Regisztráció  Belépés
orsi1.blog.xfree.hu
"...az igaz embert egyedül az idő mutatja meg, míg a hitványra első percben ráfigyelsz. " --------- "A problémák azért vannak, hogy megoldjuk ... S. Orsi
1967.12.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/16 oldal   Bejegyzések száma: 156 
Védelem napozáskor :D
  2007-09-30 21:15:11, vasárnap
 
  Hogy is kell a nap káros sugai ellen védekezni???





 
 
0 komment , kategória:  Képek  
Elárverezték a világ legöregeb
  2007-09-30 08:06:54, vasárnap
 
  Elárverezték a világ legöregebb és legdrágább whisky-jét

Több mint 29 ezer fontot fizetett egy ismeretlen licitáló egy 157 éves skót whisky-ért egy pénteki aukción. Ennyi pénzt valószínűleg még nem fizettek árverésen skót whisky-ért.

A most elárverezett Bowmore single malt whisky-t 1850-ben palackozták, és egy magánember árverezte el. Az ismeretlen nyertes, aki telefonon keresztül licitált a 157 éves italért végül 29400 fontot, azaz tíz és fél millió forintnak megfelelő összeget fizetett a palackért.

A nyertes a Bowmore cég elől vitte el az italt, amelyik a főzde új látogató központjában szerette volna elhelyezni a legrégebbi még létező üveget. A vállalat igazgatója elmondta, hogy utolsó licitjükkel már túllépték az előre meghatározott összeget, de az ismeretlen végül még annál is többet ajánlott.

 
 
0 komment , kategória:  Ilyen-olyan  
Minden harmadik felnőtt rendsz
  2007-09-30 08:01:33, vasárnap
 
  Minden harmadik felnőtt rendszertelenül étkezik

Minden harmadik felnőtt rendszertelenül étkezik Magyarországon, és bár a fő étkezés továbbra is az ebéd, egyre nő azoknak az aránya, akik számára a vacsora az első - derül ki a GfK Hungária felméréséből. Egyre többen vannak azok - jelenleg a megkérdezettek 9 százaléka, - akik sosem reggeliznek, de azok is, akik két étkezés között is harapnak valamit.

A GfK felméréséből kiderül, hogy az emberek kétharmada minden nap meleg ebédet eszik, egyharmada pedig meleg vacsorát. A többség a legszívesebben a hagyományos, főzött leveseket, a szárnyasokat, a burgonyát, a gyümölcsöket és zöldségeket, a sajtot, a tojást és a tésztaféléket fogyasztja, de népszerű a kifli és zsömle, valamint a felvágottak és kolbászfélék is. Az asztalra kerülő tíz leggyakoribb étel és ital a fehér kenyér; a kávé; a hagyományos, főzött levesek; a gyümölcsök; az ásványvíz; a tea; a tej; a kifli és zsömle; a zöldség és a csapvíz.

A megkérdezettek több, mint fele - a nők 83 százaléka, a férfiaknak pedig 31 százaléka - szívesen főz, minden negyedik pedig naponta készít ebédet vagy vacsorát. Az ételekkel kapcsolatban a válaszadók a legfontosabbnak azt tartják, hogy gyorsan kész legyen, második helyen áll, mint szempont, hogy egészséges legyen, és csak harmadikként rangsorolták az ízletességet.

A felmérésből kiderül, hogy viszonylag kevesen választják a munkahelyi és iskolai étkezési lehetőségeket, a megkérdezetteknek mindössze 14 százaléka - főként a középiskolások és a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, egyedülálló, dolgozó férfiak - mondta azt, hogy így oldja meg a napi étkezését.

 
 
0 komment , kategória:  Ilyen-olyan  
Minden harmadik fiatal dohányz
  2007-09-30 07:57:31, vasárnap
 
  Minden harmadik fiatal dohányzik

Minden harmadik magyar rendszeresen rágyújt, a passzívan dohányzók aránya pedig 65 százalék. A diákok körében is riasztóak az adatok: egyre korábban próbálják ki a gyerekek a cigarettát, és a 13-16 éves korosztályban - csakúgy mint a felnőtteknél - minden harmadik fiatal dohányzik.

