezelt rákos betegek általában négyszer annyi ideig élnek, mint a gyógykezelt páciensek."

Gyógyászati rendszerünknek kétségtelenül túl kell lépnie az elavult állati tanulmányozáson. Figyelmüket a kifinomultabb, ember alapú technológiák felé kellene fordítani és hangsúlyozni a rák megelőzését szolgáló programokat.

Dr. Neal D. Barnard szerint: ,,A megelőzés érdekében fokozottan kell vállalni a felelősséget az egészségünkért! Kerüljük a karcinogén anyagokat, tartózkodjunk az állati eredetű termékek fogyasztásától, a dohányzástól, a túlzott sugárzástól, a mesterséges adalék- és színezőanyagok fogyasztásától és a permetektől. Ellenőriztessük az ivóvizünket a lehetséges kémiai szennyeződések és radioaktív sugárzás felderítésére. Szorgalmazzuk a hivatalokat és a kormányokat a talaj ill. a levegőszennyezés csökkentésére, megelőzésére. Biztassuk a kutatókat, hogy klinikai, epidemilógiai és más nem állati kutató metódusokat fejlesszenek ki. Csak olyan kutatószervezeteknek adományozzunk, akik nem végeznek állatkísérletet. Inspiráljunk másokat is a rákmegelőzés természetes formáira, így segítsük megállítani ezt a második legtöbb halálos áldozatot követelő betegséget!"



Főemlősökkel való laboratóriumi kísérletek



A majmokat az emberhez való fiziológiai és biológiai hasonlóságuk keverte bajba. Az emberhez hasonlóan a majmok agya is asszimetrikusan működik, vérük is hasonló. Érzelmi képességüket tekintve nincsenek különbségek, például egy csimpánz vagy egy gorilla az ember számára egyértelmű, érthető, olykor megrázó módon képes hangulatváltozásait közvetíteni mozdulataival, mimikájával, hangjával. Akik ilyen állatokkal együtt éltek, rövid idő alatt mint teljes jogú személyeknek fogadták el őket. Azt gondolhatnánk, hogy a majmok megtévesztően emberi tulajdonságai valamiféle tiszteletet váltanak ki a kutatókban és védelmet nyújtanak a számukra. Sajnos ez nem így van. A főemlősök ,,tudományos felhasználásának" csak az emberi találékonyság szab határt. AIDS-el fertőzik meg őket, fellövik őket az űrbe, vegyszerekkel mérgezik, fizikailag és pszichikailag kínozzák vagy elektromos árammal ingerlik őket. A következőkben most néhány ilyen kísérlet kerül bemutatásra.





A majmokat az emberhez való fiziológiai és biológiai hasonlóságuk keverte bajba.



Általánosságban elmondható, hogy a nagy autógyárakban megbízásából ütközéses teszteket hajtanak végre gorillákon, csimpánzokon, máshol vemhes páviánokon. Az állatok az ütközések során iszonyatos sérüléseket szenvednek, az anyaállatok méhe megrepedt, a magzatok rögtön elpusztultak. Azok az állatok, amelyek túlélték az első ütközést, rövid időn belül egy második baleset-szimulációban is részt vettek. Az állatok nem kaptak érzéstelenítést, teljesen tudatosan élték meg az ütközést.

Egy hartdfordi, Connecticut állambeli pszichológus rámutatott, hogy egyes majmok miután agyuk egyik részét, az úgynevezett amygdalát - ez egy mandula alakú szerv - eltávolították, megették saját ürüléküket. Ehhez a kísérlethez nyolc, még ivaréretlen rhesus-majmot használtak. Elaltatták őket, felnyitották a koponyájukat és ,,egy vékony szívószállal" eltávolították az amygdalákat, hogy megfigyelhessék az ,,étrendi változásokat".

