|
 1/7 oldal 
|
Bejegyzések száma: 67
|
|
|
|
|
|
2008-01-18 23:58:56, péntek
|
| |
| |
185 éves a magyar himnusz
2008-01-18 20:42 Barikád.hu
Doka Diána elmondta: a térség egykori országgyűlési követének, a Himnusz írójának tiszteletére emel szobrot a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés.
A mátészalkai Bíró Lajos szobrászművész alkotása a szabolcsi Hősök terén lesz felállítva. A művész az egész alakos költő-politikus szobrát szívére tett kézzel mintázza meg.
Kölcsey Ferenc 1832-ben lett az akkori Szatmár vármegye országgyűlési követe, előtte pedig 1829-től a térség aljegyzője volt. Követként, a haladó ellenzék szónokaként az ország függetlenségéért, a magyar nyelv hivatalossá tételéért, a polgárosodásért és a jobbágyság terheinek csökkentéséért állt ki, s politikusi küzdelmét Országgyűlési naplójában örökítette meg. A költő 1823. január 22-én Szatmárcsekén fejezte be a Himnusz megírását, s a januári időpont 1989. óta a magyar kultúra napja. A településen az idén is megemlékeznek róla - közölte a referens.
Január 20-án, vasárnap rendezik meg a Kölcsey-ünnepséget, hagyományoknak megfelelően most is a szatmárcsekei református templomban. Ökumenikus istentisztelet keretében Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, a tiszántúli református egyházkerület püspöke, valamint Bosák Nándor, a Magyar Katolikus Egyház debrecen-nyíregyházi egyházmegyei püspöke hirdet igét. Ezt követően adják át a Kölcsey Társaság idei díjazottjának az elismerést, majd a csónak alakú fejfákról híres szatmárcsekei temetőben megkoszorúzzák Kölcsey Ferenc síremlékét.
Barikád.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-01-18 23:57:00, péntek
|
| |
| |
Szakértői vélemény a Fradi eladási kudarcáról
2008-01-18 22:10 Barikád.hu
Eladhatták volna a Fradit
Már Furulyás idején elkezdődtek a tárgyalások az akkori KVI vezetéssel, a Sportfólióval, illetőleg az illetékes, akkor éppen a sportügyekért felelős minisztériummal. Ezek időről-időre zajlottak, igazából eredmény nélkül zárultak le - mondta el a Sprődben egy szakértő.
A tárgyalásoknak az lett az eredménye, hogy az állam egy háromoldalú megállapodás alapján elkezdte megpályáztatni a vagyonkezelői jogot először. Értelemszerűen, aki pénzt kíván befektetni akár az ingatlanba, akár a sportba, annak a vagyonkezelői jog jórészt értelmezhetetlen. Így voltak ezzel az érdeklődők is - illetőleg a kvázi-érdeklődők, mert igazából komoly érdeklődő nem volt - tette hozzá a szakember.
Ezt követően történt, már az utolsó pályázati fordulókban, hogy tulajdonjogot kívánt az állam értékesíteni. Azon már természetesen érdemes elgondolkodni, hogy a pályázatot kiíró KVI korábban miért követett el olyan szarvashibákat, hogy úgy írta ki a tulajdonjogra a pályázatot, hogy tisztában voltak azzal, hogy az önkormányzati rendezési terv nem teszi lehetővé azoknak a feltételeknek a betartását, vagy vállalását, amelyek a pályázatban elő vannak írva. Ezt is csak az utolsó, a legutolsó pályázatra sikerült korrigálni - mondta el a szakember.
A vagyontörvénynek van olyan paragrafusa, amely kimondja, hogy a vagyontörvény hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben még a korábbi jogszabályokat kell alkalmazni. Ez a Ferencvárosnál természetesen megállt. A korábbi jogszabályok értelmében, a harmadik eredménytelen pályázati kiírásnál a kiíró már a limitár 70%-át is elfogadhatja vételárként.
A kiíró benne hagyta a pályázati kiírásban, hogy a limitár alatt benyújtott pályázati ajánlat voltaképpen nem tekinthető eredményesnek. Ugyanakkor biztos, hogy rendszeresen történtek egyeztetések a már állva maradt pályázó (a Skyborrough a korábbi pályázaton is részt vett már), illetve a kiíró állam között - mondta a szakértő.