Magyarországon a legsúlyosabb szenvedélybetegségnek a dohányzás számít: a felnőtt nők negyede, a férfiaknak pedig 40 százaléka nyújt rá rendszeresen. Évente több mint 28 ezren dohányzással összefüggő betegség miatt halnak meg. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik halálesetért a cigarettázás tehető felelőssé - hangsúlyozta Szűcs Erzsébet, az egészségvédelmi főosztály vezetője az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetének a dohányzás visszaszorításáról szóló sajtótájékoztatóján, kedden.

A szakember a családi negatív példáról elmondta: a dohányzó tanulók 90 százaléka dohányfüstös környezetben nevelkedik. A fiatalok egyébként egyre korábban találkoznak először ezzel a káros szenvedéllyel, és a rendszeresen cigarettázó gyerekek száma is nő. A legutolsó felmérés szerint - a felnőttekhez hasonlóan - minden harmadik 13-16 év közötti diák rá szokott gyújtani - fejtette ki Szűcs Erzsébet. Hozzátette: ezek a gyerekek 18 éves korukra már függővé válnak.

A korai (15-64 év közötti) halálozási adatok évtizedek óta nem változtak, ugyanannyian haltak meg 1979-ben dohányzással összefüggő betegségekben, mint 2003-ban - mutatott rá a főosztály vezető. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy 100 ezer magyar férfi közül 700, a budapestiek közül pedig 550 halt meg ilyen betegségekben. A nők esetében magyarországi viszonylatban 350, a fővárost tekintve 300 halál tudható be évente a káros szenvedélynek - közölte Szűcs Erzsébet.

A szakember arról is beszélt, hogy a fővárosban kerületenként is vannak eltérések: férfiaknál az országos átlagot meghaladó halálozás a VII., VIII. és IX. kerületben, nőknél pedig a IV., VI., VII., VIII., IX., X. és a XX. kerületben van.

A sajtótájékoztatón résztvevő szakemberek mind azt hangsúlyozták, hogy a dohányzás elleni fellépést népegészségügyi prioritássá kell tenni, a társadalom valamennyi tagját tájékoztatni kell a káros hatásokról. A legfontosabb megakadályozni, hogy a fiatalok kipróbálják a cigarettát, illetve minél nagyobb réteg leszokását kell segíteni - hangzott el a tájékoztatón.

 
 
0 komment , kategória:  Ilyen-olyan  
Ismeretlen indián törzsre bukk
  2007-09-30 07:48:41, vasárnap
 
  Ismeretlen indián törzsre bukkantak Peruban

Ismeretlen indián törzsre bukkantak Peruban az Amazonas mentén. A kutatók illegális favágók utáni nyomozás közben pillantották meg a főként nőkből és gyerekekből álló csoportot. A róluk készített felvételek egyértelműen cáfolják az esőerdő területeire pályázó olajipari cégek vezetőinek azon állításait, miszerint az ilyen törzsek egyáltalán nem léteznek.

Az Amazonas folyó egyik mellékága mentén, a perui-brazil határ közelében indiántörzsre bukkantak a szakemberek. A biológusok elsősorban engedély nélküli favágók után kutattak, amikor meglátták a folyóparti kis települést. A tudósok szerint ugyanilyen építményeket láttak 1980-as években a Mascho Piro törzs lakóhelyén is.

A felvételeknek a legjobban a környezetvédők és az antropológus örülhetnek, akik régóta ellenzik a perui kormány azon törekvését, hogy nemzetközi olajipari cégeknek adjanak lehetőséget a Limától 900 kilométerre lévő dzsungel kiaknázására. Ezeken a területeken eddig csak sejteni lehetett őslakosok jelenlétét. A perui állami olajvállalat vezetője korábban egyenesen abszurdnak nevezte az erről szóló mondákat. Egy londoni jogvédő csoport becslései szerint 15 elzárt törzs létezhet Peruban, és ezekre az emberekre halálos veszélyt jelentenek az illegális fakitermelők és az olajcégek dolgozóik által terjesztett betegségek is.

 
 
0 komment , kategória:  Ilyen-olyan  
Gyurcsány a felelőst keresi a
  2007-09-30 07:46:31, vasárnap
 
  Gyurcsány a felelőst keresi a hírTV felvételei miatt

Felelősségre vonná Weiszenberger László volt kiskunhalasi kistérségi megbízottat Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök vizsgálatot kért Bajnai Gordon önkormányzati minisztertől arról: valódiak-e a hírTV által bemutatott rejtett kamerás felvételek és ha igen, milyen jogi lépésekkel lehet megbüntetni az uniós pénzeket lefölöző Weiszenberger Lászlót.