Egy HAD-I nevű speciális sisakot majmok fejére húztak, majd a Technology Inc. kutatói által konstruált pneumatikus meghajtású dugattyúval ütötték az állatokat. Miután kiderült, hogy így tizenhárom kísérleti majmon nem idéztek elő agyrázkódást, erősebb szerkezettel, a HAD-II-vel próbálkoztak: így már szívkárosodás, vérzések és agyi károsodás mutatkozott. Hat nappal később a 49-2. számú kísérleti majmot megint HAD-II-vel ,,kezelték" és harmincnyolc nap múlva addig ütötték a sisakon keresztül, amíg el nem pusztult. Az ideiglenesen életben maradt állatok többségén időnként különböző rohamokat észleltek, és - a kutatók éles szemű megfigyelései szerint - ,,a majmok kifejezetten abnormálisan viselkedtek. Fejüket a földhöz szorítva gubbasztottak a ketrec sarkában."

A londoni Neurológiai Intézet egyik toxicitási tesztjében akrilamiddal mérgezett narancsot és banánt etettek páviánokkal. Ezt az anyagot többek közt a papírgyártásban használják. Az állatok legyengültek és elvesztették egyensúlyérzéküket - például ha felemelték a mellső lábukat, akkor az oldalikra estek. ,,ugató hangjuk egyre rekedtebb lett és egy, a B2 jelű páviánt kivéve végül mind elnémultak. A mérgezést mindaddig folytattok - számol be egy kísérletet végző személy - amíg a gyengeség és a végtagataxia (mozgáskoordináció hiánya) már az állatok képtelenek voltak fekvő helyzetükből felemelkedni. Az arc- és állkapocsizmok elgyengülése miatt csövön keresztül kellett táplálni őket."

Egy sugárzást vizsgáló kísérletben kilenc rhesusmajmot székekbe szíjaztak, és teljes testirritációnak vetették alá. Két órán belül a kilenc közül hat nyáladzott, hányt és kényszeredetten rágott. A kísérletet más állatokon is elvégezték, majd felboncolták őket. A kísérlet eredménye - minő meglepő - a sugárzás roncsolja az epét.

A Brooks Légierő Bázison, Texasban rhesusmajmokat szíjaztak egy B12-es repülőszimulátorba. Először elektromos árammal ösztökölték őket - hogy gyorsan megtanuljanak ,,repülni" a szimulátoron - majd gamma sugarakkal irritálták őket, hogy megtudják, kiállnák-e azt ,,a tíz órát, ami egy képzeletbeli moszkvai bombázáshoz szükséges lenne". A legnagyobb sugárdózissal kezelt ,,állatok erősen hánytak és különösen letargikusak voltak mielőtt megölték volna őket" - ill. a sugárzás ölte volna meg őket. Az esetről nemrég egyik magyar kereskedelmi tv csatorna filmet mutatott be, igaz finomítva és erőteljes hatásvadász elemekkel ugyan, de a valóságot nem elferdítve.

A majmok fölöttébb intelligens lények, képesek elsajátítani a süketnéma jelbeszédet, és azt racionálisan használni. Bonyolult logikai feladatok megoldására is képesek, sőt, értelmetlenül állunk igen fejlett morális érzékük előtt is!

Carl Sagan és Ann Druyan az Elfeledett ősök árnyéka című könyvükben egy érdekes esetet írtak le: Egy pszichológiai kísérletben állatokat választás elé kényszerítettek. Kiéheztetett majmokat egy speciális etetővel ellátott ketrecbe zártak. Ha a majom ételt akart venni, akkor a társár áramütés érte. Az állatoknak választaniuk kellett az éhezés vagy a társaikat elektrosokkal való ingerlés között. Mikor ezt a helyzetet felismerték, a majmok nagy része inkább két hétig nem evett, mintsemhogy társainak fájdalmat okozzon!

A kísérletekről Sagan a következőket írja: ,,Ezek a makákók sohasem jártak vasárnapi iskolába, sohasem hallották a tízparancsolatot, sohasem ültek végig egy órát az iskolapadban az állampolgári ismereteket hallgatva, mégis úgy tűnik, szilárdan állnak moráljuk talaján és állnak ellent a rossznak. Vajon ha felcserélnénk a kísérlet szereplőit, és a makákó tudósok ugyanezt művelnék velünk, emberekkel, vajon mi ugyanígy reagálnánk-e?"

A laboratóriumi majmok többsége, mintegy 90%-a vadon befogott állat, aminek következtében számuk természetes élőhelyeinek igen megcsappant. Az 1954 és 1960 közötti időszakban egyedül az USA kutatási céljaira mintegy 1.500.000. rhesusmajmot importált.