December végén összeült a Kincstári Vagyoni Igazgatóság hasznosítási tanácsa, akik - ellentétben az MNV Zrt. szándékosan csúsztató szóvivőjének állításával -, nem csak azt bírálta el, hogy a pályázó kitöltött-e minden rubrikát, megfelel-e minden formai feltételnek. Mindezek mellett a KVI hasznosítási tanácsa javaslatot tett a döntésre jogosultnak, aki éppen a Vagyongazdálkodási Tanács volt. Korábban pedig a pénzügyminiszter volt az, aki szerint a pályázat érvényes, és javaslatot kellett tennie arra is - hiszen ez volt a rendszer -, hogy javasolja-e azokkal a feltételekkel, olyan vételáron értékesíteni az ingatlant, és ez esetben a tranzakciót megkötni, ami a pályázatban szerepelt.
Tehát szó sincs arról, hogy itt csak egyfajta postás szerepet töltött be és megnézte, hogy csatolva van-e minden irat, hanem konkrét javaslatokat kellett tenni. Az már persze egy más kérdés, hogy az adott tanács miért döntött így, ahogy döntött. A dolog lényege abban keresendő, hogy igazából senki nem hitt abban, hogy egy szakmai befektető ilyen feltételekkel jelentkezik és pályázik. Mindenki azt hitte, hogy ez a pályázat is eredménytelen lesz. Így meg fog nyílni a lehetőség egy meghívásos pályázatra, ahol majd a Zrt. választja ki a pályázókat és egy zártkörű, tárgyalásos eljáráson meg lehet egymással állapodni. Amikor viszont megjelentek az angolok, az egész borulni látszott. A szakértő úgy gondolja, emiatt kellett eredménytelennek nyilvánítani a pályázatot.
A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács jövő szerdai ülésén várhatóan meghívásos értékesítési eljárást ír majd ki, amelynek keretében akár egy hónapon belül megvalósulhat az értékesítési tranzakció.
Lánchíd Rádió - Barikád.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-01-18 23:52:05, péntek
|
| |
| |
Svájc is kirekesztette és megbélyegezte az üldözött romákat a II. világháború alatt
2000. 12. 01., 13:54
A svájci hatóságok "cigányelhárítási" politikát folytattak a II. világháború alatt, jóllehet tudták, hogy a németországi hatalom üldözi ezt a népcsoportot - áll egy Bernben nyilvánosságra hozott bizottsági jelentésben. Svájc elutasította az ivartalanítás miatt Németországból menekülő romák menedékjog-kérelmét. A jelentés szerint svájci tudósok is felkarolták a "fajhigiéniai" elméleteket.
A Jean-Francois Bergier történész vezette független szakértői bizottság a nemzetiszocializmus idején folytatott svájci cigánypolitikáról szóló tanulmányában, megállapította, hogy Svájc annak ellenére tagadta meg a menedéket a cigányoktól, hogy tudta, milyen szenvedések várnak rájuk a náci uralom alatt.
A bizottság megállapítása szerint a XIX. és XX. századba, a nemzetállamokban kirekesztették a romákat, és úgy bántak velük, mint bűnözőkkel. Svájc először megkísérelte asszimilálni, beolvasztani őket, majd egyike lett az első olyan európai államoknak, amelyek a következetes elutasítás politikájához folyamodtak a hontalan és külföldről érkező vándorlókkal szemben. A bűnözővé nyilvánítást, a kiközösítést és az üldözést olyan "fajhigiéniai" elméletekkel támasztották alá, amelyeket svájci tudósok is felkaroltak.
Egy kényszersterilizálás elől Németországból Svájcba menekült cigány menedékjog-kérelmét annak idején azzal utasították el a svájci hatóságok, hogy a (Németországban gyakorolt) ivartalanítás nem mond ellent a svájci jogszabályoknak, és ezért ilyen alapon nem adható menedék. A menekültet ugyan nem adták ki, de bebörtönözték.
A svájci hatóságok még azután is fenntartották - egészen a II. világháború utáni időkig - "cigányelhárítási" politikájukat, hogy 1944-ben a szövetségi állam lazított megszorító jellegű menekültpolitikáján. Egészen 1972-ig fennmaradt a határt romák elől lezáró 1913-as törvény. A cigányokkal és kultúrájukkal szembeni magatartás változása csak a hatvanas évek végén vált észrevehetővé.