Gyurcsány Ferenc arra kéri a fejlesztéspolitikáért felelős minisztert, Bajnai Gordont, hogy haladéktalanul vizsgálja meg, milyen jogi lépésekre van szükség a szerdán nyilvánosságra került rejtett kamerás felvételekkel kapcsolatban - tájékoztatott a kormányszóvivő csütörtöki közleményében. Az uniós pénzekkel ügyeskedőket meg kell büntetni, de a több tízezernyi tisztességes pályázót nem lehet "kollektív bűnbaknak" kikiáltani - hangsúlyozta Daróczi Dávid.

Ha a rejtett kamerás felvételek valódinak bizonyulnak, és tényleg visszaélés történt, késlekedés nélkül intézkedjen, hogy érvényt lehessen szerezni a törvényeknek - ezt kérte a kormányfő Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési minisztertől, aki a fejlesztéspolitikáért is felelős.

A hírTV tegnap mutatott be egy felvételt, amelyen a volt kiskunhalasi kistérségi megbízott az uniós pályázati pénzek visszaosztásának módszeréről beszél.

Azt magyarázza, hogy a sikeres pályázók által visszaosztott milliókat "a minisztériumba kellett vinnie", és ő ebből kapta meg a saját részét.

Weiszenberger László most Kiskunhalas egyik szocialista önkormányzati képviselője, és a jelenleg előzetes letartóztatásban ülő Zuschlag János volt MSZP-s országgyűlési képviselő mellett ellene is nyomoz a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A rejtett kamerás felvételeket a pénteki Célpont mutatta be.

 
 
0 komment , kategória:  Ilyen-olyan  
Barlangokról általában 90.
  2007-09-30 07:38:50, vasárnap
 
  Vízalatti ösvényeken 7.

Baradla-Alsó-barlang


,,A' Baradla forrásának nevezett kútfők a' Jósvafői malom felett csak 174 öl egyenes távolságra esnének a' barlang utolsó pontjától... a' víznek eredetit nem lehet másunnan magyarázni, mint onnan, hogy a' barlang azon részén még messzebb kiterjed" - írta Vass Imre 1831-ben, aki már megsejtette a Baradla alsó barlangjának létezését, melyben századunk minden kutatója hitt, s melybe nagy erővel próbált behatolni. Sorra bontották a főág víznyelőit, sokba tekintélyes mélységbe le is jutottak, mint 1969-1970-ben Szenthe István és társai az Óriás-termi víznyelőbe. Jakucs László a titokzatos alsó patakos ágat nem belülről, a barlangból, hanem a forrás környékéről próbálta megközelíteni. Előbb 1954-ben a Jósva-forrás feletti árvízi forrásvölgy aljába telepített egy tízméteres aknát eredmény nélkül, majd még ez évben vízszintes tárót vágatott a barlangjárat feltételezett helyére. Az év végén a táró elérte a barlangot, de abban oly mély vizű szifonok sorozatát találta, hogy meghátrálásra kényszerült. Nemsokára, 1955. augusztus 6-án bekövetkezett a szerencsés szerencsétlenség, vagyis hatalmas méretű árvíz vonult végig a Baradlán, majd felszakította a jósvafői barlangbejárathoz vezető út rézsűjét, s 25 m mély forráskráter keletkezett. Itt Jakucs László irányításával 12 m mély aknát készítettek, amelyen keresztül 1957. január 28-án Széchenyi Ferenccel mintegy 25 m-es szakaszt tudott bejárni, de aztán szifon állta útjukat. Egy hónap múlva szivattyúzással tették járhatóvá a feltárult Alsó-barlangot, amelybe kb. száz méter mélyre tudtak behatolni. Az árvízi forrásaknát és a felfedező nyílást az út helyreállításakor betemették, s egyidejűleg a Jósva-forrás felől aláboltozott bejárati tárót építettek. A felfedező nyílástól mintegy 25 m-re talált 1. sz. szifon megkerülésére átjárót robbantottak, s ekkor a barlang már 90 m hosszúságban járhatóvá vált (a táróval együtt 136 m). Végpontját ismét szifon zárta el. A 2. sz. szifont 1959-ben az MHS Központi Könnyűbúvár Szakosztály tagjai Hortolányi Gyula irányításával átúszták. Rövid, levegős szakasz után újabb szifon zárta el a továbbjutást, amelyet Jakucs László átrobbantott. A robbantási törmeléket 1968-ban a Vörös Meteor Nautilus könnyűbúvárai eltávolították, majd 1969 májusában Horváth Győző könnyűbúvár-felszereléssel átúszta. Ezzel az Alsó-barlang összesen 200 m hosszúságban vált ismertté. 1970-ben a harmadik szifon lerobbantásával a teljes 200 m-es szakasz búvárfelszerelés nélkül járhatóvá vált, s még az év szeptemberében átúszták a tágas 4. sz. szifont. A víz alatti járatot követően ellipszis szelvényű, 2,5-3,5 m átmérőjű folyosó, patakos ág vezetett tovább. A víz itt újra omladékból szivárgott. 1972 októberében az Alsó-barlangban vendégként merülő Amphora könnyűbúvárai átjutottak az omladék szűkületein, majd az 5. sz. szifont átúszva még további három szifonon át értek ismét száraz terembe. A szifonok közötti levegős járatok függőleges hasadékok voltak. A mintegy 400 m hosszúra növekedett Alsó-barlang végét újabb, legyőzésre váró szifon zárja.
Szenthe István 1970-ben végzett vízfestéses vizsgálatai bizonyították, hogy a Baradla-barlang középső szintje alatt nem is egy, hanem két alsóbarlang létezik. Az egyik legkorábban a Sárkányfej nevű képződménynél kezdődik, s vize a Baradla Alsó-barlang táróján jön ki. A másik legkorábban a Néger-kunyhónál lévő víznyelőnél indul, és a Jósva-forráson jön ki. A két alsó barlang létét az is igazolja, hogy a két egymás mellett fakadó és éppen a forrásnál egyesülő patak vize árvíz idején különböző hőmérsékletű, és lebegtetett hordaléka is eltérő mennyiségű.
Kémiai, vízfestési és egyéb vizsgálatok elvégzésével Jakucs László kimutatta, hogy a feltételezett és még ismeretlen, ,,Hosszú" Alsó-barlang nagy víztároló medencékkel, tufagátakkal visszaduzzasztott természetes tavakkal és összefüggő tágas légtérrel rendelkezik.
Az 1981-es, majd 1982-es szivattyúzásos vízszintsüllyesztéssel a korábbiaknál is nagyobb sikert ért el a több csoport tagjaiból verbuválódott kollektíva. 1982 nyarán túljutottak a 16. sz. szifonon, s elérték a törmelékzónát, amely közvetlenül a Baradla-barlang Óriás-terme alatt húzódik.