Az esztelen begyűjtések súlyos veszélyt jelentenek a kirabolt élőlények ökoszisztémájának egyensúlyára és az erdők esztétikájára. A szállítás a jelentős veszteségek miatt gazdaságtalan, sőt, erkölcsileg és ökológiailag is komoly problémát jelent. Emiatt ma már egyre növekszik a tiltakozók tábora.

Az IPPl, azaz a Nemzetközi Főemlősvédő Liga is aggodalmát fejezte ki. Szerintük évente kb. egymillió főemlőst ejtenek fogságba az erdőkben, majd 200.000.-et különféle laboratóriumoknak adnak el. A fennmaradó 800.000. állat a fogság körülményei miatt, még inkább a szállítás megpróbáltatásai következtében pusztul el!



Azonban ne gondoljuk, hogy a tiltakozások és a gazdaságtalan módszerek az illetékeseket a befogások mellőzésére ösztönöznék: az USA-ban a 80-as évek végén létrehozták a Nemzetközi Csimpánz Nevelő Tervet, melynek lényege az volt, hogy öt különböző helyszínen létrehoznak csimpánznevelő intézeteket, amelyek képesek majmokkal ellátni a kísérleti laboratóriumokat ill. az egyetemi boncolások növekvő igényeit. Ez az intézmény 1993-ban az ártatlan hangzású Coulston Alapítvány kezébe került, ami számunkra csupán annyiból érdekes, hogy vezetőjének hozzáállása jól példázza azt, hogy az üzletemberek és kutatók számára az állatok pusztulása kiváló profitot eredményez, de nem elhanyagolható hogy emellett a biztos munkahely és az esetleges hírnév megszerzése is óriási motiváló erő számukra. A Coulston Alapítvány tulajdonosa, Frederick Coulston, vagy ahogyan magát nevezi, a ,,toxikológia atyja" erősen pártolja a főemlősök alkalmazását a hagyományos és toxikológiai kísérletekben. Az állatokat nem szívleli, a csimpánzokat ,,gonosz és agresszív" állatokként jellemezte. A The Boston Globe nevű folyóiratnak adott nyilatkozatában elismerte, hogy vegyszereket fújt a majmok szemébe.


A NASA ,,Bion-11" programja



A továbbiakban az űrkutatásban élenjáró NASA ,,Bion-11" fedőnevű USA-Francia-Orosz közös projektjéről lesz szó, amelyet tőlünk nem is oly messze, Oroszországban végeztek, valamint azért is érdekes, mert a folyamatos fejlesztésekben magyar kutatók is aktívan részt vállalnak.

Amíg a világ az űrkutatásban elért sikereknek örül, addig a saját alkalmazottak lidércnyomásszerű információkat szivárogtatnak ki az ügynökség központi laboratóriumából, a kaliforniai Ames Kutatóközpont-ból.

A kiszivárgott értesülések és számos titkon készített fotó tanúbizonysága szerint a ,,Bion-11" jelű kísérletben alkalmazott majmok agyára és bőre alá elektromos elektródákat, érzékelőket és vezetékeket ültetnek, koponyájukba csavarokat süllyesztenek. Ezt követően egyfajta mozgást korlátozó kalodába ültetik őket, a fej, a törzs, a lábak rögzítettek, a kezek mozgása is eléggé korlátozott. Minden természetes életszükségletüket, mint pl. a táplálás, itatás stb. gépek irányítják. Summázva a dolgokat élő gépekké változtatják őket.

A kísérletek a súlytalanság tanulmányozása céljából folynak, holott emberi asztronauták már sok száz napot eltöltöttek az űrben. További értelmetlenségre ad okot az is, hogy a világűrt megjárt emberekről lényegesen pontosabb eredményeket kaphatunk, hiszen egy ilyen kísérletben való részvétel pontos eredményekkel szolgál, a kísérlet instrukcióinak maradéktalanul eleget tud tenni azon egyszerű oknál fogva is, hogy a hatásokról szóban is képes beszámolni.

A NASA-nál megfordult szemtanuk bizonyítékot szolgáltattak arra nézve, hogy a csapnivaló sebészi munka, a műtétek alatti és utáni gondoskodás hiánya ill. hanyagsága következtében az előkészítési idő alatt több, mint egy tucat majom pusztult el a laboratóriumban.