A Bergier-jelentéssel kapcsolatos állásfoglalásában a berni kormány egyebek között megállapította: "A legújabb kori történelem nehéz fejezetét alkotta az a politika, amelyet e közösséggel szemben - sok más európai államhoz hasonlóan - Svájc is folytatott a II. világháború alatt, sőt még után is" - idézi az sda svájci hírügynökség.
(MTI)
http://www.origo.hu/nagyvilag/20001201svajc.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-01-18 23:33:01, péntek
|
| |
| |
2007-ben ismét rekordokat döntött a jég olvadása
(Frissítve)Gribek Dániel, p, 2008/01/18 - 11:53
Kategóriák: Természetvédelem Klímaváltozás
A globális felmelegedés a legnagyobb fokú olvadást idézte elő Grönlandon az utóbbi fél évszázadban, s ez akár a tengerek szintjének emelkedését is meggyorsíthatja - közölte egy nemzetközi kutatógárda.
A szakemberek szerint a 2007-es olvadás a második vagy a harmadik legnagyobb éves jégveszteséget okozhatta az előzetes adatok szerint, de az már így is bizonyos, hogy az utóbbi évtizedben történt az eddigi legnagyobb olvadás. A grönlandi olvadást fél évszázada követik nyomon. A legnagyobb mennyiségű felolvadt jeget 1998-ban mérték: 453 köbkilométer volt (ebbe nem számít tengerekbe csúszó gleccserek jégvesztesége). Emellett a 2003-as, 2006-os, 1995-ös és 2002-es években volt kimagasló a jégolvadás.
A szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy a vízveszteséget eddig jórészt ellensúlyozták a növekvő havazások Grönlandon, ami szintén az éghajlat felmelegedésének egyik következménye lehet - a fagyos levegő is tartalmazhat több nedvességet, ami havazásra vezet. Ám ha az olvadás tovább folytatódik, a folyamat visszafordíthatatlanná válhat. A Journal of Climate szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban azt írták, hogy a tipikus klímamodellek alapján Grönland átlagos hőmérséklete 4-5 Celsius-fokkal emelkedhet 2100-re.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az Antarktisz is rohamosan olvad, és ez is hozzájárul a tengerek szintjének emelkedéséhez. Az ENSZ kormányközi klímaváltozási bizottsága (IPPC), amely a globális felmelegedést az emberiség ipari tevékenységének tulajdonítja, a tengerszint emelkedését 18-59 centiméteresnek jósolja 2100-ra.
A brit, belga, amerikai és dán kutatókból álló csoport szerint Grönland annyi jeget foglal magában, amennyi akár 7 méteres tengerszint-emelkedést idézhetne elő, ám ez több évszázadba, vagy akár egy-két évezredbe is telne, ha a teljes olvadás folyamata valóban elindulna. Mint a kutatás vezetője, a brit Edward Hanna rámutatott, 1940 körül volt egy meleg időszak Grönlandon, de ezt a sarkvidéki klíma természetes változásai idézték elő, és nem a klímaváltozás globális folyamata.
Többek közt a kínai partvidéket fenyeget a tengerszint emelkedés
A tengerek emelkedő vízszintje nyugtalanító iramban fenyegeti Sanghaj és más kínai partmenti városok ivóvízkészleteit, valamint más veszélyeket is jelent a települések számára.
A kínai fővárostól 100 kilométerre délkeletre fekvő Tiencsin (Tianjin) ipari kikötő vízszintje 19,6 centiméterrel emelkedett az utóbbi három évtizedben, a délebben lévő Sanghajban ez idő alatt 11,5 centiméternyi emelkedést mértek - közölte ma a kínai állami tengerügyi hatóság.
A hatóság szakértői szerint a globális klímaváltozás és a parti területek ivóvízkészleteinek kiszivattyúzása miatti talajsüllyedés okozza a vízszintemelkedést. "A tengerszintek világméretű emelkedését nem lehet visszafordítani, ezért a városi illetékeseknek és a tervezőknek kell megtenniük a szükséges lépéseket" - mondta Csen Man-csun kutató a központi kormányhivatal honlapján megjelent közleményben.
Néhány tudós szerint a grönlandi gleccserek elolvadásával a következő századokban akár négy méterrel is emelkedhetnek a tengerek szintjei. A vízszint eddigi emelkedése és Sanghaj talajának süppedése már így is komoly gondot jelent a 20 milliós lakosú város ivóvízellátásában, ugyanis a sós víz átszivárog az ivóvízkutak felé.