 
 
0 komment , kategória:  Magyarország barlangjai  
2007.09.30-i bölcsesség
  2007-09-30 07:36:30, vasárnap
 
  Emberileg szólva, a halálnak jó oldala is van: az, hogy véget vet az öregségnek.

Jean de la Bruyére
 
 
0 komment , kategória:  Napi bölcsességek  
Megtörtént esetek :D:D
  2007-09-29 09:32:47, szombat
 
  Megtörtént esetek:


"fasza buli volt, anyám írt smst, hogy meghalt a papa, én végigbőgtem az éjszakát, és kiderült, hogy csak a pápa halt meg, csak anyám nem bír ékezetet írni...."


Réges-régen, a tv hőskorában esténként még a nők olvastak fel esti mese gyanánt. Egy alkalommal, teljesen váratlanul az utolsó pillanatban a bemondónő rosszul lett, és helyette az egyik férfi kollegát kérték fel a mesemondásra.
- Szervusztok, gyerekek! - köszönt illendően az ötvenhárom éves szakállas figura. - Fecske anyó vagyok... - folytatta, és a korabeli felvételen látszik, hogy az operatőr megbillenti a statívot a röhögéstől. A mesélő, nagydarab szakállas figura folytatta :
- ...és épp a tojásaimon ülök... - a korabeli kollegák szerint ekkor a hangosító, valamint az összes díszletes és kellékes halkan kiosont a folyosóra, majd összeesett a röhögéstől. Utolsónak az operatőr maradt, aki a következő mondat után hagyta el a stúdiót :
- ...és a fészekből kilóg a szép villás farkam...