Különböző állatvédő szervezetek most az USA, Francia- és Oroszország kormányát kérik, hogy ne támogassák pénzükkel a kísérleteket, ami egyedül az Egyesült Államoknak eddig mintegy 33 millió dollárjába került! Amerikában ugyan óriási közfelháborodást okozott a ,,Bion-11", így azt átmentették Oroszországba, ahol már nem igazán kellett szembenézniük a közvéleménnyel, a további kísérletezés folytatódott, a ,,Bion-11" fellövésre került, fedélzetén két rhesusmajommal. Az állatok két hétig maradtak fenn. A landolást követő második napon egyikük elpusztult. A következő, sorban a tizenkettedik fellövés 1998-ban volt szintén két majommal. A ,,Bion-12" előkészületei már ukrán és magyar kutatógárdával kiegészülve folytatódtak...


A rhesusmajom, avagy a tudomány egyik legnagyobb áldozata



Mivel már nagyon sokszor szóba került, ezért egy rövid fejezetben ismereteket szeretnék nyújtani az rhesusmajmokról:

A makákó majmok változatos élettérben fordulnak elő, elsősorban Ázsiában. A makákók közül a kis méretű rhesusmajmot (macaca mulatta) használják leginkább a kutatásokban. Főként Indiában és Észak-kelet Kínában, Indokínában és Nepálban honos. Indiában számuk oly mértékben megritkult, hogy a kormány végül kénytelen volt betiltani az állatok exportját.

A makákó harcos, intelligens főemlős, kis, 37-76 cm-es tömzsi testtel, hosszú kezekkel és rövid lábakkal. Vannak fajták, amelyek a fákon, mások a földön élnek.

A makákók változó számú csoportokban élnek, közösségi tudatuk igen fejlett. Társadalmi rendjükben a nőstényeknek és a hímeknek is lehet vezető szerepük. A közösség tagjainak szabott feladata van a makákók társadalmi felépítésén belül, például a nézeteltérések békés rendezésében, az őrködésben vagy az élelemszerzésben. Amíg a nőstények az újszülötteket gondozzák, addig a hímek vigyáznak az ifjú majmokra.

A rhesusmajmok meghamisítatlanul a tudomány áldozatai, és nem vigasztalhatja őket az a tény, hogy a vér RH, azaz Rhesus-faktora róluk kapta a nevét.


A divat áldozatai



A szőrméjükért a vadonélő állatokat vagy fegyverrel ejtik el, vagy csapdázással fogják be. A csapdával elejtett állatok lassan elvéreznek vagy éhen halnak. Az ilyen prémek nagy részét fel sem lehet használni. Bizonyított tény, hogy a prémvadászok mára számos európai országból kiirtották az egykor őshonos állatokat, mint pl. a hódot és a cobolyt. Azonban az emberi ,,leleményesség" határtalan: ez év februárjában nagy visszhangot és felháborodást okozott az a hír - amellyel több országos napilap és televíziós hírműsor is foglalkozott - , hogy Győr-Moson-Sopron megyében elterjedt divat a rókák horogra csalása állati belsőségekkel, majd az így elfogott, legyengült állat kalapáccsal történő agyonverése. Az ok ,,egyszerű": nincsen fegyver által ütött seb a bundán, amelyet ezt követően a bundakészítő munkadíj fejében el is készít, így jelentős költségmegtakarítás mellett pompázhatnak a bundák új ,,tulajdonosai".





A szőrmehasznú állatok, amilyen többek között a sarki róka is, több négyzetkilométeres természetes territóriuma helyett a tenyésztelepeken alig 40X40 cm-es ketrecekben, nem egyszer harmadmagával kénytelen élni, majd miután kifejlődött a feldolgozás számára a legoptimálisabb prém, a bunda sérülésének elkerülése érdekében szájba és végbélbe rakott majd feszültség alá vont elektródákkal vagy gázzal ölik meg. A megölt állatok azonnal megnyúzásra kerülnek.



Összegezve a szőrmeipar tevékenykedését, elmondhatjuk, hogy egyetlen bunda elkészítéséhez vidrából 20-30, nyércből 36-60, mókusból pedig 100-400 állat bundája szükséges, ami évente több, mint 40 millió prémes állat nevelését jelenti intenzív körülmények között22.

