|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
|
|
2008-01-22 17:28:04, kedd
|
| |
| |
Ady Endre
Jóság síró vágya
Meleg karokban melegedni
falni suttogó, drága szókat
jutalmazókat, csókolókat:
milyen jó volna jónak lenni.
Buzgóságban sohsem lohadni
semmit se kérni, el se venni
nagy hűséggel mindent szeretni:
milyen jó volna mindig adni.
Még az álmokat se hazudni
mégis víg hitet adni másnak
kisérő sírást a sírásnak:
milyen jó volna áldni tudni.
Meleg karokban melegedni
falni suttogó, drága szókat
jutalmazókat, csókolókat:
milyen jó volna jónak lenni.
Válasz idézettel |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ady Endre |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-01-22 17:08:40, kedd
|
| |
| |
Csukás István
Ülj ide mellém
Ülj ide mellém s nézzük együtt
az utat, mely hozzád vezetett.
Ne törődj most a kitérőkkel,
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett,
és hol van már az a felelet,
leolvasztotta a Nap
a hátamra fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem, de most szeretem
az utat, mely hozzád vezetett. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-01-22 16:59:57, kedd
|
| |
| |
Weöres Sándor
CSEND
A félig nyitott ablakon
behajol a szél a szobába,
a világűr csendje, magánya.
A bútor szögletétől
a légi fellegekig
és az égi csillagokig
a csend vonulása lakik.
Rozsdája
a lárma. |
|
| |
|
1 komment
, kategória: Weöres Sándor: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-01-22 16:11:53, kedd
|
| |
| |
Komáromi János(Koma)
Ne mondj semmit ...
Ha erre jársz
és sírni látsz,
ne mondj semmit,
hisz nem tudod mi bánt.
Ha földön fekszem
s Te rám találsz,
ne mondj semmit,
nem tudod mi fáj.
Ha szárnyszegetten
melletted zuhanok alá,
ne mondj semmit,
csak menj tovább.
Ha szívedbe nézel
és megtalálsz,
ne mondj semmit,
csak várj reám. |
|
| |
|
2 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-01-22 15:55:31, kedd
|
| |
| |
Én Istenem, gyógyíts meg engemet!
Nézd: elszárad a fám,
A testem-lelkem fája...
De épek még a gyökerek talán.
A tompa, tunya tespedés alatt,
Gyökereimben: érzem magamat,
És ott zsong millió melódiám.
Én Istenem, gyógyíts meg engemet!
Hiszen - nem is éltem igazában.
Csak úgy éltem, mint lepke a bábban,
Csak úgy éltem, mint árnyék a fényben:
Rólam gondolt roppant gondolatod
Torz árnyékaképpen.
Egy kóbor szellő néha-néha
Valami balzsam illatot hozott.
Akkor megéreztem: ez az élet,
S megéreztem a Te közelléted, -
S maradtam mégis torz és átkozott.
Én Istenem, gyógyíts meg engemet.
Én szeretni és adni akarok:
Egy harmatcseppért is - tengereket.
S most tengereket látok felém jönni,
És nem maradt egy könnyem - megköszönni. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Reményik Sándor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
2008. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
327 db bejegyzés |
| e év: |
2177 db bejegyzés |
| Összes: |
12857 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 78
- e Hét: 1224
- e Hónap: 2322
- e Év: 28450
|
|
|
Offline