Pécs, Nagy Lajos Gimnázium. Buszos osztálykirándulás keretében viszik a diákokat a kaposvári Csiky Gergely Színház, Dózsa György c. színdarabjának előadására.
Az út kb. 1, 5 óra. Időben el is indulnak, ám a busz defektet kap és a szókimondó buszsofőrnek egy órájába telik kicserélni a kereket. Így már nem érnek oda időben, csak amikor már javában folyik az előadás. Nosza, annyi baj legyen, a jegyek ki vannak fizetve, a helyek fenntartva, mind a negyven ember, élén sofőrünkkel megpróbálja laposkúszásban elfoglalni a székeket.
Az előadásnak pont ebben a pillanatában ér a szövegkönyv ahhoz a részhez, amikor a jobbágysereget verbúváló Dózsa így kiált fel:
- Hol késtetek, Parasztok?
Mire hősünk magára véve a felszólítást, így vág vissza :
- Hát b....m az anyád, lerobbant a buszunk, te köcsög!!!


Beálltam egy zsúfolt parkolóba és leengedtem az ablakot, hogy a hátsó ülésen nyújtózkodó kutyusom kapjon elég levegőt. Nem akartam, hogy utánam induljon, megálltam hát a járdán és visszamutatva rá, határozottan azt mondtam:
- Ott maradsz! Érted?? Maradsz! Maradsz!!
Egy közeli autó vezetője, látva hogy szőke vagyok, csodálkozva végigmért, majd megszólalt:
- Csak be kell húznia a kéziféket!


Zsúfolt busz. Egy csinos lány keresett valamit a pénztárcájában, mikor a busz éleset kanyarodott és az apró nagy része kiszóródott. A lány hirtelen mozdulattal leguggolt, hogy összeszedje, miközben egy igen-igen hangosat púzott. Szegény, rákvörös arccal állt fel és nem mert senkire sem nézni. A busz utasai szintén rákvörösek voltak az elfojtott röhögéstől, de mindenki moderálta magát és rezzenéstelen arccal bámult maga elé vagy ki az ablakon. Nem így egy szakadt hajléktalan, aki megszólal :
- Te kis fingós, ott még van egy forint.


Egyik nap az iskolában egy fényképész csoportképet készített az osztályról. A tanító néni megpróbálja rávenni a gyerekeket, mindenki vegyen a képből.
- Képzeljétek el, milyen jó lesz, ha majd felnőttök, előveszitek a képet és azt mondjátok, itt van Judit, ő orvos. Ez meg Gábor, ő autószerelő.
Hátulról egy vékonyka hang:
- És itt a tanárnő, ő meg halott.


Egy fiatalember lázasan tanulja a szóbeli érettségi tételeket. Egy nappal az érettségi vizsga előtt riadtan konstatálja, hogy a történelem tételekre nem maradt ideje. "Mentsük, ami menthető!"- alapon EGY tételt azért megtanul, mégpedig a 13-as számút, ettől rögtön elmúlt a félelme.
Másnap, amikor a 8-as számú történelem tételt húzta, egy hirtelen mozdulattal visszadugta a többi közé.
- Na-na fiatalember, mit művel? Hányas tételt húzta?
- A 13-ast, de szörnyen babonás vagyok, ezért ijedtemben visszadobtam.
- Ilyen nincs!!! Tessék, mondja csak el a 13-as tételt!
A fiatalember jelesre vizsgázott.

 
 
0 komment , kategória:  Ilyen-olyan  
Barlangokról általában 89.
  2007-09-29 07:30:45, szombat
 
  Vízalatti ösvényeken 6.