Igaz, nem szőrme téma a libák tépése, de sok liba a tömés előtt azt is megéli, hogy kitépik tollaik nagy részét. Ezt követően hat hét alatt nő ki újra a tolla, ekkor válik újra téphetővé. Sok libát életében háromszor is megtépnek.

Történik mindez annak ellenére, hogy ezek a szőrmék szintetikusan és természetes anyagokkal könnyen pótolhatóak és lényegesen olcsóbban elő is lehet állítani azokat.


Az állatkertek



Vadállatok kerülnek befogásra - döntő többségben illegálisan és nagy számban védett fajok - az állatkertek számára, ezek közül is csak kevesen jutnak el élve ,,rendeltetési" helyükre. Sok állatkert nem képes megadni és biztosítani az eredeti élőhely ill. annak közel azonos eredeti élőhely nyújtotta szükségleteket (13. kép). A nem kielégítő tartási körülmények között az állatok neurotikussakká, betegekké, gyengékké válnak, legtöbbjük szaporodásra való hajlamát is elvesztette. Az új állatkerti szabályozás következtében a vadállattartás szigorú feltételekhez kötött, a kifutók, ketrecek átalakítása hatalmas anyagi terheket jelent, amely előteremtésének hiányában az állat máshol való elhelyezését vagy elpusztítását is elrendelhetik. Szerencsére a veszprémi állatkertben egyes medvefajok elhelyezésének új normáit meg tudták oldani, azonban egy, Szeged közelében levő magán nagymacska farm fennmaradása ill. az található állatok elhelyezés a dolgozat írása alatti időben még nem megoldott.




A cirkuszok



A cirkuszi állatokat szokásaik és képességeik ellenében olyan mutatványokra kényszerítik, amelyek rendkívüli stresszt, szenvedést okoznak. Gondoljunk csak bele, hogy mennyire nem természetszerű cselekedete mondjuk egy tigrisnek lángoló karikán átugrania vagy egy elefántnak két lábra állva pózolnia. Eme képtelen és felesleges kunsztokra az állatokat kényszerítő eszközökkel, többnyire veréssel bírják rá, olykor komoly sérülést szenvedve, néha halállal végződően (14. kép). Vándorló cirkuszok esetében az állatok óhatatlanul sínylik az utazást, ha az állat közben komolyabban megsérül, beteg vagy már nincs rájuk a továbbiakban szükség, a további sorsuk nem kétséges.










Az állatviadalok



Szórakozásból, erőfitogtatásból, patakokban folyó vérből szerzett tisztelet. Spanyolország bikaviadalainak a kulisszái mögé betekintve már nem is oly férfias szórakozás ez, ami nem más, mint egy beteggé, félvakká tett jámbor, növényevő állat páni félelme, értetlensége, kilátástalan védekezése és meggyilkolása. Ezeknek a halálra sebzett állatoknak a küzdelme és halála egyes emberek számára népünnepély. További fiestákon a faluk utcáin hajszolják a halálba a bikákat, mindez belgiumi változatban ugyanígy néz ki, csak ott fellocsolt utcákon lovak futnak, a síkos talajon az állatok többsége elcsúszik, és lábát töri. Ezek a dolgok ugyan legálisak, de ne feledkezzünk meg a kutya, kakas, medve és még számtalan állatfaj viadaláról, amelyek ugyan törvény által a legtöbb országban tiltottak és a polgárok többsége elítéli, mégis virágzó ,,feketepiaci" ágazat.




Kisállatkereskedelem



Vadon élő madarak esetében az értékesnek számító tolldíszük miatt oly mértékű az állatok befogása, hogy számos madárfaj kipusztulásának ez volt az oka. Továbbá szintén a kisállatkereskedők az okai annak a nagyméretű exporthóbortnak, amelynek során a végső célállomást, azaz az állatkereskedéseket csak kevés állat éli meg, a többségük azonban a szállítás során elpusztul.