Kína 18 ezer kilométer hosszú parti szakaszai mentén átlagosan 9 centimétert emelkedett a tengerek szintje, a partközeli vizek hőmérséklete viszont csak kis mértékben lett melegebb. Az ázsiai ország északi területein a szintemelkedés nagyobb mértékű, a különbségek okaira viszont nem tértek ki a jelentésben.
(Greenfo; MTI)
http://szentkoronaradio.hu/node/25260
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Elgondolkodtató |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-01-18 23:29:17, péntek
|
| |
| |
Katonai -és minden népi hagyományőrző
Idén is megrendezésre kerül a hagyománnyá váló "Kitörés emléktúra" 2008.február 2-án, szombaton.
Találkozó: 17:45-kor a 11-es busz Nagybányai úti végállomásánál.
http://www.bkv.hu/busz/11.html
18:00-kor indulunk! - a később érkezők az 56-os villamos vágállomásánál, vagy este 10-kor a Szépjuhásznénál csatlakozhatnak.
Az emléktúra útvonala és menete a tavalyival megegyező lesz. A rövid túrát előnyben részesítők 22 órakor Szépjuhásznénál a 22-es busszal visszatérhetnek a volt Széll Kámán (ma: Moszkva) térre. A hosszabb erdei túrát választók pedig a hegyeken át Perbálra érkezenk majd, előre láthetólag a kora reggeli órákban.
A túrán megsérülteket, vagy akik bármilyen okból nem tudják azt folytatni, az egyik bajtársunk fogja gépkocsival a fővárosba visszaszállítani.
Az emléktúra alatt alkohol fogyasztása tilos, minden megjelenttől elvárja a rendezőség az emléktúra szellemiségéhez hű fegyelmet. A részvevők öltözzenek az időjáráshoz megfelelően, zseblámpát hozzanak magukkal. Koszorúk vagy emlékmécsesek elhelyezéséért előre köszönetet mondunk. A részvétel ingyenes, csak elszántság kell.
Célállomás: Perbál, ahonnan a reggeli buszjáratokkal vissza lehet jutni a fővárosba.
A szervezők gondoskodnak a Szépjuhásznénál meleg teaosztásról, Perbálnál forralt bor is lesz a célbaérőknek.
Remélem minél többen megtisztelitek részvételetekkel az emléktúrát, amelyen jobban megismerhetjük egymást.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-01-18 23:21:27, péntek
|
| |
| |
Polgármesteri nyílt levél Szilvási Péter, a Jobbik szervezési igazgatója részére
http://magyargarda.hu/sites/magyargarda.hu/files/images/nyilt_level_szilasi_peter nek.img_assist_custom.jpg
http://magyargarda.hu/node/348 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-01-18 23:19:14, péntek
|
| |
| |
Bombagyár TV: Maugli nyomában
http://www.bombagyar.hu/index.php?post=539 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-01-18 23:12:09, péntek
|
| |
| |
158 éve (1850) alakult meg a csendőrség hazánkban.
A csendőrség (akkori nevén: zsandárság) felállítását a császár 1849-ben határozta el, működését egy 1850. január 18-i rendelettel szabályozták. A csendőrség rendfenntartó, de katonai intézmény volt, szemben a rendőrséggel, amely a politikai hatóságok közé tartozott. Maga az uralkodó kívánta, hogy az új igazgatás a hadseregre és a csendőrségre támaszkodjék, mert ő maga és környezete az osztrák polgári kormányzatra is bizalmatlansággal tekintett. A zsandárok kötelessége volt sétányokon, színházakban, különösen pedig fogadókban, kocsmákban, kávéházakban a csendre és az erkölcsre felügyelni. A "jóérzelműeknek" védelmére kelni, a "rosszérzelműeket" megrettenteni. A csendőri ellenőrzés, a hivatásos besúgók tevékenysége a különböző rangú hivatalnokokra is kiterjedt. Bizalmi férfiai miniszterekről és egyházi főméltóságokról is jelentéseket készítettek. Kempen, a csendőrség főfelügyelője, Európa e táján addig ismeretlen rendszert hozott létre. A császári csendőrséget, mint különösen gyűlölt intézményt, az 1867. évi kiegyezés után megszüntették, helyébe a magyar királyi csendőrség lépett a II. világháború végéig.