Molnár János-barlang


Budapest, II. kerület, Frankel Leó u. 48. sz. Itt, a forgalmas út mellett, kellemes gyógyfürdőkkel övezett területen nyílik a Molnár János-barlang. A Tó-presszó teraszán ülők közül sokan nem tudják, hogy közvetlen közelükben van az a 400 m hosszú és 30 m vízmélységű barlangrendszer, amely a Lukács-fürdő vizének nagy részét szolgáltatja.
A József-hegy lábánál fakadó forrásokat már a rómaiak is ismerték és használták, amit számos régészeti lelet között egy Claudius idejéből származó felirat is bizonyít: aqua calidae superiores et inferiores, azaz alsó és felső meleg vizeket említ. Később, egy 1148-as kiváltságlevél a források körül kialakult települést Géza Vásárhely néven említi, de a XII. század végén már Felhévíznek hívják. Mint Kalinovits Sándor 1978. évi gondos kutatásaiból ismerjük, 1187-ben Felhévíz már jelentős település volt, templomot is kapott. A Malom-tó valószínűleg már a középkorban is létezett, hiszen a területen a XIII. századtól működtek malmok, s gyakran került sor malomperekre is. A Malom-tavat a József-hegy lábánál feltörő források körül épített gáttal létesítették, amelyet az 1696-os Fontana-féle metszet és az 1798. évi térkép is ábrázol. A Malom-tó első írásos emlékeit 1510-ben találjuk meg az óbudai káptalan és a szigeti apácakolostor által az óbudai apácák ellen benyújtott panasz formájában. A malmok közelében fürdők álltak, ezek gyakran változtatták formájukat, számukat, s nem utolsósorban tulajdonosaikat. A mai Császár-fürdő a XIX. század elején a főváros legelőkelőbb gyógyfürdője volt, de később szerepét átvette a mellette fekvő Lukács-fürdő. 1858-ban fordulat történt, az épületeket átépítették, kibővítették, majd 1893-ban részvénytársaság alakult, amely gyógyhellyé alakította át.
A Molnár János-barlang vízrendszeréhez tartozó Malom-tó gátját valószínűleg a XIII. században építették először A tavat két forrás táplálja. Az egyik az ún. Boltív-forrás, amely a jellegzetes boltív alatt fakad, s vízhőmérséklete a már több mint egy évszázados szórványos mérések szerint 20,5 és 26,2°C között változott. A tó vízrendszeréhez tartozó másik forrás az ún. Alagút-forrás, amely a Molnár János-barlang víz alatti bejárata. A forráshoz vezető ún. Malom-ág részben természetes, részben mesterséges eredetű. A tereprendezési munkák során a felül nyitott hasadékot lefedték. Vizének hőmérséklete 21,9-32,7°C között váltakozott. Már a régebbi, 1721-ből és 1832-ből származó leírások, de különösen Molnár János részletes elemző cikkei a múlt század közepéről jelezték, hogy a tó vizének leengedése után a környező források apadását észlelték. Ma már egyértelműnek látszik, hogy a Malom-tó hévizekkel keveredett karsztvíz-előbukkanás, amely összefüggésben van az összes környező, karsztvízből táplálkozó forrással.
A József-hegy lábánál még több olyan forrást ismerünk, amelyekhez üregek kapcsolódnak. Ilyen a Zug- vagy Szikla-forrás (Frankel Leó u. 50.), és a Török-forrás (Frankel Leó u. 54.).
A Malom-tóhoz kapcsolódó Molnár János-barlang létezéséről először az Orvosi Hetilap 1858. évi 33. számában találunk említést. Első kutatója az 1860-as években Molnár János orvos és vegyész volt, aki felmérte a hegy oldalában nyíló forrásbarlang száraz részét. A barlang leírásában tekintélyes víz alatti rendszer létezését feltételezte. 1942-ben Papp Ferenc, a Budapest meleg gyógyforrásairól írott könyvében ajánlotta, hogy a József-hegy keleti oldalában, a Malom-tó felett 12 m-rel nyíló Langyos-forrásbarlangot annak első leírójáról, a budapesti gyógyforrások odaadó kutatójáról, Molnár Jánosról kellene elnevezni. Papp Ferenc, a hazai barlangkutatás későbbi nagy támogatója 1937-ben felmérte a barlangot, a Szt. Lukács-fürdő tavasbarlangját, s annak eredményét 1942-ben publikálta. A forrásbarlang víz alatti részeinek feltárását először 1953-ban Kessler Hubert, Rádai Ödön és Chambre Attila kísérelte meg a tűzoltóságtól kölcsönzött, zárt rendszerű oxigénes mentőkészülékkel, de eredmény nélkül. Még ez év októberében az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME) barlangkutatói készülék nélkül átúsztak egy régebben már ismert és azóta újra megnyílt, egy méter hosszú felső szifont, amelyen át bejutottak egy 9 m magas, 2 m hosszú és 80-90 cm széles terembe. 