Vadászat, halászat



A vadászó és halászó ember közvetlenül felelős számtalan állatfaj kipusztulásáért (15. kép) ill. a természetes folyamatokba való erőteljes beavatkozás miatti egyensúlyi problémák miatt: ezen tények alátámasztására elég csak hazánkban körülnézni és megvizsgálni a róka és fácán populációk közti viszonyt vagy akár a nemzetiségtől független orvvadászatra ill. a nagyrészt olasz vadászok által lemészárolt, védett és fokozottan védett madárfajtáink sokezres elpusztított állományára.

Következményként már Európa nagyrészében mesterségesen kell tenyészteni a kilövésre óhajtott állatokat. Magyarországon is bevett tapasztalat, hagy a fácántelepeken felnevelt madarakat a vadászat megkezdése előtt engedik szabadon, olykor első szabad repülésük ívét egy sörétcsoport töri meg, máramennyiben a ketrecben egyáltalán megtanultak repülni. Amennyiben nem, úgy az állat feldobásával segítik a jól felfegyverzett, büszke vadász elé.

A húsevés áldozatai

Ha ebben a fejezetben az idáig felsorolt állati szenvedést és pusztulást összeadnánk, még akkor sem jutnánk a közelében sem annak a hatalmas méretű kizsákmányolásnak a közelébe, amit az emberek húsigényét kielégítő állattartásban milliárd számra elpusztult állatok szenvednek el (16. kép). Az ember ezen a téren tanúsított szűklátókörűsége, a bevett szokások, tradíciók a legtöbb esetben eltakarják a szemünk elől a legnagyobb problémákat. Ezeket az állatokat minden természetes igényüktől, méltóságuktól megfosztva, a tenyésztők kénye-kedvére a piaci igények és a minél nagyobb haszon reményében pusztán hús és állati termékek előállítására szakosodott gépekként tartják.


[/b



Az állattenyésztés egyik legszélsőségesebb formája a libahízlalás: az ún. ,,májliba" több hetes hízlalás során naponta több alkalommal vagy egy csövet dugnak le a torkukon vagy egy erre a célra kialakított csöves szerkezetre húzzák fel a nyelőcsövüket, és így juttatják le az amúgy megszokott, normális táplálékmennyiség többszörösét. Ha a tömés után nem vágnák le őket - melynek során 100 g-os májuk 400 és 1200 g-ig növekszik, nagyrészük napokon belül elpusztulna. Így is elmondható, hogy a tömés során majd 6-8%-uk elpusztul a nyelőcsősérülések a begy meg- és szétrepedésétől a nagy mennyiségű tömésre felhasznált kukorica miatt.



A szükségtelenül elpusztított állatok többsége a vágóhidakon leli a halálát, ezért a húst mellőző táplálkozás elsődleges az állatok sorsának jobbítására, a Föld környezeti állapotának megóvására és saját egészségünk megőrzésére is.







Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Kihaló faj lett
  2007-08-31 00:17:18, péntek
 
  Kihaló faj lett a különleges japán macska

A japán Környezetvédelmi Minisztérium átminősítésével az Iriomote macska a veszélyeztetett fajok Vörös Listáján a kihaló fajok csoportjába került.

Az Iriomote macska (Prionailurus iriomotensis) kizárólag a japán Okinava prefektushoz tartozó Iriomote szigeten él. A ritka állatfaj 1967-es felfedezése óta a veszélyeztetett fajok közé tartozik. Egy 1985-ben és egy 1994-ben végzett becslés szerint a faj teljes állománya mindössze 100 egyedet számlál.

Egy három éve tartó felmérés szerint az egyedszám az elmúlt évtizedben továbbcsökkent. A kutatók szerint a természetes élőhely csökkenése és az autóforgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a kihalás szélén álló macska számára. A japán Ryukyu Egyetem professzora, Masako Izawa, aki több mint két éve foglalkozik az Iriomote macskák kutatásával, úgy véli, a természetes élőhely védelmével, valamint a járműforgalom okozta balesetek megelőzésével lehetne határt szabni az egyedek fogyásának.

Az Iriomote macska akkora, mint egy nagyobb termetű házi kandúr. Szürkés barna irhát visel, ami a sziget trópusi erdőségeiben való rejtőzködését segíti elő. A korábban egyedinek vélt macskafaj genomjának nemrégiben lebonyolított elemzése szerint a délkelet-ázsiai leopárdmacska egyik alfajának tekinthető, és feltehetően a sziget 200 000 évvel ezelőtt bekövetkezett, ázsiai kontinensről való leválását megelőzően települhetett jelenlegi élőhelyére.