A Magyar Királyi Csendőrség
A Magyar Királyi Csendőrség feladata Magyarország vidéki területein a közbiztonság fenntartása, a törvények betartásának és a közrendnek a biztositása volt, megalapitásától, 1881-től, a 2. világháború végén bekövetkezett feloszlatásáig, 1945-ig.
A Magyar Királyi Csendőrség mindössze 11,000 tagból állott, amely a 2. világháború alatt duplájára növekedett, hogy a visszafoglalt területeken is el tudja látni a feladatait, és hogy támogatást tudjon nyujtani a frontokon nagy veszteségeket szenvedett Honvédségnek is. Munkájukat békeidőben is, és a háborúban is jelszavukhoz méltóan, ,,Hiven, Becsülettel, Vitézül" végezték.
Eleinte a csendőröket a honvédek közül toborozták, szigorú válogatással. Csak azok a honvédek léphettek át a Csendőrségbe, akiknek kiváló szolgálati hátterük volt. A Csendőrség keretén belül további kiképzésben részesültek, és csupán a kötelező próbaidő leteltével, és egy sikeresen letett irásbeli vizsga után váltak véglegesen csendőrré. A tiszteket a Ludovika Akadémián, majd végzésük után a Csendőrtiszti Tanfolyamon képezték ki, amelynek sikeres elvégzése után hadnagyként avatták fel őket. Kb. 40%-uknak jogi doktori diplomája is volt.
A Csendőrség kis őrsökre oszolva látta el a vidékeken a feladatát. Egy-egy őrs 5-15 csendőrből állott egy tiszthelyettes őrsparancsnok vezetése alatt. A csendőrök végeztek minden bűnügyi felderitést és kivizsgálást, mégpedig igen hatékonyan: nyomozásuk az estek 90 %-ában sikerrel járt. A tisztek kiképeztek, adminisztrációs feladatokat végeztek, az őrsök munkáját felügyelték, és felelősek voltak minden szempontból a csendőrjeikért.
A csendőrök legfeltűnöbb megkülönböztető jele a kakastollas kalap volt. A nagy kakastoll a fekete csendőrkalap baloldalára volt erősitve. Egyenruhájuk egyébként hasonlitott a honvédek egyenruhájához. A kakastoll annyira jellemzője volt a csendőröknek, hogy sokszor "kakstollasoknak" hivták őket.
A magyar kommunista rendszer a 2. világháború végeztével feloszlatta a Csendőrséget. A Csendőrség egész testületét háborús bűnösnek nyilvánitotta, és ebből következően minden egyes jelen vagy múltbeli csendőrt üldözött. Az otthonmaradt csendőrök zömét bebörtönözték, sokakat az AVO-sok megkinoztak és kivégeztek. Csupán az 1989-es rendszerváltozást követően ismerték el a csendőrség jelentős szerepét a magyar rend fenntartásban. Ennek ellenére a mai Magyarországon a csendőr névnek még most is negativ kicsengése van a kommunista rendszer 45 éves csendőrség-ellenes propagandája és rágalmazási hadjárata eredményeképpen.
http://www.csendor.com/magyar/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-01-18 23:03:37, péntek
|
| |
| |
Dósa István főkapitány beszéde a Magyar Gárda a közbiztonságért rendezvényen
2008. január 18.
Gárdisták, Polgárok!
A Magyar Gárdát megalakulása óta támadja a politikai elit egésze azzal az ürüggyel, hogy a rasszista, kirekesztő politika eszköze, amely a gyűlölet üzenetét hordozza, és a kisebbségek elleni támadásokra szövetkezett. Teszik ezt, azért mert, érzik, tudják, hogy a Gárda olyan valós társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet, amelyek kialakulásában és eszkalálódásában a teljes jelenlegi politikai elit felelőssé tehető. Érzik ezt a felelősséget és félnek minden olyan erőtől, amely eddigi tetteik alapján megkérdőjelezi sérthetetlenségüket és csalhatatlanságukat.
Ma itt az ál-liberális politika által tönkretett főváros nyolcadik kerületében - amely a közbeszédben a bűn melegágyának, a bűn szinonimájának számít, mi a hatalom által kirekesztőnek tartott Magyar Gárda tagjai emlékezni, kegyeletünket leróni és tiltakozni gyűltünk össze. Emlékezni egy fiatalemberre, és a többi áldozatra, akiket az évek óta tartó erőszak hullám, a bűn áldozatává tett és tiltakozni a közbiztonság romlása, a kiszolgáltatottság ellen.