1959-ben az ÉKME kutatói újra próbálkoztak, de ezúttal sikertelenül. 1960. május 22-én az MHS BEKSZ búvárai átúszták az Alagút-forrás és a Szt. Lukács (János)-barlang közötti víz alatti termet. 1960-tól 1972-ig többen kísérleteztek új járatok felfedezésével, de komolyabb eredmény nélkül. 1972 elején, Kessler Hubert javaslatára és támogatásával, a Fővárosi Fürdőigazgatóság hozzájárult, hogy a Molnár János-barlangot a Ferencvárosi Természetbarát Delfin Könnyűbúvár Szakosztálya a vízminőség javítása érdekében kutassa. Már 1972-ben 17 alkalommal 980 perc víz alatti tartózkodással 85 m hosszú új járatot tártak fel, 1973-ban újabb 185 m hosszú járatot fedeztek és térképeztek fel. 1975-1976-ban a kutatócsoport búvárai beúszták és feltárták a barlang belső szintjeinek oldalágait. 1976-ban az ún. Dexion-teremben barlangi merülőbázist alakítottak ki, öthónapos rendszeres munkával elkészítették a barlang pontos térképét, 12 perces színes filmet forgattak, és sokirányú tudományos adatgyűjtést, műszeres vizsgálatot indítottak. Az 1977-es év új fejezetet nyitott a barlang kutatástörténetében. Január első napjaiban a vezetőkötél javítása közben észlelték, hogy az addigi végponton, az Óriás-terem alsó részén állandóan tiszta víz áramlik. Erre a meglepő eseményre Plózer István útmutatásai szerint igyekeztek magyarázatot találni. Merre áramlik az Óriás-terem alját kitöltő víz? Erre kaptak választ január 29-én, miután négy nappal korábban már sikerült beúszniuk egy hasadékba. A búvárok január 29-én, remélve, hogy a víz kellően leülepedett, ismét lementek az újonnan megismert hasadékhoz. Behatoltak a járatba, s hamarosan elérték az ott hagyott vezetőkötelet, mely a továbbvezető járatban feküdt. Egy 25-30 fokos lejtésű lapos hasadék volt előttük. Innen Kalinovits Sándor indult tovább. Mintegy 16 m után 3 m magas, 6-8 m széles terembe jutott, amelyből három irányba lehetett tovább menni. A terem alját finom iszap borította. Bármennyire is vigyázott, a legkisebb mozdulat is iszapfelhőt kavart fel. 36 m-rel volt a Malom-tó szintje alatt. Mivel a felkavart iszap mindent elborított, vissza kellett térnie társaihoz, majd a felszínre. Ekkor a Boltív-forrásnál meglepődve tapasztalták, hogy alulról erősen iszapos víz tör elő. Ahogy a térképet készítették, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy megtalálták azt az utat, amelyen a víz az Óriás-teremből a Boltív-forráshoz jut. A hiányzó hatméteres szakasz továbbra is az ember számára járhatatlan maradt. Ezt az újonnan feltárt járatot Plózer István emlékére István-teremnek nevezték el.
A hosszú kutatási múltra visszatekintő Molnár János-barlangnak ma két, ember számára járható, és egy kimutatott, de még járhatatlan bejárata van. A száraz barlangszakasz a Malom-tó feletti hegyoldalban, 112 m tszf. magasságban nyílik, s jelenleg vasajtó zárja le. A második bejárat, az Alagút-forrás csak búvárkészülékkel közelíthető meg, mert a Malom-ágban 101 m tszf. magasságban, a Malom-tó vízszintje alatt 3,6 m-rel nyílik. A rendszer harmadik, ember számára járhatatlan bejárata a Boltív-forrás hasadéka, amely a Malom-tó hídja alatt, 103 m tszf. magasságban található. A hasadék 16 m mélységig ismert 50-80 cm széles repedés. A források vizét a Lukács-fürdő hasznosítja. A barlang járatainak ismert hossza 400 m, átlagszélessége 2,0-2,5 m, legnagyobb vízmélysége 37 m. A barlang legnagyobb mélysége 48,7 m (1979. évi adatok).