Iriomote első lakosai nem sokkal a második világháború után érkeztek a szigetre, amely mostanság mintegy két és fél ezer embernek ad otthont, és egyre kedveltebb turista látványosságnak számít, látogatóinak száma eléri az évi 350 ezret. Izawa szerint kétség nem fér hozzá, hogy a faj fennmaradására nézve a legnagyobb veszélyforrást az ember jelenti, a természetes élőhely pusztításával és feldarabolásával.

Noha Iriomote autós forgalmát egyetlen főútvonalon bonyolítják le, a parton vezető út átszeli a macskák vadászterületét. A faj a tápláléklánc csúcsán helyezkedik el, áldozatai között a kistermetű emlősöktől a madarakon, a kígyókon, és a gyümölcsevő denevéreken át a rákokig számos állatfaj egyedei szerepelnek, de macskaféléktől szokatlan módon előfordul, hogy békára is vadásznak. Sajnos az elmúlt években az éjszakai vadászat során már legalább 41 macskát gázoltak el (ez az a szám, amelyről a környezetvédelmi hatóságok tudomást szereztek).

A sérült illetve beteg állatok ápolására a sziget Vadvédelmi Központja 1995 óta egy állatklinikát működtet, amely eddig 12 macska ellátását biztosította, ebből négyet bocsátottak vissza sikeresen a természetbe. A balesetek megelőzése céljából az autósokat az út mentén elhelyezett táblákkal figyelmeztetik, valamint a ritka jószágok számára az úttest alatt a veszélytelen átkelés céljából 80 speciális aluljárót is kialakítottak.

A szigeten azonban nemcsak az Iriomote macskák fennmaradása vált kérdésessé. Veszélyben vannak a macskák étlapján szereplő békák is, amennyiben a tavaly Tokió közelében feltűnt gombafaj eléri a szigetet, ugyanis ez a hüllők számára végzetes. A békák pusztulása pedig óhatatlanul érintené a kihalás szélén álló macskafajt is. A gombafertőzés betörését a helyi környezetvédelmi aktivisták a kikötőkben lerakott dezinficens szőnyegekkel és az ide érkező turisták figyelmeztetésével igyekeznek megelőzni.

A szigetre özönlő turistaáradatnak azonban nem lehet elejét venni. Iriomote Japán egyik legszegényebb régiójába tartozik, amin a helyi lakosság az idegenforgalom fejlesztésével próbál javítani. A környezetvédők tiltakozásának dacára 2004-ben újabb, 423 vendég befogadására alkalmas szállodát nyitottak. Az Iriomote Vadvédelmi Központ kutatója, Mari Okamura a legnehezebb feladatnak azt tartja, hogy a helyi lakossággal megértessék, miért olyan fontos a faj megóvása. Okamura megítélése szerint a turizmus fejlesztésének állami szabályozása sokat segíthetne a macskák természetes élőhelyének védelmében, és nagy előrelépésnek tartja a faj Vörös Listán elfoglalt helyének mostani átminősítését.

 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Humor
  2007-08-31 00:10:44, péntek
 
  Székely bácsi a falu bíróságán, el akar válni a feleségétől.
Kérdezi a bíró:
- Mért akar elválni a feleségétől, Pista bácsi?
- Mert megcsalt a szomszéd gazdával.
- És maga, Pista bácsi, még sosem csalta meg a feleségét?
- Hát dehogynem.
- De hát akkor mért akar elválni, hiszen maga se jobb az asszonynál?
- Ejj, maga nem ért engem, bíró úr! Ha én a csizmámmal belelépek a
tehénszarba, csak lemosom, és ugyanolyan lesz, mint vót. De ha a tehén
jön és beleszarik a csizmámba, hát azt a csizmát maga se venné többet
fel!






Link


Link


 
 
0 komment , kategória:  HUMOR  
     1/23 oldal   Bejegyzések száma: 224 
2007.07 2007. Augusztus 2007.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 224 db bejegyzés
e év: 3291 db bejegyzés
Összes: 22851 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3759
  • e Hét: 32510
  • e Hónap: 99757
  • e Év: 2229285
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.