Mi, akik nem ismertük közelről, nem sokat tudunk Rolandról. 18 éves diák volt, egészséges fiatal, aki örült az életnek, tervei voltak a jövőjével kapcsolatban. Hazafelé tartott, amikor utolérte az erőszak. Megverték, még volt ereje hazavánszorogni, majd rövidesen meghalt a verés során elszenvedett sérülések következtében. A kerület felelős önkormányzati és roma vezetőitől, úgy tudjuk Roland roma származású volt, ha nem vették volna el esélyét az életre, valószínűleg hasznos, tanult és dolgos tagja lett volna a társadalomnak, tehetett volna a cigányság felemelkedéséért. A Magyar gárda Egyesület és a Magyar Gárda Mozgalom kegyelettel és tisztelettel emlékezik meg a fiatal áldozatról. Tisztelgésünk Roland emléke előtt túl kíván mutatni a nagyon is helyénvaló emberi gesztuson, azt kívánja demonstrálni, hogy a Gárda nem tesz különbséget áldozat és áldozat között sem faji, sem más alapon.
Az eset döbbenetes, minden tisztességes állampolgárt felháborodással tölt el az, ami itt történt, ugyanakkor attól tartok ma már ezen sem tudunk igazán meglepődni. Mára ugyanis a bűn és az erőszak szerves része lett az életünknek. Ott van a városokban, ott van a vidéken, ott van az iskolákban, és ott van az utcán. Polgárok szembesülnek vele a legváratlanabb helyen, időben és helyzetekben. Szembesül vele a tereken ahol 10 - 12 éves suhancok rabolják ki, szembesül az iskolákban ahol csak a kisebbik rossz, ha megverik, szembesül vele a falvak dolgos népe, amikor csak vet de, nem arat, amikor egy közlekedési baleset vétlen szereplőjeként is áldozattá kell válnia. A ma átlag embere, aki kénytelen az utcán járni és nem luxus limuzinból szemléli a világot, akire nem vigyáznak testőrök, akinek gyermekei nem járnak drága és jól védett elitképzőbe, nem éli az életét, hanem túléli a mindennapokat. Magára hagyatva, páriaként egyre romló feltételek mellett próbál úrrá lenni olyan problémákon, amelyek megoldására egyedül esélye sincs.
A Magyar Gárda társadalmi szervezet, amely sem, közvetlen sem közvetett céljaként nem tűzte zászlajára a problémák erőszakos úton történő rendezését. Békeszerető polgárok vagyunk, akik nem kívánnak rendőrséget játszani, hiszen az állami feladat. De akkor, amikor országosan, de szűkebb környezetünkben is azt tapasztaljuk, hogy kiszolgáltatottakká váltunk, a védelem és az önvédelem esélye nélkül, azt látjuk, hogy a rendőrség elbizonytalanodott, erő és eszköz híján képtelen megvédeni a polgárokat, elrettenteni a bűnözőket, akkor élnünk kell a protestálás jogával. Úgy érezzük, hogy az a hatalom, amely felelős polgárai biztonságáért bűnös módon elhanyagolja ezt a kötelezettségét és vet oda bennünket az egyre erőszakosabb, egyre brutálisabb bűnözői hordáknak, akiket a köznyelv az irodalomból vett jelzővel ma már találóan orkoknak nevez.
Bár a hatalom és az általa kézvezérelt média valószínűleg elolvadna a gyönyörűségtől, ez a tiltakozás nem jobb sorsra érdemes kissebségek ellen irányul. A Gárda nem ítél sem faji, sem etnikai alapon. Mi úgy gondoljuk, hogy aki becsületesen él, dolgozik, próbál boldogulni, az nem lehet a Gárda tiltakozásának tárgya. Mindazokkal egy úton járunk, tartozzon az bármely politikai oldalhoz, nemzetiséghez, gyakoroljon bármilyen vallást, akiknek célja a nemzet felemelkedése, egy jobb, biztonságos életminőség. Ennek megteremtése össztársadalmi feladat, a nemzet túlélésének egyetlen esélye, hiszen az országot újjáépíteni csak konszolidált körülmények között lehet. Érdekelt benne mindenki, aki elutasítja a bűnt, és nem vágyik az áldozat szerepére.