Az üreg a József-hegy lábánál, triász és eocén karbonátos kőzetekben északnyugat-délkeleti és északkelet-délnyugati, valamint észak-nyugati és észak-déli hegységszerkezeti vonalak mentén alakult ki. A barlangot három-négy fős csoportokban ésszerű bejárni, egy túra 60-90 perc merülési időt tartalmaz. A Malom-tótól indulva, a boltív alatti hasadékon (Malom-ág) át jutunk az Alagút-forráshoz. A szűk, háromszög alakú nyíláson átbújva kisebb terembe érünk, ahol a tájékozódás és a visszavezető út megtalálása érdekében vezetőkötelet fektettek le. Négy méter mélységben, 13 m út után keresztező hasadékba jutunk, ahol elérjük a szabad vízfelszínű, régóta ismert száraz barlangot. Itt a kutatók Dexion elemekből bázist építettek, s a hasadékot Dexion-ágnak keresztelték el. A bázis mögötti szűkületen átbújva 40 m hosszú, levegős szakaszt járhatunk be, amely párhuzamosan halad a Malom-ággal. Végpontját omladék zárja. A Dexion-ágból visszatérve a főhasadékba, hét méter után ismét két méter széles, levegős keresztfolyosót találni a Delfin-teremmel együtt. Innen 16 m távolságra véget ér a folyosó, elértük a Fekete-falat. Nevét a fal barna és fekete színéről kapta. E ponttól balra folytatódnak a barlang mélyebb szintre vezető járatai. A víz hőmérséklete érezhetően csökken, megváltozik a barlang morfológiája. A falak eltávolodnak, a mennyezet felemelkedik, a lámpák fényét elnyeli a hatalmas víztömeg, az Óriás-teremben vagyunk. A falat baritkristályok tömege borítja. 16 m mélyen a terem alját hatalmas kőtömbök alkotják. Tovább két út is kínálkozik: vagy a kőtömb mögötti aknán, vagy a kőtömb melletti hasadékon keresztül egy kisebb terembe jutunk, ahol a ,,Delfinesek" rögzített mesterséges légbuborékot hoztak létre. Innen jobbra 30 m mélységbe az Óriás-teremmel párhuzamos hasadékba, a beépített kötél mentén pedig a barlang legmélyebb pontjára, a 37 m víz alatti mélységű István-terembe lehet bejutni. A beépített kötelet követve az István-terem lapos, széles hasadékából egy kereszthasadék mentén az ún. Gyökér-ágnál érjük el a végpontot. A közeljövőben egy táró építése után a Malom-ág és a Gyökér-ág közötti omladékot eltávolítják, s ezzel megkönnyítik a további kutatásokat.
A Molnár János-barlang élő példa a meleg- és hidegvizes, tehát kevertvizű barlangok kialakulására. Az itt tapasztalt megfigyelések és vizsgálatok alapján Müller Pál 1974-ben publikálta elméletét a melegforrás-barlangok és gömbfülkék keletkezéséről. Szerinte a melegforrások közelében különböző töménységű és hőmérsékletű, nagy hozamú karsztvizek keveredése hozza létre a barlangokat. A vízszint süllyedése során a melegvíz felett légtér szabadul fel, és ebben konvekciós áramlás indul meg a hidegebb falak hatására. A hideg falra kondenzvíz csapódik le, ez a CO2-tartalmú levegőtől agresszívvá válik. A falakat ott oldja legjobban, ahol a járat elég tág az intenzív konvekció számára, a fal pedig eléggé hideg. Ezáltal a keletkező üreg gömb alakot igyekszik felvenni, s felfelé harapódzik. A Molnár János-barlangban mind a kondenzvíz-lecsapódást, mind a levegő szén-dioxid-tartalmát észlelni lehet, tehát itt nagy esély van az elmélet bizonyítására is.
A barlang vizének áramlási és hőmérsékleti vizsgálatsorozatából (Delfin, 1978) kiderült, hogy a járatokat két eltérő hőmérsékletű víz tölti ki. Ezek egymástól jól elválasztható helyen lépnek be a rendszerbe, és mozgásirányuk is eltérő. A barlang mélyebb részein áramló víz (-16 m-től) hőmérséklete 20,0°C. Az Óriás-terem alsó részébe keleti-délkeleti irányból érkezik, majd az Örvény-folyosón, az István-termen és a Mély-úton keresztül a Boltív-forrás felé mozog. A felső járatokon (-6m-ig) 22,0-24,0°C-os víz áramlik a Fekete-faltól az Alagút-forrás irányába. Az alsó járatok vízhőmérséklete állandó, míg a felső járatokban mozgóé változó. Mint kiderült, a melegvíz felhasználásának mértéke hatással van a földtanilag közös rendszert képező forrásvizek hőmérsékletére is. Tehát a Molnár János-barlang feltárása és a búvár-barlangkutatók közreműködésével végzett vizsgálatok derítettek fényt a Lukács-fürdő vizét adó forrás optimális hasznosítására és üzemeltetésére.
 
 
0 komment , kategória:  Magyarország barlangjai  
     1/16 oldal   Bejegyzések száma: 156 
2007.08 2007. Szeptember 2007.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 156 db bejegyzés
e év: 2186 db bejegyzés
Összes: 5821 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 555
  • e Hét: 2487
  • e Hónap: 8359
  • e Év: 237224
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.