Bár a Magyar Gárda megnyugtatónak tartaná, ha ebben a kérdésben hiteles személyiségek részvételével végre párbeszéd kezdődne azok között a társadalmi csoportok között, akik a problémában érintettek, azt is látja, hogy a jelenleg leginkább érintett kisebbség vezetői és maga a kormány sem érdekelt a kérdés rendezésében, annál inkább fenntartásában, hiszen annak haszonélvezői. A hatalomnak ez könnyen szerzett szavazatokat jelent, ugyanakkor az egyéb legalább ennyire súlyos problémákról a kisebbségvédelmi kártya mindent ütő aduként tereli el a figyelmet. A díszítő motívumként használt semmittevő kisebbségi vezetőknek pedig mindez az gondtalan, az adófizetők által finanszírozott életet jelenti.
A helyzet megoldatlansága mára talán a legsúlyosabb társadalmi problémává vált. A politika elit boszorkányüldözése és a médiák bűnös félretájékoztatása ellenére egyre határozottabban működnek a társadalom önvédelmi reflexei. Jellemző, hogy mára az egyébként türelmes és toleráns magyarság az ország bűnnel sújtott területein: Zala, Borsod, Nyírség, intézményesen tételezi ellenségként a roma kisebbséget nem téve különbséget bűnös és ártatlan között. Erről tanúskodnak a Gárdához érkező levelek ezrei. Etnikai bomba ketyeg ma az országban, ami bármikor robbanhat. Ezt nem hatástalanítja sem a kormányfői maszatolás sem a Gárda elleni gyűlöletkeltés.
A kisebbség kriminalizálódásának megállításához nem ötletszerű bejelentések, dagályos kinyilatkoztatások szükségesek, hanem hiteles magyar és kisebbségi politikusok hiteles döntések, megalapozott rövid, közép és hosszú távú stratégiák, programok, erős rendőrség, a bűnelkövetők példás megbüntetése, az állampolgárok bizalmának visszaállítása és biztonságérzetének erősítése.
A mostani helyzetben csak megoldatlan problémák, növekvő feszültség és áldozatok vannak, akiknek senki nem szolgáltat igazságot.
Budapest, 2008. január 18.
http://magyargarda.hu/node/350
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-01-18 22:59:07, péntek
|
| |
| |
Postai kerékpártender: bennfentes pályázót sejt a vesztes
2008. január 18. , 07:34 FigyelőNet-lapszemle
Tovább harcol a postai kerékpártender körülményeinek tisztázásáért a pályázaton alulmaradt, ám évek óta a Magyar Posta beszállítójaként ismert Schwinn-Csepel Kerékpárgyár - írja a Magyar Hírlap.
Kapcsolódó témák
Mutyi a posta biciklitendere?
A cég azt tervezi, hogy az adatvédelmi biztoshoz és bírósághoz fordul, miután egyre több jel mutat arra, hogy bennfentes pályázó nyerte el minden idők legnagyobb postai kerékpár-megrendelését - olvasható a cikkben.
A Schwinn-Csepel vezérigazgatója levélben fordult a Magyar Posta Zrt.-hez, kifogásolva, hogy még mindig nem olvasható a posta internetes weblapján a nyertes szerződés. Klimon Péter szerint tavaly júliustól a törvények egyértelműen arra kötelezik a közbeszerzési pályázaton részt vevő cégeket és hivatalokat, hogy a szerződéskötés után haladéktalanul hozzák nyilvánosságra internetes honlapjukon az üzlet részleteit.
A válaszadásra a postának tizenöt napja van, ennek leteltével - ha továbbra sem adják ki a nyertes pályázóval kötött szerződést - a Schwinn-Csepel az adatvédelmi biztoshoz fordul. Klimon Péter a lapnak megerősítette: ha bizonyítást nyernek kifogásaik, és beigazolódik a pályázattal kapcsolatban a bennfentesség gyanúja, az eredmény megsemmisítését kérve bírósághoz fordulnak.
http://www.fn.hu/gazdasag/0801/postai_kerekpartender_bennfentes_palyazot_sejt_180 553.php |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/7 oldal
|
Bejegyzések száma: 67
|
|
|
|
2008. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
1858 db bejegyzés |
| e év: |
10632 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1064
- e Hét: 4166
- e Hónap: 15277
- e Év: 168773
|
|
|
Offline
